Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-04 / 13. szám

folyamatok ellenőrzésével jelentős mértékben befolyásolhatja a burgonya minőségét. A burgonyabetakarítás különböző technológiájánál, mint például az NDK-beli, a lengyel és a szovjet kombájnokkal végzett egymeneíes betakoarítás során hasonló feltételek kö­zött a gépeken dolgozó emberek hozzáállásától függően a károsodás mértéke különböző lehet. Ha például a dolgozókat a hektárokban mért teljesítmény vagy a betakarított burgonya mennyisége szesint értékeltük, és a dolgozók nem érdekeltek a minőségben anyagilag, akkor a termés minőségével kapcso­latban nem is várhatunk más eredményt, mint a burgonya jelentős károsodását. Több mezőgazdasági üzemben ezért ma már a dolgozókat nem csak az elvégzett munka mennyisége, hanem a munka és a termények minősége szerint is értékelik, így például a Trebíői járásban gazdálkodó Radostin Egységes Földműves-szövetkezetben a dolgozókat a burgonya termelési technológiájának valamennyi szakaszában — a talaj előkészí­tésétől kezdve egészen a betakarításig, a tárolásig és a szál­lításig — az elvégzett munka minősége szerint értékelik. Hasonló példa több mezőgazdasági üzemben Is található: Igaz, hogy még az élenjáró burgonyatermelő mezőgazdasági üze­mekben sem kerülhető el a termés károsodása, de ez a káro­sodás összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, és a piacra minő­ségi burgonya kerül. A burgonya minősége a betakarítás előtt — kevés kivétellel — általában jó. A gumók minőségének romlása a nem meg­felelő betakarító gépek alkalmazásával kezdődik. Többféle betakarítási módot közvetlenül a szántóföldön próbáltunk ki. A kavicsos talajon termesztett burgonyát kézzel — kapa se­gítségével —. tárcsás ásóboronával és NDK gyártmányú két­soros gépsorral takarítottuk be. A gumók károsodásának a mértéke egyértelműen a kézi betakarítás esetében volt a leg­kisebb. Ezt az ásóborona követte, maid végül a betakarító gépsor. A legnagyobb, károsodás még a gépsorok megfelelő beállítása esetén is az NDK-beli betakarítögépeknél volt ta­pasztalható, melyek nem alkalmasak kavicsos talajokra. Ez az összehasonlítás természetesen nem felenti azt, hogy vissza kell térni a kézi vagy az elavult, munkaerőkre igényes betakarítási módhoz Csupán igazolni szeretnénk egyes, ha­zánkban alkalmazott gépi eszközök alkalmatlanságát. Feltét­lenül szükséges lesz mielőbb tökéletesíteni a meglévő gépi eszközöket, vagy ezeket újakkal felcserélni. Vagyis olyan gé­peket alkalmazni, amelyek jobban megfelelnek sajátos talaj­­adottságainknak. Igaz, hogy növénynemesítőink igyekeznek a mechanikai károsodással szemben ellenálló fajtákat előállítani, a fő hang­súlyt azonban olyan gépek gyártására kell helyezni, amelyek figyelembe veszik a növény igényeit a gépi betakarítással szemben. Sem ma, sem a jövő szempontjából nem lehet csu­pán a magas munkatermelékenységet szem előtt tartani, ha­nem figyelembe kell venni a termény minőségét is. Persze, nem bízhatunk abban hogy a 8. ötéves tervidőszak folyamán sikerül megoldani minden kérdést a burgonya nagy mértékű betakarítási és kezelési károsításával kapcsolatban. A figyelmet elsősorban a gépi eszközök és berendezések fel­újítására kell összpontosítani úgy, hogy mérsékeljük a beta­karítás során keletkező mechanikai károsodást. Ennek elérése érdekében már érvényesítik a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium intézkedéseit. Amint már említettük, a jelenlegi és a jövőben várható munkaerőhelyzetből, az alkalmazott nagyüzemi termelési technológiából, valamint a termőterületek összpontosításából kiindulva, nem térhetünk vissza a burgonya kézi betakarítá­sához. Ki kelj használni azon gépi eszközöket — még ha tökéletlenek is —, amelyekkel rendelkezünk. A gépeket azon­ban tökéletesen elő kell készíteni és beállítani, a betakarítás során pedig meggátolni a hektárok utáni hajszát. A felújított és tökéletesebb gépi eszközök szállításával egyidejűleg foko­zatosan ki kell vonni a termelésből azon betakarító gépeket, amelyek jelentősen károsítják a gumókat, s így kaput nyitnak a fertőzéseknek, illetve a tárolás során fellépő betegségeknek. A betakarítási technológia kiválasztásakor figyelembe kell venni a burgonya hasznosítási módját. Azt, hogy közvetlen fogyasztásra kerül-e a termés, vagy hosszabb idejű tárolásra. Ha a burgonya huzamosabb tárolásával számolunk, illetve, ha ez a lakosság téli készleteibe kerül, továbbá a mechanikai károsodással szemben érzékeny fajták termesztése esetén ajánlatos a diákok és egyéb dolgozók társadalmi munkába való bevonásával a kézi betakarítást alkalmazni. Célszerű, ha a szállításnál a kocsik helyett a burgonyát palettákba helye­zik, melyekben lényegesen kisebb a károsodás veszélye az anyagmozgatás és a kezelés során. A Kämen) Efsz-ben (Havlíčkov Brod-i járás) 1986-ban a burgonya termesztési teclinológiáját vizsgálták kavicsos tala­jon. Ebben a szövetkezetben a burgonya ültetése előtt egy újszerű talaielőkészítési módszert próbáltak ki egy NSZK-beli gépsor alkalmazásával. A módszer lényege az. hogy a burgo­nya ültetésének soraiból a gépsor kiszedi a köveket és kiegyen­geti a talaifelületet. A burgonya az ezeken a sorokon kiszán­tott barázdákba kerül. Az így előkészitett talajon a végső termelési munkaszakaszban a burgonya kiszedése kíméletesen nagyobb mennyiségű kavics részaránya nélkül történik. A fel­szedett burgonyát pótkocsira helyezik, s a szántóföldről még osztályozatlanul a tárolókba szállítják. A megfelelő fajtaválaszték kérdésével — főleg a rövid tenyészidejű és a mechanikai károsodás szemben ellenálló fajtákkal, továbbá a nitrogénes műtrágyázással, valamint a hatékony vegyszeres növényvédelemmel a Haladó tapasztala­tok iskolája múlt évi évfolyamának 2. tananyagában foglalkoz­tunk. Ezért az idei évfolyam 7. tananyagában azokkal a mun­kafolyamatokkal foglalkoznak, amelyek a betakarítástól kezd­ve a burgonya forgalmazásáig mennek végbe. Mivel lehetetlen valamennyi burgonyatermelésre szakosított mezőgazdasági üzemet tökéletesebb gépi eszközökkel azonnal felszerelni, ezért a lehető legnagyobb mértékben meg kell akadályozni a burgonya károsítását a betakarítást követően, főleg a betakarítás utáni kezelés, a tárolás, az osztályozás, a szállítás, valamint a kereskedelmi hálózatban történő áru­sítás során. Az előző évfolyam tananyagában hangsúlyoztuk, hogy a minőség javítása érdekében a termelő nem nélkülözheti a leg­szükségesebb agrokemikáliákat, a szükséges tárolókat, vala­mint a folyamatos értékesítésért és forgalmazásért felelős szervezetekkel való hatékony együttműködést. Minden egyes munkafolyamat szakaszán döntő jelentőségű az emberek hoz­záállása és munkájuk minősége. Mindegyik félnek, amely részt vesz a termelésben, a tárolásban, a feldolgozásban és az áruforgalmazásban, nemcsak a mennyiségre, a termelé­kenységre és a jövedelemre, hanem elsősorban a burgonya minőségére és a fogyasztó elégedettségére kell törekednie. A SZAKOSÍTÁS HATÄSA AZ ÉTKEZÉSI BURGONYA MINŐSÉGI JAVITÄSÄRA A mezőgazdasági üzemeknek a burgonyatermesztésre való szakosítása gyakorlatilag a 7. ötéves tervidőszak folyamán befejeződött Nem ért véget azonban az egyéb hasznosítási célokra termesztett burgonya szakosítása. Még napjainkban is több olyan mezőgazdasági üzeip akad, ahol az ültető és az étkezési burgonyát, sőt még az ipari célokra szánt burgonyát egyaránt termelik Hazánkban jelenleg a burgonyatermeléssel a mezőgazdasági üzemeknek közel a fele foglalkozik. A bur­gonyatermelés jelenlegi' fejlesztésének alapvető kérdése a hasznosítási irányzat szerinti szakosítás. A lakosság egészség­­védelmének érdekében nem engedhető meg tovább az a hely­telen gyakorlat, miszerint az ültető burgonya osztályozása után a termésnek egy részét étkezési burgonyaként értékesí­tették. Ez azért nem engedhető meg, mert az ültető burgonya vegyszeres növényvédelmével kapcsolatban más szabványok érvényesek, mint az étkezési burgonya esetében. A szakosítás szükségszerűségének a hangsúlyozása mellett azonban célszerű lenne, ha lehetőleg mindegyik mezőgazda­­sági üzem valamennyi termelőkörzetben saját étkezési bur­gonyaszükségletét biztosítaná. Ezáltal mód nyílna az egyes járások és kerületek önellátására, de főleg meg lehetne így szüntetni a burgonya felesleges szállítását egyik kerületből a másikba. Az üzemanyag- és energiamegtakarítás mellett korlátozódna ezáltal a burgonya nem kívánatos anyagmozga­tása. Javulna a helyzet a burgonyatermelő körzetek mező­gazdasági üzemeiben is, ahol ma jelentős a burgonya termő­­területének az összpontosítása. Ezen gazdaságokban jobban be tudnák tartani a vetésforgót, s ezáltal csökkenthetnék a betegségek és kártevők fellépésének veszélyét. A burgonyatermelés hasznosítási módja — ültető, étkezési és ipari burgonya — szerinti szakosítás további elmélyítése minden bizonnyal hozzájárul a burgonya minőségének a Javí­tásához Az összpontosítással egyldelüleg folyamatban van az olyan Intézkedéseknek a megvalósítása, melyek segítségével — a jóváhagyott távlati tervek értelmében — a 8. ötéves terv­időszak éveiben bővül majd a burgonya félkészárulnak a ter­melése és forgalmazása, elsősorban az iparközpontokban, illetve a nagy lakótelepeken. A BURGONYA SZÁNTÓFÖLDRŐL VALÓ ELSZÁLLÍTÁSA ÉS TÄROLÄSA A betakarítás során a nem megfelelő gépi eszközök által előidézett károk mellett nem feledkezhetünk meg a szállítás, a betakarítás utáni kezelés, az anyagmozgatás és a tárolás során keletkezett károkról sem. A nem meefelelő tárolókban a betakarítás és szállítás során károsított burgonya vesztesé­gei elérhetik a 20—30 százalékot, de gyakran még ennél többet is. A korszerű burgonyatárolókban a veszteségek nem haladják meg a 15 százalékot. fA fellett országokban, ahol a burgonyát légkondicionált raktárakban tárolják, a veszte­ségek nem haladják meg az 5 százalékot.) A burgonya káro­sodásának és veszteségeinek mértékét nemcsak a gépi eszkö­zök határozzák meg. hanem az emberi tényező is. A veszteségek minimalizálása szempontiából döntő jelentő­ségű tényező, hogy a mezőgazdasági üzemekben a burgonya betakarítás utáni kezelésére és szállítására a legmegfelelőbb módszert választták ki. Az élenjáró burgonyatermelő mező" gazdasági üzemek tapasztalatai igaznl|ók. hogy az optimális határidőben kézierö vagy ásóborona segítségével betakarított burgonya károsodása minimális. De e termés elszállítását Is kíméletesen kell elvégezni, legcélszerűbben emelt oldalú ra­kodólapokon A Hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát áfán- О latos átrakodás és osztályozás nélkül azonnal a tárolókba £ helyezni. A még nem tejesen beérett vagy károsított burgonyát ideig­lenes tárolóhelyekre kell szállítani, ahol az időjárási körül­ményektől függően 2—3 hétig mozgatás nélkül tároljuk a gu­mókat, hogy ezalatt az Idő alatt behegedjenek a ’sebhelyek és megszilárduljon a héjuk. Mindenképpen ajánlatos a foko­zott óvatosság a burgonya -mozgatása során, akár hosszabb idejű tárolásáról, akár osztályozásáról és ezt követően a ke­reskedelmi hálózatba való szállításáról van szó. A hosszabb ideig tárolt burgonyát „TECTO“ szerrel kell kezelni. Ezáltal ugyanis csökkenthető a raktárbetegségek általi fertőzés ve­szélye. Külön figyelmet Igényel a fogyasztók téli készleteire szánt burgonya. Minőségét a távolsági szállítás mellett a leg­nagyobb -mértékben a mezőgazdasági üzemben befolyásolhat­ják. A mezőgazdasági üzemekben az étkezési burgonya mozga­tása — kezdve a betakarítástól, a rakodáson át a szállításig — korántsem felel meg a kíméletes kezelés követelményeinek. Nem tartják be például azt az alapvető követelményt, mi­szerint a burgonya a rakodás közben nem potyoghat le 40 centiméternél nagyobb magasságból. Ellenkező esetben ugyanis a burgonya nagymértékben károsodhat. Gyakran lehetünk ta­núi annak, hogy a burgonyát kezelése során kemény felületre — pédául betonra vagy faanyagra — néhány méteres magas­ságból szórják. Ezután a burgonyát még néhányszor átrakják, és több tíz kilométer távolságra szállítják. Sok múlik majd a mezőgazdasági üzemek, a felvásárló és szállító vállalatok vezetőin, hogy milyen felelősséggel és kö­vetkezetességgel látnak hozzá az anyag-mozgatásban tapasztalt hiányosságok kiküszöböléséhez egy olyan értékes és a keze­lésre különösen érzékeny termény esetében, mint a burgonya. Nem kevésbé fontos azonban a -mezőgazdasági üzemek veze­tőinek hozzáállása azon burgonyatételek kiválasztásánál, ame­lyeket zsákokba csomagolva tehergépkocsin, traktorral vonta­tott pótkocsin vagy vasúton hosszú távolságokra szállítanak. Erre a célra minden esetben és minden körülmények között csakis osztályozott, egészséges, minimális mechanikai károso­dáséi és fajtaösszetétel szempontjából egyöntetű burgonyát lenne szabad kijelölni. Számolni kell ugyanis azzal, hogy a hosszú távolságra szállított burgonyát sokszor nem megfelelő körülmények között tárolják. Ezt számtalan példával lehetne igazolni. Több olyan mezőgazdasági üz' t sorolható fel, ahol a kereskedelmi hálózatba szállítandó burgonyának nem szen­telnek kellő figyelmet. A másik oldalon azonban akadnak olyan gazdaságok is — mint például a brtnicel, a kosetlcei, a fryčovicei szövetkezet —, ahonnan a fogyasztókhoz garan­táltan kiváló -minőségű étkezési burgonya kerül. Valamennyi mezőgazdasági üzemben — tekintet nélkül az alkalmazott betakarítási technológiára, a betakarítás utáni kezelés és a tárolás módjára — ajánlatos betartani a tudo­mányos és kutató intézetek javaslatait. Továbbá a külföldi tapasztalatok mellett teljes mértékben ki kell használni a gumók -minimális mozgatásával járó bevált hazai tapasztala­tokat. Minden fölösleges mozgatás, minden fölösleges súrlódás vagy egyéb károsodás számottevő veszteségeket és károkat jelent nemcsak a mezőgazdasági üzemnek meg a fogyasztó­nak, hanem az egész népgazdaságnak. A veszteségeknek mint­egy 13 százaléka a kíméletlen betakarításból, kezelésből, va­lamint a nem megfelelő tárolásból ered. A mezőgazdasági üzemekben a betakarítás utáni kezelést — vagyis a burgonya osztályozását és válogatását — csak azon burgonyatételek esetében ajánlatos elvégezni, melyeknél a héj már eléggé megszilárdult és behegedtek a mechanikai károsodás által előidézett sebek. Továbbá azon tételeknél, amelyek az őszi időszakban kerülnek fogyasztásra, illetve a kis- és a nagyfogyasztók téli készleteit képezik. A hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát — amely az új tárolókapacitásokba kerül — betakarítás utáni kezelés nélkül kell betárolni az előkészített boxokba, illetve az emelt oldalú palettákra. Szükséges azonban a „Tecto“ vegyszerrel való kezelés, amely meggátolja a raktárbetegségek terjedését. Több fejlett mezőgazdasággal rendelkező országban a burgonya fél­éves vagy még ennél is hosszabb tárolása során speciális gázt hajtanak be a tárolókba, amely növeli a gumók raktárheteg­­ségekkel szembeni védelmét. A megfelelően tárolt és vegy­szeresen kezelt burgonyát minimális veszteséggel raktároz­hatjuk októbertől a következő év június végéig. A burgonya osztályozását és válogatását a kiraktározáskor végezzük. Fontos követelmény, hogy a kihordáskor a burgo­nya hőmérséklete — a tároló mikroklímáiénak a változtatá­sával — 12—14 C-fok legyen. Ezáltal megelőzhetjük a bur­gonya károsodását és minőgégének csökkenését (a-gumók megfeketedése általi. A MEZŐ GAZDASÁGI ÜZEMEKNEK GÉPI ESZKÖZÖKKEL ÉS BURGONYATÄROLÖKKAL VALÓ ELLÄTÄSA A 8. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN ÉS AZ EZT KŐVETŐ ÉVEKBEN A burgonya tárolásában és kezelésében tapasztalt hiányos­ságok ellenére Is elmondható, hogy az utóbbi években több pozitív változás történt ezen a téren. Az elmúlt évek során hazánkban 1 millió tonna befogadóképességű tárolókapacitást adtak át ültető és étkezési burgonya raktározására. Ez a be­fogadóképesség lehetővé teszt az ültető burgonya 63 százs­­lékának a tárolását. A több!, hosszabb idejű tárolásra szánt burgonyát ideiglenes tárolókban, prizmákban stb. tetemes veszteségekkel tároljuk. A CSKP Központi Bizottságának 1985-ben megtartott 11. ülésének határozatai és a Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálata, valamint a kormányrendele-ek értelmében a nemzeti mezőgazdasági és élelmezésügyi m nisz­­lériumok intézkedéseket fogadtak el a helyzet gyors javítása érdekében. A tudományos és kutató intézetek kísérlett eredményei, va­lamint a legjobb burgonyatermelő mezőgazdasági üzemek tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy a 8. ötéves tervidő­szakban mintegy 344 ezer tonna kapacitású korszerű burgo­­nyatárolőkat építenek. JEbből Csehországban 250 ezer, Szlo­vákiában pedig 94 ezer tonnára.) A tervbe vett burgonya­­tárolók felépítése esetén a 8. ötéves tervidőszak végéig ha­zánkban több nrnt 1,4 millió tonna burgonyát tárolhatunk majd kedvező feltételek között. Ezáltal nagyjából meg is oldódna az étkezési burgonya tárolása. Tehát a közeljövőben 3,5 és 10 ezer tonna befogadóképes­ségű tárolók építésével, továbbá a betakarítás utáni kezelés, a tárolás és a kiraktározás technológiai folyamatának a meg­oldásával számolunk. Egyidejűleg a tárolók automatizáltan szabályozható szellőztetőrendszerének a -megoldásán dolgo­zunk. A tárolóberendezések tervrajzai rakodólapok és szállító­tartályok alkalmazásával számolnak. A korszerű technológiá­nak szerves része lesz a nagy teljesítményű anyagmozgatási technika (emelőkocsik, szállítószalagok, elevátoroki, amely a minimumra csökkenti -majd a kézlerő-szükségletet és opti­mális feltételeket biztosít a burgonya tárolása során. Az új berendezések építésével egyidejűleg sor kerül a ré­gebbi típusú burgonyatárolók korszerűsítésére úgy, hogy ezek megfeleljenek az egyes -mezőgazdasági üzemek adottságainak. Tapasztalataink ugyanis arra utalnak, hogy hazánk igen eltérő talaj- és éghajlati adottságai között nem alkalmazhatunk csu­pán egyféle tárolási rendszert, hanem többféle megoldásra kell törekednünk. A tárolőberendezések különböző szerkezete, valamint a tá­rolás, az osztályozás, a kiraktározás és a hatékony szellőz­tetés folyamatának megoldása figyelembe veszi az alkalma­zott betakarítási Technológiát, a károsodott gumók részará­nyát, a levélfonnyasztás elvégzésének időpontját és egyéb fon­tos tényezőket, amelyek a tárolás során befolyásolhatják a veszteségek nagyságát. A Mezőgoazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által el­fogadott intézkedések megvalósítása — valamennyi tényező figyelembevétel — gyökeres változások elérésére irányul a burgonyatermelés növelésében, a veszteségek csökkentésében, a burgonya minőségének és hasznosításának a javításában. Az agrotechnikában és a növényvédelemben felmerülő hiá­nyosságok kiküszöbölése érdekében a 8. ötéves tervidőszakban Szlovákiában és Csehországban egyaránt a burgonyát terme­lési rendszerek kereíében termesztik, a hasznosítási módtól függően. A termelési rendszerek alkalmazása az anvagi-mü­­szakl alap megteremtésének programjával összhangban megy majd végbe. AZ ADÁSVÉTELI KAPCSOLATOK JAVÍTÁSA ÉS SZIGORÍTÁSA A burgonyatermelés szakosításának és összpontosításának megkezdett útja hatékony intézkedéseket követel az adás­vételi kapcsolatok javítása terén. Ennek érdekében pontosí­tották a burgonyafelvásárlás szervezését is. A mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervezetek között szilárd szerződési kapcsolatok jönnek létre. Ezek egyidejűleg rögzítik az értéke­sítés útját, valamint az ellátás módját minőségi burgonyával a fölösleges átcsoportosítást mellőzve. Vonatkozik ez első­sorban a nagy fogyasztói központokra. Az integrációs kapcso­latok bővítésével és szilárdításával egyéb szervezetek bekap­csolódására is számítunk — beleértve a hámozott és előkészí­tett burgonya nagyfogyasztóit.. Az étkezési burgonya esetében a fő felvásárló szerepét a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat tölti be. Ez vá­sárolja fel az értékesített burgonyának mintegy 85 százalékát. A hátralevő mennyiséget az előre megkötött szerződések alap­ján a keményítő- és fagyasztólpar üzemei, de egyéb vállalatok veszik majd át. A felvásárlást úgy szervezik majd, hogy egy mezőgazdasági üzemből csak egy felvásárló szervezet vásárol­hat. A felvásárló szervezet köteles a burgonya átvételénél —< még a mezőgazdasági üzemben — a szabvány által meghatá­rozott minőségi mutatókat ellenőrizni. A szervezet utólag csak azon hiányosságokat reklamálhatja, amelyek az átvétel során nem állapíthatók meg. Vonatkozik ez elsősorban a száraz és nedves rothadás által fertőzött burgonyára. A 73/1985-ös számú rendelet — amely a mezőgazdasági termékek értékesítésének feltételeit szabja meg — kimondja, hogy a felvásárló vállalat köteles a kereskedelmi vállalatoknak a Csehszlovák Szab­ványnak megfelelő minőségű burgonyát szállítani. Ez annvit jelent, hogy a kereskedelmi szervezet által átvett, maid a fogyasztóhoz kerülő burgonyáért telles mértékben a kiskeres­kedelmi hálózat szervezetei felelnek. Ezzel összefügg a fo­gyasztó joga, miszerint a nem megfelelő minőségű burgonyát közvetlenül a boltban reklamálhatja. A burgonya termelési, felvásárlási és értékesítési alapelvei­nek a betartását a mezőgazdasági igazgatóságok szervei, to­vábbá az Állami Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minőség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom