Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-05 / 35. szám

1987. szeptember 5. SZABAD FÖLDMŰVES 3 BULGARIA NEMZETI ÜNNEPÉN A szocialista önigazgatás elveinek megszilárdítása Bulgária jelentős átszervezésének, új önigazgatási rendszer létrehozásé1 nak időszakát éli. A BKP KB júliusi ülésén hozott határozatok szellemé­ben a nemzetgyűlés jóváhagyta több állami bizottság, a minisztertanács mellett működő több tanács, minisztérium megszüntetéséi és számos sze­mélyi változást hagyott lóvá Előkészítik az alkotmány módosítását is. az ezzel foglalkozó bizottság elnöke Todor Zsivkov. a BKP KB első titkára, az Államtanács elnöke lett. -A bolgár gazdaság és irányítás szervezési átalakításának célja a szocia­lista önigazgatás elveinek a megszilárdítása, amelynek a társadalom, a dol­gozók érdekeit kell szolgálnia. A változásokat a demokratikus centralizmus awipján valósítják meg. Az ú| önigazgatási rendszer feltételei között célszerű volt a minisztériu­mok, a bizottságok és a tanácsok számának csökkentése, ugyanakkor né­hány új minisztérium létrehozását látták szükségesnek, közöttük a gazda­sági és tervezési minisztériumot, amelynek az egész népgazdasági komp­lexum hatékony működését kel! szavatolnia, valamint a nemzeti erőfor­rások kihasználását biztosítania. A bolgár államtanács alkotmányos joga és a terület-közigazgatási egy­ségek létrehozásáról szóló törvény alapján rendeletet adtak kt, amely meghatározza a területek számát, határait és közigazgatási központjaikat. Kilenc kerület jött létre. A BKP KB Politikai Bizottságának határozata hangsúlyozza: a jelenlegi időszak tellesen ú] követelményeket támaszt a területi struktúrával szemben. Egyrészt módot kell adni az obscsináknak, mtnt alapvető területi önigazgatási egységeknek a megerősítésére, másrészt viszont nagy területi komplexumokat keli létrehozni, amelyek biztosítanák a területi Infrastruktúra és a termelőeszközök harmonikus fejlődését, a szociális és kulturális problémák megoldását, a környezet védelmét. Kitűzött céljaik eléréséhez nemzeti ünnepük alkalmából kívánunk a test­vér! szocialista országnak sok sikert. A világpiaci árak alakulása (II.) A cukor világpiaci árai a második negyedévben az első negyedévhez vi­szonyítva lényegesen csökkentek Az árcsökkenést sem a kubai cukornád­­termelésről szódó pesszimista előre­jelzések, sem a szabad piacokról tör­ténő nagyarányú szovjet vásárlások­ról szóló jelentések nem tudták meg­akadályozni A két évvel ezelőtti leg­kritikusabb szintről az árak ugyan elkerültek, de ennek ellenére mélven elmaradtak az átlagos termelési költ­ségektől. A londoni börzén szinte az egész negyedév fnlvamán a cukor ára libránként (45,36 dekái 7 cent alatt ingadozott. Meg kell jegyezni, hogy a cukor ára ezt a szintet május folyamán néliány esetben túllépte. Az árak alacsony szinten való tar­tásához azok a jelentések Is hozzá­járultak. amelyek értelmében a cu­kor világtermelése az 1987'88-as Idényben (szeptembertől augusztusig) rekord mennyiséget ér el Az ameri­kai mezőgazdasági minisztérium elő­rejelzései szerint a jelenlegi tdény­­hez viszonyítva 1, az előző idényhez képest pedig 3 százalékkal 102,4 mil­­lil tonnára növekszik ezen belül a cukornádból előállított cukor tnény­­nytsége 3 százalékkal B5.4 millió ton­nára növekszik, a répacukor meny­­nvlsége pedig 3 százalékkal 30,9 mil­lió tonnára növekszik, ezen belül a Sacres et Denrées francia kereske­delmi cég az 1987'88 as idényben nem vár lényeges változásokat A cukor világtermelését 99—101, a fo­gyasztását pedig 101 -102 millió ton­nára hersílük Számításaik szerint a világ kínálata és kereslete kiégvén Htett lesz A cukor nagv mennyiségű felhalmozása a közeljövőben szerin tűk nem várható, mert a legtöbb cu­­korklvitelezö országban a készleteket minimálisra csökkentették Az Ilyen feltételek mellett nem számolnak a cukor _ világpiaci árának lényeges emelkedésével, kilengések azonban mtndkét irányban lehetnek. SZEMES KÁVÉ A szemes kávé árai a luodoni bör­zén a másndik negyedévben az előző­höz viszonyítva lényegesen alacso­nyabbak voltak, s tonnánként T230— 1376 font sterling között ingadoztak A második negyedév eleién az árak a korábbi lényeges csökkenés után átmenetileg ugyan emelkedtek, jó idusban viszont ismét mély az utób­bi tíz hét legalacsonyabb sziotjére csökkentek. Az árak csökkenését elsősorban az idézte elő, hogy a kínálat jőval na­gyobb volt a keresletnél, s úgy néz kt, hogy Ismét bevezetik a kiviteli kvótákat A kávékészletek felhalmozá­sának folyamata kedvezőtlenül befo­lyásolja egész sor eladósodott ország gazdaság! helyzetét. Brazília, a világ legnagyobb kávétermelő(e például a világ legeladósodottabb országa Az amerikai mezőgazdasági minisztérium becslései szerint a termelés Braziliá­ban az 1988'87 idényben 11.2 millió zsák (egy zsák 60 kg) volt, az 1987/ '88-as Idényben pedig 32—34 millió zsákra, tehát az előző idényhez vi­szonyítva lényegesen, a 2.5 szőrösére növekszik. Egyelőre a kávécserje-ül­­tetvényeket nem károsították az éj­szakai fagyok, amelyek szinte évente a szemes kávé árainak emelkedését vonták maguk után. Brazília a máso­dik negyedévben szinte agresszívan alacsony áron kínálta a szemes ká­vét. Az országban azzal számolnak, bogy nem vezetik be a kiviteli kvó fákat, amelyekben egyébként legke vesehh 30 százalékos részarányt sze­retnének elérni Ezzel szemben az Egyesült Államok mint a világ leg nagvohh fogyasztója azt szeretné, ha a kiviteli kvóták szétosztásánál a leg­fontosabb tényezőként a kivitelre rendelkezésre álló mennyiséget ven­nék figyelembe Mindez Brazília szá­mára a kiviteli lehetőségek draszti­kus csökkentésétiez vezetne КАКАОВАЯ Az első negyedév szintié alatt ma­radtak a kakaóhah árai is. például a londoni hörzén tonnánként mindössze 13ПП font sterlingért kelt el. Ezt a nsziholágiai határt öthetes árcsökke­nést kővetően csak április eléién. majd pedig a június utolsó dekádjá­­ban sikerüli túllépni. Málus közepén az IOCO nemzetkö zi szervezet négv. illetve ötezer ton­na kakaóbab megvásárlásával beavat­kozott a világpiaci árak alakulásába, mert már nem tudták tartani a mini­mális, tonnánkénti 1600 font sterlin­­ges árat A beavatkozás első napján, azaz május 15 én a kakaóbab ára 2 ezer dollárnak megfelelő volt, de már június elején tonnánként 1216 font sterlingre, tehát az utóbbi négy év legalacsonyabb szintjére csökkent Ez a helyzet számos szakemberben azt a nézetet váltotta ki. hogy az ГССО a továbbiakban már nem tudja megakadályozni az árak drasztikus csökkenését. Sajnos, a kereskedők június! londoni tanácskozása is ered­ménytelenül végződött. (Svét hospodárství) példázat arról. hogyan segíti az usa a fejlődő országokat — A célpont világíts! j, Cserepanov rajza A szocialista országok — Bulgá­ria, Csehszlovákia, a Belorusz SZSZK, a KNDK, Magyaror­szág, az NDK, Mongólia, Lengyelor­szág, Románia, az Ukrán SZSZK és a Szovjetunió — memorandumát a nem­zetközi ENSZ-konferencián Štefan Murin, a csehszlovák küldöttség ve­zetője terjesztette elő. A dokumentum a bevezetőben meg­állapítja, hogy az emberiség — az­után, hogy a történelemben az ipart és a kulturális haladás sosem látott határait érte el — most rendkívül komoly veszélyeknek van kitéve, a­­melyek kétségbe vonják magát az emberiség létét A világot tizenkétszeresen meg­semmisíteni képes nukleáris robba­nófejek tízezrei, fegyverek milliárd­­jai és a milliós hadseregek véres és megsemmisítő konfrontációt okozhat­nak. A katonai kiadások már rég gyorsabban növekednek a világ brut­tó termelésénél. 19R6-ban a világon 10П milliárd dollárt fordítottak kato­nai célokra, s történt ez akkor, ami­kor évente 50 millió ember hal éhen, és a fejlődő országok adósságának összege megközelíti a katonai kiadá­sok éves szintjét. A történelem alakulása felvetette az emberiség előtt a leszerelés és a fejlesztés alapvető kérdését. A szocialista országok szilárdan hi­szik — mutat rá a memorandum —, hogy létezik belső kapcsolat a lesze­relés és a fejlesztés között. A „le­szerelést a fejlesztésért“ koncepcióra az olyan új politikai gondolkodásmód kifejezőjeként tekintenek, amely el­utasítja a millitarizmust és az egye­temes együttműködésre, s ebben az integrált és egymástól függő világ­ban a kölcsönös segítségnyújtásra Összpontosít. Ezért Javaslatokat tesznek a kato­nai programok békés alternatíváira, vagyis Indítványozzák az együttmű­ködést az atomenergia békés kihasz­nálásában a nukleáris arzenálok épí­tésében folytatott versengés helyett, az együttműködést a békés világűr­ben a „csillagháborúk“ helyett, a bé­kés vegyipar fejlesztését célzó erőfe­szítések egyesítését a vegyi fegyve­rek gyártása helyett. Elengedhetetlennek tartják, hogy konkrét és sürgető Intézkedések szü­lessenek annak biztosítására, hogy a tudományt és a technikát kizárólag békés célokra használják kt, hogy a Leszerelést a fejlesztésért tudományos és technológiai kutatást a katonai területről orientálják át a fő gazdasági és szociális problémák megoldására, és hogy valamennyi or­szág és nemzet szabadon hozzájut­hasson a tudományos:techn!kai for­radalom legújabb vívmányaihoz. Az a véleményünk, hogy a leszerelés fo­lyamatában felszabaduló erőforráso­kat és intellektuális potenciált a tu­dományos és műszaki haladás külön­böző területein, a békés alternatívák fejlesztése során folytatott szélesebb körű együttműködésre összpontosít­sák, és hogy a fejlődő országok hoz­zájuthassanak a legújabb ismeretek­hez. A szocialista országok határozottan síkraszállnak a, fegyverkezési ver­seny azonnali megszüntetéséért, a nukleáris fegyverek felszámolását célzó reális és sürgető leszerelési in­tézkedések elfogadásáért, a hagyo­mányos fegyverzet, a fegyveres erők és a katonai kiadások lényeges csök­kentéséért. A „leszerelést a fejlesztésért“ kon­cepciójának mielőbb fel kellene vál­tania a bizalmatlanságot és a kon­frontációt, a történelem „lezárt feje­zetévé“ kellene tennie a fegyverkezé­si versenyt. Javasolják, hogv a konk­rét intézkedések megvitatása során a tárgvaló felek vegyék figyelembe a várható pénzeszköz- és erőforrás­­-megtakarításokat, amelyeket egy-egy ország el tud érni. és vegyék fonto­lóra hatékony felhasználásukkal kap­csolatos intézkedéseket. Az így fel­szabaduló eszközöket nem szabad más katonai célokra fordítani, a le­szerelési egyezmények ezzel kapcso­latos rendelkezéseket is tartalmaz­hatnak. A leszerelési intézkedések­nek köszönhetően a felszabaduló esz­közök eev részét a fejlődő országok­nak nvúitott segítség növelésére kel­lene felhasználni. Adott az a reális lehetőség, hogy a katonai kiadások a világ bruttó termelésén belül a szükségletek le­hető legalacsonyabb szintjére csök­kenjenek. A szocialista országok ké­szek törekedni e cél elérésére, és en­nek érdekében tárgyalásokat folytat­ni más államokkal. Készek részt venni a leszerelés ál­tal felszabaduló erőforrások egy ré­szének a fejlődő országok megsegí­tésére való fordításukról kötendő egyezmények kidolgozásában. A leszerelésnek köszönhetően fel­szabaduló erőforrások felhasználásá­nak mechanizűmusál a leszerelés és a fejlesztés közötti szükséges Intéz­ményes kapcsolat teremtené meg, a­­mely kifejezné az államok eltökéltsé­gét, hogy ezt a kapcsolatot átvigyék politikájukba, gyakorlati tettek segít­ségével megteremtsék a kölcsönös megértés, a nyitottság és a kiszámít­hatóság légkörét a nemzetközi kap­csolatokban, erősítve ezzel a világ­békét és a nemzetközi biztonságot. Az ilyen mechanizmus szerepét a „Leszerelést a fejlesztésért“ nemzet­közi pénzalap tölthetné be. amelyet minden állam megnyitna. Minden or­szág maga határozná meg az alaphoz való hozzájárulásának legmegfelelőbb formáját, amelyet az ENSZ keretében lehetne létrehozni. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a szocialista országok a gazdaság át­alakítását a leszerelési folyamat nél­külözhetetlen részének tekintik, mi­vel ez nyithatja meg az utat az anya­gi, a pénzügyi, az emberi erőforrások teilesztési célokra való felszabadítá­sához. Éppen a gazdaság átalakítása ies/fi visszafordíthatatlanná a fegy­verkezési verseny korlátozásának fo­lyamatát. A hadiipari termelő kapa­citásoknak a gazdaság polgári szek­torába való átcsoportosítása hoz lét­re valóban stabil alapot a fejlődő or­szágoknak nyújtandó további segít­séghez. A szocialista országok ismét kife­jezik azt az eltökéltségüket, hogy erőiket nem sajnálva, támogatják a nemzetközi gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés fejlesz­tését minden állammal, egyszersmind hozzá akarnak járulni az elmara­dottság felszámolásához, az űj gaz­dasági rend megteremtéséhez és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és d°uiokratikus alapon történő átalakításához. Végezetül megállapítják, hogy e történelmi fordulat megvalósításában fölbecsűlhetetlen szerep hárul az ENSZ-re. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR A pedig a Biztonsági Tanács állandó tagja — nem vesz részt a konferen­cia munkájában, s mindezt arra hivat­kozva, hogy nem lát szerves kapcso­latot a leszerelés és a fejlődés kö­zött. О ámunkra nem szokatlan e két fogalom összekapcsolása, hi­szen számtalanszor rámutat­tunk már. hogy a fegyverekre költött miiliárdnkbói fedezni lehetne az em­beriséget pusztító betegségek gyógyí­tását és megszüntetését, fel lehetne számolni az írástudatlanságot, s jól­lakatni az éhezők millióit. Tudiuk, évente 18—56 millió ember ha) éhen a Földön, s kutak, öntözés, gépek nélkül még hosszú ideig megmarad­nak az „éhségzónák“; hogy a terme­lés alapfeltételeinek megteremtése nélkül nem csökken, hanem tovább növekszik az eladósodott országok adósságterhe; hogy a természeti kin­csek gátlástalan kiaknázása, a túlzot­tan felgyorsított iparosftás felborítja az ökológiai egyensúlyt. ló. hogy ma már ezt nemcsak mi tudatosítjuk, hogy a világ figyelme is ezek felé az összefüggések felé fordul. Százhuszonöt ország és két­száz. nem kormányszintű szervezet részvéteiével a leszerelés és a gaz­dasági fejlődés összefüggéseiről ta­nácskozik New Yorkban angusztus 24-e és szeptember 11 e között az ENSZ leszerelési és fejlesztési kon­ferenciája. „Új politikai gondolkodásmód meg­nyilvánulása. annak gvakorlati felis­merése a tanácskozás összehívása, hogy a nukleáris és űrkorszakban csak kollektiv bölcseséggel oldhatók meg a globális problémák“ — jelen­tette ki Vlagyimir Petrovszkij sznv­­iet kiiiügyminiszterhelyettes. a kon­ferencián részt vevő szovjet küldött­ség vezetnie. A konferencia a világgazdaság szempontjából felméri a fegvverkezé­si bajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezés következményeit. Meg­határozza a fejlődés érdekében ho­zott határozatok megvalósításának mád jait. Ľubomír Štrnugal. a CSSZSZK kor­mányának miniszterelnöke, aki levél­ben üdvözölte a konferenciát, rámu­tatott: „A konferencia fontos időszakban ül össze, amelyben felelős döntéseket kell hozni a fegyverkezés korlátozá­sa és a leszerelés érdekében, ame­lyek végrehajtásával kulcsfontosságú erőforrásokat lehetne megteremteni a sokoldalú gazdasági és szociális fejlődéshez, s ez egyúttal az átfogó nemzetközi biztonság anyagi garan­ciáit nyújtaná. A civilizáció már el­érte a kritikus határt a modern fegy­verek pusztító erejének és a katonai kiadásoknak a növelésében, amelyek ma meghaladják a nemzetközi terme­lés növekedésének ütemét, és a vi­lággazdasági kapcsolatok destabilizá­lódásának meghatározó tényezőjévé válnak.“ A továbbiakban kifejti, hogy Kommentár nélkül is nyilvánvaló, miért nem akar kapcsolatut, össze­függést keresni — meglátni — e két nrohléma között. Arafg a hadiiparban foglalkoztatja a dolgozók tetemes ré­szét. amíg az éhező, segélyre szoruló országoknak nyújtott „támogatás“ cí­mén kizsákmányolhatja és neogloba­­lista céljai érdekében kihasználhatja azokat, addig szívesebben veszi, ha nem láttatják vele az összefüggése­ket. Mi azonban egyelőre örüljünk an-Az új politikai gondolkodásmód megnyilvánulása a leszerelés elvének megvalósítása a fejlődés szemszögéből elsősorban azt jelenti, hogy meg kell akadályozni a politikai gondolkodás és a gazdasági élet militarizálását. Ennek érdekében szükséges, hogy a biztonságnak az erőn alapuló kon­cepcióját felváltsa az általános biz­tonság kizárólag politikai eszközök­kel történő megteremtésére, a gazda­sági és a szociális téren, humanitá­rius területen és ökológiai téren ki­fejtett, globális együttműködésre va­ló törekvés. Hazánk nevében biztosítja a ta­nácskozást arról, hogy Csehszlová­kia a konferencián és az ENSZ-ben kifejtett tevékenységével tevékenyen és következetesen elő fogja segíteni e célok elérését. A szocialista országok teljességgel egyetértenek az ei nem kötelezettek­kel abban, hogy szerves kapcsolat van a leszerelés és a fejlődés között, s hogy ennek a megvolósftása első­rendű fontosságú. Már benyújtották dokumentumaikat az afrikai orszá­gok. Franciaország, Észak-Európa. Kína és a szocialista országok A Szovjetunió a leszerelést és fejlődést a világ anyagi biztonsági alapjának tekinti. A leszerelés lehetőséget adhat ar­ra, hogy az anyagi forrásokat a fej­lesztés érdekében, az éhség, a sze­génység, a környezetszennyezés fel­számolására fordítsák. Kár, hogy az Egyesült Államok — nak, hogy magában az ENSZ-ben — s az ENSZ égisze alatt tárgyaló 123 országban — szemléletváltás tapasz­talható. annak az új gondolkodás­­módnak a térhódítása, amelynek szükségességére Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hivta fel a figyel­met. Az őszinte törekvés, a szándék a leszerelésre, az élet. a béke akará­sa. És mindannak a megvitatása, tár­gyalóasztalnál történő elemzése és eldöntése, amire az emberiség általá­nos jólétének és biztonságának meg­teremtéséhez szükség van. Hogy percenként tizennyolc gyer­mek hal éhen? Hogy a rák, az AIDS ellenszerét várják e betegségtől ret­­tegok és ebben szenvedők ezrei? Hogy a huszonegyedik század küszö­bén. a ..szupercivilizáció“, a számító­gépek és robotok korában milliók nő­nek fel Írástudatlanul? Csak az nem látja a kiáltó ellentétet, csak az nem gondol rá. aki fél az összehasonlítás­tól: az ember képes „tökéletes“ űr­­fegyvereket, a legtávolabbi városokat abszolút pontosan az utasításai sze­rint elpusztító rakétákat gyártani — nem lenne képes a Földünk népessé­gét tizedelő és aggasztó bajokat fel­számolni? Tudjuk, nem a képessége hiányzik. A lehetősége, amely a leszereléssel nyílna meg, s nyílhat meg — ha egy­re többen és mind határozottabban akarják. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom