Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-14 / 10. szám

1987. március 14. SZABAD FÖLDMŰVES A FA NEM SZAK ADHAT EL A FÖLDTŐL Csak futólépésben tudom követni Fisch László agrármérnöknek, kandi­dátusnak, a somorfat (Samonn) Kék Duna Ejsz elnökének gondolatait. Ci­kázó természet, noha gondolatait és mozgásait tervszerűség köti össze. Tudatos lendületében kizárólag fon­tos útvonalat érint, szó szerint és át­vitt értelemben egyaránt. Biztos vagyok benne e pillanatban Is, amikor írok róla, hogy az ejsz va­lamelyik termelést részlegén tárgyal, érvel, bíztat, vagy a hivatali szobá­jában mérlegel. Pisch László élete egyáltalán nem Idillikus. Emlékei és kötelezettségei szerint sorsa egyaránt férfira mére­tezett. Annál meglepőbb látni, hogy 48 éves kora ellenére olyannak néz ki, mint akit még a fuvallat sem érintett. Megjelenéséből, beszédmód­­fából gyanútlan jókedvúség árad, fia­talos hatékonysággal találja fel ma­gát a különböző helyzetekben. Még­sem simára gömbölyített kavics, a­­mely érdesség nélkül idomult a te­nyérhez. Minél komolyabb mérlege­lést igényel a gondolat, annál nyil­vánvalóbb, hogy tiszta álláspontról kísért figyelemmel a világot. Kevés emberrel találkoztam, aki sztvósab­­ban ragaszkodott volna a mezőgazda­sághoz, mint Pisgh László. Nem amo­lyan érzelgős pózféle ez nála, hanem a legjózanabb kötődés. Épp emiatt nyoma sincs viselkedésében az olyas­fajta szájaló pátosznak, amely avítt szólamok tárgyává fokozza le a me­zőgazdaságot. — A háború utánt évek „meglop­ták* a gyermekkoromat. Egyébként nincs ebben semmi különleges, mert a korosztályombeltek hasonló sovány gyermekkorra emlékezhetnek. Pelső­­cőn fPleštvec) születtem, s nagybá­tyámmal egy házban és udvarban laktunk. Nagybátyám mezőgazdász volt, a fák oltását viszont édesapám­tól tanultam meg, akt vasutas létére sokat olvasott, s ezért nem csoda, hogy jártas volt a világ dolgaiban. Négy gyermekének sokat beszéli a tudásról, és soha nem ismert célokat, terveket oltott belém. Az Iskolában egyébként jól ment a tanulás Valamiféle szellemi éhség ra­gadott meg, s ösztökélt, mint az ör­dög sarkantyúja a tanulásra. A vaká­ció hónapjait a helyi egységes föld­műves-szövetkezetben töltöttem rend­szeresem markot szedtem, de részt vettem a cséplésben ts. Nagyon bol­dog voltam — š ez az élmény egy életre rögződött bennem — amikor tizenöt évesen a reggeli munkaelosz­tásnál az én nevemet Is olvdsták. Szemem előtt látom még ma is a dimbes-dombos vidékei, ahol a lege­lők és a szántók szinte a természet „tervezése szerint" váltották egymást. A gimnázium utolsó évében n/igyon soká vajúdott bennem, és végül na­gyon nehezen kristályosodott ki a pályaválasztást döntés. Mindössze csak azt tudatosítottam, hogy tovább akarok tanulni: vonzott a mezőgaz­daság. ugyanakkor a vegyészmérnöki diploma megszerzése Is foglalkozta­tott. A vegyi kísérletekkel otthon hobbiból foglalkoztam. Az érettségit kővetően újabb kísér­tésbe estem. A szünetét ugyants a Eubentkl Maanezltbáhyában töltöt­tem — segédbányász munkásként —, ahol olyan fizetést kaptam, ami na­gyon csábítóan halott rám. Életem további alakulását újra édesapám szaval határozták meg, akt már ak­kor fel tudta mérni a szocialista naqyüzemt gazdálkodás ígéretes táv­latait. A Nyttrat fNttraf Mezőgazdasági Főiskola első évének elvégzése után a zalágyosi gazdaságba t lévai járás j kerültem termelési gyakorlatra. Itt egy hónapig fejtem, egy hónapot pe­dig a kévekötő gépen dolgoztam. A vezetőség kapkodása és a szervezet­lenség olyan riasztó hatással volt rám, hogy a vakációt követően ott akartam hagynt a főiskolát. O/ra édesapám volt az, akt opti­mizmust öntött belém, s ettől kezdve úfra nagyon komolyan vettem a fő­iskolát. Remek pajtásaim voltak, s a tanárokat Is tiszteltük, szerettük. Sokszor éjbe fordult az Idő. amikorra abbahagytam a tanulást. 'A fttotech­­nlkát tanító tanárom egyszer azt mondta: „konstruktív elméd van fiam". Roppant büszke voltam a vé­leményére. Már akkor úgy éreztem, hoay a főiskola lesz szilárd talpaza­tot a lábam alá. Aktívan bekapcso­lódtam a főiskolán folyó tudományos munkába, amiért —- az ösztöndíjjal együtt — havonta 800 koronát kap­tam. Amikor a kezembe kaptam a fíto­­technikusi mérnöki oklevelet, szerte­len boldogság és könnyedség áradt el rajtam. Szüleim — főleg édesapám — öröme megsokszorozta az enyémet. Ettől hihetetlenül nagy bátorság és tettrekészség költözött belém. Ügy éreztem, hogy a diplomával útlevelet váltottam a továbbhaladásra. Pisch László cseppnyi drukk nélkül lépett a termelésbe. — Heten kezdtünk végzősként á TOketerebest /TrebtSovj járásban, de rövidesen csak ketten maradiunk Molnár Istvánnál, a Tőketerebesi Kon­zervgyár jelenlegi igazgatójával. Pályafutásomat a Slovenské Nové M est б-t Állami Gazdaság kucanyi részlegén kezdtem. Egy 120 hektáros felszántott legelő talajjavítást mun­kálatait irányítottam. Fabarakkokban A DCLCOS HÉTKÖZNAPOK ■Щ HŐSÉI voltunk elhelyezve, s olyan dolgozó­kat irányítottam, akik bizonyos okok­nál fogva nem akartak dolgozni a szomszédos Abarai (Obaraj Egységes Földműves-szövetkezetben. Ide már magammal vittem a múltamat, s apám örökségét is: szolgálni ott, ahol va­gyok, olyan szorgalommal és elköte­lezettséggel, ahogy azt apám tette, ö két kezével szolgálta a hazát, én pedig az agyammal. Itt dolgoztam egy évet. maid a ka­tonaság következett. Leszerelésem után Ladislav Cuplk agrármérnök, a MÉM miniszterhelyettese — akkori­ban a Tőketerebesi Járási Nemzeti Bt­­zotság alelnőke volt — javaslatára a járási mezőgazdasági igazgatóságra kerültem főgépesitőként, s három év múlva 27 fves koromban főmérnök­nek neveztek kt. A tudományos mű­szaki haladás alaptatnak a lerakása, valamint a gépesítést folyamat meg­gyorsítása volt a fő feladatom. Innét csallóközi származású felesé­ge kérésére a Dunaszerdahelyt /Du­najská Streda) tárásba került. Itt a járást mezőgazdasági igazgatóságon dolgozott azzal a megbízással, hogy opttmalizáctós tervet dolgozzon ki a volt Nagy pákát /VeTká Рака) és a Somorlat Efsz részére. — A vágyam, hogy a termelésben dolgozhassam, 1970-ben vált valóra. Elnökként Nagypakai Efsz élére kerültem. Egy olyan szövetkezet el­nöke lettem, amely a lemaradozók közé tartozott, s bizony a tagság bi­zalmatlansággal, ugyanakkor kíván­csisággal fogadott, hogy mtt ts fog maid produkálni a 3Ó éves elnök. Pisch László nem kis izgalommal, ugyanakkor olyan örömmel kezdett munkához, amelyben az eddigiekben nem volt része. — Már a tervezés során ügyeltem arra, hogy a küzdelem napi csatáid­nak többségét az emberek nyerjék. Hasznosítottam ehhez mindazt a tu­dást, szakértelmet, amit az eddigiek során szereztem. Embercentrikus ter­melést viszonyokat valósítottam meg, melynek rövidesen meg ts lett az eredménye. Három év után a 900 hek­táros gazdaságban 43 százalékos ren­tabilitást értünk el. Ezerkilencszázhetvenkettőben a tár­sulási folyamat eredményeként a üu­­naszerdahelyi járásban elsőként lét­té jött Kék Duna Efsz élére került. Ma már úgy beszél a több falut egye­sítő egységes földműves-szövetkezet­ről, mintha az a saját portája lenne. Ismeri annak minden zegzugát, pon­tosan tud számot adni emberekről) gazdaságról, szellemi vagyonról, múlt­beli örökségről, és az emberek jelen­beli tájékozottságáról. f — Mindig úgy éreztem, hogy ez a gazdaság a miénk, az enyém is. Leg­többször az elsők között megyek és az utolsókkal térek haza a munkahe­lyemről. és azt hiszem, hoqy ez így természetes. Nem a szombat és a szabadság számít, hanem a munka. Az elnököt többször olyankor is krttika éri, amikor tulajdonképpen nem tehet arról, amt történt. Szem­be kell nézni az alaptalan kritikával is, ehhez viszont már nagy erőre van szükség. Tessedik Sámuel szavait idéz­ve az a jó vezető, aki pályafutása során egyszer vagy kétszer tévedett. En sem vagyok tévedhetetlen, az elő­forduló tévedésnek azonban már többször nem szabad megismétlődnie. Egy-egy „szerényebb" évet követően meg kell újulnunk, s ez a megújulás csak a kimagasló gazdasági eredmé­nyekben ölthet testet. Az első helyre mindig az emberi tényezők fontosságát állítottam és állítom, s a dolgozóknak azért min­dig azt kell érezniük, hogy az elnök egyenrangú partnernek tekinti őket. Ennek ellenére mea kell tanulni nem et ts mondani. Én úgy érzem, hogy a mat napig mindig tudtam használni az Igent és a nemet ts. A Kék Duna Efsz — a társulást kő­vetően — dinamikus „menetben“ küz­dötte fel magát a járás élenjáró me­zőgazdasági nagyüzemet közé. 1979- -ben az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetéssel, 1986-ban pedig a Szocialista munka üzeme megtisz­telő címmel méltányolták felsőbb szerveink a nagygazdaságban elért gazdasági és szociálpolitikai eredmé­nyeket. — A társulás után bevezetett köz­vetett Irányítási rendszer, a differen­ciáláson •alapuló anyagi futtatás, a gazdasági önállóságra való törekvés, a számítástechnika eredményes alkal­mazása a bátor kockázatvállalás, s a tagság hozzáállása meghozta a várt eredményt — mondja az elnök, aki 1981 óta A kiváló munkáért állami kitüntetés viselője. — Eredményeikkel felsőbb párt- és állami szerveink módfelett elégedet­tek, ez örömmel tölt el bennünket, de egyúttal kötelez Is. A ma mezőgazdasága ugyanis szé­dületes gyorsasággal közeledik ahhoz a ponthoz, ahol a természet adta le­hetőségeink megállít parancsolnak. Ahhoz, hogy ez ne következhessen be, a tudomány kezünkbe adott egy kulcsot, amely feltárja előttünk az élő világ tudatos, mesterséges meg­változtatásának kapuját. A kapu .mö­gött hosszú út vár ránk. míg rendel­kezni fogunk azokkal az Ismeretek­kel, melyek a genetikát programozás­hoz vezetnek. A ml szövetkezetünk már évekkel ezelőtt elindult ezen az úton, mert pártunk gazdaságpolitikai határozatát szerint a- mezőgazdaság teljesítőképességének növelése többek között a tudományos-műszaki hala­dás, s ezen belül a biotechnológiai eljárások bevezetésétől várható„ A mezőgazdaságban nemcsak a munkát, hanem a szellemieket tekint­ve sincs megállás. Sok tanulás, sok töprengés után érkezik csak el az a gyönyörűséges pillanat, amikor fel­­lobban a felismerés, amely csak ered­ményt szülhet. Pisch László e korpa­rancsból kiindulva, a mérnöki diplo­ma mellé, a közelmúltban a kandidá­tusi titulust Is kiérdemelte. Az újra és a korszerűre való törek­vés számára nagyon egyszerű: a régi fához — melyen elsajátította az oltás tudományát — tartozandó, a külső évgyűrűt segíti épltent. Ahol a leg­­dúsabb és legfrissebb az élet, » leg­kevesebb a holt cellulóz. Mezőgazdász volt a nagybátyla, édesapja szerettette meg vele az élő világot, a természetet, épp ezért pon­tosan tudja, hogy nem szakadhat el a fától, miként a fa sem szakadhat el a főidtől, ha élni akar. CSIBA LÁSZLÓ Arra, hogy ml befolyásolta ked­vezően vagy kedvezőtlenül a tavalyi terméshozamokat, mi­lyen legyen az idei termelés szerke­zete, miként lehet a legjobb gazda­sági eredményeket elérni, a zárszám­adó körzgyűlést megelőző ágazati összejöveteleken adtak választ. Bo­­dollón (Budulov) a gazdasági helyzet egészének alapos megismerésére, a tervek széles körű megvitatására a négy ágazat és a melléküzemági rész­leg tanácskozásain teremtették meg előzetesen a tárgyilagos és nyílt vé­leményalkotás lehetőségét. A megala­pozott döntésekre ezt követően a zárszámadő közgyűlésen került sor. Végül is a megoldásra váró feladatok SZÁMADÁS SZÁMVETÉS gyakorlati vetületének megvitatását, a termelési és a pénzügyi helyzet, valamint a szakmai kérdések átfogó elemzését és Jóváhagyását a közgyű­lés végezte. Arrél, hogy milyen évet zártak Rodollón, dr. Köteles Ágoston agrár­mérnök. a közös gazdaság elnöke az alábbiakat mondta. — Ha a végeredményt nézzük, jobb évet zártunk, mint egy étivel koráb­ban. Akkor 8 millió 815 ezter korona volt a veszteségünk, most pedig 3 mil­lió 393 ezer korona a tiszta nyeresé­günk. Ugyanakkor egy év alatt az összteljesítményünket 8 millió 427 ezer koronával növeltük, tehát elér­tük a 122 millió 958 ezer koronás teljesítményt, amire szövetkezetünk fennállása óta nem volt példa. Amel­lett, hogy a költségeknél sikerült 4 millió 327 ezer koronát megtaka­rítanunk, a piaci árutermelésünket 6 millió 772 ezer koronával növeltük. A tavalyi Időjárás szerencsére nem okozott az átlagosnál nagyobb mérté­kű károkat. Búzából 4,27; tavaszi ár­pából 4,53; kukoricából 5.59 tonnás átlagos hektárhozamot könyvelhet­tünk el. Véleményem szerint az ér-_ dekeltségi viszony javítása az eddi­gieknél nagyobb hatékonyságra ösz­tönöz. # Bizonyára a beliizeml önelszá­molásra gondol... — A gazdálkodás körülményei, fel­tételei egyre bonyolutabbak, s a fel­adatok egyre Igényesebbek. Ezért he­lyezünk kellő súlyt az olyan megol­dásokra, amelyek szavatolják a Jobb eredmények elérését, jó ötletnek tar­tom az önelszámolási egységek létre­hozását. Ezt a munkaszervezési for­mát folyamatosan vezetjük be. Erre azért van szükség, mert ml 6 ezer 379 hektár nagyságú területen gazdálko­dunk, melyből közel ötezer hektáros a szánté. Talajaink 80 százaléka sa­vanyú kémhatásű, kötött. Egyik évről a másikra nem tudjuk feljavítani a talaj termöképeisségét, ám az önel­számolás módszerével nyereségessé tehetjük a termelést. A növényter­mesztés, az állattenyésztés, a kerté­szet és a műszaki szolgáltatások ága­zata terén, valamint a melléküzem­ági termelés szakaszán már vannak önelszámoló egységeink. # Nézzünk meg alaposabban egyet közelebbről, mégpedig ai állatte­nyésztési részlegről! Ez az ágazat nálunk mindig vesz­teséges volt. Tavaly az előző évi ered­ményt akartuk tartani, de sikerült némi nyereségre szert tennünk, így a tiszta nyereség 1,8 millió koroní volt. Több mint 4 ezer 200 szarvas­­marhánk van, ebből 1600 a tejelő te­hén. Ha az abraktakarmányok fo­gyasztását ésszerűen irányítjuk, a hústermelés jövedelmező. Esetünkben a tej-, illetve a hústermelés kiegészíti egymást. Az évi tehenenként! fejésl átlag 3 ezer 468 liter volt, viszont a sertéstenyésztés szakaszán egy anya­kocától átlagosan csak 14,76 malaeot vá'asztottunk el. Q Az önelszámoló* alappillére a* anyagi érdekeltség, az önállóság, va­lamint a fegvelmezett-ég. Ez min­denkire egyaránt vonatkozik. Vajon lehet-e mindenki számára egy olyan öszíönzőrendszert kidolgozni, amely­­lyel a teljesítmény és az eredmény fokozható? — Van Ilyen követelmény- és ösz­tönzőrendszer. Az öne'számolásl egy­ségeknél mindenki érdekelt és fele­lős. A vezetők érdekeltek abban, hogy az egész egység teljesítse feladatát Ennek értelmében különböző ösztön­ző módszereket dolgoznak ki. Az egyes részlegek dolgozói pedig saját munkaterületük eredményeitől füg­gőén részesülnek a jutalomban, tgy ők Is anyagilag érdekeltek. Végül a zárszámadáskor szintén mindenki az elvégzett teljesítmény szerint része­sül anvagt Juttatásban. ф Egy év gazdálkodásának mérle­ge több tanulságot eredményez. MI az arait folytatni szeretnének, s mely területeken kellene változtatásokat eszközölni? — Kezdjük talán az utóbbival. Ä cukorrépánk úgy hozzávetőlegeseit csak ötven százalékban vált be. Be­bizonyosodott, hogy csínyján kell bánnunk a nitrogéntartalmú műtrá­gyával az adagolás során. Szövetke­zetünk tavaly 325 ezer koronát veszí­tett a nem megfelelő minőségű tej miatt. A zőldtakarmányok termeszté­se terén 20 ezer tonnás kiesést vol­tunk kénytelenek elkönyvelni. A téli takarmányszükségletünket csak 97 százalékban tudtuk biztosítani, s a minőséggel Is problémák voltak. Ser­téshizlaldáinkban a napi súlygyara­podás 52 dekagrammos volt, a hízó­­marháknál pedig alig érte el a 70 dkg-t. Viszonylag magas a borjúel­hullás, s alacsony a malacszaporulat. Sajnos, a gépparkunk Is eléggé el­avult, s ez szintén bonyodalmakat okozott. • Milyenek az idei terveik, elkép­zeléseik? — A gazdálkodás ésszerűsítésére komplex tervet dolgoztunk ki. ötszáz hektáron a szemes kukoricát a Vág­­sellyei f Sala) Termelési Rendszerben fogjuk termeszteni. Hozzáláttunk a több mint ezer 200 hektáron a szántó lecsapolásához, s talajjavítási mun­kálatokat Is folytatunk. Jobbak lettek a termesztést feltételek, így fokozott raunkakedvvel láttunk hozzá az Igé­nyes feladatok teljesítéséhez. Tovább szeretnénk fejleszteni a szarvasmar­ha-tenyésztési ágazatot, s a sertéste­nyésztés szakaszán Is előbbre aka­runk lépni. Folytatjuk az elavult gaz­dasági épületek korszerűsítését. Épít­kezés! célokra közel hatmillió koro­nát költünk. Sajnos, gépvásárlásra nem sok pénzünk marad .A mennyisé­gi mutatók teljesítése mellett egyre nagyobb figyelmet szentelünk a mi­nőségi mutatók teljesítésének. Az el­lenőrzés megszigorítására Is nagy fi­gyelmet fordítunk. Tovább szeretnénk' fejleszteni az önelszámolási egysége­ket, s fokozni az anyagi ösztönzést. Az Intézkedések foganatosításával remélhetőleg sikerül még jobb gaz­dasági eredményeket elérnünk. Szi­gorúbb minőség-ellenőrzés nélkül ugyanis Jiem képzelhető el a gyors előrehaladás. Természetesen nem mindenki fogja megértőén fogad­ni az új intézkedéseket, mert a dif­ferenciált bérezés és Javadalmazás nem minden esetben Jelent nagyobb egyéni Jövedelmet Azt azonban el­mondhatom, hogy dolgozóink többsé­ge megérti a minőséggel szemben tá­masztott jogos igényeket, s ezeket fi­gyelembe véve Igyekszik eleget tenni a fokozott követelményeknek. ILLÉS BERTALAN (Fotó: archívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom