Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-26 / 38. szám

1987. szeptember 26. SZABAD FDT.Twmrrc ■13 A kísérleti par­cellákat Josef Miid­­roch mérnök, az SZSZK MÉM agro­nómiái osztályá­nak az igazga­tója és Bartas Andor, a Duna­­szerdahelyi (Du­najská Streda) Jmi igazgatója (közé­pen I is megtekin­tette. Egy növényvédelmi szakbemutató tanulságai Szlovákia szemeskukorica-termelésének 80 százalékát a Nyugat­­-szlovákiai kerület biztosit ja. Érthető, hogy a kerület gabonaprog­ramjában a szemes kukorica a búzáéhoz hasonló kiemelkedő hely­re került Ezért nem véletlen, hogy Szlovákia viszonylatában a ku koricaterraelési rendszerek is ebben a kerületben terjedtek el a leg­nagyobb mértékben. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer-Fejlesztő Közös Vállalat például az idén hazánkban 23 ezer 98 hektáron va­lósítja meg a szemes kukorica termesztését. Ebből a területből mintegy 22 ezer 98 hektár a Nyugat-szlovákiai kerületben található. Ma már általában közismert a leg­újabb kukoricahibridek nagy geneti­kai termőképessége. A kiváló adott­ságok kiaknázásához viszont egy. igen intenzív termesztési technoló­gia alkalmazása szükséges. Ezt biz­tosítják egyebek között a termelési rendszerek. Az intenzív kukoricater­mesztés legjelentősebb hozamnövelő tényezői között a vegyszeres növény­­védelem, ezen belül pedig a gyom­irtás szerepel. Ez a kérdés napjaink­ban annál is fontosbb, mivel a múlt­ban az atrazin származású gyomirtó szerek aránytalanul nagy és egyol­dalú alkalmazása következtében több­féle egy- és kétszikű gyomnövény ki­szelektálódott. Közéjük tartozik a disznóparaj és a csattanó maszlag. Az elterjedt gyomnövények nagymér­tékben csökkentik a hozamokat. Ma­gyarországi kísérleti adatok szerint például a szőrös disznóparaj 30 szá­zalékos előfordulási aránya 30—35 százalékkal; 78 százalékos elgyomo­­sodás esetén pedig 54 százalékkal csökkenti a hozamokat. A kakasiáb­­fü 20—25 százalékos elterjedésénél 28—30, a mohar általi 20—25 elgyo­­mosodás esetén 15—20, a terebélyes loboda 21—20 százalékos elterjedésé­nél pedig 20—25 százalékos termés­­csökkenéssel számolhatunk. Bizonyos hozamcsökkenés azonban már akkor is bekövetkezik, ha négyzetméteren­ként 3—4 darab kakaslábfű. 5—6 mo­har, 4—6 szőrös disznőparaj, illetve 4 darab loboda található Már Ilyen elgyomosodás esetén is indokolt a vegyszeres védekezés. Különösen ve­szélyes a kakaslábfű és a disznópa­raj elterjedése, mivel ezek a gyomok erős konkurensei a kukoricának, s nem csupán a műtrágyák formájá­ban kijuttatott tápanyagokat, hanem a talaj tápanyagtartalékait is elvon­ják. A felsorolt néhány adat is eléggé szemléltetően tükrözi, hogy a kuko­rica hozamainak alakulását milyen mértékben befolyásolhatja a helye­sen irányított gyomirtás, illetve en­nek elmulasztása vagv szakszerűtlen elvégzése. Ezért a BKR termelési technológiája keretében a vegyszeres növényvédelem szüntelen tökéletesí­tésére, intenzívebbé tételére törek­szik. A vegyipari vállalatokkal foly­tatott fejlesztő tevékenységük során a legújabb növényvédő szerek beszer­zésére, kipróbálására, a leghatéko­nyabb növényvédelmi technológiák kidolgozására, s ezeknek a rendszer­be való beépítésére összpontosítják figyelmüket. E sokrétű tevékenység különösen fontos részét képezi az új növényvédő szereknek, technológiák­nak és fejlesztési programoknak a tag- és partnergazdaságok szakembe­reivel való megismertetése. Ez volt a célja még a nyár folya­mán az Ekecsi (OkoC) Egységes Föld­műves-szövetkezetben — a BKR szlo­vákiai alközpontjában — megrende­zett s előadásokkal egybekötött szak­bemutatónak. A rendezvényen szép számban részt vett szakemberek — egyebek között — Magyarország két legnagyobb, növényvédő szereket dezték a szükségletet. Mind a hazai előadók, mind a résztvevő gyakorlati szakemberek véleménye megegyezett abban, hogy ezen a helyzeten mi­előbb változtatni kell. Hiszen megfe­lelő gyomirtó hatású szerek nélkül hozamnövekedés aligha várható a ku­koricatermesztésben. ■ • ■ Az Eszak-magyarurszágl Vegyi Mü­vek képviselője a vállalat tevékeny­ségéről és fejlesztési programjáról tájékoztatta a jelenlevőket. E közép­­nagyságú vállalat évi termelése el­éri a négy milliárd forintot. A ter­melésnek több mint a felét a növény­védő szerek gyártása képviseli. Ezek közül legnagyobb mennyiségben — évi átlagban 20 ezer tonnát — a tio­­karbamát hatóanyagú gyomirtó sze­cenit tartozik ma Magyarországon a legjobban bevált készítmények közé. Tavaly kísérletképpen 2C0 köbmétert hazánkba Is behoztunk Csak remél­hetjük, hogy ezt a bevált gyomirtó szert nálunk Is hamarosan engedé­lyezik. Fejlesztési tevékenységük so­rán igyekeznek az Acenli gyomirtó hatását tovább pövelni, különböző szerkombinációk segítségével, főleg a kétszikű gyomnövények ellen. E munka eredményeként már többféle hatásos szerkombináció bővíti a gyom­irtó szerek választékának listáját. ■ • И Persze szakembereinket legjobban érdekelték a hazai és a magyar gyártmányú gyomirtó szerekkel foly­tatott kísérletek. Az idei eredmé­nyekről Szalai Sándor, a BKR ekocsi szaktanácsadója számolt be. A ki sérletí táblát egy tízéves monokultú­ra extrém gyomvlszonyai képviselték, amelyek egyelőre ritkaságszámba -mennek, azonban néhány év múltán nagyobb arányú előfordulásukkal Is számolhatunk. Ilyen feltételek mel­lett a legcsekélyebb negatív hatás is változtathatja a gyomirtó hatást. Az idén a különösen csapadékos tavasz erősen befolyásolta a vizsgált gyom­irtó szerek hatását. így például a vadköles elleni védelemben az Alt­­vox, a Niptan Super és az MPTC ha­tóanyagú készítmények nem nyújtot­ták a tőlük várt eredményt. A kí­sérleti parcellákon a gyomnövények közül a legnagyobb volt a kakaslábfű és a disznóparaj fertőzés. Továbbá a keserűfű, a vadrepce, a libaparaj és a csattanó maszlag is előfordult. A karbamíd származékok .mint például a Liguron és a Maloran a csapadé­kos körülmények miatt sem bizonyul­tak az említett gyomok ellen eléggé hatásosnak A Terbutrin sem nyújtot­ta azt, amit tud a disznóparaj ellen. A klóracetin családba tartozó Alaklór és Acetoklór csak preemergensen al­kalmazva adott elfogadható ered­ményt. A vizsgált készítmények kö­zül a legjobb gyomirtó hatást az ace­toklór tartalmú szerek és ezek szer­­kombinációi nyújtották. A legjobb gyomirtó hatást az .összes készítmé­gyárló vegyipari vállalatának fejlesz­tési programjával, valamint az Eke­csi Efsz-ben a legújabb gyomirtó sze­rekkel folytatott kísérletek eredmé­nyeivel ismerkedhetnek meg. Mivel az elhangzott előadások zöme szám­talan érdekes információt tartalma­zott, ezért fontosnak tartotttuk, hogy belőlük, néhány fontosabb adatot és ismeretet kiragadjunk. A Nyugat-szlovákiai Kerületi Me­zőgazdasági Igazgatóság képviselője a gyomlrtószer-ellátás helyzetéről tájé­koztatta a résztvevőket. Elmondotta, hogy az idén egyszikű gyomok ellen az EPTC-halóanyagú Alirox, valamint az acetoklór hatóanyagot tartalmazó Actallic állt a termelők rendelkezé­sére. Ezek a gyomirtó szerek a sze­mes kukorica termesztésében teljes mértékben fedezték a szükségletet. Ezzel szemben a silókukorica vető­területének mindössze 16 százaléká­ra jutott megfelelő mennyiségű gyom­irtó szer, főleg a fűféle gyomnövé­nyek ellen. Ennek pedig érezhető ha­tása volt a silókukorica fejlődésére. Az érzékeny kétszikű gyomnövények irtására a Zeazin és Atrazin ható­anyagú gyomirtó szereket alkalmaz­ták a gazdaságok. Sokkal kedvezőt­lenebb volt a helyzet a nehezen irt­ható kétszikű gyomok elleni védelem­ben. A rendelkezésre álló gyomirtó szerek 40, illetve 24 százalékra fe­.....TM, -..j :>Š: * ■ Щтпш t A bemutató élénk véleménycsere színhelye volt. Balról Nagy Ignác, a BKR FKV igazgatóhelyettese nyék közül az Acenlt A és a Negellt adta. Közel hasonló hatású volt az MG—70 és a H—44 E készítmény. Az utóbbi egy ú] magyarországi fejlesz­tésű gyomirtó szer, amely Urálin né­ven szerepel. Többféle vizsgált szerkumbináció kiváló gyomirtó hatást mutatott reket (pl. Anelda) gyártják. Ezeknek a készítményeknek jelentős piaca van a KGST-országok keretében. További termékcsoport a klóracetanilid-, a karbamtd- és a trlazín-család. Mivel a vállalat fö érdeke a tiokarbamátok piacon tartása, felhasználásukkal kapcsolatban intenzív fejlesztést foly­tatnak. Ismerve az ezeknek a gyom­irtó szereknek a bedolgozásával kap­csolatos technológiai nehézségeket, olyan oldószerek fejlesztésével fog­lalkoznak, amelyek segítségével pree­­mergensen is kimutathatók a készít­mények. Továbbá olyan technológiák kidolgozása került előtérbe, amelyek növelik a gyomirtó hatást, megköny­­nyítik a kijuthatóságot, s meghosz­­szabbítják a hatástartamot. ■ • ■ A második bemutatott vegyipari vál­lalat a Nitrokéiniai Ipartelepek (NI­KE) évi termelési értéke eléri a 8 milliárd forintot. Ennek a felét a nö­vényvédő szereknek a gyártása ké­pezi. Jelentős mennyiség exportra is kerül, főleg a szocialista országokba. A növényvédő szerek gyártásának mintegy 80 százalékát teszik ki a kukoricában alkalmazható gyomirtó szerek. A Ciba-Geigi cég után a NI­KE kezdte elsőként gyártani a tria­­zinokat ezek közül pedig a legna­gyobb mennyiségben az Atrazlnt. Je­lenleg széles körű fejlesztést folytat­nak az újszerű trtazinos készítmé­nyekkel, főleg posztemergens al­kalmazásra. Jelentős mennyiségben gyártják a klóracetanllldeket, főleg az acetoklór készítményeket, amelyek­ből tekintélyes mennyiséget exportál­nak a Szovjetunióba is. Közülük az A­Az előadásokat jól kiegészítette a vaskúti Bácska MgTsz termékeinek a bemutatása. A gazdaság saját fej­lesztő tevékenysége keretében 1981- ben kezdte meg a növénytáppóttó ké­szítmények gyártását. E tevékenység korán született meg a Fitohorm csa­lád. A készítményeket túlnyomóan lombtrágyaként forgalmazzák. Ma a Magyarországon felhasznált lombtrá­gyáknak mintegy 25 százalékát ebben az MgTsz-ben gyártják. A 13 alap­anyagból előállított lombtrágyákat fajspecifikusan talajelemzés és nö­­vényvlzsgálat alapjan javasolják A készítmények túlnyomóan nyomo’e­­meket és hormonokat tartalmaznak. E.gyebek között az Ekecsen folytatott kísérletek Is Igazolták például a ku­koricában a cinknek fontos növeke­désszabályozó szerepét. Virágzás ide­jén alkalmazva növeli a magmegkö­­tő képességet, de javítja a kukorica beltartalmi értékét is. Hasonló ked­vező hatást gyakoroltak a rézkészlt­­mények is. Az eddigi tapasztalatok jelzik, hogy hozamnövelő és stabili­záló hatásuk miatt nagy jövőjük van ezeknek a készítményeknek az Inten­zív növénytermesztésben. ■ • ■ A vegyszerezés helyzetét a BKR szlovákiai taggazdaságatban Rónaszé­ki Ferenc csehszlovákiai alközpont­vezető értékelte Véleménye szerint a műtrágyázás általában kielégítőnek mi­nősíthető. összesen 475 kiló ható­anyagot juttattak к hektáronként. Egy-két hiba azonban mégis akadt. A foszfor és kálium műtrágyákat ugyanis nem minden esetben dolgoz­ták be a kívánt mennyiségben az őszi Időszakban. Továbbá az erősen kötött területeken, különösen ott, ahol több tarlómaradvány volt, a nit­rogén műtrágyákat nem a kívánt adagban juttatták ki. A gyomirtó sze­rekkel kapcsolatban az Anelda Fiús, az Anelda 80 ЕС és az Alirox kisza­bott mennyisége elegendőnek bizo­nyult, s lefedte az egész területet. Ezzel szemben az Anecit A mindösz­­sze a terület közel 40 százalékára volt elegendő. A gyomtrlást rendkí­vül megnehezítették a májusi csapa­dékok. A preemergensen alkalma­zott szerek kijuttatása és a vetés kö­zött gyakran két hét is eltelt. Ennek ellenére fokozott erőfeszítéssel — a partnergazdaságoknak is köszönhető­en — elfogadható gyomirtó hatást ér­tek el. s a terület 80—85 százalékán kielégítően tiszta volt a növényzet. Ehhez hozzájárult az is, hogy a te­rület 47 százalékán preemergensen alkalmazták a gyomirtó szereket. Saj­nálatos tény azonban, hogy a poszte­mergens szerek beszerzése óriási ne­hézségekkel járt. A taggazdaságok saját erejükből — ki hogyan és hon­nan alapon — igyekeznek beszerezni ezeket a kukorica termesztésben nél­külözhetetlen szereket. A BKR ugyan­is — a tárca és a külkereskedelmi cégek egyezménye alapján — nem szállíthatja itteni partnergazdaságai­nak ezeket a gyomirtó szereket. Ugyancsak problémák merültek fel a drótférgek elleni védelemben. Nehéz­ségekbe ütközött nemcsak a rovarir­tó szerek beszerzése, hanem a kijut­tatásukhoz szükséges gépi eszközök biztosítása Is. Ez a problémakör is haladékfhlan megoldásra vár. ■ • ■ Hogy a BKR fejlesztést tevékenysé­ge nyomán milyen változások, újsze­rű technológiák és egyéb progresszív megoldások várhatók, ezt Nagy Ig­­náctól a BKR FKV igazgatóhelyette­sétől tudhatták meg a résztvevők. Ki­derült. hogy a BKR egyes tevékenysé­gi területein az utóbbi években elő­térbe került a hatékonyság kérdése. A hatékonyság Igénye újszerű meg­világításban vette föl az alapvető termesztési tényezők összehangolását. Előtérbe került a nagyobb hozamú fajták, a nagyobb teljesítményű gé­pek. a hatékonyabb vegyszerek biz­tosítása, s nem utolsósorban a na­gyobb szaktudás, hozzáértés. Ebbe az irányba terelték a tudományos-mű­szaki fejlesztést, valamint a rendkí­vül intenzív innovációs tevékenysé­get. Az új módszerek, technológiák közül —, hogy csak néhányat említ­sek — például tavaly vezették be a búza művelőutas termesztési techno­lógiáját. Az Idén első ízben alkalmaz­ták a kukorica szuperintenzív ter­mesztési technológiáját. Ugyancsak még az idei év folyamán megkezdik az adaptált technológiák számítógé­pes feldolgozását. Már az Idén ősz­szel számítógép segítségével irányít­ják a műtrágyázást, jövőre pedig az egész termesztési technológiát számí­tógépes programra dolgozzák át. Az előadások végeztével a kísérleti parcellákon tartott szakbemutatón a résztvevők maguk is meggyőződhet­tek arról, hogy „mit tudnak“ a kísér­letbe vont gyomirtó szerek. Klamarcsik Mária у A nyár derekán már gazdag termést . ígért a megfelelő gyomirtó szerekkel kezelt szemes kukorica. . (Fotó: —kim—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom