Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-15 / 46. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1988. november 15, Korszerű szőlészet Még javában tartott a szüret, araikor a somorjai (Sa­­morín) Kék Duna Efsz szőlőjében jártam. A glédába ál­lított szőlőtőkék telett rajzoltak a seregélyek, hogy meg­dézsmálják a termést. Csenkel Lajos, a helyi vadásztár­saság tagja azonban tett afelől, hogy az aprö szárnya­sok leginkább a léget uralják. Štefan Tám mérnök, aki 1979-től a szőlészet vezetője, nem nagyon örült a látogatásomnak. Meg Is jegyezte, hogy 1984 ben, amikor 118 hektárról 1117 tonna szőlőt szüreteltek — 9,5 tonnát hektáronként —, eszükbe sem jutottak az újságíróknak. Majd elmosolyodott és szíve­sen válaszolt kérdéseimre. Megtudtam, hogy a szőlőültetvény 150 hektárt foglal el — ebből a termő 125 hektár. A legöregebb szőlőtőke huszonkét, a legfiatalabb három éves. A helyi viszonyo­kat figyelembe véve, a legjobban bevált fajták közé a Fehér burgundi, a Szürkebarát, a Rajnai rizling, a Zöld veltelini, az Olasz rizling és az Irsai Olivér tartozik, de a Kékfrankos is 9—10 tonnát ad hektáronként. A fel­sorolt fajtáknak mind az éghajlat, mint a talaj megfe­lel. Igaz, az Idén csupán négy tonna szőlőt szüreteltek hektáronként. A cukortartalom azonban elérte a 20 fo­kot, s ez a felvásárlási árban Is megmutatkozott. S bár a tervet nem sikerült az idén teljesíteni, minden felté­tel adott ahhoz, hogy jövőre — ha az időjárás nem szól A szőlészet szociális épülete közbe — akár rekordtermést érjenek el. Szükség is len­ne rá, hiszen az 1984-es decemberi és az 1985-ös ja­nuári-februári fagyokat a szőlő még az Idén sem volt képes kiheverni. Például tavaly a 125 hektáron mind­össze tíz tonna szőlő termett. SAJÄT GÉPPARK Ä szőlészet saját gépparkkal rendelkezik. A géppark négy traktorból, hat permetezőgépből, a talajművelés­­hez szükséges ekékből és tárcsákból tevődik össze. A Debreceni Mezőgép által gyártott kétezer literes Kerti­­tox NA-20/3 típusú permetezőgép a nagyüzemi szőlésze­tekben ma már nélkülözhetetlen. A két darab ezer lite­res permetező pedig a gyomirtásnál tesz pótolhatatlan szolgálatot. A szüretkor persze előkerülnek a traktor vontatta speciális pótkocsik, amelyekkel 5 tonna szőlő szállítható. Feltétlenül szólni kel] a gazdaságban elő­állított vontatott hidraulikus konténerről. Technikai le­írása nagyon egyszerű. A szőlősorok között vontatják, s a vödrök tartalmát egy jől megtermett férfi — ottjár­­tamkor Simon Zoltán — önti bele a másfél tonna sző­lőt Is elbíró konténerbe. A vödrök kiürítése mindössze tíz másodpercet vesz Igénybe. NÖVÉNYVÉDELEM Pozitívan értékelhető Gramoxone, Illetve a Regióne gyomirtó szer. Főleg azért, mert a növény vegetációs ideje alatt még a virágzás Időszakában is alkalmazha­tóak. A különböző növényvédő szerek alkalmazását Muška mérnök irányítja, nagyon eredményesen. Például a gombabetegségek ellen a Kuprikol 50 és a Ridomil gombaölő szert eredményesen alkalmazzák. A liszthar­mat megelőzésére a Sulikol 0,5, a Karathane FN-57 0,1 %-os töménységben a leghatásosabb. A szürkerotha­dás az Euparen 0,25, a Ronilan 0,1 és a Sulimex 0,1 %-os töménységben alkalmazva előzhető meg. A Dimec­­ron 0,4—0,5 literes hektáronkénti adagban szőlőmoly ellen száz százalékos hatást biztosít. A pontos növényvédelmi technológia alkalmazása ma már a nagyüzemi szőlészetekben szinte elengedhetetlen. A szőlőtermesztés lényegében a növényvédelmen alap­szik, mert ha rosszul szervezzük meg a védekezést, ak­kor az egész évi munka kárbavész. Vagyis a szőlő hiába gyommentes, ha nem védjük meg a betegségektől és a kártevőktől. TRÄGYÄZÄS A helyi tapasztalatokat figyelembe véve négyévenként ötven tonna istállótrágyát dolgoznak be a talajba hek­táronként. Az új telepítésnél ez a mennyiség megdup­lázódik. A műtrágyázást Is magas szinten végzik. A Du­­naszerdahelyl (Dunajská Streda) Agrokémiát Vállalat nyújt ebben nagy segítséget. Talaj- és levélelemzés se­gítségével állapítják meg, hogy mennyi és milyen táp­anyagra van szükség. lyogni az új technikától, s nem szabad figyelmen kívül hagyni a „szomszéd“ tapasztalatait sem. Ezt tartja évek óta szem előtt Štefan Tám mérnök, valamint munkatár­sai Jan Veverka és Domonkos Károly technikusok. Ezidáig a magas vezetékű szőlőültetvényben a szív­metszést alkalmazták. Tavaly pedig a Kékfrankos szőlő­fajtánál — öt hektáron — az úgynevezett „egyszerű magyar függönyt“ próbálták ki. Ami lényegében abból áll, hogy egy szálvesszőt 170 cm magasra felnevelnek, s annak hajtásait felváltva csapra és termőre vágják vissza. Az egyszerű metszési mód lehetővé teszi a kom­­bájnos szüretelést is. S ml tagadás, TSm mérnök egyik vágya, hogy a jövőben a szőlő szüretjét kombájn segít­ségével oldják meg. Ezért nem véletlen, hogy fokoza­tosan a betonoszlopok helyébe akácfaoszlopok kerül­nek. Hazai viszonylatban nagyon kevés szőlőgazdaság ter­meszt asztali szőlőt. Kis túlzással például Csallóközben, szinte senki. Holott az éghajlat, a föld minősége ked-. vez e szőlőfajtáknak. Jövőre ezért mintegy ezer tó An­gelika R 81, illetve R 80 elnevezésű asztaliszőlő-alanyt ültetnek ki. Erre az elhatározásra azért jutottak, mert már évek óta figyelemmel kísérik a Kecskeméti Egye­tem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet eredményeit. Só't, baráti kapcsolat alakult ki a kutatóintézet és a szövetkezet között. Így az említett szölőalanyok beszer­zése sem ütközik nehézségekbe. Továbbá azt is figye­lembe vették, hogy az Angelika R 81 asztali szőlő már augusztus harmadik hetében fogyasztható. A fürt súlya eléri a 35 dekagrammot, míg a bogyó átlagtömege 5,1 gramm. A bogyó borostyánsárga színű, ovális alakú és muskotályos ízű. Az R 80-as fajta viszont egy héttel előbb érik be. A fürt súlya 27 deka, a bogyó átlagtö­mege pedig 4,8 gramm. Sárga színű, gömbölyű alakú, semleges ízű. Előnye, hogy a peronoszpórával szemben ellenálló fajta. A szőlészet állandó dolgozóinak száma mindössze negyven fó. Ha figyelembe vesszük, hogy túlnyomó részt családos anyák és hét nyugdíjas teszi ki a fent említett számot, ez bizony a 150 hektárnyi szőlőre nagyon ke­vés. Ezért is határozta el a szövetkezet vezetősége, hogy a jövőben a tagság között felosztják a szőlőt. Vagyis plusz keresethez juthatnak a dolgozók, s munkaidő után, Illetve szombaton és vasárnap a családtagok is besegíthetnek a művelésbe. Természetesen az egész te­­nyészidő folyamán a talajművelést és a permetezést gé­pekkel végzik el. A metszés, kapálás és a zöldmunka, mint a kötözés, válogatás, hónaljazás és egyelés várna másik műszakban a dolgozókra. SZOCIALISTA MÖDON Ä szőlészeti dolgozók számára még 1983-ban átadtak egy olyan korszerű épületet, amilyennel a Dunaszerda­­helyi járásban kevesen dicsekedhetnek. A létesítmény 1 millió 800 ezer korona értéket tesz kt. Elhelyezése festői környezetben van, hatvanéves lucfenyőkkel körül­véve. S magába az épületbe belefér a szolgálati lakás, egy irodahelyiség, a raktár, a konyha az ebédlővel, az öltözők és a zuhanyozók. Az 1976-ban alakult szocialista brigád aktívan tevé­kenykedik. Ez abból Is kitűnik, hogy a harmincöt tag közül huszonhármán az arany, ttzenketten pedig az ezüst, illetve a bronz fokozat megtisztelő címért verse­nyeztek. Igen. A szőlővenyigék már csupaszon merednek az ég felé. Hajnalonként dér ül a tájra. Am a hordókban fi|tr a must, hogy majd az egész évi becsületes munkát meg­koronázza. övAry Péter ÜjtTANI, KÍSÉRLETEZNI Ma már я nagyüzemi szőlészetben hagyományos mű­velésmód szinte lehetetlen. Nem szabad viszont viszo­* A három tiz köbméteres tartály a permetlá és a folyékony műtrágya tárolására szolgál (A szerző felvételei) Több gazdaságban kihasználták a késel őszi legeltetés lehetőségét Bogoly János felvétele TELELTETES * ELŐTTI TEREPSZEMLE Azzal a céllal látogattunk el a Tő­­keterebesl (Trebišov) járásba, hogy megtudjuk, a mezőgazdasági üzemek hogyan készültek fel az állatok át­­teléltetésére, vajon lesz-e elegendő mennyiségű és jő minőségű takar­mány. A terepszemle tapasztalatai meggyőzően igazolják: az itteni állat­tartók nagy hányada mindent meg­tett és megtesz azért, hogy az állat­tenyésztő telepeken a téli időszakban is fő eredményeket érjenek el. Az aszály ellenére az október közepéig tartó legeltetési idény számottevő ho­zamjavulással járt, hiszen az elő­irányzott 40 millió 564 ezer literrel szemben járási átlagban 41 millió 688 ezer liter tejet adtak át a feldolgozó üzemnek, vagyis egymillió literrel többet a tervezettnél. Az elmúlt év hasonló Időszakúhoz viszonyítva a tejértékesftést 2 százalékkal, tehát másfél millió literrel sikerült növel­ni. Célfnk, hogy a tél folyamán is tartsák ezt a szintet, s lehetőleg túl­szárnyalják tervfeladataikat. Éppen ezért lássuk, mit tettek, mi­ként készültek fel a mezőgazdasági üzemek a téli istállózásra, hogy cél­jukat maradéktalanul valóra váltsák. BŐSÉGES ÉS MINŐSÉGES TAKARMÁNY A téli időszakra való felkészülés tulajdonképpen az évelő takarmány­­növények első kaszálásával kezdődött el, hiszen ezeket a nagy ^tápértékű takarmánynövényeket mintegy 20 ezer hektáron termesztik a járásban. A nyárt Időszakban csak 28 ezer tonná­nyi szénát száríthattak, de ugyanak­kor készítettek több mint 11 ezer tonna jó minőségű szenázst és 21 ezer tonna szllázst. Sőt, 2 ezer 800 tonna takarmánylisztet ts gyártottak. A nyár folyamán bekészttett takar­mányok minősége kifogástalan. Az összmennyiség hetven százaléka első minőségi osztályú, ami az elmúlt évekhez viszonyítva szép sikernek számít. Az ősz sem telt el tétlenül, gyűlt a jőszágnakvaló a tárolóhelye­ken. Igaz, a téli időszakra 32 ezer 810 tonna szénát tároltak, ami csak szűkösen lesz elegendő a jövő évi legeltetési idény kezdetéig. A legtöbb szénát — 2 ezer 450 tonnát — a Ki­­rályhelmeci (Kráľovský Chlmec) Ál­lami Gazdaságban tároltak. Ezt kö­veti a Cejkovi és a Nagygéresi (Vei­­ký HoreSI Egységes Földműves-szö­vetkezet, valamint a Vefatyl Állami Gazdaság, ahol kétezer tonna szénát készítettek be télire, a legkeveseb­bet a VoJClcei, a Kystai és a Dargovi Efsz-ben. Szenézsbói a • járásban 33 ezer 611 tonnás készlet van. A leg­több szenázst a Királyhelmeci, a Nagygéresi, a Nagykaposi (Veľké Ka­pušany) és a Csicseri (Cidarovce) Efsz-ben tartósítottak, a legkeveseb­bet pedig a Parehovanyi, a Zempllan­­ské Hradište-1 és a Sečovcel Efsz. Szllázsból október közepéig a járás­ban 132 ezer tonna állt rendelkezés­re. Ez a készlet globálisan megfelel a tervezett mennyiségnek, de jócskán akadnak gazdaságok, ahol hiány mu­tatkozik. Van még azonban lehetőség a le­maradás behozására. A leveles répa­fejből és a répaszeletből kukorica­szárral, szalmával keverve, kielégítő minőségű szllázs készíthető. Takar­mánylisztből a járásban 6 ezer 322 tonnát készítettek, de ez kevesebb a tervezettnél. A granulált takarmány­ból a legnagyobb készlet a Boly! (Bof), a Csicseri és a Nagykaposi Efsz-ben, valamint a Királyhelmeci Állami Gazdaságban található. A ta­karmányrépát a gazdaságok október közepén kezdték betakarítani. A mezőgazdasági üzemekben nem lehet éppen eszményinek tekiteni a szántóföldi- ta karmánynövény-termesz­­tés helyzetét, de a járási mezőgazda­­sági igazgatóság az utóbbi időben a természetes gyepek kihasználásának javítására olyan szervezési és techni­kai intézkedéseket léptetett életbe, amelyek ésszerű alkalmazása és a szántóföldi termesztéssel való éssze­rű egybehangolása révén megoldha­tók a krónikus téli takarmányozást gondok. Sokat nyom a latban a mi­nőség megőrzését célzó törekvés, á pazarlás kiküszöbölése, amihez a tá­rolás ésszerűsítése Is kétségtelenül hozzájárul. Az utóbbi években kor­szerű szénatárolókat építettek. Az időjárás viszontagságát nem károsít­ják a begyűjtött szálas takarmányo­kat. Több új stlógödör építésére is sor került. Az viszont más kérdés, hogy a sziiázs minó'sége nem minden gazdaságban felel meg a követelmé­nyeknek. Az utóbbi években előtérbe került a szenázs készítése, ami ért­hető, hiszen a járásban 10 ezer hek­tár réti kaszáló van, melyből ezer hektárt tesz ki a szántóföldbe vetett fű. Sőt, a szakaszos legeltetés beve­zetése lehetővé tette, hogy a 10 ezer hektár legelő egyharmadát kaszálni tudják. A laboratóriumi vizsgálatok egyöntetűen bizonyították, hogy a korszerűen tárolt szenázs vitaminok­ban, ásványi sókban, tápanyagokban eléggé gazdag és a szántóföldi takar­mánnyal kiegészítve biztosítani lehet a kiegyensúlyozott termelést. JÖL FELSZERELT ISTÁLLÓK Ä jó gazdák Idejében felkészültek a télre. Ktmeszelték az istállókat, tá­­rolőhelyekre hordták a trágyát, el­lenőrizték az ajtók, az ablakok szi­getelését. A pozitív példákat hosszan lehetne sorolni. A beteleltctés problémáiról, az el­ért eredményekről, a még fellelhető hiányosságokról tanácskozott nemré­giben a járási mezőgazdasági igazga­tóság szakembergárdája. Ez alkalom­mal konkrét feladatokat jelöltek meg annak érdekében, hogy mindenütt maximálisan hasznosítsanak minden takarmányforrást, s minden gazda­ságban mielőbb befejezzék a szállás­helyek télre való előkészítését. Feladatul tűzték ki továbbá, hogy a szövetkezeti munkaiskola kereté­ben a tél folyamán meg kell szervez­ni az állatgondozók tapasztalatcseré­jét az ésszerű takarmányozással, va­lamint a tenyésztői munkával és az állatgondozással kapcsolatban. Szükségesnek mutatkozik, hogy még a fagyok beállta előtt szervez­zék meg a répaszelet elosztását járá­si szinten oly módon, hogy a szilázs­­hlánnyal küszködő gazdaságoknak juttassanak valamennyit a .fölösleg­gel rendelkező gazdaságok tartalé­kaiból. Ámbár az ősz elején járási szintű tapasztalatcserét és gyakorlati bemutatót szerveztek arről, hogyan lehet ésszerűen hasznosítani a ren­delkezésre álló összes takarmátjyfor­­rásokat, ennek ellenére nem minden gazdaságban éltek a lehetőségekkel. Az állatgondozók szakmai tudásá­nak állandó bővítése, az alapos mun­kaszervezés a biztosíték arra. hogy a téli időszak folyamán is elérhessék ugyanazt a termelési szintet, mint nyáron, hogy megteremtsék az állat­tenyésztés továbbfejlesztésének felté­teleit ILLÉS BERTALAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom