Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-20 / 51. szám

1986. ’december 20. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Tiszta égbolt Az idő nem vár... Naiv és régimódi, túlzottan leegy­szerűsíthető az így fogalmazott: óhaj­tás ■ ma,'amikor tudjuk, a kéken-1 fli­lénk boruló kupola- fölött is rejt özhet fenyegetés. Fegyverek, halálsugarak, radioaktív por. Az ember- által-létre­hozott civilizáció „melléktermékei“. Mégis így látjuk a békét r éltető napsugárnak, langyos tavaszi leve­gőnek, frissen csörgedező pataknak. Fáknak, virágoknak, madaraknak. Ga­bonát ringató nyárnak és gyümölcsöt érlelő ősznek, meleg szobával kecseg­tető téli pihenésnek a - tiszta égbolt alatt. - • Szerencsére -mi, itt-, 'Európa színé­ben már több■ mint-négy évtizede’lát­juk ilyennek. Le aggódó Szemünk és féltésünk nem engedi felejteniу hogy a világ más táján azóta sem csitult és föl-föllángolt a harc,- a háború; hogy a második világháború után is újabbnál újabb rettegésékét és -szen­vedéseket zúdítottak ártatlan népek­re, védtelen milliókra. Korea • után Vietnam, Kambodzsa és Chile, a ha­zátlanná tett palesztin nép, Irak és Irán egymást pusztító viszálykodása. Es mindezeken túl a legrettenetesebb: a halmodözó atomfégy everek, -a Föld elpusztításához elegendő gyilkos ar­zenál még ma is növekvő -tömege. Mit tehetünk mi, egyszerű emberek, hogy ne legyen háború? — Kérdezik sokan, amikor tárgyalásokra, lesze­relésre ösztönző javaslatok támogatá­sával fejezik ki béke óhajukat. — Vajon segít-e, ha úgy élünk, a vi­lágért, másokért is felelősen? A kételkedők, vagy pontosabban az erőfeszítéseik konkrét■ eredményeit i­­génylők számára legyen meggyőző bi­zonyíték, hogy e Damoklész kardja­ként fenyegető - veszélyek ellenére is szerződések, nemzetközi szervezeték szabályozzák es korlátozzák az erő­­egyensúlyt a nagyhatalmak között, hogy a Szovjetunió — méltón és hí­ven társadalmi alapelveihez, a béké­ről szóló dekrétumhoz — a leszere­lésért, a béke és biztonság megszilár­dításáért küzd. Ezt a szívós küzdelmet méltányolja és támogatja az egész világ haladó közvéleménye. A Béke-világtanács az elmúlt napokban nyilvánította az ezredfordulóig hátralévő éveket az atomfegyeverektől mentes világért ví­vott harc éveivé. Ahogyan azt Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke kijelentette: „A Béke-világtanács fel­hívással fordul minden kormányhoz, társadalmi szervezethez és jóakar at ú emberhez, hogy támogassák ezt a tö­rekvést, amit magában foglal Mihail Gorbacsov indiai látogatása idején el­fogadott tízpontos delhi nyilatkozat is." Az emberiségnek közös erőfeszíté­seket kell tennie azért, hogy a har­madik évezred a háborúktól és az erőszaktól mentes korszak legyen. Tudjuk, erre adott a reális lehető­ség, amint azt a Szovjetunió januári leszerelési javaslatai előterjesztették és ahogyan azt elérhető közelségbe hozta a rejkjavíki szovjet csomagterv. Az is nyilvánvaló, hogy csodákra nem számíthatunk csupán fokozatos hala­dásra. Arra, hogy a nyíltabb és meg­újult nemzetközi párbeszéd során ki­alakul a kölcsönös bizalomnak az a légköre, amelyben végre sor kerülhet az emberiség létérdekeinek biztosítá­sára. Hiszen — mint Szent-Györgyi Albert mondta — az élet egyetlen és legfőbb kincsünk. Jó lenne tiszta ég­bolt alatt látni utódaink életét is. Tetteket sürgető korban élünk, elértéktelenedett szavaktól türelmetlenül, bizonyságra szomjasan kapaszkodunk minden lehetőségbe, tények tégláira épí­tenénk terveinket. Az emberiség esélyeit latolgatjuk, az ezredfor­duló karnyújtásnyi közelségét fi­­■ gyeljük reménykedve: megérjük-e és hogyan? Az a felhívás, amelyet a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa intézett a világ parlamentjeihez és népei­hez, közös tettekre szólít fel sür­getően az egész emberiséget fe­nyegető nukleáris veszély elhárí­tásáért. A Szövetségi Gyűlés Csehszlo­vákia egész népének meggyőződé­sével összhangban teljes mérték­ben osztja a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Földünk jövőjé­vel és az atomkorral kapcsolatos aggodalmát. Örömmel fogadja a felhívásban tett javaslatokat, ame­lyek megfelelnek a nemzetek lét­érdekeinek és Csehszlovákia népe vágyainak, ezért teljes támogatá­sáról biztosítja ezeket. Hazánk dolgozó népe a világ nemzeteivel együtt rendkívüli fi­gyelemmel kísérte a Reykjavíkban tartott szovjet—amerikai csúcsta­lálkozót. A Mihail Gorbacsov által e találkozón, a nukleáris leszere­léssel kapcsolatban előterjesztett messzemenő, radikális és átfogó javaslatok ismét alátámasztják az SZKP XXVII, kongresszusán az atomfegyverek és más tömegpusz­tító fegyverek évszázad végéig történő megsemmisítését, a továb­bi élet békés távlatainak biztosítá­sát és minden nemzet lejlődésé­­nek szavatolásával kapcsolatban kitűzött program reális és sürgető voltát. Ez valóban olyan program, amely az atomkorban az emberi­ség fennmaradásának egyedüli al­ternatívája. A világ nem engedheti meg e történelmi alkalom meghiúsulását. A tömegpusztító fegyverek meg­semmisítése nemcsak elhárítaná a nukleáris katasztrófa veszélyét, , hanem egyúttal hatalmas anyagi és szellemi eszközöket tenne sza- I baddá a fontos szociális és gazda­sági, feladatok., valamint az embe­riség létfeltételei jbiztosítására. A világűr militarizálásának ame­rikai terve, amely a hadászati fö­lény megszerzésére irányul, lett a fő akadálya annak, hogv megálla­podás szülessen az atomfegyverek megsemmisítéséről. Ennek a terv­nek a megvalósítása veszélyes módon tovább fokozná a fegyver­kezést és beláthatatlan következ­ményeket jelentene az emberiség további sorsára nézve. E tervek megvalósításával összefügg az is. hogy az amerikai fél makacsul el­utasítja az egyoldalú szovjet mo­ratóriumhoz való csatlakozást és provokatívan folytatja az atom­­tegyver-kísérleteket az amerikai támaszpontokon. A világnak más utat kell választania: a világűrt békés célokra, valamennyiünk ja­vára kell felhasználni, amint ezt a Szovjetunió az ENSZ közgyűlé­sén javasolta. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Európa középső részén, két katonai-politikai tömörülés határán található. Nemzeteinknek a két világháborúban szerzett ta­pasztalatai arra ösztönöznek ben­nünket. hogv niég tevékenyebben felhasználjunk minden eszközt és lehetőséget a nemzetközi enyhülés politikájának érvényesítésére. Továbbra is hozzájárulunk az európai kollektív biztonság meg­teremtésének folyamatához és ah­hoz. hogy az 'államközi kapcsola­tok egész rendszerét mindenki szá­mára egyenlő, átfogó biztonság alapján alakítsák át. Ma. az atom- és az űrkorban még inkább meggyőződésünk, hogy a legbonyolultabb problémá­kat is lehetségs, sőt szükséges tár­gyalások útján megoldani, a né­pek jogos érdekeinek tiszteletben tartásával. Mély meggyőződésünk, hogv a békés egymás mellett élés az emberiség egyedüli ésszerű al­ternatívája. Csehszlovákia Kommunista. Párt-1 ja XVII. kongresszusa , külpolitikai irányvonalának szellemében más szocialista országokkal együtt részt veszünk azokban a békekez­deményezésekben, amelyek közé a közép-európai atom- és vegyi­­fegyvermentes övezet létrehozását célzó javaslatok Is tartoznak. Ak­tívan hozzájárultunk ahhoz, hogy sikeresen fejeződjön be a stock­holmi értekezlet első szakasza, amely bebizonyította, hogy ha van politikai akarat, akkor a politikai enyhülésnek a jelenlegi feltételek között is reális esélyei vannak, hogy erősíteni lehet és kell az ál­lamok közötti bizalmat. A Varsói Szerződés többi tag­államával együtt választ várunk a' NATO-tagállamoktól közös béke­kezdeményezéseinkre, ezen belül' az európai konvencionális fegy­verzetek állományának lényeges csökkentésére tett javaslatainkra. Korunk alapvető kérdése — á lázas fegyverkezés megfékezése és a leszerelés terén elért előre­haladás — csak a kormányok, á parlamentek, az összes békeszere­tő erő és az egész nemzetközi köz­vélemény közös, türelmes és szí­vós erőfeszítéseivel oldhatók meg. E téren a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tudatosítja a béke megőrzéséért való társfelelősségét. A Szövetségi Gyűlés teljes mér­tékben csatlakozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának felhívásá­hoz. Eljött az a perc. amikor — a nukleáris katasztróta veszélyé­vel szembenézve — mindenki kö­teles 'állást foglalni. Egyértelmű egyetértésünket fejezzük ki „A nukleáris fegyverektől és az erő­szaktól mentes világ elvei“ című delhi nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet Mihail Gorbacsov ős Ra­­dzsiv Gandhi írt alá. Egyetértünk azzal a nézettel, hogy az Idő nem vár. a tét minden ország népének léte. Nem elegendőek a szavak, a helyzet felelős tetteket követel. Ki ne ismerné a fehér ala­pon vörös kereszt., jelét?, A Nemzetközt ' .VbröáJle-l reszthez mintegy százbý?? ne.m- , zeti szervezet tartozik. , töjjb mint 230 milliós taglétszámmal. A hivatalosan elfogadott jelvé­nyek — a vörös kereszten kí­vül — a vörös félhold "a- mo­hamedán országokban és a vö­rös nap és oroszlán, Iránban. Izrael saját döntése alapján a vörös Dávid-csillag jelzést hasz­nálja. Ezek a jelzések, jelvé­nyek háborúk és fegyveres konfliktusok Idején a védettség jelölésére szolgálnak, s a hasz­nálatukkal való visszaélés az országok törvényei szerint bün­tetendő cselekmény. A Nemzetközi Vöröskereszt elnevezésről az 1928-ban elfo­gadott alapszabály rendelkezik. A mozgalommá szélesedett svájci kezdeményezés 1863-ban azzal a céllal jött létre, hogv mindennemű megkülönböztetés nélkül védelmet és segítséget nyújtson a háborúk áldozatai­nak, 1864-ben először írtak alá (12 kormány meghatalmazott­iának részvételével) egyez­ményt a sebesült és beteg ka­tonák. valamint a katonai egészségügyi személvzet és in­tézmények védelméről. Az első genfi egyezményt továbbiak követték, kiterjesztve a védett­séget és az emberséges bánás­módot a tengeri háborúk áldo­zataira. a hadifoglyokra és a megszállt területek polgári la­kosságára is. Az 19'49:es; négy genfi egyezményhez összesen 131 kormány csatlakozott. A Vöröskereszt-társaságok Ligáia Í919;beh alakult" még, jelenleg 135 nemzeti társaságot fog össze, és „békés ügyekkel“ foglalkozik. A természeti ka­tasztrófák. a. szárazság .áldoza­tainak nyűit segítséget és. fog­lalkozik például az önkéntes véradás szervezésével, az első segélvnvújtók kiképzésével, a lakosság egészséges életmódra nevelésével, a szociális és ifjú­sági segélyakciók segítésével, környezetvédelemmel, a nem-, zetközi egészségügyi és szociá? Its szervekkel való együttmű­ködéssel. a népek közötti béke és barátság gondolatának ápo­lásával Ide tartozik, ezt a ne­mes küldetést tölti be a Cseh­­sz’ovák Vöröskereszt is. A Nemzetközi Vöröskereszt és a VöröskereszMársaságok Ligájának tevékenysége bár közös, ,'de, "пе.щ ' az^pojs,^ Ám МШ'. áOlxaR. tó'fcarferü­ltj{, aho^^t^i^tsteiiu ket­■tégálasz.tÁSV, ság - gyakran .ott/Sújt,..ahol há­ború is .van; a- keresőszolgála­tok nemcsak a háborúban el­tűnteket, Tia'nem á békeidőben szétszakadt családok tagjait is keresik. S ahol • áiijyagi segély­szállítmányokra-! van szükség, ott jelentkezik a bizottság vagy a liga képviselője. A nemzetközi bizottságban mintegy ötszáz ember dolgo­zik. Csak egv kis hányaduk a genfi központban, a többség azokon a helyszíneken, ahol ál­fizetik , ,acsaládnak a vonat­­költséget,' hogy meglátogathas­sák béjtóptönzött hozzátartozó­in Kát»- < .«(«■ - - f Я.,’. г — Igen^ogi: jogi- kérdéssel . is íoglaikoznak. Ezek között fő szerepe van a humanitárius jo­gok és a nemzetközi egyezmé­nyekben foglalt emberi jogok betartása, ellenőrzésének. Am néha ,:akadnak sajátos .kérdé­sek Is, melyek ‘jogi állásfogla­lást követelnek. Ilyen például a vöröskeresztes, jelvény hasz­nálata. amelynek elsődleges célja konfliktusok. háborúk idején az egészségügyi szolgá­lat védelme. Sajnos, ezzel gyak­ran visszaélnek, és a vöröske-SEGÍTENI landó területi irodát tartanak fenn,- vagy ahol katasztrófák, háborúk miatt szükség van rá­juk. Az idősebbek még emlékez­nek rá: a második világháború ideién a Vöröskereszt közvetí­tésével érkezhettek levelek a hadifogolytáborokból, vagv fha elvétve, a nemzetközi ellenőr­zés következtében a nácik er­re kénytelenek voltak lehető­séget adni) a koncentrációs táborokból. Most hasonló a helyzet sok csatatéren, például az iraki—Iráni, a palesztin vagv más menekülttáborokban, a chilei és más diktatúrák bör­töneiben. A börtönlátogatásokat — ép­pen azért, hogv máskor is be­engedjék őket — bizalmasan kezelik, csak az Illetékes fel­sőbb hatóságoknak jelentik, miiven állapotokat találtak. Néha sikerül közbenjárásukkal javítani a foglyok állapotán, helyzetén, viszont például Chi­lében, a Dél-afrikai Köztársa­ságban vajmi kevés eredmény­­. nyel iár erőfeszítésük. A börtönökbe is küldenek se­gélyszállítmányokat. Néha élel­miszert. takarókat, de gyakrab­ban könvveket, sakkot, játéko­kat. Volt, ahol megszervezték a szemüvegellátást és -javítást. Bagdadba hétezer fogolynak vittek koránt. Az sem ritka, hogy a foglyok esaládtagiatt látogatják meg. Dél-Afrikában néldául sok bebörtönzött csa­ládjának küldenek rendszere­sen élelmiszer-csomagokat, vagy resztes jelzésű kocsikban fegy­vert szállítanak vagy éppen a jogosan használt jelzést nem veszik figyelembe és sebesült­szállító kocsikat támadnak meg. A Nemzetközi bizottságnak talán a legtöbb embert foglal­koztató részlege a keresőszol­gálat. Ez szorosan együttműkö­dik az egyes nemzeti társasá­gok keresőszolgálataival., Hat­van millió kartont tartanak nvilván — most már kompute­rek, mikrofilmek segítségével — és próbálnak egységes rend­szert kidolgozni a keresések megkönnyítése érdekében. Egyébként a 60 millió kere­sésből 30 millió a második vi­lágháborúval kapcsolatos. A második világháború alatt 24 millió alkalommal közvetítet­tek családtagok között. Á há­ború után a minden papír nél­kül kallódó emberek tízezrei­nek egyszerű névbemondásra adott a Vöröskereszt utazási igazolványt vagv azért, hogy hazájukba visszatérhessenek, vagy azért, hogy emigrálhassa­nak. Sajnos, á valóban szeren­csétlen tízezrek mellett iőné­­hányan visszaéltek ezzel, s csak később derült ki például, hogy a háborús bűnös Elchmann és Barbie is Ilyen papírral jutott el Dél-Amerikába. Azon tűi, hogv ma Is folynak háborúk a világban, és embe­rek százezrei keresik 1 hozzá­tartozóikat. a Vöröskereszt bé­késebb feladatai közé tartozik az igazolások (évente tíz-tizen­­ötezer) kiadása arról, hogy va­laki a háború hány esztendejét töltötte fogságban, koncentrá­ciós táborokban. Lengyelor­szágban^ például — amelyet a hitleri csapatok elsőnek száll­tak meg és ahol emberek mil­lióit hurcolták el koncentrációs táborokba —, közel tíz éve él eev törvény, mely szerint ha a Vöröskereszt igazolja, hogy az illető a háborús években fog­ságban'volt. akkor erre az idő­re is jár neki a nyugdíj. Sajnos, az „élők doboza“ épp­­ü«v hiányzik, mint a halottaké. A nácik, ahol csak tehették, ott az utolsó órákban is meg­semmisítették a listákat. Ahol a felszabadítók találtak ilyene­ket. eljuttatták az ENSZ-hez. Most az NSŽK-beli Arolsen vá­roskában őrzik ezeket, a köz­ponti keresőszolgálat is Innen szerzi be az adatokat. Vannak egészen rendkívüli esetek is. Egy NDK-ban élő asszony 1982 novemberében kezdte keresni a második vi­lágháborúban eltűnt bátyját, Josef Smoliit. A Vöröskereszt nemcsak a ma 63 éves féríi to­rontói címét derítette ki. ha­nem azt is. hogy szerepel a Guinness Rekordok Könyvében, mint a világ leggyorsabb sak­­kozóia. Nagyon örült húga je­lentkezésének. de csak levél­ben tudta vele felvenni a kap­csolatot. mert nem telt neki tengerentúli utazásra. Segítségre szoruló ma is m gyón sok van a vil'ágo A legelemibb egészsé; ügyi feltételek és ismerete nélkül tengődő anyák és gye; mekek éppúgy, mint természe katasztrófák következtébe hajléktalanok vagv háborúkba megnyomorítottak, járványol kai. fertőző betegségekkel sú tottak. A segély — bár hatalmi összeg — csak 'átmeneti mej oldásnak tekinthető. A Vörö: kereszt az ENSZ különbö2 szervezeteivel karöltve aze fáradozik, hogy a ma még éhi ző milliókat megtanítsák te melni, magukat ellátni, mert segélyezés csupán az éhhalá tői véd meg. Äm ez kevés. Békében, embermód élni - erre. kell megtanítania a Föl szülötteit. összeállította: H. Mészáros Erzsébet Politikai krimi - vagy újabb botrány a láthatáron Még javában folynak a kong­resszusi kihallgatások a titkos fegyvszállitások ügyében, még iavában jegyzik az egyes val­lomásokat. s nem tudható, Ró­bert McFarlane, Shultz és maga Reagan elnök kezeit mosva vagy vétkesnek találva kerül ki majd az „irangate“-nek neve­zett botrányból, amikor egy brit lap leleplező adatokat kö­zölt 60 tonna hadianyag sorsá­ról. A The Independent első ol­dalán adta hírül, hogv körül­belül 60 tonnányi fegyver min­den bizonnyal az amerikai kor­mányzat titkos katonai segélyé­nek része, amelyet az angolai kormány ellen fellépő UNITA szervezetnek juttatnak. A brit napilap három munka­társa széles körű nyomozást folytatott és ennek alapján hív­ják fel a figyelmet: legalább három akcióra derült fény; a legutóbbi fegyverszállítmánvt •állítólag az elmúlt napokban indították útnak Európából Jo­hannesburgba. Az akciók a kö­vetkezők: a hondurasi San Ped­ro Sulából 40 tonnányi gép­fegyvert szállítottak Johannes­burgba. Nemrégiben juttattak el. valószínűleg USA-tulajdon­­ban lévő teherszállító géppel, egv tegvverszállitmányt Br.üsz­­szelből Johannesburgba. Az egyik titkos művelet ak­kor került napvilágra — írják a szerzők —. amikor a brüssze­li légifuvarozó ügynökség: az Air Charter Center november 28-án telexen kért ajánlatokat 39 ezer kilogramm gépfegyver­nek Hondurasból Dél-Afrikába történő szállítására. December 3-'án megismételték a telex­megkeresést, de ezúttal már „sportáruk“ fuvarozásáról volt szó. A nemzetközi légifuvarozás adatai bizonyítják, hogv ezt a szállítmányt eredetileg az ame­rikai, Connecticut állambeli Bradley polgári repülőtérről tervezték útnak indítani. A szál­lítmány végállomásaként Spa­nyolországot jelölték meg a ki­viteli engedélyen, amit azután ‘átjavították, és a fegyvereket a San Pedro Sula-i repülőtérre vitték. Értesülésük szerint az Egyesült Államok vámhatósá­gai nem tiltakoztak a kiviteli engedély átjavítása ellen, de az FBI. a szövetségi nyomozó hi­vatal igen. „Mindennek a feltárulása, rö­viddel az iráni fegyverügylet kipattanása után, roppant kíno­san érinti majd Reagan kor­mányzatát, hiszen ezek a fegy­verszállítások amerikai törvé­nyekbe ütköznek ...“ — állapít­­jaja meg a The Independent. A washingtoni külügyminisz­térium december 9-én cáfolta a brit sajtójelentést. De hogy be lehet-e takarni egyetlen cá­folattal 60 tonna hadianyagot, az enyhén szólva — éppen až iráni fegyverek körüli botrány időszakában — kétséges. A „sportáru“-ként fuvarozott fegyverek egv izgalmas politi­kai krimi témája is lehetne, mint ahogy7 volt is már Ilyen számtalan. Azonban most több­ről van szó: az eddig szava­hihetőnek tartott reagani kor­mányzat a szövetségesei bizal­mát is megingatta az iráni üggyel. És ha most még ehhez kiderül egy dél-alrikai „sztori“ is? Amikor — ha csak látszó­lag is — kénytelen-kelletlen až USA is életbe léptetett bizo­nyos korlátozó intézkedésekét a fajgyűlölő rezsim elleni tilta­kozásul. Hogv a Reagannal szolidáris brit kormányzatnak sikerül-e eltussolnia az okvetlenkedő új­ságírók által kiderített ténye­ket, vagy ez még külön súly­­lval esik a latba az iráni bot­rányban, nem annyira az Igaz­ság kiderítésének szándékától, inkább a magas politika céljai­tól függ. i. I ✓

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom