Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-11 / 14. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. április 11. BESZÉLGETÉS MARKUSEK RICHARD MÉRNÖKKEL, AZ ÉRSEKÚJVÄRI (NOVE ZÁMKY) jÄRÄSI mezögazdasAgi IGAZGATÓSÁG MUNKAVÉDELMI felelősével Ideje lenne már lépni AZ IGÉNYESSÉG IEGYÉ8EN A Tóketerebesi (Trebišov) járás legjobb gazdaságai között tartják nyilván a Csicseri (Cifiarovce) Egységes Földmüves-szövetkezetet. Ez a tény határozottan figye­lemre méltó, ha tudatosítjuk, hogy a szövetkezet hatal­mas Ipari központ, a vegyiművek, a hőerőmű, a szövó­­üzem és a cipőüzem tőszomszédságában fekszik. Nagy­­kapos (Vefké Kapušany) is csak egy kőhajításnyira van, a mátyócl (Mafovce) átrakóállomás ugyancsak a köze­lében, tehát nagyon sok Ipari létesítmény vonzereje hat az Itteniekre, számtalan munkalehetőséget kínálva. Ért­hető, hogy emiatt a szövetkezet nem bővelkedik munka­erővel. Elég nagv a fluktuáció. A 478 állandó dolgozóból 176 a nő dolgozó. Mint általában az ungvidéki gazda­ságokban, itt Is elég magas a tagság átlagos életkora, így például a növénytermesztési ágazatban 53, az állat­­tenyésztési részlegen 52 év. Az viszont már pozitív mu­tatónak számít, hogy a dolgozók 72,6 százalékának van szakképesítése. Tehát az, hogy a gazdaság eredményesen tevékenykedik, elsősorban a sokoldalúan képzett, ön­tudatos és munkaszerető dolgozók érdeme. A szövetkezet zárszámadó közgyűlésén elsősorban a hiányosságokat taglalták. Pedig a mült évben olyan ga­bonatermést értek el. mint a gazdaság fennállása óta ez Ideig még soha, s kukoricából is túlteljesítették terv­­előirányzatukat. A mérce nem volt alacsony, de a lényeg az, hogy a búza 4,62, a kukorica pedig 5,6 tonnával szol­gált hektáronként. A helyi talalviszonyok között ezek az eredmények odafigyelést érdemlők, a tagság szorgalmát, szakértelmét s lelkes hozzáállását tanúsítfák. A jől megmunkált talaj, a megfelelő órában földbe Juttatott tmag Is hálálta a gondoskodást. A legfonto­sabb Ipari növényből — a cukorrépából — például 35,35 tonna termett hektáronként — és ezzel az eredménnyel járási másodlkok lettek a cslcseriek. Szó|át háromszáz hektáron termesztettek, 1,8 tonna termést takarítottak be egy hektárról. A zöldségtermesztés Is eredményes volt, hiszen az árutermelés tervét 70 tonnával teljesítet­ték túl. A beszámolóban Marczi Gyula elnök mégis azt hangsúlyozta, annak ellenére .hogy a növénytermesztés! ágazat túlteltesftette a tervét, nem lehetnek telles mér­tékben elégedettek az elért eredményekkel. Búzából pél­dául Jóval nagyobb termést érhettek volna el, mert ha­sonló természeti feltételek közepette az egyes táblákon eltérő eredmények születtek. Konkrétan: a terméskülönb­­sőg táblánként 3,27—6,37 tonna között Ingadozott. Húsz hektár dohány eléggé sok a szövetkezet számára, mivel csak kétharmadát tudják saját erejükből szárítani, mert csupán három műszárítóval rendelkeznek. A do­hány körül az idén rendet akarnak teremteni. A leg­gyengébb eredmények a takarmánynövények termesztő* sét Illetően mutatkoztak, főleg az aszályos Időjárás és az öntözés hiányából kifolyólag. A takarmánvhiánvt a másodvetésű takarmánynövényekkel sem tudták pótolni. Óiból bebizonyosodott, hogy az Itteni Időjárási viszonyok közepette a másodvetés csak akkor sikerül, ha legké­sőbb június végéig elvetik a másodnövényt. A gyenge takarmányterrnelés miatt az állattenyésztésben Is gyenge eredményeket értek el. Érdemes megjegyezni, hogy a csicserl szövetkezetnek aprólékosan és szigorúan kidolgozott belső rendszabály­ba van. Ennek a „házirendnek“ minden egyes pontja tisztázza, hogy mennyiben függ az egyének, brigádok, gazdasági udvarok, termelési ágazatok jutalmazása, ja­­vadalmtezási részaránya a feladatok teljesítésétől, azaz: a hozzáállástól. Sajátosan érvényesülnek tehát a méltá­nyosság szempontjai. A hozzáállás — az eredményekkel mérendő, mérhető — nem volt egyforma „szintű“. A tei­­tenmelés szakaszán a legjobb eredményeket a fekete­­mezői telepen érték el, mégpedig 3 ezer 340 literes fe­­jési tálaggal dicsekedhetnek az ott dolgozók, akik fel­adataikat ezáltal 109 százalékra teljesítették. A mokcsai gazdasági udvarban az évi felésl átlag csak 2 ezer 984 liter volt. Ha az egyéni teljesítményeket vizsgáljuk, ak­kor elszomorító képet kapunk, mert azonos feltételek mellett jócskán akadnak olyan gondozók, akik csak 2327—2500 literes fejésl átlagot értek el. Az, hogy a szövetkezet nem teljesítette a tejeladási tervét, annak a rovására írható, hogy nem volt betartva a tervezett tehénlétszám, no meg a betegségek miatt sok tehenet kellett kiselejtezni. A tej minőségével sincs mit dicse­kednie a szövetkezetnek, mert a kifejt tejnek mindössze a 47 százalékát értékesítették első osztályban. Elég ala­csony volt a borjak és a hfzómarhák napi súlygyarapo­dása is. Az elnök kiemelte, hogy jobb összetételű, fehér­­jedúsabb takarmányozással az állattenyésztési ágazat teljesíthette volna tervfeladatait. .' A sertéstenyésztési ágazatban sikerült előbbre lépni, de az egyes telepeken még mindig sok tartalék van. Főleg a cslcseri gazdasági udvarban nem mennek úgy a dolgok, ahogyan azt a gazdasági terv előirányozza. Alacsony a malacszaporulat, és javítani kell a hizlaldák­ban is a munkamódszereken. Az állattenyésztés legsike­resebb ágazata a luhtenyésztés, ahol valamennyi muta­tót illetően túlteljesítették a tervfeladaotokat. A cslcseri szövetkezetnek a melléküzemági termelés által 2millió 305 ezer korona tiszta nyereséget sikerült elérnie. így az alapok feltöltése nem okozott gondot. Bővíteni tudták a tartalékalapot is. Az idei tervfeladatokkal kapcsolatban a szövetkezet elnöke aláhúzta, hogy búzából 4,1 tonnás átlagos hektár­hozamot szeretnének elérni, szemes kukoricából 5 9 cukorrépából 38, szójából pedig 1,6 tonnát. Tömegtakar­­tnányokból pedig minimálisan 35 ezer tonnát szükséges biztosítani. ILLÉS BERTALAN l Ülésezett az SZÍSZ Szlovákiai Bizottságának Elnöksége Bratislavában március huszon­ötödikén ülést tartott a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége Szlo­vákiai Bizottságának Elnöksége. Az ülést Cyril Moravčík agrármér­nök, az SZFSZ SZB elnöke nyitot­ta meg, és vezette. A napirendi pontok között sze­repelt többek között az Elnökség legutóbbi (február 17-1} ülése ha­tározatai teljesítésének ellenőrzé­se. Ezt követően Mikuláš Šidík, az SZFSZ Szlovákiai Bizottságá­nak titkára terjesztett elő jelen­tést az SZFSZ Központi Bizottsága legutóbbi ülésének néhány napi­rendi pontjáról. A továbbiakban két járás — a Rozsnyói (Rožňava) és a Tőketerebesi (Trebišov) — SZFSZ-tevékenységébe nyerhettünk bepillantást azon beszámolók ál­tal, melyeket a szóban forgó járá­sok SZFSZ-elnökei, illetve -titká­rai terjesztettek elő. Az elhang­zottakból kitűnt, hogy az Illetékes járási bizottságok képviselőt tuda­tosítják: mindenképpen szükség van a tökéletesítésre a szövetségi munka vonatkozásában, s azt is tudják, mely téren kell elsősorban javítani. Ami úgyszintén megálla­pítást nyert: a rohamos tudomá­nyos-műszaki fejlesztés időszaká­ban a mezőgazdasági termelésre valóban Igényes feladatok megol­dása vár. Sajnos, az említett bét járásban — a mezőgazdasági üze­meket nagyító alá helyezve — el­enyésző a komplex ésszerűsítő 1 brigádok száma. És ez a tény sem­miképpen se befolyásolja pozití­van a mezőgazdasági termelés korszerűsítési folyamatát. Az SZFSZ SZB titkára a két Já­rás szövetségi munkáját részlete­ző helyzetelemzést — és az azt kísérő vitát — követően néhány mondatban taglalta az „Ismeretek bizonyítvány nélkül“ elnevezésű verseny III. évfolyamát. Nyomaté­kosan kiemelte, hogy a nemrégi­ben értékelt évfolyam kérdéseire — a szervezők nagy megelégedé­sére — 12 ezer 738 válasz érke­zett, s az SZSZK egységes földmű­ves-szövetkezetei állandó munka­­viszonyban lévő dolgozóinak [268 ezer 396) 4,7 százaléka kapcsoló­dott be az ismeretgyarapftást szolgáló versenybe. Viszonyítás­képpen idézzük fel, hogy az első évfolyam kérdéseire 1500-an, a másodikéra pedig 3 ezer 300-an küldték el a válaszokat. Az idei évben a legaktívabb járások a kö­vetkezők voltak: a Nyitrai (Nit­ra), a Topolőanyi, a Cadcai, a Žiar nad Hronom-i és a Svídníki. S a „gyengébbek”: a Komáromi (Komárno), a Prešovl és a Vra­­novi.., Az ülés további részében még a következő pontok kerültek előter­jesztésre és megvitatásra: Föltár 1987 (színjátszó csoportok bemu­tatója a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszte­letére), valamint a „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ elnevezésű ver­seny előkészületei. (susla) Társadalmunk sokat tesz azért, hogy dolgozóink munkakörülményei teljes mértékben megfeleljenek a kö­vetelményeknek. Magára a munkavé­delemre évente sok milliót költünk a közös kasszából, mely értékek, saj­nos, nem mindig töltik be küldetésü­ket Gondoljunk csak a statisztikai ki­mutatásokra. melyek azokról a mun­kavégzés közben történt balesetekről közölnek számadatokat, amelyekre a szervezetlenség, az emberi figyelmet­lenség következtében került sor. Ar­ról, hogv az Érsekújvárt (Nové Zám­ky) fárás mezőgazdasági üzemeiben mit tesznek a munkabalesetek szá­mának csökkentése érdekében. M ár­kos e к Richárd mérnökkel, az Érsekújvári (mi munkavédelmi fele­lősével beszélgettem. ф Hogy képet nyerjünk a munka­­védelem helyzetének alakulásáról, ki­váncsi lennék arra, hogy az utolsó három évben hogyan alakult az em­lítettekkel kapcsolatos helyzet. — Kezdve az 1984-es évvel, első­sorban is a fő mutatókat emelném ki: 1984-ben 521, 1985-ben 460, az el­múlt évben pedig 434 munkabaleset történt járásunk mezőgazdasági üze­meiben. 1984-ben egy, 1985-ben két halálos baleset volt, tavaly viszont egy sem. Ezek a számadatok tulaj­donképpen csökkenő tendenciáról „árulkodnak“, s arról Is számot ad­nak, hogy az utóbbi Időben sokat tet­tünk a balesetelhárftás területén. Ez persze korántsem jogosít fel minket a „szundikálásra“, hiszen nagyon sok még a tennivaló, sok még a gond. • Például? — Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a mai napig nem oldotta meg az évek óta folyó vitát: egy gazdaság munkavé­delmi felelőse jogosan terhelhető-e más igényes funkciókkal? Ugyanis köztudott, hogy egy-egy „munkavé­delmis“ sokszor még 3—4 funkciót Is ellát eredeti beosztása mel’ett. ľéldául 6 a tűzvédelmi, a civilvé­delmi felelős, a vízgazdálkodő, az SZFSZ-szakaszbizalmi stb. A funkciók összevonásának ilyen mértéke prob­lémákhoz s egyben munkaerő-vándor­láshoz vezet. Nem egyszer vagyok tanúja annak, hogy egy munkavédel­mi felelős sokszor csak annyi időt tölt el a posztján, mondjuk két évet, amennyi Idő feltétlenül szükséges a tennivalók begyakorlásához, a szabá­lyok elsajátításához. Én éppen ezért tartanám fontosnak, hogy a gazdasá­gok megteremtsék a munkavédelmi felelős tevékenységének a jő feltéte­leit, hiszen a tapasztalt, jó szervező­­képességgel rendelkező előadók mun­kája — „aranyban“ mérhető. A má­sik érv: megkövetelhetjük-e egy szakembertől a jó munkaeredménye­ket akkor, ha az erején felül leter­helt? Felelősségre vonhatjuk? Per­sze, ne gondolja senki, hogv például én, a járáson csak a munkavédelmi felelős nnsztiál töltöm be... ф Melyik munkaszakaszon történik a legtöbb munkabaleset? — Erre nagyon pontosan tudok vá­laszolni: az állattenyésztésben. Saj­nos, itt sok esetben — (ehetetlenek vagyunk. A munkakörülmények olya­nok — csúszásveszély, rúgásoktól „kapott“ sebek stb. —, hogy a bal­esetveszély még a legnagyobb figyel­messég esetén is fennáll. A zootech­­nikusok erre szokták viccesen azt mondani, hogy: „a Rózsi nénit éppen a legkedvesebb tehene rúgta bokán akkor, amikor a néni éppen a Riskát simogatta..persze ezt a tényt oows7f>.ríipn ripm UflPvnnk hailňnrlňk emberek dolgoznak, s egy esetleges tűzeset nagy gazdasági károkat okoz­hat, gondoljunk csak az itt elhelye­zett állatállományra. A hibás villany­­vezeték által okozott esetleges halá­los balesetre — még csak gondolni sem merek. Tehát ilyen esetben pa­polhatunk mi munkavédelemről: a „zöldágra vergődés” esélye — bizony­talan ugyanúgy, mint az említett is­tálló léte. Kis szerencsével épségben marad, vagy ha nem, hát leég, vagy halálos baleset okozójává válik. ф Az utóbbi időben mindig több szó esik a „rizikós“ munkahelyekről. Kormányrendelet mondja ki: csök­kenteni kell в balesetveszélyes mun­kahelyek számát. Emellett minden já­rás mezőgazdasági igazgatósága fel­adatul kapta, hogy a hatáskörükbe tartozó termelőegységekben is min­den évben részarányosán csökkenteni keli az említett munkaholyek számát. két gyártanak, melyek nem felelnek meg a Csehszlovák Szabványoknak? Az ugyanis nem a mi hatáskörünkbe tartozik, hogy csökkentsük — törté­netesen — az AVIA zojszintjét. ф A munkavédelmi eszközök körül — mind a viseletűk, mind a minősé­gük miatt — egvre folyik a vita. Mi a helyzet ezzel kapcsnlatban a járás mezőgazdasági üzenteiben? — Olyan szempontból n’ncs okunk panaszra, hogy üzleti szerveink nagy­vonalakban tudják fedezni a szükség­leteket. Sok munkavédelmi eszköz minősége körül nincs semmiféle probléma. Szóval „felülnézetbői“ a­­ránylag kedvező a helyzet, ám ha azoknak a dolgozóknak a szempont­jából vizsgáljuk a dolgokat, akik vi­­se'ik is ezeket a munkavédelmi esz­közöket, akkor a gondok megszapo­rodnak. A kulcsprobléma abban re|­­lik. hogy az üzleti szerveink nem ké­pesek egyszerre leszállítani a kész árut. Ugyan év közben aztán „meg­toldják“ a küldeményeket, ám ez óriási galibákat okoz — főleg szét­osztáskor — a szövetkezetekben. Pél­dául ha ötszáz munkaruhát kér egy gazdaság, s csak 300-at kap, ez már eleve vitákat okoz a dolgozót köré­ben is. A számozásokkal kapcsolatos problémákat, gondokat már nem is említem, mert még azt hiszik majd, hogy én is csak panaszkodni tudok. Azonban a munkavédelmi eszközök minőségéhez — hozzászólnék: min­denki tudja, hogy — legyen egy bőr­ből készült munkakesztyűről sző — a munkavédelmi eszközök korántsem olcsók, tehát a gazdaságok nagy anyagi áldozatokat hoznak azért, hogy dolgozóikat ellássák a Jelzett eszközökkel. Am Ismét csak megkér­dezném: az ellenőrző szervek — a­­helyett, hogy csak azzal törődnek, viselik-e a dolgozók a munkavédelmi eszközöket,, miért nem végeznek el­lenőrzéseket azokban az üzemekben is — kapásbői tudnék több ilyent is említeni —, ahol rossz minőségű, be­varrt ujjú kesztyűt stb. gyártanak? Én úgy látom, hogy a problémák okait mindig ott kell keresni, ahol azok valóban rejtőznek, tehát — a forrásnál... Erre az utolsó mondatra tekintsünk úgy, mint ennek az Írásnak a zársza­vára. Ugyanis számonkérni, büntetni — gondoljunk csak a rizikós munka­helyek csökkentésével kapcsolatos példára — csakis úgy és akkor le­het, ha az adott feltételeket koráb­ban megteremtették. A munkabalese­tek számának csökkentése viszont mindenki közös feladata — legyen szó gyártóról, munkavédelmi felelős­ről, dolgozóról —, hiszen csakis Így lehet az adott célt — a balesetmen­tes munkavégzést — elérni. KALITA GABOR # Járásukban mennyiben „rende­sen“ a munkavédelmi előadók hely­sete? — Az utébl Időben alaposan „meg- Itatalodtunk“. A jmi az adott kerete­ken belül gondot fordít a munkavé­delmi előadók képzésére. A káder­cserével több szövetkezetünkben is alaposan javult a helyzet a tárgyalt [émánk területén. A leterheltséget — hasonlóképpen, mint másutt — át­gondolt felső határozatok híján ml sem tudjuk megoldani. Persze, az, hogy milyen Is a helyzet az említet­tekkel kapcsolatban egy-egy gazda­ságban, ez nagyban függ a vezető­ség hozzáállásától. Több példát is fel tudnék erre hozni, egyet ezek közül meg Is említek: a csűzi (Dubník j szövetkezetben — mely 974 dolgozót alkalmaz — az utóbbi Időben nagyon rossz a helyzet a munkavédelem szervezésével, a balesetek számával kapcsolatban. A jmi vezetősége fel­szólította a gazdaság vezetőségét, hogy ezt a gondot mihamarabb old­ják meg. A múlt évben is ebben a szövetkezetben történt a legtöbb munkabaleset, összesen 34. Egy má­sik nagy szövetkezetünkben, a tar­­doskeddiben fľvrdošovce) csak 18 munkabaleset volt. annak ellenére, hogy itt az állandó dolgozók száma pontosan 1008. Ezt az aránykülönb­séget nem tudom mással magvarázni, csak azzal: a tardoskeddi szövetke­zetben mind a vezetők, mind a dol­gozók nagy figyelmet szentelnek a munkavédelemnek. tudomásul venni, Így az állattenyész­tésben dolgozók számára gyakrabban szervezünk munkavédelmi oktatást még akkor Is, ha ez nem minden dolgozónak tetszik. • Balesetveszélyt sok minden fe­­lenthet. Pé'dőul az is. ha egv gazda­sági épületben elavult a villanyveze­ték ... — Ml rendszerint kitűnően meg tudjuk szervezni az ellenőrzéseket, büntetni is tudunk keményen, ám központilag nem mindig vagyunk ké­pesek célratörő intézkedésekkel fel­számolni egv-egy problémát. De te­gyük nagyító alá azt a példát, amit megemlített: egv adott gazdaság ren­delkezik egy, még az ötvenes évek­ből származó épülettel, aminek a sorsa — bizonytalan. Ha története­sen nincs mőd új beruházásokra az épület megmarad, s úgy szoleálio a termelést, ahogyan tudja. Ugvanis a régi villanyvezetékeket lecserélni új­ra nem is nagyon éri meg, erre keret sincs, hiszen ez az épület egyszer úgvis lebontásra kerül. Am (ön a tűz­védelmi ellenőrzés, amelv büntetése­ket szab ki, s meghatározza a felfe­dett hibák eltávozásának időoont­­iát. Na most a gazdaság rendelkezik egv villanyszerelővel, akinek szintén csak két keze van. s ez a két kéz csak arra elég, hogv a „villany kö­rül“ elvégezze a napi teendőket. Na­gyobb javításokra a karbantartónak bizony nem futja az idejéből. Л tu­lajdonképpeni gond ott kezdődik, hogy ebben a vizesfalú istállóban Is — A korábbi években nagy erőfe­szítéseket tettünk annak érdekében, hogy csökkenjen a rizikós munkahe­lyek száma. Számos szövetkezetünk­ben komoly Intézkedéseket hoztak az említettek érdekében. Például több helyen — mint az udvardi (Dvory nad Žitavou) szövetkezetben Is — gé­pesítették a mütrágyarakodó telepe­ket úgy, hogy megszüntették a mér­gezés veszélyét. Erre nagy hangsúlyt fektettünk, hiszen járásunkban nem kevesebb, mint 56 ezer hektár terü­letet permetezünk vontatott szórógé­pekkel, 61 ezer 431 hektárt pedig repülőgéppel. Am mindezen Intézke­dések ellenére a rizikós munkahe­lyek száma csupán „megmaradt“ egy bizonyos szinten, s tavaly mér emel­kedett. Jelenleg például 1446 személy — ebből 455 nő — dolgozik mező­­gazdasági üzemeinkben, veszélyezte­tett munkahelyeken. Persze, ezek a számadatok magyarázatot — nem ma­gyarázkodást — érdemelnek: a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisz­térium illetékes szervei szigorúan számon kérik tőlünk, hogy miért is emelkedett a balesetveszélyes mun­kahelyek száma. Az a tény persze már senkit sem érdekel, hogy évente számos olyan új mezőgazdasági gépet kapunk, amelyek egészségi károso­dást okoznak. Például a Škoda-706-os, a PV-3-S. az IFA, az Avia-30-as. a Tatra 138-as teherautók, a Skoda 180-as, a ZT-300-as traktorok rizikós „munkahelyeket“ takarnak, mert ma­gas zajszlnt mellett dolgoznak. Ha például egy évben kapunk 50 Ilyen új gépet, ennyivel a nó a rizikós mun­kahelyek száma Is. Hát megkérdez­ném: az ellenőrző szerveknek nem kellene a gépgyárakat Is felelősségre vonni azért, hogy eleve olyan gépe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom