Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-22 / 33. szám

/ 1987. augusztus 22. ■SZABAD FÖLDMŰVES* Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyáni Efsz elnöke (balra) és Kovács Sándor, a KITE Hajdú-Bihar megyei alközpontjának veze­tője (Tóth József felvételei) A mezőgazdaságban felhasznált energia 80 százaléka kő­olajtermék ma is. Gázolajból es tüzelőolajból a mezőgazdaság a legnagyobb fogyasztó. A felhasznált energiának körülbelül 40 százalékát a szántóföldi termelésben használjuk fel, s en­nek 50—55 százalékát meghaladó mennyiséget fordítjuk talaj­­művelésre. A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy a hagyomá­nyos művelés esetén is lehet az energiával takarékoskodni, mégpedig a talajmegmíivelssi eszközök helyes megválasztá­sával. Sajnos, az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ta­lajainkat gyakran „tülniűveljiik“ elporosftjuk, amit bizonyíta­nak a tavaszi deflációs károk i$. A fajlagos energiafelhasználás csökkentése nem azt jelenti, hogy mindenképpen kevesebbet használ­junk fel belőle, hanem azt, hogy csökkentsük a megtermett termés­hozam egységére fordított energia mennyiséget. Az ésszerű gazdálkodás a talaj megművelésében egyre inkább előtérbe került A termelési rendsze­rek ez esetben konkrétan a Nádud­vari Kukorica és IpariDÖvény Terme­lési Együttműködés — a KITE — hosszabb Ideje keresi a világon fel­lelhető legkorszerűbb, úgynevezett energia- és víztakarékos eszközöket, amelyekkel ma már mintegy 800 ezer hektáron készítik elő a tatait Az erőfeszítések nyomán egyre több me­zőgazdasági üzemben sikeresen ké­szítenek vefőágvat eke nélkül és egy­úttal mindjobban megfelelnek a nö­vény Igényeinek, a hatékony gazdál­kodás kívánalmainak. A KITE Magyarország legnagyobb növénytermelési rendszere — 414 gazdaságban, 903 ezer 815 hektáron — a távolságok leküzdése céljáből — magyarországi viszonylatban — 9 al­központon keresztül biztosítja az ag­ronómia!, a műszaki, a közgazdasági és a szellemi szolgáltatásokat. Tar­talmas egvöttműködésf valősff meg »36 magvarországt és 59 külföldi In­tézménnyel és vállalattal. — A KITE csehszlovákiai alköz­pontiának rendszergazdája о Szögyé­­ni (Svodtn) Csehszlovák—Szíriái Ba­rátság Efsz. Az alközpont 1984 ben lőtt létre, s ma már 7 ezer 700 hek­táron, 11 mezőgazdasági üzemben — a Szilből (Zemnél. a Tardoskeddi (Tvrdoiovel. a Csúzl (Dubník! a Kö­­bölkíiti (Gbelrel, a MnzsTai (Muzlal, a Kéméndi (Kamenfnl, a Bényi (Bí­­fta) és a Füri I Rúbaň 1 Egységes Földműves-szövetkezetben. valamint a MiknláM és a Stúrnvól Állami Gaz­daságban — irányítja a szemes ku­korica termelését. A szükséges gyom­irtó szerek teljes mennyiségét, a ve­tőmagnak pedig a 60 százalékát 'a KITE biztosítja A műszaki szolgálta­tások keretében az Idén 20 kultivá­­tort adtunk csehszlovákiai partner­­gazdaságainknak, s azok a gazdasá­gok, melyekben — a kiadós május! esőzéseket követően — sikerült a talajt ezpkkel a gépekkel megművel­ni naev előnyhöz jutottak A vetőgé­pek biztosítását — ezekre Is nagy szüksége lenne csehszlovákiai part­nereinknek — sajnos az áregység, illetve az áruellentételezés hiánya gálolja — összegezi az együttműkö­dés fény- és árnyoldalait Kovács Sándor agrármérnök, я KTTF Hafriú­­-Rihar megyei alközpontjának veze­tője. — Tapasztalataink szerint a KITE mint termelési rendszer salátos esz­köze a termelés fejlesztésének és szervezésének Mint rendszerközpont hatékonyan koordinálja a tudomá­nyos és a gyakorlati tevékenységet, a tudományos eredményeket elemző, fejlesztő és szervezőmunkával segíti a termelést. Szolgáltatásait Igénybe véve szemes kukoricából 1985 ben 7,2 tonne hektáronkénti rekordhoza­mot ériünk el A lárásl szintű hoza­mokban fennálló differenciálódás az utóbbi kát évben ts tapasztalható, a mérleg nyelve hektáronként általá­ban egy tonnával billen a partner­gazdaságok javára — mondja Kovács Ferenc agrármérnök, a Szőgyénl Efsz elnöke, a KITE hazai alközpontjának vezetője. Az agronómiát szolgáltatások kere­tében a KITE és szőgyénl alközpont­ja a közelmúltban szakmai napot tar­tott, ahol a partnergazdaságok szak­emberei egymás mellett tekinthették meg a magyarországi és a hazai gyártmányú gépeket, eszközöket. Az újirányzat egyértelműen a forgatásos talajmüvelés kiküszöbölését mutatja, ugyanakkor — nagyon ésszerűen — nem száműzi az ekét sem, mert az okszerű talajművelésben erre is szük­ség van. Jól hasznosítható dombvidé­mimimi ШВМШШЖ IBI ken a váltvaforgató eke — emellett környezetkímélő ts —, a sfkvtdéken pedig a tárcsák és különféle kombi­nációk nyernek teret. A nedvesség megőrzésében nagy szerepet kapnak a lazítók. örvendetes, hogy a Fába mezőgépgyártó vállalat gépi eszkö­zein kívül — a Cfferi és a SluSovi­­cai Egységes Földműves-szövetkezet melléküzemági t ermelése jóvoltából — e célnak megfelel a hazai gyárt­mányú PBA-083-as nehéztárcsa, a PB- 4078-as késes borona és a PH1-422- -típusú eke, bár ez utóbbi nagy vo­nóerőt Igényel. A talaj és a növény Igénye és a talajművelő eszközök használhatósá­ga alapján négy talajmüvelésl tech­nológiai alapváltozatot különbözte­tünk meg. A korán lekerülő növé­nyek után, az őszt vetésüek alá vég­zett talajmüvelés ajánlott eszközei a nehéztárcsák. A későn lekerülő növé­nyek után, az őszi vetésüek alá vég­zett talajműveléshez — ha szárma­radvány nincs — nehéztárcsák és nehézkultlvátorok: ha szármaradvány van, nehéztárcsák és ekék alkalmaz­hatók. A korán lekerülő növények után, a tavasziak alá végzett talaj­műveléshez ajánlott eszközök a ta­­lajlazltók és a mélyszántő ekék. A későn lekerülő növények után, a ta­vasziak alá végzett talajmüvelés esz­közei az ekék. ■ Nehéztárcsa: nedves talajálla­potnál egyszer, száraz talajállapotnál viszont kétszer kell vele elvégezni a tarlóhántást. A talajpírulást követően fél órával végezhető el a talajlezá­rás, melynek legcélszerűbb eszköze a símahenger. A nehőztárcsával vég­zett talajművelést a szántás Irányára 30-fokos szögben kell végezni. A 2. tárcsázás esetén az átlős irányt kell választani További feltétel a 10—12 cm mélységű alapművelés és a 10—12 km/б haladási sebesség. Szerves trá­gyázás esetén sem szükséges a 20— 25 cm mélységű talajmüvelés, ele­gendő a tárcsával végzett sekélymfl­­velés. Ezt követi a hengerrel való lezárás, s ezt követően 2—3 hét múl­va lehet a mélyszántást elvégezni. A fenti talajmüvelésl rendszer a­­zért előnyös, mert a különböző esz­közök (eljárások) alkalmazása növejl a jő minőségű munkavégzés lehető­ségét, viszont az egyes eszközök túl­zott használata több éves távlatban komoly veszélyeket rejt magában, l éldául az eke használatakor: a több évig végzett hasonló irányú és mély­ségű szántások után kialakul az úgy­nevezett eketalp réteg, melynek kö­vetkeztében az Intenzív csapadék a talajfelszínen marad, s belvizeket okoz. ■ Közép- és mélylazfté: a sekély termőrétegű és rossz aitalajű táblá­kon Is lehetséges lazítással a ter­mesztett növények számára optimális vetőágyat készíteni, s alkalmazásá­val a terméshozam Is növelhető. Al­kalmazásával az altalajban lévő, a termesztésre hátrányosan ható anya­gok — káros sók, kő — nem kerül­nek a felszínre a vetőágyba. A mé­lyebb szintekben Is megművelt pórus­térben több csapadék tárolható. A mélyebben lazított alsóbb szintekbe lemosódnak a felsőbb rétegekben le­vő káros sók. A kedvezőbb víz-levegő arány hatására a talajélet Is Inten­zívebb lesz, ami a tápanyag feltárő­­dására Is előnyösen hat. A növény gyökérzete számára nagyobb, Illetve mélyebb tömőszlnt áll rendelkezésre. A lazítást elsősorban ott lehet alkal­mazni, ahol nem marad nagy szerves anyag tömeg — szármaradvány — a talaj felszínén. A nagy szerves anyag tömeget — kukoricaszár — Célszerű szántással a talajba forgatni. E talaj­­munka után célszerű tárcsát és sima­­hengert alkalmazni. ■ Az eke: legenergtatgényesebb és a legtöbb gépet lekötő talajmüvelésl eszköz. A talaj levegőztetése és a szármaradvány leszántása érdekében továbbra sem lehet lemondani róla. A Jő minőségű szántás egyik alapfel­tétele a nyltóbarázda, melyet úgy kell alakítani, hogy alatta ne marad­jon megműveletlen terület. A szán­tást követően a könnyű boronát kell alkalmazni, majd ezt követően 2—3 hét múlva következik a símítőzás. A megfelelő nyltőbarázda kialakí­tásához hasonlóan nagy jelentősége van a barázdalezárásnak, erre leg­célszerűbb a gréder alkalmazása. A kalászos gabonafélék lekerülése után viszonylag sok Idejük van a gazdaságoknak a talajművelésre. Az összüzemet és az egész évet tekintve pedig a talajmüvelés állandó folya­matnak tekinthető. Az ezekből adődő viszonylagos к ötetlenség azonban nem jelenthet lazaságot. A szervezett keretek közötti munkavégzést Igényli mindenekelőtt az optimális vetésldő betartása, a rendelkezésre álló gépi kapacitás és nem utolsósorban a mi­nőségi munkára valő törekvés. Az üzemi adatok a szervezés (avu­lását igazolják. A sekély, termeléke­nyebb műveletek gyakoribb alkalma­­zása eredményeként a talajelőkészítés ma már sok gazdaságban nem aka­dályozza az optimális Idejű vetést. A gazdaságoknak tehát az erő- és munkagép energetikát egyensúlyának betartására kell törekedni. Azonos nagyágú erőgépeket tekintve a ked­vezőtlen adottságű talajokon általá­nosabb a kisebb vonzóerő Igényű mun­­kagéptfpusok használata. Egyre gya­koribb — a megfelelő gépcsoportok kialakításán túl —, hogy az egyes erőgéptípusok alkalmazása a talaj­típus szerint Is differenciálódik. A termelés mai szintié, a ráfordí­tások ésszerű csökkentése mind ma­gasabbra teszi a mércét a talajmű­velés szervezésével szemben is. A precíziós technológiai folyamatok je­­lentó'e hányada, mint például a nagy pontossággal szabályozott és határ­idők közé szorított vetés, a mérleg­szerű tápanyagellátás, a gépi betaka­rítással szembeni kötöttségek mind nagyobb mértékben függnek a talaj­­művelés Idejétől, minőségétől, zavar­talanságától. Ugyanakkor a jól szer­vezett talajmüvelés a ráfordítások csökkentésének egyik fő forrása. A talajművelési rendszerekben va­lő gondolkodás az előnyei ellenére sem vált és nem Is válhatott a sző Igazi értelmében általánossá a gya­korlatban. A kezdeményezések azon­ban jelzik, bogy számos, technikailag jobban ellátott gazdaságban ma már technológiai elem, és rendszeresen végzik a sekélyművelést és a külön­böző mélységű lazításokat, mint a talajművelési rendszer egyik feltéte­lét. Más gazdaságokban pedig a for­gatásos művelés keretében kísérlik meg az időszakosan végrehajtott mélyművelésre épített sekély műve­lést rendszer kfalakítását. CSIBA LÁSZLÓ Energia- és víztakarékosán AZ ARATAS ÜTÄNI TALAJMÜVELÉS KÉRDÉSEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom