Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-24 / 3. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. január 24. Legfontosabb kommuni­kációs eszközünk a be­szélt nyelv. Általa ér­tetjük meg magunkat ember­társainkkal, különböző fórumo­kon, az utcán stb. A szép, tiszta beszéd műveltségünk fokmérője is. A logopédia a kü­lönféle beszédhibák tanulmá­nyozásával, megelőzésével és gyógyításával foglalkozik. Rit­kán beszélünk róla, pedig hét­köznapi életünk szerves része. Tudjuk, nehéz figyelemmel kí­sérni olyan ember beszédjét, aki raccsol vagy dadog, tehát nem ejti tisztán, érthetően a hangokat. A rászorulókon csak­is a logopédus segíthet. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a beszédhibás gyerekekkel és felnőttekkel két logopédus foglalkozik. Szlo­vák nyelven Ružena Levárská (a hét minden napján), ma­gyar nyelven pedig Wagner László (heti egy alkalommal), aki Nagymegyerről (Calovo) jár ki. ö a testi és szellemi fo­gyatékos gyermekek beszédhi­báinak javításával foglalkozik. Kérdés, vajon győzi-e, elég-e heti két óra erre, hiszen he­lyesen beszélni kizárólag a gyermekek által beszélt nyel­ven — anyanyelvükön — lehet őket megtanítani. A váróterem elég lehangoló látványt nyújt. A folyosó köze­pén egyetlen pad, melyre egy­szerre húszán is le szeretné­nek ülni. Ruhaakasztó sehol. A kicsik láthatóan nehezen vi­selik el az unalmas és fárasztó ácsorgást. A rendelőbe lépve érdekes látvány tárul $lénk. Jobboldalt logopédiai tükör, balra íróasztalok, középen kis asztal, mellette két karosszék. 'A kis asztalon logopédiai se­gédeszközök: vibrátor, gépelt szövegek... Ismerkedjünk meg a „mű­helytitkokkal“. Wagner László logopédus eddigi tapasztalatai­ról. észrevételeiről beszél: — Mindjárt a lényeggel kéz deném: A járásban élő 110 ezer lakosnak legalább négy logopédusra lenne szüksége. Mivel csak ketten vagyunk, nehéz és rengeteg a munkánk. Túlnyomórészt szellemi és testi fogyatékos gyerekekkel foglalkozom. Rájuk leginkább a túlélénkség, figyelmetlenség és agresszivitás jellemző. A be­gálni. Éppen ezért tavaly elő­adást szerveztünk az óvoda- és iskolaigazgatók részére, hogy felhívjuk a figyelmüket, milyen felelősség terhel mindnyájun­kat. Rákérdeztünk, milyen be­szédhibák a leggyakoribbak, a skála bizony elég széles. Első helyen a kiejtéshibákat említ­hetnénk, ezek közül is első­ként a szigmatizmust, vagyis az sz hang hibás ejtését (szép —sép, szög—sög). Mindennapi hibának számít a rotacizmus is, vagyis az r (róka—lóka, egér—egéj), valamint а к és a g hang hibás ejtése (kávé—iá-Árnyékban ? szédhibákat ebben a korban viszonylag könnyű orvosolni. A mi esetünkben azonban he­lyesebb lenne, ha nem gyógyí­tásról, hanem inkább a helyes, tiszta beszédre való nevelésről beszélnénk. Fontos, hogy a be­szédhibás gyereket már 4—5 éves korában szakemberhez vi­gyék. Az óvodában dolgozó ne­velők feladata lenne, hogy észrevegyék és jelentsék ne­künk az észlelt hibát. Monda­nom sem kell, mi is rendsze­resen kijárunk a helyi és a körzeti óvodákba, alapiskolák­ba, mégis előfordulhat, hogy nem tudunk mindenkit meg­hallgatni. Néha fennáll annak a veszélye, hogy sem a tanító, sem a szülő nem tulajdonít je­lentőséget a beszédhibának. Ezáltal a gyerek elhanyagoló­­dik, s minél később, amikor már megszokta a rossz kiej­tést, annál nehezebb azt korri­vé, galamb—talamb). Elég gya­kori a laterális hangképzés hi­bája is, amikor a gyerek a szájüreg oldalsó részén képezi a hangot, s a levegőt is ott engedi ki. Ezeket a hibákat akkor a legnehezebb kiküszö­bölni, ha a gyereknek nincs fonetikai hallása, tehát nem érzi a különbséget az egyes hangzók között. Például a d—t felcseréli a g—vei: hideg—hi­­geg. Igencsak nagy számban fordul elő a pöszeség és a da­dogás. Ezek Wagner László szerint lehetnek öröklött, vagy velük született hibák, s nem utolsó-: sorban a környezet is hat rá­juk. Például a felnőttek az egy-két éves gyerekekkel elő­szeretettel beszélnek püszén. Ez két-három éves korig nem is lenne baj, de utána már igen. HERVAY GIZELLA: Mondó ka- mese Мата leült zenét hallgatni. Kobak hozta a kisszéket, és mellé ült. — Mama hallgatja a zenét, Kobak is hallgatja, az elefánt is hallgatja, a krokodil is hallgatja, a kutya is hallgatja, a kisautó ts hallgatja, a ktspohár ts hallgatja, — ismételte Kobak, és sorba állította az elefántot, a krokodilt, a kutyát, a kis­autót, és a kispoharat. Amikor vége lett a zenének, egymás után kivonultak a szobából. Elöl ment Kobak, utána az elefánt, utána a krokodil, utána a kutya, utána a kisautó, leghátul a kispohár. Mama azt mondta: — Lám csak, este van, vacsorázzunk. — Megterítette az asztalt és hívta: — Gyere, Kobak vacso­rázni! Jött is Kobak, utána az elefánt, utána a krokodil, uátna a kutya, utána a kisautó, leghátul a kispohár. Mindenki megitta a kakaót, Kobak ts, az elefánt is, a krokodil is, a kutya Is, a kisautó is, és legutoljára a kispohár. Most már mehettek lefeküdni. Elöl ment Kobak, utána az elefánt, utána a krokodil, utána a kutya, utána a kisautó, leghátul a kispohár. Mama lefektette Kobakot. Betakarta, jó éjszakát kívánt, és Kobak mondani kezdte: — Elalszik kobak, elalszik az elefánt, elalszik a krokodil, elalszik a kutya, elalszik a kisautó, elalszik a kispohár. És mindenki elaludt: Kobak is, az ele­fánt is, a krokodil is, a kutya is, a kis­autó is, és legutoljára a kispohár, De hát ez a jelenség a fel­nőttek között sem ritka. Első­sorban a gégész és a fogorvos dolga, hogy a rendellenesség­re felfigyeljen. Gyakoriak a hangszáloperációk után fellépő beszédzavarok, valamint a szak­mával járó megbetegedések (rekedtség). Az agyvérzést kö­vető változások is lehetnek sú­lyosak. Előfordul, hogy valaki teljesen elfelejt beszélni, ilyen­kor a logopédusok dolga, hogy megtanítsák az illetőt újra kommunikálni. A „gyógyulás" időtartama több tényezőtől is függ: életkortól, egészségi ál­lapottól. valamint a vitalitás­tól, amely a legdöntőbb. — A beszédhibák közt emlí­tettük már a dadogást, most hadd szóljunk róla ’ bővebben. Kicsi korban valamivel köny­­nyebb orvoso'ni, viszont van­nak, akik sose tanulnak meg beszélni (a páciensek egyhar­­mada). A dadogókat elsősor­ban önuralomra tanítjuk, mivel óriási feszüllségek tombolnak bennük, amelyeket le kell győzniük, ha folyamatosan a­­karnak beszélni. A dadogókat túifeszítettségük teljesen meg­bénítja. Reszédjiiket mindamel­lett, erős mimika, valamint a felső testrészek, izmok korri­­gálatlan mozdulatai kísérik — magyarázza a logopédus. — Hogyan folyik a gyógyí­tás? — firtatom. — Megintcsak azzal kell kezdeni, hogy mi lenne az ideális — jelenti ki kezét szét­tárva Wagner László. — Min­den gyerekkel, aki idejön hoz­zánk, egyszerre csak 10—15 percig foglalkozunk, ennél to­vább felesleges. Kívánatos len­ne, ha a szülők napi 2—3 al­kalommal legalább öt percen át gyakorolnának a gyerekkel. Okos és szeretetteljes szülői foglalkozás mellett a gyerek egy hangzót egy hónap alatt is elsajátíthat. Viszont egy évig is idejárhat anélkül, hogy bár­milyen eredmény mutatkozna, ha az adottságai és az igyeke­zete is kívánnivalókat hagy maga után. Ellenpéldaként el­mondható, hogy egy 10—12 hangzót rosszul ejtő gyerek 2—3 hónap alatt megtanult be-1 szélnl, mert szellemileg