Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-11 / 14. szám
1987. április ÍL SZABAD FÖLDMŰVES A genfi leszerelési Március végén fejeitek be Genfben az atom- és űrfegyverekröl folytatott szovjet—amerikai tárgyalások mostani fordulóját, április 23-án ájabb forduló kezdődik Erről nyilatkozott Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium leszerelési főosztályának vezetője. E tárgyalások gerincét — érthető módon a közepes hatótávolságú atomfegyverekről folyó tárgyalások képezik. A közvélemény biztató prognózisokat szeretne, azonban Karpov szerint korai még előrejelzésekbe bocsátkozni, mivel sok a tisztázatlan probléma. Nem utolsósorban azért, mert az amerikai álláspontban az utóbbi időben negatív elemek bukkantak fel. Az amerikaiak például azt akarják kikénvszerftenl, hogy az egyezmény lehetőséget adjon a Pershing—2 rakéták és a manőverező robotrepülögépek átalakítására, illetve a robotrepülők hajókra való áttelepítésére. E kérdésben a szovjet álláspont világos és logikus: as egyezménv a rakéták megsemmisítését kell hogy szolgálja, nem pedig a Pereli ing—2-k rövid távúra való átszerelését. Viktor Karpov felvetette a lehetőséget, hogy a Szovjetunió válaszlépésként erre nem lefelé., hanem fölfelé módosíthatná saját SS—20-as rakétáit, azokat hosszú távúakká, interkontinentális (3 ezer 500 km-nél nagyobb hatótávolságú) rakétákká átalakítva, azonban ezt • lépést a Szovjetunió nem akarja. Ha viszont erre mégis szükség lenne, ezzel Moszkva nem szegne szerződést, mert Washington már bejelentette szerződésbontását. mi több, e gyakorlatban t* túllépte a stratégiai fegyverrendszereket korlátozó egyezmény, a SALT—2 előírásait . Ami a rövid hatótávolságú európai rakétákról szőlő tárgyalásokat Illeti, nincs lényeges ellentét a kezdést időpont körül. A Szovjetunió közvetlenül az enrorakéta-egyezmény létrejötte utal. az Egyesült Államok pedig az aláírástól számított hat hónapon belül kezdené a megbeszéléseket. Ellentétes viszont az alapállás: Mnszkva a rövid hatótávolságé rakéták számának az 1986. október 11-1 szinten való befagyasztását akarja (a reykjavlki csúcs időpontja), (Washington visxont — azza) érvelve, hogy a szovjet fél lgv jelentős erőfölénybe kerülne — növelni akarja ezen fegyvertfpusok számát (Italában, Így Európában is. A közepesnél kisebb hatótávolságú rakéták kérdésében elfoglalt amerikai álláspont különösen ellentmondóvá válik annak az amerikai követelésnek a fényében, hogy a felszámolandó európai Pershing—2-eket .ne leszereljék. hanem rövidebb hatótévol-' ságú eszközökké alakítsák át. Nyilvánvaló, hogy így újra közepes hatötávolságúakká lehetne őket alakítani, vagyis gyakorlatilag fennmaradnának Európában a közepes hatótávolságú rakétaerők. Ezt az amerikai álláspontot képviselte Margaret Thatcher brit miniszterelnök Is Moszkvában tett látogatásán. Nyílt és őszinte légkörű tárgyalások során jelentős szovjet—brit megállapodásokat Írtak alá, a leszerelési kérdésekben azonban fennmaradtak a nézetkülönbségek. A brit miniszterelnökasszony kitartott korábbi nézetei mellett, melyek szerint az eurorakéták kérdését össze kell kapcsolni a rövid hatótávolságú rakétákéval. Mivel a szovjet rövid hatótávolságú rakéták elérik Nagv-Britannia, Franciaország és az NSZK területét, a Nyugatnak „egyensúlyba“ tárgyalások esoiyei kell hoznia — értsd: növelnie — saját rövid hatótávolságú rakétáinak számát, hangoztatta. A teljesség kedvéért azonban hadd idézzük azt a kijelentését is, hogy Nagy-Britannia nem támaszt akadályt a területén lévő USA-támaszpontok ellenőrzésében, ha megállapodnak az eurorakéták leszerelésében. Viktor Karpov rámutatott: a Szovjetunió sohasem egyezett bele a rakéták számának növelésébe, mivel nem a fegyverkezési hajsza törvényessé tételéről, hanem éppen a megszüntetéséről kell párbeszédet folytatni, az egyensúlyt nem „fölfelé”, hanem „lefelé“ kell megteremteni. Nyiknlaj Cservov vezérezredes, a szovjet hadsereg vezérkarának főcsoportfőnöke az egyensúlyi összetevőket ismertetve kijelentette, hogy a Szovjetuniónak valóban valamivel több rövidebb hatótávolságú rakétája van. A NATO azonban jelentős, másfélszeres fölényben van a csapásmérő. nukleáris fegyverekkel felszerelt légierő tekintetében. Közepes hatótávolságú rakétája is a NATO-nak van több. A rövidebb hatótávolságú rakéták kérdésének megvitatása során meg kell vizsgálni a csapásmérő légierőket, az előretolt állomásoztatású amerikai eszközök kérdését, és a hagyományos fegyverzet, illetve a haderők nagyságát Is. A hadműveleti-harcászati (500— 1000 km hatótávolságú) rakéták kérdése azonban nem tartozik a közepes hatótávolságú rakétákéhoz. Legfeljebb annyiban, hogy megállapodás esetén a Szovjetunió a saját területére vonja vissza a nvugat-európat telepítésekre válaszul Csehszlovákiába és az NDK-ba telepített megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáit, ezek további sorsáról azonban már az e fegyverekről folytatandó tárgyalásokon kell dönteni — hangsúlyozta Nyikola) Cservov. A vezérezredes kijelentette: az 500 kilométernél kisebb hatótávolságú harcászati rakéták kérdése a Varsói Szerződés budapesti felhívásában megfogalmazott javaslatukkal áll szoros kapcsolatban, hiszen ezek a rakéták a hadosztályok és hadtestek fegyverzetének szerves részét képezik. A'Szovjetunió azért választotta külön a közepes hatótávolságú rakéták kérdését, hogy zöld utat teremtsen a megállapodás számára. Most e fegyverfajta köré próbálnak üjabb csomagot létrehozni a hadműveletl-harcászati és a harcászati, valamint a hagyományos fegyverek kérdéskörének hozzákapcsolásával. Mind Viktor Karpov, mind Cservov vezérezredes hangsúlyozta: a Szovjetunió minden fegyverfaltát illetően kész az egyensúly megteremtésére. Ennek azonban csökkenés — és nem növekedés — révén kell megvalósulnia. Az új ülésszak megkezdése előtt Gnstiv Hosák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke üzenetet Intézett a genfi leszerelési konferencia ‘résztvevőihez, amelyben hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió által az európai közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésére tett legutóbbi javaslat reális esélyt teremt a háborús konfrontáció veszélyének csökkentéséhez földrészünkön és az egész világon, őszinte érdekünk egy ilyen megállapodás gyors elérése. Vele együtt ml ts reméljük, hogy a leszerelési konferencia e kínálkozó nagyszabású lehetőséget hatékonyan kihasználja az emberiség békéjének megteremtéséhez. AZ USA POLITIKAI „LABORATÓRIOMÄBAN“ — Most komoly kutatásokat folytatunk, hogy valami olyat találjunk ezekben a szovjet javasaitokban, amivel elutasíthatjuk az európai közép-hatótávolságú rakéták leszerelését. (D. Ag-ajev rajza) MAGYARORSZÄG FELSZABADULÄSÄNAK ÉVFORDULÓJÁN A termőföld védelméért Április 4-én. Magyarország felszabadulásának évfordulóján az ostromlott, s rommá lőtt Budapest látványa, a földosztás képei elevenednek meg szemünk előtt. A- zoknak az öröme, akiknek*- azelőtt talpalatnyi föld sem jutott, azoknak a reménykedése, akiknek házakat, gyárakat kellett emelniük a romok felett. Az emlékezés kegyeletén túl, felgyorsult korunk sürgetésében most azt vesszük szemügyre, mi foglalkoztatja e számunkra földrajzilag és érzelmileg is legközelebbi ország mezőgazdaságát. A termőföld védelméről hozott törvényt nemrég végétért, tavaszi ülésszakán az Országgyűlés, ahol Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is felszólalt. A termőföldről beszélt, amely kétmillió embernek nyújt megélhetést, s élelmet ad az ország lakosságának. Ez a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület Magyarország összes földjeinek 70 százalékát képviseli. Európában egyedül az Egyesült Királyságban találni ennél nagyobb arányt. E nagyarányú termőterülettel Magyarország olyan kincs birtokában van, amelynek mennél Jobb hasznosítása országos érdek, a mezőgazdaság elengedhetetlen kötelessége. A föld tulajdonviszonyainak, használatának fejlesztése fontos eleme, része volt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Az ötvenes évek végén, 1960-ban, l£61-ben — tehát csaknem három évtizede — a földosztást követő kisparaszti gazdaságok helyére szocialista tulajdonviszonyokra alapozott nagyüzemi mezőgazdaság került. Kialakultak ezzel a társadalom, a gazdasági élet egy igen fontos területén a szocialista építés lehetőségei. A magyar mezőgazdaság sikeres kibontakoztatását, olyan ütemű fejlődését, amelyre a történelemben eddig nem volt példa — s amelyet a nemzetközi színtéren is elismernek —, a szocialista birtokviszonyok alapján érték el. Ennek a kibontakozásnak — rkárcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezésének — az agrárpolitika mutatott irányt. Ennek az agrárpolitikának a szocialista elvek érvényesítése mellett az volt a célja, hogy az alkotó ember cselekvőkészsége mennél jobban érvényesülhessen. Ezt szolgálták a földhöz kötődő intézkedések is, s ezeket kívánja szolgálni a most jóváhagyott földtörvény Is, hogy a termőföld gazdagabb termést érleljen és nagyobb értéket adjon művelőinek is, az országnak is. Az elmúlt csaknem három évtized során, miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma a korábbinak a felét sem éri el, gabonából 6,5 millió tonnáról 15 millió tonnára, vágóállatból 1,1 millió tonnáról 2,3 millió tonnára nőtt a termelés. A gyümölcsből és szőlőből is jelentősen, mintegy másfélszer-kétszer többet adtak a földek. A mezőgazdasági termelés növekvő eredményei melle« még az 1970-es években is csaknem 250 ezer, évente átlagosan 24 ezer 800 hektárral, tehát igen nagy mértékben csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Igazán érdemi változást az 1981- -es évtől, a törvényi szigor és vele párhuzamosan a lendületesebb, bár még mindig elég szerény ütemű rekultivációs munkák hoztak. Azóta jelentősen, a korábbiaknak mintegy a felére mérséklődött a mezőgazdaságilag hasznosítható földterület csökkenési üteme. A jövőben — az elfogadott törvény szigorával — még tovább kívánják mérsékelni ez a csökkenést, s ezzel párhuzamosan fokozni akarják a mezőgazdasági földterület termőképességét. A termőterület ugyanis nem növelhető, de e talajok termőképességének gyarapítása még nagy lehetőségeket tartogat. Ma a gazdaságok nagy része okszerűen gazdálkodik, rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra alapozva történik a tápanyag-visszapótlás, s ebben egyre nagyobb szerephez jut a szervesanyag-ulánpótlás. A termésnóvekedésben nagy szerepe van annak, hogy az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége hatóanyagban számolva a három évtizeddel ezelőtti 10—12 kg-ról 200 kg fölé emelkedett. Az Is hozzátartozik ehhez, hogy a tápanyag-visszapótlás a termelés egyik jelentős költségtényezője. A gabonatermelésben például a termelés közvetlen költségeiből a műtrágyázás 25—30 százalékot képvisel, amely a mai árakon egy tonna búza árával azonos. Ez is ösztönzi a termelőket az okszerű használatra. Az üzemek egy részében a felhasznált műtrágya mennyisége elmarad az agronómia! igényektől. Ahhoz, hogy a terméshozam növelésére iránvuló terveket teljesíteni tudják — okszerű műtrágyázással és más módon is erőteljesen növelni akarják. Magyarországon ma a meliorációs munkák részesülnek a legnagyobb (átlagosan 60 százalékos) állami hozzájárulásban. Mostanában évente 120 —150 ezer hektáronn végeznek meliorációt. E munkához — hasonló mértékű támogatással — az idei évtől 200—250 ezer hektár savanyú kémhatású terület meszezése kapcsolódik. Mindaz, amit a flild termőképességének fokozásáért tesznek, nem öncél, hanem országos érdek. A természeti környezet védelme kapcsán gyakran vetődik fel, hogy sok vegyi anyagot — műtrágyát és növényvédő szert — használ a mezőgazdaság. Európai sorrendben a műtrágya-felhasználásában Magyarország a nyolcadik helyen áll. Ennek megfelelően alakulnak a növénytermesztés hozamai Ezzel kapcsolatban az a véleményük, hogy nem a túlzott vegyszerfelhasználás okoz nehézséget és jelent veszélyt, hanem a szakszerűtlen és felelőtlen. Ezért tartják fontosnak a talajvizsgáló laboratóriumok rendszerét, a növényvédelmi szakemberképzést, a felhasználás ellenőrzését, a fokozottabb felvilágosítást. Elengedhetetlennek tartják olyan anyagok, eljárások még kiterjedtebb alkalmazását, amelyek jobban óvják a környezetet és a termőtalajt. E tekintetben örvendetes tényként^ könyvelik el a folyékony műtrágyázás terjedését, a környezetkímélő, szelektív, nagyhatású növényvédő szerek bevezetését. Napjainkig csaknem másfél millió hektár területen mintegy 25 milliárd forint ráfordítással megállították e talajpusztulást, javították atalajok termőképességét, s megszüntették a belvízkárokat. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek — amelyek a terület több mint 90 százalékát birtokolják —, a hasznosítás során jó gazdának bizonyultak. A területek táblásltásával, a művelési módokkal, a biológiai tudomány, a növénynemesítés által kínált lehetőségekkel a szántók mintegy háromnegyedén a nemzetközi élmezőnynek megfelelő, azt megközelítő hasznosítási színvonalat értek el. A kertészeti kultúrák — amelyek Magyarországon a mezőgazdasági átlaghoz képest háromszoros értéket adnak — a földek 5,5—6 százalékát foglalják el. Ennek az aránynak az alapján Magyarország Európában Olaszország, Spanyolország és Görögország után sorolható. Az élelmiszer-gazdaság az Intenzív pályára való átállás korát éli, számára a belső helyzet és a külső körülmények egyaránt megváltoztak. Belül megszűnt a kizárólagosan mennyiségi Igény: szükség van a többre, de érték legyen. Ez már összefügg a külső körülményekkel, az exportlehetségek szabta fejlesztéssel. Azzal, hogy minőségben és gazdaságosságban elmaradás nélkül nyomon tudja követni az ország mezőgazdasága azokat a változásokat, amelyeket a nemzetközt agrárpiac mutat. Az új törvény igazodik a termelés, a gazdálkodás mai követelményeihez. Bizonyos, hogy segíti azt a törekvést, hogy az elmúlt évhez képest, 1990-ig a mezőgazdasági termelés bruttó értéke mintegy 12 százalékkal, nettó értéke pedig 16—17 százalékkal nőjjön. Arra irányítja a figyelmet, amit egyetlen gazda, egyetlen földművelő ember sem feledhet — a minőség, a versenyképesség a termőföldön kezdődik. Az Európai Gazdasági Bizottság történelmi feladata 'Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Genfben Bnnepl nagygyűlést rendezlek. Kormányok és államfők fejezték ki jókívánságaikat, méltatták e nélkülözhetetlenné vált gazdaságpolitikai és szervező bizottság, e fontos „kapocs" szerepét és tevékenységét. Az Európai Gazdaság) Bizottság es Európai Gazdasági és Szociális Tanács területileg szervezett, regionális bizottságainak egyikeként 1947 márciusában alakult meg. Azt a feladatot i kapta, hogy megtárgyalja, elősegítse I az összeurópai gazdasági együttműködést, a kelet-nyngati kereskedelmet. erősítse az enrópai országoknak a világ más országaihoz fűződó gaz- I dasági kapcsolatait. Tagja 33 enrópai ország, valamint az USA és Kanada. Vezető szerve ez évente ülésező Közgyűlés, ennek részvevői s tagállamok kormánymegbízottjai. akik szavazati joggal rendelkeznek, továbbá megfigyelők, közöttük az ENSZ szakosított intézményei. a KGST és a Közös Piac képviselői. Munkáját különböző szakbizottságok segítségével végzi. Szerepe van a helsinki Záróokmány összeurópai gazdasági együttműködési feladatainak végrehajtásában is. Lnbomfr Strongal, a CSSZSZK miniszterelnöke így ír erről az évforduló kapcsán küldő« üdvözlő levelében: „A csehszlovák kormány nevében nagyra étékelem a bizottságnak azt a pótolhatatlan szerepét, amelyet eddig betöltött, és ma is betölt tagállamai kapcsolataiban. Egyúttal szeretném kifejezni elismerésemet negyvenéves fannillfsa alatt az európai gazdasági, tudományos-műszaki és ökológiai együttműködés fejlesztésében kifejtett munkájáért. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága különösen fontos helyet töltött és tölt be az ENSZ Alapokmányában lefektetett célok és elvek regionális szintű érvényesítésében, a különböző társadalmi rendszerű országok gazdasági kapcsolatait illetően. Tevékenységében az európai biztonsági és együttműködési konferencia Záróokmányáböi származó fontos feladatokat is tejesít. A történelem kritikus szakaszát éljük át nemcsak politikai és katonai téren, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatuk fejlődése terén is. Ez főleg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága küiönbözó társadalmi rendszerű tagállamai közötti viszonyra érvényes. Állandóan mélyül a kölcsönös gazdasági kötődés az egyes országok, sőt egész régiók között, s a felenlegí nemzetközi gazdasági kapcsolatok időszerű problémáinak kiéleződése. valamint a gazdasági és tudományos-műszaki fejlődés kérdéseinek megoldása a nemzetközi együttműködés kiszélesítése érdekében új lépéseket követel. Az ENSZ Enrópai Gazdasági Blzottsága tagállamai közötti együttműködés gazdasági problémáinak és kérdéseinek olyan szinten való megoldásával, mely megfelel a világgazdaságban elfoglalt helyünknek, a bizottság jelentős mértékben hozzájárulhat a világ szükséges gazdasági stabilizációjához és a nemzetközi kapcsolatok pozitív Irányú fejlődéséhez. A távolságok a telekommunikációs eszközök ós az emberek közötti kapcsolatok szorosabbra fűződése áltat egyre csökkennék, s Európában a kapcsolatok intenzitása azáltal is nő, hogy az egyes országok fejlődésével összefüggő problémák és feladatok többsége egyre inkább túlnő az országhatárokon. Ezért továbbra is növekszik a megoldásuk érdekében való együttműködés szükségessége.“ Ezért a bizottság által szervezett együttműködés Európában nemcsak lehetséges, hanem szükséges, Európa számára létszükséget. Európa jövője megköveteli a két társadalmi rendszer közötti bizaimat, a gazdasági, tudományos-műszaki és az ökológiai együttműködés terén is. A bizalom ezen a téren bizonyosságot is jelent, hogy egyik részről sem kezdeményeznek olyan lépéseket, amelyek valamiképpen megkárosítanák a másik felet. Ezért fontos lenne, ha az elkövetkező időszakban az EGB erősíthetné tagállamai között a bizalmat, s ha kezdeményezésére növekednének az erre tett erőfeszítések. A csehszlovákiai jókívánság ezzel kapcsolatosan annak a reménynek ad kifejezést, hogy „az európai országok a múltéi legyenek, s helyettük jószomszédi kapcsolatok létesüljenek, az egyes országok politikai és gazdasági együttműködésének alapjaként. Véleményünk szerint azonban már régen Itt az Ideje, hogy az enrópai együttműködés akadályait eltávolítsák.“ Az öj Európa építése az ennek megfelelő politikai és gazdasági infrastruktúra fejlesztését feltételezi. Ebben a folyamatban az Epurépai Gazdasági Bizottságnak történelmi lehet 8 feladata. —h— V
