Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-29 / 34. szám

1987. augusztus 29. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 A durum (kemény szemű) búza termesztésének hazai lehetőségei őszi vetésű fajták: Hektérhozam: Hektoliter­súly: Ezerszem­súly: Sikér­tartalom: — Minaret » 3.230 f/ha 7R9.Ü g 47.7 g 32.2 •/» — Basa 3.15B Uha 782.5 g 49.4 g 39,5 •/« — Penondurum 3,275 t/ha — SO 0-211 8 millió szem/ba 814,0 g 50.4 g t7,7 *k vetéssel: 4.731 t/he 4 millió szem/ha 774,8 g 40,4 g 29,2 %k vetéssel: 4.835 f/ha vetőmagierületen: 3,538 t/lia Tavaszi vetésű fajta: 787,5 g 41,2 g 28.9% — Grandur 3,028 t/ha 811.0 g 48.0 g 27,7% Hazánkban így Kelet Szlovákiában is csak az elmúlt öt évben kezdtek Igazán foglalkozni a mikroszámító­gépekkel Tömeges alkalmazásuknak nyilvánvaló feltétele a mikroszámító­gépek tömeges gyártása Sajnos ha­zai körülmények között nem beszél­hetünk erről, de még kis szériájú gyártásról is alig A gyártást tovább nehezíti, hogy az alkatrészek jelen­tős része csak a külföldi piacon sze­rezhető he. valamint az. hogy a szo­cialista országok nem készültek fel a szükséges kellékek I nyomtatók, le­mezegységek) gyártására. így a szá­mítógépek Importigénye indokolatla­nul magas, és ennek következtében az itthoni árak is magasabbak az in­dokoltnál A mikroelektronika fej­lesztésére Irányuló kormányprogram jelentős erőfeszítéseket tesz ezeknek в hlányosságoknnk a felszámolására. Már eddig Is születtek komoly ered­mények, de az Igazi áttörés az elkö­vetkező években várható. Ä hiányosságok ellenére már ma Is a mikroszámítógépek nagyobb ará­nyú alkalmazásáról beszélhetünk A teljesség igénye nélkül néhány tipi­kus alkalmazási területet kiemelve: az Iparban például munkafolyamat­­-lrányítás, mérés-adatgyűjtés, a me­zőgazdaságban pedig adatfeldolgozás, nyilvántartás, optimalizálás, a közle­kedésben. folyamatirányítás, vezérlés, mérés-adatgyfiltés, értékelés. A Kassa vidéki (Koílce vldtekj já­rás mezőgazdasági üzemeiben Is al­kalmazzák már ezt a korszerű tech­nikát A Csécsi fCeitelovcej Egységes Földműves szövetkezet számitóköz-Mikroszámítógépek a mezőgazdaságban pontjában Jane Sabolová mérnök, az Információs központ vezetője tájé­koztatott a mikroszámítógépek alkal­mazásának jelentőségéről, a szóban forgó szövetkezetben két mtkroszá­­mftógéppel dolgoznak, mégpedig a Robotron 1715-sel és о Robotron 1372-sel. Ahogyan Sabolová mérnök elmondta a számítóközpontot még kompletizálnt kell, mert nagyon sok kiegészítő műszer, illetve segédesz­köz hiányzik, de ennek ellenére jó célt szolgál a gazdálkodásban, jelen­leg a raktárkészletek számítógépes nyilvántartásának programozásán szorgoskodnak. Ml viszont egy olyan témát emeltünk ki, amely az üzem­anyag és a teljesítmény közötti össz­hangot vizsgálja. A mezőgazdasági üzemekben a traktorok és az ön|áró gépek teljesít­ményének. valamint üzemanyag-fo­gyasztásának nyilvántartása — kevés kivételtől eltekintve — nincs meg­oldva. mert a naponkénti vagy deká­donkénti értékelés nagyon időigényes adminisztratív munkával végezhető ei. A traktoros munkák értékelésé­nek időbeni eltolódása azt is ered­ményezi. hogy az üzemek vezetőinek nincs lehetőségük a munkafolyama­tok végzése közben operatívan Intéz­kedni. Az energltakarékosság, az üzem­anyagkészletek nyilvántartása, vala­mint a gépjárművezetők előírás sze­rinti