Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-21 / 7. szám
( 12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. február 2Í. A termelésfejlesztési modell értékelése Ä CSKP Központi Bizottságának határozata alapján az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma 1S89- -ban a tudnmánvos-kutatási bázis széles körű részvételével kidolgozta és jóváhagyta a Nyitrai (Nitra 1 járás mezőgazdasági termelése fejlesztésének mode’ljét. A mezőgazdasági termelés intenzív és hatékony fejlesztésének modellje a tudományos-műszaki ismeretek széles körű alkalmazása révén arra irányult, hogv elősegítse a termelés gazdaságilag indokolt összpontosítását, s teljes mértékben biztosítsa az össztársadalmi szükségletnek megfelelő termék-előállítást. Az eltelt ötéves időszak eredményei jelzik, hogy a fejlesztési program keretében kitűzött feladatokat sikerült teljesíteni. Pozitív eredmények születtek főleg a talaj termőképességének a növelésében. Az eltelt időszak Folyamán összesen 2318 hektárnyi területen elvégezték a lecsapolást, s további 2522 hektáron öntözőberendezéseket építettek. Ezáltal az előiránvzott feladatokat 16.4 illetve 0,9 százalékkal túlteljesítették. Ugyancsak kedvező eredményeket értek el a nem beruházásos talaijavílási munkákban. Fokozott figyelmet szenteltek ugyanis a savanyú kémbatásű talajok részaránya csökkentésének. A 7. ötéves tervidőszak folyamán a járásban összesen 60 ezer 413 hektárnyi területet meszeztek. Fokozatosan érvényesítették a szerves trágya előállításának és alkalmazásának koncepcióját. Az 1985-ös évben szerves trágyázásban a szántóterületnek mintegy 28 százalékát részesítették. Eredményesen alkalmazták az egyes növénykultúrák irányított nitrogéntrágvázását, amelvet a Bratislavai Talajtani Kntatóközpon* dolgozott ki. Az irányított nitrogén-műtrágyázás a termelés ésszerűsítése mellett je'entős mértékben növelte a termények beltartalmi értékét. A talaj blflenergetikai tulajdonságainak knmnlex módon történő javítása érdekében bevezették a talaj ökológiai tulajdonságainak számítógépes értékelését. Ä talaj termőképességének a növelése a növénytermesztés belteriesftéséhen nyilvánult meg. A 8. öléves tervidőszakhoz viszonyítva a növénytermesztés jelentős mennyiségi és minőségi változáson ment át. Elsősorban a kalászosok termelésében értek el kiemelkedő eredményeket. A 7. ötéves tervidőszakban a kalászosokat 48 ezer BOO he.ktárnn termesztették, s évi átlagban 5 tonnás hnktárhnzamokat értek el. Ez a 8. ötéves tervidőszakban elért hozamokhoz viszonyítva 9,6 százalékos növekedést jelent. 1985-ben kalászosokból 5.43 tonnás hektárhozamokat értek el. s ezzel a tervet 0.32 tonnával túlteljesítették. Kedvezően alakult a szemes knkorica hozama is, amelyből 1985-ben 5.9 tonnát takarítottak be hektáronként. s az előirányzott hozamot 0,13 tonnával túlteljesítették. A kedvező eredmények eléréséhez jelentős mértékben hozzájárult a tudományos-műszaki ismeretek következetes gyakorlati alkalmazása. A Piest'anyi Növénytermesztési Kutatóintézet ugyanis valamennyi mezőgazdasági üzem számára kidolgozta a megfelelő vetésforgó és a fő növénykultúrák fajtaösszetételének a javaslatát. A termelés intenzitására kedvezően hatott a termelési rendszerek alkalmazása is. A járás mezőgazdasági üzemeiben eredményesen alkalmazzák a gabona, a kukorica és о hüvelyesek termelési rendszerét. Nem sikerült azonban a kívánt mértékben érvénvesíteni és kiterjeszteni a cukorinar által módszertanilag irányított cukorrépa-termelési rendszert. A cukorrépa 5518 hektárnyi összterületén a termelési rendszer mindössze kétszáz hektárt foglalt el. X 7. ötéves tervidőszakban fokozott figyelmet szenteltek a kellő mennyiségű és minőségű tümegtakarmány-alap megteremtésének. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonvítva 29,7 százalékkal tiibb silókukoricát, és 17 százalékkal több évelő takarmánynövényt termeltek. Az egynyári takarmánynövények előirányzott hektárhozamát 6,9 tonnával, az évelő takarmánynövényekét nedig 1.9 tonnával túlteljesítették, A járás szövetkezeti szektorában egy szÄr"->s állatra számítva — száraz anyagban — 4,2 tonna tömegtakarmányt termeltek. Ä tervek szerint valósultak meg azon elképzelések is, hogy k'használják a tranzit gázvezeték hulladék—hőenergiáiét az üvegházak fűtésére. A Zelenoprndukt közös mezőgazdasági vállalat a hajtatott zöldségfélék termesztésének rendszergazdájává vált. Pozitívan értékelhető a mezőgazdasági üzemek szoros együttműködése a Bojnicei Gyümölcs- és Díszfatermesztési Kutatóintézettel, valamint a Bratis’avai Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel. Mindkét intézet komplex tervet dolgozott ki a járás gyümölcsös szőlőtermelésének a fejlesztésére, nevezetesen az új ültetvények létesítésre, valamint a régiek korszerűsítésére. Az állattenyésztés szakaszán a szarvasmarha-tenvésztés fejlődött erőteljesen. Ez szorosan összefügg az istállótrágya termelésének szükségszerűségével, hiszen ez a növénvtermesztés stabilizálásának egyik alapvető tényezője. A szarvasmarba -állományok fokozatosan növekedtek, párhuzamosan az istállókapacitások bővítésével. A szarvasmarha sűrűsége 1980-tól 1985-ig száz hektár mezőgazdasági területre számítva 83,7 darabről 71,2 darabra növekedett, ebből a tehén sörösévé 25 78 darabról 27,55 darabra nőtt. Jó eredményeket értek el a szarvasmarha termelékenységében is. Egvedcnkéntti évi átlagban a tejtermelés elérte a 3898 litert, ami 236 literrel több a tervezetthez viszonyítva. Tizenkét mezőgazdasági üzemben az egyedenkénti évi fejési átlag meghaladta a négyezer litert. Jelentős előrehaladás könyvelhető el a borjúnevelés terén. Az 1985-ös évben 100 tehéntől 105,9 borjút neveltek fel. Ez kedvezően befoIyŐsoUa a szarvasmarha-állományok bővítését, valamint a termelés növekedését. Eredményesnek bizonyult a hegyvidéki körzetekké! vaiő együttműködésben megszervezett legeltetés is. A kooperációnak köszönhetően több mint kétezer üsző került legelőre. A célok a szarvasmarha-hizlalásban is megvalósultak. Az 1985-ös évben a hlzómarhák napi súlygyarapodás! átlaga elérte a (1.847 kilót, ami 0,113 kilóval több a tervvel szemben. Ä sertéstenyésztés szakaszán az innovált hibridizációs program megvalósítása, valamint az állatgondozás javítása révén jelentősen nőtt a termelés intenzitása. Az 1985-ös évben egy kocára számítva 17,65 malacot neveltek fel, a hízósertések napi súlygyarapodási átlaga pedig elérte a B,581 kilót az 1980-as évben elért 0,517 kilós hízékonysággal szemben, ügyanezen idő alatt az egységnyi termékre jutó erőtafearmány-fogyasztás 4 kilóról 3,61 kilóra csökkent. A baromfitenyésztésben a keveréktakarmányok hatékony kihasználásával és a tudományos kutatás legújabb eredményeinek alkalmazásával az egy kiló súlygyarapodásra jutó erőtakarmánv-fogyasztást 2,44 kilóra csökkentették. Ezzel az eredménnyel Csehszlovákia viszonylatában is a legjobb baromfitenyésztők közé sorakoztak. Fokozott figyelmet szenteltek a juhtenyésztésnek is. A bővített újratermelés érvényesítésével sikerült a juhállományt nüvelni, 1985-ben összesen 19 ezer 271 juhot tartottak nyilván, 4 ezer 898 darabbal többet, mint az 1980-as évben. Az állattenyésztés szakaszán elért pozitív eredmények szorosan összefüggnek a tudományos és kutató intézmények, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola, valamint a biológiai és állat-egészségügyi szolgáltatások tevékenységével. A 7. ötéves tervidőszakban az építkezési beruházások tervét 95,8 százalékra teljesítették. Az állami és a szövetkezeti szektorban a szarvasmarha-tenyésztésben 11 ezer 226-tal. a tehenészetben 5 ezer 908-cal, a sertéslenyésztésben 10 ezer 560-nal, a juhtenyésztésben 800-zal, a tyúktenyésztésben 32 ezer 590-zal, a keltetőüzemckben 13 ezerrel, a brojlercsirkék nevelésében pedig 368 ezer 500-zai bővültek a férőhelyek. Az értékelt időszak folyamán 119 ezer köbméter befogadóképességű szénatárolót, 3,5 hektárnyi területű üvegházat, két gabnnakezelő gépsort, 5200 tonna befogadóképessége gabonatárolót, 244 ezer 300 köbméter silóvermet. 83 ezer 300 köbméter szilárdított trágyatelepet, 84,7 kilométer mezei utat, 970 személy számára pedig 12 szociális létesítményt építettek. Ezen túlmenően 225,4 hektár szőlőültetvényt telepítettek, és 208 hek»ár .kiépített legelőt létesítettek. A gépesítés szakaszán jelentősen favult a gépi eszközök szerkezeti összetétele, viszont továbbra is hiányoztak az elsőkerék-meghajtású traktorok. Az utóbbi öt évben fokozott figyelmet szenteltek a mezőgazdasági gépek karbantartásának és javításának, az üzemeltetésük megbízhatóságának növelése érdekében. A Nvitrai Gépes Traktnrállomás biztosította a gabonakombájnok és cukorrépa-betakarító gépsorok idény Utáni javítását és generáliavítását. ígéretesnek bizonyult a pótalkatrészekkel való közvetlen ellátás módszere. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával, valamint az Irányítást Ésszerűsítő Intézettel együttműködve kidolgozták az aratás diszpécseri szolgálatának számítógépes rendszerét, amely figyelembe veszi a gabonakombájnok kihasználási fokát is. Megfelelő szinten biztosították az állattenyésztés gépesítését. Az űjítő- és feltalálómozgalom felkarolása érdekében a Veiké Zálužie-i Efsz-ben létrehozták a tudományos-műszaki ismeretek és újftásj javaslatok realizálást központját. A központ tevékenysége során szorosan együttműködött a Rovinka! és a Praha-Repy-1 Mezőgazdasági Gépesítési Kutatóintézettel, valamint a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola gépesítési karával. Kedvező fordulat állt be a mezőgazdasági termelés irányítása és szervezése terén is. Komoly erőfeszítés történt a széttagolt szervezési szerkezet megszüntetése érdekében. A Mezőgazdaság és élelmezésügy Közgazdasági Kutatóintézete üt kijelölt mezőgazdasági üzem helyzetét elemezte és javaslatot terjesztett elő a szervezési szerkezet optimalizálására. Ma a járás 15 egységes földmflves-szövetkezetében ágazati irányítási rendszert, háromban pedig kombinált irányítást alkalmaznak. A termelési szerke zet ésszerűsítési javaslatait illetően a legnagyobb előrehaladás a növénytermesztés és a gépesítés szakaszán ment végbe. Az állattenyésztés szakaszán a szervezési szerkezet optimalizálása, a termelés összpontosítási és szakosítási programja szerint történt. Ugyancsak megvalósultak azok a javaslatok. amlyek a szolgáltató tevékenységek és a gazdasági részlegek szervezésére irányultak. rendszer, valamint a brigád^zerű munkaszervezés és javadalmazás elmélyítése érdekében az 1984-es évben az Integrált Tudományos-termelési Központ hathatós segítségével a járás egyes szövetkezeteiben pontosították a belüzemi önelszámolás szabályait. Ma a járás mezőgazdasági üzemeiben a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás módszerét összesen 32 munkaközösségben alkalmazzák, több mint ezer dolgozó részvételével. A Nová Ves nad Žitavou-i Efsz-ben kerületi hatáskörű konzu!tác:ós központ működik a belüzemi önelszámo’ás. valamint a brigádszerű munkavégzés és javadalmazás továbbfejlesztése érdekében. A járás mezőgazdaságának dinamikus fejlesztésében elért pozitív eredmények a mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzetének a megszilárdításában is megnyilvánultak. A 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva igen kedvezően alakultak a termelés intenzitásának gazdasági mutatói. Az 1981—1985-ös években a mezőgazdasági bruttó termelés értéke 14.9 százalékkal nőtt. A szövetkezeti szektorban az egy hektárra számított mezőgazdasági bruttó termelés elérte a 18 ezer 265 koronát, ami az 1980-as évhez viszonyítva 1296 koronával több volt. Az egy hektárra jutó árutermelés értéke pedig e’érte a 15 ezer 267 koronát, ami a kiinduló évhez viszonyítva 935 koronás növekedésnek felel meg. Az intenzifikációs befektetések — vagyis a 100 korona teljesítménvekre, illetve hozamokra fordított energia-, bér- és egyéb költségek — tekintetében a járás efsz-ei jobb eredményt értek el a szlovákiai átlagnál. A teljesítmények és a hozamok 4,8 százalékkal gyorsabban nőttek, az energia-fogyasztás pedig 2,8 százalékkal alacsonyabb volt. A mezőgazdasági termelés fejlesztési modelljének az alkalmazása során több pozitív eredmény született. Határozottan (avult az irányftómunka, a koordinációs tevékenység, s tökéletesebb lett az együttműködés, a szolgáltató vállalatokkal, valamint a tudományos és kutató intézetekkel. Ä 8. ötéves tervidőszakban a figyelmet azon területekre kell összpontosítani, amelyeken nem sikerült teljes mértékben megvalósítani a kísérlet céljait. Ehhez teljes mértékben ki kell használni a tudományos kutatást, amely az idei évtől kezdve a mezőgazdasági üzemekkel szerződéses alapon folytatja tovább az együttműködést. ŠTEFAN DIKAN mérnök, az agrártudományok kandidátusa, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársa I г mmár 35 esztendeje végzi a nagyüzemi állattenyésztés számára nélkülözhetetlen tevékenységét a keszegfalvi (Kameniéná) Steiner Gábor Egységes Földműves-szövetkezet gadóci (Hadovce) részlegének sertéstörzstenyésztő kollektívája A Bratislavai Nyugat-szlovákial Kerületi Sertéstenyésztési Felügyelőség gadóci központjának egyik dolgozóiát, Papp Gézát elsőként arra kértem, hogy foglalja össze röviden a gadóci sert^stenyésztési központ eddigi tevékenységét. — A keszegfalvi szövetkezet gadóci részlegén 1951 óta végezzük a sertések termelékenységének módszeres ellenőrzését, 1Й53 óta foglalkozunk haszonáüat-e'őállító keresztezéssel, 1968-ban pedig az ellenőrzést kiterjesztettük a hízékonyság a ten észérték vizsgálatára is. 1969 volt az az esztendő, amikor kezdetét vette a saját törzsál'orrányunk súlygyarapodásának ultrahangos műszerekkel történő ellenőrzése. Részlegünket 1973. december 13-án nyilvánítottuk központilag is fajtatenyésztési központtá, ami a termelékenység ellenőrzésének a legmagasabb szintjét képezi. A tenyésztői munkát a legkorszerűbb módszerek segítségével, vagyis a pároztatás rotációs módszerével végezzük. Korszerű sertéstenyésztési eljárások 0) Milyen eredmények követték a tenyéztésse! Járó. komoly szaktudást és körültekintést igénylő munkát? — A harmincöt évre visszatekintő tenyésztői munka eredményes volt. Ezt igazolja többek között főleg, a tenyészállataink iránti nagy kereslet az egyes aukciókon. 1972 óta például a tenyészállomány 90 százaléka elit minősítést ért el. Az előttünk álló igényes program teljesítése csakis kitűnő tenyésztulajdonságokkal rendelkező állatok nemesítésével lehetséges. A ml esetünkben ez a fehér nemesített sertés, amely Jó hfzékonysággal és tenyészértékkel rendelkezik. A napi egyedenkénti súlygyarapodás átlaga például 1982-ben 826, 1983-ban 830, 1984-ben 838, 1985-ben pedig 905 gramm volt. Q Eredményeiért milyen elismerésben részesült az állattenyésztési központ? — A felettes szervek nagyra értékelik munkánkat. Ezt tanúsítják azok az elismerő oklevelek Is, amelyeket 1981-ben és 1986-ban kaptunk a vezérigazgatótól. 1982-ben a sertésgondozó kollektíva tagjainak neve bekerült a komáromi (Komárno) járási pártbizottság emlékkönyvébe. 1984-ben a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság tüntette ki a kollektívát ,„A járás szocialista fe|lesztésében szerzett érdemekért” elismerő oklevéllel. Q Mik a tenyésző! munka eredményességének feltételei? — A kitűzött célok és a kedvező eredmények elérésének alapvető feltétele a céltudatos és kö^ vetkezetes munka, valamint az irányítás, nem utolsósorban pedig a jó együttműködés a járási állat-egészségügyi központtal, a Járási mezőgazdasági Igazgatósággal és természetesen az állattenyésztési felügyelőséggel. A tenyésztői munka eredményeit a vállalat számítástechnikai központjában rendszeresen értékelik, s az így nyert adatok iránymutatói további munkánknak. О Mikánt viszonyul a vezetőség hibridizációs programjukhoz, illetve munkájukhoz? — Ä vezetőség részéről megértést tapasztalunk, s megkapunk tőle minden segítséget, elsősorban Varga Kálmántól, a szövetkezet elnökétől, Szabó János állattenyésztési főágazat-vezetőtől, Vass Istvántól, a farm zootechnikusától, Valéria Križanová, Križan Ján, Velschitz Agnes, Vajkai László, Szalay Gyula, Búzás József és Favei Bohus sertésgondozóktól. Minedezk alapján elmondható, hogy a központ igen fontos feladatokat lát el. Tevékenységének komoly távlatai vannak, az adott feltételek pedig lehetővé teszik, hogy sikeresen teljesítsük a hibridizációs program keretében ránk háruló feladatokat. COTH JÄNOS A belüzemi önelszámolási Fotó: —kim— Körültekintő munkával jár a sertések gondozása és elszállítása áK.'.v.. ...J