Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-04 / 13. szám

folyamatok ellenőrzésével jelentős mértékben befolyásolhatja a burgonya minőségét.

A burgonyabetakarítás különböző technológiájánál, mint például az NDK-beli, a lengyel és a szovjet kombájnokkal végzett egymeneíes betakoarítás során hasonló feltételek között a gépeken dolgozó emberek hozzáállásától függően a károsodás mértéke különböző lehet. Ha például a dolgozókat a hektárokban mért teljesítmény vagy a betakarított burgonya mennyisége szesint értékeltük, és a dolgozók nem érdekeltek a minőségben anyagilag, akkor a termés minőségével kapcsolatban nem is várhatunk más eredményt, mint a burgonya jelentős károsodását. Több mezőgazdasági üzemben ezért ma már a dolgozókat nem csak az elvégzett munka mennyisége, hanem a munka és a termények minősége szerint is értékelik, így például a Trebíői járásban gazdálkodó Radostin Egységes Földműves-szövetkezetben a dolgozókat a burgonya termelési technológiájának valamennyi szakaszában — a talaj előkészítésétől kezdve egészen a betakarításig, a tárolásig és a szállításig — az elvégzett munka minősége szerint értékelik. Hasonló példa több mezőgazdasági üzemben Is található: Igaz, hogy még az élenjáró burgonyatermelő mezőgazdasági üzemekben sem kerülhető el a termés károsodása, de ez a károsodás összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, és a piacra minőségi burgonya kerül.

A burgonya minősége a betakarítás előtt — kevés kivétellel — általában jó. A gumók minőségének romlása a nem megfelelő betakarító gépek alkalmazásával kezdődik. Többféle betakarítási módot közvetlenül a szántóföldön próbáltunk ki. A kavicsos talajon termesztett burgonyát kézzel — kapa segítségével —. tárcsás ásóboronával és NDK gyártmányú kétsoros gépsorral takarítottuk be. A gumók károsodásának a mértéke egyértelműen a kézi betakarítás esetében volt a legkisebb. Ezt az ásóborona követte, maid végül a betakarító gépsor. A legnagyobb, károsodás még a gépsorok megfelelő beállítása esetén is az NDK-beli betakarítögépeknél volt tapasztalható, melyek nem alkalmasak kavicsos talajokra.

Ez az összehasonlítás természetesen nem felenti azt, hogy vissza kell térni a kézi vagy az elavult, munkaerőkre igényes betakarítási módhoz Csupán igazolni szeretnénk egyes, hazánkban alkalmazott gépi eszközök alkalmatlanságát. Feltétlenül szükséges lesz mielőbb tökéletesíteni a meglévő gépi eszközöket, vagy ezeket újakkal felcserélni. Vagyis olyan gépeket alkalmazni, amelyek jobban megfelelnek sajátos talajadottságainknak.

Igaz, hogy növénynemesítőink igyekeznek a mechanikai károsodással szemben ellenálló fajtákat előállítani, a fő hangsúlyt azonban olyan gépek gyártására kell helyezni, amelyek figyelembe veszik a növény igényeit a gépi betakarítással szemben. Sem ma, sem a jövő szempontjából nem lehet csupán a magas munkatermelékenységet szem előtt tartani, hanem figyelembe kell venni a termény minőségét is.

Persze, nem bízhatunk abban hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán sikerül megoldani minden kérdést a burgonya nagy mértékű betakarítási és kezelési károsításával kapcsolatban. A figyelmet elsősorban a gépi eszközök és berendezések felújítására kell összpontosítani úgy, hogy mérsékeljük a betakarítás során keletkező mechanikai károsodást. Ennek elérése érdekében már érvényesítik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedéseit.

Amint már említettük, a jelenlegi és a jövőben várható munkaerőhelyzetből, az alkalmazott nagyüzemi termelési technológiából, valamint a termőterületek összpontosításából kiindulva, nem térhetünk vissza a burgonya kézi betakarításához. Ki kelj használni azon gépi eszközöket — még ha tökéletlenek is —, amelyekkel rendelkezünk. A gépeket azonban tökéletesen elő kell készíteni és beállítani, a betakarítás során pedig meggátolni a hektárok utáni hajszát. A felújított és tökéletesebb gépi eszközök szállításával egyidejűleg fokozatosan ki kell vonni a termelésből azon betakarító gépeket, amelyek jelentősen károsítják a gumókat, s így kaput nyitnak a fertőzéseknek, illetve a tárolás során fellépő betegségeknek.

A betakarítási technológia kiválasztásakor figyelembe kell venni a burgonya hasznosítási módját. Azt, hogy közvetlen fogyasztásra kerül-e a termés, vagy hosszabb idejű tárolásra. Ha a burgonya huzamosabb tárolásával számolunk, illetve, ha ez a lakosság téli készleteibe kerül, továbbá a mechanikai károsodással szemben érzékeny fajták termesztése esetén ajánlatos a diákok és egyéb dolgozók társadalmi munkába való bevonásával a kézi betakarítást alkalmazni. Célszerű, ha a szállításnál a kocsik helyett a burgonyát palettákba helyezik, melyekben lényegesen kisebb a károsodás veszélye az anyagmozgatás és a kezelés során.

A Kämen) Efsz-ben (Havlíčkov Brod-i járás) 1986-ban a burgonya termesztési teclinológiáját vizsgálták kavicsos talajon. Ebben a szövetkezetben a burgonya ültetése előtt egy újszerű talaielőkészítési módszert próbáltak ki egy NSZK-beli gépsor alkalmazásával. A módszer lényege az. hogy a burgonya ültetésének soraiból a gépsor kiszedi a köveket és kiegyengeti a talaifelületet. A burgonya az ezeken a sorokon kiszántott barázdákba kerül. Az így előkészitett talajon a végső termelési munkaszakaszban a burgonya kiszedése kíméletesen nagyobb mennyiségű kavics részaránya nélkül történik. A felszedett burgonyát pótkocsira helyezik, s a szántóföldről még osztályozatlanul a tárolókba szállítják.

A megfelelő fajtaválaszték kérdésével — főleg a rövid tenyészidejű és a mechanikai károsodás szemben ellenálló fajtákkal, továbbá a nitrogénes műtrágyázással, valamint a hatékony vegyszeres növényvédelemmel a Haladó tapasztalatok iskolája múlt évi évfolyamának 2. tananyagában foglalkoztunk. Ezért az idei évfolyam 7. tananyagában azokkal a munkafolyamatokkal foglalkoznak, amelyek a betakarítástól kezdve a burgonya forgalmazásáig mennek végbe.

Mivel lehetetlen valamennyi burgonyatermelésre szakosított mezőgazdasági üzemet tökéletesebb gépi eszközökkel azonnal felszerelni, ezért a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályozni a burgonya károsítását a betakarítást követően, főleg a betakarítás utáni kezelés, a tárolás, az osztályozás, a szállítás, valamint a kereskedelmi hálózatban történő árusítás során.

Az előző évfolyam tananyagában hangsúlyoztuk, hogy a minőség javítása érdekében a termelő nem nélkülözheti a legszükségesebb agrokemikáliákat, a szükséges tárolókat, valamint a folyamatos értékesítésért és forgalmazásért felelős szervezetekkel való hatékony együttműködést. Minden egyes munkafolyamat szakaszán döntő jelentőségű az emberek hozzáállása és munkájuk minősége. Mindegyik félnek, amely részt vesz a termelésben, a tárolásban, a feldolgozásban és az áruforgalmazásban, nemcsak a mennyiségre, a termelékenységre és a jövedelemre, hanem elsősorban a burgonya minőségére és a fogyasztó elégedettségére kell törekednie.

A SZAKOSÍTÁS HATÄSA AZ ÉTKEZÉSI BURGONYA MINŐSÉGI JAVITÄSÄRA

A mezőgazdasági üzemeknek a burgonyatermesztésre való szakosítása gyakorlatilag a 7. ötéves tervidőszak folyamán befejeződött Nem ért véget azonban az egyéb hasznosítási célokra termesztett burgonya szakosítása. Még napjainkban is több olyan mezőgazdasági üzeip akad, ahol az ültető és az étkezési burgonyát, sőt még az ipari célokra szánt burgonyát egyaránt termelik Hazánkban jelenleg a burgonyatermeléssel a mezőgazdasági üzemeknek közel a fele foglalkozik. A burgonyatermelés jelenlegi' fejlesztésének alapvető kérdése a hasznosítási irányzat szerinti szakosítás. A lakosság egészségvédelmének érdekében nem engedhető meg tovább az a helytelen gyakorlat, miszerint az ültető burgonya osztályozása után a termésnek egy részét étkezési burgonyaként értékesítették. Ez azért nem engedhető meg, mert az ültető burgonya vegyszeres növényvédelmével kapcsolatban más szabványok érvényesek, mint az étkezési burgonya esetében.

A szakosítás szükségszerűségének a hangsúlyozása mellett azonban célszerű lenne, ha lehetőleg mindegyik mezőgazdasági üzem valamennyi termelőkörzetben saját étkezési burgonyaszükségletét biztosítaná. Ezáltal mód nyílna az egyes járások és kerületek önellátására, de főleg meg lehetne így szüntetni a burgonya felesleges szállítását egyik kerületből a másikba. Az üzemanyag- és energiamegtakarítás mellett korlátozódna ezáltal a burgonya nem kívánatos anyagmozgatása. Javulna a helyzet a burgonyatermelő körzetek mezőgazdasági üzemeiben is, ahol ma jelentős a burgonya termőterületének az összpontosítása. Ezen gazdaságokban jobban be tudnák tartani a vetésforgót, s ezáltal csökkenthetnék a betegségek és kártevők fellépésének veszélyét.

A burgonyatermelés hasznosítási módja — ültető, étkezési és ipari burgonya — szerinti szakosítás további elmélyítése minden bizonnyal hozzájárul a burgonya minőségének a Javításához Az összpontosítással egyldelüleg folyamatban van az olyan Intézkedéseknek a megvalósítása, melyek segítségével — a jóváhagyott távlati tervek értelmében — a 8. ötéves tervidőszak éveiben bővül majd a burgonya félkészárulnak a termelése és forgalmazása, elsősorban az iparközpontokban, illetve a nagy lakótelepeken.

A BURGONYA SZÁNTÓFÖLDRŐL VALÓ ELSZÁLLÍTÁSA ÉS TÄROLÄSA

A betakarítás során a nem megfelelő gépi eszközök által előidézett károk mellett nem feledkezhetünk meg a szállítás, a betakarítás utáni kezelés, az anyagmozgatás és a tárolás során keletkezett károkról sem. A nem meefelelő tárolókban a betakarítás és szállítás során károsított burgonya veszteségei elérhetik a 20—30 százalékot, de gyakran még ennél többet is. A korszerű burgonyatárolókban a veszteségek nem haladják meg a 15 százalékot. fA fellett országokban, ahol a burgonyát légkondicionált raktárakban tárolják, a veszteségek nem haladják meg az 5 százalékot.) A burgonya károsodásának és veszteségeinek mértékét nemcsak a gépi eszközök határozzák meg. hanem az emberi tényező is.

A veszteségek minimalizálása szempontiából döntő jelentőségű tényező, hogy a mezőgazdasági üzemekben a burgonya betakarítás utáni kezelésére és szállítására a legmegfelelőbb módszert választták ki. Az élenjáró burgonyatermelő mező" gazdasági üzemek tapasztalatai igaznl|ók. hogy az optimális határidőben kézierö vagy ásóborona segítségével betakarított burgonya károsodása minimális. De e termés elszállítását Is kíméletesen kell elvégezni, legcélszerűbben emelt oldalú rakodólapokon A Hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát áfán- О latos átrakodás és osztályozás nélkül azonnal a tárolókba £ helyezni.

A még nem tejesen beérett vagy károsított burgonyát ideiglenes tárolóhelyekre kell szállítani, ahol az időjárási körülményektől függően 2—3 hétig mozgatás nélkül tároljuk a gumókat, hogy ezalatt az Idő alatt behegedjenek a ’sebhelyek és megszilárduljon a héjuk. Mindenképpen ajánlatos a fokozott óvatosság a burgonya -mozgatása során, akár hosszabb idejű tárolásáról, akár osztályozásáról és ezt követően a kereskedelmi hálózatba való szállításáról van szó. A hosszabb ideig tárolt burgonyát „TECTO“ szerrel kell kezelni. Ezáltal ugyanis csökkenthető a raktárbetegségek általi fertőzés veszélye. Külön figyelmet Igényel a fogyasztók téli készleteire szánt burgonya. Minőségét a távolsági szállítás mellett a legnagyobb -mértékben a mezőgazdasági üzemben befolyásolhatják.

A mezőgazdasági üzemekben az étkezési burgonya mozgatása — kezdve a betakarítástól, a rakodáson át a szállításig

— korántsem felel meg a kíméletes kezelés követelményeinek. Nem tartják be például azt az alapvető követelményt, miszerint a burgonya a rakodás közben nem potyoghat le 40 centiméternél nagyobb magasságból. Ellenkező esetben ugyanis a burgonya nagymértékben károsodhat. Gyakran lehetünk tanúi annak, hogy a burgonyát kezelése során kemény felületre

— pédául betonra vagy faanyagra — néhány méteres magasságból szórják. Ezután a burgonyát még néhányszor átrakják, és több tíz kilométer távolságra szállítják.

Sok múlik majd a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló és szállító vállalatok vezetőin, hogy milyen felelősséggel és következetességgel látnak hozzá az anyag-mozgatásban tapasztalt hiányosságok kiküszöböléséhez egy olyan értékes és a kezelésre különösen érzékeny termény esetében, mint a burgonya. Nem kevésbé fontos azonban a -mezőgazdasági üzemek vezetőinek hozzáállása azon burgonyatételek kiválasztásánál, amelyeket zsákokba csomagolva tehergépkocsin, traktorral vontatott pótkocsin vagy vasúton hosszú távolságokra szállítanak. Erre a célra minden esetben és minden körülmények között csakis osztályozott, egészséges, minimális mechanikai károsodáséi és fajtaösszetétel szempontjából egyöntetű burgonyát lenne szabad kijelölni. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a hosszú távolságra szállított burgonyát sokszor nem megfelelő körülmények között tárolják. Ezt számtalan példával lehetne igazolni. Több olyan mezőgazdasági üz' t sorolható fel, ahol a kereskedelmi hálózatba szállítandó burgonyának nem szentelnek kellő figyelmet. A másik oldalon azonban akadnak olyan gazdaságok is — mint például a brtnicel, a kosetlcei, a fryčovicei szövetkezet —, ahonnan a fogyasztókhoz garantáltan kiváló -minőségű étkezési burgonya kerül.

Valamennyi mezőgazdasági üzemben — tekintet nélkül az alkalmazott betakarítási technológiára, a betakarítás utáni kezelés és a tárolás módjára — ajánlatos betartani a tudományos és kutató intézetek javaslatait. Továbbá a külföldi tapasztalatok mellett teljes mértékben ki kell használni a gumók -minimális mozgatásával járó bevált hazai tapasztalatokat. Minden fölösleges mozgatás, minden fölösleges súrlódás vagy egyéb károsodás számottevő veszteségeket és károkat jelent nemcsak a mezőgazdasági üzemnek meg a fogyasztónak, hanem az egész népgazdaságnak. A veszteségeknek mintegy 13 százaléka a kíméletlen betakarításból, kezelésből, valamint a nem megfelelő tárolásból ered.

A mezőgazdasági üzemekben a betakarítás utáni kezelést

— vagyis a burgonya osztályozását és válogatását — csak azon burgonyatételek esetében ajánlatos elvégezni, melyeknél a héj már eléggé megszilárdult és behegedtek a mechanikai károsodás által előidézett sebek. Továbbá azon tételeknél, amelyek az őszi időszakban kerülnek fogyasztásra, illetve a kis- és a nagyfogyasztók téli készleteit képezik.

A hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát — amely az új tárolókapacitásokba kerül — betakarítás utáni kezelés nélkül kell betárolni az előkészített boxokba, illetve az emelt oldalú palettákra. Szükséges azonban a „Tecto“ vegyszerrel való kezelés, amely meggátolja a raktárbetegségek terjedését. Több fejlett mezőgazdasággal rendelkező országban a burgonya féléves vagy még ennél is hosszabb tárolása során speciális gázt hajtanak be a tárolókba, amely növeli a gumók raktárhetegségekkel szembeni védelmét. A megfelelően tárolt és vegyszeresen kezelt burgonyát minimális veszteséggel raktározhatjuk októbertől a következő év június végéig.

A burgonya osztályozását és válogatását a kiraktározáskor végezzük. Fontos követelmény, hogy a kihordáskor a burgonya hőmérséklete — a tároló mikroklímáiénak a változtatásával — 12—14 C-fok legyen. Ezáltal megelőzhetjük a burgonya károsodását és minőgégének csökkenését (a-gumók megfeketedése általi.

A MEZŐ GAZDASÁGI ÜZEMEKNEK GÉPI ESZKÖZÖKKEL ÉS BURGONYATÄROLÖKKAL VALÓ ELLÄTÄSA A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN ÉS AZ EZT KŐVETŐ ÉVEKBEN

A burgonya tárolásában és kezelésében tapasztalt hiányosságok ellenére Is elmondható, hogy az utóbbi években több pozitív változás történt ezen a téren. Az elmúlt évek során hazánkban 1 millió tonna befogadóképességű tárolókapacitást adtak át ültető és étkezési burgonya raktározására. Ez a befogadóképesség lehetővé teszt az ültető burgonya 63 százslékának a tárolását. A több!, hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát ideiglenes tárolókban, prizmákban stb. tetemes

veszteségekkel tároljuk. A CSKP Központi Bizottságának 1985-ben megtartott 11. ülésének határozatai és a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, valamint a kormányrendele-ek értelmében a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi m niszlériumok intézkedéseket fogadtak el a helyzet gyors javítása érdekében.

A tudományos és kutató intézetek kísérlett eredményei, valamint a legjobb burgonyatermelő mezőgazdasági üzemek tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy a 8. ötéves tervidőszakban mintegy 344 ezer tonna kapacitású korszerű burgonyatárolőkat építenek. JEbből Csehországban 250 ezer, Szlovákiában pedig 94 ezer tonnára.) A tervbe vett burgonyatárolók felépítése esetén a 8. ötéves tervidőszak végéig hazánkban több nrnt 1,4 millió tonna burgonyát tárolhatunk majd kedvező feltételek között. Ezáltal nagyjából meg is oldódna az étkezési burgonya tárolása.

Tehát a közeljövőben 3,5 és 10 ezer tonna befogadóképességű tárolók építésével, továbbá a betakarítás utáni kezelés, a tárolás és a kiraktározás technológiai folyamatának a megoldásával számolunk. Egyidejűleg a tárolók automatizáltan szabályozható szellőztetőrendszerének a -megoldásán dolgozunk. A tárolóberendezések tervrajzai rakodólapok és szállítótartályok alkalmazásával számolnak. A korszerű technológiának szerves része lesz a nagy teljesítményű anyagmozgatási technika (emelőkocsik, szállítószalagok, elevátoroki, amely a minimumra csökkenti -majd a kézlerő-szükségletet és optimális feltételeket biztosít a burgonya tárolása során.

Az új berendezések építésével egyidejűleg sor kerül a régebbi típusú burgonyatárolók korszerűsítésére úgy, hogy ezek megfeleljenek az egyes -mezőgazdasági üzemek adottságainak. Tapasztalataink ugyanis arra utalnak, hogy hazánk igen eltérő talaj- és éghajlati adottságai között nem alkalmazhatunk csupán egyféle tárolási rendszert, hanem többféle megoldásra kell törekednünk.

A tárolőberendezések különböző szerkezete, valamint a tárolás, az osztályozás, a kiraktározás és a hatékony szellőztetés folyamatának megoldása figyelembe veszi az alkalmazott betakarítási Technológiát, a károsodott gumók részarányát, a levélfonnyasztás elvégzésének időpontját és egyéb fontos tényezőket, amelyek a tárolás során befolyásolhatják a veszteségek nagyságát.

A Mezőgoazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által elfogadott intézkedések megvalósítása — valamennyi tényező figyelembevétel — gyökeres változások elérésére irányul a burgonyatermelés növelésében, a veszteségek csökkentésében, a burgonya minőségének és hasznosításának a javításában.

Az agrotechnikában és a növényvédelemben felmerülő hiányosságok kiküszöbölése érdekében a 8. ötéves tervidőszakban Szlovákiában és Csehországban egyaránt a burgonyát termelési rendszerek kereíében termesztik, a hasznosítási módtól függően. A termelési rendszerek alkalmazása az anvagi-müszakl alap megteremtésének programjával összhangban megy majd végbe.

AZ ADÁSVÉTELI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSA ÉS SZIGORÍTÁSA

A burgonyatermelés szakosításának és összpontosításának megkezdett útja hatékony intézkedéseket követel az adásvételi kapcsolatok javítása terén. Ennek érdekében pontosították a burgonyafelvásárlás szervezését is. A mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervezetek között szilárd szerződési kapcsolatok jönnek létre. Ezek egyidejűleg rögzítik az értékesítés útját, valamint az ellátás módját minőségi burgonyával a fölösleges átcsoportosítást mellőzve. Vonatkozik ez elsősorban a nagy fogyasztói központokra. Az integrációs kapcsolatok bővítésével és szilárdításával egyéb szervezetek bekapcsolódására is számítunk — beleértve a hámozott és előkészített burgonya nagyfogyasztóit..

Az étkezési burgonya esetében a fő felvásárló szerepét a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat tölti be. Ez vásárolja fel az értékesített burgonyának mintegy 85 százalékát. A hátralevő mennyiséget az előre megkötött szerződések alapján a keményítő- és fagyasztólpar üzemei, de egyéb vállalatok veszik majd át. A felvásárlást úgy szervezik majd, hogy egy mezőgazdasági üzemből csak egy felvásárló szervezet vásárolhat.

A felvásárló szervezet köteles a burgonya átvételénél —< még a mezőgazdasági üzemben — a szabvány által meghatározott minőségi mutatókat ellenőrizni. A szervezet utólag csak azon hiányosságokat reklamálhatja, amelyek az átvétel során nem állapíthatók meg. Vonatkozik ez elsősorban a száraz és nedves rothadás által fertőzött burgonyára. A 73/1985-ös számú rendelet — amely a mezőgazdasági termékek értékesítésének feltételeit szabja meg — kimondja, hogy a felvásárló vállalat köteles a kereskedelmi vállalatoknak a Csehszlovák Szabványnak megfelelő minőségű burgonyát szállítani. Ez annvit jelent, hogy a kereskedelmi szervezet által átvett, maid a fogyasztóhoz kerülő burgonyáért telles mértékben a kiskereskedelmi hálózat szervezetei felelnek. Ezzel összefügg a fogyasztó joga, miszerint a nem megfelelő minőségű burgonyát közvetlenül a boltban reklamálhatja.

A burgonya termelési, felvásárlási és értékesítési alapelveinek a betartását a mezőgazdasági igazgatóságok szervei, továbbá az Állami Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minőség-