Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-14 / 10. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. március 11« A felzárkózás reális lehetőségei Napjainkban különböző fórumokon több szó esik a lemaradozó mezűgazdasági üzemek talpraállásának lehetőségeiről és teltételeiről, valamint a vezetők, a gazdasági egységek és a dolgozó kollektívák tennivalóiról. A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeinek mintegy harmada állami dotációra szorul. Ezek közül a 3 ezer 263 hektár mezőgazdasági területen 430 dolgozóval gazdálkodó Nagybalogi (Veľký Blhl Egységes Föidmóves-szövetkezet 1974- -töl a veszteségesen gazdálkodó efsz-ek közé tartozik. 19B5-ben például 6 millió korona „segélyre” szorult, s jelenleg a hitelterhelés nagyságában a harmadik helyen szerepel a járásban. A társadalmi elvárások a lemaradozó gazdaságoktól a reális lehetőségekkel számoló,, ugyanakkor mozgósító erejű gazdasági programot igényelnek. A nagybalogtaknak Is van Ilyen — a CSKP XVII. kongresszusának határozatán és a 8. ötéves tervmutatókon alapuló — lntenziflkációs programjuk. Ez a program széles körű és mélyreható vitákban érlelődött és formálódott a szövetkezet berkeiben, alapos mérlegelést tükröz, s összhangban van az elfogadott hoszszú távú fejlődési célokkal. Nem abban az értelemben, hogy minden Igény kielégítését Ígéri, hanem abban, hogy egységes, összehangolt és általánosan elfogadott gazdaságpolitikai irányvonalat tűzött ki. • Vajon milyen reális esélyekkel rendelkeznek — az elmúlt év gazdasági eredményeit figyelembe véve —* szemben az állattenyésztés hatékonyabb fejlődést mutatott. Annak ellenére, hogy a leukózls magas arányban fertőzte a 760 darabos tehénállományt — 55 ezer literrel növeltük a tejtermelési tervet, s a tejmennyiség 86 százalékát első osztályban értékesítettük. Az egyedenkénti évi 3 ezer 600 literes fejésl átlag a Nagybalogi EÍSz viszonyai mellett jó eredménynek számit. Akárcsak a hlzőmafhák napi 78 dekagrammos súlygyarapodást átlaga. Viszont a Járási átlagon alul maradt a borjúszületések száma. A szarvasmarhák darabszámával közel azonos — a kétezret meghaladó — sertésállomány termelékenységi mutatói a következők: a férőhelyhiány miatt tizenhárom darabbal csökkent az anyasertések száma, s ezért 176 malaccal kevesebb lett a tervezettnél, annak ellenére, hogy egy-egy kocától átlagban 18 malacot választottunk el. A hízósertések elérték a napi 59 dekás súlygyarapodást. A szövetkezet hűsértékesltésl tervét ugyan teljesítette, ám a termelési terv teljesítésében 70 tonnával maradtunk adósak. uhhoz, hogy az intenziftkációs program végrehajtásával 1990-ig kikerüljenek • hulámvölgyből? Tflmösváry György agrármérnök, az efsz elnöke szerint a legjobb úton haladnak: — Két évvel ezelőtt „ráléptünk a gázra”, és az Idén már 421 ezer korona tiszta jövedelmet könyvelhettünk el. Jövőre ennek a duplájával számolunk, s az ötéves tervidőszak végéig már 4 milliós nyereséget szeretnénk elérni. A 9. ötéves tervidőszak kezdetével pedig teljesen „új életet” akarunk kezdeni! ígéretünk megtartása maximális erőbedobást, fegyelem- és fígyelemtartást Igényel a részünkről. ф Db mielőtt bematatná a Jövőt alapozó programjukat, Ismerkedjünk meg az 1986-os év gazdasági eredményeivel. — Keményen dolgoztunk az elmúlt évben. A mezőgazdasági árutermelési tervet 101,8 százalékra teljesítettük azonban a mezőgazdasági bruttó termelési tervünk 1 millió 100 ezer koronával lett kevesebb a vártnál. Az üzemanyagkerethez viszonyítva két százalékos megtakarítást értünk el, ellenben a tervezettnél 22 százalékkal töb pénzt költöttünk pótalkatrészek vásárlására. Az egy dolgozóra számított munkatermelékenység övi értéke 123 ezer koronára növekedett, miközben a havi átlagbér meghaladta a 2 ezer 300 koronát. Gabonafélékből — 1150 hektár területen — elértük a 4,4 tonnás átlaghozamot. Az ellenőrzések során,utólag derült ki, hogy a növénytermesztők még mindig sokat vétenek az agrotechnikai előírások és a határidők betartása ellen; a vetésterület egyharmadán újravetéssel kellett biztosítani az optimális egyedsűrűséget. Szakszerűtlenül határozták meg a fajtaösszetételt, hiányosságok mutatkoztak a talaj-előkészítésben és a tápanyag-utánpótlásban Is. Késtek a vetéssel, a felületesen elvégzett vegyszeres növényvédelem következményeként 320 hektárnyi területen a gabona erősen elgyomosodott. A cukorrépa kézi egyelését végző dolgozók egy részének lelkiismeretlen munkája folytán olyan gyenge volt az egyedszám, hogy mindössze 29,6 tonna termést takaríthattunk be hektáronként, bár a cukortartalom elérte a 16,8 százalékot. A lóbab ugyancsak gyengén fizetett. Az 50 hektáron termesztett dohány viszont Jövedelmezőbb volt, mint az előző években, akárcsak az elsfl ízben vetett 40 hektárnyi napraforgó, amely közel egymillió korona bevételhez Juttatta a szövetkezetét. A tömegtakarmányokból a szükséglethez képest hat százalékkal kevesebbet állítottunk elő. Mindenekelőtt az évelő takarmánynövények és a gyepterületek gyenge hozama Idézte elő a hiányt. —' Ä növénytermesztésben a számottevő Javulás ellenére még mindig sok volt az agrotechnikai „fegyelemsértés”. A 630 hektáron kiépített öntözőberendezés kihasználásával sem lőhetünk elégedettek. Ezzel Л Nagybalogi Efsz zárszámadó közgyűlésén Tömőevéry György agrár- A felsorolt adatok önmagukban mérnök, a szövetkezet elnöke tartotta meg a beszámolót még nem sokat árulnak el a gazdái-Az efsz elnöke köszönetét mond Dudás László agrármérnöknek, a magyarországi Kázári Mgtsz elnökének a múlt évi sikeres együttműködésért (A szerző felvételei) kodás intenzitását Illetően. El kell hát azt Is mondanunk, hogy — az lntenzlfikáclős program következetes teljesítésnek eredményeként — az árutermelés mértéke a 2,3 százalékos járási átlaghoz viszonyítva Nagybalogon 9 százalékkal, a mezőgazdasági bruttó termelés pedig 10,7 százalékkal növekedettl Amennyiben az Idén Is tartant tudják a termelésnövekedés ütemét, reálissá érik annak a reménye, hogy az évtized végéig sikerül a váltás és újra visszakerülnek a Jövedelmezően gazdálkodók közé. 9 Milyen feladatok kerülnek előtérbe az elkövetkezendő Időszakban az intenzifikáciés program magvalósítása keretében? — Idei teendőinknek igen fontos eleme, hogy a munkakörülmények és a szociális viszonyok fokozott ütemű javításával legalább részben enyhítsünk munkaerőgondunkon. Kevés a traktoros, alacsony létszámú a gépiavítógárda. Nyolc szakembernek felsőfokú végzettsége van, de legalább még nyolc emberre volna szükségünk. A középkáderekből is égető a hiány... Az elkövetkezendő három esztendőben további 24 lakásegység felépítésével számolunk. A szociális berendezések felújítására Is nagy figyelmet kívánunk fordítani. Hat éve üzemeltetjük a tizenkét férőhelyes szövetkezeti bölcsődét, amelyet a jövőben a Nagybalogi Helyi Nemzett Bizottsággal közösen szeretnénk kibővíteni.. Az üzemi konyha kapacitása lassan meghaladja az Igényeket; Jelenleg a dolgozók harminc százalékának biztosítunk ebédet. További feladatunknak tekintjük a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás bevezetését négy termelési részlegen. Mintegy kétszáz Kektárny! legelőterület vár felújításra: ebből évente 35—40 hektáron végezzük el a szükséges munkákat. A talajok tápanyag-utánpótlását, salnos, eddig még nem sikerült a talajminták laboratóriumi elemzése alapján tudományos alapokra helyezni. Az egy hektár szántóterületre számított mfltrágya-felhasználás Jóval meghaladja a járási átlagértéket. Az Idén elsősorban a savanyú kémhatású talajok meszezésére, a nagyobb mérvű altalajjaztfásra és a szerves trágya időben történő kiszórására összpontosítjuk erőinket. A hozamok növelésének további két elengedhetetlen alapfeltétele: a mocsaras területek lecsapoló-* sa és az öntözőberendezések szakszerű üzemeltetése. Mintegy négyszáz hektáron kell felújítanunk az eliszaposodott alagcsöveket. Megbízható és hozzáértő szakembert állítunk az öntözőcsoport élére. Az állattenyésztési részlegen a leukózls mielőbbi felszámolását vettük célba. A munkaidő Jobb kihasználását S munkafegyelem szilárdításával kívánjuk elérni. A szocialista vagyonvédelem terén, valamint az anyagi költségek és a betakarítási veszteségek csökkentése érdekében még rengeteg a tennivalónk. Tulajdonképpen ügy Is fogalmazhatnák, hogy végső soron ezekben Jut kifejezésre a fent említett prioritások érvényesítésével elérni a kívánt végcélt. A reális lehetőségek és eredményes gazdasági tevékenység mellett az Idén szövetkezetünk gazdasági stabilitása a társadalmi elvárásoknak megfelelően növekedhet. KORCSMÄROS LÄSZLÖ Az ár pater mesztés értékelése Az elmúlt esztendőben a falt J jelentős nedvességtartalma ég a hűvös időjárás nagymértékben késleltették a tavaszi növények vetését. Március vége felé a napos és meleg Időjárás hatására gyorsan felszívódott a fölösleges nedvesség, s hozzáláthattak a tavaszi munkákhoz. Mivel fajtakísérlett állomásunk kisebb területen gazdálkodik, a vetés Időpontjának az eltolódása nem volt olyan mértékben érzékelhető, mint a szomszédos mezőgazdasági üzemekben, ahol a tavaszi árpa vetése 7—10 nappal eltolódott. Fajtakísérleti állomásunkon a tavaszi árpát rendszerint kétféle elővetemény után vetjük. Tavaly gabona-elővetemény után március 27-én, szemes kukorica után pedig március 28-án került sor a vetésre. Mindkét kísérletbe 21 fajtát és fajtajelöltet soroltunk. A kipróbálásra kerülő fajtaválaszték falét a mér köztermesztésben lévő tajték alkották, hátralévő részét pedig az Ígéretesnek mutatkozó faftajetöltek. A vetést követó Időszak kedvező időjárása elősegítette a gyors és egyenletes kelést, amely 10—12 napig tartott, s az egyes fajták között mindössze egynapos eltérést tapasztalhattunk. A vetésnél a hektáronkénti 4 millió csíraszem elérésére törekedtünk. Kivételt képezett a Korái árpafajta, amelyből öt millió csírát, valamint az SK-2209 fajta jelölt és a jaspis fajta, amelyből 4,5 millió csírát vetettünk. Kelésnél a négyzetméterenkénti egyedszóm egyik elővetemény ntán sem érte al a négyszázat. Az áprilisi meleg és napos időjárás elősegítette a tavaszi árpa gyors fejlődését. Április vége felé valamennyi fajta elérte a bokrosodás fejlődési szakaszát. Gabona-elővetemény ntán 3,3—5,6, szemes kukorica ntán pedig 3,5—4,1 között váltakozott a hajtások száma. A májusi meleg és száras Időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi árpa fejlődését, aminek következtében lelassult a bokrosodás, a növények pedig viszszamaradtak a növekedésben és a fejlődésben. A betegségek közül május közepén a lisztharmat Jelentkezett. A fertőzést az összes fájténál észleltük. A legerősebb fertőzést a gabonaelővetemény ntán termesztett Zafír, Horal, Orbit és CE-334 — fajták és faftajelőlt, a szemet kukorica után pedig a Zeflr, a Krystal és a Rnbtn fajták esetében tapasztaltuk. Május végén a növényzetet Phosdrlnnal permeteztük a gabonacsécsárlé ellen. A vegyszerezés hatása — akárcsak 1985-ben — nem volt as egyes kísérletekben egyforma. A gabona-elővetemény után termesztett fajták esetében hatásos volt, viszont a kukorica-elővetemény után a kezelést követően is előfordultak kártevők. A május utolsó napjaiban és június elején lehullott csapadék és a hűvösebb időjárás valamit javított a növények állapotán, s kedvezően befolyásolta a növekedést és a fejlődést. A kalfiszolás valamennyi fajtánál június elején indult be, a virágzás pedig június végéig befejeződött. A kalászolás időszakában jelent meg a növényzeten az árparozsda. Az 1985-ös évhes viszonyítva tavaly a fertőzés lényegesen erőteliesebb volt A betegségek közül a barnafoltosság (Rhynochosporium secalísj is előfordult szinte minden fajtánál, ám gazdasági kárt nem okozott. Kivételt csupán a gabona után vetett KM-24B fajtajelölt, valamint a kukorica után termesztett KM-184 és a OE-334 fajtajelölt képezett, melyeknél mértékeit terméskiesést tapasztaltunk. Júliusban fokozódott a talaj nedvességhlénya és a napi átlaghőmérséklet a normál fölött alakult. Ennek következtében a kalászosok az 1985-ös évhez viszonyítva 10 nappal korábban értek be. A betakarítást Július derekán végeztük, minimális magveszteséggel. A fontosabb fajták hozama elővetemény szerint a következőképpen alakult: Fajta Hozamok t/ha Elővetemény Gabona Szemes Korái 4,59 5,74 Zafír 4,97 5,81 Krystal 4,62 5,58 Rnbln 5,12 5,46 Mars 5,08 5,72 Jaspis 5,29 5,55 KM-184 5,84 8,27 Orbit 8,14 8,74 KM-24S 5,85 6,51 SK-2209 5,34 8,56 KM-143 8,57 7,89 Bonns 5,77 8.80 Zenit 8,48 8,73 Átlag 5.44 8,18 kukorica A táblázatból kitűnik, hogy a kukorica után vetett faiták nagyobb hozamokat adtak. Mindkét elővetemény esetében a KM-143 fajtajelöltnél értük el a legnagyobb hozamokat. Ezt a fajtajelöltet tavaly soroltuk be első Ízben a fajtakísérletekbe. A több éve elismert fajták általában gyengébb hozamokat adtak. Az új fajták közül az Orbit (SK-1775) hasonló hozamot adott, mint az alöző években, a Jaspis (HE-207B) viszont gyengébben termett, mint a korábbi két esztendőben (1984-ben 10 tonna, 1985-ben pedig 8,4 tonna termett hektáronként). Milyen tapasztalatok vonhatók la a múlt évi fajtakísérleteinkből a gyakorlat számára? Közismert, hogy a tavaszi árpa a legrövidebb tenyészidejű gazdasági növények közé tartozik. A tenyészideje általában 100—130 nap. Megpróbáltunk párhuzamot vonni — a rendelkezésünkre Allé adatok alapján — a tenyészidő és az évjáratonként! hozamok alakulása között. A tenyészidő hossza és hozamok között bizonyos kölcsönhatást tapasztaltunk. Az 1984-es évben, amikor a tavaszi árpának 'a leghosszabb, mintegy 133 napos tenyészideje volt, akkor értük el a legnagyobb hozamokat. A kísérletek átlagában szemes knkorica után 10, gabona ntán pedig 9,78 tonnát takarítottunk be hektáronként. Ezzel szemben az 1986-os évbon a legrövidebb 105, illatve 112 napos tenyészidöt mértünk, s ngyanakkor a legkisebb 6,25, Illetve 5,47 tonnás átlaghozamot értük el. Az 1982-es, 1983-as és 1985-ös évben általában 120 napig tartott a tenyészidő. Ezekben az években a hektárhozamok 6—7,ő tonna között ingadoztak. A felsorolt tényezőkből kiindulva, az elmúlt esztendőben helyesen döntöttek azon gazdaságok, ahol a tavaszi árpa vetésterületét csökkentették — mivel a vetést csak április elején lehetett megkezdeni —, g árpa helyett Inkább szemes kukoricát vetettek. Kukoricából ugyanis 1—2 tonnával nagyobb hektárhozamot értek el. A hozamcsökkenés mértékét persze a fajtaválaszték is befolyásolta. A rövid tenyészidő ellenére ugyanis a Bonns, a Zenit és az Orbit fajték megfelelő hozamot biztosítottak. A Dunaszerdahelyl (Dunajská Streda) Járásban az idén a fajtaválaszték következő területi megoszlásával számolunk: az árpa termőterületén a Rubin 29, a Bonns 28, a Korái 13, a Krystal 8, az Orbit 5, a Jaspis 3, a Mars pedig 1 százalékos arányban részesedik. Véleményünk szerint a fajtaválasztékot nagyban befolyásolja a Járás vetőmagtermelése. Fajtakísérlett eredményeinkből kiindnlnva azonban a fövőben fel kell hagynunk a Rubin, az Opál, a Korái, a Krystal és a Jaspis falták termesztésével. A szaporítást az Orbit, a Bonus, a Zenit és a Mars fajtákra kell összpontosítani. Gyorsabban kell reagálni a fajtaváltás igényeire. Ebben az évben állami elismerésre Javasoltak a HE-2591 és a KM-246 fajlafelölteket. Az előjelek szerint a Jaspis fajta — amely kezdetben jól indult — a fajtakísérletekben nem lesz besorolva Dél-Szlovákia faitaválasztékába. A további kísérletekből ugyancsak kivontuk a КЧ-184-eg fajtajelöltet. Az igen alacsony száró KM-BR-lo fajtajelölt sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. KRAUSZNÉ-BELUCZ, az ÜKSŰP Nagymegyeri (Calovo) Fajtakísérleti Állomása
