Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-27 / 52. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. december 27. lesww LENGYELORSZÁGI JEGYZETEK felújulás kedvező légkörében ä történelmi feltételek és a nem­zeti sajátságok jelentős mértékben meghatározták a Lengyel Népköztár­saság mezőgazdaságának fejlődését. A mezőgazdaság szocialista átszerve­zése másképpen ment és megy vég­be, mint más szocialista országok­ban. Az eltérések elsősorban a tár­sadalmi tulajdon különböző formáiból és ezek részarányainak a megoszlá­form, amely egyebek között az élel­miszer-ipari komplexum irányítása, gazdasági mechanizmusának korsze­rűsítését célozta. A reform elsősor­ban a gazdasági ösztönzők széles körű skálájának az alkalmazásán, valamint a mezőgazdaság szervezeti és irányítási szerkezetének ésszerűsí­tésén alapult. A gazdasági reform ál­tal megteremtett kedvező politikai és Egyes géptípusokból aránylag jó kínálata van árnforgalmaző szervezetnek a Wolsztynyl önsegélyű sábál adódnak. Országos viszonylat­ban a mezőgazdasági területnek úgy­szólván a két harmada egyéni gaz­dálkodók tulajdonában van. A terme­lőszövetkezetek és az állami gazda­ságok mindössze a terület harminc százalékán gazdálkodnak. Ezért a lengyel mezőgazdaság megértéséhez, elemzéséhez nem vonhatunk párhuza­mot, vagy összehasonlítási arányokat a miénkkel. Igaz ugyan, hogy a tár­sadalmi tulajdon megszilárdítása, a mezőgazdaság szocialista átépítése fontos része a Lengyel Egyesült Munkáspárt agrárpolitikájának, csak­hogy e folyamat során a lassúbb üte­mű, fokozatos váltással számolnak. A hetvenes évek derekától az egy­re mélyülő válság súlyos nyomokat hagyott a mezőgazdaságon. A mező­­gazdasági és élelmiszeriprari termelés rohamosan csökkent, s 1980-ban el­érte a mélypontot. Az addig túlnyo­móan tőkés importra alapozott állat­­tenyésztést szinte teljesen megbéní­totta a behozatal nagyarányú korlá­tozása, ami az állatállomány létszá­mának jelentős csökkenését eredmé­nyezte. A lengyel mezőgazdaság fejlődésé­ben döntő fordulatot hozott az 1981. július 1-ével beiktatott gazdasági re­társadalmi légkört mi sem igazolja jobban, mint az 1983—1985-ös évekre kitűzött népgazdasági terv eredmé­nyes megvalósítása, amely a LEMP IX. kongresszusának határozataiból kiindulva az élelmezésben az önellá­tás elérését tűzte ki célul. A fejlődés tényeit támasszuk alá legalább néhány adattal. A hároméves tervidőszak folyamán az előző két esztendőhöz viszonyítva a mezőgaz­dasági bruttó termelés 7,3, az áru­termelés pedig 16,8 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés elérte az 1978-as év szintjét, azzal a különbséggel, hogy míg abban az időszakban 9 millió tonna gabonát importáltak, addig az idén hasonló nagyságú termelésre, mindössze 3 milliót. A fellendülés és a gazdasági stabi­lizálódás jeleit lépten-nyomon tapasz­talhattuk a Zielona Góra-i vajdaság­ban, ahol — a Lengyel Újságíró Szö­vetség és a Gazeta Lubska szerkesz­tőségének a jóvoltából — több me­zőgazdasági üzembe ellátogathattunk. Bevezetésként azonban nem árt leg­alább vázlatosan jellemezni a vajda­ság mezőgazdaságának és élelmiszer­­iparának jelenlegi helyzetét, valamint a távlati elképzeléseket. A vajdaság mezőgazdasági területe 356 ezer hektárt foglal el. Ennek 76 százaléka szántóföld, a többi rét és legelő. A vajdaság mezőgazdasági ter­melése országos viszonylatban több szempontból is sajátos helyet foglal el/ A legjellemzőbb vonása az orszá­gos átlagnál magasabb színvonala, il­letve gyorsabb ütemű fejlődése. Ezt tanúsítja Lengyelország 49 vajdasága között elfoglalt helye. A kedvezőtlen termőhelyi adottságait véve alapul — a túlnyomóan nagyon gyenge termő­képességű talajokat és a száraz mik­roklímát — a vajdaság a 35-ik helyet foglalja el, viszont az árutermelés mércéjével már a tizedik a ranglis­tán. A Zielona Góra-1 vajdaságnak to­vábbi sajátossága, hogy az országos átlaggal szemben a szocialista szek­tor a mezőgazdasági területnek úgy­­szóván ötven százalékát foglalja el. Az eltelt 15 év folyamán több egyéni gazdálkodó rájött arra, hogy mégis­csak könnyebb, előnyösebb közösen gazdálkodni. Ma a vajdaságban 41 termelőszövetkezet gazdálkodik, hol­ott a hetvenes években mindössze 24- et tartottak nyilván. Az utóbbi évek­ben több magángazda elhagyta két­­három hektáros földjeit, s ezeket az egyre szilárdabb gazdasági és szo­ciális alapokat teremtő állami gazda­ságokba vették át. — A LEMP X. kongresszusának hatá­rozatai szellemében a vajdaság párt­bizottságának tevékenysége a gazda­sági stabilizálódás kérdéseire össz­pontosult. Ebben a folyamatban egyik stratégiai jelentőségű feladat a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar fej­lesztése. A gazdasági reform kedvező légkört teremtett a fejlődéshez. Az utóbbi években érzékelhetően nőit az állami gazdaságok tekintélye. Egyre vonzóbbá válnak a parasztság számá­ra ezek a nagyüzemi, korszerű tech­nológiáknak, újszerű módszereknek és a szociális biztonságnak a nép­szerűsítői — mondotta Daniel Wa­ins, a vajdasági pártbizottság vezető titkára. A növénytermesztésben a gabona­­termelés került előtérbe. A gabona­féléket a vetésterület 58 százalékán termelik — ebből a rozst a terület 40 százalékán. Az utóbbi években el­érték a hektáronkénti három tonnás átlagot. Az elmúlt évek során jelen­tős szerkezeti változások indultak be a növénytermesztés szakaszán. Egyre nagyobb teret hódít a Triticále ter­mesztése. Az idén ezt a kiváló takar-A közelmúltban adták át rendeltetésének a korszerű swiebodzini barom­­fiüzemet mányértékű gabonafélét, ötezer hek­tárról takarították be több mint 3,S tonnás hektárhozammal. Az Idén a Trlticálét már 20 ezer hektáron ve­tették, helyettesítve így jelentős te­rületen a rozst. Igen jó eredménnyel termesztik a világszínvonalat elérő, hazat nemesítésű eruksavmentes olaj­repce fajtákat. Fokozott figyelmet szentelnek azonban a hüvelyesek és a takarmánynövények termelésének is. Hiszen ezen múlik az állattenyész­tés fejlesztése .Főleg a szarvasmarha állományok bővítése, amely egyelőre messzemenően elmarad a dinamikusan fejlődő sertés- és baromfitenyésztés­től. Igaz, egyelőre a mezőgazdaság in­tenzívebbé tételét bizonyos mérték­ben hátráltatja a foghíjas alapeszköz­ellátás. Nincs elegendő műtrágya, nö­vényvédő szer, korszerű gép. Am ezen is próbálnak változtatni. A vaj­dasági pártbizottság kezdeményezésé­ből 1982-től kezdve őszi vásárokat rendeznek, ami ugyancsak sokat se­A nagyüzemi szövetkezeti gaz­dálkodás működési mecha­nizmusának tökéletesítése az elsőrendű feladatok közé tartozik. Ami tegnap jónak látszott, az ma már más megoldás! igényel. Rugalmasab­ban, gyorsabban kell reagálni minden olyan új tényezőre, amellyel hatéko­nyabbá, gazdaságosobbá tehetjük a termelést. Hogyan kíván eleget tenni e követelményeknek a 3240 hektáron gazdálkodó leleszi (Leles) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet? Er­­a kérdésről L á t r á n László agrár­mérnökkel, az efsz új elnökével be­szélgettünk. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a leleszi zsövetkezet a 7. öt­éves tervet 25 millió^ 967 ezer korona veszteséggel zárta. ' A közelmúltban az egyes ágazatok élére új emberek kerültek. Vajon ezzel mego!dódik-e a termelés kérdése? — kérdeztük Látrán László elnöktől. •— Nem hiszem. A gondok csak személycserével nem oldhatók meg. Ehhez sok egyéb is kell. Elsősorban kölcsönös bizalom. Igyekszünk a jö­vőben mindenben szorosan együttmű­ködni. Együttes felelősséget vállal­tunk mindenért, de együttesen is cse­lekszünk mindenben. Célunk nem an­nak a bizonygatása. hogy ki az okosabb és kinek van nagyobb hatalma, ha­nem az ésszerű tervek, megoldások kimunkálása, a hatékonyság növelé­se, a munkafeltételek javítása. Igyek­szünk olyan légkört teremteni, amely­ben minden ágazatvezető a leghaté­konyabban érvényesítheti elképzelé­seit. Döntsenek önállóan olyan kérdé­sekben, amelyekben ők a legilletéke­sebbek. Tehát együtt és felelősség­gel. Szem előtt tartva persze, hogy az egyéni érdek mindig összhangban legyen a közösség érdekével. Szóval célunk visszaszerezni a tagság bi­zalmát. Az új vezetés persze egyik napről a másikra csodákat nem mű­velhet. Közös összefogásra van szük­ség. — Tervekről tett említést. Igen. JA 8. ötéves tervidőszakra ÚTKERESÉS egy konkrét fejlesztési tervet dolgoz­tunk ki a gazdálkodás fellendítésére, melyet az illetékes párt és állami szervek elfogadtak. El kell monda­nom, hogy a 2121 hektár szántónk­nak 27 százalékát a tavaszi hónapok­ban csak nagyon későn tudjuk meg­művelni, ami annyit jelent, hogy 572 hektáron az agrotechnikai követel­ményeket nagyon nehezen, vagy egy­általán nem tudjuk teljesíteni. Éppen ezért a fejlesztési tervünk értelmé­ben, és figyelembe véve a termőhelyi adottságokat, rövid tenyészidejű nö­vényeket termesztünk. Továbbá nö­veljük az őszi búza vetésterületét és teljesen megszüntetjük az étkezési bab termesztését. Hasonlóképpen csökkentjük a kukorica vetésterüle­tét és bővítjük a borsőtermesztést. A takarmánynövények termesztésé­ben is komoly változásokkal számo­lunk. Az idei év bizonyította, hogy terveinket helyesen állítottuk össze, illetve, hogy a termelési szerkezetünk jónak bizonyult, mert a növényter­mesztési ágazat körülbelül 2 millió 700 ezer korona nyereséggel zár. A továbblépés alapja a komplex talaj­­javítás. Ebben szerepel a szakosodás által kívánt méretű táblák kialakítá­sa, a talaj termőképességének a nö­velése, illetve a szerves trágyázás, a meliorációs meszezés, az altalajla­zítás, de mindenekelőtt a vízgazdál­kodás rendezése. Mi olyan területen gazdálkodunk, ahol már egy közepes csapadékos esztendőben is sok a bel­vízkár. Persze az öntözőhálózat ki­építéséről sem feledkezhetünk meg. — Ügy tudom, hogy az állatte­nyésztés évek óta problematikus, te­hát veszteséges. Azt javaslom, zárjuk le a múltat, s arról beszélgessünk inkább, hogyan tovább? — Az öt évre szőlő intenzifikáciős programunk az állattenyésztési szak­ágazatra is kiterjed. Sajnos az idei év nem sikerült a legjobban, hiszen a veszteség az állattenyésztés sza­kaszán meghaladja a 8 millió 400 ezer koronát, ami részben az ala­csony termelékenységből és részben a tervezett állatállomány be nem tar­tásából ered. Ezért fő célunk, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre elérjük a 71 darab szarvasmarhát, s ebből a 21,6 darab tehenet. Jelen­leg 2 ezer 150 szarvasmarhát tar­tunk, melyből 600 a tehén, de az öt­éves terv végére már 2 ezer 300 da­rab szarvasmarhával számolunk, melyből 700 lesz a tehén. Fokozato­san javítjuk az állomány minőségét, s növeljük a termelékenységet. Fel­tétlenül el kell érnünk a borjaknál a napi 0,65, a növendék állatoknál a napi 0,60, a hlzómarháknál pedig a napi 0,75 kilós súlygyarapodást. Ar­ról nem is beszélek, hogy 100 tehén átlagában el kell érnünk a száz bor­­jűszaporulatot. A tejtermelés növelé­se mellett el kell érnünk, hogy az értékesített tejnek legalább a 80 szá­zaléka első osztályú legyen. Ettől jelenleg még messze állunk. Konkrét feladatokat tűztünk ki a sertéste­nyésztés és a baromfiüzemág fejlesz­tésére is. — Amiről itt beszélgettünk, az el­méletben szépen hangzik, de hogyan és miképpen valósítható meg a gya­korlatban? — Nem lesz könnyű dolgunk, ez­zel tisztában vagyunk. A feladatok megvalósításához szeretnénk megfele­lő légkört teremteni. Politikai neve­lőmunkával el akarjuk érni, hogy ne csak a nyolcvan kommunistával, ha­nem a többi, négyszáz pártonkívüli szövetkezeti dolgozóval is sikerüljön megértetnünk és elfogadtatnunk el­képzeléseinket és döntéseinket arról, hogy mit akarunk tenni a hatéko­nyabb és gazdaságosabb termelésért. Tudatában vagyunk annak is, hogy a gondok megoldásához és a gazdál­kodás korszerűsítéséhez nemcsak jó terv és akarat kell, hanem pénz is. — Mire kell a pénz? — Elsősorban a talaj termőképes­ségének növelésére, másrészt gépek és gépi eszközök vásárlására. Növel­nünk kell a szarvasmarha-állományt is. Egy korszerű javítóműhely építé­sét már nem lehet elnapolni, hiszen a gépjavítók a szabadban, esőben, sárban, szélben és fagyban dolgoz­nak. A kis műhelyünk pedig bizton­sági okokból már nem felel meg a követelményeknek. Nagyon félek, hogy a kislétszámú szakembergár­dánk Itt hagy bennünket. Eddig is elég sok szakembertől kellett meg­válnunk. Sajnos a javítóműhely épí­téséhez csak négy-öt év múlva kezd­hetünk hozzá. Szóval a pénznek vol­na helye. Az ötéves tervidőszak vé­gére 60 millió korona értékű bruttó termelést kell elérnünk. Jelenleg 52 milliónál tartunk. Ha sikerülne el­képzeléseinket, terveinket minden té­ren megvalósítani, 1988-ra talán talp­ra állunk. — Az intenzifikáciős terv megva­lósításához biztosítva vannak a sze­mélyi feltételek? — Az ötéves tervben megfogalma­zott feladatokhoz megvannak az irá­nyító szakemberek, fokozatosan javul a szakmunkás-ellátottság Is. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már nem lenne tennivaló. Elsőrendű felada­tunk minden területen a minőség ja­vítása. A fegyelemről nemcsak be­szélni kell, hanem a vezető szakem­berek dolga megteremteni a feltéte­leket a zavartalan munkavégzéshez, A növénytermesztési szakágazatban á jő eredmények ellenére is jelentős tartalékok vannak az időben és jobb minőségben végzett talaj-előkészítés­ben. Különösen hangsúlyoznám a drá­ga növényvédő- és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák szakszerű al­kalmazását. Az új vezetés fő felada­tának tekinti, hogy minden szakaszon érvényesüljön a gazdaságos termelés. Érvényesíteni fogjuk a ténylegesen elvégzett munka szerinti javadalma­zást, ami annyit jelent, hogy a jól és rosszul végzett munka a javadal­mazásban is differenciálva lesz. Te­hát az anyagi érdekeltség a jövőben széles teret kap. Egyre több munka­­szakaszon szeretnénk érvényesíteni a brigádszerű munkaszervezést ás ju­talmazást. Én bízom az itteni embe­rekben, hogy terveinket sikeresen megvalósítjuk. Három éve dolgozom a leleszi szövetkezetben és eddig nem ért csalódás, s azt hiszem, hogy azért választottak meg elnöknek, hogy ben­nem sem csalódtak. A leleszi Május 1. Egységes Föld­műves-szövetkezetben sikerül-e a problémákat megoldani, a kátyúból kijutni? Erre az idő ad majd vá­laszt. Mindenesetre, az Ilyen gazda­sági törekvést és célokat segíteni, ösztönözni, támogatni kell. Oly mó­don is, hogy beszélgetésünk ereden­dő gondjainak a megoldásához az il­letékes szerveknek érdemi segítséget kell nyújtaniuk mmd erkölcsi, mind pedig anyagi szempontbői. Mi bí­zunk benne, hogy az új vezetés az igényes feladatoknak eleget tesz, és a leleszi szövetkezet újra visszaszerzi régi hírnevét. ILLÉS BERTALAN Fotói Bagoly, Г i gített a mezőgazdaság eszközellátásá­nak javításán. A vajdaság beruházási programjá­ban első helyen az élelmiszeripar fej­lesztése szerepel. E program kereté­ben korszerű húsipari kombinát, ba­romfifeldolgozó üzem és tejüzem é­­pült. A közeljövőben hozzáfognak egy nagy kapacitású olajüzera építéséhez, ahol évente 100 ezer tonna repcét dolgoznak majd fel. A „két nul'ás“ repcéből sajtolt pogácsa nagymérték­ben hozzájárulhat a takarmány-ada­lékanyagok behozatalának további csökkentéséhez. A fejlesztési terveik­ben gabonatárolók, konzervgyárak és sütőipari üzemek építésével számol­nak. Daniel Wainstől megtudtuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerűsítési programjában a saját lehetőségeikre támaszkodnak. A kül­földi tapasztalatcserében pedig fi­gyelmüket a szocialista országok fe­lé fordítják. — Azelőtt a tő­kés országokból ó­­riási devizakölt­séggel importáltuk a technológiákat, vettük át gyakran az adottságaink­nak nem megfele­lő tapasztalatokat. Csak az utóbbi é­­vekben döbben­tünk rá, hogy mennyi kész tech­nológiai csomagot vehetünk át a Csehszlovákiával való baráti és e­­gyüttműködési kap­csolatok elmélyíté­sével és széleskö­rű kibontakoztatá­sával — jegyezte meg a beszélgetés végeztével Dániel s- Walus.- — Klamarcslk-­A sertéstenyésztés fellendítése nagyot lendített a hús ellátási gondok megoldásában Fotó: -kim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom