Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-14 / 10. szám
1987. március 14. SZABAD FÖLDMŰVES A FA NEM SZAK ADHAT EL A FÖLDTŐL Csak futólépésben tudom követni Fisch László agrármérnöknek, kandidátusnak, a somorfat (Samonn) Kék Duna Ejsz elnökének gondolatait. Cikázó természet, noha gondolatait és mozgásait tervszerűség köti össze. Tudatos lendületében kizárólag fontos útvonalat érint, szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Biztos vagyok benne e pillanatban Is, amikor írok róla, hogy az ejsz valamelyik termelést részlegén tárgyal, érvel, bíztat, vagy a hivatali szobájában mérlegel. Pisch László élete egyáltalán nem Idillikus. Emlékei és kötelezettségei szerint sorsa egyaránt férfira méretezett. Annál meglepőbb látni, hogy 48 éves kora ellenére olyannak néz ki, mint akit még a fuvallat sem érintett. Megjelenéséből, beszédmódfából gyanútlan jókedvúség árad, fiatalos hatékonysággal találja fel magát a különböző helyzetekben. Mégsem simára gömbölyített kavics, amely érdesség nélkül idomult a tenyérhez. Minél komolyabb mérlegelést igényel a gondolat, annál nyilvánvalóbb, hogy tiszta álláspontról kísért figyelemmel a világot. Kevés emberrel találkoztam, aki sztvósabban ragaszkodott volna a mezőgazdasághoz, mint Pisgh László. Nem amolyan érzelgős pózféle ez nála, hanem a legjózanabb kötődés. Épp emiatt nyoma sincs viselkedésében az olyasfajta szájaló pátosznak, amely avítt szólamok tárgyává fokozza le a mezőgazdaságot. — A háború utánt évek „meglopták* a gyermekkoromat. Egyébként nincs ebben semmi különleges, mert a korosztályombeltek hasonló sovány gyermekkorra emlékezhetnek. Pelsőcőn fPleštvec) születtem, s nagybátyámmal egy házban és udvarban laktunk. Nagybátyám mezőgazdász volt, a fák oltását viszont édesapámtól tanultam meg, akt vasutas létére sokat olvasott, s ezért nem csoda, hogy jártas volt a világ dolgaiban. Négy gyermekének sokat beszéli a tudásról, és soha nem ismert célokat, terveket oltott belém. Az Iskolában egyébként jól ment a tanulás Valamiféle szellemi éhség ragadott meg, s ösztökélt, mint az ördög sarkantyúja a tanulásra. A vakáció hónapjait a helyi egységes földműves-szövetkezetben töltöttem rendszeresem markot szedtem, de részt vettem a cséplésben ts. Nagyon boldog voltam — š ez az élmény egy életre rögződött bennem — amikor tizenöt évesen a reggeli munkaelosztásnál az én nevemet Is olvdsták. Szemem előtt látom még ma is a dimbes-dombos vidékei, ahol a legelők és a szántók szinte a természet „tervezése szerint" váltották egymást. A gimnázium utolsó évében n/igyon soká vajúdott bennem, és végül nagyon nehezen kristályosodott ki a pályaválasztást döntés. Mindössze csak azt tudatosítottam, hogy tovább akarok tanulni: vonzott a mezőgazdaság. ugyanakkor a vegyészmérnöki diploma megszerzése Is foglalkoztatott. A vegyi kísérletekkel otthon hobbiból foglalkoztam. Az érettségit kővetően újabb kísértésbe estem. A szünetét ugyants a Eubentkl Maanezltbáhyában töltöttem — segédbányász munkásként —, ahol olyan fizetést kaptam, ami nagyon csábítóan halott rám. Életem további alakulását újra édesapám szaval határozták meg, akt már akkor fel tudta mérni a szocialista naqyüzemt gazdálkodás ígéretes távlatait. A Nyttrat fNttraf Mezőgazdasági Főiskola első évének elvégzése után a zalágyosi gazdaságba t lévai járás j kerültem termelési gyakorlatra. Itt egy hónapig fejtem, egy hónapot pedig a kévekötő gépen dolgoztam. A vezetőség kapkodása és a szervezetlenség olyan riasztó hatással volt rám, hogy a vakációt követően ott akartam hagynt a főiskolát. O/ra édesapám volt az, akt optimizmust öntött belém, s ettől kezdve úfra nagyon komolyan vettem a főiskolát. Remek pajtásaim voltak, s a tanárokat Is tiszteltük, szerettük. Sokszor éjbe fordult az Idő. amikorra abbahagytam a tanulást. 'A fttotechnlkát tanító tanárom egyszer azt mondta: „konstruktív elméd van fiam". Roppant büszke voltam a véleményére. Már akkor úgy éreztem, hoay a főiskola lesz szilárd talpazatot a lábam alá. Aktívan bekapcsolódtam a főiskolán folyó tudományos munkába, amiért —- az ösztöndíjjal együtt — havonta 800 koronát kaptam. Amikor a kezembe kaptam a fítotechnikusi mérnöki oklevelet, szertelen boldogság és könnyedség áradt el rajtam. Szüleim — főleg édesapám — öröme megsokszorozta az enyémet. Ettől hihetetlenül nagy bátorság és tettrekészség költözött belém. Ügy éreztem, hogy a diplomával útlevelet váltottam a továbbhaladásra. Pisch László cseppnyi drukk nélkül lépett a termelésbe. — Heten kezdtünk végzősként á TOketerebest /TrebtSovj járásban, de rövidesen csak ketten maradiunk Molnár Istvánnál, a Tőketerebesi Konzervgyár jelenlegi igazgatójával. Pályafutásomat a Slovenské Nové M est б-t Állami Gazdaság kucanyi részlegén kezdtem. Egy 120 hektáros felszántott legelő talajjavítást munkálatait irányítottam. Fabarakkokban A DCLCOS HÉTKÖZNAPOK ■Щ HŐSÉI voltunk elhelyezve, s olyan dolgozókat irányítottam, akik bizonyos okoknál fogva nem akartak dolgozni a szomszédos Abarai (Obaraj Egységes Földműves-szövetkezetben. Ide már magammal vittem a múltamat, s apám örökségét is: szolgálni ott, ahol vagyok, olyan szorgalommal és elkötelezettséggel, ahogy azt apám tette, ö két kezével szolgálta a hazát, én pedig az agyammal. Itt dolgoztam egy évet. maid a katonaság következett. Leszerelésem után Ladislav Cuplk agrármérnök, a MÉM miniszterhelyettese — akkoriban a Tőketerebesi Járási Nemzeti Btzotság alelnőke volt — javaslatára a járási mezőgazdasági igazgatóságra kerültem főgépesitőként, s három év múlva 27 fves koromban főmérnöknek neveztek kt. A tudományos műszaki haladás alaptatnak a lerakása, valamint a gépesítést folyamat meggyorsítása volt a fő feladatom. Innét csallóközi származású felesége kérésére a Dunaszerdahelyt /Dunajská Streda) tárásba került. Itt a járást mezőgazdasági igazgatóságon dolgozott azzal a megbízással, hogy opttmalizáctós tervet dolgozzon ki a volt Nagy pákát /VeTká Рака) és a Somorlat Efsz részére. — A vágyam, hogy a termelésben dolgozhassam, 1970-ben vált valóra. Elnökként Nagypakai Efsz élére kerültem. Egy olyan szövetkezet elnöke lettem, amely a lemaradozók közé tartozott, s bizony a tagság bizalmatlansággal, ugyanakkor kíváncsisággal fogadott, hogy mtt ts fog maid produkálni a 3Ó éves elnök. Pisch László nem kis izgalommal, ugyanakkor olyan örömmel kezdett munkához, amelyben az eddigiekben nem volt része. — Már a tervezés során ügyeltem arra, hogy a küzdelem napi csatáidnak többségét az emberek nyerjék. Hasznosítottam ehhez mindazt a tudást, szakértelmet, amit az eddigiek során szereztem. Embercentrikus termelést viszonyokat valósítottam meg, melynek rövidesen meg ts lett az eredménye. Három év után a 900 hektáros gazdaságban 43 százalékos rentabilitást értünk el. Ezerkilencszázhetvenkettőben a társulási folyamat eredményeként a üunaszerdahelyi járásban elsőként létté jött Kék Duna Efsz élére került. Ma már úgy beszél a több falut egyesítő egységes földműves-szövetkezetről, mintha az a saját portája lenne. Ismeri annak minden zegzugát, pontosan tud számot adni emberekről) gazdaságról, szellemi vagyonról, múltbeli örökségről, és az emberek jelenbeli tájékozottságáról. f — Mindig úgy éreztem, hogy ez a gazdaság a miénk, az enyém is. Legtöbbször az elsők között megyek és az utolsókkal térek haza a munkahelyemről. és azt hiszem, hoqy ez így természetes. Nem a szombat és a szabadság számít, hanem a munka. Az elnököt többször olyankor is krttika éri, amikor tulajdonképpen nem tehet arról, amt történt. Szembe kell nézni az alaptalan kritikával is, ehhez viszont már nagy erőre van szükség. Tessedik Sámuel szavait idézve az a jó vezető, aki pályafutása során egyszer vagy kétszer tévedett. En sem vagyok tévedhetetlen, az előforduló tévedésnek azonban már többször nem szabad megismétlődnie. Egy-egy „szerényebb" évet követően meg kell újulnunk, s ez a megújulás csak a kimagasló gazdasági eredményekben ölthet testet. Az első helyre mindig az emberi tényezők fontosságát állítottam és állítom, s a dolgozóknak azért mindig azt kell érezniük, hogy az elnök egyenrangú partnernek tekinti őket. Ennek ellenére mea kell tanulni nem et ts mondani. Én úgy érzem, hogy a mat napig mindig tudtam használni az Igent és a nemet ts. A Kék Duna Efsz — a társulást kővetően — dinamikus „menetben“ küzdötte fel magát a járás élenjáró mezőgazdasági nagyüzemet közé. 1979- -ben az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetéssel, 1986-ban pedig a Szocialista munka üzeme megtisztelő címmel méltányolták felsőbb szerveink a nagygazdaságban elért gazdasági és szociálpolitikai eredményeket. — A társulás után bevezetett közvetett Irányítási rendszer, a differenciáláson •alapuló anyagi futtatás, a gazdasági önállóságra való törekvés, a számítástechnika eredményes alkalmazása a bátor kockázatvállalás, s a tagság hozzáállása meghozta a várt eredményt — mondja az elnök, aki 1981 óta A kiváló munkáért állami kitüntetés viselője. — Eredményeikkel felsőbb párt- és állami szerveink módfelett elégedettek, ez örömmel tölt el bennünket, de egyúttal kötelez Is. A ma mezőgazdasága ugyanis szédületes gyorsasággal közeledik ahhoz a ponthoz, ahol a természet adta lehetőségeink megállít parancsolnak. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, a tudomány kezünkbe adott egy kulcsot, amely feltárja előttünk az élő világ tudatos, mesterséges megváltoztatásának kapuját. A kapu .mögött hosszú út vár ránk. míg rendelkezni fogunk azokkal az Ismeretekkel, melyek a genetikát programozáshoz vezetnek. A ml szövetkezetünk már évekkel ezelőtt elindult ezen az úton, mert pártunk gazdaságpolitikai határozatát szerint a- mezőgazdaság teljesítőképességének növelése többek között a tudományos-műszaki haladás, s ezen belül a biotechnológiai eljárások bevezetésétől várható„ A mezőgazdaságban nemcsak a munkát, hanem a szellemieket tekintve sincs megállás. Sok tanulás, sok töprengés után érkezik csak el az a gyönyörűséges pillanat, amikor fellobban a felismerés, amely csak eredményt szülhet. Pisch László e korparancsból kiindulva, a mérnöki diploma mellé, a közelmúltban a kandidátusi titulust Is kiérdemelte. Az újra és a korszerűre való törekvés számára nagyon egyszerű: a régi fához — melyen elsajátította az oltás tudományát — tartozandó, a külső évgyűrűt segíti épltent. Ahol a legdúsabb és legfrissebb az élet, » legkevesebb a holt cellulóz. Mezőgazdász volt a nagybátyla, édesapja szerettette meg vele az élő világot, a természetet, épp ezért pontosan tudja, hogy nem szakadhat el a fától, miként a fa sem szakadhat el a főidtől, ha élni akar. CSIBA LÁSZLÓ Arra, hogy ml befolyásolta kedvezően vagy kedvezőtlenül a tavalyi terméshozamokat, milyen legyen az idei termelés szerkezete, miként lehet a legjobb gazdasági eredményeket elérni, a zárszámadó körzgyűlést megelőző ágazati összejöveteleken adtak választ. Bodollón (Budulov) a gazdasági helyzet egészének alapos megismerésére, a tervek széles körű megvitatására a négy ágazat és a melléküzemági részleg tanácskozásain teremtették meg előzetesen a tárgyilagos és nyílt véleményalkotás lehetőségét. A megalapozott döntésekre ezt követően a zárszámadő közgyűlésen került sor. Végül is a megoldásra váró feladatok SZÁMADÁS SZÁMVETÉS gyakorlati vetületének megvitatását, a termelési és a pénzügyi helyzet, valamint a szakmai kérdések átfogó elemzését és Jóváhagyását a közgyűlés végezte. Arrél, hogy milyen évet zártak Rodollón, dr. Köteles Ágoston agrármérnök. a közös gazdaság elnöke az alábbiakat mondta. — Ha a végeredményt nézzük, jobb évet zártunk, mint egy étivel korábban. Akkor 8 millió 815 ezter korona volt a veszteségünk, most pedig 3 millió 393 ezer korona a tiszta nyereségünk. Ugyanakkor egy év alatt az összteljesítményünket 8 millió 427 ezer koronával növeltük, tehát elértük a 122 millió 958 ezer koronás teljesítményt, amire szövetkezetünk fennállása óta nem volt példa. Amellett, hogy a költségeknél sikerült 4 millió 327 ezer koronát megtakarítanunk, a piaci árutermelésünket 6 millió 772 ezer koronával növeltük. A tavalyi Időjárás szerencsére nem okozott az átlagosnál nagyobb mértékű károkat. Búzából 4,27; tavaszi árpából 4,53; kukoricából 5.59 tonnás átlagos hektárhozamot könyvelhettünk el. Véleményem szerint az ér-_ dekeltségi viszony javítása az eddigieknél nagyobb hatékonyságra ösztönöz. # Bizonyára a beliizeml önelszámolásra gondol... — A gazdálkodás körülményei, feltételei egyre bonyolutabbak, s a feladatok egyre Igényesebbek. Ezért helyezünk kellő súlyt az olyan megoldásokra, amelyek szavatolják a Jobb eredmények elérését, jó ötletnek tartom az önelszámolási egységek létrehozását. Ezt a munkaszervezési formát folyamatosan vezetjük be. Erre azért van szükség, mert ml 6 ezer 379 hektár nagyságú területen gazdálkodunk, melyből közel ötezer hektáros a szánté. Talajaink 80 százaléka savanyú kémhatásű, kötött. Egyik évről a másikra nem tudjuk feljavítani a talaj termöképeisségét, ám az önelszámolás módszerével nyereségessé tehetjük a termelést. A növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet és a műszaki szolgáltatások ágazata terén, valamint a melléküzemági termelés szakaszán már vannak önelszámoló egységeink. # Nézzünk meg alaposabban egyet közelebbről, mégpedig ai állattenyésztési részlegről! Ez az ágazat nálunk mindig veszteséges volt. Tavaly az előző évi eredményt akartuk tartani, de sikerült némi nyereségre szert tennünk, így a tiszta nyereség 1,8 millió koroní volt. Több mint 4 ezer 200 szarvasmarhánk van, ebből 1600 a tejelő tehén. Ha az abraktakarmányok fogyasztását ésszerűen irányítjuk, a hústermelés jövedelmező. Esetünkben a tej-, illetve a hústermelés kiegészíti egymást. Az évi tehenenként! fejésl átlag 3 ezer 468 liter volt, viszont a sertéstenyésztés szakaszán egy anyakocától átlagosan csak 14,76 malaeot vá'asztottunk el. Q Az önelszámoló* alappillére a* anyagi érdekeltség, az önállóság, valamint a fegvelmezett-ég. Ez mindenkire egyaránt vonatkozik. Vajon lehet-e mindenki számára egy olyan öszíönzőrendszert kidolgozni, amelylyel a teljesítmény és az eredmény fokozható? — Van Ilyen követelmény- és ösztönzőrendszer. Az öne'számolásl egységeknél mindenki érdekelt és felelős. A vezetők érdekeltek abban, hogy az egész egység teljesítse feladatát Ennek értelmében különböző ösztönző módszereket dolgoznak ki. Az egyes részlegek dolgozói pedig saját munkaterületük eredményeitől függőén részesülnek a jutalomban, tgy ők Is anyagilag érdekeltek. Végül a zárszámadáskor szintén mindenki az elvégzett teljesítmény szerint részesül anvagt Juttatásban. ф Egy év gazdálkodásának mérlege több tanulságot eredményez. MI az arait folytatni szeretnének, s mely területeken kellene változtatásokat eszközölni? — Kezdjük talán az utóbbival. Ä cukorrépánk úgy hozzávetőlegeseit csak ötven százalékban vált be. Bebizonyosodott, hogy csínyján kell bánnunk a nitrogéntartalmú műtrágyával az adagolás során. Szövetkezetünk tavaly 325 ezer koronát veszített a nem megfelelő minőségű tej miatt. A zőldtakarmányok termesztése terén 20 ezer tonnás kiesést voltunk kénytelenek elkönyvelni. A téli takarmányszükségletünket csak 97 százalékban tudtuk biztosítani, s a minőséggel Is problémák voltak. Sertéshizlaldáinkban a napi súlygyarapodás 52 dekagrammos volt, a hízómarháknál pedig alig érte el a 70 dkg-t. Viszonylag magas a borjúelhullás, s alacsony a malacszaporulat. Sajnos, a gépparkunk Is eléggé elavult, s ez szintén bonyodalmakat okozott. • Milyenek az idei terveik, elképzeléseik? — A gazdálkodás ésszerűsítésére komplex tervet dolgoztunk ki. ötszáz hektáron a szemes kukoricát a Vágsellyei f Sala) Termelési Rendszerben fogjuk termeszteni. Hozzáláttunk a több mint ezer 200 hektáron a szántó lecsapolásához, s talajjavítási munkálatokat Is folytatunk. Jobbak lettek a termesztést feltételek, így fokozott raunkakedvvel láttunk hozzá az Igényes feladatok teljesítéséhez. Tovább szeretnénk fejleszteni a szarvasmarha-tenyésztési ágazatot, s a sertéstenyésztés szakaszán Is előbbre akarunk lépni. Folytatjuk az elavult gazdasági épületek korszerűsítését. Építkezés! célokra közel hatmillió koronát költünk. Sajnos, gépvásárlásra nem sok pénzünk marad .A mennyiségi mutatók teljesítése mellett egyre nagyobb figyelmet szentelünk a minőségi mutatók teljesítésének. Az ellenőrzés megszigorítására Is nagy figyelmet fordítunk. Tovább szeretnénk' fejleszteni az önelszámolási egységeket, s fokozni az anyagi ösztönzést. Az Intézkedések foganatosításával remélhetőleg sikerül még jobb gazdasági eredményeket elérnünk. Szigorúbb minőség-ellenőrzés nélkül ugyanis Jiem képzelhető el a gyors előrehaladás. Természetesen nem mindenki fogja megértőén fogadni az új intézkedéseket, mert a differenciált bérezés és Javadalmazás nem minden esetben Jelent nagyobb egyéni Jövedelmet Azt azonban elmondhatom, hogy dolgozóink többsége megérti a minőséggel szemben támasztott jogos igényeket, s ezeket figyelembe véve Igyekszik eleget tenni a fokozott követelményeknek. ILLÉS BERTALAN (Fotó: archívum)
