Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-13 / 23. szám

1987. június 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 felelő hozzáállással teljesíthetők. Az éves terv szerint 2 ezer tonna szárí­tott takarmányt kell leadniuk a já­rási terményfelvásárlónak; ezenkí­vül saját szükségletre 1100 ^tonna szénát, valamint 600 tonna szenázst készítenek. Beszélgetésünk közben bőven jutott idő arra is, hogy szétnézzünk házi­gazdánk határában. Jólesett a szem­nek a haragoszöld, kalászosodó búza látványa. A szomszédos táblán a ka­szálásra érett vöröshere még hajlong a hűvös, tavaszi szélben. A harmadik táblán a tavaszi árpa gyomirtását mondottak egy része már nem lesz Időszerű. A hőssel tél következtében itt is későn kezdődött a vegetáció és a tavaszi vetés. A tavaszi árpa veté­sét április 5-én kezdték, tehát elég későn. Mindennek ellenére — igaz, feszített munka árán — május máso­dikéra már be is fejezték a lucerna, a cikória, a bab, a kukorica stb. ve­tését. A kései indulás miatt .fokozott figyelemmel kísérik a növények fej­lődését. Rendszeres talajelemzést vé­geznek. hogy ezáltal a kultúrák idő­ben megkapják az optimális fejlődé­sükhöz nélkülözhetetlen tápanyago­kat. Nagy hangsúlvt helyeztek a ve­tés minőségére és a rendszeres öntö­zés biztosítására. Az ősziek gyönyö­rűen fejlődnek; a szárakon nagy ka­lászok fellődnek, gazdag termés mu­tatkozik. Mindent megtesznek azért, hogy csökkentsék az időjárás kedve­zőtlen befolyását. Figyelmük arra is kiterjedt, hoey a termőhelyi adottsá­goknak megfelelően válasszák ki a fajtákat. A gabonafélék szempontjá­ból most már minél több napfényre és melegre lenne szükség. A főágazat-vezető ezek után a má­sod-. l'letve a köztes növények ter­mesztésének Jelentőségéről szólt, a­­inolynek a szövetkezetben nagy fi­gyelmet szentelnek. Elmondta, hogy éppen most szántják ki 12П hektáron a' hároméves lucernát közvetlen az első .idei kaszálás után. Helyére má­­sodnövénvként silókukorica kerül, ősszel pedig búza. Ezt elsősorban a takarmányalap btztositása teszi indo­kolttá. De köztes növényként vörös­­herét is termesztenek. Tavasszal, a­­mikor az őszi búza már majdnem bokrosodásnak indul, akkor vetik be­le a vörösherét, majd a gabona le­­aratása után intenzíven öntözni kez­dik. Ennek köszönhetően még az ősz­szel sor kerülhet egy kaszálásra, sőt tavaszira is, amely után kiszáníják és silókukoricát vetnek a helyére, azt követően pedig őszi búzát. Š ez így megy körbe-körbe, megállás nélkül. A vöröshere másodnövényként kifeje­zetten hasznos, egyrészt mert javítja a talaj minőségét a nitrogén leköté­sével, másrészt pedig kitűnő zöldta­karmány. Az Idén összesen 90 hektá­ron őszi árpát is termesztenek takar­mányozási célból, melyet a viaszos őszi repcét. Ez utóbbit szintén zölden etetik, vagy kukoricaszárral keverve silót készítenek belőle. A szövetkezetben közel ezer hek­táron szerves trágyával javítják a ta­laj szervesanyag-tartalmát. A másod­növények termesztése öntözés nélkül elképzelhetetlen lenne. A Szencki­­rályfal Efsz-ben 25 dolgozó gondjára van bízva ennek folyamatos és zök­kenőmentes biztosítása. Az Idei fel­végzí két permetezőgép. Elhaladunk a 120 hektáros lucernaparcetla mel­lett. A terület nagy részét a lánctal­pas traktor már felszántotta. A közel­ben Proksa Vince traktoros a szél által alaposan megtépázott és foghí­jasán kikelt cukorrépába köztes nö­vényként silókukoricát vet. Hűvös az idő, de a határban nagy a sürgés-for­gás. MACSIC7.A SÁNDOR Aratási előkészületek—a terményraktárakban is A kívülálló nem is Igen sejti, hogy egy nagy­­gazdaság terményraktárában — decembertől de­cemberig — m lven munkacsúcsok hárulnak az ott dolgozókra. Persze, beszélünk Itt Is holtszezon­ról ám ez csak — látszat... A „szünet“ napjai Is a felkészülés, a takarítás, a berendezések karban­tartásának legyében zallanak. A mült hetekben meglátogattuk a hronovcei székhellyel működő Oroszkai (Pohronský Rnskov] Efsz terményrak­tárát, s Pál Elemér főraktárossal arról beszélget­tünk, hogy miiyen feladatok hárulnak az év fo­lyamán az Itt dolgozó kilenctagú munkacsoportra, az aratásra való felkészülés nem ütközlk-e prob­lémákba: — Ha a jelen évet veszem alapul, akkor január­ban a tagoknak járó naturálla — körülbelül ezer tonna szemes — szétosztásával vagyunk elfoglalva. Közben elkészítettük a raktározást helyét annak a vetőmagnak, amit a Slovosivo szállít az elkövet­kezendő vetési munkálatokhoz. A vetés Ideje alatt a magot folyamatosan szállítjuk a földekre, a gé­pekhez. Mivel az idén tavasszal gazdaságunkban Is éjjel nappal folyt a vetés, a raktárakban Is ál­landó szolgálatot tartottunk. A mi termelőegysé­günk Is tagja a BKR-nek, így folyamatosan „fo­gadjuk“ és kiadjuk a magot. Hasonlóképpen van ez a növényekkel is. # Májusban és júniusban a terményraktárakban általában „holtszezon“ van. Igaz ez az állítás ab­ban az esetben is, ha az idei évről beszélünk? — Bizony nem... Ugyanis a tavaszi munkála­tok alaposan eltolódtak, a vetés például az Idán részben még májusban is aktuális volt. Mindezek ellenére időben elkezdtük az aratásra való fel­készülést. О Általában szigorú ellenőrzések keserítik ilyen­tájt az életüket... — Az említett ellenőrzések nagyon is célirányo­sak, hiszen óriási károk keletkezhetnének egy raktárban, ha nem végeznénk el feladatain­kat az előírások szerint. A tisztítás, takarítás után egyik fontos feladat a fertőtlenítés a termény rothadása, Illetve a betegségek elterjedése raeg­­'akadályozásának érdekében, f^agy gondot fordí­tunk a. tűzvédelmi előkészületekre. Ugyanis az ön­gyulladás, a gépek okozta tűz veszélye 'minden raktárban fennáll, tehát az óvatosságból sohasem elég... # Milyen berendezések segítik a munkájukat a betakarítás idején? — Mi egy DSP-32-es típusú, szovjet gyártmányú szárítóberendezéssel rende'kezünk. így kihasznál­juk a hideglevegős szárítási módszert Is. Naponta 800—1000 tonna gabona fogadására, szárítására vagyunk képesek. Aratás idején mintegy 20 tagú csoport végzi az Itteni teendőket, amiből bizony van bőven. Persze, nemcsak akkor, a későbbiek folyamán Is. • Például... — A gabona tisztítását végezzük, ugyanis nagy mennyiségű sörárpát szállítunk a lévai (Levice) malátagyárba. Az aratás befejeztével következik a napraforgó, a kukorica stb. betakarítása, elő­készítjük a magot az ősziek, a takarmánykeveré­kek vetésére. S ez így megy egészen karácsonyig, aztán januárban Ismét kezdődik minden elölről. A gazdaság vezetőinek, dolgozóinak vé'eménye szerint Pál Elemér és kilenctagú munkakollektf­­vája kiválóan teljesíti — a legtöbb esetben na­gyon is Igényes — munkafeladatait. Mivel aratás idején nek'k Is megszaporodik a dolguk, hadd kí­vánjuk mindannyiuknak: legyen problémamentes az ide fl-atá-i KALITA GABOR ★ Pál Elemér löraktáros: „Szárítóberendezéseinket tökéletesen elő- ★ A raktárban dolgozó munkacsoport odafigyel a munkahelyi készítjük az aratáshoz..." környezet alakítására is (A szerző felvételei) Gépeknek igazi mestere Mint arról már beszámoltunk, nemrégiben Cíjerben kitüntették a Nyugat-szlovákiai kerület legered­ményesebb mezőgazdasági dolgo­zóit. ф „A mezőgazdaság és az élelme­zésügy kiváló dolgozója" agazati kitüntetésben részesül Végh Jó­zsef, a Felbóri J Horný Bar j Egy­séges Földműves-szövetkezet gép­javító ja is. Beszélgetésünk — a mindennapi gondokról, élete ala­kulásáról —, szó, ami szó. kissé nehézkesen bontakozott ki. De a­­mikor riportalanyom élete valódi értelmének, a munkának a lénye­gét fejtegette, ama kepzeletbenl gépezet teljes ütemben beindult. — Szövetkezetünk gépjavító mű­helyében igazán jó társaság ková­­csolódgtt össze. Összetartunk, a mindenki egyért, egy mindenkiért elvet teljes mértékben érvényesít­ve. A mi tíztagú kollektívánknak éppen ez a legnagyobb erénye — legalábbis szerintem. Az idei év elején szoctalista brigádunk a bronzfokozatot érdemelte ki. S hogy mely gépek vannak ránk bízva? Öt kombájn, egy SPS 35-ös önjáró, negyven traktor, 4 teher­gépkocsi meg három személyautó. Véleményem szerint a gépjavító számára a tél) nagyjavítás idősza­ka a legigényesebb. Látom az arcán, hogy még hoz­záfűzné: ...de a gépjavítónak mindig akad tennivalója bőven. Persze. Hiszen a gépeknek mindig készenlétben kell állni. S a lehető legjobbb állapotban. Csakhogy sok esetben hiába önti ki szivét lelkét a gépek orvosa ... Végh fóisef arra a legdühösebb, ha az emberi meggondolatlanság, a nemtörő­dömség, a kényelmes hozzáállás következménye egy-egy munka­eszköz meghibásodása. Ss mint ahogy elmondotta, Ilynemű prob­léma is viszonylag gyakran elő­fordul. A kezdetről, az indulásról rövid szünetet tartva, ekképpen véleke­dett: — Felbári származású vagyok, 1944-ben születtem. Általános Is­kolai tanulmányaim befejeztével az autószerelő szakmát választót­­am. Mindig is érdekeltek a gép­kocsik. Ezerkilencszázhatvan óta vagyok tagja szövetkezetünknek. Óriást élmény volt számomra, a­­mikor tizenhat éves koromban már arathattam... Nosztalgia? Bizonyos értelemben véve — Igen. Beszélgetésünk to­vábbi részében ugyanis a felbári szövetkezet gépjavítója néhány gondolat erejéig felidézte a régi aratások pillanatképeit. Ma vala­hogy nincs meg az az egykori be­takarítási hangulat, a földekről kiveszett a dalolás-kacagás. Az emberi tényezőt úgymond háttérbe szorítják az arató-cséplő gépek robusztus motorjai. Persze, az Igé­nyességgel kapcsolatos .egybeve­tést“ sem kerülte el, nem is be­szélve az egész folyamat gyors üteméről, a gépesítés emberkimé­­lő jelentőségéről. Életének a munkával veíekvö igazi lényege a család. — Feleségem Safártkovóban ta­nult közgafdasagtant. Egy ideig a Oercsikai Jfúróvá) Efsz-ben dol­gozott. Jelenleg fizetetten szabad­ságon van, mivel a kisebbik fiúval sokat kell foglalkozni. Egyébként három gyermeknek vagyok az édesapja: két fiúé és egy kislá­nyé. József fiam másodéves autó­­viUany-szerelö. A szövetkezetbe akar jönni dolgozni. A másik fiú — Tamás — most első osztályos, vele különösképpen sokat kell foglalkoznia a feleségemnek. Zsu­zsa lányom tizenhárom esztendős, ő mezőgazdasági szakközépiskolá­ba készül. A kedvenc időtöltést, a kikap­csolódást szóba hozva valahogy mindig a munkához tértünk visz­­sza. De ha a kimerültség, a fá­radtság nem ragadfa magával a pihenés birodalmába a gépjavítót, szívesen néz tévét, vesz a kezébe könyvet. A legboldogabb azonban aJckor, ha a családi kör melegét élvezve, elbeszélgethet feleségével és gyermekeivel, (susla-J' « ( Középpontban a másodnövények A szenckirélyfai f Kráľova pri Seit­­ci) Jövő Efsz 3 ezer 842 hekíár szán­tón gazdálkodik. Ebből 2 ezer 300 hektáron gabonaféléket és kukoricát, 170 hektáron kendert. 120-on cikó­riát, 70-en cukorrépát, 50-en borsót, 980 hektáron pedig takarmánynövé­nyeket termesztenek. Nagyvonalakban így néz ki a szövetkezet éléskamrája. Takarmánynövények közül főleg lu­cernát, silókukoricát és mintegy 240 hektáron másodnövényeket termel­nek. Az iHeniek azzal büszkélkedhet­nek. hogy az összes területüket egész évben öntö/ni tud iák Szükség Is van • Bognár József elégedetlen vizsgálja * a búza kalászait erre. mivel a talajviszonyok nem a legkedvezőbbek errefelé. Könnyű, ho­mokos talajokon gazdálkodnak, ame­lyek nem tartják meg a nedvességet. A mindössze 27 esztendős Bognár JAzsef agrármérnökkel, növényter­mesztési főágaznt-vezetővel május utolsó előtti hetének derekán beszél­tünk. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, addigra az alábbiakban el-A főágazat-vezető Proksa Vince trak torossal megbeszéli a napi teendőket érés elején kaszálnak majd le, és szenázst készítenek belőle, mivel ek­kor tartalmazza a legtöbb tápanya­got. Az őszi árpa,helyére szintén si­lókukorica kerül. Megemlítendő még, hogy köztes növényként az őszi bú­zába füvet vetnek, melyet ősszel ta­karítanak be, s zölden etetik az álla­tokkal. Ezeknek a növényeknek a zöldtakarmány folyamatos biztosítása szempontjából is nagy szerepe van. Nem említettük még a kölest és az

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom