Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-02 / 17. szám

1987. május 1. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Összefogással... (Fotó: —ita) Tavaszi remények HÁROMHETES LEMARADÁS Az Almás-Görgői (Jablonov nad Turňou — Hrnov) Egységes Földmű­ves-szövetkezetben a hosszan tartó fagyos napok és a szántókat borító hótakaró miatt a szokásosnál 17—20 nappal később — márciu 23 án — kezdhették meg a tavaszt munkákat A mindössze egy hétig tartó jó időt kihasználva 20 hektáron vetették e! a szántóföldön termesztett zöldségfé­lék magvait, a tavaszi árpát 40 hek­táron, a tavaszi búzát pedig 120 hek­tárom Juttatták földbe. Március 28-án újra lehűlt a levegő, eleredt az eső, mielőtt még a téli csapadéktól ned­ves talajok kiszáradhattak volna. Ott­­jártamkor — április 7 én — kény­szerű várakozásba dermedve talál­tam a mezei munkásokat gépeikkel együtt. Pedig mint minden eztendő­­ben, az idén Is szervezetten készül­tek a tavaszt munkára. — Most már mondhatjuk, hogy itt a tavasz — állapítja meg Ferencz István, az efsz növénytermesztési ágazatvezetője. — Már mindenki men­ne a határba. Ma Is megpróbáltuk, hogy elbfrják-e a földek a gépeket, de hiába. Nagyon puha még a talaj. Holnap újra kísérletet teszünk, bár útabb esőfelhők érkezését Jelzi a me­teorológia. Sokáig nem tarthat ez a várakozás. Háromhetes lemaradást kell pótolni Szerencsére elég e gé­pünk, ha hozzá tudunk kezdeni a munkához, akkor már gyorsan hala­dunk. A tervek szerint még 130 hektár tavaszi árpát kell(ene) mielőbb el­vetni, habár az Idős emberek errefe­lé azt tartják: áprilisi árpa maradjon a zsákban. Ezért a vetés előtti talaj­­-elókészítés már valóban sürgős. Amennyiben egy héten belül nem lép. hetünk a földekre, a maradék 80 hek­tár tavaszi búzát már el sem vetjük, hanem kukoricával pótoljuk. Mind­ezek mellett a legnagyobb felada­tunk: jól előkészített falaiba 100 hek­táron kell szemes kukoricát vetnünk. Közben gondolnunk kell a takarmány­­borsóra Is, melynek magját 100 hektár várja. A silókukorica vetésterületét 110 hektárban határozták meg. Az idén — a vadkártételt megelőzendő — 70 hektáron termesztenek Hvbar hibridfüvet, amely a sllókuíoiIcánál jóval magasabb — 60—70 tonnás — átlagos hektárhozammal szolga — Nehéz tavasz vár ránk — foly­tatja Ferencz István —, újra nem lesz se szombat se vasárnap, se ün­nep. Nem marad más hátra: minden órát hasznosítanunk kell. Még ak­kor is, ha ez nagy költségekkel (ár. Hiszen munkaszüneti napokon 50 szá­zalékkal több bért fizetünk. MINDENKI TÜRELMETLEN Most azonban minden átlagbér­­-szároftgatásnál fontosabb a tavaszi munka. Mindenki türelmetlen: az em­berek az eget és a talajt kémlelik. Az elvégzendő munkák sorrendiét mindenki Ismeri. Első a talaj-előké­szítés a gabonafélék és a takarmány­­borsó alá. Ez a három ŠKODA-180-as vezetőire — Beeze Gézára, Kovács Istvánra és Nemes Bélára — vár. A simítózás után kiszórják a szemcsé­­zett, kombinált (NPK) összetételű műtrágyát s(kállum és foszfor ható­anyagból a tavaszra megrendelt mennyiséget nem szállították le a gazdaságnak), majd nebézboronával, néhol kultivátorral dolgozzák be a talajba. Hat vető^ép (ebből három tárcsás típusú) Lengyel Bélával, Ge­­nyo jánossal, Hanesz Gézával, Sallay Istvánnal és Kardos Bélával áll-vár készenlétben ... Valamennyien abban reménykednek, hogy talán másnap, egy két helyen már kezdhetik a mun­kát —ha az éjszaka nem lesz újabb eső — mert így két-három nappal to­vább tart a kényszerű rostokolás. Persze, azt Is tudják Görgőn, hogy ebben a rosszban végül sok jő Is le­het. A talajban — bár a felső és az alsó nedvesség még mindig nem ta­lálkozott — ez Időben elegendő a nedvesség, s ez élteti azt a reményt, hogy a tavalyi aszályos esztendőt nem követi most egy második. E? a nedvességtartalék kincseket érhet. Az ágazatvezető szerint az Időjá­rás az őszi gabonaféléknek kedve­zett. A 60 hektár őszi árpa kicsit megsínylette ugyan a téli fagyokat, a 220 hektáron vetett őszi búza azonban kifagyás nélkül telelt át, bár fejlettsége jóval gyengébbnek mutatkozott ä szokásosnál. Szerencsé­re Idejében elvégezték a fejtrágvá­­zást. így az utóbbi napokban meg­erősödött, a legtöbb táblán most biz­tatóan zöldell. Tehát még minden jó­ra fordulhat. A növényvédelmi mun­káknál megvárják mennyire volt ha­tásos a Gleannal történő őszi per­metezés, és ahol szükséges, Amlnex­­szel megismétlik a kezelést. Erre a célra egy kisebb és egy 4 ezer lite­res űrtartalmú IFA teherkocsira sze­relt Kertitox-Globál permetezőgép áll a rendelkezésükre. TORLÓDNAK A MUNKÁK Aki megtekinti a gépműhely előtt felsorakozott traktorokat, tárcsákat, vetőgépeket, az láthatfa: idejében megtörtént a felkészülés. Minden és mindenki indulásra kész. Most már — ahogy a traktorosok egybehang­­zóap mondják — csak napsütés és szél kellene. A gépjavító ágazat ve­zetője — juhász László mérnök — bízik a hozzáértő, szorgalmas embe­rekben és a jól kijavított gépekben. Épp ezért, szerinte, ha a talaj fel­szárad, attól számítva hat-hét nap elég lesz a stmftőzásra, boronálásra és a vetésre. Most nagy baj még nincs. Minden­esetre a határi munkák időrendi rangsorát a kialakuló helyzettől függően kell mindig megállapítani. Ezen a sürgető tavaszon különösen kell ügyelni a talaj-előkészítés és a vetés minőségére. Sok függ tehát at­tól a 25—30 embertől, akik ezekben a munkákban részt vesznek. Nekem sokat mondott, hogy a gör­gői határt járva két helyen is ott láttam a tábla szélén előkészítve, a vontató horgokra akasztva a boro­nákat, slmítőkat. Csak elébük kell állni a traktorral, ha az idő engedi — és indulás! Érződik: egy percet sem akarnak tétlenkedni. KORCSMÄROS LÄSZL0 A mezőgazdasági üzemekben a ter­melést egyre korszerűbb gépekkel végzik, ami egyben megköveteli a gépesítő központok és a javítóműhe­lyek szüntelen fejlesztését is. Ilyen irányú törekvés tapasztalható a Szlo­vákgyarmati (S’ovenské Oarmoty) Magtermesztö Állami Gazdaságban is, amely a Nagykürtös! (Veľký Krtíš) járás déli részén hat község határá­ban, több mint három és fél ezer hektáron gazdálkodó. Ezen terület megműveléséhez számtalan munka­eszközre van szükség. A kővári (Koláry) gépesítési köz­pontnak jelentős része van gazdasági méretben is a növénytermesztés fej­lesztésében, hiszen az összterület mintegy negyedét látja el a szüksé­ges technikával. Ennek eredményes biztosítása érdekében kezdték meg a részleg korszerűsítését, melynek ke­retében egy diagnosztikai központ Is épül. Bár a létesítmény teljes befeje­zéséig még néhány műveletet el kell végezni, a gépjavítók már igénybe vették a tágas csarnokot. A tél folya­mán a 4a'vaszi munkákra való felké­szülés keretében jó néhány erőgépet javítottak ott. — A diagnosztikai központ a kere­kes traktorok rendszeres ellenőrzésé­re, kezelésére, ápolására készült — magyarázta Cseri Péter müszakveze­­tő. — A traktorok a gépkezelők által kitöltött „kórlappal“ érkeznek ide. A tapasztalt, ügyes kezű szerelőknek — Vojtech Hután, Szedmák Tibor, La­dislav Opánský, Nagy Arpád, Cseri Ottó és társaik — köszönhetően min­den erőgép üzemképes állapotban várta a tavaszi munkakezdést. Ф Milyen tapasztalatokat szereztek a tél folyamán az új javítórészlegen? — Annak ellenére, hogy a létesít­mény inég nincs teljesen befejezve, eredményesen szolgálta a gépjavítást. Igaz, ez az időszak több hiányosság­ra is rámulatott, amelyeket a jövő­ben a kedvező munkahelyi feltételek érdekében feltétlenül el kell távolí­tani. Egyike ezeknek a megfelelő hő­mérséklet hiánya, ugyanis legnagyobb Igyekezetünk ellenére sem sikerült elérni olyan hőfokot, ami a munka­végzéshez kielégítő lett voina. Ennek legfőbb oka a vasvázas, hengerszerű épület nem kielégítő hószigetelése, aminek tökéletesítését már meg is kezdték. Bizony, csak elismeréssel lehet szólni a gépjavítók helytállásá­ról, akik a tél folyamán, nemegyszer fagypont körüli hőmérs'ék'eten végez­ték munkájukat. Tennivalójuk akadt bőven, hiszen a tavalyt száraz ősz igencsak megviselte az erőgépeket, melyek legtöbbje komoly javítást igé­nyelt. Beszélgetésünk közben megérkezett Zolczer Imre mérnök is, a központ gépesftője. Az 6 szavai szintén arról tanúskodtak, hogy a munkahelyi fel­­téte’ek javítására való törekvés egy­előre még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. — A gépjavítás kedvezőbb feltéte­leinek megteremtését célzó Igyekezet feltétlenül dicséretes, ám az eddigi tapasztalatok azt sejtetik, hogy több, a tervezésből adódó hiányossága is van a létesítménynek — mondta, majd konkrét tényekkel bizonyította szavat igazát. — A tervezők „kifelejtették“ például a függődarut, ami nélkül a gépek nagyjavítását szinte lehetetlen elvégezni. Az egyes géprészek (mo­tor, futómű stb.) kiemelése, mozgatá­sa komoly erőt Igényel, megfelelő emelőszerkezet híján ez a művelet balesetveszélyessé válik. Ezt a hiá­nyosságot ezért a jövőben ideiglenes megoldással igyekszünk majd helyre­hozni, hogy gépjavítóink gond nélkül végezhessék a gépjavítás minden fo­lyamatát. A diagnosztikai központ gépjavítói tehát munkájukat egyelőre hiányos feltételek közepette végezhetik, ám bizakodásra van okuk, hiszen a léte­sítmény teljes egészülte — és az észlelt hiányosságok eltávolítása — után az eddiginél sokkal kedvezőbb lesz a helyzet. Külön helyiség szolgál majd a gépek tisztítására, külön azok félautomatikus ápolására, kenésére. Bojtos János (A szerző felvétele) Korszerűbb feltételek között JÁRÁSI KÖRKÉP AZsigárdi (Žiharec) Egységes Földműves-szövetkezet székházában április 14-én a Galántai (Galanta) járás efsz einek föagronómusal találkozlak, hogy megvitas­sák, miként alakult a tavaszi munkák menete, mit végeztek el ez ideig, s milyen feladatok megoldása várat még magára. Az eszmecserét — amelyen a Bratislava! Talajtani Kutatóintézet néhány munkatársa ts részt vett — Demian Macák, a Galántai járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője v ezette. Egyebek közt elmondta, hogy a járás területén az elmúlt napokban 30—50 milliméter csapadék esett. Ennek következtében, saj­nos, a tavaszi munkák további elhúzódásával kell számolni. A földekre előreláthatólag csak a hétvégén mehetnek ki a gé­pek. Az eddig elvégzett munka nem számottevő, főleg a cukor­répa szempontjából. Megnyugtató viszont, hogy az, őszi búza — ahol időben elvetették — jól fejlődik. Az előre kidolgozott terv szerint e hét elejére — április 13—14-ig — a cukorrépa 60—70 százalékát kellett volna az üzemekben elvetni. A valóság azonban ezt távolról sem iga­zolja, hiszen eddig csak egy két szövetkezetben tudták a cu­korrépa egy részét elvetni. A tavaszi árpa 50 hektár kivételé­vel a földben van már, a borsó szintén. A felszólalások közt néhány Igencsak hasznos és megszívle­lendő javaslat hangzott el. Ezek közül szeretnénk néhányat szemléltetni, melyeknek az időjárás eddigi alakulása, vala­mint a tavalyi termésk'esések miatt fokozott jelentőséget tu­lajdonítanak A hosszú tél következtében későn kezdődött meg a vegetáció, amely az elkövetkezendő időszakban arra készteti a szakembereket, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a növények fejlődését és azok öntözését. Mint tudjuk, ha na­gyobb mennyiségű nitrogént adagolunk a növényeknek, abban az esetben növelni tudjuk a hektárhozamot. Ugyanakkor a nitrogén optimális adagolásával csökkenteni lehet a vegetá­ció tdejét. Ennek az eljárásnak az Idén őriasi jelentősége van, hiszen ez gyakorlatilag minden növényre érvényes.. Márpedig ha pótolni kívánjuk a tavalyi kieséseket — amennyire csak lehet —, csökkenteni kell a már most mutatkozó hiányt. Ez esetben nem marad más hátra, mint nagyobb figyelemmel kí­sérni a növények vegetációját, hogy a kultúrák kellő időben megkapják a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot, egyebek közt a vizet is. A szakszerű öntözésnek az idén a tavalyinál is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani. Vagyis állandóan el­lenőrizni kell a talaj nedvességtartalmát, hogy ne csökkenjen 60 százalék alá. Ilyen szempontból a szemesek fejlődésében a tejes érés időszaka a legveszélyesebb, mert ekkor van legtöbb vízre szükségük. A felszólalók hangsúlyozták, hogy ajánlatos a vegetáció elején is öntözni. Hiba lenne a természet szeszé­lyeire bízni a talaj nedvességtartalmának a biztosítását. Fel­hívták a figyelmet arra is, hogy a kései öntözéssel csökken a Nem ritka látvány a rengeteg viz magképződés. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az egye­­dek a 9—12 napig tartó tejes érés alatt jusanak kellő mennyi­ségű vízhez. Ezzel az eljárásai ezt az időszakot akár 26 napra is meghosszabbíthatjuk, amely a magképzödés szempontjából rendkívül fontos. A cukorrépával kapcsolatban rámutattak a jó minőségű vetés és a rendszeres öntözés jelentőségére is. Ugyanis a cukorrépa a mintegy 180—185 napig tartó vegetá­ciója alatt igencsak vizigényes. Júniusban a legideálisabb ön­tözni, amit szeptember derekáig ajánlatos folytatni, mivel abban az Időszakban általában kevés a csapadék. Hogy miért volt szükséges mindezt elmondani? Figyelmez­tetőül azoknak, akik netán még nem tudatosították a reájuk háruló nehézségek terhét. A fentiekben említettük már, hogy rövidebb lesz a vegetáció, ezért jobban ki kell használni min­den lehetőséget, beleértve az öntözést is. Nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy az utóbbi három év csapadékszegény volt, így a látszat ellenére Igényes öntözési időszak vár a me­zőgazdászokra. A gondokat csak növeli, hogy a Járásban jelenleg közel 2 ezer 500 hektár szántó megműveletlen a belvíz miatt, ahol feltehetően az év feléig nem lehet majd vetni. A többi terület nagy részén azonban kimutaható a tavalyi szárazság hatása. A szakemberek azt ajánlják, hogy a belvíz által sújtott terü­letekre különösen korai kukoricát kell majd vetni. A járás föagronómusal számára gondot okoz az a meteoro­lógiai előrejelzés, miszerint az idén június végéig kevés csapa­dék várható. Ezek szerint a május száraz lesz, ami a gabona­féléknek semmiképp sem kedvez. Ezért még ha téves előrejel­zésről van is sző, akkor is fel kell készülni az igényes öntö­zésre. A belvizek szempontjából a helyzet Tešedíkovo, Zsigárd és Vágíarkasd (Vlöanyj határában a legrosszabb. Az elmondottakból egyértelműen kitűnik, annak ellenére, hogy még csak a munkák elején tartanak, máris tornyosulnak a gondok. Éppen ezért minden percet ki kell használni, mert mi lesz, ha két-három nap múlva újabb eső puhítja meg a föld kérgét? Kép és szöveg: Macsicza Sándor i Г

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom