Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-15 / 46. szám
1986. november 15. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A kukoricatermelés fejlesztésének lehetőségei Még véget sem ért a szemes kukorica betakarítása, amikor az SZLKP Dunaszerdahelyi (Duiiafská Streda) )árási Bizottsága mellett működő mezőgazdasági tudományos-műszaki tanács Ülésezett, hogy megvitassa e fontos növény termesztésének időszerű kérdéseit. A tanácskozáson Magyarics Vincének, a járási pártbizottság vezető titkárának elnökletével az idei tapasztalatokba leszűrt tanulságok nyomán feltárták a kukoricatermelésben rejlő tartalékokat, s rámutattak az előrehaladás lehetőségeire. Nem volt véletlen, hogy a tapasztalatcserével és bemutatóval egybekötött tanácskozást éppen az Agrokomplex nagymegyeri (Calovo) vállalatánál tartották meg. Hiszen ebben a gazdaságban a legnagyobb becsben tartott növénykultúra a kukorica, amely országos viszonylatban a legnagyobb átlaghozammal hálálja meg a magas szintű termelési technológiát. Bartos Andor, a Járást mezőgazdasági igazgatóság vezetője tárgyilagosan értékelte a kukoricatermelés Jelenlegi helyzetét. Rámutatott arra, hogy az elmúlt évek folyamán a Járás mezőgazdasági üzemei fokozott figyelmet szenteltek a gabonaprogram megvalósításának, s ennek keretében a kukoricatermesztésnek is. E céltudatos munka Jóvoltából ma a Dunaszerdahelyi Járás a gabonatermelés élvonalában áll. Azonban még ilyen magas termelési szinten- is feltárhatók a tartalékok. Érzékeltetik ezt az idei eredmények is. Előzetes Járás mezőgazdasági üzemei — egy-két gazdaság kivételével — a kukoricatermelési rendszerek taggazdaságai, bizonyos hézagok a gépesítés terén is tapasztalhatók. Sok helyütt hiányoznak főleg a korszerű vetőgépek. Viszont ott, ahol megvannak, nem használják ki ezeket a nagy teljesítményű gépeket az éssszerűen megszervezett kooperációban. A jelenlegi kukoricatermelésnek ugyancsak fájós pontja a szárító- és tárolókapacitások hiánya. A felsoroltak világosan jelzik, hogy még egy olyan produktív Járásban is, Szép, egészséges а В 1-15-üs típusú szárítóba érkezett morzsolt kukorica, állapították meg a tanács tagjai becslések szerint Járási átlagban 6,3—6,4 tonnás hektárhozamok várhatók, viszont a gazdaságok közötti szóródások Jóval túlhaladják az objektív tényezők által indokolt mértéket. De vegyük sorra az igazgató által felsorolt, a hozamok évjáratonként! ingadozásáért a legnagyobb mértékben felelős hiányosságokat. Több mezőgazdasági üzemben helytelenül végzik az alapműtrágyázást, figyelmen kívül hagyva a műtrágyázás optimális határidejének és a tápanyagok összetételének a betartását. Ä foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat sokszor tavasszal dolgozzák be a talajba. A megfelelő hibridek kiválasztásában is hkad még helyrehozni való. A legfőbb szempont a nagy genetikai termőképesség. Kevésbé veszik figyelembe a szakemberek a hibridek egyéb, de a hozamok szempontjából alapvetően fontos tulajdonságait: mint például a szárszilárdság, a betegségekkel szembeni ellenáilóképesség, a szem jó vízleadó képessége, könnyű morzsolhatósága. Ha e tényezők közül bármelyik is hiányzik, akkor ez már hozamcsökkenést eredményezhet. Az utóbbi években sok problémát Jelen! a porított szerekkel történő csávázás, mivel a korszerű pneumatikus vetőgépek leszippantják a vetőmagról a védőanyagot, ami a csíraszám csökkenéséhez vezet. Még akkor is, ha a mint a dunaszerdahelyi, akad bőven lehetőség a termelési színt emelésére. Hogy napjainkban milyen magasra lehet állítani a kukoricatermelés mércéjét, azt jó! példázza az Agrokomplex nagymegyeri vállalata, ahol az utóbbi öt év átlagában a kukoricát 2 ezer 710 hektáron termesztették és hektáronként 8,12 tonnát takarítottak be. Tavaly könyvelték el a legnagyobb hozamot: 9,14 tonnát hektáronként. Papp Zoltán agrármérnöktől, a gazdaság növénytermesztési ágazatvezetőjétől megtudhattuk, miben is rejlik a kimagasló hozamok nyitja. A szakember véleménye szerint nagy előrelépést jelentett, hogy a vállalat 1983-tól a Bajai Ipárszerű Kukoricatermelési Rendszer partnergazdasága. A rendszer által biztosított biológiai', kémiai és technikai szolgáltatásokon túlmenően bővült a szakmai ismeretük, s megszilárdult a munka- és technológiai fegyelem. A biológiai anyagot úgy választják meg, hogy ez az adott agroökológiai feltételek között a legnagyobb termést adja. Az utóbbi években kizárólag a szegedi nemesítésű Pioneer hibridekkel foglalkoznak. A terület felén a FAO 400-as érési csoportba tartozó, a hátralevő részén pedig korai hibrideket termesztenek. A fajtával szemben támasztott követelmények a szárszilárdság, a termőképesség, a megfelelő tenyészidő és a termésbíztonság. Nincs „legjobb fajta“ — vallja a növénytermesztő, csupán olyan, amely az adott agroökológiai feltételek rendszerében más fajtákkal szemben többet terem. Persze, a fajtának meg kell adni mindent, amit igényel. A talajmüvelésnek úgy kell egységes és okszerű rendszert alkotnia, hogy a hibrid számára a talaj optimális feltételeket biztosítson. Mivel a vállalatnál a kukoricát' öntözetlen területeken termesztik, olyan agrotechnikát alkalmaznak, amely a talaj maximális víztartalmának a megtartására irányul. Szem előtt tartják, hogy a kukorica intenzív tápanyagellátást igényel. Erre már azért helyeznek olyan nagy súlyt, mert a bőséges tápanyagellátás esetén a kukorica kevesebb vizet használ fel az egységnyi száraz anyag előállítására.' A rendszeres istállótrágyázást műtrágyázás egészíti ki. Az alapműtrágyázést talajvizsgálatok alapján — a hibrid igényeit figyelembe véve táblák szerint — határozzák meg. A foszfor- és káliumműtrágya egész mennyiségét, a nitrogénnek pedig 60 százalékát ősszel dolgozzák be a talajba. A többit tavasszal Juttatják ki. A vetéssel egy menetben végzik a starter-műtrágyázást. Hatóanyagban számítva hozzávetőlegesen 500—540 kiló alapműtrágyát juttatnak a talajba. A sikeres kukorícatermesztés egyik alapvető tényezője a vetés minősége. Ehhez ismerni kell a vetőmag minőségét, a vetési technikát, valamint a vetési kapacitást. Fontos követelmény a vetési idő megválasztása, a tőszám hibrid és táblák szerinti beállítása — ez a nagymegyertek gyakorlata szerint hektáronként 70—80 ezer tő között váltakozik —, valamint a vetés végzésének az ellenőrzése. Ugyancsak elmulaszthatatlan a szakszerűen végzett növényvédelem. A nyolc tonnás hozamszinten már nem engedhető meg az elgyomosodás. Hiszen egy százalékos gyomborítás hektáronként 63 kiló terméscsökkenést eredményez. Igaz, gondot jelentenek a triazínnal szemben ellenál’6 gyomnövények. Hatékony véde„lgy kel! kukoricát termeszteni“ — magyarázza Fekete József, az Agrokomnlex nagymegyeri vállalatának igazgatója az eszmecsere , során A szerző felvételei kezés ellenük csak szerkombinácíóval lehetséges. Hogy mit Jelentettek és Jelentenek a kukoricatermelés színvonalának az emelésében a magyarországi termelési rendszerek, azt a rendszer-, illetve partnergazdaságok eredményei igazolják a legjobban. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer vágsellyei (Safa) — PPK — rendszergazdasága ma Szlovákia szerte 36 ezer hektárnyi területet integrál. Jozef Kukán mérnöknek, a PPK vezetőjének felsorolt adataiból kiderült, hogy a termelési rendszer alkalmazása 1,42 tonnás hozamnövekedést eredményezett. Az elmúlt hat év során beigazolódott, hogy a Nyugatszlovákiai kerület viszonylatában — a termelési rendszer keretében — a kukoricatermesztésre kedvezőtlen évjáratokban is 6 tonna felett, kedvező évjáratokban pedig hét tonna felem lehet a kukorica hozamait állandósítani. A másik fontos tanulság az, hogy elsősorban azon gazdaságokban érdemes befektetni a kiváló genetikai termőképességú biológiai anyagot, a nagy teljesítményű gépeket, a nagy hatásfokú vegyszereket, ahol a munkaszervezés, az irányítás, a technológiai fegyelem szempontjából magas színvonalat érnek el. Példa erre a Dunaszerdahelyi járás, ahol a termelési rendszer keretében a hozamok 1,61 tonnával nőttek. Öllös László, a Bajai Kukoricaterme’ést Rendszer ekecsi (OkoC) központjának a vezetője elmondotta, hogy a 11 ezer hektár kukoricaterületet felölelő rendszergazdaság keretében az induló 5.16 tonnás átlaghoz képest 17,8 százalékos növekedést értek el, ami évi átlagban hektáronként 310 kiló többlethozamot jelent Az utóbbi években e termelési technológia keretében is kizárólag a Pioneer hibrideket alkalmazzák: A komplex technológiai gépsorok viszont a Volt mit csodálni az öntözés nélkUl tíz tonnás átlaghozamot ígérő Fulvia is szinte két méter magasra nőtt és szemes kukorica-hibrid növényzetén KGST-országokban gyártott gépekből, gépi eszközökből állíthatók össze, ami főleg devizamegtakarltás szempontjából előnyös. A légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz az Ekecsi BKR taggazdasága. Az eddigi tapasztalatokat Andrássy Sándor agrármérnök, az efsz elnöke foglalta össze. A szemes kukoricát 612 hektáron termesztik, ebből 136 hektáron öntözés nélkül. Fő céljuk az olyan technológia kidolgozása, amely a termőhelyi adottságok között a 8,7 tonnás hektárhozam elérését teszi lehetővé. Az idén első ízben sikerült a biológiai anyagból olyan választékot kialakítani, amely az adottságoknak megfelel. Ez vissza is tükröződött a hozamokban, melyek az előző évekhez viszonyítva az idén 1,4 tonnával nagyobbak. A szélsőségesen aszá'yos éviárat ellenére is a kukorica vetésterületének a feléről 7,6 tonnás termést takarítottak be hektáronként. Igaz, a kukorica termesztésében is maximálisan kihasz-^ nálták az öntözési lehetőséget, mivel' termőhelyi adottságaik között ez a legjelentősebb belterjesítő tényező. Azé öntözött területekről ugyanis hektáronként 2„5 tonnával nagyobb termést takarítottak be, mint az öntözésén területekről. Vrba mérnök, a Nyárasdi (Topolnfky) Kukoricanemesítő Állomás képviselője rámutatott arra. hogy ma a hazai nemesítésű kukoricahibridek is elérik a világszínvonalat. A nemesítőmunka hatékonyságát azonban nagymértékben rontják az elhúzódó fajtakísérletek, de főképpen az Igen alacsony színvonalú vetőmagszaporítás. Zárószavában Magyarics elvtárs rámutatott arra, hogy a járásban az őszi búza után a szemes kukorica a legfontosabb növény. Bár előrehaladás történt a termelésben, nem ártana. ha több olyan kukoricatermelő gazdaság lenne a Járásban, ahol nyolc tonna körüli hozamokat érnének el. Magyarics elvtárs azonban kiemelten hangsúlyozta, hogy a tartalékokat nem azon mezőgazdasági üzemekben kell keresni, ahol ezidáig is nagy hozamokat értek el, hanem azokban a gazdaságokban, ahol az öt tonnás termelési szinten vannak E- zen gazdaságokban fel kell tárniuk az összes belső tartalékot, elsősorban az irányítás, a munkaszervezés és a technológiai fegyelem területén. Ma, amikor járási szinten 110 ezer tonna szemes kukoricát kell termelni, nem engedhetők meg a szomszédos mezőgazdasági üzemek között a gyakran tapasztalt két-három tonnás szóródások a hektárhozamokban. A jövőben ezek kiküszöbölésére kell törekedni. KLAMARCSIK MÁRIA NITROGÉNMŰTRÁGYA KIPUFOGÓGÁZOKBÓL Bolgár tudósok olyan módszert és berendezést fejlesztettek ki. amelynek segítségével a légköri nitrogén közvetlenül felhasználható a növények trágyázására. A módszer érdekessége, hogy a közönséges traktor motorja a mezei munkák során nitrogénműtrágyát is kibocsát, lényege pedig, hogy a kipufogógázokat egy speciális berendezés segítségével felhasználják. A berendezést a traktor kipufogócsöve és a talaj-előkészitő munkagép közé helyezték el. Ez felfogja a kipufogógázokat, a benne levő nitrogén oxidot olyan anyaggá alakítja át, amelyet a növények fel tudnak venni. Egyúttal a kipufogógázokban található szélt dioxid csökkenti a talaj savasságát és javítja annak szerkezetét. A nitrogénműtrágya mennyisége a talaj minősége és nedvességtartalma alapján szabályozható. ÜJ FÖLDVÉDELMI TÖRVÉNY A kínai sajtóban nyilvánosságra hozták az új földvédelmi törtvényt, amelyet a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése hagyott jóvá. Az új törvénnyel — amely 1987. január elsejével lép hatályba — kívánják megakadályozni a szántóterület eddigi nagyarányú pazarlását. Ugyanis a korábbi években a törvénytelen földlefoglalással az egy lakosra jutó szántóterület nagysága mindössze 0,10 hektárra csökkent, ami háromszor kisebb terület, mint 9 világátlag. 1949 óta a mezőgazdasági földterület 210 millió hektárról a jelenlegi 106 millió hektárrá, tehát a felére csökkent. Ha ez a nagyarányú csökkenés tovább folytatódna, komolyan veszélyeztetné a lakosság élelmiszer-ellátását. AGRÁRIPARI KOMBINÁTOK Moszkva és Lenjngrád környékén, valamint a Szovjetunió további területein új agráripari kombinátok létesülnek, amelyek magukba fog’alják a mezőgazdasági termékek előállítását, azok feldolguzását, a vállalati. üzemi elórusítóhelyeket és a szolgáltatásokat. Az új agráripari kombinátok létesítését akkor döntötték el, amikor az első ilyen komplexnmban a Kubány kombinátban kiváló gazdasági eredményeket értek el. Ebbe a kombinátba 56 vállalat, üzem társult, beleértve több mint húsz kolhozt és szovhozt is, amelyek a belüzemi önelszámolási rendszert érvényesítik. A Kubány kombinát több mint 200 féle terméket állít elő, melyek bizonyos része állami árakon a központi fogyasztási hálózatba, egy bizonyos része pedig a saját elárnsftóhelyekre kerül, az általuk meghatározott árakon. Az agráripari kombinát keretében egy pénzügyi központot hoztak létre, amely az egyes vállalatok, üzemek közötti számlázást végzi. A kiváló gazdasági eredmények a kereseteken, a lakásépítkezésen és a dolgozók szociális ellátásán is megmutatkoznak. BIOTECHNOLÓGIÁI FEJLESZTÉS A líiotechnológiai ágazatban történő termelés a Német Demokratikus Köztársaságban az utóbbi öt évben jelentős mértékben növekedett. Például a takarmányélesztők gyártásában 30, az enzimek- gyártásában pedig 60 százalékos növekedést értek el. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az ilyen Irányú termelést a háromszorosára kívánják növelni. Ezt elsősorban új tudományos-műszaki megoldásokkal és új berendezésekkel szeretnék elérni. A Schvedtl Petrolkémiai Kombinátban az idén helyezték üzembe a világ első olyan takarmányé lesz tő-gyár tó' berendezést, amely alapanyagul kőolajszármazékot használ fel. Az új technológia bevezetése az élelmiszer-termelésben és a szennyvizek tisztításában nagy jelentőséggel bír. Ebben az ágazatban rövid idő alatt jelentős népgazdasági eredményeket lehet elérni. Az új technológiához szükséges készülékeket és berendezéseket a kombinát különleges osztályán fejlesztik ki és gyártják. ELŐTÉRBEN A GYÜMÖLCSTERMELÉS NÖVELÉSE A Román Szocialista Köztársaságban a gyümölcstermelés fejlesztésének és korszerűsítésének tervében a hegyaljai és a homokos termelökörzetekben számolnak az új, Intenzív gyümölcsösök telepítésével. Az elkövetkező öt évben a hagyományos gyümölcstermelő körzetekben 60 ezer hektár területen létesítenek intenzív gyümölcsösöket. Ugyanakkor 53 ezer hektár területen felszámolják az elöregedett, illetve a gazdaságilag ráfizetéses gyümölcsösöket. Az elfogadott intézkedéstervezet értelmében 1990-ig a gyümölcstermelést szeretnék megkétszerezni, s elérni a 2,1 millió tonna termést. AZ ÖNTÖZÉS KISZÉLESÍTÉSÉVEL Jugoszláviában növénytermesztési céllal jelenleg 14 millió hektár mezőgazdasági, ebből mintegy 9 millió hektár szántóterületet hasznosítanak. Évente többek között átlagosan 5 millió tonna búzát és több mint 10 millió tonna kukoricát termelnek. A terméshozamok növelését az öntözőberendezések hálózatának bővítésével ts szorgalmazzák úgy, hogy a búzatermelést évi átlagban 7. a kukoricatermelést 17 millió tonnára, a cukorrépa-termelést 1 millió, a gyümölcstermelést 240 ezer, a szőjatermelést pedig 91 ézer tonnával növeljék. Jugoszláviában a jelenlegi évtized végén mintegy 100 ezer tonnával több élelmiszert szeretnének termelni. ÍHIZ)
