Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-02 / 17. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1987. május Ĺ A korszerű mezőgazdasági termelés úttörői Hradec Královéban április első napjaiban országos aktívaértekezletet tartottak az egységes földműves-szövetkezetek és állami mezőgazdasági szervezetek szocialistabrigád-mnzgalmának helyzetéről, valamint az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatairól ilyen vonatkozásban. Lapunk hasábjain már egy rövid írás keretén belül foglalkoztunk e jelentős rendezvény néhány alapvető pontjával, most azonhan egy kissé részletesebben szólunk a kétnapos összejövetelről. A tanácskozást Pavel Jonáš, az SZFSZ KB elnöke nyitotta meg Ä pompásan előkészített Hradec Králové-í Szakszervezetek Házában 538 küldött gyűlt össze a szocialistabrlgád-mozgalmat értékeld közgyűlésre. A csehszlovák párt- és állami küldöttséget František Pitra, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a KB titkára vezette. Az ülést Pavel Jonáš, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke nyitotta meg. A nagygyűlés főbeszámolóját Miroslav Toman, a CSSZSZK kormányának alelnöke, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter terjesztette elő. Többek között kiemelte, már szinte hagyománnyá vált, hogy a kimagasló eredményeket felmutató szocialista brigádok képviselői országos értekezletre Jönnek össze — értékelni a mozgalom összetevőit, rámutatva a pozitívumokra és a hiányosságokra egyaránt, A mezőgazdaságban dolgozók szocialistabrigád-mozgalmának értékelésére szintén óriási szükség van. Hiszen a CSKP XVII. kongresszusának határozatai a mezőgazdasági termelésre Is teljes mértékben vonatkoznak. Tudatosítani kell, hogy a 8. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítése csakis a munkához való aktív hozzáállással valósítható meg. S ezen a konferencián — hangoztatta a továbbiakban a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — valóban azok gyűltek össze, akiknek a nem könnyű feladatok megoldásában a legjobban ki kell venni a részüket. Hiszen olyan brigádtagokról van szó, akik a szó legszorosabb értelmében élenjárók, a haladást, a tökéletesítést, az ú] módszereket tstápoiják, egyszóval nem elégednek meg a meglévő készletekkel, hanem mindenképpen a Jobbat, a megfelelőbbet kívánják. Nem véletlenül választották a tanácskozás színhelyéül Hradec Královét. Ugyanis negyven évvel ezelőtt éppen a szóban forgó épületben — az akkori Munkásházban — hirdették meg az ún. Hradeci programot, amely a földalap igazságos elosztáséi szorgalmazta. A föld ma valóban azoké, akik megművelik. Ma évente több mint 11 milliö tonna gabonát termelünk, ami az 1948-as évi termésnek több mint a kétszerese. Ha a tejtermelést elemezzük, arra a megállapításra jutunk, hogy 2,7-szeresét termeljük az 1948-as évinek, tojásból pedig mintegy ötször annyit, mint negyven esztendővel ezelőtt. A konferencián azok közül is részt vettek néhányon, akik ott voltak a Hradeci program meghirdetésénél; Václav Šote, Jaroslav Široký, Ladislav Škoda és Oldŕich VaníCek. őket külön üdvözölte Toman elvtárs, köszönetét mondva az elvtársi helytállásért, a szocialista mezőgazdaság eddigi fejlesztéséért. A továbbiakban elhangzott, hogy a CSKP XIV. kongresszusát követő időszakban hazánk mezőgazdasági termelése minőségi szempontból ü] utakra tért. Elsősorban arról volt szó, hogy a lakosságot Jobban el kell látni alapvető élelmiszerekkel — saját termékek gyártása által. Ezen igényes feladatok teljesítését követően a hetvenes évek második felében újabb célkitűzéseket lehetett foganatosítani, amelyek konkrétan a CSKP XV. kongresszusán fogalmazódtak meg. Az új módszerek Jelentős mértékben hozzájárultak a mezőgazdasági termelés stabilizálódásához. Rövid Időn belül elértük azt, hogy a növénytermesztés fejlesztése gyorsabb lett az állattenyésztésénél. S különösképpen a gabonatermelés terén sikerült elérni kiváló eredményeket. A 7. ötéves tervidőszak végén teljesen önellátók lettünk gabonafélékből. És az alapvető élelmiszerekből úgyszintén önellátókká váltunk. A XVII. pártkongresszuson elhangzott — házta alá Toman elvtárs —, hogy a mezőgazdasági -étotmiszer-ipari komplexumra elsősorban az a feladat hárul, hogy biztosítsa a lakosság ésszerű táplálkozásának magas színvonalát, természetesen figyelembe véve a termelés hatékonyságot _ vagyis minél többet termelni a lehető legolcsóbban. Persze, a CSKP XVII. kongresszusán szóba jöttek 0 mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos hiányosságok, problémák ts. Ha ezeket elhallgatnánk, végképp nem szolgálnánk a haladás, a fejlesztés ügyét. A mezőgazdasági—élelmiszer-tpart komplexum további tökéletesítését illetően elsősorban a növénytermesztést szükséges szóba hozni. A 8. ötéves tervidőszakra úgyszintén vonatkozik: továbbra is a növénytermesztés előtérbe helyezése az elsőrendű követelmény. Minden rendelkezésünkre álló forrást hasznosítani kell ezen ágazat állandó tökéletesítése érdekében. Ha az intenziflkáclős tényezőket helyezzük nagyító alá, elsősorban a szerves trágyázás ésszerű alkalmazására kell gondolni. A növénytermesztés jelentős intenzifikációs tényezője a növények vegyi úton történő védelme. E vonatkozásban — persze, több egyéb összefüggésben is — óriási szükség van a) szoctalistabrigád-tagok aktív viszonyulásán. A mezőgazdasági technika szintén a Jelentős belterjesítéei tényezők közé sorolandó. És Ilyen összefüggésben mindenképpen megemlítendő, hogy a mechanizáctős részlegeken működő szocialista brigádok mindig a legaktívabbak közé tartoztak. Éppen ezen brigádok tagjainak figyelmét szükséges felhívni: a meglévő műszaki készleteket a lehető legteljesebb mértékben ki kell használni, ügyelni az üzemanyag-fogyasztásra, kellőképpen odafigyelni a szállításra és a Javításra. De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a gabonafélék körüli alapvető tényezők elemzésére. Tudjuk, a 7. ötéves tervidőszak végén teljesen önellátóvá jgiUunk a gabonafélék termesztése Illetően. Csakhogy az eredményeket — főképpen az 1983— 1985-ös esztendők folyamán elérteket — semmiképpen se szabad túlbecsülni. Ezen állítás igazolására éppen a tavalyi év a legjobb bizonyíték. Meggyőződhettünk arról, hogy az Időjárási „kilengések“ mily jelentős mértékben befolyásolják a gabonatermesztés tervének teljesítését. És ilyen viszontagságok — bár ezt abszolút nem óhajtjuk — szinte minden évben „jelentkezhetnek“. Ebből adódóan a terveket valóban reális alapokra szükséges építeni, mellőzni az irreálisnak tűnő adatokat; átlagos hektárhozamokat. A 7. ötéves tervidőszakkal szembeni 5,2 száza'ékos termelésnövekedés — a gabonafélék termesztésének vonatkozásában — ugyan nem számit valamiféle óriási számnak. ám az 1986-os esztendőt figyelembe véve azonnal gondolni kell a termeléskiesés pótlására, valamint az esetleges tartalékok létrehozására. Szem előtt szükséges tartani a gabonatermelés stabilizálódását. Az olajnövényeket illetően megjegyzendő, hogy növényi olajokból mintegy 60—70 százalékra vagyunk önellátók. Az egészséges táplálkozás követelményeiből kifolyólag tehát ezeknek a növényfajtáknak a termesztésére az elkövetkezendő időszakban még Jobban szükséges oda figyelni. Toman elvtárs még aláhúzta, hogy az állattenyésztés vonatkozásában elsősorban két tényezőt keil figyelembe venni: a takarmányforrásokat és a kereslet várható alakulását. Tehát az állattenyésztés szakaszán tevékenykedő szocialistabrlgád-tagoknak mindenekelőtt ezen problémakörök alakulását szükségszerű figyelemmel követni. Napjainkban mind gyakrabban boncolgatjuk a minőségi mutatók előtérbe helyezését a mennyiségi összetevőkkel szemben. S a mezőgazdasági termelés viszonylatában ez nem csupán a cukorrépa-, illetve a burgonyatermesztésre vonatkoztatható. A szocialistabrigád-mozgalomra ezzel kapcsolatosan ts jelentős szerep hárul. Ha azt vesszük szemügyre, hogy a 8. ötéves tervidőszakban miképpen valósítható meg a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, mindenekelőtt a következő három tényezőre szükséges összpontosítani: a nyersanyagokkal és az üzemanyagokkal való ésszerű gazdálkodás, a tudomány és a technika ismereteinek rugalmas gyakorlati alkalmazására, valamint a termelési struktúrák fejlesztésével kapcsolatos változásokra. A főbeszámoló előterjesztője hangsúlyozta, hogy egy új időszakot nem éppen szerimesés dolog sikertelenül kezdeni. Pedig a mezőgazdasági termelést illetően a 8. íjtéves tervidőszak első évét valóban kedvezőtlennek könyvelhettük el. A növénytermesztés tervét például csak 96 százalékra sikerült teljesíteni — vagyis 2 milliárd korona mínuszt jelem a lemaradás. Ezen kiesésnek csaknem felét a gabonafélék vonatkozásában tudtuk be, de viszonylag jelentős károk voltak a burgonya-, a cukorrépa- és a zöldségtermesztésben Is. Napról napra egyre több szó esik a gazdasági mechanizmus átalakításáról. Természetesen felvetődik a kérdés: hogyan, miképpen? Többször hangsúlyozzuk, meg kell teremteni a kedvező feltételeket a népgazdaság íntenzifikálásához. Igen, de az intenziflkálás nem cél, az csupán a célhoz vezető utat jelenti. A párt gazdaságiéi szociálpolitikájának a célja: az anyagi és a szellemi javak színvonalának állandó emelése. És elsősorban ezt szükséges megérteniük a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum dolgozóinak — s mindenekelőtt a szocialista brigádok tagjainak. A szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a továbbiakban méltatta a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének aktív hozzáállását az Igényes termelési feladatok teljesítéséhez. Megköszönte a növénytermesztési részleg dolgozóinak, az állattenyésztőknek, a gépjavítóknak a munkához való példás, követésre méltó viszonyulásukat. Egyebek mellett hangoztatta, hogy a szocialistabrigéd-tagok tevékenysége nélkülözhetetlen a szövetkezeti dolgozók nevelésében, hiszen a kollektívák munkamódszerei, munkájuk színvonala teljes mértékben víszatükröződik az egyének munkájában is. Óriási jelentőségű a szó*cialista brigádok szerepe az Ifjú generáció nevelésében ts. A munkahelyi környezetbe beilleszkedni igyekvő fiatalokra nagymértékben hatást gyakorol a szocialistabrigád-tagok hozzáállása. A főbeszámolót követő vitában huszonötén szólaltak fel. Többek között szót kért František Pitra is. Egyebek mellett kifejtette, a szocialista brigádok mindig is úttörői voltak a haladó kezdeményezéseknek. Ggyszintén köszönetét mondott a brigádmozgalom tagjainak azon munkájukért, amit a 8. ötéves tervidőszak első esztendejében tettettek ki. Aláhúzta, hogy a társadalmi követelmények egyre igényesebbek. S egyre jobban előtérbe kerülnek a minőséggel kapcsolatos kérdések. Az intenzifikálási folyamatot valahogy jobban egybe kel1 hanvolní a természeti környezet alakftásával. Ebből kifolyólag természetesen a mezőgazdasági dolgozókra nap m'nt nap igényesebb feladatok megoldása vár. Éppen ezért az eddig elért — bár nagyon jelentős — eredményeket mintegy kiindulópontként szükséges elkönyvelni az elkövetkezendő időszak feladatainak megoldásához. Cé'ratörőbben, határozottabban szüksángs megoldani a gondokat azokon a területeken, ahol a munkamenet gépezete akadozik. Hiszen valamennyien jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági—élelmiszer-ipari komplexum területén elért eredmények nem vonatkoztathatók pozitív értelemben minden egyes kollektívára. De tudatában vagyunk annak is, hogy hol kell kiküszöbölni a hiányosságokat, mely összefüggésben van szükség javításra, tökéletesítésre. Beismerjük, a tudomány és a technika vívmányait a mezőgazdasági termelésben végképp nem hasznosítjuk kellő mértékben. Igaz, a szállítók sok esetben nagy adósai a mezőgazdaságnak. Pitra elvtárs még kiemelto, meggyőződésünk. hogy a szocialista brigádok tagjai a jövőben is úttörői lesznek a modern-'zálásnak, a hatékonyságra való törekvésnek. Vladislav THeška, a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke vitafelszó’alásában kiemelte, hogy a mezőgazdasági szocialista brigádok országos konferenciája azon időszakban zaihk, amikor a csehszlovák közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a Szovjetunió gazdasági-szociális átépítésének mozzanatait. A szovjet dolgozók kezdeményezése óriási hatással van hazánk dolgozóira is. A következőkben rátért. arra. hogy a szociallsfabrigád-mozgalom — a mezőgazdaságot illetően — mintegy 30 évvel ezelőtt kezdett k’bontakozni: a gép- és traktorállomásokon, az állami gazdaságokban — s ezen brigádok a fejlesztés szószólóivá váltak. Az ország mezőgazdasági üzemeit — és a mezőgazdasági szervezeteket — illetően a szocialiMabrigád-mnzgalnmban mintegy 413 ezer dolgozó fejt ki tevékenységet, ami az összlétszám 38 száza’éka. Ebből az egységes földmíives-sziivetkezetekben 18 ezer kollektíva működik, 225 ezer taggal, míg az állami mezőgazdasági szervezeteknél 13 ezer kolleMíva. nrntegy 188 ezer taggal. Sok esetben bíráljuk a komplex ésszerűsítő brigádok tevékenységét, tegyük hozzá rögvest: jogosan. A mezőgazdasági üzemekben csaknem 2 ezer 600 Ilyen brigád működik, 35 ezer tagot tömörítve. A brigádszerű munkaszervezés és javadalmazási módszerét öt és fél ezer kollektíva (77 ezer dolgozó) aikalmazza a mezőgazdasági üzemek viszonylatában. Pavel Jonáš, az SZFSZ Központi Bizottságának elnöke egyebek mellett szólt a nagy októberi szociálist!) forradalom jelentőségéről, illetve annak közelgő 70. évfordulójáról. Kiemelte, hogy a béke és a haladás gondolatai elválaszthatatlanok ezen kiemelkedő történelmi határkőtől. Majd rámutatott, az SZFSZ-nek az elkövetkezendő időszakban mindenképpen hatékonyabban szükséges hozzájárulni a szocialista brigádok és a komplex ésszerűsítő brigádok fejlesztéséhez. Nem elegendő csupán a brigádnaplók példás vezetése, a konkrét eredmények kimutatása a legfontosabb követelmény. És az eddigieknél fokozottabb figyelmet kell szentelni az Újító- és telte lálómozgalomnnk ts. Köztudott, hogy számos efsz-ben nem Is beszélhetnek ilynemű tevékenységről. S ha már a problémákról szólunk, semmiképpen se kerü’hetjük el, hogy a kötelezettségvállalásokat illetően úgyszintén sok esetben a formalizmus jegyei tapasztalhatók. Gyakran hiányzik az ellenőrzés, a szövetkezeti dolgozók nincsenek tisztában feladataikkal, tehát azokat tulajdonképpen nem Is teljesíthetik. Egy nagyon lénveges dolgot valóban tudatosítani szükséges: nem szabad visszariadni az újtól, a moderntől, az elavult módszereket pedig mindenképpen háttérbe kell szorítani. Aki másképpen cselekszik, a jövőben vajmi kevés az esélye az előrelépésre. Persze, nem elég, ha a problémákat csupán az SZFSZ Központi Bizottsága, illetve Csehországi és Szlovákiai Bizottsága tudatosítja kellő mértékben. Az aktív viszonyulásra az SZFSZ-alapszervezetek vonatkozásában is óriási szükség van. A további vitafelszólalók Ismertették az egybegyűltekkel gazdálkodást viszonyaik néhány mozzanatét, nagyító alá helyezték a hiányosságokat, problémákat, de beszéltek a sikerekről, eredményekről is. Ezen felszólalások által egy-két gondolat erejéig bepillantást nyerhettünk , különböző feltételek közepette gazdálkodó mezőgazdasági üzemek bétköznapjaibá, külön-külön elkönyvelhettük, Ütnek hol szorít a legjobban az a bizonyos cipő. • •• Összegezésképpen elmondhatjuk, hasznos tanácskozásra gyűlt össze csaknem öt és fél száz szoctalistabrigád-tag április elején Hradec Královéban, a Kelet-csehországi kerület központjában. Hiszen mind’g is szükség van a véleménycserére, a tapasztalatgyűjtésre. És ha ilyen vonatkozásban elemezzük a tényeket, nyugodtan leszögezhetjük: az alkalom megvolt — s a brigádtagok éltek vele. A kétnapos tanácskozás határozat jóváhagyásával ért véget. SUSLA BÉLA i
