Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-12 / 36. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVÉ*

1987. szeptember 12,

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete

(Folytatás a 3. oldalról)

ják meg, akiket legalább hároméves időszakra választottak.

72. cikkely

'(1) Az elnök az egyszemélyes felelős vezető elve alapján a közös vállalat vezetőségének határozatai értelmében és a jogi előírásoknak megfelelően irányítja a közös vállalat te-uŕlíOľl Vcŕďŕt

(2) Az elnök dönt a közös vállalat nevében minden vonatkozásban. A szerződésben meghatározott szervezési egységek vezetői a közös vállalat nevében kifelé csak olyan kérdésekben dönthetnek, amelyek az Irányításuk alá tartozó szervezési egységek tevékenységével kapcsolatosak.

(3) Äz elnök köteles rendszeresen tájékoztatni tevékenységéről a közös vállalat kollektív szerveit.

73. cikkely

Ä dolgozók munkájukat a közös vállalatnál munkaviszony keretében végzik.

74. cikkely Társulás

(1) A társulásról szőlő szerződés nek, amelynek értelmében társítják az eszközöket, esetleg az alapítók tevékenységét, tartalmaznia kell.

a) az alapítók nevét és székhelyét;

b) az együttműködés módját;

c) az alapítók Jogait és kötelességeit;

d) a közös tevékenység módját, szervezését és Irányítását;

ej a hozzájárulás mértékét, a vagyonnal való gazdálkodást és a társult vagy a kialakult vagyon tulajdonáról szóló rendelkezéseket;

f) e társulás vagy az alapító megszűnésével kapcsolatos vagyonrendezést.

(2) A társulásban tagok vagy az alapítók dolgozói tevékenykednek

(3) A társulás tevékenysége az alapítók tevékenységének felel meg.

75 cikkely

A szövetkezetek és a közös válla latok tovább) |ogl személyekkel más formában, de a jogi előírásoknak megfelelően is együttműködhetnek.

HETEDIK RÉSZ Külgazdasági tevékenység

78. cikkely

Ä szövetkezetnek és a közös vállalatnak foga van a közvetlen külgazdaság! tevékenységre. Ezt a jogot különleges előírások alapián kaphatják

meg. .

77. cikkely

(1) A szövetkezetnek és a közös vállalatnak Joga van devizaalapot létrehoznia a devlzanormatívumok alapián az árukivitelért és a kooperációs szállításokért kapott devizabevételekből, valamint a juttatott devizaeszközökből és ezek megtakarításaiból.

(2] A devizaalap eszközei a szövetkezet és a közös vállalat továbbfejlesztését, a behozatali Igények kielégítését, a devizakötelezettségek megtérítését és a devizahitelek visszafizetését szolgálták.

NYOLCADIK RÉSZ A Szövetkezeti Földművesek

Szövetsége

78. cikkely

(1) A szövetség, amely a Nemzeti

Frontba tömörül, tevékenységét a szövetkezetek gazdasági és társadalmi küldetésének, a tagok politikai, munka- és társadalmi aktivitásának fejlesztésére, valamint az embert környezetről való gondoskodásra fordítja.

(2) Az a szövetkezet, amelynek közgyűlése döntött a szövetségbe való belépésről, egyóttal annak alapszervezete Is. A szövetkezet szervei, így a közgyűlés fküldöttgyűlésj, a vezetőség, az elnök, az ellenőrző és revíziós bizottság egyúttal az alapszervezet szervei Is.

79. cikkely

Azokat a törvény- és jogielőírástervezeteket, amelyek érintik a szövetkezetek alapvető gazdaságpolitikai kérdéseit, a tagok fontos jogait és kötelességeit, valamint a tagok szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodásával kapcsolatos kérdéseket, a központi szervek a szövetséggel együtt vitatják meg.

KILENCEDIK RÉSZ Közös, átmeneti és zárórendelkezések

80. cikkely

A földterületek társítása

(1) A szövetkezet tagjai:

a) a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz társítják mindazokat a földterületeket (beleértve az erdőket és a vízfelületeket is), amelyek a szövetkezetbe való belépésükkor a tulajdonukat képezik vagy amelyeken gazdálkodnak, továbbá azokat a földterületeket Is, amelyekre később, a tagság időtartama alatt tesznek szert;

b) átadják a szövetkezeti tulajdonba az egyéb termelőeszközöket is, ha azokra a szövetkezet igényt tart.

(2) Közös szövetkezeti gazdálkodás céljából nem társttlák, esetleg a szövetkezeti tulajdonba nem adják át:

a) azokat a földterületeket és egyéb termelőeszközöket, amelyek a tag belépésekor már a szövetkezet használatában vannak, vagy amelyekre a tag később tesz szert, de azok már a szövetkezet vagy más szocialista szervezet használatában vannak;

b] a lakóházakkal és gazdasági épületekkel beépített területeket az udvarrésszel együtt, melyeket a szövetkezet nem vett át, továbbá a község beépített területén lévő kerteket, melyek területe nem haladja meg a 0,10 hektárt. A szövetkezet szervezeti szabályzata kimondja, hogy milyen feltételek esetén nem kötelező társítani az ennél nagyobb kertekét

81. cikkely

(1) A szövetkezeti tag a szövetkezetbe való belépésekor az élő és a holt inventári is átadja. A gazdasági épületeket és egyéb létesítményeket csak akkor adja át, ha a szövetkezet erre Igényt tart. Ezek a termelőeszközök az átvétellel a szövetkezet tulajdonába kerülnek.

(2) Az élő és a holt Inventár átvételi árának 20 százaléka, valamint a gazdasági épületek és egyéb létesítmények átvételi ára a tagnak a szövetkezet létrehozásához való kötelező és vissza nem térített hozzájárulása.

(3) Az élő és a holt lnvertár átvételi árának fennmaradó részét a szövetkezet a szervezeti szabályzatban meghatározott határidőn belül kifizeti a szövetkezet tagjának (vagy a tag Jogutódjának).

82. cikkely

(1) Amennyiben ez a törvény nem rendelkezik másként, a szövetkezetnek a szocialista szervezetekhez fűződő kapcsolatát érintő jogügyletékre a Gazdasági Törvénykönyv rendelkezései érvényesek.

(2) Az ldö beszámítására, a határidőkre, a kézbesítésekre, a helyettesítésekre, a tagsági és munkaviszonyban végzett munkáért járó átlagos munkád!) kiszámítására a Munka Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. ha ez a törvény nem rendelkezik másként.

(3) A tagsági viszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos jogügyletekre a szövetkezet és arpiak tagjai között a Munka Törvénykönyvének rendelkezései érvényesek mindaddig, amíg ez a törvény megszabja a jogügylet formáját, de ha ezt nem tartják be, akkor a jogügylet érvénytelen.

14) A szövetkezet és annak tagjai között egyéb jogügyletekre a Polgárjogi Törvénykönyv rendelkezései érvényesek.

83. cikkely

Átmeneti rendelkezések

Amennyiben a továbbiakban nincs másként meghatározva, akkor az 1989. január elseje előtt keletkezett jogi kapcsolatokra Is ennek a törvénynek a rendelkezései vonatkoznak; azonban ezeknek a Jogi kapcsolatoknak a keletkezését, valamint a belőlük kővetkező, 1989. Január elseje előtt keletkezett igényeket az eddig érvényes előírások alapján bírálják el.

84. cikkely

(í) A szövetkezet korábbi saját alapszabályzata, saját munkaszerve zést és tanácskozást rendje legkésőbb 1989. március 31-ével érvényét veszíti.

(2) A szövetkezet ennek a törvénynek az értelmében 1989. március

31-ig jóváhagyja saját szervezeti Szabályzatát.

85. cikkely

(1) A közös mezőgazdasági vállalatok és kooperációs társulások, amelyek a korábbi előírások alapján jöttek létre. 1989. Január 1-ével közös vállalatokká és társulásokká alakulnak át.

(2) Az alapítók ennek a törvénynek az alapján 1989. március 31-lg módosítják a szövetkezett együttműködésről szólő szerződéseket.

(3) A közös vállalat megalakulásának napjával megszűnik dolgozóinak szövetkezeti tagsága.

88. cikkely *

(1) Ä munkafeltételekről szólő megállapodás, amelynek megkötésére a szövetkezet és az alapvető szervezeti egység vezetői között kerül sork a szabályzat Jóváhagyásának napjával érvényét veszítL

(2) A szövetkezeti fegyelem megsértését, amelyre 1989. január 1-e előtt kerül sor, akkor bírálják el ennek a törvénynek az alapján, ha a vele kapcsolatban hozott határozat még nem emelkedett Jogerőre.

(3) A békéltető eljárást, amelyet még ennek a törvénynek az érvénybe lépése előtt kezdtek meg, nem folytatják.

87. cikkely

Ennek a törvénynek az érvényesítésére végrehajtó előírásokat adhatnak ki, amelyek szabályozzák:

a) a fejlesztési alappal kapcsolatos részleteket, valamint a különleges esetekben nyújtható dotációk feltételeit;

b) a szövetkezeti vagyonnal a hagyományos gazdálkodáson kívüli bánásmódnak a részleteit, valamint a döntőbizottsági tárgyalások részleteit;

c) a gazdálkodás sajátos rendszerének részleteit, és azokat a módosításokat, amelyeket a munkafeltételekről, a tagok más munkára történő beosztásáról, a tag áthelyezéséről, a munkafeltétetekről kötött megállapodástól való elállásról és a megállapodás megszűnéséről, a szövetkezetbe való visszatérés utánt munkabeosztásról és a csökkent munkaképességű szövetkezeti tagok érvényesülési lehetőségeiről kötöttek;

d) azokat a feltételeket, melyek mellett bizonyos mezőgazdasági terményeket lehet Juttatni a szövetkezet tagjainak.

68. cikkely

Hatálytalanító rendelkezések

Hatályon kívül kerül:

1. a 122/1975. Tt. számú törvény a mezőgazdasági szövetkezetekről, a 111/1984. Tt. számú törvényben megfogalmazva;

2. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 137/1975. Tt. számú rendelete. amely közre adta az egységes töldmtives-szövetkezetek mintaalap-szabályzatát és meghatározta a szövetkezetek alapszabályzata kidolgozásának és jóváhagyásának módját, azok módosítását és kiegészítését;

3. a CSSZSZK kormányának 138/ /1975. Tt. számú rendelete, amely pontosítja a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 122/1975. Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

4. a CSSZSZK kormányának 140/ /1985. Tt. számú rendelkezése az egységes földműves-szövetkezetek finanszírozásának és pénzügyi gazdálkodásának alapelveiről;

5. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (a továbbiakban „SZMÉM“) 159/1975. Tt. számú hirdetménye az együttműködésről a mezőgazdaságban, és az együttműködés formáiról, amely az 100/1983. és a 25/1986. Tt. számú hirdetményekben volt megfogalmazva;

8. az SZMÉM 160/1975. Tt. számú hirdetménye a békéltető tárgyalásokról az egységes földműves-szövetkezetekben;

7. az SZMÉM 137/1979. Tt. számú hirdetményt, amellyel végrehajtották a mezőgazdasági szövetkezetekről, az egységes földműves-szövetkezeti tagok szabadságáról és anyagi felelősségéről hozott 122/1975. Tt. számú törvény egyes rendelkezéseit;

8. az SZMÉM és a Csehszlovák Állami Bank elnökének a 120/1985. Tt. számú hirdetménye az állóeszközük újratermelésének finanszírozásáról az egységes földműves szövetkezetekben és a közös vállalatoknál;,

9. az SZMÉM 121/1985. Tt. számú hirdetménye a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos, nem beruházási jellegű kiadások finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös mezőgazdasági vállalatoknál;

10. az SZMÉM 24/1986. Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról;

11. az SZMÉM 26/1986. Tt. számú hirdetménye az egységes földműves-szövetkezetek és közös mezőgazdasági vállalatok tartalékalapjáról;

12. az SZMÉM 01-668/13/75. számú Irányelvei az egységes földmflves-szövetkezetek állami mezőgazdasági szervezetté való átalakulásáról;

13. az SZMÉM 041-2003/85. számú Irányelvei a forgóeszközök finanszírozásáról az egységes földműves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatoknál;

14. az SZMÉM 015-681/1976. számú határozata, amely közölte az egységes földműves-szövetkezetek szervezési, tanácskozási és munkarendjének mintaszabályzatát;

15. az SZMÉM 01-183/13/73. számú határozata az elvégzett munka javadalmazásának és természetbeni juttatásának szabályozásáról az egységes f öldműves-szövet kezetekben;

16. az SZMÉM 01-1422/81. számú határozata az egységes földművesszövetkezetek tagjainak a jelentős munka- és életjublleumok alkalmából nyújtott jutalmakról;

17. az SZMÉM 01-625/1983. számú határozata az üzemi étkeztetésről az egységes földműves-szövetkezetekben;

18. az SZMÉM 01-1721/85. számú határozata a munkáskategóriába sorolt) tagok és dolgozók javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben;

19. az SZMÉM 01-1722/85. Számú határozata a műszaki-gazdasági tisztséget betöltő tagok és dolgozók javadalmazásáról az egységes földműves-szövetkezetekben;

20. az SZMÉM 01-1687/85. számú határozata az egységes földműves-szövetkezetekben a munka díjazására használt eszközök szabályozásáról;

21. az SZMÉM 01-1968/85. számú határozata a béreszközök szabályozásáról a közös mezőgazdasági vállalatoknál és a meliorációs szövetkezetekben;

22. az SZMÉM 01-21115/85. számú határozata a vezető tisztségviselőknek és egyes vezető szakembereknek az egységes földműves-szövetkezetekben nyújtható évi Jutalmáról.

89. cikkely

Ez a törvénytervezet 1989. Január elsején lép törvényerőre.

...hol van ma már. Bizony, úgyszólván észre sem vettük, s újfent elröppent egy nyarunk. Akt Júliusban szánta el magát a pihenésre, strandolásra, valóban nem panaszkodhat. Akik meg az augusztusban reménykedtek, csalódottan fontolgatnak, vajon miért nem a Júliusi -hónapot választották. Persze, ha az ember előre tudná... Amikor megréglben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Lévai (Levice) Járási Bizottságán jártunk, a Járás szövetkezeti dolgozóinak, illetve azok családtagiéinak nyárt üdültetése felől érdeklődtünk. Petrovlcs Erzsébettől, a tárást bizottság politikai dolgozóiétól számos érdekességgel távoztunk a Lévai Járás szövetkezeti dolgozóinak üdültetésével kapcsolatosan.

9 Nem is nlyannyira a nyarat, mint inkább a nyári szünidőt mérlegeljük mostanság. Járási bizottságunk a szövetkezeti dolgozók, illetve azok hozzátartozói számára milyen hazai üdültetéseket biztosított erre az időszakra?

— Az SZFSZ Szlovákiai Bizottságától lárásunk 275 beutalót kapott Ebből mintegy húszra nem volt igény, a többi elkelt. Most pedig megemlítenék néhány üdülőhelyet a sok közül, ahol a szövetkezeti tagok pihenhettek: Vrátna, Tatranská Lomnica Prága, Studnička, Vyšné Ružbachy, Domaša, Zemplínska Šírava Ügy Is mondhatnám, hogy dolgozóink a régi, megszokott helyeken üdülhettek. Hiszen a felsorolt üdülőközpontok már több éve Ismétlődnek lárásunk viszonylatában. A tagok i— nagy örömünkre — valóban elégedettségüket kifejezve

tértek haza a ktrándulásokröl. Érthető, hogy a nyári üdülésekre a szövetkezeti tagok általában a gyermekeikkel együtt tartanak igényt. Járási bizottságunk minden esetben arra törekszik, hogy a beutalókat igazságosan ossza szét a lárás egységes földműves-szövetkezetei között. Ami az elosztást Illeti: például a Lévai Efsz 23, az Oroszkai (Pohronský Ruskov) Efsz 20, a garamkálnai (Kaina nad Hronom) szövetkezet pedig hat beutalót Igényelt a nyári üdültetések Időszakára.

• Bizonyára vannak kisebb érdeklődést tanúsító szövetkezetek ilyen összefüggésben.

— Persze, olyan efsz-ek Is akadnak, amelyek nem fejtenek ki különösebb érdeklődést a szövetkezeti dolgozók üdültetése lránt. Ide sorolhatnám a Palásti (Pláštovce), azj Ipolyszakállasi (Ipefský Sokolec), az Alsószecsl (Dolná Seč) és a Bátl (Bátovce) Egységes Földműves-szövetkezetei Szó, ami szó, az első három szövetkezet vonatkozásában nem Is csodálkozunk, hiszen a szóban forgó mezőgazdasági üzemek saját üdülőközponttal rendelkeznek.

О Mi a helyzet a külföldi üdültetésekkel kapcsolatosan?

A külföldi üdülésekre szóló beutalókat ugyancsak az SZFSZ Szlovákiai Bizottságától kapjuk. Hangsúlyozni szeretném, hogy nyári üdülésekről van szó, amelyek azonban már áprilisban kezdődnek. Egy kissé furcsa terminus, inkább a tömeges kirándulásokat helyezik előtérbe Járásunk szövetkezett dolgozói. Magyarországra, Bulgáriába és Jugoszláviába 2—2 autóbusz szállította az érdeklődőket, a Német Demokratikus Köztársaságba pedig egy autóbusz indult útnak — lárásunk szövetkezeti dolgozóival, örömmel látogatnak el a Szovjetunióba — Szocsl, Plcunda, Leningrad, Moszkva —, de általában nagy az érdeklődés a magyarországi és a bulgáriai üdülések Iránt Is. Az állandóan Ismétlődő probléma: főképpen a fiatalok szeretnének utazni, gyermekeikkel. S ez mikor lehetséges? Csakis a nyár! szünidő folyamán Sajnos, mindenki óhajának nem tudunk eleget tenni, tehát kénytelenek vagyunk a kiválasztás, a szelektálás módszerének az alkalmazására, Tudjuk, ezen cselekedetünkkel sok esetben elégedetlenséget váltunk ki szövetkezeti dolgozóink között, de hát egyéb lehetőségűnk nem nagyon adatik meg.

Ф A szövetkezeti dolgozókról való szociális gondoskodás szerves része azok gyermekeinek pionírtábprokban történő üdültetése. Mennyire szólhatnak elégedett hangnemben ezzel összefüggésben ?

— Azt hiszem, Járásunk szövetkezett dolgozóinak gyermekei számára az Idén Is megteremtertük a kedvező teltételeket a pihenésre, kikapcsolódásra, a hasznos időtől lésre. Az egyes turnusok tizennégy naposak voltak. Hazat pionfrtáborokban járásunkból mintegy hétszáz gyermek üdült Nová Bošácában négy turnusban 200 gyermek. Demánovská dolinán 130, Hukvaldyban (Frýdek Místek-1 járás) 320, Éilinában pedig 70 gyermek töltötte a szünidejét. Már jóval a vakáció előtt gondoskodtunk arról, hogy kellőképpen biztosítsuk a nevelői felügyeletet. Arra törekedtünk, hogy minden egyes turnusban legyen egy-egy pedagógus. A hazai pionfrtáborokon kívül az SZFSZ“ Szlovákiai Bizottsága 273 beutalót küldött e! Járási bizottságunkra külföldi pionírtáborokba szólóan. Jugoszláviában járásunkból 65, Bulgáriában 30, Magyarországon 161, az NDK-ban pedig 17 gyermek vett részt pionírtáborokban. Egyértelműen leszögezhetjük, hogy a legközkedveltebbek a magyarországi pionírtáborok A közeljövőben éppen ezért az említett táborokba való beutalók számát szeretnénk növelni, illetve azokra igényt tartani. Reméljük sikerrel.

A beszélgetést köszöni: SÜSLA BÉLA