Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-12 / 36. szám

1987. szeptember 12.

SZABAD FÖLDMŰVES

3

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete

[Folytatás a 2. oldalról)

(2) A munkafeltételekre vonatkozó szerződést irásbelileg kötik meg, tartalmazza a munka fajtálára, a munkavégzés helyére és a munkábalépés napjára vonatkozó megállapodást.

(3) A munkafeltételekről nem kötnek szerződést az olyan szövetkezeti taggal, aki nappali tagozaton tanul, hosszabb időre felmentik a beosztása álól közéleti tisztség betöltése, társadalmi szervezet számára végzőit más munka, vagy pedig egy más szervezetben munkaviszony keretében végzendő munka miatt, rokkantsági vagy öregségi nyugdijat kap, nem dolgozik a szövetkezetben, mivel gyermekéről gondoskodik, vagy pedig kinevezték az alapvető szervezeti egység vezetőjévé,

(4) Ha a szövetkezet nem tud egész évre vagy egésznapi munkát biztosítani tagjának, a munkafeltételekről kötött szerződésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó megállapodást, hogy a naptári év folyamán milyen mértékben kapcsolódik be a szövetkezet munkájába.

(5) Amennyiben nem született más megállapodás, abból kell kiindulni, hogy a munkafeltételekről kötött szerződés meghatározatlan Ideig érvényes.

47. cikkely

i

fi) Attól a naptól, amely a munkafeltételekről kötött szerződés értelmében a munkábalépés napja:

a) a szövetkezet köteles a szerződésnek megfelelő munkát adni tagjának és az elvégzett munka szerint javadalmazni őt;

b) a szövetkezeti tag a szövetkezet utasításai szerint a szövetkezet által meghatározott munkaidőben köteles személyesen elvégeznie munkafeltételekről kötött szerződés értelmében meghatározott munkát és betartani a munkafegyelmet.

f2) Munkába lépéskor a szövetkezeti tagot meg kell ismertetni a munka- és egészségvédelmi szabályokkal, amelyeket köteles a munkavégzés során betartani.

48. cikkely

Ä munkafeltételekről kötött szerződés csak akkor változtatható meg, ha a szövetkezet és a szövetkezeti tag megállapodik a változásokban; a változásokat írásban kell rögzíteni.

49 cikkely

fi) Amennyiben nem kötnek szerződést a munkafeltételekről a vezetőség dönt a tag munkahelyi beosztásáról és munkájának terjedelméről. A szövetkezeti tagnak a vezetőség által meghatározott munkahelyi beosztása csak ugyanolyan feltétellel változtatható meg, mint я munkafeltételekről kötött szerződés. A vezetó ség csak ugyanolyan feltétellel hatálytalaníthatja döntését, mtnt amilyen feltétellel megváltoztathatja a munkafeltételekről kötött szerződést.

(2) Ha a szövetkezet nem tud az egész év folyamán egésznapi munkát biztosítani tagjának, köteles lehetővé tenni, hogy Ideiglenesen más szervezet számára dolgozzon.

50. cikkely

A szervezeti alapegységek vezetőinek munkabeosztása

(1) A szervezeti alapegységek vezetőit a vezetőség írásos döntésével nevezik kt és hívják vissza tisztségükből.

12) A szövetkezet vezetősége, amely visszahívta tagját a tisztségéből. megbeszéli vele a képességeinek, a szakképzettségének és я szövetkezet lehetőségeinek megfelelő munkabeosztását.

(3) A kinevezésen alapuló munkaviszonyra egyébként azonos rendelkezések vonatkoznak, mint a többi tagra.

51. cikkely Üdülési szabadság

A szövetkezetek a Munka Törvénykönyve által meghatározott terjedelemben és feltételek mellett nyújtanak tagjaiknak üdülési szabadságot.

52. cikkely favadalmazás

4

П1 A szövetkezeti tagnak a szövetkezetben végzett munka eredménye alapján joga van' munkadíjra, melynek nagysága a szövetkezet gazdasági eredményeitől és a tagnak szók eléréséhez való Hozzájárulásának mértékétől függ.

f2) A szervezeti szabályzatban a szövetkezet úgy szabályozza a Javadalmazást, hogy a népgazdaság céljaival összhangban megfeleljen a szövekezeti fejlesztési Irányainak és következetesei) érvényesítse az érdem szerinti javadalmazás alapelvelt.

53. cikkely

j Felelősség a károkért

fi) A szövetkezet és annak tagjai kötelesek óvni a szövetkezeti vagyont.

(2) Ami a károk megelőzését és a károkért való felelősséget illeti, itt a Munka Törvénykönyv rendelkezései érvényesek azzal, hogy a dolgozó alatt ennek a törvénynek az értelmében a szövetkezet tagját, a munkakötelességek teljesítése alatt pedig a tagságból eredő kötelezettségek teljesítését értjük.

54. cikkely

A szövetkezeti fegyelem

fi) A szövetkezet tágját kötelesek betartani a szövetkezeti fegyelmet.

f2) A szövetkezeti fegyelem alatt az ezen törvény rendelkezéseinek a betartását, továbbá a ' szövetkezet szervezeti szabályzatának, a szövetkezeti szervek határozatainak, a vezető dolgozók utasításainak és a Jogi előírások” rendelkezéseinek betartását értjük.

55. cikkely Fegyelmi büntetések

fl) A szövetkezeti fegyelem durva vagy ismételt megsértéséért a szövetkezeti tagot az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikében részesíthetik:

a) megrovás;

a) nyilvános megrovás;

c) a prémium vagy a gazdasági eredményekből való részesedés öszszegének. avagy a munkabér egyéb mozgó részének csökkentése, esetleg megvonása;

dl kevésbé fizetett munkára való beosztás egészen három hónapig teriedő időszakra, esetleg az elvégzett munkáért járó havi munkadfj 10 százalékáig történő csökkentése akár három hónapon át;

e) kevésbé fizetett munkára való beosztás egészen hat hónapig terjedő Időszakra, esetleg az elvégzett munkáért járó munkadfl 20 százalékig teriedŐ összeggel valő csökkentése akár hat hónapon át, ha a szövetkezet tagja az elsó fegyelmi büntetés törlése előtt ismét durván megsérti a szövetkezet! fegveimet.

f2) Fegyelmi büntetést csak attól a naptól számított két hónapon belül lehet foganatosítani, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a szövetkezett fegyelem megsértéséről, de legkésőbb a szövetkezeti fegyelem megsértésének napjától számított egy éven belül. Viszont abban az esetben, ha a fegyelmi büntetést a közgviilés szabja kt. akkor a két hónap helyett öt hónapos batáridő érvényes.

f3) Ha a szövetkezeti tag cselekedete. amely a szövetkezeti fegyelem megsér rését tükrözi, más szervek vizsgálatának tárgyát képezi, a fegyelmi büntetés — előző bekezdés szerinti — kiszabásának határideje azon a napon veszi kezdetét, amikor a szövetkezet tudomást szerez ennek a vizsgálatnak az eredményéről.

55. cikkely

fl) X szövetkezeti tag a szövetkezeti fegyelem megsértéséért nem részesítheti fegyelmi büntetésben, ha más, tehát a szövetkezeten kívülálló szerv már logerós fegyelmi büntetésben részesítette vagy jogerősen elítélte a szövetkezett tagot.

f2) A szövetkezeti tag nem részesíthető fegyelmi büntetésben akkor, ha olyan utasítást nem teljesít, amely ellentétben áll a jogi előírásokkal.

57. cikkely

fi) A fegyelmi büntetések kiszabásáról elvszerűen a szövetkezet elnöke dönt.

(2) Az 55. cikkely 1. bekezdésének el pontja értelmében kiróható fegyelmi büntetésről csak a vezetőség dönthet.

f3) A szövetkezet elnökét, alelnö- 4két. a vezetőséget, az ellenőrző és revíziós bizottság, valamint a döntőbizottság tagjait a közgyűlés (küldöttgyűlés) részesítheti fegyelmi bűn-' tetésben.

(4) Az alapvető szervezett egység vezetője szintén dorgálásban, nyilvános dorgálásban részesítheti a tagot, és dönthet a prémium vagy a munkadfj személyi értékelést kifejező mozgó részének csökkentéséről is, ha a szövetkezet szervezett szabályzata erre feljogosítja.

58. cikkely

(1) Ä fegyelmi eljárás során mindig megbízhatóan kell megállapítani a valós tényállást, és a szövetkezeti tag részére lehetővé kell tenni, hogy védekezzen a vádak ellen.

(2) A fegyelmi eljárásról tömör Jegyzőkönyv készül, és a fegyelmi büntetésről^ szóló döntést Is írásba foglalják, s ezt a határozatot kézbesítik a tagnak.

(3) A fegyelmi büntetések kiszabásakor figyelembe veszik főleg a szövetkezeti fegyelem megsértésének súlyosságát, az okozott kárt, a vétkesség mértékét és azokat a körülményeket, amelyek között a szövetkezeti fegyelem megsértésére sor került, továbbá tekintettel vannak arra is, hogy a szövetkezeti tag az előző Időszakban miként viszonyult a szövetkezeti tagságból eredő kötelességeinek a teljesítéséhez.

(4) Amennyiben a szövetkezet! tag a fegyelmi büntetés Jogerős megítélésétől számított egy év leforgása alatt nem követ el újabb vétséget a szövetkezeti fegyelem ellen, akkor úgy tekintik, mintha még nem kapott volna fegyelmi büntetést.

(5) A vezetőség, illetve — ha a fegyelmi büntetés kiszabásáról a közgyűlés (küldöttgyűlés) döntött — a közgyűlés (küldöttgyűlés) az első fejezetben említett határidő eltelte előtt Is határozatot hozhat, hogy a szövetkezet tagját már úgy ítéli meg, mint aki még nem kapott fegyelmi büntetést, amennyiben a tag szövetkezeti tagságbél eredő kötelességeinek példás teljesítésével rászolgált erre.

59. cikkely

fi) Ha a tag nem ért egyet a határozattal. mellyel fegyelmi büntetésben részesítették, az írásos határozat kézhezvételétől számított 35 napon belül javaslatot nvújthat be a döntőbizottsághoz hatálytalanításra.

(2) A javaslat benyújtásának elodázó hatása v.an, kivéve a prémium, a nyereségrészesedés vagy a munkadfj egyéni értékelést kifejező mozgó része összegének csökkentésére vagy teljes megvonására vonatkozó intézkedéseket

(3) A döntőbizottság megvitatja a fegyelmi büntetés hatályon kívül helyezésre telt javaslatot, és megerősíti vagy hatálytalanítja a fegyelmi büntetés kiszabásáról hozott határozatot. Ugyanez érvényes akkor Is. ha a fegyelmi bütetésról hozott határozalot a bíróság vizsgálja felül. A tanácskozás résztvevője a szövetkezet azon tagja, aki a fegyelmi büntetést kiszabta, és az a szövetkezett tag, akt a fegyelmi büntetést kapta.

f4) Ha a döntőbizottságnak vagy a bíróságnak a döntése, amellyel hatályon kívül helyezték a fegyelmi büntetésről szóló határozatot, már Jogilag érvénybe lép-itt, akkor az elnök. a vezetőség vagy a közgyűlés (küldöttgyűlést 35 napon bettil új fegyelmi büntetést szabhat kt; figyelembe kell azonban venniük a döntőbizottság, illetve a bfrőság Jogi véleményét.

ÖTÖDIK RÉSZ

A szövetkezeti használati jog

50. cikkely

(1) X' közös szövetkezeti gazdálkodás céljából társított földterületekhez, valamint a gazdasági-technika! talajrendezéskor az ezen területek helyett használatra átengedett területekhez (továbbá csak „társított területek“) a szövetkezetnek használati Joga fűződik.

(2) A szövetkezett használati Jog díjmentes és időben nem korlátozott; feljogosítja a szövetkezetei arra, hogy a társított területeket a tevékenységének tárgyát képező, valamennyi feladat teljesítésére kihasználja.

(3) A szövetkezet főleg:

a) módosításokat végezhet a társított területeken a mezőgazdasági termelés biztosítása vagy növelése érdekében;

b) megváltoztathatja a társított területeket;

c) a társított területeken az érvényes előírásokkal összhangban a szövetkezet tevékenységéhez szükséges gazdasági létesítményeket és lakóházakat építhet.

(4 A társított területen található növényzet a szövetkezet tulajdonát képezi.

81. cikkely

(1) Indokolt esetekben a szövetkezet a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozata alapján a társított területeket átengedhet! más mezőgazdaság! »zervezeteknek, közös szövetkezet!

vállalatnak, az erdősltétt területeket az erdőgazdálkodási szervezeteknek, esetleg a társított halastavakat az Állami Halászat szervezeteinek. A társított területek átengedéséről írásos szerződést kell kötni.

(2) Az 1. bekezdésben említett társított területek kihasználására az elózó cikkely 2., 3. és 4. bekezdésé' nek redelkezése érvényes.

52. cikkely

A társított területek átengedéséről kötött szerződés a folyó #v december 31-én bejelentett felmondással szüntethető meg, egyéves felmondási határidővel, amennyiben a jogi előírások nem rendelkeznek másként és a szerződő felek sem egyeztek meg rtjás feltételekben; az nem érvényes azokra a parcellákra., amelyeken állandó jellegű létesítmények épültek.

83. cikkely

(1) Az olyan társított területek* amelyek alkalmatlanok szocialista mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodásra, a szövetkezet a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozata értelmében írásos szerződésben átmeneti használatba adhatja:

a) állami vagy szövetkezeti szervezetnek mezőgazdasági vagy más jellegű hasznosítására;

b) társadalmi szervezetnek mezőgazdasági hasznosításra;

c) a szövetkezett tagéinak vagy más állampolgároknak mezőgazdasági hasznosításra, kivéve a társított erdőterületeket és halastavakat.

(2) A mezőgazdasági művelés céljára átmeneti használatba adott terület bérlője a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével módosításokat eszközölhet vagy átmeneti jelleggel épületeket létesíthet a hasznosításnak megfelelően. Az átmeneti időszakban létesített épületek és termesztett növénykultúrák a bérlő tulajdonát képezik."4

(3) A szerződésben a felek megállapodhatnak a térítés módjáról. Ha állampolgárról van s.zó, a térítés az érvényes árak alapján történik.

f4) A társított terület átmeneti használati joga a szerződésben rögzített határidő lejártával vagy pedig külön szerződéssel szűnik meg. A bérlő az átmeneti Időszak elteltével a szövetkezet kérésére köteles a területet az eredeti állapotba hozni, ha a szövetkezettel nem egyezik meg másként.

84. cikkely

fi) A szövetkezet használati joga a társított terület szocialista tulajdonba jutásával és a szövetkezet felszámolásával megszűnik. A tulajdon más változása a szövetkezet használati jogát nem érinti.

(2) Az olyan terület átruházásáról szóló szerződéshez, amelyre a szövetkezetnek használati joga van, a közgyűlés (küldöttgyűlés) beleegyezése szükséges, kivéve azt az esetet, ha a terület állami tulajdonba kerül.

85. cikkely

fi) A szövetkezet az olyan gazdasági épületet vagy más létesítményt, melyre már nincs szüksége, a tag vagy annak jogutódja kérelmére a közgyűlés (küldöttgyűlés) döntésével visszaadhatja annak, aki a belépéskor ezeket szövetkezeti tulajdonba adta.

(2) Ha a gazdasági épületet a szövetkezet költségére felújították, a tulajdonos köteles a szövetkezetnek megtéríteni a befektetett összeget.

(3) Az épület visszaadását rögzítő döntésben esetleg meghatározhatják a beépített terület nagyságát, amelyet már nem tekintenek szövetkezeti területnek.

(4) Ha a gazdasági épületért a szövetkezetesítéskor árat fizettek, akkor azt az összeget vissza kell téríteni.

55. cikkely

fi) A szövetkezet tagjainak, elsősorban az őstermelésben dolgozóknak háztájit, maximálisan 0,25 hektá.r szántóterületet, a hegyi és a hegyaljai körzetekben 0.50 hektár területet, ebból 0,2.5 hektár szántóterületet utalhat ki. A háztáji területébe beszámítják a nem társított kertek területét is.

(2) A háztáji területek kiutalása azonban nem mehet a nagyüzemileg művelt területek rovására. A háztájit az erdőterület és a halastó nem képezheti.

(3) A háztáji területek kiutalásé nak feltételeit, így a területek nagyságát, a természetbeni juttatás módját, a gazdasági állatok számát a szövetkezet szervezeti szabályzata határozza meg úgy, hogy az ne akadá lyozga a tagok kötelességeinek teljesítését

HATODIK RÉSZ

A szövetkezeti együttműködés alapvető formái

57. cikkely

(1) Azok az alapítók, akik a szövetkezeti együttműködésről szerződést kötöttek, saját tulajdonukkal felelnek annak megfelelően, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közös tevékenységhez. A gazdasági nyereségből olyan mértékben részesednek. amilyen arányban járultak hozzá az eredmények eléréséhez.

(2) A szerződés akkor lép hatályba, ha az alapítók megegyeznek a legfontosabb kérdésekben. A szerződés módosításához valamennyi alapi tó beleegyezése szükséges.

(3) A szerződés megkötéséhez a közgyűlés (küldöttgyűlés) beleegyezése szükséges.

B8. cikkely Közös vállalat

,fl) A közös vállalat létrehozásáról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az alapítók nevét és székhelyét;

b) a közös vállalat nevét és székhelyét;

c) a tevékenység módját és belső szerkezeti felépítését;

d) az alapítók jogait és kötelességeit;

e) az alapítók részvételének forjnéját és arányát;

fi a tevékenységgel kapcsolatos költségek térítésének, a nyereség elosztásának és az esetleges veszteségek megtérítésének módját;

g) az alapítókkal szembeni eljárás módját abban az esetben, ha nem teljesítik kötelességeiket;

h) az Irányító szervek összetételét és működést rendjét;

1) a közös vállalat megszűnésekor vagy az alapító kilépésekor, esetleg kizárásakor a kötelezettségek teljesítésének módját.

12] Az alapitól a szerződésben további rendelkezéseket is hozhatnak.

(3) A közös vállalat létrehozásával kapcsolatban á 9., 10.. 13., 14., 18.,

17., 38., 19. és 28. cikkelyekben foglaltak is érvényesek.

59. cikkely

(1) A közös vállalat szervei a következők:

a) vezetőség;

b) ellenőrző és revíziós bizottság;

c) elnök.

(2) A szerződés további szervek létrehozását is tartalmazhatja.

70. cikkely

fl) Ä vezetőséget az alapítók választott, esetleg kinevezett és a közös szövetkezeti vállalat kollektívájából választott képviselői alkotják.

A vezetőség:

a) titkos szavazással választja meg és tisztsége alól felmenti a közös vállalat elnökét, valamint az ellenőrző és revíziós bizottság tagjait;

b) Jóváhagyta a középtávú ás a gazdasági végrehajtási terveket;

c) Jóváhagyja az évi könyvelési zárszámadást, az alapítók pénzügyi és tulajdonjogi rendezésének módját és a kollektív szerződést;

d) elfogadja az ú) tagszervezeteket ás megtárgyalja az alapító közös vállalatból való kilépésének kérelmét;

e) dönt az alapító kizárásáról, a közös vállalat megszüntetéséről és társításáról,

(2) A vezetőség akkor határozatképes, ha a tagok legkevesebb kétharmada, az 1. bekezdés a-^e) pontjai esetében háromötöde, egyéb esetben pedig több mint a fele jelen van, ha a szerződésben nem kötötték meg másként.

(3) a közös vállalat kollektívájának képviselői alkotják a vezetőség tagjainak egyharmadát A közös vállalat munkaközösségéből titkos szavazással'választják meg őket, legkevesebb hároméves Időszakra. Kötelesek beszámolni a kollektívának tevékenységükről.

71. cikkely •

fi) Az ellenőrző és revíziós bizottság a közös vállalat ellenőrző szerve; jogában áll az összes tevékenységet ellenőriznie. Tevékenységéért a vezetőségnek tartozik felelősséggel.

Í2) Az ellenőrző és revíziós bizottság évente köteles-ellenőrizni a közös vállalat gazdasági tevékenységét.

(3) Az ellenőrző' és revíziós bizottság legkevesebb háromtagú, a tagok egyharmadát a közös vállalat kollektívájának azon képviselőiből választ(Folytatás a 4. oldalon)