Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-06 / 22. szám

1987. június 6. TSZABAD FÖLDMŰVES 11 Álig hiszem, hogy lenne em­ber, aki ne örülne a gólyák hazaérkezésének és egyáltalán mindazon természeti jelenségek összességének, melyek a ta­vaszt jelentik. 'A gólyák érkezése az elmúlt évtizedek és századok alatt a­­zonban nemcsak a tavasz érke­zését jelezte, hanem a ház hű­séges „lakójának", népűnk „leg­kedvesebb madarának" a haza­térését Is. mehr madár élete és az emberi élei közt az ember párhuzamot érez, s szinte pél­daképének választotta. Ä nagy útról hazatért gó­lyáink sorsának alakulását az utóbbi évtizedekben elsősorban a szakemberek egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik. Azért nyugtalansággal, mert a lassan közismertté váló tények szerint gólyáink száma jelentősen csökken. Ervin Hrtan ornitológussal, a Szlovákiai Természet- és Táj­védelmi Szövetség Tűketerebesi (Trebišov) járási Bizottságának titkárával a gólyák védelmé­nek időszerű kérdéseiről be­szélgettem. Mindehekelőtt arra voltam kíváncsi, hogy vajon iesz-e még gólyánk 2000-ben? — Az utóbbi évtizedekben az európai gólyanépesség közel 50 százaléka elpusztult — vallja az Ismert ornitológus, majd hozzáteszi: — Svédországban, Svájcban, Hollandiában és Dá­niában az állomány vagy telje­sen. vagy csaknem egészen el­tűnt. A kutatások összesített eredményei szerint a gólya­pusztulás kelet felé terjed és aggasztó méreteket ölt. # Hazánkban mi a helyzet a gólyaállománnyal? — A megbízható számok ösz­­szehasonlltása alapján hazánk gólyanépességének helyzete az alábbi szomorú képet mutatja. Az utolsó 16 év alatt 50 száza­lékuk kipusztult. A tragikus helyzetet még világosabbá teszi az a tény hogy az évi szaporulatban mutatkozó vesz­teség 16 év alatt gyakorlatilag 60 százalék, járásunkban sem megnyugtató a helyzet, hiszen 1958-tól a mai napig *a gólyák száma 70 százalékkal csökkent, Illetve kipusztult. Az utóbbi években évente kát párral csökken az állomány, jelenleg a járásunkban 80 elfoglalt gó­lyafészket tartunk nyilván. A fentiekből következik, hogy ha az elmúlt 2U—30 év alatt a Kárpát-medence gólyaáilorná­­nyának 50 százaléka elpusz­tult, akkor az ezredforduló éveiben a gólya hazánkban a löbb csak szórványosan, ma már tömegesen rakják a vil­lanyoszlopokra, növekvő foko­zatossággal térnek át a száraz­­-földl eredetű táplálék fogyasz­tására és megbarátkoztak a mezőgazdasági gépek közelsé­gével Is. Az emberi magatartás kedvezőtlen irányú megválto­zásához (üldözésükhöz és zak­latásukhoz) azonban nem tud­nak alkalmazkodni. Hogy e kö­rülmény mennyire károsítja a gólyanépesség alakulását (fész­­kelés és utódnevelési, arról Ervin Hrtan így nyilatkozott: — A századokon keresztül ideális fészkelési lehetőségeket biztosító gazdasági épületek legritkább madarak közé fog tartozni. Tudnunk kell. hogy a gólyák pusztulása nem valami örökle­tes degenerá«;iós tényezők e­­redményeként mutatkozó jelen­ség. A gólyanépesség pusztulá­sának oka a költőterületen (Európában), és az oda- illet­ve visszavezető útvonalon levő veszélyek. Ezeken belül hang­súlyt kapnak a civilizációs komplex hatások a táplálékot jelentő állatok óriási területe­ken való mérgezése, az elektro­mos vezetékek hálózatának rendkívüli sűrűsége, a régi tí­pusú kémények, tetőszerkeze­tek eltűnése, óriási méretű tér­­mészetátalekltó tevékenységek stb.). valamint az emberi ma­gatartás velük szembeni ked­vezőtlen Irányű megváltozása. A civilizációs hatások elkerül­hetetlenek, a káros tényezők egy részéhez azonban az euró­pai gólyák viszonylag gyorsan alkalmazkodtak: fészkeiket e­(főleg a szalmával, náddal fe­dettek) törvényszerűen eltűn­tek. Következésképp a gólyák lakóházakra. középületekre, fákra, villanyoszlopokra tele­pednek, Illetve telepednének! A házakról és a még meglévő gazdasági épületekről ugyanis a legtöbb helyen igen változa­tos módon és eszközökkel riasztják el a gólyákat, vagy teszik lehetetlenné fészkelésü­­ket. I ' Ф Egyáltalában hasznos vagy káros a gólya? — A gólya hasznos tevékeny­ségéről e helyen szólni sem ér­demes, mert az minden alap­iskolás könyvében megtalálha­tó. A felsorolt „súlyos“ eszté­tikai (?) és anyagi károkért pedig a gólya jelentős „ház­bért“ fizet, amit, sajnos, a tu­datlan szűklátókörűség semmi­re sem értékel. Különben az­zal az erővel, amellyel a vas­tőröket, csengősszerkezeíeket, szögesdrőt-hálózatot stb. felsze­relik a kéményekre és a házte­tőkre, a rongálást is hosszú évekre kijavíthatnák, s féléven­ként az úgynevezett szemetet is eltakaríthatnák. Vajon falusi lakosságunk anyagi jólétét és esztétikai érzékét a gólyák oly fokon károsítják, hogy a fajt halálra kell ítélni? Régen a gólyát mindenki valóságos ál­dásnak tartotta és ezért a há­zon a fészket őrizték. A civili­zált, jómódú, rádiót hallgató, tévét néző, könyveket olvasó, iskolázott emberek számára el­viselhetetlenek lennének a gó­lyák? • On szerint mit kellene tenni a gólyák védelmének ér­dekében? — A falusi értelmiség számé­ra aligha akad a szolgálatnak szebb és jobb lehetősége, mint hozzájárulni a természetvéde­lem elméleti és gyakorlati kér­déseinek megoldásához. A gó­lyák megmentéséről lévén szó, egyegv falu gólyaáüom-ányát a tanítói kar a tanulóifjúsággal és a mezőgazdasági üzemek szakembereinek segítségével nemcsak nyilvántartásba vehet­né, hanem aktív védelmét is megszervezhetné. Az arra al­kalmas épületekre mesterséges fészekalapot helyezhetnének el. sőt egyes országok példá­jára a mezőgazdasági üzemek segítségével helységenként né­­hánv jól kitámasztóit-oszlopot állíthatnának fel, egy-egy rossz kereket helyezve azok csúcsá­ra. A többi már „magától men­ne“, hiszen a gólyák alkalmaz­kodásra képesek, szívesen fo gadják az ember segítségét. Ugyanakkor a gólyák nem rom gálnák az épületeket és nem kényszerülnének villanyoszlo­pokra sem, ahol örökös életve­szélyben vannak. Az alapiskolák ifjú természetbarátainak idő szerű feladáta lehetne a gólyák fészkelőhelyének biztosítása. # Cgy tudom, hogy a gólyát a törvény védi? — Ez így igaz. Ezzel kapcso­latban csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy igen gyor san el kell jönnie mindnyájunk érdekében annak az időszak­nak, amikor a gólyát, és a töb­bi természeti lényt nem az írott betűnek, hanem az ember nek kell cselekvő módon véde nie. 'illés BERTALAN Fotó: Bogoly János NDK-beli tapasztalatok A kutatási-fejlesztési mun­kák befejezése után még az Idén alkalmas­­sági vizsgára bocsátjuk az E 840 típusú szamócabetakarí­tó gépet. Ennek az új gépnek a munkába állításával tovább folytatódik, s egy eddig világ­szerte túlnyomórészt manuális munkát igénylő, fontos terület­re tör be a gyümölcstermesz­tés gépesítése. Á kézi betakarí­tás a szamóca fajtájától és ho­zamától függően hektáronként 1000—2500 munkaóra ráfordí­tást tesz szükségessé. ' Az E 840-es egysorosán dol­gozó, függesztett alátámasztású gép. Alkalmazására a betaka­rítást munka manuális szaka­szának első vagy második meg­ismétlése után kerül sor. Mi­után a gép levágta 8 növény föld feletti részét, a válogató­szalag segítségével eltávolítják a szárakat, az indákat, a leve­leket, a földcsomókat, vala­mint az éretlen és rothadt sza­mócaszemeket is. A^felhaszná­­lássai kapcsolatos gyártól kon­cepció a betakarított termés ipari feldolgozását irányozza eió. Jóllehet ez az újonnan ki­fejlesztett berendezés nem te­szi lehetővé a szamóca szüre­telésekor szükséges kézi mun­ka teljes felszámolását, meg­teremti azonban a részleges gécesítés föltételét és hozzá­tárul a munkakörülmények ja­vításához. Szellemi atyja és előállitó|a a berlini Kombinat für Gartenbautechnik kertésze­ti gépgyártó üzem. A zöldség- és gyümölcster­mesztés, valamint a szőlő és dohány termesztése, betakarí­tása és feldolgozása rendkívül munkaigényes ágazata a mező­­gazdaságnak. Ezeket a növé­nyeket évszázadokon át kizá­rólag kézzel művelték. A bo­gyótermés gépi betakarításá­nak lehetősége nagyon sokáig fel sem merült. Mezőgazdasági üzemeinkben ma viszont mér bimbó és a csonthéjas gyü­mölcsfélék esetében alkalma­zott gépeket, a Szovjetunióból paradicsombetakarítő gépeket és szerszámhordozó eszközöket, Lengyelországból földnyesőket, Csehszlovákiából pedig tápkoc­­kakészítő gépeket szerzünk be A felsoroltakon kívül is még sok olyan berendezés van, a-FALUSI HELYZETKÉP A lakosság, esen belül külö­nösen a vidéken élők ellátása nagyon fontos politikai-társa­dalmi feladat, hiszen annak alakulása jelentősen befolyá­solja a közhangulatot. Nézzük, mi a helyzet egy kis faluban, milyen az áruellátás színvona­la, s miként vélekedik a leg­­illetékesebb: a vásárló A Rozsnyói Rožňava) járás földrajzilag egyik legelzártabb települése a 770 számláló Szi­­lice (Silica), amely a bányász­­várostól 23 kilométerre egy nagyobb hegy tetején fekszik. A lakosság jelentős hányada a helyi egységes földműves-szö­vetkezetben dolgozik, Így vi­szonylag kevesen ingáznak a közeli községekbe, ahonnan esetleg pótolhatnák mindazt, ami a szilicei üzletekben hiány­cikknek számít. Tehát az itt élő és nagyrészt itt dolgozó emberek áruellátási^kiszolgál­­tatottsáaa eléggé jelentős. A faluban 1977-ben adták át a régen várt bevásérlóközpou­­tot, amelyben a vegyesáruüzie­­ten kívül egy húsbolt és egy vendéglő kapott helyet. A Jed­nota Fogyasztási Szövetkezet­hez tartozó önkiszolgáló élel­miszerbolt áruellátásáról a Zdroj, a zöldségfélékkel való áruszállításért pedig a Zelenina rozsnyói üzeme a felelős. Az ' üzlet öttagú személyzete: Vá- 1 rady Sándomé, Szánkó Lajos- ' né, Cseh Sándorné. Bolgár 1st- * vánné és Cseh Ivett. A közpon- ] it fűtéses épület világos, jól ’ szellőztethető, hideg és meleg ‘ víz is van. Az üzlettér tágas, ' sokféle áru elhelyezésére al- 1 kalmas polcrendszerrel, amely- 1 hez négy raktárhelyiség tartó- * zik. Félkészáru kéthetente érke- ' zik, amiből kifogástalan válasz- 1 tékot kapnak és kínálhatnak. ’ Tejből, naponta átlagosan 270 ! litert rendelnek. Tavaly besze- ’ reltek egy korszerű hűtőpultot, ' így nagyobb tartalékkészlettel j számolhatnak, bár a naponta 1 kiszámíthatatlanul ingadozó tejvásárlás miatt még így ' is előfordul (főleg ünnepna- 1 pok után), hogy a maradék te) 1 megsavanyodik, amit — egy 6j rendelet alapján — áprilistól már nem lehet leértékelni, s i így eladni, ám vissza sem ve­szik. Ez tehát azt jelenti, hogy amit az üzletesek nem tudnak eladni, az я nyakukon marad, s azt a saját zsebük bánja ... Tejfölt és vajat küdenek ele­get. de a tejfeldolgozó üzem legújabb termékeiből: az Ízle­tes párolt, füstölt sajtfélesé­gekből azonban nagyon keve­set kapnak. A kenyérforgalom a minőság függvénye- ha szép, barnára sült, foszlós a cipó, a megren­delt mennyiség hamar vevőre talál; ha azonban égett, lapos és száraz — márpedig meglé­tesen gyakran küldenek ilyet is —, akkor természetesen az elárusítókra marad. A múltban megoldást jelentett, hogy a ma­radékot féláron eladhatták, így azt a lakosok elvibették az ál­latoknak. De most, a savanyú tejjel kapcsolatos rendelet az eladatlan kenyér esetében is érvényes. Az üzletesek megle­hetősen kényelmetlen helyzet­be kerültek ezáltal. Vélemé­nyüket idézem — Talán célsze­rűbb lenne a sütőipart ösztö­nözni ehető(bb). eladható(bb) kenyér és péksütemény készí­tésére. Legalábbis a selejtet ne úgv tüntessék el. hogy elszál­lítják vidékre. A kenyérnek­­való termesztésével foglalkozó vidékiek joggal elvár(hat)ják, hogy minőségi áraként lássák viszont a „végterméket“. A zöldség- és gyümölcsellá­­tás nem megfelelő. Az utóbbi két esztendőben szinte alig szállítottak jelentősebb vita­minforrást a fennsíkra. A víz­hiánnyal küzdő helyi szövetke­zet nem vállalkozhat a lakos­ság zöldségigényének a kielé­gítésére. A háztáji kertekben sem mindenkinek terem meg a ; szükséges mennyiség. A lakos­­. ság húsz százalékát kitevő ci­­! gányság pedig így teljesen ei­­látatlan marad. Ide legfeljebb . csak elvétve jut el a citrom, a banán vagy pedig a narancs. , A teljesítetlen megrendelések számonkérésére következőkép­­■ pen reagáltak a Zelenina rozs­­nyői üzemének vezetői: — „Előbb a saját üzleteinket kell »llátni s ha esetleg marad az Blosztanivalóból, elvisszük a falukba...“ De miből? Mert ;sak azt lehet elosztani, amit megtermeltek, vagy amit valu­táért cserébe külföldről beho­­íunk. Ez cáfolhatatlan. De ta­lán az elosztás lehetne igazsá­­gosabb. Jelenleg a zöldség- és déli­­gyümölcskészlet nagy részét Rozsnyó viszi el, a többit „le­fölözik“ a kisebb városok, a maradékon a központi, Illetve körzeti községek osztoznak. Nevetségesen kis mennyiség jut ebből a társközségekbe, a perem- és aprófalvakba. Ellen­ben eladhatatlan raktárkészle­tükkel azonnal megjelennek a fennsíkon a gépkocsik: tavasz­­szal megrendelés nélkül is hoz­tak tojásnyi nagyságú komi karalábét, darabját 3 korona 50 fillérért ... Késő ősszel pe­dig sokszor a félig rothadt sző­lővel. próbálják feledtetni az ellátás hiányosságait. A Szilicei-fennsík a turisták egyik paradicsoma. Évente ez­rével keresik fel a vidéket, s az üzletekbe is be-betérnek, hogy éhüket csillapítsák, illet­ve szomjukat oltsák. Tavaly például itt rendezték a tájéko­zódási verseny szlovákiai baj­nokságát, amelyen mintegy ezer vendég vett részt. A turis­ták, illetve , a versenyzők ellá­tására sem az élelmiszerüzlet, sem pedig a vendéglő nincs fel­készülve. Üdítőitalokból ugyan­is gyenge az ellátás. Hiába ren­delnek, ide nem szállitanak kólát, tonikot vagy pedig mi­­rindát. Egyedül a kofokola, az olcsó-édes limonádé, esetleg elvétve a márka járja. Idén tavasszal ezerkétszáz üveg ásványvizet rendeltek, de még ezt sem kapták meg. Sör és pálinka azonban van ele* gendő... Éppen a turisták megfelelő ellátása érdekében kérték, kérik, hogy küldjenek (hal)salátaféleségeket, savanyú­halat stb., melyek tárolására jól felkészültek. Kérésük telje­sítésének ügyében azonban még a választ sem küldték el... Az itt élő emberek szeretik (azaz csak szeretnék, ha hoz­zájutnának) a fagyasztott ha­lat. Ebből azért nem hoznak Kassáról (Košice) mert. messze van a főúttól! Megjegyezzük, hogy tizenkét kilométeres ki­térőről volna szó. Nagyon fur­csa. hogy csak a főút mentén lakó emberek fogyaszthatnak fagyasztott halat... Ugye mi­lyen furának tűnik, pedig a va­lóság — esetünkben — ezt bi­zonyítja. Ennek a falunak eny­hén szólva pechje van. Az üzletnek van egy ipari cikkeket árusító részlege, ahol a legkülönfélébb háztartási kellékek Is megtalálhatók. Ren­delésre. néhány héten belül akár televíziót, hűtőszekrényt vagy mosógépet is beszerez­nek. A húsboltot Bán Zoltánná vezeti. Naponta reggel öt órá­tól kilencig, délután pedig há­romtól hatig árusít. A lakosság elégedett az itt kapható áru választékával és minőségével. A községben von még egy tex­tilüzlet, amelyben Szabados Gézáné az eladó. A kínálat szintén kielégítőnek mondható: ingek, pulóverek, gyermekru­hák, méteráru, időnként pedig szőnyeg is kapható. A meglepően „othonos“ ven­déglőben rend és tisztaság ho­nol. A tájékoztató és tiltó fel­iratok két nyelyen olvashatók. A söntéspult mögött Máté Al­binná az üdítőitalok hiánya miatt panaszkodik. Olcsóbb csokoládéból, nápolyiból sincs elegendő. A kiszolgálás viszont jó színvonalú. A látottak, hallottak kom­mentálása helyett hadd idéz­zem egy falusi nyugdíjas néni szavait: „Nem kívánunk mást, csak hogy a városiakkal azo­nos áron juthassunk hozzá az egyes portékához. Amiért be kell mennünk a városba, az nekünk sokkal többe kerül, mint másoknak. Éppen 14 ko­ronával. Ennyi ugyanis egy forduló busszal a legközelebbi városba“. S akkor még az elvesztege­tett időről és energiáról nem is szólt... Korcsmáros László Gép segít a szamóca betakarításában ezeknek a növényeknek a be­takarítását is egész sor gép se­gíti. A dohánytermesztésben használt berendezéseket Bulgá­riából, a veteménybab, uborka és hagyma betakarítását végző gépeket Magyarországról im­portáljuk, Idehaza gyártjuk a répa. a fejes káposzta, a kel­mely az AGROMAS, a szocia­lista országok közös vállalko­zásának égisze alatt jött létre. A gyümölcs-, zöldség-, szőlő- és dohánytermesztés gépesíté­sével foglalkozó nemzetközi társaság megalapítását Magyar­­ország és Bulgária kezdemé­nyezte 1965-ben. A következő években a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia, is tagja lett az egyesülésnek amelynek a felhalmozott kuta­tási és fejlesztési kapacitások kiaknázásával végzett munká­jából minden tagország jelen­tékeny hasznot hűz. A külön­böző kutatási témák ésszerű elosztása révén a szakembe­rek magas tudományos-műszaki színvonalon álló gépek kifej­lesztésére összpontosíthatják erejüket. Tekintettel arra, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesz­tésben használt, egy sorozat­ban készült gépek száma mesz­­sze elmarad a több! mezőgaz­dasági gép sorozatgyártására jellemző számtői, a nemzetközi szakosodás a gazdaságos soro­zatnagyság elérése szempont­jából is fontos és előnyös mód szer. amely a gyártó számára egyúttal az exportot is garan­tálta. AGROMAS székhelye tc Budapesten van. A jelenlegi fej­lesztési munkála­tok célja olyan be­rendezések létre­hozása, amelyek­kel gépesíthető a zöldbab, a paprika és 13 további zöld­ség-, valamint 12 gyümölcsféle, köz­tük a cseresznye és a kajszibarack betakarítása. S már folynak az előké­születek a szőlő-, a gomba- és a dió­­termesztés gépesí­tésére is. (NDKJ -*

Next

/
Oldalképek
Tartalom