fejlett volt és a szülők is foglalkoz­tak vele. Számunkra létkérdés, hogy a szakorvosokkal (gégész, neuro­lógus, pszichiáter, fogorvos) szorosan együttműködjünk. Megtörtént már az is, hogy egy ötéves kisfiúnak az állan­dó cumizástól szabályos lyuk keletkezett a felső fogsora kö­zepén. A nyelvlenövés sem rit­ka jelenség. Beszédhiba oko­zója belső eredetű is lehet. So­káig teljesen eredménytelenül járt hozzánk egy anya a gyer­mekével. Végül kiderült, hogy a kicsinek már kétéves korá­ban sérvműtéten kellett volna átesnie, s ez nem történt meg. Esetünkben a testi fájdalom idézte elő a beszédzavart. Mi sem igazolja ezt jobban, mint hogy röviddel a műtét után hibátlanul, szépen beszélt. Van, amikor a beszédhiba tudata is blokkolja a gyereket, ezért halkan beszél, s hangosan csak a hiba kiküszöbölése után kezd. v Ugyanez a felnőttekre ts érvényes. Rekedtség miatt járt hozzánk egy fiatal hölgy. So­káig tehetetlenek voltunk, s csak amikor véletlenül elszólta magát, hogy napi 30—40 ciga­rettát szív, értettük meg, mi akadályozza az előrehaladást. Ezt követően már nem volt gond. Beszélgetés közben szóba ke­rült a mai kor „rákfenéje“, a televízió és a video, amelyek passzivitásra nevelik az em­bert, hiszen éppen az ellenke­zőjét érjük el vele, mintha be­szélnénk, vagy beszélgetnénk gyermekeinkkel. Akiket szoro­san érint ez a probléma, azok biztosan keveset beszélgetnek embertársaikkal, keveset olvas­nak, ezáltal érzelemszegények­ké válnak, s nehezen tudják magukat kifejezni. Érdemes lenne utánanézni, hogy hány szülő biztosítja gyermeke ké­nyelmét oly módon, hogy a képernyő elé ülteti és hagyja, hadd szórakozozn. Pedig a be­szélt nyelv az az eszköz, a­­mellyel legmélyebb kapcsola­tainkat alkotjuk a világgal, embertársainkkal. Foglalkozzunk többet gyer­mekeinkkel. Ne sajnáljuk az időt, még ha fáradtak is va­gyunk, hogy számukra sose je­lentsen gondot a megszólalás, a beszélt nyelv használata. A beszédkultűra nem vásárolható meg, mint egy ruhanemű, a­­meíy külsőleg a társadalom egy bizonyos csoportjához so­rol bennünket. Hovatartozá­sunkat beszédünknek kell iga­zolnia, melynek művelését már a csecsemőkorban, az első han­gok kiejtésénél keli elkezdeni. MACSICZA SÁNDOR Petőfi Sándor egyik véredből. idézünk Rejtvény l.rész Negatíg elektród Gyümölcs ázsiai ország Г KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: A játék Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa. Játszom ennen-életemmel, búvócskázorn minden árnnyal, a padlással, a szobákkal, a fénnyel, mely tovaszárnyal, a tükörrel fényt hajítok, a homoknak, a bokornak, s a nap — óriás aranypénz — hirtelen ölembe roskad. Játszom két színes szememmel, a két kedves, pici kézzel, játszom játszó önmagámmal, a kisgyermek Is játékszer. Játszom én és táncolok, látszom én, mint sok dolog. Látszom fénybe és tükörbe, játszom egyre, körbe-körbe. Játszom én, és néha este fölkelek, s játszom, hogy akik alusznak, gyerekek. love KSajírSg Charles Dickens írói álneve Hangezer Lakáa — azlovákul Hektár Г2 Nap** lement® Azonos betűk Rejtvény, 2.réas íyümSI— 30 7, Ö Svájci festő Vegyi elem. árjegyzék . ipeot éppen azért Sereg Szekundum Kirohen Páka közepe Sapkában van t Nitrogén Idegen férfinév Mulat­szp_____ Hág Hunyorog lámačés Borit Tluoi* Textil­anyag Templomi építmény Arra a helyre kötőszó Serleg Királyi kincatár Oroes festi Angol. kelta Botosban, van I Csillogó ásvány íCérdOszó Sokáig Hiányosan ásnak 1 STyakvédS • Kegia Székes­­fehérvár Hidrogén Romai egy Azonos betűk Képző-Tilosnak nyilvánít valamit Bácsi t Argon V A. 4 < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom