Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-12-13 / 50. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 198Б. december 13. XXXVII. évfolyam Ara 1,— Kés á biotechnológia új táviatokat nyit Az níóbbi időbon egyre többet hall­hatunk, olvashatunk a biológiai tech­nológiákról, vagy más néven a bio­technológiáról. amely a szakemberek véleménye szerint a jövőben döntő mértékben befolyásolhatja hazánkban a mezőgazdaság'-élelmiszer ipari komplexum továbbfejlesztését. Ez lé­nyegében a harmadik, a műszaki és vegyipari forradalom utáni biológiai forradalomnak köszönhető. amely gyakorlatilag a nyolcvanas évek ele­jétől vette kezdetét. A párt- és kor­mányhatározatok értelmében a bio­technológiai fejlesztéssel kapcsolat­ban hazánkban 1982 óta egész sor pozitív eredményt sikerült elérni Itt főleg a növénytermesztésre, az állat­­tenyésztésre. az élelmiszerparra. az erdőgazdaságra és a vízgazdálkodás­ra kell gondolnunk. A biotechnológiai fejlesztést ha­zánkban és a KGST-tagországnkban számos határozat, illetve rövid- és hosszú távú program szorgalmazza. A tudományos műszaki. ezen belül pedig a biotechnológiai fejlesztésnek pártszerveink is megkülönböztetett fi­gyelmet szente'nek. f.ubomír Stron­­gal, a CSKP KB Elnökségének tagja a CSKP XVII. kongresszusán a CSSZS7TK 1986 -1990. évi gazdasági és szociális fej’esztésének fő irányairól és a 2000-ig terjedő kilátásokról szó­ló beszámolójában többek között ezt mondta: ..Sokoldalúan érvényesíteni kell az új tudományos-műszaki isme­retekben rejlő lehetőségeket. Illetve a biológiai vívmányokat, valamint az új technológiai eljárásokat.“ A fő irányoknak és kilátásoknak A tudo­mányos-műszaki fejlesztés érvényesí­tése című része többek között tartal­mazza: „A tudomány, a kutatás és a fejlesztés erőit és eszközeit minde­nekelőtt az alábbiakra kell össszpon­­tosítanunk: ...a biotechnológiák, a fermentációs és mikrobiológiai termé­kek fejlesztésére, s ezeknek a mező­gazdasági-élelmiszer-ipari kopmle­­xumban és az egészségügyben való a'kalmazására." A mezőgazdasági­­élelmiszer-ipari komplexum fejleszté­se című részben ped'» többek között ezt is olvashatjuk: ..Éljünk a geneti­ka. a biotechnológia és a termelés biokemizálása progresszív lehetősé­geivel. Ennek érdekéhen következete­sen valósítsuk meg a mezögazdasági­­élelmiszer-ipari komplexum tudomá­nyos-műszaki fejlesztésének egységes tervét, eredményesebben haszná'juk fel a biológiai és a műszaki szolgál­tatásokat. éljünk a KGST-tagorszóenk­­kal való együttműködés új lehetősé­geivel. a világ tudományos-műszaki Ismereteivel.“ Már az említett idézetekből is arra következtethetünk, hogy igényes, nagy horderejű feladatokról van szó. Ezért nem véletlen, hogy a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémiának a közel­múltban megtartott XXVII. ülésén is a biotechnológiai fejlesztés meggyor­sításával kapcsolatos kérdések szere­peltek. Megállapítást nyert, hogy a biotechnológiai fejlesztéssel kap­csolatos alapkutatást a génmanipu'á­­lásra, tehát a sejt- és génsebészetre, a mikrobiológiai folyamatokra, az im­mobilig biológiai rendszerekre, vala­mint a növénynemesítésben és a sza­porításban használatos növényi ex­­plantátumokra kell irányítani. A növénytermesztésben a biotech­nológiai fejlesztéssé! kapcsolatban mindeneke'őtt a szövettenyésztés ér­vényesítésére, a talajban élő mikro­organizmusok teljes mértékű kihasz­nálására és a növénykultúrák kárte­vői elleni biológiai védelem széles körű alkalmazására kell gondolnunk. Hazánkban például a növényi explan­­tátumokkal kapcsolatos kutatásokat a CSSZMA Botanikai Kísérleti Intéze­tében kezdték meg. a gyakorlati al­kalmazásra először az Oseva. a Slov­­oslvo és a Sempra termelési gazdasá­gi egységekben került sor. Az említett módszert mór sikeresen alkalmazzák a burgonyánál, a fokhagymánál, a vi­rágoknál. a gyümölcsfáknál, a kösz­méténél, a ribiszkénél és a málnánál. A merisztémás osztódás kidolgozása most van folyamatban a szamóca és más növénykultúra esetében. A talajban élő mikroorganizmusok teljes mértékű kihasználásánál első­sorban azokra a talajban végbemenő biológiai folyamatokra, átalakulások­ra kell gondolni, amelyek a termő­­képesség növekedéséhez vezetnek. Itt mindenekelőtt a szimbiotikus nitro­génkötés. a növénykultúrák tápanyag­felvételének javítása, a beiegségek­­kel és kártevőkkel szembeni ellen­álló-képességük fokozása, a humusz­­képződés meggyorsítása és a talajban végbemenő átalakulási folyamatok szabályozása a Ni cél. A légköri mo­lekuláris nitrogén megkötésére szol­gál a pillangósoknál használatos, ha­zai gyármányú Rizobin készítmény, amelyet a jövőben várhatóan továb­biak követnek. Folynak a kísérletek a baktériumok nitrogént kötő génjei­nek, valamint a nif génnek, a biológiai nitrogénkötést meghatározó és szabá­lyozó genetikai információnak más növénykultúrák sejtjeibe történő át­vitelére. A környezetvédelemmel szorosan összefügg a növénykultúrák integrált védelmének kiszélesítése. E tekintet­ben a biotechnológiai fejlesztés főleg a biopeszticidek kifejlesztésére, gyár­tására és a'kalmazására nyújt lehe­tőséget. A növényvédő szerek hasz­nálatának mérséklésére hívatottak azok a kutatások, amelyek a mikro­­piális rovarölő szerek, a feromonok j és juvenilis hormonok kifejlesztésére és gyártására, valamint a ragadozó i rovarok, főleg a ragadozó atkák sza­porítására Irányulnak. A biotechnológiai rendszerek érvé­nyesítése hozzájárulhat az energia­­problémák megoldásához is. Rendkí­vül nagyok a tartalékok a talajban végbemenő különféle átalakulások ki­használásában. A biokémiai módsze­rek alkalmazásával csökkenteni lehet a veszteségeket. Ez már részben most is elősegíthető a szakszerű talaj elő­készítéssel, olyan növénykultúráknak a vetésforgóba való besorolásával, amelyek gyökerei jól behálózzák a ta­lajt és jól felveszek a talajban lévő tápanyagokat, továbbá az évelő ta­karmánynövények területének kiszé­lesítésével, az öntözéssel, a Iecsapo­­lással és a talajjavító beavatkozások­kal. A biotechnológia adta lehetősé­gek az istállótrágya kezelésénél, knraposztkészítésnél és a biogázter­melésnél is kihasználhatók. A szak­emberek sokat várnak a moszatok igénybevételétől js. különösen az ál­latgyógyászatban. a takarmány- és kozmetikai iparban. A kutatóknak az említetteken kí­vül nagy figyelmet kell szentelniük a sejt- és génsebészeti módszerek to­vábbi kutatásának és gyakorlati al­kalmazásának, valamint a növényt hormonok (fitohormonok) felhaszná­lásának. Az állattenyésztéssel összefüggés­ben a biotechnológiai kutatás a gaz­dasági állatok takarmányozásának ja­vítására, szaporodásuk és növekedé­sük ésszerű szabályozására, valamint az új biofaktorok és állatgyógyászati készítmények kifejlesztésére és gyár­tására irányul. A biotechnológiai fej­lesztés jelentős szerepet tölthet be a takarmányok felhasználása haté­konyságának növelésében, a nem ha­gyományos takarmányforrások hasz­nosításában, az áj takarmánytartósf­­tási és -előkészítési módszerek kifej­lesztésében. A Jövőben jelentős előre­haladás várható az egysejtű élesztő­­gombák iparszert! szaporításától. Ha­zánkban évente jelenleg mintegy 38 ezer tonnányit termelnek belőlük, ami a takarmányiparban hasznosul. A gazdasági állatok takarmányo­zásának javításával szorosan össze­függ a nélkülözhetetlen aminosavak gyártása is. Távlatilag már megoldott az L-lizin gyártása. Folyamatban van még a treonin és a triptofán gyártá­sának kifejlesztése. E feladat igé­nyességére abból is következtetni le­het. hogy a nélkülözhetetlen amino­­savakből a gazdasági állatok jobb takarmányozásához évente mintegy nyolcezer tonnára van szükség. A gazdasági állatok irányított sza­porodásával kapcsolatban már olyan (Folytatás « 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának 4. üléséről AI ELŐREHALADÁS MESGY08SÍTÁSÄVAL A prágai vár Spanyol Termében december 4-én és 5-én ke­rült sor Csehszluvákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának 4. ülésére. A tanácskozáson ugyancsak részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a CSKP KB osz­tályvezetői, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, az SELKP KB osztályvezetői, a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK kormányá­nak kommunista tagjai, valamint más vendégek. Az ülést Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára nyitotta meg. A CSKP KB Elnökségének egyes bel- és külpolitikai kérdésekről szóló beszámolóját Gustáv Husák elvtárs terjesztette elő. Értékelte a CSKP XVII. kongresszusa\ határozatai meg­valósításának eddigi tapasztalatait. Kiemelte, hogy a kongresszusi prog­ram teljes egyetértésre talált az egész pártban, és elnyerte társadal­munk támogatását. Rámutatott: a kongresszuson kitűzött igényes fel­adatok megkövetelik az előrehaladás meggyorsítását és azt, hogy nagy súlyt helyezzünk megvalósításukra. Ä továbbiakban a KGST-tagorszá­­gok testvérpárjainak vezetői által Moszkvában nemrég tartott munka­találkozó eredményeiről szólt. A 8. ötéves tervről szólő törvény javasla­tával kapcsolatban, amelyet megvita­tásra a központi bizottság 4. ülése elé terjesztettek, hangsúlyozta, hogy a benne kitűzött nagy célok szüksé­gesek, s rámutatott azokra a tartalé­kokra, amelyeket mozgósítani kell e célok elérése érdekében. Leszögez­te, hogy az irányítás minden szintjén kritikusan és igényesen elemezni kell az idei eredményeket, és meg kell tenni a szükséges lépéseket a jövő évi feladatok, főleg a minőségi mu­tatók teljesítése érdekében. Részletesen foglalkozott a népgaz­daság intenzlfikálásának kérdéseivel. Szólt a termelés folyamatos meneté­nek biztosításával, a gyártmányok mi­nőségének és a beruházások helyze­tének .javításával, s a tudományos­műszaki haladás meggyorsításával összefüggő néhány problémáról. A to­vábbiakban a gazdasági mechanizmus fokozatos átalakításának kérdéseit érintette, ahogyan erről a CSKP XVII. kongresszusa döntött Kiemelte, hogy a jövő évben több területen megkez­dik ezen elvek kísérleti bevezetését. A beszámoló további részében a szocialis'a demokrácia fejlesztésé­nek továbbt feladatival és az embe­rek irányításában való részvételének növetósével foglalkozott. Kiemelte, hogy a kongresszusi határozatok vég­rehajtásában a legnagyobb munkát minden területen a kommunista párt. szervei és szervezetei végzik. Rámu­tatott a pártalapszervezetek előké­születben levő és a jövő év elején sorra kerülő évzáró taggyűléseinek fontosságára. A nemzetközi helyzettel kapcsolat­ban méltatta a béke megszilárdítá­sára és a leszerelésre, főleg a nuk­leáris leszerelésre irányuló szovjet kezdeményezések jelentőségét. Ki­emelte a Raykjavíkban tartott szov­jet-amerikai csúcstalálkozó fontos­ságát, amely minőségileg új szintre emelte a nukleáris leszerelésért foly­tatott küzdelmet. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia népe teljes mértékben támogatja a Mihail Gorbacsov, az SZKP KP főtitkára által előterjesztett javaslatokat és a szocialista országok közös békekezdeményezéseit, amelyek­hez Csehszlovákia, teljes mértékben hozzájárul. Rámutatott: a jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a békeázeretö, haladó, józanul gon­dolkodó erőket még aktívabban moz­gósítsák a nukleáris világháború ve­szélyének elhárításáért vívott harcra. A háb.orúellenes erők . jelenlegi gya­rapodása reményt kelt, hogy sikerül megőrizni a békét. Végezetül Husák elvtárs kifejezte azt a meggyőződését, hogy adottak a kellő politikai, szociális, anyagi és szellemi erőforrások a XVII. , párt­­kongresszuson kitűzött feladatok tel­jesítéséhez. Ezeket teljes mértékben fel kell használni, hogy biztosítsuk' hazánk felvirágzását, népünk jobb életét. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének 8. ötéves tervéről szó­ló jelentést Svätopluk Pofáit, a CSKP KB tagja, szövetségi miniszterelnök­­helyettes, az Állami Tervbizottság el­nöke terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a 8. ötéves terv és a róla szóló törvény tervezete ab­ból a határozott követelményből in­dul ki, hogy meg kell valósítani a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonalat, amely a szo­ciális és a gazdasági fejlesztés meg­gyorsításán s a gazdasági növekedés új minőségén alapul. Rámutatott a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos­műszaki fejlesztési programja s a KGST-tagországokkal, főleg a. Szov­jetunióval kifejtett tudományos-mű­szaki és gazdasági együttműködés hosszú távú programjai megvalósítá­sának, valamint ezen országok 1986— 1990. évi népgazdasági tervei egyez­tetésének rendkívüli fontosságára. Az ötéves terv sajátos vonásait jel­lemezve megállapította, hogy ez a ko­rábbitól elsősorban a fejlődés na­gyobb dinamikájában különbözik, s új minőséget és igényesebb feladatokat tűz ki. Ez összegezve azt mutatja, hogy a nemzeti jövedelem 19 száza­lékos növekedését Irányozza elő az előző ötéves tervidőszak ,11,3 száza­lékos növekedésével szejnben. Továb­bi alapvető vonása, hogy célul tűzi k] a terme'ési ráfordítások jobb hasz­nosítását, A 8. ötéves terv egész kon­cepciója a tudományos-műszaki fej­lesztés eredményeinek következete­sebb gyakorlati felhasználásán ala­pul. Fontos vonása az életszínvonal emelkedésének meggyorsítására való törekvés. Á személyi fogyasztásnak csaknem 12 százalékkal kell emel­kednie, vagyis 2,5-szér gyorsabban, mint a 7. ötéves tervidőszakban A jelentés végén Potáč elvtárs hangsúlyozta, hogy — tekintettel az ötéves' terv igényes feladataira — nagy felelősségtudattal kell megkez­deni az 1987. évi terv teljesítését, főleg ami a hatékonyság növelését és a minőség javítását illeti. (Folytatás a 2. oldalon) iBBaaaaaaaaaaaaaaBMiaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaBaaaaaaaaaaBeaaa»a*aaaaaa* ч i 4 ■k A CSKP КВ 4. ülését Gustáv H u s á к elvtárs nyitotta meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom