Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-13 / 23. szám

1987. június 13.

SZABAD FÖLDMŰVES.

A légi

határsértésről

A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről

ma részéről a csapatok Irányításában A légtérsértő elleni eljárás sorát tapasztalt hanyagság és szervezetlen ség. valamint a légelhárítő csapatot tevékenységének elégtelen ellenőrző se miatt a politikai bizottság sztiksé gesnek tartotta felmenten! tisztségé bői Alekszandr Koldunpvot, a légei hárító egységek főparancsnokát Egyúttal döntést hozott a Szovjetunó Honvédelmi Minisztériuma Irányításé nak megerősítéséről.

Az SZKP KB Politikai Bizottsága Ismételten hangsúlyozta, hogy határozottan emelni kell a fegyveres erők harci felkészültségének és fegyelmének, a csapatok hozzáértő Irányításának színvonalát, s gondoskodni kell arról a tartós képességükről, hogy meg tudlák hiúsítani a szovjet állam szuverenitásának bárminemű megsértését.

A politikai bizottság tudomásul vetle. hogy a Szovjetunió Államügyészsége kivizsgálja a Szovjetunió légterének megsértésével kapcsolatos összes körülményt, a felelős személyeknek a helyzetben kifejtett tévékenységét, egyszersmind a Német Szövetségi Köztársaság állampolgáré nak felelősségét.

★

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége Dmitri) Jazov hadseregtábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé. Szerge) Szuknlnvnt. a Szovjetunió mar sallláf a testület felmentette honvé delml miniszteri tisztségéből, mivé nyugállományba vonult.

A forradalom útja

Néhány hónap múlva a nagv októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulójáról emlékezik meg a haladó emberiség. Sorozatunkká! mi is a világtörténelem e korszakalkotó eseményét kívánjuk felidézni — azt az utat, amelyet a forradalom a cárizmus megdöntésétől a Téli Palota ostromáig megtett. Természetesen nem törekedhetünk részletességre, még kevésbé teljességre, mindazonáltal reméljük, hogy az alábbi bevezetést követő krónika híven és érdekesen tükrözi majd 1917 Oroszországénak viharos napjait, a forradalom születésének drámai történetét.

A forradalmak nem hirtelen támadt szélvészként, váratlan villámcsapásként jelentkeznek az országok életében: évekig, évtizedekig vívott harcok, hosszú válságok, baljóslatú jelek előzik meg kitörésüket. A társadalmi haladás törvényei teszik szükségszerűvé a kirobbanásukat és elkerülhetetlenné végső győzelmüket. A forradalmak győzelmének természetesen nélkülözhetetlen feltétele! voltak — és vannak —, s hogy a noszf diadalmaskodott. az e feltételek létrejöttének köszönhető. Itt most csupán a két legfontosabb megemlítésére szorítkozunk. Az első: a proletariátus élén — a történelemben először — egy valóban forradalmi, elszánt és tettrekész élcsapat, a Lenin vezette bolsevik párt állt, s ez a párt birtokában volt аппац a marxista-leninista elméletnek, mely valóban az elnyomottak érdekeit és cél iáit szolgálta és félelmetes fegyverré vált az uralkodó osztályok elleni harcban. A második: a roskatag cári birodalomban kialakult a Lenin által oly találóan jellemzett forradalmi helyzet — a kizsákmányolt tömegek már nem tudtak a régi módon élni. a hatalom birtokosai pedig képtelenek voltak a régi módon kormányozni. Az első világháború gyötrelmes éveiben a nép nyomora szinte az elviselhetetlenséglg fokozódott, a parázsként izzó forradalmi hangulat 1917 elején már tűzvésszel fenyegette a paloták lakóit, a gyárak, bányák, bankok és földek tulajdonosait. Még a korlátolt és elvakult cár. U. Miklós Is látta: a tömegek lázadása mindent elsöprő áradatként veszélyezteti őt és rendszerét. „Csupán“ azt nem látta, hogy ez az áradat feltartóztathatatlan. Az ellene vívott harcban már hadseregére sem számíthatott; a háborúba belefáradt, elkeseredett és nélkülöző katonák egyre Inkább felismerték: fegyvereiket azok ellen kell fordítaniuk, akik a csataterek és lővészárkog poklába küldték őket és hasznot húznak a vérontásukból. A háború harmadik évében már parancsmegtagadások, szökések és lövészárok-barátkozások Jellemezték a cár demoralizálódó hadait. Az arisztokrácia és a btfrzsoázia

képviselői sem voltak már az önkény uralom megbízható támaszai. Egy ré szűk ú) uralkodót kívánt és a monar chia átmentését, a radikális polgári ellenzék pedig köztársaságot akart — a forradalomtól azonban éppúgy rettegett, mint a legreakclósabb nemesek. A cár és környezete csak tehetetlenségével, politikai vakságával konok és esztelen konzervativizmusé val tűnt ki. ír. Miklós szövetségesei bizalmát Is ’elvesztette, tegnapi hívei Is elfordultak tőle. De lehetett-e bízni olyan uralkodóban, aki semmihez sem ért, csak a fogyatékosságokat és bűnöket testesíti meg. s aki évek óta fanatikus és idegbeteg felesége, s egy hírhedt szélhámos, Raszputyin végzetes befolyása alatt áll? Oroszországban szinte napról napra nőtt ez elégedetlenség, napról napra fenyegetőbb lett a helyzet: a rohamosan szaporodó sztrájkok és tüntetések, az egyre radikálisabb jelszavak és követelések már a forradalom lőttét létezték. G. Kovács László

j TJ erlinben 1987. máius 28—29-én я j ÍJ ülést tartott a Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös '< j Segítségnyújtási Szerződés tagállamai- nak Politikai Tanácskozó Testületé.- Az ülésen részt vett о Bolgár Népköz- társnság. a Csehszlovák Szocialista ' Köztársaság, a Lengyel Népköztársa• ság, a Magyar Népköztársaság, a Néí met Demokratikus Köztársaság, a Rn- mán Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió legmagasabb szintű kül-1 döttsége.

Az ülés résztvevői részletesen áttekintették az európai és a világhelyzetet. Megállapították, hogy a világesemények alakulása, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások. az államok növekvő egymásrautalsága. a tudományos-műszaki fejlődés, az eddig még nem Ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása fi) gondolkodásmódot körtei meg. ÜJ megközelítésre van szükség a háború és a béke. a leszerelés kérdéseiben és más bonyolult, globális és regionális problémákat illetően. Ismételten hangsúlyozták, hogy alapvető fontosságú e háború megakadályozása és az emberiség életéből egyszer s mindenkorra történő kiiktatása, a béke megőrzése a Földön, a fegyverkezési verseny beszüntetése és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konkrét intézkedésekre, mindeneke'őtt nukleáris téren.

Az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófa elhárítása érdekében az illés résztvevői szerint ma a nukleáris leszerelés terén a következő gyakorlati lépések lehetségesek:

9 Haladéktalanul egyezményt kell kötni az Eurónában levő összes amerikai és szovjet közenes hatótávolságú rakéta felszámolásáról — a Revklavfkban elért elvi megállapodás alapján;

9 az Európában levő szovjet és amerikai harcászati-hadművelet' rakétákat egyidefűleg kel! felszámolni és tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunió keleti részén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról;

9 a Varsói Szerződés tagállamai budapesti kezdeményezésének szellemében — sokoldalú tárgyalások útján — mog kell oldani az eurónai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését;

9 meg kell állapodni a hadászati támadófegyverek radikális csökkentéséről. megerősítve egyben az ABM- szerzödésben foelalt rendszert. A szövetséges szocialista államok síkrnszálltak a Szovjetunió és az Egvesü't Államok hadászati támadófogvvereinek öt éven bellii 5П százalékos csökkentése és a további csökkentéseket célzó tárgvalások mellett;

9 a nukleáris fegyverek kidolgozásának. gyártásának és tökéletesítésének beszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként el kell érni a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat, megállanodások elérése céljából ebben a kérdésben.

Az ülés résztvevői határozottan síkraszáiltak a fegyverek világűrben történő telepítésének megakadályozásáéit. az ABM-szerződés szigorú betartásáért. a mőholdalhárttó rendszereket és a „világűr—föld“ típusú fegyvereket betiltó megállapodásokért. az űrfegyverkezés megakadályozásáért. a világűr kizárólag békés célú. az emberiség egésze érdekében történő ésszerű hasznosításáért.

Az ülésen részt vevő államok állást foglaltak a vegyi fegyverek mielőbbi felszámolása mellett. Megerősítették, hogy készek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglevő készleteinek megsemmisítéséről és az előállításokat szolgáló ipari bázis felszámolásáról szóló nemzetközi konvenció kidolgozását.

Az ülés résztvevői megvitatták annak a programnak a megvalósítási mód|ait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986 júninsában terjesztettek elő az európai fegyveres erőknek äs hagyományos fegyverzetnek a ЯП-as ívek elejéig történő, 25 százalékos ] :sökkentéséröl. Az ülés résztvevői a | avasolt csökkentésekkel párhuzamosan szükségesnek tartják olyan ú| in- , ézkedések kidolgozását, amelyek le- | tetővé tennék e fegyveres erők. a , egyverzet és a katonai kiadások , lOnO-lg tartó, még jelentősebb csők- j centesének megkezdését. ,

Az ülésen képviselt államok azzal 1 i Javaslattal fordultak az európai biz- e

„LAKOMA“ AMERIKAI MÖDRA

tonsági és együttműködési értekezleten részt vevő valamennyi államhoz, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót. amely határozatot hozna az európai fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet, a harcászati nukleáris fegyverek radikális — és a katonai költségvetés ennek megfelelő — csökkentése céljából folytatandó nagy horderejű tárgyalások megkezdéséről. Ezeken a tárgyalásokon meg kellene vitatni a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a meglepetésszerű támadás veszélyének elhárítását. a legveszélyesebb támadó jellegű fegyverek kölcsönös kivonását a két katonai szövetség közvetlen érintkezési övezetéből, a fegyveres erők és a fegyverzet e térségben létrejött koncentrációjának csökkentését, egyeztetett, minimális szintre.

A Varsói Szerződés tagállamai nagy Jelentőséget tulajdonítottak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságának erősítésére irányuló lépéseknek, nukleáris- és vegvifegyvermentes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és északi részén. Megerősítették, hogy határozottan törekedni fognak az NDK és Csehszlovákia, Románia és Bulgária ezzel kap. csolatos javaslatainak, valamint a Lengyelország által a közép-európai fegyverzet-leépítésről és bizalomerősítésről előterjesztett terv megvalósítására.

A leszerelési intézkedések megvalósítását az azok tartalmának megfelelő. a helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, hatékony ellenőrzési rendszer szavatolná. A tényleges leszerelésre való áttérés során az ellenőrzésnek a biztonság szavatolása egyik legfontosabb eszközévé kell vá'nia, ezért a nukleáris rakétafegyverek csökkentésének ellenőrzését mindenütt biztosttani kell.

Az ülésen résztvevő államov képviselői áttekintették az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vevő államok képviselői bécsi utótalfilkozójának menetét és megállanították. hogv a találkozó a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozásának felelősségteljes szakaszába lénett. Az ülésen képviselt államok határozott szándéka minden lehetséges módon elősegíteni a sikeres befefezést. Olyan tartalmas és kiegyensólvozott határozatok elfogadását szorgalmazzák, amelyek hozzájá rulnak a tényleges előrehaladáshoz a leszerelés terén, a részt vevő államok közötti bizalom erősítéséhez és kapcsoltaik fejlesztéséhez politikai, gazdasági és humanitárius téren, a helsinki Záróokmány valamennyi elvének szilárd és megbízható betartása alapján.

A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy Európában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartásával lehet biztosítani. A revansiszta erők tevékenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztársaságban. és a revansizmus ösztönzése. bárhol történjék is az, ellentmond az enyhülés és a biztonság érdekeinek. a helsinki Záróokmány szellemének.

A béke. a népek közötti bizalom, s kölcsönös tisztelet és a barátság égkörének megteremtése megköveteli, hogy hagyjanak fel a gyülnlköiést szító politika folytatását, az anticommunizmus terjesztését, a fajgyűölet hirdetését, a diszkrimináció ninden formájának alkalmazását, a coviniszta és a nacionalista nézetek iropagálásét célzó bármiféle kísérlet- 1 el.

A Varsói Szerződés tagállamai ké- 1 zek valamennyi állammal közösen teresni a kölcsönösen előnyös gaz- 1 asági és műszaki-tudományos együtt- ’ nűködés további fejlesztésének út- 1 alt. Fellépnek a gazdasági-kereskeelmi téren meglevő akadályok el- 1 árításáért. az európai biztonsági és t gyüttmüködési értekezlet részt vevő t

t

államai közötti azon gazdasági kapcsolatok elmélyítéséért, melyek hozzájárulnának az európai enyhülés, biztonság ás béke erősítéséhez.

Az ülésen képviselt államok megerősítették azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és biztonság átfogó, a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius területre egyaránt kiterjedd rendszerének létrehozására fognak törekedni. Ennek szerves része lenne a környezetvédelmi együttműködés. Az ülés résztvevői üdvözölték az ENSZ-ben e kérdésekről kezdett széles körű véleménycserét. Aláhúzták annak fontosságáth hogy minden állam szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az erőszak alkalmazásáról és az azzal való fenyegetésről történő lemondás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenjogúság, valamint az ENSZ Alapokmánya és a helsinki Záróokmány más elveit és céliait, a nemzetközi kapcsolatok többi, általánosan elismert normáját.

A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meglevő feszültséggócokról és konfliktusokról (Közel-Kelet, az Irak és Irán közötti konfliktus, a Csendes-óceán déli része, Afganisztán, Dél-Afrika. Nicaragua st.J. megerősítették eltökéltségüket, hngv aktívan hozzáfárulnak azok igazságos, politikai, tárgyalások útién történő rendezéséhez.

Az ülés résztvevői áttekintettek néhánv világgazdasági kérdést, többek között a gyengénfeilettség felszámolásával. az ú| gazdasági világrend megteremtésével kapcsolatban. E kérdésekről dokumentumot fogadtak al. amelyet nyilvánosságra fognak hozni.

Az ülésen mélyreható véleménycserét folytattak a szövetséges: szocialista államok közötti egvüttműködés fejlesztéséről Kedvezően értékelték a külügyminiszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bizottság által a PTT budapesti ülése óta eltelt Időben végzett munkát és meghatározták további feladataikat.

A Varsói Szerződés keretében folyó együttműködés kérdéseinek megvitatása során az ülés résztvevői slkraszálltak a külpolitikai együttműködés lendületesebbé tételéért, mechanizmusának további töké'etesftéséért. az eeyenlogúság és a kölcsönös felelősség elvének maradéktalan tiszteletben tartásáért a szövetséges államok közötti politikai kapcsolatok rendszerében. Fontosnak tartlák minden szövetséges állam aktivitásának és kezdeményezőkészségének fokozását a nemzetközi ügyekben, az egyeztetett külpolitikai irányvonal megvalósítása érdekében. Ezzel összefüggésben döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak kénviselőiből álló, sokoldalú. a folyamatos kölcsönös tálékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról.

Határozatot hoztak arról is. bogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. A Ы- cottsághan véleménycserét folytatnak ás tájékoztatják egymást a fegyvertetkorlátozás és a leszerelés — külötösen a nukleáris leszerelés — kéréseiről, ide értve a szövetséges álamok kezdeményezéseinek megvitaását és az e területtel kapcsolatos cözös Javaslatok kidolgozását. A hi:ottság létrehozásának célja, hogy ilösegítse a Varsói Szerződés tagállanainak még tevékenyebb részvételét i fegyverzetkorlátozás és a leszerelés őrületén kifejtett közös erőfeszítéekben.

Az ülés a barátság és az elvtársi

gvüttműködés légkörében zajlott le. finden megvitatott kérdésben a néetek azonossága nyilvánult meg.

A Varsói Szerződés tagországainak atonal doktrínájáról szóló dókáménmot lapunk következő számában ielertetjük.

Az SZKP KB Politikai Bizottsága 1987. máius 30-i ülésén megvitatta a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának jelentését a Szovjetunió légtere megsértésének körülményeiről azon repülőgép által, amelyet a 18 éves Mathias Rust, az NSZK államnejgára vezetett, és amelv május 28-án este e moszkvai Vörös téren szállt le.

E kérdés megvitatása során a testület megállapította, hogv az egvlk hamburgi repfllűsklub tulaldonát képező génét a légelhárttás rádiólokációs eszközei észlelték, amikor a Szovjetunió határához közeledett, A szovjet vadászgépek kétszer Is körülrepölték az NSZK-beli gépet.

A politikai bizottság egyúttal rámn. tatott arra, hogy a légelhárítás erőinek parancsnoksága meeengedhetetlenül könnyelműen és határozatlanul járt el. a légtérsértő reoiilésénok meghiúsítására nem használt harci eszközöket. Ez a ténv arról tanúskodik, hogy súlyos fogyatékosságok vannak az ország légterének védelmét ellátó harci'szolgálat megszervezésében, elégtelen az éberség és a fegyelem, s a súlyos nemtörődömség megnyilvánulásai tapasztalhatók a Szovjetunió Honvédelmi Minisztérlu-