Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-20 / 24. szám

I .SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. június 20. Az együttműködés továbbfejlesztése „A munka becsület dolga...” Az embert szolgálva Szlovákiában a Vöröskeresztnek összesen — 4 ezer .203 alapszervezet­be tömörülve — 532 ezer 298 tagja van, ami a gyakorlatban annyit, je­lent, högy átlagban minden tizedik állampolgár tagja ennek a humánus kü'detésű szervezetnek. Ez az adat világviszonylatban is azt bizonyítja, hogy hazánkban a Vöröskereszt ügye közügy, amelyet nagyon sok ember visel a szívén. De hadd lássunk né bány további adatot: Szlovákiában 79 ezer alap- és középiskolás tanuló kapcsolódik be szervezetten a Vörös­­kereszt munkájába. Már fiatal kor­ban elsajátítják a betegellátással, életmentéssel, szervezéssel kapcsola­tos teendőket. Szlovákiában összesen В ezer 581 felnőtt és 3 ezer 122 fiatal beteg­ápolót tartanak nyilván. Tavaly a Vö­röskereszt alapszervezeteinek irányí­tásával 155 ezer 382 fiatalt oktattak az elsösegénynvfijtás alapszabályaira Magától értetődően a fenti számok adatok csakis iránymutatóul szolgál nak, hiszen a valódi tevékenység jelentősége úgyszólván felmérhetet len. Sz'nte felsorolul sem lehet azt t sok mindenre kiterjedő tevékenysé get. amelyet egy-egy jól működi alapszervezet tagjai kifejtenek. A Vö röskereszt tagjai például olyan fi gyelószolgálatot fs vállalnak, emelj során elhagyott, beteg embereket ku tatnak fel. Intézkednek, ha gondat lan szülők ápolatlan, egészségügyile: elhanyagolt gyermekeire találna! Megfizethetetlen az a betegápolói szolgálat, ame’yet a Vöröskereszt alapszervezeteinek tágjai ellátnak.. Az egyedül élő öregek szívesen fo­gadják ezeket a segítőkész embere­ket, akik meghallgatják örömüket, gondjukat, panaszaikat, egy-egy láto­gatás során már a beszélgetés is nyugtat, gyógyít. Szlovákiában 18 rekreációs pionír­­táborban nyaralhatnak a Vöröske­reszt védnöksége alatt, elsősorban legyengült fizikumú vagy tartós be­tegségben — cukorbaj — szenvedő gyermekek. Sajnos, egyelőre még nem mtnden Járás illetékeset figyel­lek fei ezeknek az üdültetéseknek a jelentőségére, még sok olyan körzet van. ahol a Vöröskereszt „zászlaja alatt“ megalakíthatnák e pionfrtá­­bort. A Csehszlovák Vöröskereszt illeté­kes vezetői szerint a mai népig sem kap központilag olyan támogatást amilyen tevékenysége szerint megil letné. Gond van mind az anyagi ellá tottságga! mind a szervezetben dől gozó emberek jutalmazásával. És a míg például egy-egy üzem vagy egy­séges földműves-szövetkezet óriás összegeket fordít — a kulturális, szó ciális alapból — a sportra, eseten ként a labdarúgásra, addig arra má: nem jut pénz, hogy anyagiakkal i hozzájáruljanak a Vöröskereszt tárna ■ gatásához. A Vöröskereszt nem eg' ; törzstagja panaszolta, hogy harmin . éves tevékenység után — amibe be Ignác Jenáknak, a CSKP KB Elnök­sége póttagjának, az SZLKP KB titká­rának vezetésével június 12-én ülé­sezett Bratislavábsn az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bi­zottsága. Megtárgyalta az állami vállalatról és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény tervezetét. A vitában a bizottság tagjai észrevételeket és ajánlatokat tettek mindkét törvény­javaslat tökéletesítésére. Ezután a bizottság megtárgya'ta az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága azzal kapcsolatban végrehajtott el­lenőrzésének eredményeit, hogyan alakul az egyes élelmiszerekkel való belpiaci ellátás. Krttikusan fölmérte az e'lenőrzött területek helyzetét, és megállapította, hogy egves pozitív eredmények ellenére továbbra is sok a fogyatékosság a normák és a tech­nológiai fegyelem megtartása terén. A vezetők mindeddig nem fordítottak kellő figyelmet a minőségre. letartozott az önkéntes betegápolói poszt is — munkája elismerése jeléül egy érmet és egy ajándéktörülközöt kapott. Amint azt dr. Maler, a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke többször hang­súlyozta, a Csehszlovák Vöröskereszt­nek rangja van a világban, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy részt vesz minden olyan világméretű akcióban, amely az embert, az emberiséget, s annak békéjét szolgálja. A szolida­ritási alapot — amely hazánkban a 35—16839—011-ps bankszámla alatt van nyilvántartva — humánus célokra használja fel A Vöröskereszt és a Vörös Félhold Nétnzetközi Szervezete az idén első­sorban a gyermekek védelmére for­dítja figyelmét. Tudvalévő, hogy évente 5 millió, 5 évesnél fiatalabb gyermek hal meg olyan fertőző be­tegségben, amely ellen vannak gyógy­szerek, oltóanyagok. Egy gyermek megmentésére mindössze öt dol­lár értékű gyógyszerre lenne szük­ség, ami a gyakorlatban annyit je­lent, hogy elsősorban a szervezésben kell nagy munkát végezni ahhoz, hogy ezt a célt elérjék. A veszélyez­tetett gyermekek többsége a fejlődő országokban születik. A Csehszlovák Vöröskereszt ts nagy erőkkel vesz részt „A gyermek életéért“ megneve­zésű akcióban. A Vöröskereszt és a Vörös Félhold zászlaja alatt a világon nem keve­sebb, mint 300 millió ember fejt ki szervezett tevékenységet Az embert és az emberiséget szolgáló tetteikért köszönet és hála Illeti őket. KALITA GÄB0R A szocialista társadalmi viszo­nyok között az állam gazda­sági tevékenységének a'apja a társadalmi tnlajdnn. A gazdálkodás mindenkori, de különösen mai felté­telei között mindenki számára mindin­kább felismerhetővé válik e tulajdon­nak az élet minden területére kiható, meghatározó jelentősége. Ez az ál­landóan gyarapodó társadalmi va­gyon a gazdasági alapja annak a fej­lődésnek, amely társadalmunkban végbement. A társadalmi tnlajdon gyarapítása és védelme a jövőben is gazdasági épitőmunkénk egyik leg­fontosabb feltétele lesz. A társadalmi tulajdon megóvása szempontjából az erkoicsi-poUtikai felismerésen alapuló magatartás a legalapvetőbb. A tu'ajdun, ezen belül a társadalmi vagvon védelmének megvannak a szükséges jogi eszközei is. A jog azonban csak akkor funk­cionálhat eredménvesen. ha megfele­lő társadalmi háttérre támaszkodhat. A büntetőjog a társadalmi tulajdont azzal védi, hogy megkárosítását bün­tetéssel fenyegeti, illetve ilyen maga­tartás esetén büntetőjogi szankciókat alkalmaz. A társadalmi tulajdon kezelői fe­gyelmi és anyagi felelősséggel tartoz­nak a rá|nk bízott társadalmi vagyo­nért. Nagyon fontosnak tartjuk, hogv ezeknek a jogszabályoknak fegyelmi és kártérítési felelősségi előírásai e gyakorlatban érvényesüljenek is. Ez ugyanis jelentős a vétkes hanyagság­ból, felelőtlenségből keletkező károk. valamint a szándékos bűncselekmé­nyek megelőzése szempontjából. A károkozásra még nem vezető vagy csak kisebb kárt eredményező ha­nyagság ugyan nem képez bűncse­lekményt, de ennek felismerése és szükség esetén a munkajog eszközei­nek alkalmazása megelőzheti a tár­sadalmat károsító súlyosabb következ­ményeket, nevezetesen a bűncselek­ményeket. Alapvetően fontos az is, hogy a gyakran az ügyésznek kell helyettük intézkedni, más esetekben az ügyész felhívására indítanak kártérítési pert, vagy kérik a bíróság által megítélt kártérítés végrehajtását. A közvélemény évről évre rendsze­resen tájékoztatást kap a bűnözés hazai helyzetéről. Ebből is ismert, hogy hazánkban a társadalmi tulaj­don elleni bűncselekmények száma — elsősorban a társadalom és az annak vagyonát kezelő intézmények meg­előző tevékenységének eredménye­ként csökkent. E csökkenés ellenére, a társadalmi tulajdon sérelmére még mindig több ezer bűncselekményt kö­vetnek el évente. A köztulajdon védelme közügy társadalmi tulajdonban keletkezett károk megtérüljenek. A vagyon meg­térítése szempontjából alapvető je­lentőségű tehát a polgári, a munka- és a szövetkezeti jogi, anyagi felelős­ségi szabályok érvényesítése. Tavaly is nagy károkat okoztak a bűncselek­mények a köztulajdonban. Sajnos egyes gazdálkodó szervek felelős vezetői nem mindig tulajdonítanak jelentőséget az irányításuk alá tar­tozó egységeket ért károk megtéríté­sének. Gyakran előfordul, hogy a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok bűncselekményeket derítenek fel, el­követőiket felelősségre vonják, de a megkárosított vállalat vezetői nem teljesítik az őket terhelő kötelezett­­ségeket, nevezetesen, hogy a jog ren­delkezésükre illő eszközeinek igény­bevételével érvényesítsék a közva gvont ért károk megtérítését. Ezért Igaz, ezek többsége viszunylag k<s kárt okoz. £s ami még talán ennél is fontosabb: a cselekmények több­ségét még kezdeti stádiumban lelep­lezték, a bűnelkövetés nem tudott kibontakozni, széles körben és erköl­csileg rombolni. Nem mellőzhető a­­zonban a kis kárt okozó cselekmé­nyek felderítése és hanyagsága miat­ti felelősségre vonás sem. De hogyan? A foglalkozási és munkavédelmi sza­bályok megtartása, azok betartásá­nak fokozott ellenőrzése Is szüksé­ges ahhoz, hogy a hanyagság ne okozzon nagy összegű kárt a társa­dalomnak. Bár a vagyonvédelemről beszélünk, az ilyen esetek hallatán az ember óhatatlanul első helyen gondol — és gondolnia is kell — azokra, akiket mások bűnös felelőt­lensége, mulasztása, hanyagsága vitt a halálba Az évről évre tapasztalható kár­okozás másik oka, hogy szinte nincs esztendő, amikor a hatóságuk ne lep­leznének le milliós károkat okozó szándékos bűncselekményeket. Igaz, ezek száma nem nagy, de azért min­den évben több ilyen bűncselek­ményt derftenek fel, amelyet hosszú időn át — sokszor évekig — sikerült eilep’ezni, s így a károk milliókra rúgtak. A hosszú ideig tartó elköve­tésre azért van lehetőség, mert az illetékesek elmulasztják a bűncselek­ményt elkövetők kötelező ellenőrzé­sét, vagy ha elvégzik is, a bűncse­lekményt elkövetőkkel szembeni in­dokolatlan bizalom felületességre vi­szi őket az ellenőrzésben. így aztán nincs, ami megakadá'yozza a további lopást-sikkasztást, sőt ez a vezetői­­-ellenőri magatartás egyenesen ösztö­nöz a közös vagyon megdézsmálásá­­ra. A nagy kárt okozó bűncselekmé­nyek elkövetésednek másik jellemző­éi, hogy az állami vagy a szövetkezeti gazdálkodó szervek egymás közötti olyan kapcsolatát használják ki a bűncselekmény elkövetésére, anrkor e gazdasági kapcsolatokban az egyik fél részéről a másiknak nyújtott munka vagy szolgáltatás eredménye nehezen vagy egyáltalán nem mérhe­tő. Ez súlyos bűncselekmények elkö­vetését teszi lehetővé. Az érintett gazdálkodó szerveknek is fel kell ismerniük ezt, mert csak Így tudnak megfelelő intézkedéseket tenni a társadalmi tulajdon megóvá­sára. Az ügyészségek rendszeresen figye­lemmel kisérik és elemzik azokat az okokat, amelyek lehetővé teszik a társadalmi tulajdont károsító bűncse­lekmények elkövetését. Ezek között az első helyet foglalja el a fogyaté­kos ellenőrzés. Ezt mutatja az is, hogy azokon a területeken, ahol pél­dául nagy összegű pénzt kezelnek, de hagyományosan kialakult és jó az el­lenőrzés — például a bankokban, а költségvetési szerveknél, s általában a pénzforgalom területén —, bűncse­lekmények alig fordulnak elő. Míg más helyeken, különösen ott, ahol a vagyon kezelők felelőssége indokolat­lan háttérbe szorul, s nem fordíta­nak kellő gondot a számviteli és ál­talában a nyilvántartási fegyelemre, gyakrabban történnek bűncselekmé­nyek. A gazdasági tevékenységnek mind a termelésben, mind pedig a forgal­mazásban természetes törekvése a gaz­daságosság. Ugyanakkor ez kockáza­tot is jelent, ami időnként vagy egy­­egy tevékenység esetében gazdasági hátrányra is vezethet. Ezért élesen el kell választani a büntetőjogi fele­lősséget is megalapozó hanyagságot a gazdaságilag ésszerű kockázatválla­lástól. A kockázatvállalásra körülte­kintő megfontolás, a gazdasági tevé­kenységet befolyásoló körülmények alapos számbavétele és elemzése alapján kerülhet sor. Ebben az eset­ben lehet csak a' kockázatvállalás gazdaságilag ésszerű. A biincse'ekmény megelőzése a tár­sadalmi tulajdonban levő javak meg­óvása szempontjából hasznosabb, m'nt csupán a bekövetkezett anyagi jellegű sérelmek orvoslása és a fele­lősségre vonás. De ehhez az szüksé­ges, hogy az emberek saját maguk­kal és másokkal szemben is nagyobb igénveket támasszanak, gondos és körültekintő magatartást tanúsítsa­nak. ne tűrjék meg környezetükben a közönyt, a lazaságot. CSIBA LÁSZLÓ ) A CSKP Központi Bizottságának és a CSSZSZK kormányának meghívásá­ra 1987. június 11-e és 14-e között hivatalos baráti látogatást tett ha­zánkban Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának megbízott főtitkára, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának el­nöke. Látogatása során Csao Ce-jang ta­lálkozott Gustáv Husikkal, a CSKP KB főtitkárával, köztársasági elnökkel és megbeszélést folytatott vele. Ugyancsak tárgyalt Ľubomír Štrougallal, a szövetségi kor­mány elnökével és más csehszlovák vezetőkkel. Az elvtársi légkörben, a kö'csönös megbecsülés és megértés szellemében lezajlott tárgyalások és találkozók a Csehszlovákia és Kfna közötti barátság és együttműködés sokéves hagyományára épültek. A két ország vezetői megelégedé­süket fejezték ki a kétoldalú kapcso­latok fejlődésének elért szintjével kapcsolatban. Kiemelték a legfelsőbb szintű politikai párbeszéd jelentősé­gét és nagyra értékelték hozzájárulá­sát a sokoldalú csehszlovák—kínai kapcsolatokhoz. Állást foglaltak a stabil, dinamikus és hosszú távú együttműködést szolgáló párbeszéd folytatása me'lett. Hangsúlyozták, hogy a kapcsolatok bővítésében és elmélyítésében ösztönző szerepet ját­szik Csehszlovákia Kommunista Párt­ja és a Kínai Kommunista Párt. A felek hangsúlyozták, hogy fokoz­ni kell a kölcsönös együttműködést a hosszú távú műszaki-tudományos együttműködési programban foglalt feladatok, valamint a hosszú távú kereskedelmi megállapodás teljesíté­se során. Te'jes támogatásukról biz­tosították az együttműködés olyan új, hatékonyabb formáinak a fejlesztését, mint az ipari kooperáció, a közös vállalatok létrehozása stb. Aláhúzták a termelővállalatok, gazdasági szer­vezzetek és tudományos kutató intéz­mények közötti közvetlen együttmű­ködés növekvő jelentőségét. A felek sikraszálltak a parlamen­tek, a CSSZSZK Nemzeti Frontja és a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Gyű­lés, továbbá a szakszervezetek, az if­júsági és nőszervezetek, s más társa­dalmi szervezetek, a városok és ke­rületek közötti együttműködés elmé­lyítéséért. Megállapodtak abban, hogy tovább erősítik a kapcsolatokat poli­tikai és gazdasági téren, a kultúra, a tájékoztatás, a tndomány, a techni­ka, az oktatásügy, az egészségügy és a sport területén. A tárgyalások során a felek meg­győződésüket fejezték ki, hogy a köl­csönös kapcsolatok sokoldalú fejlesz­tése és elmélyítése elősegíti a mind­két ország nemzetei közötti jobb megismerést és megértést, barátsá­guk további megszilárdítását. A látogatás során Ľubomír Štroueal és Csao Ce-jang Gustáv Husák, vala­mint más csehszlovák és kínai veze­tők jelenlétében aláírta a kettős adóztatás korlátozásáról szóló meg­állapodást. Ugyancsak aláírták az 1988—1990-re szóló csehszlovák—kí­nai hosszú távú kereskedelmi meg­­á'lapndás kiegészítő jegyzőkönyvét, valamint a CSSZSZK Általános Gép­ipari Minisztériuma és a kínai gép­ipari állami bizottság mellett műkö­dő gépipari munkacsoport statútu­mát. A két ország legfelsőbb vezetni vé­leménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdések széles köréről. A csehszlovák és a kinai vezetők tárgyalásai ój ösztönzést adtak a köl­­; csönös együttműködés fejlesztenek, : és Így hozzájárultak a CSSZSZK és a i KNK baráti kapcsolatainak további . e'mélyftéeéhez. Csao Ce-jang köszönetét fejezte ki , Gustáv Húsúknak azért a szívélyes és , baráti fogadtatásért, amelyben a [ CSSZSZK-ban részesült és a leefel­­■ sőbb csehszlovák vezetőt hivatalos . baráti látogatásra hívta meg Kínába. . A meghívást örömmel elfogadták. Ülésezett az SZIKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi Bizottsága Csao Ce-jang és kísérete június 13-án a délutáni órákban a légi (leh­­nice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földműves-szövetkezetbe lá­togatott. A szövetkezet egyik munka­helyén, Békén (Mierovo) a becses vendéget Ivan Knotek, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak vezető titkára, Július Varga, az . SZSZK mezőgazdasági és élelmezés- I ügyi minisztere és mások fogadták. Csao Ce-jang először megnézte a . melléküzemág termékeinek kiállítását, . majd a légi földművesek büszkeségét, . a biotechnológiai központot. Érdeklő­­. dött az itt folyó munka iránt, a la- 1 boratórtumban ugyanis a mezőgazda­­. sági és élelmiszer-ipari másodtermé­kek fe’használásával foglalkoznak. A ! szövetkezetben így például E-vitamin- I hoz jutnak, mellyel a takarmányfélé­ket gazdagítják . A vendég ezután megnézte a légiek . kísérleti gazdaságát, ahol a legjobb . csehszlovák és külföldi gabonafajtá­­. kát termesztik. A kfnai vendég élén­­, ken érdeklődött a szövetkezeti tagok . munkafeltételeiről is. A művelődési házban találkozott a I kerület, a járás, a község és a szö­­. vetkezet képviselőivel. Andrássy Sándor, a szövetkezet elnöke tá­­s jékoztatta a kínai vendéget az efsz . feladatairól, tagjai ugyanis 3650 hek­­z tár területen gazdálkodnak, s ered­­_ menye ket tekintve a kerület élenjá­­. ró szövetkezetei közé tartoznak. I 77---­(Fojtatás a l-oldalről) A jószág nagyon is igényit a ren­des bánásmódot, az alapos, körülte­kintő gondoskodást. Ha egyik nap félvállról venném az ellátásukat, más­nap már kevesebb tejet tudnánk ki­fejni tőlük. Amikor a gyermekgondo­zási segély leteltével munkába áll­tam, 2600 liter volt mtnálunk a te­­henenkéntt évi feiésl átlag, tavaly vi­szont átlagosan 5420 liter tejet fej­tünk ki egy-egy tehéntől. Az Idén is már május derekáig 8000 literrel túl­teljesítettük tejeladási tervünket. Minden állatnak Ismerjük a tulaj­donságait, a szokásait, a riqolyáit, igyekszünk mindenegyikről a legjobb tudásunk szerint gondoskodni. Néha gyermekeink ts eljönnek „ts­­tállónézésre“, besegíteni. A keresetemre nem panaszkodha­­tom. Lacival közösen havonta 6000 korona fizetést kapunk. A szép sum­mának közel a felét én keresem meg. S erre módfelett büszke vagyok! Együtt már régen nem voltunk sza­badságon, kirándulni. Nem szívesen bízzt/k, bíznánk idegenre a jőszáaot. Azért külön-külön több helyen, még külországokban is tártunk már. A fér­jem például két ízben is volt a Szov­jetunióban, Szocslban és sok szépet mesélt a nevezetes fürdővárosról. Ezért szívem vágya, hogy egyszer én is elkerüljek, eljuthassak ide. Autót nem vásároltunk, nem is vá­gyunk kocsira, majd ha a gyerekek akarnak venni maguknak, besegítünk nekik a megvételébe. Nőnek a lurkók rohamosan, most ringattam őket a karomon, hamarosan meg nagymamá­vá avatnak majd ... Hűvös a kora reggel, lamber Mária meleg kabátot kanyarít a vállára, az­tán a drótkerítésnek támasztott kerék­párjáért megy. — Már vagy három biciklit elnuüt­­tem 1976 óta — vet gyorsan számot közben —. ez is elég roaauant már, vehetünk úiat ismét. Szeretek a szö­vetkezetben dolgozni —, kalandoz­nak másfelé a gondolatai —, a felet­teseim is megbecsülnek. Ha meglátom a gondjaimra bízott állatokat, menten megfeledkezem a gondokról. A „patak megt jnmberék“ kerékpár­ra pattannak. Elöl Mária asszony ha­lad. pár lépésnyire mellette pedig férje tapossa a pedált. Dzsipszi ku­tya hívás nélkül feláll a küszöbről, nyújtózik eau iákor át, aztán gazdái nyomába szegődik. Négy óra van. s Jamberék számára új munkanap kezdődik ... ZOLCZER LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom