Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-06 / 22. szám

A gyümölcsfák belsőjét ki­rágó 6, illetve 8—10 cm bossszú lárva a kis — (Zeuzere pyrina) és a nagy fa­rontó (Cossus) lepke hernyója Leginkább a körte-, az alma-, a diófákat támadják meg. Ezek hiányában azonban némely díszfában is károkat tesznek. A kis farontó hernyójának feje. nvakpajzsa és farlemeze sötétbarna fényes. Sárgás tes­te barna foltokkal tarkított. A kifejlett lepke' nőstényének teste 5, a hímé 2,5 cm. Szár­nyai kifeszítve elérik a 7 cm-t. Teste nyúlánk, fehér alapon fé­meskék pettyekkel. Szárnyai is fehérek rajtuk kerek kék fol­tok vannak. Akis és a nagy farontö A naev tarontó hernyója vö­röses, feje fekete, nyakpajzsa sárga, kél fekete folttal. Teste kissé lapított, jellegzetes, kel­lemetlen szagáról Is felismer­hető. Az tmágó teste-poíroha szürke alapon fehéres gyűrűk kel övezett és sűrű szőrzet bo­rítja Szárnyainak fesztávolsá­ga meghaladja a 8 cm-t. (össze­csukott szárnyakkal fakéreg színű Akármelyik faj lárvája pusz­títja is fáinkat. — lévén élet­módjuk egyforma — irtásuk Is hasonló. Ha rágásuk még csak a kéreg alatt fut. akkor azt éles késsel teljes egészében vágjuk kl. és a hernyót pusz­títsuk el. A keletkezett sebet oltóviasszal kenjük be. Ha a hernyó már a fa belsejébe ju­tott. de járatában még dróttal elérhető, szúrjuk agyon. Abban az esetben, ha a járat hosszú és nagyon kanyargós, tömjünk bele benzinbe mártott vatta­­csomót, s utána a lyukat azon­nal zárjuk le. A keletkezett pá­rák megölik a hernyót. Akár milyen módon távolítjuk is el. öljük meg a kártevőt, a lyuka­kat mindig le kell zárni, mert a nyitott sebekbe más kárté kony rovarok, kórokozók is be­költözhetnek. Megtelepedhetik Itt a vértetű, vagy sokféle gom­­babetegség, s így, ha az egyik kártevőt sikerült Is kiirtanunk a helyét egy másik foglalja el. JUHÁSZ JÓZSEF (A kis farontót a régebbi ma­gyar szakirodalom kis farágó. kis farágópille, almafarontó lepke stb néven, a nagy farmi­tól fűz-pille, fíizfafúró lepke, паву farágó pille vagy lepke stb. néven emlegeti. Mi nűnden esetben a Növényvédelmi Állat­tan. illetve о Kertészeti Kárte­vők cfmű munkánkban alkal­mazott elnevezést használjuk. A szcrk. megjegyzése.) [g? délelőtt a laborban { Folytatás az 1. oldalról) ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló ln'ézet fel­ügyelete alatt állunk. © Beszélgetésünk közben a laboratórium vezetőjének hívá­sára belépett Béhr Beáta ve­gyészmérnök, az analíziseket végző csoport vezetője. Ö méri a uitráttartalmat és számítja ki az eredményeket. Megkér­tem. hogy röviden — a laikus számára is érthetően — mond­ja el mi történik a behozott zöldséggel? tehát jóval több a nitrát. Fon­tosnak tartom megemlíteni azt is, hogy a leszedett zöldség nitráttartalma már nem csök­ken. © Kornfeld Tiborhoz fordul­va ismét, arra utalok, hogy főleg a levélzöldséggel vannak komoly problémák. — A nitrátok felhalmozódása többféle tényezőtől függ, köz­tük faj- és fajta tulajdonságok­tól Is. Legtöbb nitrát a levelek­ben, szárban, s persze a gu-Az elemzéseket Béhr Beáta vegyészmérnök végzi (A szerző felvételei) — Az egész leadott nvntát a segéderők megtisztogatják és ledarálják. Ezt a pépet kilúgoz­zuk és átszűrjük. Az elemzést magyar gyártmányú digitális pH-méterrel végezzük. Ehhez Senkíf-féle szelektív nitrát­­elektródot használunk, amely csehszlovák találmány. Abban az esetben, ha a nitrátérték a szabvány által megadott kriti­kus határon mozog, a vegy­­elemzést ön xilenolos módszer­rel is megismételjük. Ez még ponlosabb meghatározást tesz lehetővé. igyekszünk tehát, hogy a termelőt ne károsítsuk meg. de az egészségtelen zöld­séget kiszűrjük. Végül loga­­ritmusláblázot segítségével ki­számítjuk a nitráttartalmat (No“3). Ezt, hogy a szabvány­ban szereplő értékekkel össze lehessen hasonlítani, mg(kg arányban. nátriumnitrátként (NaNO.i) adjuk meg — közölte Béhr Beáta mérnök. © A mintákkal kapcsolatban lenne még egy kérdésein: Mi­kor szedjék le az analízisre szánt zöldséget? — Semmiképpen sem reggeli Legalkalmasabb időpont a dél­után és .a kora esti órák Ugyanis a növények a nitrogén­tartalmú sókat éjjel veszik fel, s napközben alakítják át. A reggel szedett terményekben m \ у. § * Ш. мЩЩ «*4 S-'*, "f í Ш. Щ ' y.Áw «ŕté mókban, hagymákban halmozó­dik fel. Beszélgetésünk idején (május 20.J pl. a kelkáposztá­ban (előzőleg a fejessalátában 1 rendszeresen állapítjuk meg a megengedett érték (600 mg(kg) többszörösét, sőt 7900 mg/kg Is előfordult! (Eddig a legin­kább elfogadható nitrátsz’ntet o Tešedfkovóból származó ubor­kán mérték.) Meg kell jegyez­nem, hogy a kelkáposztára vo­natkozó. Szlovákiában érvényes előírások nagyton szigorúak. A Cseh Szocialista Köztársaság területén a szabvány 2000 mg/kg nitrátot engedélyez. E- zért azokban a szlovákiai fel­vásárló-központokban [a Zele­­ninánál), ahol a cseh ország­részek számára vesznek át ter­ményeket, az ottani követelmé­nyeknek megfelelően járnak el. © A legrosszabb helyzetben tehát a levélzöldségre szako­sodott termelők vannak. Ezek­nek jobban oda kell figyelniük a termelés agrnnúmiai-. a zöld­ség élettani követelményeire. Mit ajánl nekik? — Ne hallgassanak a rossz tanácsokra. Ha az előző évek­ben az ősszel szerves trágyát alkalmaztak, tavasszal már ne használjanak műtrágyát1 A szer­ves trágya két-három évre fo­lyamatosan fii biztosítja a nö­vényeknek szükséges nitrogént, így nincs szükség további N­-tartalmú műtrágyára. Nagy hi­bát követ el az is. aki a vege­tációs idő folyamán újra trá­gyáz. (Mikroelemeket persze kijuttathatunk.) Ebben az eset­ben minden leadásnál újra ana­­lizálfatni kell a zöldséget. Ha viszont ezektől a hibáktól tar­tózkodnak, akkor az előző, ked­vező eredményekkel járó méré­sek után nem kell újabbakat elvégezni. Minden termelőnek ajánlom, hogy vizsgáltassa ki kertjének talaját. © Ez bizonyara nagyon hasz­nos lenne. Mivel megemlítette, föltételezem, hogy ezzel is önökhöz fordulhatnak. —Igen. ezt is szívesen elvé­gezzük. Ehhez 0,5 kg-nyi — természetes körülmények kö­zött megszárított — minta kell, amelyet ásönvomnyl mélység­ből, a kert több pontjáról szük­séges összegyűjteni és össze­keverni. Legjobb ha ezt még az óssze! elvégzik, mivel a ká­liumot és a foszfort akkor kell kijuttatni. Ajánljuk, hogy a be­hozott mintával együtt közöl­­iék velünk azt is, milyen nö­vényt szándékoznak termelni. A vizsgálat elvégzése 65 koro­nába kerül. Azt tanácsolom még, hogy egy-egy faluból a mintákat я KSZSZ helyi szer­vezete gyűjtse össze. A behoza­tal időpontját beszélje meg velünk. így a várakozási Idő a minimumra csökken. © A felhasznált műtrágyák mennyiségének csökkentése nemcsak az egyén fs persze a közösség) gazdasági érdeke, de környezetvédelmi szempontból is fontos. — Én ezt még kiegészíteném azzal, hogy méréseink a szo­cialista tulajdon védelmét ts szolgálják. Ha nem kell, ne „szerezzenek be“ a „közösből“ fölöslegesen NPK műtrágyát — mondotta mosolyogva Kornfeld mérnök. © Az szeretném még meg­kérdezni: várható-e a jövűben, hogy további — pl. szövetke­zeti laboratóriumok — kapcso­lódnak be ebbe a munkába? — A diőspatonyi f Orechová Potöfi) szövetkezetben már je­lenleg ts végeznek nitrátelem­zést. Valószínűleg ez másutt is megvalósul. Amennyiben ez így lesz, munkájuk módszertani irányítását laboratóriumunk fogja biztosítani. így van ez a dióspatonyiak esetében is. Végezetül — tanulságképpen — hadd figyelmeztessek arra, amit beszélgetőpartnerem hang­súlyozott: ha az általunk el­adásra szánt zö’dségben magas a nftrátszlnt, azon nem sirán­kozni kell, hanem a jövőben megfelelő termelési módokkal meg kell előzni (Útmutatásként figyelmükbe ajánjuk a lapunk mellékletében a zöldség nitrát­tartalmát befolyásoló tényezők­ről címen, 1980. április 12-én megjelent cikket.) Dr. POMICHAL RICHARD Hágván штШ az uborkaperonoszpöra ellen ? Az elmúlt években bebizo­nyosodott, hogy a többi pero­­noszpóra fajokhoz hasonlť az uborkaperonoszpóra is cl csapadékos időjárási viszonyok mellett okoz járványokat. Te­hát arról, hogy az idén milyen lesz a fertőzés mértéke, első­sorban a júniusi és a júliusi időjárás, valamint a termesz­tők által végzett vegyszeres és agrotechnikai növényvédelem hatékonysága dönt. Ami a vegyszeres védekezést Heti. a tavalyi szerválaszték nem változott, csupán a keze­lések időpontjában van eltérés. 'A jobb áttekinthetőség miatt az uborkaperonoszpóra ellen engedélyezett készítmények használati feltételeit táblázatba foglaltuk. A táblázatból egyértelmű, hogy a felszívódó (sziszteml­kus) készítményeket, valamint a Dithanet és a Novozirt higié­niai okokból (szermaradványok felhalmozódáas) csak fiatal növények kezelésére használ­hatjuk. A termőre fordult nö­vényeket csak Perozinnal vagy Kuprikollal permetezhetjük. Az uborka -gyakori szedése miatt a rövidebb várakozási idővel rendelkező Kuprikol használata előnyösebb. A kontakt hatású készítmé­nyek használatakor fontos, a levelek fonákját bepermetezni, mert a gomba csak itt tudja a növényeket megfertőzni. A kon­takt hatású készítmények csak a kezelt növényrészeket védik. A hatóanyagnak előbb kell a levelekre kerülnie, mint a gom­ba spóráinak, melyek csírázá­sukkor érintkezésbe kerülnek a készítménnyel és elpusztul-Az uborkaperonoszpóra tünetei nak. Ha a fertőzés létrejött, akkor a kontakt hatású készít­ményekkel már akkor is elkés­tünk, ha még nem láthatók a betegség tünetei. Ugyanis a fer­tőzést a tünetek megjelenéséig. AZ UBORKAPERONOSZPÓRA ELLEN 1987-RE ENGEDÉLYEZETT KÉSZÍTMÉNYEK Áttekintése Készítmény Töménység •/» A kezelés időpontja Várakozási idő (nap) Megjegyzés Mikai 0,25 legkésőbb 10 nappal az első szüret előtt — csak egy kezelésre használható Rldomil plus 48 YVP 0,25 legkésőbb 14 nappal az első szüret előtt — csak egy kezelésre használható Curzate 0,2 legkésőbb 5 nappal az első szüret előtt — esek két kezelésre baszuőibató Dithane M 45 Novozir MN 80 0,3 legkésőbb a termés megjelenésséig 0 Knprikol 50 0,4 az egész vegetációs időszakban 4 Perozin 73 В 0,3 az egész vegetációs időszakban 7 (A szerző felvétele)' a hőmérséklettől függően, 4—> 12 napos. ön. inkubációs idő követi. Ebből tehát egyértelmű, hogy a kontakt hatású szerek­kel megelőző kezeléseket 7—10 napos időközökben kell végez­nünk. Ha túl csapadékos az időjárás, akkor 4 naponként ts permetezhetünk. Mivel a leve­lek fonákját szükséges beper­metezni, ezért a szabadföldi uborkát Is érdemes valamilyen vezetéken termeszteni. így a levelek fonákja könnyebben hozzáférhető és a növények eső vagy öntözés után gyorsabban száradnak. így a fertőzés ve­szélye Is csökken. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nemcsak vegysze­rekkel, hanem agrotechnikai beavatkozásokkal Is harcolha­tunk az uborkaperonoszpóra ellen. Nagyon fontos pl. аз uborkát szeliős és napos hely­re ültetni és árasztással öntöz­ni. Az öntözést Is — különösen ha egyenesen a kűtból hideg vízzel történik — Jobb a reg­geli órákban végezni. Matlák György agrármérnök Legendás növények 'A Gondolat Könyvkiadó gon­dozásában — a Gondolat Zseb­könyvek sorozatban — az idén Jelent meg Járainé Komlód! Maeda Legendás növények cí­mű könyve. Már a címből is következtetni lehet, hogy érde­kes növényekről van szó a könyvben amely gyakorlatilag négv terjedelmes fejezetből áll. Az „Értékek és ritkaságok“ című feiezetben az olvasó a kincskáni kezelt növényekkel. Így a kakaóbabbal, a borssal, az olajfával, a tulipánnal, v a rózsával és a velük kapcsola­tos legendákkal ismerkedhet meg. A könyv számos informá­ciót közöl a mesebeli óriások-вв1ае*веешшпипп»*в1ешшшвевппвппеввввешввввввшвшвввееаввшвшевввееевшшееевееше*| ról, a növénymatuzsálemekről, többek között az észak-ameri­kai, az örökzöld és óriás mám­­mutfenyőről, a szágópálmafé­­lékről, a majomkenyérfáról, a keleti platánokról, az eukalip­tuszról, a duglászfenyőről, a viasz- és törpepálmáról, a tur­­kesztánl liliomról. A fejezet harmadik része a növényvilág fakirjaival, — a baktériumspó­rákkal, a mosza tokkal, a zuz­mókkal, a szibériai vörösfenyő­­vel, a szibériai tormával, a gleccserboglárkávol, a köviró­zsával, az amerikai szakállvt­­rággal, az aranyos ablakvlrág­­gal stb. — foglalkozik. A feje­zet negyedik része ez ősi óceánjárókal és életrevaló ele­venszülőket — többek között a kókuszpálmát, a csokrosin­­dát, a földimogyorót és a pin­­tyőt — ismerteti. A „Nagy múl tű növények* című második fejezetben az ol­vasó megismerkedhet a kéreg­­paptrral és a papírkészítésre használatos növényekkel. A fe­jezet második része a balzsa­mokkal és a gyantákkal, a har­madik rész a a nyilmérgek és a halbódítók készítésére hasz­nálatos növényekkel, virágok­kal, a negyedik rész pedig a rágógumi történetével foglal­kozik. A „Legendákból, mítoszokból is ismertek* című harmadik fejezetben megtalálható többek között a mannazuzmó, a man­­na-tamariska, a tevetövis, a pi­ros virágú és a csattanó masz­lag, a csüngő amarantusz, az illatos rezeda, a borostyán, a puszpáng, a tisza- és életfa, a rezgő nyár, a szomorüíüz. a krizantém, az árvácska, a mir­tusz, a etekafark, az ökörfark­kóró, az ibolya, a selyemkőró és a fahéjfa. Az utolsó fejezet — „Jó, ha tudjuk* — első része az ural­kodócsaládok. nemesek, előke­lőségek jelképeire, címereire, pajzsok és pecsétgyűrűk ékesí­­tésére használatos növények­kel, virágokkal foglalkozik. Az olvasó megismerkedhet a cu­korjuharral. a cédrussal, a tu­­naknktusszal, я karcsú királv­­pálmával, a fáklyepálmával, a ciprusfával, az akáciával, Я bogánccsal, a Jóherével, a me­xikói madársóskával, az örök­zöld mahóniával. a korallfávaí és a dáliával. A fejezet máso­dik része az ünnepek szépitőit, — így a különféle fenyőket, a fehérfagyöngyöt, a magyalt, a feketehunyort, a mikulásvirá­got, a karácsonyi kaktuszt, az arany fát, a babarózsát, az or­gonát, a japánblrset, a fűzfa­barkát és a pünkösdlrőzsát —> ismerteti. A sort a „háztáji" mérgező növények — a buzo­gányvirág, a kroton. a szobai kankalin, a korallcseresznye, a babárrózsa vagy leánder. a ri­cinus .a tiszafa, a boróka, a csattanó maszlag, n beiéndek, a nadragulya, a forkasbogvó. a foltos bürök, a konkoly, az anyarozs és az őszi kikerics — zárfák. A szép verseket és a szebb­nél szebb szines (elvételeket tartalmazó könyvet elsősorban a növény- és virágkedvolőknek ajánljuk. (bara)'

Next

/
Oldalképek
Tartalom