Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-13 / 23. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1387, június 13,

ÚJ SZEMLÉLET, HATÉKONYABB MUNKA

A dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának felkarolása a mezőgazdasági Üzemekben ts nagymértékben hozzájárul a döntő fontosságú termelési feladatok teljesítéséhez. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda] Járási Bizottsága a járási mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve kidolgozta a 8. ötéves terv időszakra a szocialista verseny és a munkakezdeményezés alapelveit, melyek a gyorsítás követelményeivel összhangban a tudományos-műszaki fejlesztésre, valamint h hatékonyság és a minőség javítására összpontosulnak. Patasi Ilona mérnökkel, az SZFSZ Járási bizottságának titkárával az Idei év tartalmi beméretezéséről, az előző évekhez viszonyított változásokról beszélgettünk.

— Mindenekelőtt azt kívánom hangsúlyozni, hogy az idei évben néhány változást eszközöltünk a verseny tartalmi részében, illetve annak elbírálásában és feltételeiben ts — kezdi Patasi elvtársnő. — Célunk az, hogy ezen a téren is érvényt szerezzünk az új szemléletnek és a dolgozók kezdeményezését, valamint a szocialista versenyt teljesen mentesítsük a formalizmustól, mert csakis ily módon teljesítheti küldetését az átalakítás és a gyorsítás feltételei között. Arról van szó, hogy minden ágazatban aprólékosan te’mértük és elemeztük az eredményeket, feltártuk a fogyatékosságokat, s annak megfelelően határoztuk meg ,a tennivalókat. . Ismeretes, hogy a járás az elmúlt évben nem teljesítette tervfeladatait, a sertéshúseladásban, s a tejtermelésben is van mit javítani, főleg a minőségi mutatókat illetően. A töfnegtakarmánvoknál is a minőség javítása a fő cél. s a zö'dségtermelésben versenyt hirdettünk az egészséges életmód és táplálkozás elősegítése érdekében. Csupán néhány problémát említettem, melyek mielőbb! kiküszöböléséhez kívánunk hozzátárulni egy átgondolt és megalapozott szocialista verseny tudatos megszervezésével és felkarolásával. Elsősorban ezekre a szakaszokra iránvít|uk a dolgozó kollektívák. egyének, szocialista brigádok, komplex ésszerűsítő brigádok, valamint az újítók és feltalálók figyelmét. mert úgy vétjük, hogy ezáltal hozzálárulhatnak a mezőgazdasági termelés dinamikus fellendítéséhez.

ф Az említetteken kívül milyen egyéb szakaszokon nyilvánul meg a mezőgazdasági üzemek aktivitása ebben az évben?

— A már említetteken kívül járásunk mezőgazdasági üzemeiben gazdag hagyományai vannak a szocialista kötelezettségvállalásoknak, illetve a különböző felhívásokra való reagálásnak. Csupán az efsz-ekben jelenleg 244 kollektíva versenyez a szocialista brigád megtisztelő címért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy több mini 4 ezer 100 szövetkezeti

dolgozó kapcsolódik be a mozgalomba, melyek kötelezettségvállalása erre az évre meghaladja a 11 millió koronát. Járásunk szövetkezeteiben erre az évre a noszf 70. évfordulója tiszteletére 2 ezer 747 kötelezettségvállalást tettek, melyből 269 kollektív, 2 ezer 455 pedig egyéni. A felajánlások értéke több mint 16 miillő korona, örvendetes, hogy az SZFSZ alapszervezetei mellett 35 komplex ésszerűsítő brigád fejt ki tevékenységet. 293 dolgozót tömörítve. Mind ez ideig nem „jöttek létre“ ilyen brigádok a Nagymegyeri (Calovol, az Udvarnoki (Dvorníky) és a 'Padányi (Padán) Efsz-ben. A Prágai felhívás-ILireift

hoz hét szövetkezet csatlakozott, s ugyanennyien fogadták el a Leningrad! felhívást is. „A szocialista munka szövetkezete“ cím elnyeréséért a 8. ötéves tervidőszakban a Csilizradványi (Cil. Radvafl), a Dlóspatonyi (Orechová Potőft), a Lücsi (Lúö na Ostrove) és a Felbárl (H. Bár) Efsz van versenyben.

® Milyen ágazatokban hirdettek versenyt ebben az évben, és milyenek a kritériumok?

— Valamennyi termelési ágazatra kiterjed a verseny, s rajtuk kívül megkülönböztetett figyelemmel kísérjük az SZFSZ alajjszervezeteínek munkáját, továbbá a munkahelyt és természeti környezet alakításának problémakörét Is Az állattenyésztésben pl. a tejtermelésben Csak azok a mezőgazdasági üzemek kapcsolódhatnak be a versenybe, melyek a tejnek legalább a 80 százalékát első osztályban értékesítik, teljesítik az eladási kötelezettségeiket — és nem lépik túl az egy liter tej előállítására meghatározott abraktakarmánv-mennviséget. A győztes mezőgazdasági üzemek megjutalmazzák a legjobb eredményeket elérő szocialista brigádok tagjait. A malacelválasztásban a cél a szükségletek kielégítése, a járási átlagnál jobb eredmény elérése. Sertéshizlalásban az optimális napi súlygyarapodás elérését tűztük ki célul, és az egy kilogramm sertéshús kitermelésére fordított erőtakarmány-ráfordítás nem lépheti túl a 3,04 kg ot. A sertéselhullást a meghatározott norma alá kell csökkenteni.

A növénytermesztésben a gabonafélék termesztésében, a cukorrépa-, Illetve a zöldségtermesztésben, valamint az öntözőberendezések kihasználásában hirdettük meg a versenyt. Célunk a földalap ésszerű kihasználása, a termelés mennyiségi és minőségi mutatóinak javítása, illetve a jövedelmezőség és a gazdaságosság fokozása.

A gépesítés terén a verseny az energia- és üzemanvag-takarékosságot, a termelési költségek csökkentését szorgalmazza. Ennek megfelelően az előző évhez viszonyítva megtakarítást kívánunk elérni a motorolaj-fogyasztásban, a fűtőanyag- és energiaigényesség szakaszán, valamint nagyobb mértékben ösztönözzük a mezőgazdasági üzemeket a másodlagos és nem hagyományos energiaforrások kiaknázására, illetve bevezetésére. Ugyancsak figyelemmel kísértük a gépnark racionális kihasználását karbantartását, Illetve elraktározását.

A feltaláló- és újítómozgalomban Jobban ki kell használni az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A benyújtott javaslatok elbírálásánál azok társadalmi értékét helyezzük előtérbe. A- zokat a Javaslatokat fogjuk besorolni az értékelendők sorába, melyek értéke meghaladja a 10 ezer koronát. Társadalmi szövetségünk csatlakozott a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a Nemzeti Front járási bizottsága által meghirdetett versenyhez a munkahelyi és természeti környezet lavítását Illetően a mezőgazdasági üzemekben. Ennek keretén be'ül külön figyelemmel kísérjük a mezőgazdasági üzemekben a gazdasávi épületek, udvarok rendezettségét. a központi trágyateleoek létesítését, a munkavédelmi előírások betartását, a szemléltető agitáció és propaganda színvonalát stb.

Ф Mennyire ér!nti я verseny az SZFSZ alapszervezeteinek tevékenységét. illetve miben járul hozzá azok aktivizálásához?

— A szervezeti élet fellendítése elképzelhetetlen a tagok aktivitásának növe’ése nélkül. Ezért ml a kettőt egymástői elválaszthatatlannak tartjuk. Ha dolgozóink bekapcsolódnak a különböző versenyekbe, fela'ánlásokba m* annak nagyon örülünk, hiszen kifejezésre juttatják, hogv valóban gazdái akarnak lenni annak a szövetkezetnek, amelyben dolgoznak. A termelési mutatókon kívül minőségi javulást akarunk elérni az SZFSZ egyes alapszervezeteinek és segédszerveinek tevékenységében is. Ezért hirdettük meg a versenyt ezen 8 téren is. Reméljük, hogy a meghirdetett verseny hozzájárul pl. munkabiztonsági bizottságok tevékenységének javításához, a közétkeztetésben részt vevők számának növeléséhez és a minőség javításához, a. szemléltető agitáció és propaganda fokozásához, a dolgozókról való komplex gondoskodás elmélyítéséhez.

Ä beszélgetést köszöni: Svlngcr István

m

-beli tapasztalatok

Falun nőttem fel. Tavasszal édesapánk gyakran kivitt minket, gyerekeket a határba. Megszemlélte, hogyan telelt át az őszi vetés, megtanácskozta a szomszédokkal, mikor kellene elkezdeni a tavaszi munkákat. Mi ezalatt vidáman kergetőztünk. de jaj volt nekünk, ha rá mertünk lépni a fiatal vetésre. Apánk ebben nem Ismert tréfát. Minden kihajtott növénynek gondját kell viselni — vallotta —, hogy ősszel jó termést hozzon, s legyen elegendő kenyér télire, az állatoknak pedig takarmány, tgy tanítgatott bennünket a paraszti munka tiszteletére.

Immár több mint harminc éve annak, hogy szülőfalumban, mint hazánkban mindenütt, létrejött a szövetkezeti parasztság, . megalakultak, s növénytermesztésre illetve állattenyésztésre szakosodtak a „téeszek“. Jómagam elkerültem a faluból, hivatásom egy nagyvárosba szólított, de Itt ts megőriztem szép gyermekkori emlékeimet, s velük együtt a mezőgazdaság és az NDK agrárpolitikája iránti érdeklődésemet. Naptáramban ezért jelöltem meg fontos dátumként az idei május húszadikát és huszonegyedikét. Hazánk mezőgazdasági és kertészeti termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, agrártudományi intézményeinek, valamint mező-, erdő- és élelmiszer-gazdasági feldolgozó üzemeinek a küldöttjei találkoztak ezen a két napon Schwertnben, hogy beszámoljanak egymásnak az NSZEF XI. kongresszusán hozott határozatok megvalósításában szerzett

eddigi tapasztalataikról, s eszmecserét folytassanak arról, hogyan járulhat hozzá mezőgazdaságunk egyre magasabb fokon szocialista hazánk erősítéséhez, a lakosság stabil és magas színvonalú ellátásához.

Sűrűn lakott országunkban a mezőgazdaságilag hasznosított terület további növelésére már nincs mód. A hetvenes évek közepe óta 6,2 millió hektáron gazdálkodunk; egy lakosra

Is foglalkoztam. A mezőgazdaságban dolgozó emberek számára korszerűbb termelési módszereket, kedvezőbb munka- és életkörülményeket, valamint — s ez a legfontosabb mindanynyiunk számára — nagyobb terméshozamot jelentenek ezek a fogalmak. Csupán a gabonatermesztésben a hatvanas évek végén elért hektáronkénti 3 tonnáról 1974-ig 4,5 tonnára növeltük az átlagos hozamot. Így nemcsak

Élelmiszerellátás

tehát 0,37 hektár jut, ami egy fél futballpálya nagyságának felel meg. Ekkora területen kell gyakorlatilag mindent megtermelni, ami nálunk egy ember táplálkozásához szükséges. A jelenlegi, összesen 7,2 milliós állatállományt sem gyarapíthatjuk tovább, kivéve a juhállományt. Tehát minden hektárnyi szántóföldön, legelőn, kertben az eddiginél nagyobb hozamot kell elérnünk, s ugyanez vonatkozik az állattenyésztésre is, amelynek a jószágonként! hasznot kell növelnie.

Felénk úgy tartják, hogy „a parasztok igen jól tudnak számolni“. Nyilván a haszon reményében szövetkeztek a mezőgazdasági kutatókkal ts; velük közösen kezdték meg több mint tizenöt éve a termesztés intenzífikálását. Gépesítés, kemizálás melioráció, növénynemesítés — olyan témák címszavai ezek, amelyekkel már 1972- -ben, frissensült újságíró koromban

az időjárásnak köszönhettük, hogy az utóbbi három évben kiváló termést takaríthattunk be, ami lehetővé tette a korábban évi három-négy millió tonnára rúgó import lényeges csökkentését, takarmánygabonából pedig a teljes leállítását.

Mezőgazdasági dolgozóink kedvező mérleget vonhattak tehát а XII. kongresszus óta eltelt öt év munkájáról. A tudománnyal szövetkezve ebben az időszakban járultak hozzá a legeredményesebben népünk életszínvonalának emeléséhez. A kongresszus őszszegezte az elmúlt fél évtized tapasztalatait és meghatározta a további feladatokat.

Hektáronként 4,5—4,7 tonna gabonát — összesen 12 millió tonnát —, 25—27 tonna burgonyát és 37—39 tonna, cukorrépát kell a jelenlegi ötéves tervidőszak végéig, tehát 1990-lg' megtermelnünk ahhoz, hogy import

Schütz János a kovácsmíihelyben

(Bogoly János felvétele)

A gépek nem állhatnak

A Leleszi (LelesJ Egységes Föld- torokat és a simftókat is rendbe tetműves-szövetkezet huzatos udvarán hideg szél söpör végig. Akik csak tehetik, födél alatt tartózkodnak. Am a gépjavítók ezt aligha engedhetik meg maguknak. Gépeket javítanak — hidegben, melegben, szélben, esőben. Van ugyan egy kis műhelyük, de hát ott legfeljebb két traktornak akad hely. A karbantartást el lehet 'végezni bent, de a komolyabb Javítást nehezen. Kint kell dolgozniuk a javítóknak.

— Tizenhárom gépjavítónk van — mondja Csonka Sándor műhelyvezető. — Egyáltalán nem könnyű a csikorgó hidegben, olykor a tikkasztó melegben dolgozni, de hát, ha nincs más megoldás, akkor a szabadban való munkát vállalni kell. A gépjavító nem válogathat, nem hivatkozhat arra. hogy most süvít a szél, esik, vagy éppen havazik... A lényeg az, hogy minden gép üzemképes legyen. És mi viszonylag jól állunk ilyen szempontból.

A tél folyamán minden erő- és munkagépet felújítottak. Minden traktoros elsorolta gépének hibáit, s ezzel jelentősen könnyítettek a javítók munkáját). Persze, sok rejtett meghibásodást is észrevették az ügyes kezű szakemberek. Ottjártamkor Jesztrebi István és Ruzsinszky László éppen három SPC-8-OS vetőgép karbantartását végezte.

— Reggelenként átnézzük a munkagépeket, lezsfrozzuk, a csavarokat behúzzuk — mondja a már nyugdíjas Jesztrebi István. — Különben ezeket a gépeket jómagam javítottam és felelek értük, hogy az idényt „kibírják“. Természetesen sok függ a traktorosoktól Is. Sajnos, akad olyan traktoros is, akinek a munkagépét nem győzzük javítani. A boronákat meghegesztettük, fogakat cseréltünk rajtuk. A kultivátorokról levettük s megéleztük a késeket. A kombinánélkül biztosítani tudjuk a lakosság stabil és folyamatos ellátását az alapvető élelmiszerekből. Magától értetődik, hogy ehhez szükség van a tudománnyal való együttműködésre és a termelés további intenziftkálásárai Minél nagyobb méreteket ölt a legkorszerűbb technika és technológia mezőgazdasági alkalmazása, annál jobb eredményekre számíthatunk a szövetkezetek, gazdaságok részéről. A mikroelektronika, a komputerek és a robotok, valamint a biotechnológia egyre kevésbé nélkülözhető segítői a mezőgazdaságnak.

Egy alkalommal a helyszínen győződhettem meg arról, milyen fontos munkaeszköz manapság az Irodai számítógép az agronómus számára. Ahhoz, hogy évről évre egyre többet takaríthassunk be a földeken és ezzel egyidejűleg a munka termelékenységét is növelhessük, egy-egy szántóföld esetében átlagosan háromszáz különféle adatot kell figyelembe venni, a komputerrel „átgóndoltatni“.

Már ez a példa Is rávilágít arra, mit értenek a mezőgazdasági szakemberek azon, ha kijelentik: „Kiviszszük a tudományt a földekre". Az ország élelmiszer-ellátásának hazai terményekkel történő megoldása tehát nemcsak a parasztság ügye, hanem elsőrangú társadalmi feladat. Ennek ütját-módját dolgozza ki a mezőgazdasági dolgozók XIII. kongresszusa.

tűk.

Vaszi István régi gépjavító. Mondja a műhelyfőnök, hogy mindenhez ért. Ö a motorok mestere, akárcsak Türk András és Ivanega András. Most éppen egy IFA motorral bajlódnak a műhely előtt.

— Már többször mondtam, hogy ha rövidesen nem építenek egy korszerű javítóműhelyt, akkor nem lesz, aki itt dolgozzon, mert innét mindenki csak szabadulni akar. Nem hiszem, hogy az országban akadna még egy ilyen elhanyagolt műhely. Igaz, ez még 1950-ben épült — és akkor megfelelt az akkori követelményeknek, de ma már eljárt az Idő felette. Én ts alig várom, hogy kimehessek a mezőre, mert az Idény folyamán önjáró kaszálóval dolgozom, aratáskor pedig kombájnotok, akárcsak Bodnár és Horvát kollégáim.

ф Nem unalmas őrökké rossz gépek, traktorok, teherautók között lenni, azokat javítani, velők bíbelődni? —- kérdezem Vaszi Istvántól.

— Nem, ez egv szép mesterség. Mehettem volna más gazdaságba, ahol tiszta, fűtött javítóhelyiségek vannak. De én inkább itt maradtam. Talán a szülőfalum, a munkatársak...

Egy kis helyiségben két esztergagép van. Stanislav Majkut esztergályos mondja:

— Mindig akad bőven munkám. Ä gépeknek dolgozniuk kell, tehát sürgős a munka. Előfordul, hogy késő estig itt kell maradni.

Ф Jó a kovScsmííhelyben — hallottam valakitől a .szövetkezet udvarán —, ott állandóan meleg van.

— Ami azt illeti, nem téves a megállapítás — vallja a hetvenen túli Schulz János bácsi, aki Igazán mestere szakmájának. — Csak azt nem tudom, vállalná-e mindenki az állandó meleget és az ezzel együtt Járó nehéz munkát. Igaz, változatos a munkám. Talán ezért is szeretem csinálni. Nem akarok dicsekedni, de amióta itt dolgozom, egy napot sem hiányoztam a munkából.

Liplcky Ferenc villanyszerelő, ö a traktorok, teherkocsik és a többi önj'áró gépek villamos sszereiését, javítását végzi.

— A szakmában egyedül dolgozom, és ezért sok a munkám. A gépek világításának pedig rendben kell lennie. Különben engem vonnak felelősségre. Amúgy jól érzem itt magam. Meg úgy van, hogy ötvenen túl már hová mennék? Belenyugodtam itt a sorsomba.

Csonka Sándor műhelyfőnökkel szűkös irodájában folytatjuk a beszélgetést.

— Az igaz, hogy elég kevés a javítók fizetése, átlagosan 1800—2300 korona között mozog. De hát én erről nem tehetek. Rövidesen hozzákezdünk egy korszerű javítóműhely építéséhez, s ha az elkészül, akkor talán sok mindenben változni fog a jelenlegi rossz helyzet. Meleg műhelyben fogunk dolgozni, és nem kell majd kinn a keréknyomban összegyűlt vízben mosakodni, hanem minden igényt kielégítő szociális helyiségünk is lesz.

О A javítók panaszkodnak a rossz alkatrészellátásra ...

— Való igaz, hogy nagyon rossz a pótalkatrész-ellátás. Traktorokhoz, betakarítógépekhez nincsenek alkatrészek. Amit tudunk, saját magunk gyártjuk, illetve készítjük el. Ideje lenne a műhelyben dolgozók fizetését Is rendezni. Én bízom benne, hogy rövidesen minderre sor kerül. Addig azonban dolgoznunk kell, hiszen a gépek nem állhatnak.

(NDK)

ILLÉS BERTALAN