Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-20 / 24. szám
i 1987. június 20. ir 24. szám ★ XXXVIII. évfolyam * Ara 1,- Kél шяшштшшяшшшааяшвшишяашааяажшяяяшшаяшшаяшщяяштшяшшяашш A terv követelményeiből nem engedhetünk A vállalatok kétötöd részének problémát jelent valamelyik fontos tervmutató teljesítése. A korábbi évekhez hasonlóan a kedvezőtlen télre hivatkoznak, amely sok helyen megzavarta a termelési folyamatot. Am a tél számlálóra írnak számos irányítási és szervezési fogyatékosságot is. abban a reményben, hogy most már úgysem lehet ..elválasztani a szemet a pelyvától“. Egyébként nem is erről van szó, hiszen most sokkal fontosabb a hiányosságok felszámolása. De hogyan lehet ezeket felszámolni — mondják gyakran egyes vállalati vezetők —. ha a tulajdonképpeni ok az eddigi tervezési rendszerben rejlik? Állításukban a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvek azon részére támaszkodnak, amely bfrálóan mutat rá, hogy az eddigi tervezési módszer egyes elemei fékezik a termelési hatékonyság növelését. A vállalati szféra természetesen nem ismeri be, hogy az ilyen elemek keletkezéséhez és ezek kedvezőtlen hatásához szintén hozzájárult. A gazdasági szervezeteket egyelőre aszerint értékelik, hogy miként teljesítik a tervet, s nem a megrendelők igényeinek a kielégítését veszik figyelembe. Ennek következtében olyan logikátlan helyzetek fordulnak elő, hogy a vállalat teljesíti ugyan a tervét, de a megrendeléseknek nem tesz teljes mértékben eleget. Mi ennek az oka? Természetesen a helytelen tervezési módszer. Hogyan készül a terv? Az egyik oldalát a társadalom további feilődésének a céljai, a másikat pedig a vállalatok lehetőségei képezik. A felettes szerv azonban nem ismerheti pontosan az adntt szervezet lehetőségeit. csak azokból az adatokból indulhat ki. amelyeket onnan kap. A szervezet úgy használja ki ezt a helyzetet. hogy saját lehetőségeit nem tárja fel teljes mértékben, ugyanakkor eltúlozza a források Igénylését, tehát csekély hatékonyságú terv elérésére törekszik Ha ez skerül, akkor a rosszul dolgozó szervezetnek sem okoz gondot a terv teljesítése, ha pedig igényesebb tervet kap a szervezet, úgy inkább kétségbe vonja a realitását, ahelyett, hogv helyes irányba mozgósítaná saját erőit. A terv gazdasági és szociális politikánk alapvető pillérét, a szocialista gazdaság nélkülözhetetlen részét képezi. ezért a gazdasági mechanizmus átalakításában is erre az alapkőre fogunk épfteni. Sürgősen meg kell azonban változtatni a tervezés módszerét. Amint arra az említett alapelvek is utalnak, a szervezetek gazdasági tevékenységét a jövőben nem az állami terv mennyiségi és egységekre lebontott mutatóival kell szabályozni. hanem a hatékonyság központilag meghatározott egységes kritériumaival Ezek alapját a nyereség, az egvséges gazdasági normatívák, valamint a költségvetési befizetések képezik. Ezáltal a központ olyan feltételeket alakít ki a vállalati szféra számára, amelyek a végső gazdasági eredmények maximális növeléséhez, a hatékonyság fokozásához vezetnek. A normatív tervezésre való átállás alapvető változást jelent az állami és a gazdasági tervek kölcsönös viszonyában. Eddig a gazdasági tervek az állami terv kötelező mutatóinak Fokozatos lebontása útján jöttek létre. E mutatók száma felülről lefelé haladva állandóan növekedett, s gyakorlatilag meghatározták a szervezet tevékenységének minden oldalát. Ennek következtében kevés hely maradt a vállalati kollektívák számára a vállalkozáshoz, a kezdeményezéshez, az űi szükségletekre és a lehetőségekre való reagáláshoz. Ez a módszer nem serkentett az optimális megoldások keresésére, emellett kényelmes is volt. mert nem tette felelőssé a szervezeteket a hatékonyság növeléséért Az új tervezési módszer feltételezi, hogy a szervezetek saját maguk határozzák meg a gazdasági terv mutatóinak a többségét, amihez felhasznál ják az adott szakágazatra vonatkozó bel- és külpiaci ismereteiket, tapasztalataikat. s ftgvelemhe veszik a megrendelők igényeit. Az állami terv a gazdasági szervezetek számára csak a befizetési kötelezettségeket és a pénzügyi alapok képzésére vonatkozó normatívákat határozza meg kőtelező jelleggel. Az állami terv bizonvos korlátozott mértékben a kiemelt állami programokkal kapcsolatos feladatokat. valamint a hiánycikknek számító anyagi források kereteit is meghatározza. A vállalati önállóság egyik lényeges eleméről, az új jogkör fontos területéről van szú. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a nyereségre való törekvés nem szorttja-e háttérbe a társadalmi érdekeket. Az alaoelvek szerint a szervezetek adásvételi gazdasági szerződések alánján a bel- és a kiilniac reális felméréséből kiindulva állítják össze gazdasági terveiket. Ez azt ielenti. hogy a termelésnek összhangban kell lennie a megrendelők szükségleteivel. Az említett feltételek gyorsan kikényszerítik annak megértését, hogy a gazdálkodás eredményessége alapvető mértékben függ az önköltségek, főleg az anyagráfnrdítások csökkentésétől. a technológiai eljárások tökéletesítésétől. a gyártmányfejlesztéstől. a tiidománvns-mtiszaki haladás eredményeinek kihasználásától, vagyis a termelés intenzifikálásától. Az új gazdasági mechanizmusban tehát megerősödik a terv szerepe, amely továbbra is a gazdasági és a szociálpolitika alapvető pillérét fogja képezni. Mivel a jövőben nagyobb hatást fog kifejteni a források létrehozására. ez kedvezőtlen feltételeket biztosít a 2000-ig szóló előrejelzésben megfogalmazott célok eléréséhez, a lakosság életszínvonalának emeléséhez és az egész társadalmi fejlődéshez. Addig azonban, amtg az új irányelvek nem fejtik ki hatásukat, kitartó harcot kell folytatni az elfogadott terv teljesítéséért, melynek színvonala számos mutató tekintetében meghaladja ugyan az elmúlt időszakét, de nem éri el a tervezett mértéket. En.nek komoly következményei vannak, amelyek az egész társadalomra, s annak minden tagjára kihatnak. (Kp) Jamber Mária több éves kiváló munka iáért májusban „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetésben részült [A szerző felvétele] „A munka becsület dolga...” Kedves ember. Mi remekül érezzük egymással, egymás társaságában magunkat, nagyon tudunk egymásnak örülni. Sötét van. alig pltymalltk még, fátyolfelhös az ég, ma is nehezen születik a reggel. Háromnegyed négyet jelez az óra, hát még a faluvégi Jamber-portán is csend honol. A gondosan elzárt, emeletes íaólban pihen az apróbaromji, az ajtónál, őrhelyén terpeszkedő. termetes kendermagos vezérkakas is javában szundikál. A küszöb előtt, a lábtörlőn, fejét két mellső lába közé húzva Dzsipszi, a fekete drótszőrű hajtókutya alszik. Csak a határ jelöli orgonasövény kerítés mélyén trillázik-csattog már az apró fülemüle ■ . Bent a szobában hirtelen apró darabokra hull a csend: a hálószoba éjeliszekrényén élesen jelberreg a vekker. A 34 esztendős Jamber Mária azon hirtelenében jelül az ágyban. „Laci. paskolja meg szelíden, kedveskedve a férje vállát, ébredj, hamarosan indulnunk kelll' S Mária asszony öltözni kezd. Szeme közben a kis asztalkára terített papírlapra téved. Valóság, nyugtázza újfent jóleső érzéssel, május elején nagy megtiszteltetés ért: „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetést kaptam. Mihelyt lesz egy kis, nyúlfarknyi időm. határozza el magában, a többi oklevéllel egyetemben ezt a legkedvesebbet is elviszem Nagykürtösre (Veľký KrtíS), a képkeretezőhöz. A takaros, új bútorokkal berendezett ebédlő egyik szögletében felpántlikázott, megviselt, napbarnította nyeld kézikasza árválkodik. — Ja], tekint szét a szobában: hagyományőrző vetélkedőn jártunk a fiammal a hét végén, s úgy látom, mosolyintja el magái, a „főszereplőn-' két“ még nem vitte ki senki a csűrbe. Hiába, mostanság nagy minálimk a felfordulás. Hamarosan jönnek a központifűtés-szerelők... De jó lesz, jövő télre nem kell már minden szobába külön befütögetni, tisztább lesz a lakás. Pedig nem vagyok rest, szeretek dolgozni nagyon. A minap is, amikor még nem akadt a ház körül, a kertben tennivaló, hogy ne unatkozzam, besegítettem a kézbesítőnknek. Ezidáig még semminemű dolog nem fogott ki rajtam. A férfimunkában is megállóm a helyemet, ropogtatja meg karizmait, de ugyanúgy jól bánok a kaszával, akár a kapával, lapáttal, villával, ásóval, Meg is ölne a tétlenség. Nálam a munka becsület dolga. A televíziót ritkán nézem, nem érdekel, de olvasni és kézimunkázni nagyon szeretek.- Mária asszony mosdáshoz készülődik. A jalitüköTbe pillant. Ujjaival végigsimít az arcán. — Éveimet —» állapítja meg — le nem tagadhatom. Lukanényében jNenincej születtem, veszi számba tisztálkodás közben élete-sorsa alakulását, öten vagyunk testvérek. 1971-ben lőttem ide, Bátorfaluba I Bátorová) férjhez. Az uram rendes, lólelkű, béketűrő ember. Nem cigarettázik, a kocsmát elkerüli, szinte nincs is semmi káros szenvedélye neki. Az én Lacim vérbeli parasztember. Napközben ki se mozdul a portáról, a ház körül foglalatoskodik, mindig ■talál munkát magának: a baromfi között, a szőlőben, vagy a kertben szöszmötöl. Telente böllérkedni szokott, de most hentesmesterkedése mellett még egy keltetőgépet is összebarkácsolt magának. Marikának vagy Monyának szólít. Apósomék örökségül ránkhagyott házában lakunk. Életük végéig mi gyámolítottuk őket. A férjem apja cselédember volt, ott bábáskodott a helyi földműves-szövetkezet alapításánál. Laciék tizenhármán voltuk testvérek. A nevesincs patakon túl álló hajdani szoba-konyhás házikóhoz Jamberék új lakrészeket ragasztottak. Két fiuk van: Béla már 16 esztendős, szakács lesz, Rimaszombatban (Rimavská Sobotaf tanul, István még csak 12 éves. s a csábi (Cebovcef alapiskolába jár. Hetvenhat óta — számol utána Mária asszony —. a lukanényei Vörös Zászló Egységes Földműves-szövetkezet állatgondozója vagyok: férjemmel együtt 23 tehenet fejünk, etetünk, ápolunk. Az idén helyben dolgozhatunk, felújítják ugyanis a nyényei Katren-dűlőben épült istállókat, s a bátorfalui mentesítő telep épületébe kerültek az állataink. Nekünk bizony mindennap munkába kell állni: reggel négytől hétig, délután pedig fél öttől ugyancsak hét óráig tart a munkaidő. Nyáron ezidáig aránylag könnyű volt a dolgunk, kerékpárra pattantunk, és az országúton egy fél óra alatt a Katrenba értünk. Télen hófúvások idején, sokszor csak a házvégi kerítések dróthálóiba kapaszkodva, a behavazott szántóföldeken át tudtunk eloánszorogni az istállókhoz. S közben nem egyszer derékig süppedtünk a hóba. Nap mint nap helyt kell állnunk: zuhoghat a zápor, tűzhet hétáqra a nap, kavarhatja, hordhatja a szél a havat, az állataink a megszokott időben várnak minket. (Fojtatás a 2-oldalon) A 4-5. OLDALON írást közlünk a mezőgazdasági újító- és feltalálómozgalnm értékeléséről, bemutatunk egv kitüntetett állatgondozót. továbbá olvasóink i megismerkedhetnek egy Kétvi (Kvittnél kosárfonóval, aki a mesterség bemntatá- i sán tűi még sok egyebet elmondott. A 1—7. OLDAL fő témája ezúttal a zselizi (Želiezovce) Népművészeti Fesztivál krónikája; előzetest olvashatunk továbbá a Matesz legújabb bemutatójához. beszámolunk a Tavaszi szél... egyik járási döntőjéről és megemlékezünk Karinthy Frigyes születésének 100. évfordulójáról. A S—18. OLDALON olvasóink figyelmébe ajánljuk a műtrágyák keverhetőségéről szóló cikkünket, valamint a mikroelemek pótlására szolgáló műtrágyák választékát. A díszcserjéket, hagymás virágokat kedvelők számára hasznos tudnivalókat közöl az „Attraktív kerti virágok“ című írásunk. A 11. OLDALON beszámolunk a közszükségleti és fogyasztási cikkek jubileumi — Immár huszonötödik —, árusítással egybekötött vásáráról, „A termelők és felvásárlók kapcsolatának javítása“ című írásunkban pedig a Tejipari Tröszt és a mezőgazdasági üzemek együttműködéséről olvashatunk. A 13. OLDALON megjelent „Rugalmasan alkalmazzák a tudományos-műszaki fejlesztést“ című cikkben a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz úttörő tevékenységét mutatjuk be, amelyet a korszerű termelési módszerek és technológiák kipróbálásában és gyakorlati alkalmazásában vállalt magára. / « / V«
