Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-27 / 52. szám

1986. december 27.

SZABAD FÖLDMŰVES.

13

lézer és ikerborjú

— A falu végétül úgy száz méterre letérnek jobbra egy mezei útra. fgy legalább tíz kilóméi errel rövidebb... — igazított útba bennünket egy középkorú férfi, amikor Prušánky felé igyekeztünk.

A sofőr nem igen lelkesedett a mezei út hallatán. De amikor rátértünk a frissen hántott barázdás földek, a zöldellő őszi vetések, a sárguló levéltől félig-meddtg megkopasztott szőlőültetvények között tekergő, sima, aszfaltozott útra, élvezettel vette az éles kanyarokat. Később kiderült, hogy ez már a prušánkyi Csehszlovák—Szovjet Barátság Egységes Földmüves-szövetkezet birodalma.

A szövetkezet tágas, kétszintes székházát kerítés veszi körül. Csak a kétszárnyas kapun és a fertőtlenítő árkon át lehet bejutni. Az épület előtti betonburkolatú teret csupán a virágágyások, a sorba kiültetett facsemeték és zsenge díszcserjék bontják meg. Az épületben a frissen meszelt falak, a nemrég felrakott faburkolat, a vadonatúj bútor szaga áradt szét. Minden jel arról árulkodik, hogy az épületet nemrég vették birtokba. Csak a tanácsterem hosszú asztala körül sűrű cigarettafüstben ülők töprengő arca jelzi, hogy az új környezet mit sem változtatott a munka beidegződött napi menetrendjén.

— Hamarosan befejezzük a vezetőségi ülésünket, s azután majd a rende’kezésére állunk — fogadott Zdenék Hrebaéka mérnök, a szövetkezet elnöke, s már el is tűnt a párnázott ajtó mögött.

Kényelmes karosszékbe helyezkedve, gőzölgő kávé mellett a szövetkezet krónikáját lapozgatom. Prušánky neve azon tíz község között található a Hodoníni járásban, ahol 1949-ben megalakultak az első szövetkezetek. Az első években szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezetként szerepelt, ám kezdettől fogva sokoldalú mezőgazdasági tevékenységet folytatott. A mezőgazdaság szocialista átépítésében vállalt úttörő munkáért 1957-ben a Munka Érdemrend állami kitüntetés illette meg a szövetkezetét. A hatvanas évek elején kezdetét vette az egyesítés mozgalmas időszaka, s úgyszólván tíz évig tartott, amíg a gazdaság elnyerte mai nagyüzemi jellegét. A ma 3 ezer 900 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet öt község összevonásával jött létre. Az aktív dolgozók szátpa 850 körüli, de a tagság létszáma ennek a kétszerese. A szövetkezetben húsz szocialista brigád tevékenykedik, 370 taggal.

A kukoricatermelő körzetben gazdálkodunk, de Dél-Morvaországnak talán ez a legszárazabb és legszelesebb része. A korszerű gazdálkodás megköveteli az öntözést, de megfelelő vízforrás hiánya miatt mindössze ötszáz hektáron öntözhetünk, előnyben részesítve a zöldségféléket és a takarmánynövényeket. De ígéretet kaptunk, hogy az ötéves tervidőszak végéig öntözőhálózatunkat legalább 1500 hektárra kiterjeszthetjük. Bár növénytermesztésünk fő profilja a gabonatermelés, mégis szinte minden fontosabb növénykultúra termesztésével foglalkozunk. Régi hagyományokra épiil itt a 220 hektárnyi szőlészet, a 270 hektáron folytatott gyümölcstermelés, valamint a kétszáz hektáros zöldségkertészet. Rengeteg a kézi munkára igényes ágazat. Szerteágazó termelési szerkezetünk szükségessé tette a bclüzemi összpontosítást és szakosítást, amit sikerült is véghezvinnünk. Ma elsőrendű célunk az olyan termelési technológiák, újszerű módszerek és korszerű gépi eszközök alkalmazása, amelyek segítségével növelhetjük a gazdaságosságot és a munkatermelékenységet, fokozhatjuk a jövedelmezőséget, s mérsékelhetjük a nehéz kézi munkát — sorolta fel az adatokat sebtében az elnök, mert közben további vendégek várakoztak rá.

— A szemeseket jelentős területen, mintegy 1S00 hektáron termesztjük, az adottságainkhoz mérten aránylag jó eredménnyel. Hiszen ezidáig mindig az elsők között voltunk a járásban — folytatta a megkezdett beszélgetést Jaroslav Sloboda agrármérnök, speciális. agronómus. — Az előző ötéves tervidőszakban 6,37 tonnás hektárhozamot értünk el. Sajnos, ebben az évben mindössze 5,28 tonnát, s még így is járási viszonylatban ez volt a legjobb eredmény. Búzából azonban az idén is 6,25 tonnát takarítottunk be hektáronként. Számottevő területen vetőraagterrneléssel is foglalkozunk. Az őszi búza és a tavaszi árpa vetőmagját kétszáz hektáron, a kukoricahibrideket pedig — felefele arányban merkantilt és silónak valót — hétszáz hektáron szaporítjuk. Kizárólag a éajöi nemesítésű hibridekkel foglalkozunk. A kukoricahibridek előállítása fokozottan munkaigényes. A kasztrálást ezidáig kézzel végeztük, de jövőre ezt a műveletet is ezeretnénk gépesíteni két speciális berendezés beszerzésével.

— A vetőmagtermelés szempontjából lényegbevágőan fontos a minőség — veszi át a szót Stepan Maíánik növényvédelmi agronómus. — Ezért tavaly a Brnói Mezőgazdasági Főiskolával együttműködve hozzáfogtunk a vetőmagvak lézersugaras kezelésének a kipróbálásához. Az idén első ízben vetettünk száz hektárnyi területen lézersugárral kezelt silókukorica vetőmagot. A kísérleti eredmények alapján ugyanis a lézeres kezelés növeli a vetőmag csírázási erélyét, a betegségekkel szembeni ellenállóképességet, s ennek következtében nagyobb hozamok érhetők el. Az első kísérlet a szélsőségesen aszályos időjárás következtében nem hozta meg a várt eredményt. Ettől persze nem hátráltunk meg. Az idén hatszáz hektáron lézerrel kezelt őszi búzát vetettünk. Ezen túlmenően a Hana, a Slávia, a

Az embrió-átültetéssel nyert identikus ikerborjak a Prušánkyi Efsz-ből a Nyitrai Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon az Arany Sarló díjat nyerték el.

Vala és a Viginta búzafajtákkal kisparcellás összehasonlítható kísérleteket állítottunk be. A kísérleteket az összes gabonafélére ki akarjuk terjeszteni. A jövőben a salátauborka és a paradicsom vetőmagjának lézersugaras kezelését is szeretnénk kipróbálni.

Az utóbbi években egyre több kézi munkát megtakarító korszerű gép és berendezés került a szövetkezetbe. Például a szőlészetben néhány éve eredményesen üzemel a Howard típusú betakarító kombájn. A bogyós gyümölcsűek szüretelésében nagy hasznát vesszük a kanadai rázógépnek. Az idén egy olasz gyártmányú paradicsombetakarító és sűrítménykészítő gépsort helyeztünk üzetnbe. Óránkénti teljesítménye 18 tonna.

— Az utóbbi években törekvéseink a hatékony termelésre irányulnak. Mivel jelentős mennyiségű szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget termelünk, a friss minőségi áru értékesítése mellett igyekszünk fokozatosan áttérni termékeink feldolgozására — kész- vagy félkészáru formájában —, valamint az egész termés maradéktalan hasznosítására. Melléküzemági termelésünkben már néhány éve különböző gyümölcsszürpöket gyártunk. Tavaly helyeztünk üzembe egy Alfa Laval típusú berendezést, gyümülcssürítmények készítésére, elsősorban hullott gyümölcsből. Üzemünk egy idény folyamán 10 ezer tonna gyümölcs feldolgozására képes, fgy a Hodoníni járás, sőt a Dél-morvaországi kerület több gyümölcstermelő gazdaságából is ide szállítják feldolgozásra az értékesítésre nem alkalmas termésüket. Speciális berendezés segítségével az elpárolgó gyümölcsaromát is felfogjuk, s ezt pedig az olaj- és a kozmetikai iparban jól hasznosítják — egészítette ki az adatokat Ján Lekavy mérnök, a melléküzemági termelés vezetője.

A szövetkezet állattenyésztése sem marad el a korszerű módszerek alkalmazásától. Az eredményekről Jirí Rehánek agrármérnök állattenyésztési ágazatvezető tájékoztatott:

— Az állattenyésztésünk tej- és hústermelésre szakosodott Összesen 3500 szarvasmarhát, ebből 1200 tehenet tartunk. Egyedenkénti évi átlagban az idén is elérjük a 4300 literes tejtermelést. A marhahizlalásban 817 dekagrammos napi súlygyarapodási átlagot érünk el, s száz tehéntől 104 borjút nevelünk fel. Azonban még így sem tudtuk elérni a zárt állatforgót, s a marhahizlalda feltöltésére évente 300—500 borjút vásároltunk. Tavaly ezért úgy döntöttünk, hogy a szaporodásbiológiai mutatók és a genetikai tulajdonságok javítása érdekében bevezetjük az embrió-átültetést. Ebben nagy segítségünkre volt Holy docens, a Brnói Állatorvosi Főiskola munkatársa. Az ő irányításában 19 donor tehéntől 102 életképes embriót nyertünk, s ezeket 77 recipiens tehénbe átültettük. A vemhesülési arány meghaladta a 63 százalékot. Ebből összesen 49 borjú született. A jövőben az embrió-átültetést az egész üszőállományra szeretnénk kiterjeszteni. A nyitrai Állattenyésztési kutatóintézettel együttműködve akarjuk bevezetni az embriók szexálását. s ezáltal megoldani a zárt állatforgót a marhahizlalás szükséges mennyiségű biológiai anyagának a biztosításához.

Az Aujeszky-féle betegség fel-számolása után gyorsan fellendült a szövetkezet sertéstenyésztése is. A hízósertések napi súlygyarapodási átlaga 640 dekagramm körüli, s a szaporulat 18,5 felnevelt malac kocánként. Igaz, a betegség felszámolásával járó veszteséget így sem sikerült teljes mértékben helyreállítani, s a sertéshús termelése elmarad a tervtől. Említést érdemel azonban, hogy a sertések hizlalásában a nedves takarmányozást alkalmazzák, s a lehető legnagyobb mértékben hasznosítják az élelmiszer-ipari melléktermékeket. Csakis így érhető el, hogy egységnyi súlygyarapodásra mindössze 3,15 kiló erötakarmányt használnak fel. A sertéstelepen a közeljövőben egy nagy kapacitású trágyalétároló központot adnak át, s távlatilag biogáztermeléssel számolnak. A tehenészetben már ezidáig is hasznosítják a tej hűtésénél keletkezett hulladék hőenergiát. Terveik között szerepel azonban a napenergia kihasználása is.

Miroslav Hošut agrármérnök

üzemgazdász tájékoztatása szerint, bár a növénytermesztés bruttó termelése valamivel elmarad a tervtől, a többi tervmutatót maradéktalanul teljesítik. Az előjelek szerint a teljesítmények értéke eléri a 160 millió koronát, s az idei évet 29 millió korona nyereséggel zárják. A 25 százalék körüli jövedelmezőség jelzi, hogy hatványozottan megtérülő befektetés a korszerű technika, a progresszív módszerek és a legújabb tudományos ismeretek alkalmazása.

Klamarcsik Mária

Archív felvételek

Egy donor tői ennyi született

tehénborjú

Nem csupán a világraszóló látványos felfedezések hajtják előre a tudományos-műszaki fejlődés kerekét. Szinte nélkülözhetetlen hajtó erőnek számít a mindennapi munka taposómalmában szerényen meghúzódó újítók és felta!álók tevékenysége. Észrevétlenül, névtelenül azonban munkájuk összértékével jelentős mértékben járulnak hozzá a műszaki fejlesztés előbbreviteléhez Százával vannak, mégis nagyon keveset tudunk róluk. Munkájuk megbecsülése gyakran elvész a bürokrácia útvesztőiben.

Az újítómozgalom felkarolására, támogatására nem egy jó ötlet, próbálkozás született. Az egyik ilyen ötletnek a felidézéséhez a zimankós télből a kései nyárba kell gondolatban visszatérnünk a nyitrai f Nitra] Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállítására, ahol az idén immár harmadszor hirdették meg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legértékesebb újítási javaslatáért folytatott versenyt. A rendezvényt az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának az újításokkal és találmányokkal foglalkozó nyitrai központja és

VERSENY,

AMELYBEN NEM LEHET VESZÍTENI

a Rofnicke noviny szerkesztősége közösen szervezte.

Amint már említettük, a rendezvénynek az volt a célja, hogy támogassa a mezőgazdasági üzemekben kibontakoztatott újítómozgaimat, de főleg, hogy segítséget nyújtson a bevált újítások minél szélesebb körű gyakorlati alkalmazásában. A mezőgazdaságban ugyanis évente több ezer műszaki jellegű újítási javaslat születik. Többségüket — jelentős gazdasági eredménnyel — több mezőgazdasági üzemben is bevezethetnék. A szakemberek véleménye szerint egy valóban univerzális megoldást a gyakorlatban legalább hétszázszor is meg lehetne ismételni.

Elméletben tehát Ilyenek a lehetőségek. Salnos, a mindennapi gyakorlat egészen más képet tár elénk. A 16 ötletet rendszerint csak abban az üzemben használták fel. amelyben megszületett. Az újító- és feltalálómozgalomért felelős dolgozók — a mezőgazdasági üzemekben és a járási mezőgazdasági igazgatóságokon egyaránt —, bár kötelesek az előterjesztett újítási javaslatok közül a legjobbakat kiválasztani és ezeket az újítások és találmányok nyitrai központjába beküldeni, mégis a számtalan kiváló ötletnek csupán egy töredéke érkezik bfe a központba.

Az egy év leforgása alatt beérkezett újítási javaslatok közül — ezeknek száma rendszerint százötven körüli — a bizottság kiválasztja az öt legjobbat. Az értékelés során elsősorban az újítás társadalmi értékét és univerzális jellegét, vagyis több üzembe való alkalmazhatósági lehetőségét — veszik figyelembe.

A nyertesek hároméves listáján immár tizenöt újítási javaslat szerepel. Nem lehet csodálkozni azon. ha közülük több Dél-Szlovákia produktív mezőgazdasági járásaiból származik. így például a Galántai járásban gazdálkodó Sókszelőcei (Selice) Egységes Földmüves-szö" vetkezetből Körös József, Tóth Ferenc és Z i m к a József a legjobbak között szerepeltek újítási javaslatukkal. Az újításukkal módosították a ZK-4-029 típusú zűzóberendezés energiaforrását, s így gazdaságosabbá tették energiafelhasználását.

Magyar László mérnök és kollektívája a kálnai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Efsz-ből (Lévaj — Levicei járási újszerűén, s ötletesen megoldották az S-706-os tehergépkocsi rakterének a leponyvázását. Az úlíťásuk gyakorlati alkalmazása révén a minimálisra csökkenthető az ömlesztett anyagok, főleg a szemes termények szállítási vesztesége. Az újszerűén megoldott leponyvázás viszont nem nehezíti meg a ki- és berakodást.

A kálnai szövetkezetben az újítási javaslatot már az idén alkalmazták. S ennek köszönhetően a szállítási veszteségeket több mint kilencven százalékkal csökkentették. A teljesség kedvéért említést érdemel, hogy a kálnai újítás gyártóra talált. A vállalkozók a Palásti (Plášťovce) Efsz dolgozói, akik a megoldás tervrajza alapján készítik a tehergépkocsikra a ponyvákat. Nincs akadálya, hogy a többi mezőgazdasági üzemben is alkalmazzák.

Egy további említésre méltó újítási javaslat — amely a múlt évi versenyben elvitte a ..pálmát“ — a Komáromi (Komárno] járásban lévő Gyulamajori (Öulov Dvor) Állami Gazdaságban született. Szabó Lajos az úlítás szerzője, az állami gazdaság fiatal öntözőgazdálkodási technikusa. Nem véletlen, hogy az újítási javaslat is az öntözéssel kapcsolatos. A tiatal újító speciális állvánvok segítségével megoldotta a kukorica öntözését. Az ötletes állványrendszer lehetővé teszi a kukorica öntözését a későbbi tenyészidö folyamán is, vagyis a címerhányás és a viaszérés szakaszában, amikor a kukorica a hagyományos sávos öntözőberendezésekkel már nem öntözhető, ugyanakkor a vízszükséglete abban az időszakban a legnagyobb.

— Száz hektáros területen azáltal, hogy nem kell Idő előtt kivágni az öntözési sávokat — mind ez ideig, a hagyományos módszernél — kilenc hektár kukoricaterületet nyertünk. Ráadásul a vízigény szempontjából kritikus szakaszban öntözött kukorica negyven százalékkal nagyobb hozamokat adott — mondotta Szabó Lajos.

Természetesen a versenyiista nyomán lényegesen több díjnyertes, figyelemre méltó újítási javaslatról számolhatnánk be. mint amennyi belefér egy rövidke (rásba. De ez a néhány is tanúsítja, mennyi ló ötlet, elképzelés nyit utat évről évre a műszaki fejlesztés kérdéseinek a megoldásához. Reméljük, hogy az újító- és feltalálómozgalom a jövőben még több lelkes követőre talál, ám ami a legfontosabb, az erkölcsi és anyagi elismeréssel a társadalmi megbecsülésnek méltó helyére kerül.

BOHUMIL URBÄNIK