Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-22 / 33. szám
/ 1987. augusztus 22. ■SZABAD FÖLDMŰVES* Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyáni Efsz elnöke (balra) és Kovács Sándor, a KITE Hajdú-Bihar megyei alközpontjának vezetője (Tóth József felvételei) A mezőgazdaságban felhasznált energia 80 százaléka kőolajtermék ma is. Gázolajból es tüzelőolajból a mezőgazdaság a legnagyobb fogyasztó. A felhasznált energiának körülbelül 40 százalékát a szántóföldi termelésben használjuk fel, s ennek 50—55 százalékát meghaladó mennyiséget fordítjuk talajművelésre. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a hagyományos művelés esetén is lehet az energiával takarékoskodni, mégpedig a talajmegmíivelssi eszközök helyes megválasztásával. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy talajainkat gyakran „tülniűveljiik“ elporosftjuk, amit bizonyítanak a tavaszi deflációs károk i$. A fajlagos energiafelhasználás csökkentése nem azt jelenti, hogy mindenképpen kevesebbet használjunk fel belőle, hanem azt, hogy csökkentsük a megtermett terméshozam egységére fordított energia mennyiséget. Az ésszerű gazdálkodás a talaj megművelésében egyre inkább előtérbe került A termelési rendszerek ez esetben konkrétan a Nádudvari Kukorica és IpariDÖvény Termelési Együttműködés — a KITE — hosszabb Ideje keresi a világon fellelhető legkorszerűbb, úgynevezett energia- és víztakarékos eszközöket, amelyekkel ma már mintegy 800 ezer hektáron készítik elő a tatait Az erőfeszítések nyomán egyre több mezőgazdasági üzemben sikeresen készítenek vefőágvat eke nélkül és egyúttal mindjobban megfelelnek a növény Igényeinek, a hatékony gazdálkodás kívánalmainak. A KITE Magyarország legnagyobb növénytermelési rendszere — 414 gazdaságban, 903 ezer 815 hektáron — a távolságok leküzdése céljáből — magyarországi viszonylatban — 9 alközponton keresztül biztosítja az agronómia!, a műszaki, a közgazdasági és a szellemi szolgáltatásokat. Tartalmas egvöttműködésf valősff meg »36 magvarországt és 59 külföldi Intézménnyel és vállalattal. — A KITE csehszlovákiai alközpontiának rendszergazdája о Szögyéni (Svodtn) Csehszlovák—Szíriái Barátság Efsz. Az alközpont 1984 ben lőtt létre, s ma már 7 ezer 700 hektáron, 11 mezőgazdasági üzemben — a Szilből (Zemnél. a Tardoskeddi (Tvrdoiovel. a Csúzl (Dubník! a Köbölkíiti (Gbelrel, a MnzsTai (Muzlal, a Kéméndi (Kamenfnl, a Bényi (Bífta) és a Füri I Rúbaň 1 Egységes Földműves-szövetkezetben. valamint a MiknláM és a Stúrnvól Állami Gazdaságban — irányítja a szemes kukorica termelését. A szükséges gyomirtó szerek teljes mennyiségét, a vetőmagnak pedig a 60 százalékát 'a KITE biztosítja A műszaki szolgáltatások keretében az Idén 20 kultivátort adtunk csehszlovákiai partnergazdaságainknak, s azok a gazdaságok, melyekben — a kiadós május! esőzéseket követően — sikerült a talajt ezpkkel a gépekkel megművelni naev előnyhöz jutottak A vetőgépek biztosítását — ezekre Is nagy szüksége lenne csehszlovákiai partnereinknek — sajnos az áregység, illetve az áruellentételezés hiánya gálolja — összegezi az együttműködés fény- és árnyoldalait Kovács Sándor agrármérnök, я KTTF Hafriú-Rihar megyei alközpontjának vezetője. — Tapasztalataink szerint a KITE mint termelési rendszer salátos eszköze a termelés fejlesztésének és szervezésének Mint rendszerközpont hatékonyan koordinálja a tudományos és a gyakorlati tevékenységet, a tudományos eredményeket elemző, fejlesztő és szervezőmunkával segíti a termelést. Szolgáltatásait Igénybe véve szemes kukoricából 1985 ben 7,2 tonne hektáronkénti rekordhozamot ériünk el A lárásl szintű hozamokban fennálló differenciálódás az utóbbi kát évben ts tapasztalható, a mérleg nyelve hektáronként általában egy tonnával billen a partnergazdaságok javára — mondja Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyénl Efsz elnöke, a KITE hazai alközpontjának vezetője. Az agronómiát szolgáltatások keretében a KITE és szőgyénl alközpontja a közelmúltban szakmai napot tartott, ahol a partnergazdaságok szakemberei egymás mellett tekinthették meg a magyarországi és a hazai gyártmányú gépeket, eszközöket. Az újirányzat egyértelműen a forgatásos talajmüvelés kiküszöbölését mutatja, ugyanakkor — nagyon ésszerűen — nem száműzi az ekét sem, mert az okszerű talajművelésben erre is szükség van. Jól hasznosítható dombvidémimimi ШВМШШЖ IBI ken a váltvaforgató eke — emellett környezetkímélő ts —, a sfkvtdéken pedig a tárcsák és különféle kombinációk nyernek teret. A nedvesség megőrzésében nagy szerepet kapnak a lazítók. örvendetes, hogy a Fába mezőgépgyártó vállalat gépi eszközein kívül — a Cfferi és a SluSovicai Egységes Földműves-szövetkezet melléküzemági t ermelése jóvoltából — e célnak megfelel a hazai gyártmányú PBA-083-as nehéztárcsa, a PB- 4078-as késes borona és a PH1-422- -típusú eke, bár ez utóbbi nagy vonóerőt Igényel. A talaj és a növény Igénye és a talajművelő eszközök használhatósága alapján négy talajmüvelésl technológiai alapváltozatot különböztetünk meg. A korán lekerülő növények után, az őszt vetésüek alá végzett talajmüvelés ajánlott eszközei a nehéztárcsák. A későn lekerülő növények után, az őszi vetésüek alá végzett talajműveléshez — ha szármaradvány nincs — nehéztárcsák és nehézkultlvátorok: ha szármaradvány van, nehéztárcsák és ekék alkalmazhatók. A korán lekerülő növények után, a tavasziak alá végzett talajműveléshez ajánlott eszközök a talajlazltók és a mélyszántő ekék. A későn lekerülő növények után, a tavasziak alá végzett talajmüvelés eszközei az ekék. ■ Nehéztárcsa: nedves talajállapotnál egyszer, száraz talajállapotnál viszont kétszer kell vele elvégezni a tarlóhántást. A talajpírulást követően fél órával végezhető el a talajlezárás, melynek legcélszerűbb eszköze a símahenger. A nehőztárcsával végzett talajművelést a szántás Irányára 30-fokos szögben kell végezni. A 2. tárcsázás esetén az átlős irányt kell választani További feltétel a 10—12 cm mélységű alapművelés és a 10—12 km/б haladási sebesség. Szerves trágyázás esetén sem szükséges a 20— 25 cm mélységű talajmüvelés, elegendő a tárcsával végzett sekélymflvelés. Ezt követi a hengerrel való lezárás, s ezt követően 2—3 hét múlva lehet a mélyszántást elvégezni. A fenti talajmüvelésl rendszer azért előnyös, mert a különböző eszközök (eljárások) alkalmazása növejl a jő minőségű munkavégzés lehetőségét, viszont az egyes eszközök túlzott használata több éves távlatban komoly veszélyeket rejt magában, l éldául az eke használatakor: a több évig végzett hasonló irányú és mélységű szántások után kialakul az úgynevezett eketalp réteg, melynek következtében az Intenzív csapadék a talajfelszínen marad, s belvizeket okoz. ■ Közép- és mélylazfté: a sekély termőrétegű és rossz aitalajű táblákon Is lehetséges lazítással a termesztett növények számára optimális vetőágyat készíteni, s alkalmazásával a terméshozam Is növelhető. Alkalmazásával az altalajban lévő, a termesztésre hátrányosan ható anyagok — káros sók, kő — nem kerülnek a felszínre a vetőágyba. A mélyebb szintekben Is megművelt pórustérben több csapadék tárolható. A mélyebben lazított alsóbb szintekbe lemosódnak a felsőbb rétegekben levő káros sók. A kedvezőbb víz-levegő arány hatására a talajélet Is Intenzívebb lesz, ami a tápanyag feltárődására Is előnyösen hat. A növény gyökérzete számára nagyobb, Illetve mélyebb tömőszlnt áll rendelkezésre. A lazítást elsősorban ott lehet alkalmazni, ahol nem marad nagy szerves anyag tömeg — szármaradvány — a talaj felszínén. A nagy szerves anyag tömeget — kukoricaszár — Célszerű szántással a talajba forgatni. E talajmunka után célszerű tárcsát és simahengert alkalmazni. ■ Az eke: legenergtatgényesebb és a legtöbb gépet lekötő talajmüvelésl eszköz. A talaj levegőztetése és a szármaradvány leszántása érdekében továbbra sem lehet lemondani róla. A Jő minőségű szántás egyik alapfeltétele a nyltóbarázda, melyet úgy kell alakítani, hogy alatta ne maradjon megműveletlen terület. A szántást követően a könnyű boronát kell alkalmazni, majd ezt követően 2—3 hét múlva következik a símítőzás. A megfelelő nyltőbarázda kialakításához hasonlóan nagy jelentősége van a barázdalezárásnak, erre legcélszerűbb a gréder alkalmazása. A kalászos gabonafélék lekerülése után viszonylag sok Idejük van a gazdaságoknak a talajművelésre. Az összüzemet és az egész évet tekintve pedig a talajmüvelés állandó folyamatnak tekinthető. Az ezekből adődő viszonylagos к ötetlenség azonban nem jelenthet lazaságot. A szervezett keretek közötti munkavégzést Igényli mindenekelőtt az optimális vetésldő betartása, a rendelkezésre álló gépi kapacitás és nem utolsósorban a minőségi munkára valő törekvés. Az üzemi adatok a szervezés (avulását igazolják. A sekély, termelékenyebb műveletek gyakoribb alkalmazása eredményeként a talajelőkészítés ma már sok gazdaságban nem akadályozza az optimális Idejű vetést. A gazdaságoknak tehát az erő- és munkagép energetikát egyensúlyának betartására kell törekedni. Azonos nagyágú erőgépeket tekintve a kedvezőtlen adottságű talajokon általánosabb a kisebb vonzóerő Igényű munkagéptfpusok használata. Egyre gyakoribb — a megfelelő gépcsoportok kialakításán túl —, hogy az egyes erőgéptípusok alkalmazása a talajtípus szerint Is differenciálódik. A termelés mai szintié, a ráfordítások ésszerű csökkentése mind magasabbra teszi a mércét a talajművelés szervezésével szemben is. A precíziós technológiai folyamatok jelentó'e hányada, mint például a nagy pontossággal szabályozott és határidők közé szorított vetés, a mérlegszerű tápanyagellátás, a gépi betakarítással szembeni kötöttségek mind nagyobb mértékben függnek a talajművelés Idejétől, minőségétől, zavartalanságától. Ugyanakkor a jól szervezett talajmüvelés a ráfordítások csökkentésének egyik fő forrása. A talajművelési rendszerekben valő gondolkodás az előnyei ellenére sem vált és nem Is válhatott a sző Igazi értelmében általánossá a gyakorlatban. A kezdeményezések azonban jelzik, bogy számos, technikailag jobban ellátott gazdaságban ma már technológiai elem, és rendszeresen végzik a sekélyművelést és a különböző mélységű lazításokat, mint a talajművelési rendszer egyik feltételét. Más gazdaságokban pedig a forgatásos művelés keretében kísérlik meg az időszakosan végrehajtott mélyművelésre épített sekély művelést rendszer kfalakítását. CSIBA LÁSZLÓ Energia- és víztakarékosán AZ ARATAS ÜTÄNI TALAJMÜVELÉS KÉRDÉSEI
