Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-07 / 5. szám

vízgazdálkodási berendezések karbantartásában. De figyelembe kell venni a környezet javítását Is. SPECIÁLIS MEZÖGAZDASÄGI BERUHÄZÄSOK A termőföld védelme, a talaj termőképességének szüntelen növelése, valamint a veszteségek csökkentése a terme ési fo­lyamat. a tárolás és a hasznosítás során fontos alapfeltételét képezi a növénytermesztés hatékonyságának és termelékeny­ségének a növe’ésében. A szövetségi kormány 249'1981-es számú rendeletében a mezőgazdasági beruházások keretében új kategóriák beveze­tését, az úgynevezett „zöld beruházásokat“ rendelte el. Az 1982-es évtől kezdve ebbe a kategóriába a következő speciális mezőgazdasági beruházások tartoznak: gyümölcsösök, szőlő és kom'ó telepítése. 5 millió koronáig terfedő lecsapolási mun­kák elvégzése, silóterek, mezei utak, szilárdított mezei trágya­telepek építése, folyók és potakok szabályozása, kis víztárolók építése, halastavak létesítése, legelőgazdálkodási telepek fel­­szere'ése — 1986. január elsejétől kezdve pedig — széna­tárolók építése 3,5 millió karona ráfordítássá’. Ezen speciális mezőgazdasági építkezések lehetővé teszik annak a program­nak a megvalósítását, amelv a veszteségek csökkentésére és a termékek minőségi iavítására rányul. Továbbá elősegítik a mezőgazdasági termelés ésszerűsítését. A speciális mezőgazdasági beruházások lehetővé teszik a saját pénzügyi és anyagi források, valamint az építészeti ka­pacitások jobb kihasználását az olyan in'enzitikácós célokra, ame'yek az esetek többségében saját munkaerőkkel és eszkö­zökkel valósíthatók meg. A mezőgazdasági üzemek a spe­ciális mezőgazdasági beruházásokat kihasználhatják az alábbi programok megvalósítására: © a veszteségek csökkenté áré és a termékek minőségének javítására — a silóterek, építése révén; ф az istállótrágyával való hatékonyabb gazdálkodásra — a trágyatelepek létesítésével: @ a mezőgazdasági terület hatékonyabb kihasználására a takarmánya'ap megteremtése céljából, a jól felszereli legelők létesítésével; © a taíai termőképességének a növelésére a talaf vízgaz­dálkodásának a javítása révén, a folyók szabályozásával, to­vábbá a kisebb víztárolók, halastavak és mezei utak építésé­vel; © a gyümölcsfélék, a csemege- és a borszőlő, va'anrnl a komló terme"égének a növelésére úi gyümölcsösök, szőlő- és komléültetvények telepítésével, valamint a régiek felújításá­val. Bér nehezen lehetne számokban kifejezni, a specális mező­gazdasági bernházások hatása kétségte’enül pozitív s érzékel­hetően megnyilvánul a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeiben. A siléterek építése nagymértékben járul hoz­zá a tárolási veszteségek csökkentéséhez. A megfelelő szilá­­zsolással a takarmányok értéke 15 százalékkal, a keményítő­­egység pedig 25 százalékkal növelhető. A szilárdított trágya­­telepek építése is lehetővé teszi a szerves anyag veszteségei­nek 10—15 százalékos csökkentését. A másik oldalon a szerves trágya minőségét is iavítiák. A legelőgazdálkodási telepeknek a létesítése optimális feltételeket teremt a szarvamarha tar­tásához. növeli a munkatermelékenységet, s tavftfa a hoza­mokat — hektáronkénti átlagban 2,5—3 tonna szénában szá­mított takarmány takarítható be. A vizenyős talajok Iecsapo­­lása kedvezően hat a növénytermesztés szakaszán a hozamok növelésére. A megfelelően elvégzett lecsapolás hektáronkénti átlagban 3500 korona többletbevételt eredményezhet. Az új gyümölcsösök, szőlő- és kom'óültetvények telepítése, illetve a régiek felújítása a termelés intenzitásának a növe­léséhez vezet. Az áj gyümölcsösök 6 tonnával, a szőlők hárem tonnával, a komléültetvények pedig 0,9—1,2 tonnával nagyobb hozamokat nyújtanak. A speciális beruházások csoportja jelen­tős mértékben járul hozzá a környezet védelméhez. A mező­­gazdaság és az élelmiszeripar reszortjában szerves része a környezetvédelemnek, mégpedig: a környezet alapelemeinek a védelmében, továbbá a környezet alakításában. Az első eset­ben főleg a termőföld és az altalajvtz védelméről van sző. Hi­szen a szilárdított silőterek és trágyatelepek megakadályozzák a káros anyagoknak a falaiba és a belvizekbe való átszivár­­gását. A nem megfelelően megépített silóvermek és trágya­­telepek az esetek 40 százalékában idézik elő az ivóvíz szeny­­nyeződését. A legelőgazdálkodás! telepeknek a létesítése elősegíti a me­zőgazdasági terület intenzív kihasználását, főleg a nehezen hozzáférhető terepeken. A kisebb méretű lecsapolási munkák Is nélkülözhetetlen részét képezik a talajjavítást Intézkedé­seknek. A folyék medrének a szabályozása a mezőgazdasági terület, a települések, a termelési létesítmények, az úthálózat védelmét szolgálja a vízáradás ellen. Általában pozitívan hat a talajok vízgazdálkodására, s lehetővé teszi az öntözést Is. Ezen túlmenően fontos előfeltétele a talaj erózió elleni védel­mének. A kisebb víztárolók és halastavak létesítése fontos vízforrást leient az öntözéshez, továbbá a fölösleges vizek levezetésével védelmet nyújt az áradások ellen, s ezáltal hoz­zájárul a termőföld védelméhez. A mezei utak építése is szer­ves része a talaivédelemnek. SPECIALIS BERUHÁZÁSOK A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN A speciális mezőgazdasági beruházások szerves részét ké­pezik a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési programjának, mert minden körzetben, talajtípuson kedvező feltételeket te­remtenek a növénytermesztés és az állattenyésztés fejleszté­séhez. A szénatárolók, a silóterek, a trágyatelepek és a mezei utak építése, de főleg a termőföld véde’me és a termőképes­ségének szüntelen javítása mind olyan befektetések, amelyek­nek pozitív eredményeket kell hozni. A speciális beruházások vo'.umenjén a silóterek építése 22,2, a szénatárolóké 17,8, a mezei utaké 16.7. a trágyatelepek építése 15,3, a lecsapolási munkák pedig 10,1 százalékos arányban részesednek. A 8. öt­éves tervidőszakban 900 szénatárolé építésével számo’unk, melyek kapacitása elért az 5 millió 930 ezer köbmétert. Az új szőlőültetvények és gyümölcsösök telepítése a 8. öt­éves tervidőszakban csupán feleannyi lesz, mint az előző terv­időszakban. A telepítésekre elsősorban a produktív körzetek­ben kerül sor. A lecsapolási munkák a meliorációs program­mal összhangban realizálódnak. Ebbe a csoportba csupán az 5 millió koronáig terjedő hatékony lecsapolási munkákat so- Tolják be. A speciális mezőgazdasági beruházások keretében létrehozott kapacitások Javaslat a 8. ötéves Kategória Egység Va'őság tervidőszakra SZSZK CSSZSZK CSSZK SZSZK Gyümő’csösök ha 22П0 5639 3090 2630 Szőlek ha 4598 3500 1690 1700 Komló ha 112 1053 1000 53 Lecsapolás ezer ha 12 110 86 24 Folvfik szabályozása km 195 585 545 41 Víztárolók mii. m5 12,1 2з;з 12 16.3 Halastavak mii. m3 — so 80 — Mezei utak km 983 2433 1409 1933 Trágvatelepak ezer m3 2608 7040 3700 3340 Silók ezer m3 3375 6090 4090 2080 Legelők ezer ha 11.3 45,5 24,0 21,5 Szénatárolók ezer m3 — 5930 3900 2030 A TÄROLÄS FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A mezőgazdasági üzem termelési folyamatában szüntelenül növekszik a szállított és tárolt nyersanyagok mennyisége. Becslések szerint ez hozzávetőlegesen 260 millió tonna. Ebből az ősterme'ők megközelítőleg 190 millió tonnát termelnek. Tekintette] a kitermelt és hasznosított termékek közötti idő­beni eltérésekre, valamint a növénytermesztés és az állatte­nyésztés közötti különbségekre, ennek a 190 millió tonna ter­ménynek lelentős részét tárolni kell. Ezen nyersanyagok tárolási módja jelentősen eltér az egyéb népgazdasági ágazatok anyagtárolási gyakorlatától. Ezt a tá­rolandó anvag választéka, összetétele, különböző kémiai, bio­lógiai, fizikális és egyéb tulajdonsága határozza meg A táro­lási és a tartósítási folyamatok gyakran egybeesnek. A mező­­gazdasági termelés idényszerűsége ugyancsak jelentős mér­tékben befolyásolja a tárolás időtartamát, amely nagymérték­ben korlátozza a tárolt anyagok forgólát. A hosszá távú fej­lesztési program olyan tárolási módokat javasol, ame’yeknél csökkennek a nagv tárolási veszteségek. Ehhez igazodnak a beruházási költségek is. A tárolás során kétféle jellegű veszteségek keletkeznek: a ki nem küszöbölhető veszteségek, amelyek a tárolás és a tar­tósítás technológiái folyamatából erednek, valamint a hely­telen táro'ás. illetve tartósítás által előidézett veszteségek. Nem csekély veszteségekről van szó. Számítások segítségével kimutatták, hogy ily módon 10 millió tonna, túlnyomóan na­gyon értékes anyag megy kárba. Pénzértékben kifejezve az a veszteség hozzávetőlegesen 3 milliárd koronának felel meg. A meglévő tárolókapacitásoknak sajnos mindössze 32 száza­léka fele1 meg a lelenlegl követelményeknek. A tárolási lehetőségek javítása érdekében legalább 48 mil­lió tonna befogadóképességű, különböző típusú tárolókat kell majd építeni. Ha ezt sikerülne megvalósítani, akkor 96.1 mil­lió tonna anyagot tárolhatnánk megfelelő körülmények kö­zött. Így e megfelelően tárolt anyagok részaránya a jelenlegi 24 százalékról 68 százalékra növekedne. / A megfelelően tárolt nyersanyagok részaránya százaikban: Nyersanyag 1984 1990 1995 Burgonya 40 73 100 Gyümölcsfélék 45 100 100 Istál’őtrágya 12 42 57 Takarmány és cukorrépa 31 66 85 Szilázs és szenázs 42 71 100 Műtrágya 32 50 100 Gabonafélék 68 72 100 Széna 25 63 96 Fedett tárolókba helyezett szalma 14 38 100 Ennek a koncepciónak a megvalósítása megköveteli a mező­gazdaság reszortiában, hogy 1995-ig 97,2 millió koronát for­dítson a kutatásra, a fejlesztésre és a realizálásra. További pénzeszközöket — 4 milliárd 200 millió koronát — a keres­kedelem reszortiától várnak. A ráfordítások megtérülési ide­jének nem volna szabad meghaladnia az egy évet. A megtaka­rítás által elért értéknek el kell érnie a 3 milliárd 100 millió koronát. A számokban kifejezhető eredmények mellett egy egész sor pénzben ki nem fejezhető érték is létre jön. Olyan pozitív hatásokról van sző. amelyek a gazdasági állatok na­gyobb termelékenységében, a takarmányok jobb minőségében, a ta'aj termőképességének a növekedésében nyilvánulnak meg. A tárolók és a ’árol'ás úi koncepciójának az érvényesíté­sével egységes rendszerük jön majd létre. Jelenleg folyamat­ban van néhány tároló típustervének és sorozatépítésre alkal­mas tároló tervdokumentációiának a kidolgozása. Ügy tűnik, hogy a megyaíésításhoz a legközelebb állnak a széna, a szal­ma a szilázs, a répaszelet, a takarmánylisztek, a gabonafélék, a zöldségfélék, valamint az istállótrágya tárolására alkalmas lé*o: ítménvek tervdokumentációi. A tárolás szempontjából előtérbe kerültek azon nyersanya,­­pok ams’vek nélkülözhetetlenek az emberek táplálkozásában, valamint a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésében. El­sőbbséget élveznek azon nyersanyagok is, amelyek tárolása sorún igen nagyok a veszteségek, vagy a gyártásuk és fe'dol­­gozSsuk különösen energiaigényes. Fontossági sorrendjük a következő: gabonafélék, burgonya, gyümölcsfélék, zöldség­félék, széna, szerves trágya, takarmányrépa, cukorrépa, répa­szelet, szilázs, szanízs és műtrágyák. SZEMESEK LIPP típusú toronysiló. A tartályt 495 mm széles acélöv al­kotja. Jelenleg három jelzőgarnitúra van hazánkban. A szer­kezetet egy betonlapra szerelik, amelybe beépítik a szellőz­tető és a technológiai gépsorokat. Hazánkban ezekből az ezer és a kétezer tonna kapacitású silókat használják. Fából készült BIOS típusú hangárszerű raktárak. Kapacitá­suk 3000— 3500 tonna. A tároló szélessége 18 m, hossza pedig 58,5 m A gabona szellőztetése középnyomású ventillátorok segítségével történik. BURGONYA Hazánkban a burgonya 3,6 millió tonna összterméséből 2,5 millió tonnát kell hosszabb Ideig tárolni. Ezidáig főleg az ültető burgonyát átmeneti lellegű boxos burgonyatárolókban tartottuk. A jelenlegi tárolókapacitások 2 millió 500 ezer ton­nára tehetők. A régi tárolókba 300 ezer tonna, az újakba 800 ezer tonna, az átmeneti tárolókba pedig 1400 tonna burgonya kerül. 1995 lg 2500 tonna befogadóképességű tárolókat kell építeni. Ezáltal a korszerű tárolókban 700 ezer tonna burgo­nyát lehet majd elhelyezni. SZÉNA Jelenleg a széna 2 millió tonnára becsült összmennyíségé­­nek mindössze 25 százalékát tároljuk megfelelő tárolókban, mint amilyenek a csarnokos szénatárolók Ezeket híddarukkal és markolókkal Is ellátták. A többi szénát régi épületekben vagy fedett területeken tároliák. A lövőben 8 ezer tonnát be­fogadó csarnokos szénatárolók építésével számolunk. Régebbi táro’ók felújításával további 650 ezer tonna befogadóképes­ségű tárolóteret nyerünk. A toronytárolókba 30 ezer tonna szénát lehetne elhelyezni. De még így is a kazlakba 100 ezer tonna széna kerülne, A végső cél az, hogy a^ tárolási veszte­ségek tie haladiák mag a 8 százalékot. Ehhez kell kifejleszteni a széna betárolásához szükséges berendezéseket, melyek óránkénti teljesítménye 20 tonna. Ki kell építeni a szénaszárí­tás irányításának automatizált rendszerét, továbbá 2000 köb­méter befogadóképességű toronyt'árolókat kell építeni. SZILÄZS ÉS SZENÄZS A szilázs és a szenázs tárolására horizontális és vertikális A gabonatárolók helyzetét elemezve 1985-ben a gabonafé- tárolókat használunk. Azonban többféle silótípus ismert. A léknek 32,5 százalékát a mezőgazdasági üzemekben, 76,5 szá- nagv kapacitású silókban évente 700 ezer tonna szenázst és zalékát pedig a felvásárló és eľátó vállalatoknál tárolták. \ millió tonna szilázst, a többi silótípusban 2 millió 700 ezer A gabonatárolók építési programjának a biztosításához fel- tonna szenázst és 11 millió 300 ezer tonna szilázst. provizó­téilenül szükséges: rikus silókban 4 millió tonna szilázst. toronytárolókban pedig 1 millió tonna szenázst tárolunk. 1995-tg 2 millió 800 ezer И befelezni a felvásártószervezotek számára a szárítókapa- tonna nagv kapacitású szilázstárolőt és 8 millió tonna 600 ezer oltások kifejlesztését, melyeknek óránkénti teljesítménye tonna befogadására alkalmas szenázstárolót kell építeni. Az úi 240—280 tonna; torony szenázstárolók kapacitása eléri az 500 ezer tonnát. ■ befejezni azon tárolási rendszerek kifejlesztését, melyek óránkénti teljesítménye 175—240 tonna; GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK ■ befelezni a táro'ók automatikusan irányított szellőztető és nedvességszabályozó rendszerének a kifejlesztését. Egység Mezög. Felvá­Magter­melő Összesen üzem sárló üzem Jelenlegi tároló- ezer kapacitás tonna 3427 6682 670 10 779 Tárn’ókapaeitásszük­­séglet 1995-ben „ 3544 7106 779 11 429 Tárolók építésének szükséglete 1995-ig „ 1824 1905 377 4106 a tArolöberendezések típusai és rendszerei Gabonasilúk 23 ezer tonna befogadóképességgel. Ezek vé­konyfalú vasbeton szerkezetek, aktív szellőztetéssel, vagy szel­lőztetés nélkül. Ez a rendszer Igényes a speciális építészeti munkákra. Lehetővé teszi azonban a berakodő és kirakodó technológia, valamint a szellőztető rendszer alkalmazását. Szállítója a bratlslaval Stavoindustrla. A technológiát a Par­dubice! Malomipari Gyár szállítja. Acélgabonasilók 4—10 ezer tonna befogadóképességgel. Az egység tíz zománcozott toronysllőből áll. melyek 10 ezer tonna gabona befogadására alkalmasak. A silók szellőztethetők. Az építészeti munkák csupán az alsó rész felépítéséből állnak. VŽKG típusú acélsiló. Kapacitásuk 24 ezer tonna. Sorozat­ban építhetők. ЗА Pardubicei TMS típusú acél gabnnasíló. Kapacitása 20 000 tonna. Tel lesen gépesített siló a manipulációs folyamatok táv­irányításával. Az almatermésű gyümölcsfélék évi árutermelése eléri a 140 ezer tonnát. Hosszabb idejű tárolásra hozzávetőlegesen 112 ezer tonna kerül. A rendelkezésre álló gyümölcstárolók kapa­citása körülbelül 85 ezer tonna. A gyümölcstárolők egyszintű vasbeton szerkezfetflek. El vannak látva osztályozó gépsorok­kal és légkondicionáló berendezéssel. A feltételezett 361 ezer tonna gyümölcs tároláséra '220 ezer tonna befogadóképességű tárolókat kell építeni, ebből hötőtárolékat 110 ezer tonna, lég­kondicionált tárolókat pedig 110 ezer tonna gyümölcsre, A gyökérzöldség tárolására alkalmas tárolókat elsősorban a mezőgazdasági üzemek termelési központjaiban kell építeni. A zöldséget többnyire prizmákban vagy közvetlenül a mező­­gazdasági üzemek speciális tárolóiban tároljuk. A zöldség­felvásárló vá’lalatok is rendelkeznek saját tárolókkal. A tá­rolás eredménye többnyire az Időjárás alakulásától függ. és ennek következtében szinte évente számottevő veszteségek keletkeznek.. A veszteségek elkerülése végett számolni kell a légkondicionálás nélküli tárolók építésével, továbbá ki kell használni ez NDK-bell tárolási tapasztalatokat a nagy kapa­citású prizmákban. az Állattenyésztési létesítmények korszerűsítése és felüjítAsa A 8. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság beruházási poli­tikája a meglévő kapacitások hatékonv kihasználására irányul. A beruházási program a meglévő kapacitások fokozatos kor­szerűsítésével és felújításával számol ógv hoev ezáltal bővül­jön a férőbelvek száma, javuljanak a tartási körülmények a technológiai felszerelés, a munkakörnyezet, s tovább növeked-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom