Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-21 / 7. szám
1987. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES. 13 A Bajai Kukoricatermelési Rendszer az innováció útján A magyar mezőgazdasággal kapcsolatban még a laikusokban is felötlik e kis. alig tízmilliós ország agráripari komplexuma egyik sajátos termelési-szervezeti formájának. az iparszerű termelési rendszereknek a fogalma. Hiszen ehhez a „fogalomhoz“, a termelési rendszerek létrehozatalához fűződik az a látványos, a világ figyelmét magára vonó gyors ütemű fejlődés, amely az utóbbi évtizedekben a magvar mezőgazdaságban végbement. Äz elmúlt évtizedben valóban a magyar népgazdaság egv'k legeredményesebben fejlődő ágazata volt a mezőgazdaság. Ä hatvanas évek közepétől a nyolcvanas évek közepéig a gabona- és a vágóhústermelés megkétszereződött, miközben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a felére csökkent Évente egv lakosra számítva 20 kilő húst, 260 liter tejet és 400 darab tojást termelnek. Ezzel a színvonallal a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok rangsorában az ötödik helyet foglalják el. Még napjainkban Is, amikor a külpiaci viszonyok jelentősen romlottak, ez ország mezőgazdaság! össztermelésének mintegy harminc százaléka export* ra kerül, s ennek hatvan százaléka dollár elszámolásban értékesül. A RENDSZERELMÉLET TÉRHÔDtTÄSA Ä magyar mezőgazdaság sikerében a gyors ütemű iparosodás, a korszerű technika és biológiai anyag alkalmazása mellett. Jelentős szerepet töltött be a közgazdasági szabályozóknak és az ú) Irányítási rendszereknek a bevezetése Is. A hatvanas évek közepétől kibontakozó Irányítási reformfolyamat éppen a mezőgazdaságban valósult meg a legkövetkezetesebben. A kedvező gazdasági légkör elősegítette a közös mezőgazdasági vállalatok, a különböző vállalkozások és társulások, továbbá az Ipari és a szolgáltató tevékenység gyors elterjedését. A lendületes fejlődésnek döntő Jelentőségű mérföldköve volt a komjjlex rendszerű fejlesztés, a vállalati önállóság, a személyes érdekeltség és a vállalkozó szellem kibontakozása. A termelési rendszerek Magyarországon a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején kezdtek megalakulni. Ma 64 termelési rendszert tartanak számon. Szervezeti felépítésük, termelési és szolgáltató profiljuk, jogviszonyaik és kiterjedésük különböző. Egy vonásuk azonban közös, nevezetesen az, hogy önkéntes társulásként működve egy vagy több növénytermesztési, állattenyésztési, illetve kertészeti ágazatot Integrálnak és komplex termelési rendszerbe foglalják. MÄSFÉL ÉVTIZED TÜKRÉBEN Ma a legközismertebbek között a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Fejlesztő Közös Vállalat neve szerepel. A BKR a hetvenes évek elején alakult kilenc mezőgazdasági üzem több mint tízezer hektár területet felölelő gazdasági társulásként, amelynek a Bajai Állami Gazdaság technológiai osztálya volt a központja. Kezdetben csupán a kukorica rendszerszerű termelésével foglalkoztak, főleg az állattenyésztés számára a szükséges abrakrakarmány-mennylség biztosítása érdekében. Az eltelt másfél évtized folyamán a BKR messzemenő minőségi változásokkal egybekötött szervezési és szerkezeti fejlődésen ment át. Az évek folyamán megszilárdult jog- és önállósági köre. Ma a kukorica termelése melA BKR iltal Budapesten megrendezett továbbképző tanfolyam résztvevői lett 13 féle növénykultúra termelési rendszerét integrálja és szaktanácsolja. A fő növénykultúrákat azonban a kukorica, a napraforgó, az őszi búza és a szója alkotja, ezek az összterületnek a 75—80 százalékát foglaják el. Ma a BKR szaktanácsadó tevékenysége több mint 200 ezer hektárnyi területre terjed ki. szervezési és a termőhelyi tényezők összehangolásával az átlagosnál gyorsabb iitemfi és hatékonyabb fejlődést érjenek el. A BKR egyik jellegzetessége, hogy az egész termelési folyamat géprendszerét a szocialista országok mezőgépiparának gépeiből és gépi eszközeiből állították össze. A géprendszert Mindenki nagy érdeklődéssel hallgatta végig Dr„ Szél Endrének, a Szegedi Gabonatermelési Kutatóintézet főosztályvezetőjének a legújabb kukoricahibridekkel kapcsolatos előadását Ä fejlődés üteméről érdekes tényeket tárnak fel a szellemi tőke gyarapodására utaló adatok. A kezdeti években mindössze négy szakember irányította a termelési rendszer tevékenységét. Az 1982-es évben csaknem kétszázan voltak, ma pedig a szakemberek száma háromszázra bővült. A hozamok kezdettől fogva szinte minden esetben meghaladták az országos átlagot, annak ellenére, hogy az integrált terület termőhelyi, de főleg talajadottságai nem éppen a legkedvezőbbek. A szemes kukorica termesztésében a bázisév átlagához viszonyítva a hozamok 0,51—1,97 tonnával, az őszi búza esetében pedig 0,46— —1,34 tonnával nőttek. Míg a vállalat nyeresége 1982-ben 15 millió forint volt, addig 1985- -ben elérte a 20 millió forintot. SZERTEÁGAZÓ tevékenység — SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS A felsorolt néhány adat is jő! érzékelteti, hogy a BKR betöltötte küldetését, pontosabban megfelelt a termelési rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek, miszerint az anyagi eszközök és a szellemi tőke összpontosításával, valamint a tudományos kutatás és a technikai fejlesztés legújabb eredményeinek az alkalmazása , révén a biológiai, az agrotechnikai, a műszaki, a szervizszolgálat és pőtalkat* rész-ellátás egészíti ki. A tag- és partnervállelátok számára a szaktanácsadáson kívül a termőhelyi adottságok figyelembevételével táblára adaptált komplex termelési technológiát dolgoznak ki. Ez magában foglalja az ökológiai tényezőknek a felmérését, a táblák kialakítását, talaj- és növényelemzés alapján történő trágyázás! terv kidolgozását, a termőhelyi adottségoknak legjobban megfelelő, de a legprodnktívabb fajták és hibridek kiválasztását, az optimális talajmüvelési rendszer meghatározását, a vegyszeres növényvédelem rendszerének a kidolgozását, valamint a betakarítás, a betakarítás utáni kezelés, a szárítás és tárolás megszervezését. A Bajai Kukoricatermelési Rendszer Immár egy évtizede túllépte Magyarország határát. A szaktanácsadás vagy a komplett termelési rendszerek exportján keresztül együttműködik a Szovjetunióval, Bulgáriával, az NDK-val, Mexikóval, s csaknem fél évtizede Csehszlovákiával. Az utóbbi években a harmadik világ országaiban próbálja áttörni a piacot. A SZÜNTELEN MEGÚJULÁS A BKR Fejlesztő Közös Vállalat fennmaradásának, de főleg versenyképességének egyetlen záloga a rugalmas, minden területre kiterjedő innováció. Ezért szoros kapcsolatot tartanak fenn a hazai tudományos és kutató Intézményekkel, a vegyipari és mezőgépipari üzemekkel, s egyéb szolgáltató, illetve háttéripari vállalatokkal. De a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés leg-' újabb eredményeinek a beszerzése érdekében számos neves külföldi kutatóintézettel, intézménnyel és céggel tartják a kapcsolatot. A legújabb fajtákat, hibrideket, vegyszereket, növényvédő szereket, gépi eszközöket saját kisparceliás, illetve nagyüzemi kísérletekben próbálják ki. Nem véletlen, hogy a vállalat jövőjét, továbbfejlődését Illetően egyre tágabb teret kap a vállalat szervezési felépítésében a magasabb szintű tevékenységi formák érvényesítése, nevezetesen az alkalmazott kutatás, a szerteágazó tudományos és fejlesztőmunka, a számítógépes információs rendszer bevezetése. Hiszen már jelenleg is az össztevékenységnek közel ötven százaléka a know-how-ra fordított szellemi munkára összpontosul. A jövőbeni feladat az Innovációs folyamat komplex láncolatának a kialakítása. A termelési technológia szüntelen és gyors felújítása, valamint a szerteágazó fejlesztés csak akkor járhat sikerrel, ha a tag- és partnervállalatok kellőképpen felkészülnek az új befogadására. Erre szolgálnának többek között az évente megrendezett szakmai bemutatók és továbbképző tanfolyamok. FELKÉSZÜLÉS AZ Oj BEFOGADTATÄSÄRA Január második felében a BKR Fejlesztő Közös Vállalat a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet Mezőgazdasági Továbbképző Osztályának közreműködésével Budapesten ötnapos továbbképző tanfolyamot szervezett Csehszlovák partnereik részére. A tanfolya-A szakmailag igényes előadások után kellemes kikapcsolódás volt a pezsgőkóstoló Fotó: —kim— sérletek eredményeiről. Ismer* tették a legprogresszívebb, nem* sokára köztermesztásbe vont kukoricahibrideket, ezek tulajdonságait és termesztési lgé* nyelt. A MEZŐGÉP kecskeméti és békéscsabai vállalatának előadói a mezőgépipar legújabb gyártmányaival, a legkorszerűbb talajművelő gépekkel és technológiákkal, a minimális talajművelés eszközeivel, valamint a kukorica és a napraforgó korszerű betakarítőgépeivel ismertették meg a tanfolyam résztvevőit. Továbbá megismerkedhettek a Gralner tfpusű nedvességmérő berendezéssel, valamint a Tolna megyei Állami Gazdaság Szakszolgálata által nyújtott számítógépes műtrágyázást programmal. Szakembereink talán a legnagyobb’ érdeklődést az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a NIKE növényvédő szer gyártásának a programja Iránt tanúsítottak. Hiszen ma minden kukoricatermelő számára égető kérdés, milyen új növényvédő szereket, főleg gyomirtó szere* két várhat a vegyipartól. Szakembereink az ötnapos előadások során megismerkedhettek mindazon új hibridekkel, termesztési technológiákkal, módszerekkel, növényvédő szerekkel, vegyszerezési eljárásokkal. gépekkel és gépi essközökkel, amelyek a BKR innovációs programjának adaptálása keretében a csehszlovák partnergazdaságokba is eljutnak, s hozzájárulnak majd a knkoricatermelés színvonalának emeléséhez. A szakmai továbbképzés az Ismeretgyarapítás mellett módot nyújtott közvetlen tapasztalatcserére, s egyben kikapcsolódást Is jelentett a mindennapi munka fergetegében pihenést nem ismerő vezetők számára. A szervezők igyekeztek ugyanis színházzal, pezsgőkóstolóval egybekötött borüzem-látogatással tarkítani az ott tartózkodás idejének programját. (FolytatjukJ KLAMARCSIK MÄRIA mon a BKR szlovákiai ekecsl (Okot) alközpontja partnergazdaságainak és a járási mezőgazdasági igazgatóságok képviselői, valamint mezőgazdasági újságírók vettek részt. Csak méltányolni lehet a rendezők azon igyekezetét, hogy a színvonalas előadások kockában, tömören összefoglalva, de minden egyes területre kiterjedve a résztvevőknek átfogó képet adjanak a továbbfejlődés útjáról és lehetőségeiről. Bfi тптшшж mmm -A résztvevők Dr. Matos Lőrincnek, a BKR FKV Igazgatójának a bevezetőjéből áttekintést nyerhettek a Bajai Kukoricatermelési Rendszer tevékenységéről, az elmúlt esztendő során elért eredményeiről, a csehszlovák partnergazdaságaikkal folytatott együttműködésről, s ennek továbbfejlesztési lehetőségeiről. Az igazgató szavaiból kicsendült, hogy az elmúlt évi eredmények és tapasztalatok, kedvező alapot teremtettek a további együttműködésre. Szolgáltatásaik színvonalának szüntelen emelése mellett, magasabb szintű együttműködésl formák kialakítását Is szorgalmazzák. A továbbiakban az AGROBER-AGROINVEST Külkereskedelmi Vállalat képviselői a rendszerexport lehetőségeiről, valamint a termelési rendszerek Csehszlovákiába irányuló Idei exportjának a helyzetéről tájékoztatták a hallgatókat. Szakembereink a Szegedi Gabonatermelési Kutatóintézet és a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásárl Intézete képviselőinek előadásából tájékozódhattak a kukorica-fajtakl-
