Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-11 / 14. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. április 11. BESZÉLGETÉS MARKUSEK RICHARD MÉRNÖKKEL, AZ ÉRSEKÚJVÄRI (NOVE ZÁMKY) jÄRÄSI mezögazdasAgi IGAZGATÓSÁG MUNKAVÉDELMI felelősével Ideje lenne már lépni AZ IGÉNYESSÉG IEGYÉ8EN A Tóketerebesi (Trebišov) járás legjobb gazdaságai között tartják nyilván a Csicseri (Cifiarovce) Egységes Földmüves-szövetkezetet. Ez a tény határozottan figyelemre méltó, ha tudatosítjuk, hogy a szövetkezet hatalmas Ipari központ, a vegyiművek, a hőerőmű, a szövóüzem és a cipőüzem tőszomszédságában fekszik. Nagykapos (Vefké Kapušany) is csak egy kőhajításnyira van, a mátyócl (Mafovce) átrakóállomás ugyancsak a közelében, tehát nagyon sok Ipari létesítmény vonzereje hat az Itteniekre, számtalan munkalehetőséget kínálva. Érthető, hogy emiatt a szövetkezet nem bővelkedik munkaerővel. Elég nagv a fluktuáció. A 478 állandó dolgozóból 176 a nő dolgozó. Mint általában az ungvidéki gazdaságokban, itt Is elég magas a tagság átlagos életkora, így például a növénytermesztési ágazatban 53, az állattenyésztési részlegen 52 év. Az viszont már pozitív mutatónak számít, hogy a dolgozók 72,6 százalékának van szakképesítése. Tehát az, hogy a gazdaság eredményesen tevékenykedik, elsősorban a sokoldalúan képzett, öntudatos és munkaszerető dolgozók érdeme. A szövetkezet zárszámadó közgyűlésén elsősorban a hiányosságokat taglalták. Pedig a mült évben olyan gabonatermést értek el. mint a gazdaság fennállása óta ez Ideig még soha, s kukoricából is túlteljesítették tervelőirányzatukat. A mérce nem volt alacsony, de a lényeg az, hogy a búza 4,62, a kukorica pedig 5,6 tonnával szolgált hektáronként. A helyi talalviszonyok között ezek az eredmények odafigyelést érdemlők, a tagság szorgalmát, szakértelmét s lelkes hozzáállását tanúsítfák. A jől megmunkált talaj, a megfelelő órában földbe Juttatott tmag Is hálálta a gondoskodást. A legfontosabb Ipari növényből — a cukorrépából — például 35,35 tonna termett hektáronként — és ezzel az eredménnyel járási másodlkok lettek a cslcseriek. Szó|át háromszáz hektáron termesztettek, 1,8 tonna termést takarítottak be egy hektárról. A zöldségtermesztés Is eredményes volt, hiszen az árutermelés tervét 70 tonnával teljesítették túl. A beszámolóban Marczi Gyula elnök mégis azt hangsúlyozta, annak ellenére .hogy a növénytermesztés! ágazat túlteltesftette a tervét, nem lehetnek telles mértékben elégedettek az elért eredményekkel. Búzából például Jóval nagyobb termést érhettek volna el, mert hasonló természeti feltételek közepette az egyes táblákon eltérő eredmények születtek. Konkrétan: a terméskülönbsőg táblánként 3,27—6,37 tonna között Ingadozott. Húsz hektár dohány eléggé sok a szövetkezet számára, mivel csak kétharmadát tudják saját erejükből szárítani, mert csupán három műszárítóval rendelkeznek. A dohány körül az idén rendet akarnak teremteni. A leggyengébb eredmények a takarmánynövények termesztő* sét Illetően mutatkoztak, főleg az aszályos Időjárás és az öntözés hiányából kifolyólag. A takarmánvhiánvt a másodvetésű takarmánynövényekkel sem tudták pótolni. Óiból bebizonyosodott, hogy az Itteni Időjárási viszonyok közepette a másodvetés csak akkor sikerül, ha legkésőbb június végéig elvetik a másodnövényt. A gyenge takarmányterrnelés miatt az állattenyésztésben Is gyenge eredményeket értek el. Érdemes megjegyezni, hogy a csicserl szövetkezetnek aprólékosan és szigorúan kidolgozott belső rendszabályba van. Ennek a „házirendnek“ minden egyes pontja tisztázza, hogy mennyiben függ az egyének, brigádok, gazdasági udvarok, termelési ágazatok jutalmazása, javadalmtezási részaránya a feladatok teljesítésétől, azaz: a hozzáállástól. Sajátosan érvényesülnek tehát a méltányosság szempontjai. A hozzáállás — az eredményekkel mérendő, mérhető — nem volt egyforma „szintű“. A teitenmelés szakaszán a legjobb eredményeket a feketemezői telepen érték el, mégpedig 3 ezer 340 literes fejési tálaggal dicsekedhetnek az ott dolgozók, akik feladataikat ezáltal 109 százalékra teljesítették. A mokcsai gazdasági udvarban az évi felésl átlag csak 2 ezer 984 liter volt. Ha az egyéni teljesítményeket vizsgáljuk, akkor elszomorító képet kapunk, mert azonos feltételek mellett jócskán akadnak olyan gondozók, akik csak 2327—2500 literes fejésl átlagot értek el. Az, hogy a szövetkezet nem teljesítette a tejeladási tervét, annak a rovására írható, hogy nem volt betartva a tervezett tehénlétszám, no meg a betegségek miatt sok tehenet kellett kiselejtezni. A tej minőségével sincs mit dicsekednie a szövetkezetnek, mert a kifejt tejnek mindössze a 47 százalékát értékesítették első osztályban. Elég alacsony volt a borjak és a hfzómarhák napi súlygyarapodása is. Az elnök kiemelte, hogy jobb összetételű, fehérjedúsabb takarmányozással az állattenyésztési ágazat teljesíthette volna tervfeladatait. .' A sertéstenyésztési ágazatban sikerült előbbre lépni, de az egyes telepeken még mindig sok tartalék van. Főleg a cslcseri gazdasági udvarban nem mennek úgy a dolgok, ahogyan azt a gazdasági terv előirányozza. Alacsony a malacszaporulat, és javítani kell a hizlaldákban is a munkamódszereken. Az állattenyésztés legsikeresebb ágazata a luhtenyésztés, ahol valamennyi mutatót illetően túlteljesítették a tervfeladaotokat. A cslcseri szövetkezetnek a melléküzemági termelés által 2millió 305 ezer korona tiszta nyereséget sikerült elérnie. így az alapok feltöltése nem okozott gondot. Bővíteni tudták a tartalékalapot is. Az idei tervfeladatokkal kapcsolatban a szövetkezet elnöke aláhúzta, hogy búzából 4,1 tonnás átlagos hektárhozamot szeretnének elérni, szemes kukoricából 5 9 cukorrépából 38, szójából pedig 1,6 tonnát. Tömegtakartnányokból pedig minimálisan 35 ezer tonnát szükséges biztosítani. ILLÉS BERTALAN l Ülésezett az SZÍSZ Szlovákiai Bizottságának Elnöksége Bratislavában március huszonötödikén ülést tartott a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának Elnöksége. Az ülést Cyril Moravčík agrármérnök, az SZFSZ SZB elnöke nyitotta meg, és vezette. A napirendi pontok között szerepelt többek között az Elnökség legutóbbi (február 17-1} ülése határozatai teljesítésének ellenőrzése. Ezt követően Mikuláš Šidík, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságának titkára terjesztett elő jelentést az SZFSZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésének néhány napirendi pontjáról. A továbbiakban két járás — a Rozsnyói (Rožňava) és a Tőketerebesi (Trebišov) — SZFSZ-tevékenységébe nyerhettünk bepillantást azon beszámolók által, melyeket a szóban forgó járások SZFSZ-elnökei, illetve -titkárai terjesztettek elő. Az elhangzottakból kitűnt, hogy az Illetékes járási bizottságok képviselőt tudatosítják: mindenképpen szükség van a tökéletesítésre a szövetségi munka vonatkozásában, s azt is tudják, mely téren kell elsősorban javítani. Ami úgyszintén megállapítást nyert: a rohamos tudományos-műszaki fejlesztés időszakában a mezőgazdasági termelésre valóban Igényes feladatok megoldása vár. Sajnos, az említett bét járásban — a mezőgazdasági üzemeket nagyító alá helyezve — elenyésző a komplex ésszerűsítő 1 brigádok száma. És ez a tény semmiképpen se befolyásolja pozitívan a mezőgazdasági termelés korszerűsítési folyamatát. Az SZFSZ SZB titkára a két Járás szövetségi munkáját részletező helyzetelemzést — és az azt kísérő vitát — követően néhány mondatban taglalta az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű verseny III. évfolyamát. Nyomatékosan kiemelte, hogy a nemrégiben értékelt évfolyam kérdéseire — a szervezők nagy megelégedésére — 12 ezer 738 válasz érkezett, s az SZSZK egységes földműves-szövetkezetei állandó munkaviszonyban lévő dolgozóinak [268 ezer 396) 4,7 százaléka kapcsolódott be az ismeretgyarapftást szolgáló versenybe. Viszonyításképpen idézzük fel, hogy az első évfolyam kérdéseire 1500-an, a másodikéra pedig 3 ezer 300-an küldték el a válaszokat. Az idei évben a legaktívabb járások a következők voltak: a Nyitrai (Nitra), a Topolőanyi, a Cadcai, a Žiar nad Hronom-i és a Svídníki. S a „gyengébbek”: a Komáromi (Komárno), a Prešovl és a Vranovi.., Az ülés további részében még a következő pontok kerültek előterjesztésre és megvitatásra: Föltár 1987 (színjátszó csoportok bemutatója a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére), valamint a „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ elnevezésű verseny előkészületei. (susla) Társadalmunk sokat tesz azért, hogy dolgozóink munkakörülményei teljes mértékben megfeleljenek a követelményeknek. Magára a munkavédelemre évente sok milliót költünk a közös kasszából, mely értékek, sajnos, nem mindig töltik be küldetésüket Gondoljunk csak a statisztikai kimutatásokra. melyek azokról a munkavégzés közben történt balesetekről közölnek számadatokat, amelyekre a szervezetlenség, az emberi figyelmetlenség következtében került sor. Arról, hogv az Érsekújvárt (Nové Zámky) fárás mezőgazdasági üzemeiben mit tesznek a munkabalesetek számának csökkentése érdekében. M árkos e к Richárd mérnökkel, az Érsekújvári (mi munkavédelmi felelősével beszélgettem. ф Hogy képet nyerjünk a munkavédelem helyzetének alakulásáról, kiváncsi lennék arra, hogy az utolsó három évben hogyan alakult az említettekkel kapcsolatos helyzet. — Kezdve az 1984-es évvel, elsősorban is a fő mutatókat emelném ki: 1984-ben 521, 1985-ben 460, az elmúlt évben pedig 434 munkabaleset történt járásunk mezőgazdasági üzemeiben. 1984-ben egy, 1985-ben két halálos baleset volt, tavaly viszont egy sem. Ezek a számadatok tulajdonképpen csökkenő tendenciáról „árulkodnak“, s arról Is számot adnak, hogy az utóbbi Időben sokat tettünk a balesetelhárftás területén. Ez persze korántsem jogosít fel minket a „szundikálásra“, hiszen nagyon sok még a tennivaló, sok még a gond. • Például? — Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a mai napig nem oldotta meg az évek óta folyó vitát: egy gazdaság munkavédelmi felelőse jogosan terhelhető-e más igényes funkciókkal? Ugyanis köztudott, hogy egy-egy „munkavédelmis“ sokszor még 3—4 funkciót Is ellát eredeti beosztása mel’ett. ľéldául 6 a tűzvédelmi, a civilvédelmi felelős, a vízgazdálkodő, az SZFSZ-szakaszbizalmi stb. A funkciók összevonásának ilyen mértéke problémákhoz s egyben munkaerő-vándorláshoz vezet. Nem egyszer vagyok tanúja annak, hogy egy munkavédelmi felelős sokszor csak annyi időt tölt el a posztján, mondjuk két évet, amennyi Idő feltétlenül szükséges a tennivalók begyakorlásához, a szabályok elsajátításához. Én éppen ezért tartanám fontosnak, hogy a gazdaságok megteremtsék a munkavédelmi felelős tevékenységének a jő feltételeit, hiszen a tapasztalt, jó szervezőképességgel rendelkező előadók munkája — „aranyban“ mérhető. A másik érv: megkövetelhetjük-e egy szakembertől a jó munkaeredményeket akkor, ha az erején felül leterhelt? Felelősségre vonhatjuk? Persze, ne gondolja senki, hogv például én, a járáson csak a munkavédelmi felelős nnsztiál töltöm be... ф Melyik munkaszakaszon történik a legtöbb munkabaleset? — Erre nagyon pontosan tudok válaszolni: az állattenyésztésben. Sajnos, itt sok esetben — (ehetetlenek vagyunk. A munkakörülmények olyanok — csúszásveszély, rúgásoktól „kapott“ sebek stb. —, hogy a balesetveszély még a legnagyobb figyelmesség esetén is fennáll. A zootechnikusok erre szokták viccesen azt mondani, hogy: „a Rózsi nénit éppen a legkedvesebb tehene rúgta bokán akkor, amikor a néni éppen a Riskát simogatta..persze ezt a tényt oows7f>.ríipn ripm UflPvnnk hailňnrlňk emberek dolgoznak, s egy esetleges tűzeset nagy gazdasági károkat okozhat, gondoljunk csak az itt elhelyezett állatállományra. A hibás villanyvezeték által okozott esetleges halálos balesetre — még csak gondolni sem merek. Tehát ilyen esetben papolhatunk mi munkavédelemről: a „zöldágra vergődés” esélye — bizonytalan ugyanúgy, mint az említett istálló léte. Kis szerencsével épségben marad, vagy ha nem, hát leég, vagy halálos baleset okozójává válik. ф Az utóbbi időben mindig több szó esik a „rizikós“ munkahelyekről. Kormányrendelet mondja ki: csökkenteni kell в balesetveszélyes munkahelyek számát. Emellett minden járás mezőgazdasági igazgatósága feladatul kapta, hogy a hatáskörükbe tartozó termelőegységekben is minden évben részarányosán csökkenteni keli az említett munkaholyek számát. két gyártanak, melyek nem felelnek meg a Csehszlovák Szabványoknak? Az ugyanis nem a mi hatáskörünkbe tartozik, hogy csökkentsük — történetesen — az AVIA zojszintjét. ф A munkavédelmi eszközök körül — mind a viseletűk, mind a minőségük miatt — egvre folyik a vita. Mi a helyzet ezzel kapcsnlatban a járás mezőgazdasági üzenteiben? — Olyan szempontból n’ncs okunk panaszra, hogy üzleti szerveink nagyvonalakban tudják fedezni a szükségleteket. Sok munkavédelmi eszköz minősége körül nincs semmiféle probléma. Szóval „felülnézetbői“ aránylag kedvező a helyzet, ám ha azoknak a dolgozóknak a szempontjából vizsgáljuk a dolgokat, akik vise'ik is ezeket a munkavédelmi eszközöket, akkor a gondok megszaporodnak. A kulcsprobléma abban re|lik. hogy az üzleti szerveink nem képesek egyszerre leszállítani a kész árut. Ugyan év közben aztán „megtoldják“ a küldeményeket, ám ez óriási galibákat okoz — főleg szétosztáskor — a szövetkezetekben. Például ha ötszáz munkaruhát kér egy gazdaság, s csak 300-at kap, ez már eleve vitákat okoz a dolgozót körében is. A számozásokkal kapcsolatos problémákat, gondokat már nem is említem, mert még azt hiszik majd, hogy én is csak panaszkodni tudok. Azonban a munkavédelmi eszközök minőségéhez — hozzászólnék: mindenki tudja, hogy — legyen egy bőrből készült munkakesztyűről sző — a munkavédelmi eszközök korántsem olcsók, tehát a gazdaságok nagy anyagi áldozatokat hoznak azért, hogy dolgozóikat ellássák a Jelzett eszközökkel. Am Ismét csak megkérdezném: az ellenőrző szervek — ahelyett, hogy csak azzal törődnek, viselik-e a dolgozók a munkavédelmi eszközöket,, miért nem végeznek ellenőrzéseket azokban az üzemekben is — kapásbői tudnék több ilyent is említeni —, ahol rossz minőségű, bevarrt ujjú kesztyűt stb. gyártanak? Én úgy látom, hogy a problémák okait mindig ott kell keresni, ahol azok valóban rejtőznek, tehát — a forrásnál... Erre az utolsó mondatra tekintsünk úgy, mint ennek az Írásnak a zárszavára. Ugyanis számonkérni, büntetni — gondoljunk csak a rizikós munkahelyek csökkentésével kapcsolatos példára — csakis úgy és akkor lehet, ha az adott feltételeket korábban megteremtették. A munkabalesetek számának csökkentése viszont mindenki közös feladata — legyen szó gyártóról, munkavédelmi felelősről, dolgozóról —, hiszen csakis Így lehet az adott célt — a balesetmentes munkavégzést — elérni. KALITA GABOR # Járásukban mennyiben „rendesen“ a munkavédelmi előadók helysete? — Az utébl Időben alaposan „meg- Itatalodtunk“. A jmi az adott kereteken belül gondot fordít a munkavédelmi előadók képzésére. A kádercserével több szövetkezetünkben is alaposan javult a helyzet a tárgyalt [émánk területén. A leterheltséget — hasonlóképpen, mint másutt — átgondolt felső határozatok híján ml sem tudjuk megoldani. Persze, az, hogy milyen Is a helyzet az említettekkel kapcsolatban egy-egy gazdaságban, ez nagyban függ a vezetőség hozzáállásától. Több példát is fel tudnék erre hozni, egyet ezek közül meg Is említek: a csűzi (Dubník j szövetkezetben — mely 974 dolgozót alkalmaz — az utóbbi Időben nagyon rossz a helyzet a munkavédelem szervezésével, a balesetek számával kapcsolatban. A jmi vezetősége felszólította a gazdaság vezetőségét, hogy ezt a gondot mihamarabb oldják meg. A múlt évben is ebben a szövetkezetben történt a legtöbb munkabaleset, összesen 34. Egy másik nagy szövetkezetünkben, a tardoskeddiben fľvrdošovce) csak 18 munkabaleset volt. annak ellenére, hogy itt az állandó dolgozók száma pontosan 1008. Ezt az aránykülönbséget nem tudom mással magvarázni, csak azzal: a tardoskeddi szövetkezetben mind a vezetők, mind a dolgozók nagy figyelmet szentelnek a munkavédelemnek. tudomásul venni, Így az állattenyésztésben dolgozók számára gyakrabban szervezünk munkavédelmi oktatást még akkor Is, ha ez nem minden dolgozónak tetszik. • Balesetveszélyt sok minden felenthet. Pé'dőul az is. ha egv gazdasági épületben elavult a villanyvezeték ... — Ml rendszerint kitűnően meg tudjuk szervezni az ellenőrzéseket, büntetni is tudunk keményen, ám központilag nem mindig vagyunk képesek célratörő intézkedésekkel felszámolni egv-egy problémát. De tegyük nagyító alá azt a példát, amit megemlített: egv adott gazdaság rendelkezik egy, még az ötvenes évekből származó épülettel, aminek a sorsa — bizonytalan. Ha történetesen nincs mőd új beruházásokra az épület megmarad, s úgy szoleálio a termelést, ahogyan tudja. Ugvanis a régi villanyvezetékeket lecserélni újra nem is nagyon éri meg, erre keret sincs, hiszen ez az épület egyszer úgvis lebontásra kerül. Am (ön a tűzvédelmi ellenőrzés, amelv büntetéseket szab ki, s meghatározza a felfedett hibák eltávozásának időoontiát. Na most a gazdaság rendelkezik egv villanyszerelővel, akinek szintén csak két keze van. s ez a két kéz csak arra elég, hogv a „villany körül“ elvégezze a napi teendőket. Nagyobb javításokra a karbantartónak bizony nem futja az idejéből. Л tulajdonképpeni gond ott kezdődik, hogy ebben a vizesfalú istállóban Is — A korábbi években nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy csökkenjen a rizikós munkahelyek száma. Számos szövetkezetünkben komoly Intézkedéseket hoztak az említettek érdekében. Például több helyen — mint az udvardi (Dvory nad Žitavou) szövetkezetben Is — gépesítették a mütrágyarakodó telepeket úgy, hogy megszüntették a mérgezés veszélyét. Erre nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen járásunkban nem kevesebb, mint 56 ezer hektár területet permetezünk vontatott szórógépekkel, 61 ezer 431 hektárt pedig repülőgéppel. Am mindezen Intézkedések ellenére a rizikós munkahelyek száma csupán „megmaradt“ egy bizonyos szinten, s tavaly mér emelkedett. Jelenleg például 1446 személy — ebből 455 nő — dolgozik mezőgazdasági üzemeinkben, veszélyeztetett munkahelyeken. Persze, ezek a számadatok magyarázatot — nem magyarázkodást — érdemelnek: a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium illetékes szervei szigorúan számon kérik tőlünk, hogy miért is emelkedett a balesetveszélyes munkahelyek száma. Az a tény persze már senkit sem érdekel, hogy évente számos olyan új mezőgazdasági gépet kapunk, amelyek egészségi károsodást okoznak. Például a Škoda-706-os, a PV-3-S. az IFA, az Avia-30-as. a Tatra 138-as teherautók, a Skoda 180-as, a ZT-300-as traktorok rizikós „munkahelyeket“ takarnak, mert magas zajszlnt mellett dolgoznak. Ha például egy évben kapunk 50 Ilyen új gépet, ennyivel a nó a rizikós munkahelyek száma Is. Hát megkérdezném: az ellenőrző szerveknek nem kellene a gépgyárakat Is felelősségre vonni azért, hogy eleve olyan gépe
