Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-19 / 29. szám
ISÖB. július 19. SZABAD FÖLDMŰVES + A hegyvidéki körzetek nagy kiterjedésű legelői kedvező lehetőséget kínálnak a kooperációs legeltetésre. Fotó: Tóth József (2), Archív (1) zsány 250 üsző legeltetésével a Lét ky-1 legelőkön remél a nálepkovőiná) Jobb eredményeket. A Bátkai Állami Gazdaság a Banská Bystrica! járásban talált 300 darab növendékállat legeltetésére alkalmas gyepterületet. Lénártfalván az állatsflrűséghez vl szonyítva — jelenleg 85 szarvasmarha jut száz hektár mezőgazdasági terű letre —, sohasem volt elegendő á le gelő, ezért mindig kooperálniuk kel lett. Legeltettek már vagy három járásban, de az eredmények mindig a várakozásukon alul maradtak. Az előjelek szerint az idei szerződésük ígérkezik a legelőnyösebbnek. A 320 darab üszőt tavasszal mázsálták, é? eladták a velük legújabban együtt működő klenőci gazdaságnak, össze! pedig majd visszavásárolják tőlük a nagyobb tömegű, fedeztetett üszőket A szövetkezetnek előnyős ez a vál lalkozás, mivel saját legelőterülete egy részének a kaszálásával biztosítani tudja a szarvasmarhák téli takarmányszükségletét. A gazdaság 670 A legelőkben szegény mezőgazdasági üzemek többségében az utóbbi alternatívát választották: a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése mellett döntöttek, miközben intézkedéseiket az alapvető megoldási lehetőségre összpontosították Elsősorban a tudományosan megalapozott és korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazásával növelték a tömegtakarmányok termesztésének intenzitását. Egyedül a hektárhozamok növelésével azonban képtelenek voltak biztosítani a takarmányszükségletet, ezért a szomszédos és a távolabbi északi járások nagy kiterjedésű legelőkkel rendelkező mezőgazdasági üzemeivel kötöttek kooperációs szerződéseket a növendékmarhák legeltetésére. A járás mezőgazdasági üzemeiben 55 ezer 600 szarvasmarhát tartanak nyilván. Minden száz hektárnyi mezőgazdasági területre átlagosan 63,5 darab szarvasmarha, ebből pedig 23 tehén jut. Az idén 15 ezer 400 darab tehenet, továbbá 21 ezer 500 darab hízó- és növendékmarhát legeltetnek. Mivel a legelők fűtermése és kiterjedése — a gyepgazdálkodás jelenlegi színvonala mellett — nem tette lehetővé, hogy az egész növendékmarha-állományukat legeltessék, a kevés állandó gyepterülettel rendelkező gazdaságok • újkori nomádok módjára teherautókra rakták a növendékállatokat és elindultak velük észak felé. A legelőkben gazdag Iglöi (Spišská Nová Ves), Liptovský Mikuláši, Losonci (Lučenec) és Rimaszombati járások északi vidékeinek mezőgazdasági üzemei megfelelő térítés ellenében vállalkoztak a sajógömőri (Gemer), a lénártfalvai (Lcnártovce) és a fazekaszsaluzsányl (Hrnčiarske Zalužany) szarvasmarhák legeltetéséra A járás mezőgazdasági igazgatóság Előtérben a kooperációs legeltetés A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás mezőgazdasági üzemeiben az utóbbi évtizedben sajátos helyzet alakult ki. A folyók, patakok szabályozása után a gépi eszközökkel művelhető, addig rétként használt területeket felszántották, hogy ezzel is növeljék a gabonafélék vetésterületét. Ennek következtében jjinéhüny gazdaság nagyobb kiterjedésű rét és legelő nélkül maradt. Hiszen mintegy 10 ezer hektárral csökkent az állandó gyepterületek kiterjedése. A szántóföld gyarapításával ugyanis nem növelhették a szántóföldi takarmánynövények termőterületét. Ez a meglehetősen kényelmetlen helyzet válaszút elé állította a gazdaságokat. Vagy leállítják a szarvasmarha állományuk további növelését, vagy a fejlesztés mellett döntenek — amire a közgazdasági körülmények is kényszerítenek —, és ezzel vállalják a szükséges mennyiségű tömegtakarmány előállítását, esetleg ezeknek más forrásból történő pótlását. értékelése szerint — a termelékenységi mutatókat elemezve — a koope • rációs legeltetést igen. eltérő ered mények jellemezték. Az utóbbi ké: esztendőben az Iglói járásban koope rációban legeltetett áltatok hozták a legkevesebb hasznot. Tavaly például a fazekaszsaluzsányiak 186 növendék üszője közül mindössze 37 tért vissza vemhesen. Az átlagos napi súlygyarapodás értéke pedig még az ötven dekát sem érte el. A sajógömörí szövetkezetnek 528 darab üszőből mindössze tizenkilencet, a lénártfalvaiaknak pedig a 447 darab növendékből csupán 23 üszőt tedeztettek be az Alacsony Táfra keleti részén lévő legelőkön. A vesztes gazdaságok erre az esztendőre már nem újították fel velük a szerződést, hanem a Rimaszombati járáson belül próbálkoztak új partnerekkel. A kooperációs legeltetést igénybe vevó gazdaságok levonták a megfelelő tanulságot, amely ekként tükröződik az idei szerződésekben: ötszázzal csökkentették a járáson kívüli, de ugyanakkor nyolcszázzal növelték a járáson belüli kooperációs legeltetés ben részesített állományt. Rimaszécsről (Rimavská Seč) 180 darab szarvasmarhát szállítottak a Liptovská Osada-i szövetkezetbe. Fazekaszsaluhektár legelöterülettel rendelkezik, amelyre kétezer-háromszáz szarvasmarha jut- Az ezer darab tehénből hétszázat, a növendékállományból pedig mintegy kétszázat legeltetnek. Nagy figyelmet fordítanak a legelők ápolására és intenzív trágyázására. Évente mintegy száz hektáron újítják fel a gyepterületet. Az idén több száz hektár legelőről gyűjtötték be a gazdag termést, s közel száz hektár legelőt másodszor is szeretnék használni. A silókukorica is szép termést Ígér, ezenkívül nagy mennyiségű leveles cukorrépafejet is szilázsolnak majd. Télirevaló takarmány tehát lesz bőven, így biztosított az állatállomány ]6 kondícióban tartása, és a tervezett szaporulat elérése, amelyből teljes mértékben fedezni tudják az utánpótlást. A királyi (Král) szövetkezetben is mindössze 360 hektár-legelő-, illetve rétterületet tartanak nyilván. Ennek ellenére az egyik legjobb tömegtakarmánytermesztők, az állatsűrűség tekintetében pedig az elsők a járásban. A legelők szétszórtan helyezkednek el és meredekek. Mégis 250 hektárt intenzív művelésbe vontak. Minden tavasszal és minden ősszel megtisztítják a legelőket a benövésektől. Legeltetéssel Igyekeznek a gyepterületeket maximálisan kihasználni, ám kaszálásra is hagynak valamit. A rőcel (Revúca) szövetkezet immár hetedik esztendeje biztosít számukra legelőt, amelyen 250—300 növendékállatot tartanak. Az együttműködés mindkét gazdaság részére előnyös. A királyiak egy kiló súlygyarapodás után (amely állatonként megközelíti a hatvan dekát) közel húsz koronát fizetnek. Ezenkívül egyszeri prémiummal jutalmazzák a rócei pásztorokat. Sőt, szükség esetén a rőceiek takarmánygandjain is segítenek. Az állatokat májusban szállítják a fennslki legelőre, ahonnan október vége felé szállítják haza. A növendékmarhák kitűnő kondícióját — a bőséges és jó minőségű takarmánykészletből — a tél folyamán is fenntartják. Amint már említettem, a legeltetésben megélénkült a járáson belüli kooperáció. Az indoklás: lényegesen alacsonyabb az állatok szállítási költsége, garantáltabb a nagyobb termelékenység, kedvezőbbek a szaporodásbiológiai mutatók — átlagban 85 százalékra képesek biztosítani a fedeztetés! arányt, kéthavonta vizsgál, ják, és selejtezik az állományt —, jobb az ellenőrzés lehetősége. Az említett két szövetkezeten kívül még a méht (Včelince), a rimajánosi (Rimavské Janovce), a rimaszombati és a rimaszécsl szövetkezetek kötöttek szerződést a kövecsesi (Strkovec), a kraskovói és a tisovec! mezőgazdasági üzemekkel, hétszáz darab növendékmarha legeltetésére, összesen 12 ezer 220 növendékállatot legeltetnek, s a legelőket ezzel maximálisan kihasználják. A legeltetés további bővítésére csak a benőtt területek letisztítása és biológiai rekultlválása után kerülhet sor. KORCSMAROS LÁSZLÓ + A gazdag fűtermésből telik a Jó minőségű széna készítésére is. , Gazdaságos szénakészítés A nemesvámosi Csopak Tája Tszben megoldották a szarvasmarha-tenyésztés egyik égető kérdését, az állatok Jó minőségű szálastakarmánynya! történő ellátását. A gazdaság vezetőinek nem mindegy, hogy az 1500 tejelő tehén, 5 ezer 500 literes átlagos tejtermelés mellett, milyen szénát kapl Ezért áttértek egy új technológiára, amelyet az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ szakemberei dolgoztak ki, a gépek beszerzésében pedig a KSZE termelési rendszer működött közre. Az új technológiával begyűjtött növény még egy év után is üde zöld, nem hullottak le levelei és finom az illata. Üj technológiával Az ül technológia alapgépe a Hesston-1091-es szársértős fűkasza, amely széles rendre teríti a lucernát, így a víztartalma egyenletesen és gyorsan csökken. Fél—másfél napi fonnyasztás után az átlagosan 55 százalék víztartalmú lucernát a szeletelökéses rendfelszedő — rendsodrás nélkül — gyűjti össze, és a szárító-tároló pajtához viszi. Ott a pajta fogadó-adagoló asztalára üríti, majd egy befúvó ventilátor segítségéve! teleszkópos csővezeiéken keresztül — automatikus vezérléssel, egyenletesen és laza rétegben — a pafféba kerül a lucerna. Az ezer tonna szénát befogadó pajta hat kamrából áll. Egy kamrába naponta 1,5—2 méteres réteg tölthető be. A következő töltés ugyanabba a kamrába két nap múlva történik. A szárításhoz nagy teljesítményű ventilátorok, éjszaka gáztüzelésű termogenerátorok állnak rendelkezésre. A termogenerátor 6—8 Celsius-fokkal melegíti fel a levegő hőmérsékletét. A szövetkezet tőtvázsonyi telepén megépült egy öjabb ezer tonna szénát befogadó pajta, amelyben a szárítás napkollektorok által összegyűjtött energiával történik. A Budaflax fekete sátorponyvája alatt 50—60 Celsius-fokos hőmérséklet keletkezik, és ezt fúvatják be a kamrákba. A szénát elektromos kazalmetszővel vagy traktoros tömbmetszővel termelik ki. Mennyibe kerül? Gyakran felvetődik a kérdés, hogy az Ilyen nagyüzemi szénakészítés technológiai beruházása hogyan térül meg. A szövetkezetben összehasonlították ezt az új módszert a hagyományos, nagybálás szénakészítéssel. A számítások szerint egy tonna szárító-tárnló pajtás lncernaszéna önköltsége 2018 forint. Ebből 898 forint a termesztési, 100 forint a betakarításkori gépüzemí és 1020 forint a szárítópajta üzemelési költsége. A hagyományos, nagybálás technológia esetén a lncernaszéna önköltsége 1500 és 1700 forint közötti volt az elmúlt években. Ebből láthatjuk, hogy az új módszerrel legalább 318 forinttal drágább egy tonna széna! Akkor mi az előnye? A vizsgálatok szerint a szárító-tároló pajtában készített lucernaszénák nyersfehérje-tartalma 20,3—25 százalék, a karotintartalma pedig kilogrammomként 57—95 milligram között változott. Ugyanakkor a nagybálás szénák nyersfehérje-tartalma csupán 12,6—18 százalék, karotintartalma pedig kilogrammonként 5,2— 7,8 milligramm között alakult. Nemesvámoson 1984-ben a lucernaszéna termésátlaga 6 tonna volt hektáronként. Szárító-tároló pajták szénakészítés esetén egy hektárról 900 kilogramm emészthető nyersfehérjét, 2 ezer 220 kilogramm keményítőértéket és 330 gramm karotlnt hoznak le. A hagyományos, nagybálás módszert alkalmazva ezek a számok sorrendben így alakultak: 540, 1740, Illetve 45. A különbség óriási! Hagyományos eljárással 600 hektáron 324 tonna emészthető nyersfehérje termelhető meg, míg az új módszerrel 400 hektáron 360 tonna. Az új, pajtás szárítási technológia nagy előnye, hogy a szőnyegrendre kaszált lucerna 24 őrán belül lekerül a tarlóról, a legnagyobb veszteséget előidéző időjárási kockázat lényegesen kisebb. így a fejtrágyázást, a növényvédelmi munkákat Időben el lehet végezni. Az eddigi tapasztalatok szerint ezért és a többszöri kaszálás miatt a termésátlag 6-ról ' 8 tonnára nőtt hektáronként. Olcsóbb a fehérje Emiatt ugyanaz a szénamennyiség 150 hektárral kisebb területen termelhető meg, de 40 százalékkal több karotinnal. A termésátlag növekedése miatt lényegesen csökken az egy tonna szénára jutó nyersanyagköltség, ami 225 forint önköltségcsökkenést eredményez. Ez azt jelenti, hogy a lucornaszéna önköltsége így 1793 forintra csökken tonnánként. Azt Is fontos figyelembe venni, hogy míg a hagyományos, nagybálás módszer esetén 18,9 forintba került egy kilogramm emészthető nyersfemérje, addig ez a pajtás széna esetén 13,4 forintba, és ha a termésátlag-növekedést nézzük, csupán 11,9 forintba. Már említettem, hogy a szövetkezetben 150 hektárral kevesebb lett a lucerna. Ezen a területen árunövényt termelnek, ami hektáronként hétezer forintos nyereséggel számolva, 1,05 millió többleteredményt hoz. Ez ts az új szénakészítési technológia Javára Írható. Ha ezt a 2 ezer tonna lucernaszéna költségére vetítjük, akkor újabb 525 forintos önköltségcsökkenést eredményez, tehát 1268 forintba kerül így egy tonna széna. A pajtás szénakészftés energiaköltsége 2,4-szer nagyobb, mint a hagyományosé, de ha egységnyi táplálóanyag-tartalomra vetítjük, már kisebb. Egy kilogramm emészthető nyersfehérje a pajtás szárítás esetén 3,51 forintba kerül, hagyományos módszerrel pedig 2,45 forintba. Mivel a második pajta már napenerglás légelómelegttéssel készült, elmarad a tonnánkénti 167 forintos fűtési energia költsége, de növekszik az elektromosenergia-ráfordítás. Mindezeket számításba véve az egy kilogramm fehérjére jutó 3,51 forintos költség 2,62 forintra csökken, vagyis a napenergia-hasznosítás esetén az egységnyi fehérlére jutó energiafelhasználás költsége majdnem azonos a hagyományos módszerével. A nemesvámosi módszerrel tehát gazdaságosan, jó minőségű lucemaszénát lehet készftenl. (Magyar Mezőgazdaság)-f Ott, ahol nincs mód legeltetésre, megoldást jelent a jászlakkal ellátott fedett kifutó.