elszámoltatása minden üzemben fontos feladat. A megvalósításhoz kí­vánt segítséget nyújtani az E CP/M néven Ismert programrendszer, ame­lyet a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztérium dolgozott ki. A módszer egy olyan számítógépes program alkalmazásán alapszik, a­­mely a traktoros munkalapok adatai­nak számftógépes feldolgozását teszi lehetővé. A módszer alkalmazásának előnye, hogy a mezőgazdasági gépek teljesítményét és üzemanyag-fogyasz­tását objektiven értékeli, a hagyomá­nyos adminisztratív adatfeldolgozást hozzávetőlegesen az ötödrészre csök­kenti. Lehetőség nyílik a traktoros munkalapok adatainak naponkénti vagy dekádonkénti feldolgozására és értékelésére, valamint — az abból nyert információk alapján — a szükséges Intézkedések végrehajtásé­ra. További előnyként említhető, hogy a számftógépes adatfeldolgozással lé­nyegesen több információhoz juthat a nagyüzem, mint a hagyományos módszerrel. A számftógépes programokat a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisz­térium adja a mezőgazdasági üze­meknek A számftógépes adatfeldolgozáshoz előzőleg az üzemnek el kell készíte­nie a normajegyzéket. Ennek tartal­maznia kell a termelési tevékenység­gel kapcsolatos valamennyi elképzel­hető munkát erőgéptípusként, ezen belül munkagéptfpusként, valamint munkaminőségi mutatóként. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy agy közepes nagyságú üzemben hozzáve­tőlegesen 5ПП—800 különböző mun­kát kell megkülönböztetni, és minden egyes munkához meg kell határozni, elő kell Írni — az üzem helyi sajá­tosságait (pl. tala|tipn«al*l I» fiv»-­­lembe véve — a teljesítmény- és üzemanyagnormát. Elő kell készíteni a számftógépes adatfeldolgozáshoz szükséges nyomtatványokat • pl. trak­toros munkalap, géptörzslap stb. 1 Biztosítani kell az erőgépek és az önjáró gépek üzemanyagtartályainak műszak előtti megtöltését, s a fel­vett üzemanyagmennylség pontos nyilvántartását. Továbbá gondoskod­ni kell valamennyi érintett személy (traktoros, brigádvezetők, készletke­­zelók stb.) megfelelő tájékoztatásá­ról. A beprogramozott számítógépek a traktoros munkalapokról a traktoros órabérét, a munkavégzés Időpontját, a munka kődszámát fez az adott munkateljesítmény és üzemanyagfo gyasztás normáját tartalmazza), az elvégzett munka mennyiségét (ha. t, óra köbméter, db), a munka elvégzé­séhez szükséges tdőt (munkaórát, üzemórát), a normál hekfárszorzatát, a gép (csoport) munkavégzés közbe­ni állásidejét, a gép (csoporti kar­bantartására fordított Időt, a munka­­végzés/ekűiez felhasznált üzemanyag mennviséget be kell a számítógépbe táplálni. Ezt követően a számítőgép elvégzi a szükséges adatfeldolgozást, majd sornyomtatója által kiírja a munka­végzés dátumát, a teljesített szab­ványhektárt, a munka elvégzéséhez szükséges normaórát, a munkaelvég­zéséhez előírt üzemanyagnormát, az üzemórát, a munka elvégzéséhez ténylegesen elhasznált üzemanyag­­-mennyiséget, a traktoros munkabé­rét az állásidőért és a karbantartá­sért kifizetett munkabér teljes össze­gét, a gép (csoporti munksldő-kt­­használását százalékban, a gép fcso­porti tüzelőanyag-fogyasztását száza­lékban. Ha a traktorosok a munkalapokat dekádonként vagv hetenként értéke­lik, úgy az adatokat a gép összegezi fis külön kinyomtatta Az adatok a számítógép törzslapéra havonként átvezethetők fis ezzel annak üzemel­tetéséről telies, átfogó képet nyer­hetnek a mezőgazdasági üzemek ve­zetői. A számftógépes adatfeldolgozást tetenteg e kassal járásban két mező­­gazdasági üzem kivételével az összes üzem alkalmazza Jana Sabolová elmondta többek kö­zött ezt Is. hogy az eddig szerzett tapasztalatok szerint a módszer al­kalmazása nagymértékben növeli a traktorosok felelősségérzetét, de a középfokú vezetők felelősségét Is. Amennyiben ez üzem felelős vezetői — a számítógépes értékek alapján — a szükséges intézkedéseket nem te­szik meg. úgy e javasolt módszer be­vezetésének gyakorlatilag nincs ér­telme. ILLÉS BERTALAN A szövetkezet elnöke átadfa a durum búza első terméséből készült koszorút Július Vargának (balról), az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének (Vass Gyula felvétele) Ä durum búzák hazai meghonosí­tásának és termesztésük klterleszté­­sének a devlzamegtakarftás szemszö­géből Is nagy jelentősége van A du­rum búza iránti kereslet a világpia­con hosszú évek éta nagyobb a kíná­latnál. Emiatt stabil exportcikknek bizonyul. Az európai fogyasztó álla­mok — köztük hazánk Is — szükség­letük hiányzó mennyiségét elsősor­ban az Amerikai Egyesült Államok­ból, Kanadából és Argentínából fede­zik A világpiacon rendszeresen 15— 30 százalékkal — de már előfordult, hngv S0—80 százalékkal — többet fizetnek érte mint az egyszerit bú záért Fzl a jelenséget nemcsak a kereslet és kínálat feszültsége hatá rozza meg, hanem a kenyérbúzához viszonyított kisebb termőképessége is. Mig 1985 ben Kanadából 3 ezer 42 koronáért, addig napjainkban 4 ezer 222 koronáért lehet egy tonna durum búzát importálni Az évente Impor­tált 9 ezer tonna durum búza lelen­­tős tehertételt jelent hazánk külke­reskedelme számára Ez utóbbi kap­csán vetődött fel az a gondolat, hogy a 15—20 évvel ezelőtt megkez­dett — de sikertelennek bizonyult —, durum búzával kapcsolatos ter­mesztési kísérleteket fel kelt újítani, s Szlovákiában Is meg kell teremteni e rendkívül értékes bözafajta ter­mesztésének feltételeit. Ezt a népgazdaságllag Is rendkívül értékes feladatot, az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériu­ma, valamint a Slovoslvo vezérigaz­gatósága megbízásából a Szögyénl Egységes Földműves-szövetkezet vál­lalta magára. Az említett nagygazda­ság az Idén 35 hektáron, jövöre pe­dig már 300 hektáron próbálkozik a durumbúza termesztéssel Az aláb­biakban az érdekes próbálkozás idei eredményeit, a termesztésével kap­csolatos észrevételeket kívánjuk Is­mertetni. A DURUM BOZA, mint a Trltlcum nemzetség 2Я kro­­moszómás faja nemcsak genetikailag különbözik a 42 kromoszómáé, kö­zönséges búzától, hanem fenotfpuso­­san megjelenési formájában Is. A durum búzákat általában az eró­­telfes és gyors növekedés jellemzi, szálkás kalászúnk. Az árpához ha­sonlóan a kalászok szálkái, a kalász csúcsától számítva, mindig hosszab­bak, mint maga a kalászorsó. A ka­­lászkapelvvák és szálkák színe faj­ták szerint változó, vllágossárga, vö­röses sötét kékesrekete vagy ham­vasfekete A szemek lehetnek kemé­nyek—üvegesek vagv félkemények— lisztesek Színük vöröses vagy boros­tyánsárga Alakluk hosszúkás, csu­pasz vagy alig szőrözött. A szemek törésfelülete üvegesen áttetsző Szem­termésük szorosabban ül a pelyvák között Ennek következtében kevésbé pereg ki, mint a közönséges búzáké. Az ezermagsúlyuk változó: 30/56 g. Előfordulnak 60—74 gramm abszolút súlyúak Is. Allománymagasságuk ts változó: 60—130 cm Levelük széles, szalag alakú, sárgászöld vagy ham­vaszöld színűek Általában |61 bokro­sodé képességűek. A durum búzák nagy slkértertni­­múak Sikériiik vízben nem nldődő, fehérfe-realftglai tiilnldonsá«»khan a­­zonhan eltérnek a kenyérbúzákétől. Kevésbé nyújthatók és mnrzsa'éko­­sak, ami elsősnrban tésztakészftésre teszi alkalmassá e búzákot Táplál­kozás-élettani szempontból is nagy a lelentőségiik. mivel proteinben na­­gynn gazdagok. Közhasználati nyelven makaróni­­búzának Is nevezik, mivel a legal­kalmasabb a tésztafélék — 58 féle tészta készíthető belőle —, a maka­róni és 8 kétszersülf készítésére. Lisztjéből — tojásfelhasználás nélkül — készült tészta minősége kitűnő, szép sárga színű, nagy táplálóértékű, s gyakorlatilag évekig tárolható To­vábbi előnye a kenyérbűza tisztjéből készült tésztákkal szemben — ez utóbbiak tárolhatósága csak pár hó­napra korlátozódik —, hogy főzés után sokáig megtartla kemény szer­kezetét, nem cslrlzesedlk el Rendszeres és kiterjedt termeszté­sével a Szovjetunió déli részén, Kls­­ázsiában. Egyiptomban, Kanadában, a Földközi-tenger mentén elterülő or­szágokban. a Közel-Keleten, Dél-Afrt­­kában. Etiópiában, továbbá az Egye­sült Államokban (Wort Dakota és a vele szomszédos 4—5 államban) és Argentínában foglalkoznak. E felso­rolásból Is egyértelműen kitűnik, hogy e búza sa)átos ökológiai Igé­nyű Elsősorban a száraz, meleg ég­­hallatot, a rövid és enyhe telet ked­vel!. Az Igényes ökológiai felfémlek mellett a másik hátránya az, hogy hozamai a közönséges búzafa|ták ho­zamának csak a 55—60 százalékát éri el Fagyérzékenysége nagy, e2ért a nemesítése és termesztésének tech­nológiáié e télállóképesség növelé­sére. valamint a betegségellenállóbb tulajdonságok kialakítására Irányul. KÍSÉRLETI CÉLOKBÓL az Idén a szógyén! Csehszlovák—Szí­riái Barátság Efsz-ben. különféle va­riációkban négy ősz!. Illetve egv ta­vaszi fatta durum búza termését ta­karították be, az alábbi eredmények­kel. A 35 hektáron termesztett durum búza hektáronkénti átlagban 3,452 tonnás termést adott. Elöveteménya az étkezési bab volt. Termesztése 200 m-es tengerszlnt feletti magas­ságban, öntözési lehetőségek nélkül, sík területen történt. Az aratást jú­lius 31-én, E-512 típusú kombájnok végezték, közvetlen betakarítással. A kasza alá érett búza ez aratást meg­előzően, július 25—26-án, 35 mm csa­padékot kapott. Az aratás módja, va­lamint az ezt megelőző csapadék ne­gatívhatással volt a termés minősé­gére A magas hektolltersúly és a si­kértartalom érdekében a durum bú­zát viaszos érési stádiumban rendre kell vágni majd a teljes beérés után, 15 százalékos nedvességnél kell kl­­csépelnl. A kétmenetes aratás feltét­lenül szükséges és Indokolt. A Sző­­gyéní Efsz-ben ez a betakarítási mód­szer az idén azért nem nyert alkal­mazást, mert a betakarított durum búza összmennyisége vetőmagként került értékesítésre. Gyakorlatilag tehát a beltartalmi érték helyett a csfraképesség biztosítása lett előtér­be helyezve. A Jövő év nagyobb ter­mőterületén már a kétmenetes ara­tás megvalósítása kerül előtérbe. Az érvényben levő minőségi norma egyébként 780 g/1 hektolitersúlyt, 85 százalékos üvegességet és 30 százalé­kos slkériarlalmat ír elő. A Kanadá­ból Importált durum búza hektoliter­­súlya 810—830 g/1, üvegessége 92—98, sikértartalma 33—43 százalék. Az eddigi tapasztalatok szerint ezek a minőségi mutatók, — célsze­rű agrotechnikai beavatkozásokkal — a ml termőhelyi adottságaink között is elérhetők. A téli fagyállóképesség növelése érdekében a vetőmag — közvetlenül a vetés előtt — lézersu­garas kezelést kap. A megfelelő lé­zersugár-dózis a Brnól Mezőgazdasá­gi Főiskola növénytermesztési tanszé­kével együttműködve lesz megállapít­va. Az eddigi ismeretek szerint a lé­zersugárral kezelt vetőmagbői kikelt növény cukortartalma nagyobb, ami pozitívan befolyásolja a durum búza fagyállóképességét A vetést nagy tel­jesítményű, s megfelelő mélységet és egyenletes vetést biztosító vetőgép végzi. Erre legalkalmasabb a szövet­kezet rendelkezésére álló 1Н-10-в200 típusú vetőgép, melyet tavaly ősszel a klsparcellás kísérletekben még nein alkalmazhattak a szövetkezet növény­­termesztésének szakemberei Az Idei őszre tervezett vetésterü­let legnagyobb részén az SO D-211 U| hazai falta részesül előnyben, melyet dr. Bartalos Menyhért. Klement Gott­­wald-dffas nemesítő állított elő. E fajta legfőbb erénye a tétállóság. ÖSSZEGEZVE elmondható, hogy a Szögyénl Efsz-ben a honosítással párhuzamosan egyéb informatív jellegű kísérletek ts foly­nak a durum búza termesztési Igé­nyelnek kielégítésére. A szövetkezet­ben folyó kísérletek tapasztalataiból ítélve a durum búzák termesztése szerencsés kiegészítője az aestfvu­­moknak. Nagy fény- és hőlgényükné! fogva a nyár végi aszályos Időjárást kitűnő minőségű, ló terméssel hálál­ják meg, szemben a közönsége* bú­zákkal. amelyek tlyenkor rendszerint ktsebb-nagyobb terméscsökkenést szenvednek. A felsorakoztatott tapasztalatok, törekvések és a kísérlett parcellákon elért hozamok, valamint a minőségi megfigyelések, a célul kitűzőit haza! durumprogram megvalósításának csak a kezdetét jelentik. A Szögyénl Efsz-nek a hazai du­­rumprogramban vállalt úttörő kezde­ményezését a mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztérium teljes mér­tékben támogatja E támogatás egyik legkézzelfnghatébb megnyilvánulása, a MÉM 1987 július 29-i határozata, mely a durum búza tonnánkénti fel­vásárlást árát azonnali érvénnyel 3 ezer 500 koronára emelte. A durum búzánál objektiven Indokolt kisebb hozam — az érdekelt gazdaságok er­kölcsi és anyagi károsításának elke­rülése érdekében — önálló statiszti­kai kimutatással vagy pedig a kö­zönséges búzára való átszámítással lesz megoldva. A határozat további rendelkezése éneimében az érdekelt gazdaságok számára a Malom- és Sütőipari Tröszt vezérigazgatósága — a durum búza betakarítására — kü­lön kombájnokat és tisztítóberende­zéseket biztosít. Érthető, hogy egy 15—20 évvel ez­előtt sikertelen kísérlet felújítása — melynek gyakorlati célja egy búza­­fajta bevezetése és elterjesztése a gyakorlatban — nem könnyű feladat. Nem kizárólag honosítási és kutatási kérdés. Elsősorban népgazdasági Igény, melynek kielégítéséhez — a MÉM határozata értelmében — szük­séges a közgazdasági, valamint a malomipari feltételek megteremtése. Minthogy ezen a téren már történtek határozott lépések, minden bizonnyal a jövőben reális igényként jelentke­zik a durum búza hazat termesztésé­nek átfogó szükségessége. Kovács Ferenc agrármérnök, a Szögyénl Ef*z elnöke Csiba László helyettes főszerkesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom