Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-12-27 / 52. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. december 27. lesww LENGYELORSZÁGI JEGYZETEK felújulás kedvező légkörében ä történelmi feltételek és a nemzeti sajátságok jelentős mértékben meghatározták a Lengyel Népköztársaság mezőgazdaságának fejlődését. A mezőgazdaság szocialista átszervezése másképpen ment és megy végbe, mint más szocialista országokban. Az eltérések elsősorban a társadalmi tulajdon különböző formáiból és ezek részarányainak a megoszláform, amely egyebek között az élelmiszer-ipari komplexum irányítása, gazdasági mechanizmusának korszerűsítését célozta. A reform elsősorban a gazdasági ösztönzők széles körű skálájának az alkalmazásán, valamint a mezőgazdaság szervezeti és irányítási szerkezetének ésszerűsítésén alapult. A gazdasági reform által megteremtett kedvező politikai és Egyes géptípusokból aránylag jó kínálata van árnforgalmaző szervezetnek a Wolsztynyl önsegélyű sábál adódnak. Országos viszonylatban a mezőgazdasági területnek úgyszólván a két harmada egyéni gazdálkodók tulajdonában van. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok mindössze a terület harminc százalékán gazdálkodnak. Ezért a lengyel mezőgazdaság megértéséhez, elemzéséhez nem vonhatunk párhuzamot, vagy összehasonlítási arányokat a miénkkel. Igaz ugyan, hogy a társadalmi tulajdon megszilárdítása, a mezőgazdaság szocialista átépítése fontos része a Lengyel Egyesült Munkáspárt agrárpolitikájának, csakhogy e folyamat során a lassúbb ütemű, fokozatos váltással számolnak. A hetvenes évek derekától az egyre mélyülő válság súlyos nyomokat hagyott a mezőgazdaságon. A mezőgazdasági és élelmiszeriprari termelés rohamosan csökkent, s 1980-ban elérte a mélypontot. Az addig túlnyomóan tőkés importra alapozott állattenyésztést szinte teljesen megbénította a behozatal nagyarányú korlátozása, ami az állatállomány létszámának jelentős csökkenését eredményezte. A lengyel mezőgazdaság fejlődésében döntő fordulatot hozott az 1981. július 1-ével beiktatott gazdasági retársadalmi légkört mi sem igazolja jobban, mint az 1983—1985-ös évekre kitűzött népgazdasági terv eredményes megvalósítása, amely a LEMP IX. kongresszusának határozataiból kiindulva az élelmezésben az önellátás elérését tűzte ki célul. A fejlődés tényeit támasszuk alá legalább néhány adattal. A hároméves tervidőszak folyamán az előző két esztendőhöz viszonyítva a mezőgazdasági bruttó termelés 7,3, az árutermelés pedig 16,8 százalékkal nőtt. Az állattenyésztés elérte az 1978-as év szintjét, azzal a különbséggel, hogy míg abban az időszakban 9 millió tonna gabonát importáltak, addig az idén hasonló nagyságú termelésre, mindössze 3 milliót. A fellendülés és a gazdasági stabilizálódás jeleit lépten-nyomon tapasztalhattuk a Zielona Góra-i vajdaságban, ahol — a Lengyel Újságíró Szövetség és a Gazeta Lubska szerkesztőségének a jóvoltából — több mezőgazdasági üzembe ellátogathattunk. Bevezetésként azonban nem árt legalább vázlatosan jellemezni a vajdaság mezőgazdaságának és élelmiszeriparának jelenlegi helyzetét, valamint a távlati elképzeléseket. A vajdaság mezőgazdasági területe 356 ezer hektárt foglal el. Ennek 76 százaléka szántóföld, a többi rét és legelő. A vajdaság mezőgazdasági termelése országos viszonylatban több szempontból is sajátos helyet foglal el/ A legjellemzőbb vonása az országos átlagnál magasabb színvonala, illetve gyorsabb ütemű fejlődése. Ezt tanúsítja Lengyelország 49 vajdasága között elfoglalt helye. A kedvezőtlen termőhelyi adottságait véve alapul — a túlnyomóan nagyon gyenge termőképességű talajokat és a száraz mikroklímát — a vajdaság a 35-ik helyet foglalja el, viszont az árutermelés mércéjével már a tizedik a ranglistán. A Zielona Góra-1 vajdaságnak további sajátossága, hogy az országos átlaggal szemben a szocialista szektor a mezőgazdasági területnek úgyszóván ötven százalékát foglalja el. Az eltelt 15 év folyamán több egyéni gazdálkodó rájött arra, hogy mégiscsak könnyebb, előnyösebb közösen gazdálkodni. Ma a vajdaságban 41 termelőszövetkezet gazdálkodik, holott a hetvenes években mindössze 24- et tartottak nyilván. Az utóbbi években több magángazda elhagyta kéthárom hektáros földjeit, s ezeket az egyre szilárdabb gazdasági és szociális alapokat teremtő állami gazdaságokba vették át. — A LEMP X. kongresszusának határozatai szellemében a vajdaság pártbizottságának tevékenysége a gazdasági stabilizálódás kérdéseire összpontosult. Ebben a folyamatban egyik stratégiai jelentőségű feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése. A gazdasági reform kedvező légkört teremtett a fejlődéshez. Az utóbbi években érzékelhetően nőit az állami gazdaságok tekintélye. Egyre vonzóbbá válnak a parasztság számára ezek a nagyüzemi, korszerű technológiáknak, újszerű módszereknek és a szociális biztonságnak a népszerűsítői — mondotta Daniel Wains, a vajdasági pártbizottság vezető titkára. A növénytermesztésben a gabonatermelés került előtérbe. A gabonaféléket a vetésterület 58 százalékán termelik — ebből a rozst a terület 40 százalékán. Az utóbbi években elérték a hektáronkénti három tonnás átlagot. Az elmúlt évek során jelentős szerkezeti változások indultak be a növénytermesztés szakaszán. Egyre nagyobb teret hódít a Triticále termesztése. Az idén ezt a kiváló takar-A közelmúltban adták át rendeltetésének a korszerű swiebodzini baromfiüzemet mányértékű gabonafélét, ötezer hektárról takarították be több mint 3,S tonnás hektárhozammal. Az Idén a Trlticálét már 20 ezer hektáron vetették, helyettesítve így jelentős területen a rozst. Igen jó eredménnyel termesztik a világszínvonalat elérő, hazat nemesítésű eruksavmentes olajrepce fajtákat. Fokozott figyelmet szentelnek azonban a hüvelyesek és a takarmánynövények termelésének is. Hiszen ezen múlik az állattenyésztés fejlesztése .Főleg a szarvasmarha állományok bővítése, amely egyelőre messzemenően elmarad a dinamikusan fejlődő sertés- és baromfitenyésztéstől. Igaz, egyelőre a mezőgazdaság intenzívebbé tételét bizonyos mértékben hátráltatja a foghíjas alapeszközellátás. Nincs elegendő műtrágya, növényvédő szer, korszerű gép. Am ezen is próbálnak változtatni. A vajdasági pártbizottság kezdeményezéséből 1982-től kezdve őszi vásárokat rendeznek, ami ugyancsak sokat seA nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás működési mechanizmusának tökéletesítése az elsőrendű feladatok közé tartozik. Ami tegnap jónak látszott, az ma már más megoldás! igényel. Rugalmasabban, gyorsabban kell reagálni minden olyan új tényezőre, amellyel hatékonyabbá, gazdaságosobbá tehetjük a termelést. Hogyan kíván eleget tenni e követelményeknek a 3240 hektáron gazdálkodó leleszi (Leles) Május 1. Egységes Földműves-szövetkezet? Era kérdésről L á t r á n László agrármérnökkel, az efsz új elnökével beszélgettünk. Elöljáróban el kell mondanunk, hogy a leleszi zsövetkezet a 7. ötéves tervet 25 millió^ 967 ezer korona veszteséggel zárta. ' A közelmúltban az egyes ágazatok élére új emberek kerültek. Vajon ezzel mego!dódik-e a termelés kérdése? — kérdeztük Látrán László elnöktől. •— Nem hiszem. A gondok csak személycserével nem oldhatók meg. Ehhez sok egyéb is kell. Elsősorban kölcsönös bizalom. Igyekszünk a jövőben mindenben szorosan együttműködni. Együttes felelősséget vállaltunk mindenért, de együttesen is cselekszünk mindenben. Célunk nem annak a bizonygatása. hogy ki az okosabb és kinek van nagyobb hatalma, hanem az ésszerű tervek, megoldások kimunkálása, a hatékonyság növelése, a munkafeltételek javítása. Igyekszünk olyan légkört teremteni, amelyben minden ágazatvezető a leghatékonyabban érvényesítheti elképzeléseit. Döntsenek önállóan olyan kérdésekben, amelyekben ők a legilletékesebbek. Tehát együtt és felelősséggel. Szem előtt tartva persze, hogy az egyéni érdek mindig összhangban legyen a közösség érdekével. Szóval célunk visszaszerezni a tagság bizalmát. Az új vezetés persze egyik napről a másikra csodákat nem művelhet. Közös összefogásra van szükség. — Tervekről tett említést. Igen. JA 8. ötéves tervidőszakra ÚTKERESÉS egy konkrét fejlesztési tervet dolgoztunk ki a gazdálkodás fellendítésére, melyet az illetékes párt és állami szervek elfogadtak. El kell mondanom, hogy a 2121 hektár szántónknak 27 százalékát a tavaszi hónapokban csak nagyon későn tudjuk megművelni, ami annyit jelent, hogy 572 hektáron az agrotechnikai követelményeket nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk teljesíteni. Éppen ezért a fejlesztési tervünk értelmében, és figyelembe véve a termőhelyi adottságokat, rövid tenyészidejű növényeket termesztünk. Továbbá növeljük az őszi búza vetésterületét és teljesen megszüntetjük az étkezési bab termesztését. Hasonlóképpen csökkentjük a kukorica vetésterületét és bővítjük a borsőtermesztést. A takarmánynövények termesztésében is komoly változásokkal számolunk. Az idei év bizonyította, hogy terveinket helyesen állítottuk össze, illetve, hogy a termelési szerkezetünk jónak bizonyult, mert a növénytermesztési ágazat körülbelül 2 millió 700 ezer korona nyereséggel zár. A továbblépés alapja a komplex talajjavítás. Ebben szerepel a szakosodás által kívánt méretű táblák kialakítása, a talaj termőképességének a növelése, illetve a szerves trágyázás, a meliorációs meszezés, az altalajlazítás, de mindenekelőtt a vízgazdálkodás rendezése. Mi olyan területen gazdálkodunk, ahol már egy közepes csapadékos esztendőben is sok a belvízkár. Persze az öntözőhálózat kiépítéséről sem feledkezhetünk meg. — Ügy tudom, hogy az állattenyésztés évek óta problematikus, tehát veszteséges. Azt javaslom, zárjuk le a múltat, s arról beszélgessünk inkább, hogyan tovább? — Az öt évre szőlő intenzifikáciős programunk az állattenyésztési szakágazatra is kiterjed. Sajnos az idei év nem sikerült a legjobban, hiszen a veszteség az állattenyésztés szakaszán meghaladja a 8 millió 400 ezer koronát, ami részben az alacsony termelékenységből és részben a tervezett állatállomány be nem tartásából ered. Ezért fő célunk, hogy 100 hektár mezőgazdasági területre elérjük a 71 darab szarvasmarhát, s ebből a 21,6 darab tehenet. Jelenleg 2 ezer 150 szarvasmarhát tartunk, melyből 600 a tehén, de az ötéves terv végére már 2 ezer 300 darab szarvasmarhával számolunk, melyből 700 lesz a tehén. Fokozatosan javítjuk az állomány minőségét, s növeljük a termelékenységet. Feltétlenül el kell érnünk a borjaknál a napi 0,65, a növendék állatoknál a napi 0,60, a hlzómarháknál pedig a napi 0,75 kilós súlygyarapodást. Arról nem is beszélek, hogy 100 tehén átlagában el kell érnünk a száz borjűszaporulatot. A tejtermelés növelése mellett el kell érnünk, hogy az értékesített tejnek legalább a 80 százaléka első osztályú legyen. Ettől jelenleg még messze állunk. Konkrét feladatokat tűztünk ki a sertéstenyésztés és a baromfiüzemág fejlesztésére is. — Amiről itt beszélgettünk, az elméletben szépen hangzik, de hogyan és miképpen valósítható meg a gyakorlatban? — Nem lesz könnyű dolgunk, ezzel tisztában vagyunk. A feladatok megvalósításához szeretnénk megfelelő légkört teremteni. Politikai nevelőmunkával el akarjuk érni, hogy ne csak a nyolcvan kommunistával, hanem a többi, négyszáz pártonkívüli szövetkezeti dolgozóval is sikerüljön megértetnünk és elfogadtatnunk elképzeléseinket és döntéseinket arról, hogy mit akarunk tenni a hatékonyabb és gazdaságosabb termelésért. Tudatában vagyunk annak is, hogy a gondok megoldásához és a gazdálkodás korszerűsítéséhez nemcsak jó terv és akarat kell, hanem pénz is. — Mire kell a pénz? — Elsősorban a talaj termőképességének növelésére, másrészt gépek és gépi eszközök vásárlására. Növelnünk kell a szarvasmarha-állományt is. Egy korszerű javítóműhely építését már nem lehet elnapolni, hiszen a gépjavítók a szabadban, esőben, sárban, szélben és fagyban dolgoznak. A kis műhelyünk pedig biztonsági okokból már nem felel meg a követelményeknek. Nagyon félek, hogy a kislétszámú szakembergárdánk Itt hagy bennünket. Eddig is elég sok szakembertől kellett megválnunk. Sajnos a javítóműhely építéséhez csak négy-öt év múlva kezdhetünk hozzá. Szóval a pénznek volna helye. Az ötéves tervidőszak végére 60 millió korona értékű bruttó termelést kell elérnünk. Jelenleg 52 milliónál tartunk. Ha sikerülne elképzeléseinket, terveinket minden téren megvalósítani, 1988-ra talán talpra állunk. — Az intenzifikáciős terv megvalósításához biztosítva vannak a személyi feltételek? — Az ötéves tervben megfogalmazott feladatokhoz megvannak az irányító szakemberek, fokozatosan javul a szakmunkás-ellátottság Is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már nem lenne tennivaló. Elsőrendű feladatunk minden területen a minőség javítása. A fegyelemről nemcsak beszélni kell, hanem a vezető szakemberek dolga megteremteni a feltételeket a zavartalan munkavégzéshez, A növénytermesztési szakágazatban á jő eredmények ellenére is jelentős tartalékok vannak az időben és jobb minőségben végzett talaj-előkészítésben. Különösen hangsúlyoznám a drága növényvédő- és gyomirtó szerek, valamint a műtrágyák szakszerű alkalmazását. Az új vezetés fő feladatának tekinti, hogy minden szakaszon érvényesüljön a gazdaságos termelés. Érvényesíteni fogjuk a ténylegesen elvégzett munka szerinti javadalmazást, ami annyit jelent, hogy a jól és rosszul végzett munka a javadalmazásban is differenciálva lesz. Tehát az anyagi érdekeltség a jövőben széles teret kap. Egyre több munkaszakaszon szeretnénk érvényesíteni a brigádszerű munkaszervezést ás jutalmazást. Én bízom az itteni emberekben, hogy terveinket sikeresen megvalósítjuk. Három éve dolgozom a leleszi szövetkezetben és eddig nem ért csalódás, s azt hiszem, hogy azért választottak meg elnöknek, hogy bennem sem csalódtak. A leleszi Május 1. Egységes Földműves-szövetkezetben sikerül-e a problémákat megoldani, a kátyúból kijutni? Erre az idő ad majd választ. Mindenesetre, az Ilyen gazdasági törekvést és célokat segíteni, ösztönözni, támogatni kell. Oly módon is, hogy beszélgetésünk eredendő gondjainak a megoldásához az illetékes szerveknek érdemi segítséget kell nyújtaniuk mmd erkölcsi, mind pedig anyagi szempontbői. Mi bízunk benne, hogy az új vezetés az igényes feladatoknak eleget tesz, és a leleszi szövetkezet újra visszaszerzi régi hírnevét. ILLÉS BERTALAN Fotói Bagoly, Г i gített a mezőgazdaság eszközellátásának javításán. A vajdaság beruházási programjában első helyen az élelmiszeripar fejlesztése szerepel. E program keretében korszerű húsipari kombinát, baromfifeldolgozó üzem és tejüzem épült. A közeljövőben hozzáfognak egy nagy kapacitású olajüzera építéséhez, ahol évente 100 ezer tonna repcét dolgoznak majd fel. A „két nul'ás“ repcéből sajtolt pogácsa nagymértékben hozzájárulhat a takarmány-adalékanyagok behozatalának további csökkentéséhez. A fejlesztési terveikben gabonatárolók, konzervgyárak és sütőipari üzemek építésével számolnak. Daniel Wainstől megtudtuk, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar korszerűsítési programjában a saját lehetőségeikre támaszkodnak. A külföldi tapasztalatcserében pedig figyelmüket a szocialista országok felé fordítják. — Azelőtt a tőkés országokból óriási devizaköltséggel importáltuk a technológiákat, vettük át gyakran az adottságainknak nem megfelelő tapasztalatokat. Csak az utóbbi években döbbentünk rá, hogy mennyi kész technológiai csomagot vehetünk át a Csehszlovákiával való baráti és együttműködési kapcsolatok elmélyítésével és széleskörű kibontakoztatásával — jegyezte meg a beszélgetés végeztével Dániel s- Walus.- — Klamarcslk-A sertéstenyésztés fellendítése nagyot lendített a hús ellátási gondok megoldásában Fotó: -kim-
