Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-09 / 18. szám

1987. május 9.

SZABAD FÖLDMŰVES.

13

kalmasságát állattani és biológiai szempontból. J'Jagy segítséget nyújt ebben az állatok viselkedésének a vizsgálata. Kutatóintézetünk egyik kísérleti telepén fogjuk nemsokára kipróbálni az automatizált takarmányozási boxok egyik prototípusát. Ugyancsak részt veszünk a Praha-Chodov-i Mezőgépipari Kutatóintézettel együttműködve az automatizált fejési rendszer fejlesztésén. Itt azon munkálkodunk, hogy például a fejőberendezés működése a tehenek egyedi tejeresztőképességéhez igazodjon. Tehát arra törekszünk, hogy az automatizált rendszerek maximális mértékben hozzáigazodjanak az állatok biológiai követelményeihez. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy az állatok szokás és alkalmazkodás révén képesek hozzáigazodni ehhez a technizált környezethez. Amennyiben nem képesek alkalmazkodni, abban az esetben az automatizált rendszer sem alkalmazható.

Я Milyen tfpusü istállókba vezethetők be majd az automatizált irányítási rendszerek?

— Az automatizált irányítási rendszerek kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, átalakításssal jóformán minden típusú istállóba adaptálhatók. A fejlesztés során, amint már említettem, a hazai szarvasnv.rhafajták biológiai Igényeit vesszük figyelembe. A tejelő fajtáknak megfelel a szabadtartású technológia. azonban — mivel a hazai szlováktarka fajta egyedi gondozást igényel — a kötött tartású Istállók is számításba jönnek. E- zekben a fejést olyan mobil fejőberendezésekkel oldjuk meg, amelyek ugyancsak felszerelhetők elektronikai berendezésekkel. A fejőházas megoldás esetében folyamatban van a pollgonális fejőházaknak a fejlesztése, amely egyesíti a stabil és a köralakú fejőházak előnyeit. Vagyis a kedvezőbb térelrendezést, viszont a köralakúakkal szemben stabilak. Az automatizált takarmányozási boxok beszerelése pedig minimális építészeti munkát igényel.

■ Min múlik az automatizált rendszerek eredményessége?

— Az automatizálás eredményességét több tényező dönti majd el, de legfőképpen az embereken múlik. Igaz, hogy bár automatizálásról beszélünk, ez nem jelenti, a munka igényességének és mennyiségének a csökkenését. Kiküszöböli a fizikailag nehéz, fárasztó és egyhangú munkát, s másik oldalon viszont megköveteli a nagyobb szakmai felkészültséget, a fokozott szellemi munkát, a nagyobb odafigyelést. Tehát az embereket fel kell készíteni az új technika befogadására és kezelésére. A drága elektronikai berendezések vásárlását és szállítását célirányosan kell szabályozni, hogy csak olyan mezőgazdasági üzemekbe kerüljenek, ahol adottak a hatékony kihasználásukra a feltételek. Például a fejési átlag meghaladja az ötezer litert. Ott, ahol a tejelékenység az országos átlagon mozog, a korszerű technika nem kifizetődő. A mikroszámítógép nem varázspálca, amellyel az állattenyésztési termelés növelhető, csak hatékonyabbá tehető.

KLAMARCSIK MARIA

Ki hitle volna még néhány évtizeddel ezelőtt, hogy az állattartó 'telepek tevékenységét egyszer majd számítógépek és m!kroprocesszorok irányítják. Sőt az olyan elképzelések sem idegenek, hogy robotok vonu'nak be az istállókba, s az emberek helyett végzik el a ma még kézi erőt nem

nélkülözhető munkafolyamatokat. Ma világviszonylatban számtalan automatizált információs és a technológiai folyamatokat irányító rendszer működik a fejlett országok állattartó farmjain. Kérdés, vajon hol tartunk ezen a téren mi?

Arról, hogy a számítógépesítés és az elektronika a hazai állattenyésztés számára sem idegen, meggyőzött bennünket egyebek között az a tény is, hogy a Nvitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetben egv évvel ezelőtt létrehozták a termelési folyamatok automatizálási és mikroelektronikai laboratóriumát. A részleg vezetőjével, Šíefan M*hina mérnökkel, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával a mikroelektronika hazat térhódításának a helyzetéről beszélgettünk.

■ Ml adta az indítékot a mikroelektronika alkalmazásán) egy olyan igényes és minden külső beavatkozásra olyan érzékenyen reagáló ágazatban, mint az állattenyésztés. ahol éld biológiai anyaggal dolgoznak?

— Az állattenyésztés továbbfejlesztése a magasfokú belterjesítés irányában Is megkövetelt az olyan szervezési módszerek és műszaki megoldások alkalmazását, ame- Ivek lehetővé teszik a gazdasági állatok termelőképességének a maximális kihasználását, a termelési folyamatok célszerű megszervezését, valamint a takarékos anyag- és energiafelhasználást. Egyidejűleg optimális feltételeket biztosítanak a biológiai anyag és az állatgondozók számára. Külföldi és hazai tapasztalatok egyaránt igazolják hogy a felsorolt követelmények a számítástechnika és a mikroelektronika segítségével biztosíthatók. A mikroe'ektronika alkalmazása az állattenyésztés szakaszán két egymással szorosan összefüggő területen érvényesül. Elsősorban a pontos, naprakész nyilvántartásban, másodsorban pedig a termelési folyamatok közvetlen programszerű irányításában.

И Hol tarf ma a m’kroelektronika alkalmazása és fejlesztése hazánkban?

— Már a hetvenes években létrejöttek az első automatizált információs rendszerek, amelyek egy központi nagy kapacitású számítógép segítségével gyűjtötték be, tárolták és dolgozták fel a tenyésztői ós nemesitől munka Irányításához szükséges adatokat. De az adatbankból a szaporodásbiológiával kapcsolatos információkhoz hozzájuttatták a termelőket is. Ezek a rendszerek, üzemek, sőt Istállók szerint áttekintést adnak a törzskönyvi, tenyészértékbecslési és egvéb adatokról. Legújabban a REPROVET számítógépes Információs rendszer közvetlenül az állattenyésztőknek szolgál a szaporodásbiológiai és a mesterséges megtermékenyítés adatainak a feldolgozásával és nyilvántartásával. Ma azonban a szaporodásbiológia! folyamatok tökéletes irányítása rugalmas, szinte naprakész adatszolgáltatást igényel. E- zért vált szükségessé a mini- és a mikroszámítógép alkalmazása közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben is ezeknek a rákapcsolása a központi számítógépekre. Sajnos, ezen a téren ma aránylag kedvezőtlen helyzettel nézünk szembe. Mivel a hazai mikroszámítógépek gyártása nem elégíti ki a követelményeket, a mezőgazdasági üzemek többsége külföldről szerzi be ezeket. Ennek következtében a sokféle típusú miniszámítőgépet nehéz rákapcsolni a központi adatbankra, nem beszélve arról, hogy az Információk távközlése egyelőre nincs megoldva. Ez a probléma bizonyos mértékben megoldódott az ugyancsak hazai DISKOT rendszernél, amely telex segítségével továbbítja az információkat. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy az állattenyésztők a mezőgazdasági üzemekben naponta megkapják a szaporodásbiológiával, a fejőstehenek és a vemhes üszők egészségi állapotával, valamint a tenyésztői és az állategészségügyi szolgálat szervezésével kapcsolatos adatoket. A DISKOT rendszert ma mintegy 150 állattartó telepen alkalmazzák.

széles skálájú alkalmazási lehetőségeinek. A progresszív termelési módszerek indokolttá tették, hogy a számítógép által feldolgozott információkat ne csupán a szervezési kérdések megoldására, hanem az egyes technológiai folyamatok közvetlen irányítására ts felhasználják. Hiszen úgyszólván, mindegyik gépesített vagy automatizált munkafolyamat az elektronika segítségével irányítható. Hazánkban pillanatnyilag az Agrozet konszern foglalkozik a mikroelektronika révén irányított automatizált rendszerek gyártásával. Egyelőre persze csupán a technológiai folyamatok automatizált rendszerei részelemeinek a fejlesztéséről beszélhetünk Ezek közül a legnagyobb előrehaladást a tehenészetben az erőtakarmányok automatizált adagolásának a megoldásában értük el. Az úgynevezett „automatizált takarmányozási boxokat" a Praha-Chodov-i Mezőgépipari Kutatóintézetében fejlesztették, a gyártásukat pedig az Agrozet Pfelouci vállalata meg is kezdte, s az első két prototípust legyártotta. A sorozatgyártás feltehetően a jövő évben beindul. A rendszer működésének lényege az, hogy szabadtartású leállókban elektronikus identifikációs készülékkel ellátott teheneknek az automatizáltan működő takarmányozó berendezés a tejelékenység szerint egyedMeg adagolja ki az erőtakarmányokat. Ezáltal jelentős abraktakarmány megtakarítása érhető el. A rendszer hátránya, hogy a tehenek tejelékenységének adatait kézzel kell az irányító központba beprogramozni. Az automatizált rendszer további megoldott és már forgalmazott eleme az automatizált- állatmérleg. Egyelőre külön értékelő egységgel működik, ám távlatilag bekapcsolható lesz a teljes, automatizált irányítási rendszerbe. Fejlesztési szakaszában van a mikroszámítógép segítségével irányított fejőház, amelyben az elektronika helyettesíti majd az eddigi automatlzáciőt.. Ez a rendszer automatikusan azonosítja a teheneket, feljegyzi a kifejt tej mennyiségét, ennek hőmérsékletét, valamint a tej vezetőképességét, amelynek változása az állatok egészségi állapotára, Illetve megbetegedésére utal. Az automatizált rendszer központi Irányító egységeként a csehszlovák gyártmányú SAPI-1 jelű mikroszámítógépet alkalmazzák. A mikroszámítógép fontos tartozéka lesz a tehenek szaporodásbiológiai folyamatát irányító program is, a „fejőstehenek naptára“, amely pontos és naprakész adatokkal szolgál a reprodukciós folyamat minden egyes mozzanatáról és a szükséges tennivalókról. Távlatilag azzal is számolunk, hogy a mikroelektronika révén az állatorvosi kezelésre vagy egyéb beavatkozásra kijelölt teheneket azonosításuk és speciális automatikusan működő terelőkarok segítségével külön boxokba elkülönítjük a többiektől. A felsorolt részelemek fejlesztésének és gyártásának a megoldását követően egységes rendszerbe kell vonni az öszszes részegységet. Hasonló rendszerek fejlesztésével számolunk a többi gazdasági állat tenyésztésében és tartásában Is. A mikro-A ZD-3010 típusú mobil

fejőberendezés könnyen fe'szerelhetti a legmodernebb elektronikai berendezésekkel

elektronika kihasználásának tág lehetőségei kínálkoznak az erő- és a tömegtakarmányok tárolásában egyaránt. Nem csupán a tárolók és a raktárak klímájának a szabályozásában, hanem a tárolók programszerű feltöltésében, a készletek nyilvántartásában, a minőség értékelésében stb.

■ Alkalmaznak-e hazánkban kü'földi automatizált rendszereket?

— Néhány mezőgazdasági üzem tehenészeti telepén beszerelték az osztrák Miele cég részben komplett automatizált rendszerét. Ez a rendszer tehenek szerint feljegyzi a kifejt tej mennyiségét, hőmérsékletét és vezetőképességét. A mért adatok alapján automatikusan kiszámítja az adott tejelékenységnek megfelelő erőtakarmány-szükségletet, s ennek alapján irányítja az abraktakarmány egyedenkénti adagolását. A hazai automatizált rendszerek kialakításával kapcsolatban egyelőre még nem tisztázódott, hogy milyen mértékben támaszkodunk majd saját fejlesztésre és behozatalra, illetve licenszek vásárlására.

■ A múltban nem egyszer lehettünk tanúi annak, hogy a korszerű technológiák, a fokozott gépesítés nem minden esetben hatott kedvezően az állatok termelékenységére. Mit jelentenek majd ebből a szempontból a teljesen automatizált rendszerek?

— Szerencsére megszűnt az a szemlélet, miszerint egy építészeti, technológiát, gépesítési megoldások fejlesztésében a munkatermelékenység volt a fő szempont. Ma előtérbe kerülnek az állat élettant követelményei, s az értékelés során a fő mutató az állatok termelékenysége. Intézetünkben ezért is alakult meg az automatizálási és elektronikai laboratórium. Elsőrendű feladatunk az, hogy a Praha-Chodov-i Mezőgépipari Kutatóintézettel, és a gépipari vállalatokkal együttműködve a műszaki fejlesztéshez szükséges biológiai alapadatokat szolgáljunk. Továbbá, hogy kipróbáljuk és felülvizsgáljuk az egyes műszaki és technológiai megoldások alÄ számítógépes adatfeldolgozás nyitotta meg a kapuit az automa- Lassan megszokott látvány a számítógépes adatfeldolgozás a mezotizált irányítási rendszerek Igen gazdasági üzemekben (Archív felvételek)

MMÉtronika az állattenyésztésben

A TERMÉSBECSLÉS MÓDSZERTANA

Az utóbbi években a mezőgazdaságban ís egyre fontosabb követelményként kerül előtérbe az elért, illetve a feltételezett eredmények objektív — tehát a valóságot tükröző — kimutatása. Az értékelés sorén a valóságtól való eltérés a gyakorlatban rendszerint kétféle okra vezethető vissza:

Előfordulnak olyan esetek, amikor a valóságot szándékosan, céltudatosan ferdítik a nagyobb jövedelem, a kollektív vagy egyéni haszon és egyéb, előnyök biztosítása érdekében. Az ilyen hozzáállás büntetendő cselekménynek minősül.

Persze, nem minden esetben az eredmények szánt-szándékos „szépítése“ az oka a pontatlan, a valóságtól eltérő kimutatásoknak, hanem elsősorban az érvényes módszertani utasítások foghíjas ismerete. S éppen ebbe a csoportba sorolhatók mindazok a hiányosságok, amelyek a gazdasági növények hektárhozamainak a becslése során tapasztalhatók.

A várható termés becslésére főleg azért van szükség, hogy megfelelő alapadatokat nyerjünk a tervezéshez, a terményfelvásárlás és tárolás szervezéséhez, valamint a külkereskedelmi kapcsolatok beütemezéséhez. A központi statisztikai szervek a mezőgazdasági irányító szervekkel együttműködv& kidolgozták és kiadták a hektérhozamok becslésének módszertani irányelveit. Az alapvető cél az volt, hogy az irányító szervek, a felvásárlók és a feldolgozók egységes és pontos adatok birtokába kerüljenek.

Az eddigi tapasztalatokból kiindulva szükségesnek tartjuk néhány olyan alapvetően fontos elvre felhívni a figyelmet, amelyet a termésbecslés során valamennyi mezőgazdasági üzemben feltétlenül szem előtt kell tartani:

• Májns 31-ig pontosan és lelkiismeretesen el kell végezni a vetésterületek leltározását. Az egyes növénykultúrák termőterületének pontos ismerete ugyanis lényegesen fontos alapadata az össztermés objektiv kiszámításának. Az eredmények kimutatásában ez a mutató a legjelentősebb.

• A várható termés becslését az adott mezőgazdasági üzemben közvetlenül a szántöföldön 2—4 tagú bizottság végzi. A becslés lényege az, hogy egységnyi területre számítva meghatározzák az egyedszémot, valamint a növényzet fejlődési állapotát. Miközben abból az alapfeltételből indulnak ki, miszerint a klimatikus tényezők nem térnek el a normáltól.

• Az adott növénykultúra termésbecslését,

valamennyi táblán el kell végezni. A táblák szerinti várható hozamok összértékéből kapjuk meg a termelés várható nagyságát, valamint a feltételezett hektárhozamokat.

• Mivel döntő jelentőségű mutató a betakarításra kerülő várható össztermés mennyisége — s a feltételezett hektárhozamok csupán kiegészítő jellegűek —, ezért a vetésterület május 31-hez végzett nyilvántartásából kell kiindulni. Kivételt képez csupán a szemes kukorica, a silókukorica, valamint a lucerna és a vöröshere második kaszálata. Ezen növénykultúrák esetében abból a termőterületből indulunk ki, amely a becslés Idejére esik.

• Az alábbi növénykultúrák — a szemes és silókukorica — esetében a szeptemberi 15-i és október 15-i termésbecslési nyilvántartási lapokon fel kell tüntetni a betakarításra szánt termőterületet. Ellenkező esetben az adatok számítógépes feldolgozása során az eredeti vetésterületet veszik majd alapul.

• A termésbecsléshez az összes rendelkezésre álló nyilvántartási adatot fel kel hasz-* nálni, így például a növényzet tavaszi leltározásának adatait, az egyes táblák technológiai' lapjait, valamint az egyes táblák becsléseredményeit.

• Szükséges megemlíteni, hogy mivel a hektárhozamok és az össztermés becsléséről van szó, Így ezen adatok nem foglalják magukba a betakarítási veszteségek nagyságát. Ezért az adott növénykultúra esetében figyelembe kell venni a betakarítási technológiát és az alkalmazott betakarító gépeket. Mindkét tényező ugyanis jelentős mértékben befolyásolhatja a betakarítási veszteségeket, főleg a cukorrépa és a burgonya esetében.

• Az 1986-os évtűi kezdve a takarmánynövények termésbecslésénél a standard szárazanyagra való átszámítást alkalmazzuk a szárazanyag-tartalom laboratóriumi elemzése alapján. Valamennyi takarmánynövény esetében a tartósítási technológia szerint a standard szárazanyag-tartalom a következő: zöldtakarmány 18, szilázs 25, szenázs 35, széna 85, takarmányliszt pedig 90 százalék.

• A termésbecslés során megfelelő kiinduló adatnak tekinthető a többéves termésbecslésnek és a valóságban elért termésnek az összehasonlítása.

Mivel a hektárhozamok és az össztermés becslése fontos alapadatot képez a tervezésben, a mérlegelésben és az elemzések kidolgozásában, ezért maximális figyelmet igényel.

Štefan Kocian mérnök,

a Központi Statisztikai’ Intézet munkatársa