Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-07 / 5. szám
fen а munkatermelékenység. Az állattenyésztési létasftmények korszerűsítésében és felújításában szerzett eddigi tapasztalatokat az elkövetkezendő években is érvényesíteni kell. mert a meglévő kapacitások kihasználása a iövében is tartós forrása lesz a beruházási költségek megtakarításának. Az új építkezések — amelyek nélkülözhetetlenek lesznek e hasznavehetetlen létesítmények helyettesítésére, illetve a nagyobb lé'számú állatállomány elhelyezésére — a régebbi épületek kibővítésének formáiéban történnek, ami lehetővé teszi a közmüvesltésl eszközök telles mértékű hasznosítását. Az optimális állatsürüség. valamint a gépi és technológiai rendszerek megválasztása az adott termelési körülményektől függ maid A hatékony korszerűsítés és felújítás megvalósítása á'talános érvényű irányelvének az alábbi tényezőket kell tekinteni: + számottevő növekedést kell elérni a munkatermelékenységben. főleg a gépi és technológiai berendezések ésszerű kiválasztásával;-V optimális tartási feltételeket kell teremteni az állatok számára, mert ez az egyik alapvető tényezőié az állatok ió egészségi állapotának, terme'őképességük növelésének, valamint az energia- és erőtakarmány felhasználás csökkentésének; . -4- a megfe'elő technológiai rendszer kiválasztásával, valamint a termelési folyamat ésszerű szervezésével bővíteni kell az eredeti férőhelyek számát úgy. hogy ezáltal is növeljük a termelés gazdaságosságát; + szüntelenül (avltani kell az élet- és munkakörülményeket. A tehenészetben a kötött tartású rendszerek kerülnek előtérbe a korszerűsítés és az ú| építkezés során egyaránt. A boriúneveldéket a borjak Itatásos nevelésének Időszakában egyrészt a nagy kapacitású tehenészeti Istállók mellett, vagy mint önálló központi borjúneveldékként építik úgy, hogy a szilárd takarmányozásra való áttéréskor ezek mind üszőnevetdék Illetve a központi bortúneveldék részegységeként szolgáltának. A hosszú távú program értelmében 1990 ig az új építkezés keretében 160 ezer férőhelyet kell biztosítani a tehenek elhelyezésére és 205 ezer férőhelyet a szarvasmarhák többi csoportjának az istállózására. Ugyancsak az ú) építkezések keretében 1995-ig a tehenek számára 195 ezer férőhelyet. a többi szarvasmarha részére pedig 240 ezer férőhelyet kell biztosítani. A régi istállók korszerűsítésével 1990-ig a tehenek számára a férőhelyek száma 33 ezerrel, a többi szarvasmarha részére pedig 1R0 ezerrel bővül. Az építkezéseket Illetően a gazdasági állatok összpontosítása szempontjából az alábbi mutatók lavasolhatók: a szabad tartású boxos és álmozág nélküli tehénistállúk esetében 400— 1000 férőhely, az almozott istállókban pedig 300—600 férőhely az optomális. Az egycsarnokos létesítményekben az aim ozás nélküli tartástechnológiánál 200—1000 férőhely lavasolhaté. Az almozott tartástechnológia esetében 200—600 férőhely az optimális. A boriak összpontosítása 3 hónapos korig a tehenek összpontosításának az egvharmadát teszik ki A növendékmarhák a kukorica- és a répatermelő körzetekben elérik az 1500 egyedszámú. a burgonyatermelő, a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben pedig az 1000 egyedszámú összpontosítást. * Hazánkban ezidálg 9500 darab К 96 típusú és 2600 darab К 174-es típusú tehénistáilé épült. Ezen istállók átalakítása korszerűsítéssel érhető el, elsősorban a takarmányozás, a kitrágyázás és a fejős műszaki színvonalának az emelésével ágy, hogy ezáltal a munkatermelékenység növekedjen, az egységnyi tormékre jutó önköltségek pedig csökkenjenek. А К 96-os típusú tehénistállók esetében a sztactonáris takarmányozási gépsorok kihasználásával számolunk. A trágya kihordására az általában használt futőszalagos trágvakihordó berendezések típusai alkalmazhatók. А К 174-es típusú tehénistállókban a takarmányok adagolása takarmánykihordő vagy takarmánykeverő kocsikkal oldható meg. Ezekben az Istállókban időszerű a feiöházak korszerűsítése is, mert ezekben a feiés a kezelésre szánt munkaidőnek a 60 százalékát veszi igénybe. Itt számításba jöhet a csővezetékes feiés. főleg a csehszlovák gyártmányú mobil fejőberendezés alkalmazásával. A felőberendezést az Agrozet pelhflmovl üzeme gyártla ZD 3—010 jelzéssel. Ez a tetőberendezés — a hagyományos berendezésekkel szemben — telentősen csökkenti a munka Igényességét. megfelel a feiés higiéniai követelményeinek, növeli a munka kulturáltságát, de am| talán a leglényegesebb, növeli a munkatellesítményt А К 93-os ôs а К 174-es típusú Istállók korszerűsítésével, valamint a ZD 3—010 típusú feiőberendezések alkalmazásival 30—40 százalékos munkaidő-megtakarítás érhető el a takarmányozás és a fejős során. A távlati tervek szerint 1990 1g a szarvasmarha-állomány elért az öt millió 160 ezer darabot, ebből a tehénállomány az 1 millió 089 ezer darabot. Az elmúlt évek során számtalan Istállót építettünk n szarvasmarhák számára. A lelenlegl időszakban az Istállók építésénél elsősorban a minőségi mutatókat veszik figyelembe. Az új istállók a gépi berendezéseket Is beleértve tetemes beruházásokat telenlenek. Az Istállók értéke egy férőhelyre számítva 20 ezer korona körüli. Az istállőkapacltások összértéke 100 milliárd koronára becsülhető, s ebből a gépi berendezések értéke 15 milliárd korona. Az istáPókba betelepített állatok értéke — ha ötezer koronás átlagértéket veszünk alapul — további 26 milliárd koronát lelent. A felsorolt adatokból világosan kitűnik, hogy az említett értékeknek hatékony kihasználását nem tekinthetjük csupán mellékes problémakörnek. A szarvasmarha-tenyésztésben — de főleg a tehenészetben, mint a gazdasági állatok tartásának legigényesebb ágazatában — a technikai és technológiai fejlesztés olyan magas fokot ért el. hogv az emberi tényezőnek közvetlen hatása a termelés Irányítására döntő jelentőségű láncszemmé vált a továbbfejlődés szempontjából. Sürgős feladattá vált a mikroelektronika és a számítástechnika mielőbbi alkalmazása a technológiai folyamatok irányításában. Ma a kötött tartású istállókban a tehénállománynak hozzávetőlegesen a 80 százalékát tartjuk. E tekintetben a helyzet az elkövetkező években чет változik lelentősebb mértékben. Az automatizált Irányítási rendszerek, valamint a mikroelektronika területi alkalmazásában nagyobb előrehaladás várható a sztactonáris gépsorok esetében, mint a mobil gépsoroknál. Az utóbbiaknál az automatizálás lehetőségei nem mutatkoztak eléggé hatékonynak. A sertéstenyésztés fejlesztésének szabályozása az elkövetkezendő Időszakban a rendelkezésre éllé takarmányforrások függvényében történik maid. Az építkezési beruházások a meglévő teleDek korszerűsítésére és bővítésére Irányulnak olyan technológiai rendszerek alkalmazásával, amelyek lehetővé teszik a nedves takarmányozás alkalmazását. A hosszú távú fejlesztési program értelmében nz építkezési beruházások helyzete a következőképpen »lakul: új építkezések keretében 1990-tg 58 ezer férőhelyet biztosító kocaistállők építésével számolunk, 1995-ig pedig a kocaistál’ők kapacitása további 51 ezer férőhellyel bővül. A többi sertéscsopnrt esetében 1990 ig úf istállók építésével számolunk 355 ezer darab befogadására, 1995-ig pedig továbhl 380 ezer darab sertés tartására. A régi istállók korszerűsítésével a kocaistállők kapacitása 1990-ig 20 ozer darabbal, 1995-ig pedig 15 ezer darabbal bővül. A többi sertéscsoport esetében korszerűsítés révén a kapacitások 1990-lg 340 ezer darabbal, 1995-ig pedig 440 ezer darabbal bűvölnek. Az úi istállók építése és a régi épületek korszerűsítése szempontiából ielentős előrehaladásnak számít maid az egészen útszerü tartástechnológia alkalmazása. A malacok nevelésében és a hízósertések tartásában bevezetik a kétszintes ketreces tartástechnológiát. A ketrecekben rostos padozatot alkalmaznak. Az újszerű műszaki berendezések nagyon egyszerűen szerelhetők be a régi egyszintes, hagyományos sertés- Isttállőkba melyekben az elavult berendezések már kiszolgáltak. Az út technológia a régebbi — addig más célokra használt — létesítményekbe is beszerelhető. Az újszerű technológiai -berendezéseknek legnagyobb jelentősége főleg abban rejlik, hogy ez automatizálás elemeit kihasználva lehetővé teszi az adott létesítményben az elhelyezett állatok számának a megkétszereződését. Az építési költségek minimálisak, mert mindössze a padozatba beépített csatornarendszert kell módosítani és az istállókat tökéletesebb légszabályozé berendezésekkel kell kiegészíteni. A ketreces battériák elhelyezése tetszés szerint variálható, tehát különböző típusú és méretű istállókban Is alkalmazhatók. A technológia tartozékai: az összes fontos takarmányszállító és adagoló gépsorok, a trágvakihordó berendezések, valamint az állatok ki- és betelepítésére szolgáló eszközök. Az úi berendezés lehetővé teszi az automatizált munkafolyamatok elemeinek alkalmazását a malacok kétszintes ketreces tartást technolőglátában Is. Itt ts Igen lé eredmények érhetők el. A hagyományos tartástechnológiához viszonyítva a malacok elhullása egvharmadával csökken, ami országos viszonylatban 19 millió koronás megtakarítást lelent. Az úl kétszintes ketreces tartástechnológia a sertésházlalásban Is pozitív eredménnyel járt. Az egy férőhelyre számított termelési költségek 800 koronával csökkennek. Ez 100 ezer darab sertés tartásánál 78 millió korona megtakarításnak felel meg. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 5. tananyag A mezőgazdasági építkezési Mózesi néhány új irányzata Hazánkban a 7. ötéves tervidőszakban a beruházásuk keretében 65.6 milliárd koronát kitevő érték jött létre. Ezáltal jelentősen megszilárdult a termelési alap. Nem sikerült azonban alapvető fordulatot elérnünk a beruházások hatékonyságának növelésében. Ezért erre a tevékenységre is teljes mértéklien érvényesek a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén elhangzott bíráló szavak, miszerint az építkezések sok esetben lassan haladnak. Drágán, de nem egyszer igen alacsony műszaki színvonalon építkezünk. Gyakran a felújítás és a korszerűsítés he'yett új építkezésekbe kezdünk, miközben a beruházás építészeti része nem jár közvetlen gazdasági hatással és a beruházás megtérülési ideje elhúzódik. A gyakorlatban nem keresik az optimális megoldásokat, sem az energia-megtakarítás lehetőségeit. Az anyagi-műszaki alap korszerűsítési »és felújítási programjával összhangban az építkezési beruházások keretében a gépek és berendezések részarányának lelentős növekedésével számolunk. Figyelemmel kell kísérni ezen beruházások korszerűsítő hatását, amelynek elsősorban a (övedelmezőség és munkatermelékenység növekedésében kell megnyilvánulnia. A 8. ötéves tervidőszakban a termelési beruházások esetében a gépek és berendezések részarányának mintegy 57,4 százalékos növekedésével számolunk. A beruházások előkészítésében, a tervdokumentációban és a végrehaltásban továbbra Is gyakoriak a problémák. A beruházások hatékonyságát telentősen csökkenti a határidők eltolódása, a több építkezés megkezdése, az építkezések műszaki és gazdasági paramétereinek a be nem tartása, valamint a költségek növelése. Szüntelenül előtérbe kerül az új építkezések Iránti igény, holott több esetben nagyobb hatékonyság érhető el a meglévő kapacitások ésszerű kihasználásával. A beruházások hatékonysága az építkezési határidő lerövidítése révén is növelhető. A CSKP Központi Bizottsága 16. ü ésének értelmében a 8. ötéves tervidőszakban az építkezések határidejét 15—20 százalékkal kell csökkenteni. Fokozott figyelmet kell szentelni a beruházások előkészítésének, főleg az anyagiműszaki alap megteremtése, az építkezésen részt vevő felek együttműködése, a dolgozók felkészítése, valamint a létesítmények betelepítése szempontjából. A hatékonyság növelésének alapvető tényezői közé tartozik a tudományos-műszaki fejlesztés ismereteinek széles körű alkalmazása a beruházás megvalósításának minden szakaszába^ Ehhez áttekintést kell szerezni — a hazai és külföldi ismeretanyag tanulmányozása révén — az adott ágazat műszaki és gazdasági színvonaláról, valamint a további fejlődés irányzatairól és perspektíváiról. Azzal a céllal, hogv bizonyos időelőnnyel dönthessünk a beruházás innovációs hatásáról és a végeredmény hatékonyságáról. A MEZÖGAZDASÄGI TERÜLET TALAJJAVlTÄSA A növénytermesztés elsődleges fejlesztésének alapvető tényezője a mezőgazdasági terület intenzív kihasználása, a termő, föld véde'mének az elmélyítése, valamint a tálát termőképességének szünte'en növelése, főleg a gyengébb minőségű talajok esetében. Míg az elmúlt Időszakban a termőföld védelme a mezőgazdasági terület elvonásának a megakadályozására irányult, ma előtérbe kerültek a minőségi mutatók. A talajjavítási intézkedéseket arra kell Irányítani, hogy ne csupán rövid távú hatást érjünk el. Valamennyi intézkedés rendszerszerű és komplex módon történő megoldást igényel. A talajjavítási intézkedések komplex módon történő megvalósításának alapvető feltétele a talajrendezés. Ennek fő célja, hogy a mezőgazdasági üzem számára egységes és egyöntetű gazdálkodási körzőiét biztosítsunk és a mezőgazdasági területet úgy állítsuk össze, hogy ez lehetővé tegye a termőföld védelmét, termőképességének a növelését és intenzív kihasználását. A komplex területrendezés kötelező alapanyaga lesz az építkezést beruházások elhelyezésének, valamint a talaliavítási Intézkedések megvalósításának. A mezőgazdasági terület talallavitása beruházásos és nem beruházásos tellegü Intézkedések révén történik. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a mezőgazdasági terület víz- és szélerózió elleni védelme, figyelembe véve az alapvető környezetvédelmi követelményeket is. beruhXzAsos MELIORÁCIÓS ÉPÍTKEZÉS A B. ötéves tervidőszakban a beruházásos meliorációs építkezés a talaj vízgazdálkodásának a komplex rendezésére irányul. A lecsapoló rendszerek és az öntözőberendezések építése mellett fokozott figyelmet szentelnek a meglévő berendezések felújításának és korszerűsítésének, de főleg ezek rendszeres karbantartásának. A 8. ötéves tervidőszakban 160 ezer hektárnyi terület lecsapolásával számolnak: ebből a CSSZK-ban 90 ezer. az SZSZK-ban pedig 70 ezer hektárral. A tervezett lecsapolási munkáknak közel 60 százalékát a hegyvidéki és a hegyaljai körzetekben végzik majd el. Ebbea az esetben többnyire lépcsőzetesen megvalósított beruházásos és nem beruházásos komplex Intézkedésekről van szó. Itt a lehető legegyszerűbb és leggazdaságosabb lecsapolási módszereket kell alkalmazni. Az öntözőberendezések építése az Intenzív növénykultúrák — zöldségfélék, szőlő, komló, gyümölcsösök, cukorrépa, kukorica, egyes takarmánynövények — termesztésében kerül előtérbe. Az elkövetkezendő Időszakban az olyan újszerű öntözési technológiák elterjedésével számolhatunk, mint például a csepegtető öntözés, a fagy elleni öntözéses védekezés, továbbá a nagy teljesítményű korszerű öntözőberendezések alkalmazása A 8. ötéves tervidőszakban 100 ezer hektáron számolunk öntözőberendezések építésével, ebből Csehországban 30 ezer, Szlovákiában pedig 70 ezer hektáron. A meglévő berendezéseknél pedig felújításra és korszerűsítésre kerül sor. A NEM BERUHÄZÄSOS JELLEGŰ TALAjjAVlTÄS A 8. ötéves tervidőszakban a nem beruházásos jellegű talajjavítás a beruházásos meliorációs építkezésekkel összhangban történik. Ezen talajjavítési munkák 9 milliárd korona ráfordítást igényelnek majd. Az ideiglenesen ki nem használt területek reknltiválása mellett számításba jön a talajok erózió elleni védelme, a rétek és legelők reknltiválása. valamint a kötött és a homokos talajok feljavítása. A rétek és legelők rekultiválására 230 ezer hektáron, a kötött és homokos talajok termőképességének a növelésére 319 ezer hektáron, az erózió elleni védelemre 150 ezer hektáron, a meliorációs méteré pedig hozzávetőlegesen 1 millió 150 ezer hektáron kerül sor. AZ ALAPESZKÖZÖK KARBANTARTÄSA Az alapeszközök rendszeres karbantartása révén jelentősen lelassítható a fizikai elhasználódás folyamata, aminek következtében a zavartalan és biztonságos üzemeltetés biztosítható. A 8. ötéves tervidőszakban a széles körű korszerűsítés és fe'úiítás mellett fokozott Ügyeimet szentelnek az összes meglévő alapeszközök és létesítmények karbantartásának. Előtérbe kerülnek az állattenyésztési és az élelmiszer-ipari létesítmények, a lakásegvségek. valamint a lecsapoló- és öntözőberendezések. A karbantartási munkákat az esetek többségében a mezőgazdasági üzemek salát építészeti csoportjaival végeztetik el. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban el kell látni ezeket a csoportokat a karbantartáshoz szükséges gépi eszközökkel. jelenleg a karbantartások évi részaránya mindössze 1,75—2 százalékát teszi ki az alapeszközök értékének Több mezőgazdasági üzemben az alapeszközök állapota nem kielégítő. A rendszertelenül végzett karbantartás következtében jelentős pénzösszegeket kell fordítani a javításokra a gépek és berendezések üzemkénességének a biztosítása érdekében. A 8. ötéves tervidőszakban az eddiginél nagyobb igényességgel kell elvégezni a gének és berendezések karbantartását. Be kell vezetni a rendszerszerűséget, főleg a villanyvezetékek és a
