Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-04 / 13. szám
ellenőrző Felügyelőség, valamint az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrzi majd. Az étkezési burgonya termelésével és értékesítésével foglalkozó mezőgazdasági üzemekben feltétlenül meg kell szigorítani a technológiai fegyelem betartásának ellenőrzését a burgonyatermelés egész munkafolyamatában. Ügyelni kell a technológiai folyamat betartására, főleg a betakarításra való felkészülés, a betakarítás és a tárolás során. Vagyis fokozott figyelmet kell szentelni a burgonya kezelésének egészen a kiraktározásig. Fokozott figyelmet érdemel a korai burgonya is. amely a betakarítás után rendszerint azonnal a kereskedelmi hálózatba kerül. A legmegfelelőbb módszernek bizonyult az egysoros gépekkel történő betakarítás a burgonya közvetlen zsákolásával a betakarítógép rakodófelületén. A zsákokba helyezett burgonyát kíméletesen át kell rakni a szállítóeszközökre. A termény a szántóföldről közvetlenül a kereskedelmi hálózatbu kerül. Mivel a korai burgonya igen érzékeny, vékony héín miatt a mechanikai károsodással szemben gondosan be kell állítani a betakarító gépeket a mechanikai károsodás elkerülése végett. A további anyagmozgatás során Is ügyelni kell a kíméletes kezelésre és rakodásra. A BURGONYA SZÁLLÍTÁSA A FOGYASZTÓ KÖZPONTOKBA A burgonya elszállítása a tárolókból küldetési helyére éppen olyan figyelmet és gundus munkát igényel.^ mint a betakarítás és a tárolás. Az elszállítás közbeni anyagmozgatás során a burgonya gyakran lelentős mértékben károsodik. A burgonyát az esetek többségében nem megfelelő, durva zsákokban szállítják. Szállítás közben pedig többször átrakják különböző szállítóeszközökre, például vasúti vagonokba, ahonnan ismét tehergépkocsikra rakják át, melyeken a raktárakba vagy a kereskedelmi hálózatba szállítják. A zsákolt burgonya szállítás közbeni kíméletlen anyagmozgatása gyakran túllépi a tűrhetőség határát, tgy a fogyasztóhoz való szállítása közben még a legtökéletesebben kezelt és tárult, egészséges burgonya is számottevő mértékben károsodik. Gyakori eset, hogy a burgonyát zárt vagonokban nem megfelelő feltételek között nagyobb távolságokra Is szállítják. Melegebb őszi napokon a vagonokban a hőmérséklet elérheti az 50 C-fokot is. Ilyen körülmények között gyorsan terjed a rothadás, az ezáltal okozott károk pedig jelentősek. A veszteségeket még növeli a vagonokból való átrakodás. Gyakori eset, hogy péntek délutántól hétfőig a burgonya a zárt vagonokban vesztegel. Szükségszerű, hogy a felvásárló és a kereskedelmi szervezetek hatékony intézkedéseket érvényesítsenek a hasonló esetek Ismétlődésének megakadályozására. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a nagy távolságokra való szállításra legmegfelelőbbek az emelt oldalú paletták, ezekben éri a legkisebb károsodás a burgonyát. Gazdasági elemzések is igazolják, hogy a 100 kilométeres távolságig a 10 tonna befogadóképességű szállítókocsik alkalmazása esetén igen előnyös a palettás szállítás. A szállítóeszköz befogadóképességének 1,2—2-szeres növelésével nagyobb távolságokra Is gazdaságossá válik a palettás szállítási mód. Az étkezési burgonya szakosított termelési programjának a megvalósítása mellett valamennyi mezőgazdasági özemnek, önellátónak kell lennie burgonyából, hogy saját terméséből fedezze az üzemi étkeztetés, de a dolgozók szükségletét is. Ezáltal korlátozhatjuk a burgonya nagyobb .távolságra való szállítását és csökkenthetjük a veszteségeket. AZ ÉTKEZÉSI BURGONYA PIACI ELŐKÉSZÍTÉSE A korszerű, légkondicionált burgonyatárolók építésével kapcsolatban sor kerül az étkezési burgonya piaci előkészítésének a megoldására is. Jelenleg a piaci előkészítés három kilós csomagok előállításából áll. Az elkövetkező években is ebben az irányban halad a fejlődés. Becslések szerint 1990-tg hazánkban évente 140 ezer tonna burgonya csomagolásával számolunk, ami az összfogyasztásnak hozzávetőlegesen 25 százalékát teszi ki. (1985-ben 112 ezer tonna három kilós csomagolású burgonyát forgalmaztunk.) A csomagoló gépsorokat elsősorban oda szerelik be, ahol már megfelelő osztályozó gépsorok üzemelnek. A burgonya konyhakész előkészítése szempontjából többféle megoldás kínálkozik: Ф hámozott burgonya 10 kilós csomagolásban nagyfogyasztók számára; 9 kísérletek folynak az 1 kilogrammos vákuumos csomagolású hámozott burgonyával, mindennapi fogyasztásra; 9 fagyasztott szalmaburgonya forgalmazása; Ф burgonyapehely előállítása. Különböző burgonyakészítmények gyártásával is próbálkoznak a nagyüzemi étkeztetés számára. Továbbá a reszelt dehidratált burgonya gyártásával, amely félkészáruként szolgál majd különböző burgonyaételek készítéséhez. .-A piacon már megjelent a hámozott és előfőzött burgonya : 700 grammos és 5 kilós üvegcsomagolásban. Az így előkészített burgonya 10 perces fölmelegítés után már tálalható. Az előfözött burgonyát 1985-től a Mochovi Közép-csehországi Fruta gyártja. A termék minőségének javítása érdekében azonban át akarnak állni a mechanikai hámozásról a párával történő hámozásra, amelynél a tartósító lélje nőm kerülnek keményítő-részecskék. A módszernek legfőbb előnye, hogy a nem standard burgonya — 3 centiméternél kisebb átmérőjű gumók — is felhasználható. Az 198ö-ban szerzett tapasztalatok szerint a burgonya előkészítésének ezt a módszerét más konzervgyárakban Is bevezethetik. A 8. ötéves tervidőszak kezdetén hazánkban összesen 38 burgonyahámozó üzemegység működött, • közel 68 ezer tonna feldolgozó kapacitással. Ebből Csehországban 35 üzem volt 62 ezer tonnás kapacitással, Szlovákiában pedig három üzem 6 ezer tonna nyersburgonyát dolgozott fel. A 8. ötéves tervidőszak folyamán hazánkban további 12 biirgnnyaliámnzó üzem építésével számolunk, melyek feldolgozó kapacitása meghaladja a 110 ezer tonnát. Szlovákiában is bővülnek a burgonyahámozó üzemek, amelyeknek kapacitása meghaladja a 20 ezer tonnát. A burgonyahámozó üzemek komoly hiányosságai között említhető meg, hogy nem használják ki kellőképpen a feldolgozó kapacitásukat a vákuumos kis csomagolású, hámozott burgonya előállítására. Így például a Tochovicel Állami Gazdaságban vagy a Chebi Állami Gazdaságban, de más üzemben is beszerelték az 1 kiló hámozott burgonya csomagolására alkalmas gépsorokat, azonban ezeket megfelelő csomagolóanyag (fólia) hiányában nem üzemeltetik. Az első próbaszáltltások arra utalnak, hogy a fogyasztók a hámozott, csomagolt burgonya iránt — magas óra ellenére Is -- nagv érdeklődést tanúsítottak. (A behozatalból származó csomagoló tasakok ára 2 korona, ami jelentősen növeli a hámozott burgonya kiskereskedelmi árát.) A gyártó üzemek igyekezete ellenére ezidáig nem sikerült a csomagolóanyag előállítására hazai gyártót találni. A burgonyatároló és előkészítő berendezések építése szoros együttmöködésben történik a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalattal, valamint a Zöldség- és Gyümölcsíorgalmazó Vállalattal. Az említett berendezések építésének a meggyorsítása érdekében kihasználják a felvásárló és feldolgozó szervezetek integrációs kereteit Is. Ezen a téren Is kamatoztatják a 7. ötéves tervidőszak folyamán az integrációs kapcsolatokkal szerzett pozitív tapasztalatokat. Csehország viszonylatában a felvásárló és feldolgozó szervezetek integrációs alapja a 8. ötéves tervidőszakban eléri az 500 millió koronát, ami 75 százalékkal több a 7. ötéáes tervidőszakhoz viszonyítva. Míg 1984-ben Csehország viszonylatában piackész árura összesen 48 ezer tonna étkezési burgonyát dolgoztak fel —• ez az étkezési burgonya össztermelésének 8 százaléka volt —. addig a 8. ötéves tervidőszak végéig 107 ezer tonna burgonya feldolgozásával számolnak, rmi a termelésnek 19 százalékát teszi majd ki. Szlovákiában hasonló fejlődési ütemmel számolunk. Becslések szerint 2000-lg Csehszlovákiában a piackész burgonya fogyasztása 30 százalékra növekszik. Csehországban a 8. ötéves tervidőszak folyamán a Zöldség- és Gyümölcskereskedelml Vállalattal együttműködésben négy üzem építésével számolnak burgonyapehely gyártására. Ezek évi gyártókapacitása eléri az 5 ezer 700 tonnát, ami a kétszerese lesz az 1985-ös évi termelésnek. ★ * Hazánkban a nagyüzemi termelési technológiák keretében az étkezési burgonya termelési színvonalának az emelése és minőségének javítása több tényezővel függ össze. Amint már említettük, döntő jelentősége lesz a termelési folyamatnak a talaj előkészitésétől kezdve, egészen a betakarftásig. A legnagyobb veszteségek — nemcsak a mezőgazdasági üzem, hanem az eg£sz népgazdaság szempontjából — a betakarítás során keletkeznek. Ezidáig nem sikerült adottságainknak megfelelő betakarító gépeket biztosítani. A gumók jelentős mértékű mechanikai károsodása az oka a raktárbetegségek terjedésének, aminek következtében a burgonya termésének számottevő része értékéi veszíti. A penészgombák és a baktériumos rothadás által okozott veszteségeket gyakran a tenyészidő folyamán hiányos vegyszeres növényvédelem idézi elő. Az okokat részben a hatékony növényvédő szerek hiányában, részben pedig a növényvédelmi intézkedések nem megfelelő minőségében és időpuntjában kell keresni. Ugyancsak fontos szerepet tölt be a különböző termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtaválaszték, valamint а jobb minőségű ültetőanyag biztosítása Is. Az étkezési burgonya minőségének javításában pozitív változás várható a Mezőgaozdasági és Élelmezésügyi Minisztérium intézkedéseinek gyakorlati érvényesítését követően. Ezek az intézkedések mindenekelőtt a komplex termelési rendszerek alkalmazására irányulnak, figyelembe véve a termelési, a betakarítási, a tárolási és a hasznosítási technológiát. A 8. ötéves tervidőszak folyamán, valamint az ezt követő években az anyagi-műszaki alap biztosításával fokozatosan sor kerül a kitűzött programok megvalósítására. A tananyag több más tényezőre is felhívja a figyelmet a minőség javításával kapcsolatban. Itt elsősorban az étkezési burgonya anyagmozgatásának és szállításának a megoldására utal A mezőgazdasági Üzemeknek, de a felvásárló és a feldolgozó szervezeteknek a részvétele a konyhakész burgonya előállításában, valamint a félkész és készáruk választékának a bővítésében az elkövetkezendő években minden bizonnyal hozzájárul a burgonya minőségének a javításához, a jelentős veszteségek csökkentéséhez, a végső soron a fogyasztók elégedettségéhez. HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA XVI. évfolyam 7. tananyag Hz étkezési burgonya útja a termelőtől a fogyasztóig A lakosság élelmezését biztosító ágazatok hosszú távú fejlesztési programja megszabta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének fő irányvonalát, de ezen túlmenően az egyes ágazatok számára konkrét feladatokat tűzött ki célul. A burgonyatermelésben legalább 21 tonnás átlagtermés elérésének a szintjén stabilizálni kell a hozamokat és javítani a minőséget, főleg az étkezési burgonya esetében. Ebből a szempontból döntő jelentőségű tényező az egész termelési folyamat intenzivebbé tétele és minőségi javítása, elsősorban a termesztési, a betakarítási és a tárolási technológia szigorú betartásával. Az említett intézkedések megvalósítása lehetővé teszi a burgonya minőségének a javítását, valamint a veszteségek csök-kentését a jelenlegi 30 százalékról 15—20 Százalékra. A világviszonylatban tapasztalt fejlődési irányzattal összhangban hazánkban is számolnunk kell a burgonya előkészítésének, tárolásának és fogyasztásának változásaival. Feltehetően bővül majd a hámozott, illetve különbözőképpen előkészített burgonya kis- és nagykereskedelmi forgalma. 1995-ig a fogyasztásra kerülő burgonyának íelentős hányada minden bizonnyal előkészített formában kerül majd a piacra. Ehhez azonban ki kell építeni a megfelelő anyagi-műszaki alapot mind a tárolás, mind a piaci előkészítés szempontjából. A felsorolt intézkedések jelentős mértékben javítják majd a burgonyaellátás folyamatosságát, mérséklik a téli készletek biztosításának szükségét, s lehetővé teszik a hulladékok takarmányozási célokra való jobb hasznosítását. A burgonya termelésének, tárolásának, feldolgozásának és hasznosításának témakörével a Haladó tapasztalatok iskolájának már több tananyaga foglalkozott. Annak ellenére szükséges erre a témára visszatérni, leszűrni az eddigi tapasztalatokat, s feltárni a termelés, a feldolgozás és a tárolás további lehetőségeit úgy, hogy a fogyasztóknak ne legyen okuk az elégedetlenségre a burgonyaellátással és minőségével kapcsolatban. A burgonya minőségét adottságaink között a legnagyobb mértékben a betakarítási technológia, valamint a szállítás közbeni anyagmozgatás — akár a szántóföldről a tárolókba, akár a tárolólielyekről a kereskedelmi hálózatba — határozza meg. A burgonya nem kielégítő minőségének ugyancsak gyakori oka a kereskedelmi hálózatban való nem megfelelő kezelése. A burgonya minőségét, valamint a termelőtől a fogyasztóig megtett bonyolult útját értékelve nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy hazánkban ezidátg csak elenyésaS mértékben terjedt el a feldolgozott és előkészített burgonya, Illetve a burgonyából készült félkész- és késztermékek forgalmazása. Az említett hiányosságok kiküszöbölése jelentős társadalmi haszonnal járhat, főleg a veszteségek csökkentése és a hulladék gazdaságos hasznosítása, valamint a lakosság jobb és minőségi áruval való ellátása tekintetében. A BETAKARÍTÁSSAL JÄRÖ KÁROSODÁS MÉRSÉKLÉSE A burgonya károsodásának leggyakoribb okát a kavicsos talajokban kell keresni, hiszen ezekben termesztjük a burgonya túlnyomó hányadát. Ehhez kapcsolódik az olyan megfelelő gépi eszközöknek a hiánya, amelyek segítségével megakadályozható lenne a burgonya károsodása a betakarítás során. Arra való tekintettel, hogy a mezőgazdaság szakaszán helyesen célul tűztük a maximális önellátás elérését az olyan terményekből, amelyek hazánkban Is megteremnek, keresnünk kell azon lehetőségeket, módszereket és technológiákat, amelyek segítségéve! nemcsak kellő mennyiségű terméket állíthatunk elő, de a megfelelő minőséget is biztosíthatjuk. Teljes mértékben vonatkozik ez a burgonya termelésére és hasznosítására is. A burgonya termesztését nem helyezhetjük át a síkvidéki területekre, ahol egyéb fontos növénykultúrákat — például gabonaféléket, cukorrépát, zöldséget — kell termelni. A burgonyát azon területeken kell termelni, ahol a termőhelyi adottságok viszonylatában hosszú távon is stabil és egészséges termés érhető el. A nagyüzemi termesztési technológiának azonban teljes mértékben a talajviszonyokhoz kell igazodnia. Ennek megoldása a tudományos és kutató Intézetek, a mezőgazdászok, a gépesltők, a traktorosok, de nem utolsósorban a mezőgazdasági gépeket szállító szervezetek feladata. Főleg ezen a téren lelentős a lemaradás. Az eddig alkalmazott betakarító gépsorok ugyanis nem felelnek meg teljes mértékben a kavicsos talajok munkafeltételeinek, sem a károsodásmentes anyagmozgatás követelményeinek. A gépsorok hiányosságai ellenére is akadnak azonban olyan mezőgazdasági üzemek, melyekben a betakarított burgonya károsodása lényegesen kisebb. Érdekes módon ezek éppeít azon gazdaságok, ahol átlagosan felüli — 25—30 tonnás — hektárhozamokat érnek el. Nem érvényes tehát az az állítás, miszerinf nagyobb termés esetén fokozódik a burgonya mechanikai károsodása. A burgonya minőségében az egyes termelők között tapasztalt lényeges különbségeknek az oka elsősorban az emberi tényezőben rejlik. A mezőgazdasági üzem agronómusa és gépesítöje felelősségteljes hozzáállásával, а betakarításra való hiánytalan felkészüléssel, az egyes munka*
