Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-26 / 38. szám

1 1987. szeptember 26. SZABAD FÖLDMŰVES Előtérben a minőség javítása A közelmúltban országszerte befe­jeződött az aratás. Számot adtunk az emberek és a gépek helytállásáról, a hozamokról és a tervek teljesítésé­nek alakulásáról. A mezőgazdaságban azonban nincs megállás, a betakarí­tás korántsem zárja le a munkála­tok folyamatát, hanem közvetlenöl magában rejt! a Jövő évi termésho­zamok alakulásának feltételeit. Ezzel kapcsolatban a legtlletékesebb szak­embert, Csöbönyei Sándort, a Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Vetőmag-ter­meltető és Értékesítő Vállalat főtech­nológusát szólaltattuk meg. Ф Mennyiben befolyásolja az ara­tás üteme a vetőmagtermesztést, Il­letve ellátást? — Vállalatunk tudvalévőén 9 ezer hektáron termeszt járásunkban vető­magot. Ezt a feladatot ötven száza­lékban a Bálványí (Balvanyl Vető­magtermelő Állami Gazdaság látja el, a további ötven százaléknyit pedig a járás többi mezőgazdasági nagyüze­me szolgáltatja, természetesen olyan határidőn belül, amilyent az Időjárás lehetővé tesz számunkra. Ebből kö­vetkezik, hogy az Idei szállítás az Ideális határidőn tűi történik. A ren­delkezésre állő vetőmagok mennyisé­gén túl tehát a vetőmagok kezelésén és a mezőgazdasági üzemek számára történő kiszállításuk Idején Is sok mú­lik. Ehhez tudni kell, hogy egy ne­mesített vetőmagfajta csupán néhány évig őrzi meg értékes biológiai tu­lajdonságait, utána újonnan nemesí­tett vetőmagot kell felhasználni. Nem mindegy hát. hogy 1—5, esetleg 6 év után is vetőmagként alkalmaz­nak-e nemesített fajtákat, miután azok évente veszítenek termőképes­ségükből. Illetve biológiai potenciál­jukból. Ezért van az, hogy az évente újra vetőmagként felhasznált gabo­nafajtákat az SI, S2, S3. E, OR, il­letve a P jelzésekkel különböztetjük meg egymástól, ami a mezőgazdászok számára világosan kifejezi, hogy ez SI. S2, S3, s az E jelzés még kedve­ző biológiát értékekkel rendelkező vetőmagot jelöl. Az OR jelzés már kevésbé kecsegtet hasonlóval, míg a P jelzéssel ellátott mag vetőmagként történő alkalmazása már szükség­megoldásról tanúskodik! Nagy fele­lősség hárul tehát a vállalatra, snem véletlen, hogy agronómusaink folya­matosan figyelemmel kísérik a vető­magtermesztők munkájának minden szakaszát. # Melyek a jelenleg legkeresettebb fajták? — Munkánkat az teszi bonyolulttá, hogy a legjobb fajták is „kimerül­nek* egy tdő után, így в magneme­sítő állomásoknak egvre újabb és újabb, lehetőleg minél jobb tulajdon­ságokkal rendelkező fajtákat kell fei­­nemesíteniük, ami hosszadalmas és összetett feladat. Sokszor tíz, vagy még annál is több évet vesz igény­be egyetlen új fajta előállítása. Pilla­natnyilag a Viginta, a Danubia, a Ro­xana és az Irls a legkeresettebb faj­ta, ám a sósszigeti (Solary), valamint a burányi nemesítőállomások jelen­leg is foglalkoznak több új fajta ne­mesítésével. # Milyen mértékben érvényesül az a követelmény, hogy a nagy termés­hozamú takarmánygabonák helyeit magasabb sikértartalmú, vagyis jobb sütőipari értékű gabonafajták kerül­jenek az előtérbe, annak danára, hogy azok terméshozama általában gyengébb? — Éppen az ésszerűsítési folyama­tokat, a fogyasztói Igényeket, vala­mint az egészségügyi szempontokat mindinkább figyelembe vevő jelen Időszak az, amely kedvez az emlí­tett követelményeknek. Joggal remél­jük tehát, hogy a gazdasági átépítés során a mennyiségi célkitűzések mel­lett a minőségi követelmények is mindinkább érvényesülnek. # Mekkora a vállalat jelenlegi ka­pacitása. és miben merül ki a tevé­kenységük? — Vállalatunk gyakorlatilag az egész járást ellátja vetőmaggal, sőt a járáson kívülre is szállít. Őszi bú­zából évente mintegy 6 ezer tonnát állítunk elő, őszi rozsból 100 tonnát, kukoricából 4 ezer tonnát, de kisebb mennyiségben foglalkozunk egyéb ve­­tőmagfajták kezelésével Is. így hoz závetőlegesen 80 tonna takarmányré­pa-magot és 200 tonna napraforgóma­got kezelünk, ezen kívül 200 tonna borsót. 10 tonna bükkönyt, s nem kevesebb, mint 2 ezer tonna tavaszi árpát juttatunk évente a termesztők­höz. A 60 millió korona értéket képvise­lő Marcnlházi (Marcelová) Vetőmag -termeltető Üzem 5 ezer tonna őszi gabona és 4 ezer 500 tonna kukorica kezelésére alkalmas. A learatott ga­bonát, beszállítás után helyben szá­rítjuk és tisztítjuk, majd az Állatni Minősítő Intézet jóváhagyását követő­en kémiailag kezeljük (vetőmagcsá­­vázás). A vetőmagnak szánt kukori­cát saját, speciális, Heid-típusú kom­bájnunkkal szedjük csöves állapot­ban, majd pedig szárítjuk, morzsol­juk, tisztítjuk és kalibráljuk. Ez utób­bi munkafázis a speciális vetőgépek szempontjából szükséges és előnyös. A kukorica esetében is szükséges az Állam! Minősítő Intézet jóváhagyá­sa, s csak azután kerülhet a vetőmag a termelőüzemekhez. Jelenleg a bú­za kezelése van folyamatban, amely­nek mintegy 60 százalékát már ki­szállítottuk. szeptember végéig pedig a teljes mennyiséget el szeretnénk juttatni rendeltetési helyere. Ezzel egyfööben készülünk a kukorica fo­gadására, amit az árpa követ majd. Mivel azonban ez a vetőmag csak a tavasszal kerül sorra, addig a terme­lőknél lesz elraktározva. A jövő év folyamán készülünk a raktári kapa­citás bővítésére, aminek a megvaló­sulását követően nem leszünk kény­telenek a vetőmagot a termelőüze­meknél hagyni. Köszönöm a beszélgetést: Cúťh János Piaci terefere A piaci vásárlások során szerzett tapasztalatainkból okulva szándéko­san nem a kora reggeli órákban ke­restük meg riportalanyukat. A ta­pasztaltabbak tudlak, mekkora itt a zsúfoltság reggel, amikor még csak ébredezik a város. Ilyenkor áru is több van, s ahány pult, annyiféle. Persze a zöldség és gyümölcs minő­sége nem mindenütt egyformán jó. Hosszas szemlélődés után derült ki, miből van kevés, s mi az, ami csak drágán kapható. Az elárusítók és a vásárlók hangos szóváltással próbál­nak megegyezni, előbb-utóbb siker­rel. Így van ez minden vásári nap. Vannak, akiket nem is a vásárlás, ha­nem inkább a piac jellegzetes, va­rázslatos hangulata csal ki reggel az ágyból. Tizenegy óra körül a zöldség- és gyümölcspiramisok helyén már csak üres pultok, vagy pici halmok ma­radnak. Egy félórás beszélgetésre ez a legalkalmasabb idő. Az eladók ilyentájt már elégedetten sóhajtanak jel. Előkerülnek a tízóraik. Néhá­nyon fagylaltot nyalogatnak a sát­rak árnyékában. Egyre többen csoma­golnak, s tovább csak a későn érke­zettek. vagy a szokottnál több áru­val érkezettek maradnak. Egyházi Lajos pultján már csak néhány kilogrammnyi uborka vár gaz­dára. Csöppet sem zavarta, hogy munkájában fenntartjuk. Már az első mondatai után kiviláglott; őszinte, barátságos ember. Hódosról (Vydra­­ny) jár be rendszeresen kora tavasz­tól késő őszig, amíg szüretelheti a kert ajándékait. Mindenekelőtt az ér­dekelt bennünket, mikor készítik elő az ária, hogyan oldják meg a szállí­tást, vagyis a piacra járás gondjait. — Ma reggel fél háromkor keltem fel. Reggeli gyanánt egy kis szíverő­­sltőt és kávét fogyasztottam, maid negyed négykor indultam el Bratis­­lavába — magyarázza riportalanyunk lelkesen, majd a mögötte lévő pult fe­lé mutat, ahol két nő és egy fiatal­ember árusít: — Látja, ők segítettek a szállítás­ban. Szerencsére nagy a rokonság. Nincs saját autóm, de emiatt még so­se kellett otthonmaradnom. Az árut egyébként egy nappal árusítás előtt szedjük le. Mert azt le is kell szed­ni, majd kiválogatni, hogy szép és Melyiket válasszam? tiszta legyen. Ebben a feleségem is segít. Am a szedés, a famászás — még ma, hatvankilenc évesen is — az én feladatom. Örülök is ennek, hogy ilyen föl tartom magam. Bi­zony, még nincs olyan gyerek, - aki elszaladna mellettem — dicsekszik Egyházi Lajos, arcán elégedett mo­sollyal. — Ma reggel három láda szil­vát adtam el, amit az első szemtől az utolsóig én szedtem a fáról. Ezen­kívül három láda paradicsom is el­kelt, valamint egy! láda ültetöhagy­­ma és fél láda uborka. Ezt még el­adom, ami itt van a pulton, s ezzel az uborkaszezonnak is befellegzett. Magam sem értem, miért nincs ke­reslet az uborka iránt, pedig az idén is kevés volt belőle. Talán soványabb most a vásárlók pénztárcája? Mert azt már megfigyeltem, hogy fizetés­kor szemmel láthatóan többel költe­nek, és többen is jönnek ide ki. Van­nak azonban agyafúrt vevők is, akik szándékosan kései órákban vásárol­nak abban a reményben, hogy fél­áron futhatnak zöldséghez, ami gyak­ran sikerül is nekik. Az árak alakulásáról is szó esett. — Az árakat az itt kifüggesztett tájékoztató tábla szerint határozzuk meg. Mindenki megteheti azt, hogy árujáért 50 %-kal többet kérjen, mint a megengedett felső határ. De ezt csak kevesen engedhetik meg ma­guknak, főleg ebben az időszakban, amikor zöldség van elég. Az olvasókat is bizonyára érdekli, hogy szeptember derekán milyenek az itteni árfolyamok: a paradicsom kiló­jáért 5—6, az uborka kilójáért 8—10, a zeller darabjáért 3—4, a sárgarépa kilójáért 5—6, a karalábé darabjáért 1—2, a patisszon kilójáért pedig 6—7 koronát kértek, hogy csak néhányat említsünk. Számunkra kevésbé bizta­tóan alakult az idén a fokhagyma ára. Tavaly mindössze 15—20 koroná­ba került kilója, az idén viszont 50 koronába. Ugyanakkor, az egy vege­tációs időszakon belüli ármódosulá­sok természetesek, amint azt az ubor­ka árával is szemléltetni tudjuk, amely tavasszal 30, most viszont 10 koronába kerül. Ez a fajta árcsökke­nés senkit sem lep meg, sőt! Beszélgetésünk további részében ar­ról is szó esett, hogy Egyházi Lajos az említett zöldségféléken kívül az idén szamócát, almát és körtét is árult. Az ötáras kertben sok minden megterem. Van benne hat méter hosz­­szú fóliasátor, amit télen is fütenek, így korai zöldséggel is versenyképe­sek a piacon. Gyümölcsfákon kívül körülbelül '300 darab paradicsomtö­vük van. A kertben még mostaná­ban is van tennivaló bőven, hiszen meg kell akadályozni, hogy a gyom ne vessen magot a földbe. Büszkén úfságolta riportalanyunk, hogy ö a rovarok ellen egyáltalán nem használ vegyszert. Erre joggal büszke. Az idén még mintegy 70—80 kilogramm szilvát és 100—150 fej karfiolt szeret­ne értékesíteni. Amint vége lesz a ker­ti munkáknak, a hodost élelmiszer­üzletben végzi majd a fűtő dolgát, immár ötödik éve. Mivel a feleségé­nek alacsony a nyugdija f590 koro­na), ha tetszik, ha nem, kénytelen a kertészkedésen kívül a téli időszak­ra mellékállást vállalni. A munka viszont Lajos bácsinak sose jelentett gondot. Hosszú éveken át a helyi egységes földműves-szö­vetkezetben dolgozott, ahol hozzá­szoktatta a szervezetét a rendszeres fizikai megterheléshez. Bizony kemé­nyen kell dolgoznia azért, hogy csa­ládjának könnyebb legyen, hiszen ha sok áru gyűlik össze egy hétvégén, akkor pénteken és szombaton ts pia­­cozik. Amikor riportalanyunktól elbúcsúz­tunk, a zöldségárusítók nagy része már hazament. Főleg virágtól roska­dozó pultok láthatók még. vásárlók csak itt-ott lézengenek, a reggeli tu­multusnak semmi fele. Macsícza Sándor Egyházi Lajos fél háromtól talpon van (A szerző felvételei] Szerkezetváltás a tartósítóiparban Lapunk múlt heti számában be­számoltunk ' a Liko lermelési­­•gazdasági egység szlovákiai aktíva érte kéziét én tapasztaltakról. Ígéretünkhöz hűen az alábbi írásban visszatérünk a legfontosabb problé­mák felvetéséhez, az elhangzott vé­lemények ismertetéséhez. Amint azt a tröszt vezérigazgatója főbeszámolójá­­ban hangsúlyozta: mindenekelőtt a termékszerkezet-váltási program meg­valósítását fékező akadályokat kel) eltávolítani, hogy maradandó sikere­ket érhessenek el a termelési-gazda­sági egység dolgozói. Bár az utóbbi Időszakban több vál­lalatnál szép sikereket könyvelhetlek el a termékszerkezet-váltási program keretében, ennek ellenére az elért eredmények nem adhatnak okot az elégedettségre. Először tekintsük át az elért eredmények listáját. Az idei első félévben a termékszerkezet-vál­tási program során a termelési-gaz­dasági egység képviselői 42 millió ko­ronás értékű terméket készítettek el, s összesen 4Я újdonsággal jelentkez­tek a hazai és a külföldi piacokon. A laskagoraha tartósítóipari hasz­nosítását szorgalmazó program telje­sítése azt igazolja, hogy kísérletezés, knckázatvállalás nélkül nehéz betör­ni a piacokra. Mivel sikerült javíta­ni a termesztők és a feldolgozók együttműködését, napjainkban már több féle húsos laskagombát készí­tenek a tröszt dolgozói. A különbö­ző fii szerkeverékek adagolásával ké­szülő fermékójdnnságok a piac­kutatások eredményei szerint — nem­csak nálunk, hanem külföldön is nagy sikert arathatnak в vásárlók és fo­gyasztók körében. A gyümölcsfélék élelmiszer-ipari feldolgozásában hazai viszonylatban hosszú ideig csak a megszokott, több­nyire bevált termékek domináltak. A kidolgozott szerkezetváltási progra­mok csak ritkán hozták meg a vált kereskedelmi sikert. Az elmúlt év­ben azonban kedvező változások ta­núi lehettünk. Ennek illusztrálására egy példa. Az almabefőtt iránt már évek óta nem érdeklődtek a belke­reskedelmi szakemberek, mert a fo­gyasztók nem voltak megelégedve a kompót minőségével. A tröszt dolgo­zói olyan intézkedéseket foganatosí­tottak, amelyekkel sikerült javítani a minőséget. Ám a piaci sikerhez ez még kevésnek bizonyult. Ezért meg­próbálkoztak egy újdonsággal: az al­ma és a berkenye hagyományosnak éppen nem nevezhető kombinációjá­val. Azóta a belkereskedelem a meg­szokottnál jóval több almabefőttet igényel, s ami a legfontosabb: a fo­gyasztók is elégedettek az új termék minőségével. A hazai üdítőital-gyártást gyakran éri jogos bírálat. Tegyük hozzá, hogy nem véletlenül, hiszen a környező országok ilyen jellegű kínálatát te­kintve bizony alaposan lemaradtunk ezen a téren. Az üzletekben csak rit­kán választhatunk az olcsó és jó mi­nőségű üdítők közül. A Perla-üdítő­­család gyártásával sikerült némileg javítani a kedvezőtlen piaci helyze­ten, ám az ismert probléma megol­dása csak több féle, megfelelő mi­nőségű hazai üdítőital rendszeres gyártásával lehetséges. Az alkohol elleni küzdelemben is fontos szerepet tölthetne be a meg­felelő, hazai üdftőkínálat. Nem vélet­lenül használtam a feltételes módot, mert a jelenlegi árukínálat ezt még nem teszi lehetővé. Sajnos, az üzle­tekben csak a drága, márkás üdítők és a gyümölcslevek (dzsúszok) kap­hatók. míg olcsóbb üdítőitalokból nem tudják ellátni a piacot. Ahol nincsenek áruellátás! gondok, még ott sem lehetünk elégedettek a 2—3 féle olcsóbb üdítőital-kínálattal. A jogos fogyasztói és piaci igények rendsze­res kielégítése ezért az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé tartozik ■— hangsúlyozták felszólalá­saikban az országos aktívaértekezlet résztvevőt. A tröszt új termékei közül megem­lítjük még a Csabai kolbászkeveréket és az ízesített ecetet, amelyet a zöld­­segtartósítás során hasznosíthatnak a háziasszonyok. A gyermektápszerek gyártását is érinti a szerkezetváltás, s ennek megfelelően ismét bővült a legkisebbek által kedvelt termékek skálája. A prievidzai Carpathia a Dis­­co-krémek termékcsaládjával idén Brnóban Aranysalima-díjat kapott. Az említett készítmények mellett még a hűtőipar termékei értek el számotte­vő nemzetközi sikert, a szakmai be­mutatókon. Ismét bizonyságot nyert, hogy az egyes termelési-gazdasági egységek és trösztök közötti együtt­működés javítása jelentős mértékben hozzájárul a termékszerkezet-váltási program megvalósításához. Legutóbb az Agrokomplex ’87 országos mező­gazdasági kiállításon is a Liko ter­melési-gazdasági egység termékei kö­zül éppen a kooperációban készített újdonságok kaptak szakmai elisme­rést Aranysarló-díj formájában. Amint azt az országos aktívaérte­kezlet résztvevői több ízben felszóla­lásaikban kiemelték: a jelenlegi gon­dok orvoslása csak a szerkezetváltá­si program következetes megvalósítá­sával lehetséges. Ezért minden szin­ten, de főleg az üzemekben és vál­lalatoknál kell megteremteni a sike­res átalakításhoz nélkülözhetetlen fel­tételeket. Olyan körülményeket szük­séges kialakítani, amelyek lehetővé teszik a termékfelújítás ütemének meggyorsítását, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Bárdos Gyula i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom