Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

1988. október lí. .SZABAD FÖLDMŰVES, JÔ HlR!­Gorbacsov - Reagan találkozó Nagy megelégedéssel és várako­zással fogadta a világ annak a megállapodásnak a hírét, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára és Ronald Reagan, az Ame­rikai Egyesült Államok elnöke ok­tóber 11-én és 12-én találkozik az izlandi Reykjavikban. A talál­kozót Mihail Gorbacsov javasolta, s a javaslatot Ronald Reagan el­fogadta. A találkozóra Mihail Gor­bacsov Egyesült Államokba terve­zett látogatása előkészítésének keretében kerül sor. Ebben a láto­gatásban a két fél az 1985. no­vemberében Genfben megtartott csűcstalálkozón állapodott meg. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hálás az izlandi kor­mánynak, amiért lehetővé tette a találkozó megtartását Reykjavik­­ban. Az izlandi vezetők pedig büszkeséggel és örömmel nyugtáz­ták, hogy e nagy jelentőségű ese­mény színhelyéül ezt az országot választották. A világ azt várja, hogy a szov­jet-amerikai párbeszéd elősegíti a két ország jobb, kölcsönös meg­értését, hozzájárul a lázas nukleá­ris fegyverkezés korlátozásához és a hagyományos fegyverek állomá­nyának csökkentéséhez. A Szovjetunió józannl tekint a reykjaviki Gorbacsov—Reagan ta­lálkozóra. s nem vár tőle többet, mint amennyit az eredményezhet, ugyanakkor nem becsüli le jelen­tőségét. mutatott rá Borisz Pjadi­­sev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási hivatala vezetőjének első helyettese, Moszkvában tar­tott sajtóértekezletén. Moszkvában a találkozó jelentő­ségét abban látják, hogy hozzá­járni a helyzet áttekintéséhez és a nukleáris leszerelés egyes kér­déseiben az előrelépést segítő vi­lágos intézkedések elhatározásá­hoz. Szovjet részről leginkább a közepes hatótávolságú rakéták területén látnak perspektívákat. Reykjavíkban egyúttal előkészítik Mihail Gorbacsov egyesült álla­mokbeli látogatását, s megálla­podnak az időpontban is. Ennek a találkozónak a ténye és a következőknek a lehetősége — a szovjet—amerikai párbeszéd — kedvező hatást gyakorol a nemzetközi helyzetre. Győznie lel! a feszültség csökkentésére irányuló akaratnak Bohuslav Chüoupek külügyminiszter, a csehszlovák ENSZ-delegáció veze­tője a közgyűlés 4L ülésszakának általános vitájában beszédet mondott, amelyben hazánk álláspontját tolmá­csolta a legfontasabb nemzetközi kér­désekkel kapcsolatban. A legutóbbi hetek eseményeiről szólva a nemzetközi légkör felmele­gedéséhez fűzött remények forrásai­nak nevezte a megélénkülő politikai párbeszédét, a leszerelési tárgyalá­sok felújítását, valamint az ezt meg­előző, oly nagyon várt genfi csúcs­­találkozót. Rámutatott, hogy sikeresen zárult a stockholmi konferencia első szakasza, aláírták a bécsi megéliapo­­dásokat az atomenergia biztonságos kihasználásáról. Jelentős haladás született a vegyi fegyverek betiltásá­nak kérdésében. A regionális problé­mák megoldásának új, friss jelei ke­rültek felszínre. Folyik az Ázsta és a csendes-óceáni térség biztonságá­nak növeléséhez vezető út keresése. Körvonalazódnak bizonyos lehetősé­gek a nemzetközi együttműködés megszilárdítására a gazdasági és hu­manitárius kérdések területén. Fon­tos eredményeket sikerült elérni az el nem kötelezett országok mozgal­mának csúcstalálkozóján. Ez reménytkeltő bázis és nagy ka­matokat adó tőke. Logikus értékelést kap abban a kedvező és általánosan üdvözölt bejelentésben, hogy Mihail Gorbacsov javaslatát egy Izlandi ta­lálkozó megtartására Reagan elnök elfogadta. Méltányoljuk, hogy ezt a megegyezést mindkét fél reális és konstruktív hozzáállásának köszönhe­tően érték el. Ez a jó hír mintha az egész nemzetközi közösség kívánsá­gának visszhangja lenne. Ml, Csehszlovákiában rendületlenül azt az álláspontot valljuk — hang­súlyozta Bohuslav Chhoupek —, hogy bármennyire Is eltérnek egymástól társadalmi rendszerek, politikai néze­tek, győznie kell a konfrontáció el­hárítására, a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló akaratnak. Mint mondotta, ehhez döntő mér­tékben hozzájárulhat a nemzetközi béke és biztonság komplex rendsze­rének létrehozása. Ez a rendszer ma­gában foglalná a katonai, politikai, gazdasági és humanttáris szférát —, feltételezi anyagi és politikai-jogi, valamint erkölcsi-lélektani garanciák elfogadását, amelyek kizárnék az erő alkalmazását, lehetővé tenné politi­kai eszközökkel a mindenki számára egyenlő biztonság elérését. Éppen eb­ben rejlik a szocialista országok idei közgyűlés elé terjesztett közös javas­latának lényege. Rámutatott a nemzetközi viták és konfliktusok békés rendezésének je­lentőségére, amelyet az általános biz­tonság alapvető feltételének tartunk. Szólt a Közel-Kelet kérdéseiről, az írak—Iráni háborúról és Ciprusról. Hangsúlyozta, hogy elítéljük a Lírá­val szembeni állami terrorizmus dur­va megnyilvánulásait. Támogatjuk a nicaraguai kormánynak az ország függetlensége és védelme megerősí­tésére irányuló igazságos erőfeszíté­seit. Elítéljük a nemzetközi terrorizmus, sál kapcsolatos magatartás kétféle normáját: hogy szavakban vehemen­sen elítélik ezt a terrorizmust, ugyan, akkor a demokratikusan megválasz­tott kormány megdöntésére irányuló dollármilliókkal élesztik azt. Csehszlovákia olyan országként, amelv függetlenségét áldozatos küz­delemben vfvta ki, nem hagyhatja figyelmen kívül a fajüldözők kegyet­len megtorlásait a namíblal néppel szemben, s azt sem, hogy ez a nép durva gyarmati kizsákmányolás ál­dozata. Végezetül Bohuslav Chnoupek arról biztosította az ENSZ közgyűlé­sét. hogv hazánk egész külpolitikát erőfeszítésével a világszervezet hasz­nos tevékenységét, a béke ügyét szol. gálja. A DÉL-AFRIKAI KÖZTÄRSASÄG „SEGÍT“... A transznacionális monopóliumok a fajüldözők eszközei, amelyekkel Namíbia gazdasági kincseit kiaknázzák. Cserepanov, rajza Az élet szellemét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB fő­titkára mondott beszédet azon az össz-szövetségi értekezleten, amelyet a szovjet főiskolák társadalomtudo­mányi tanszékvezetőinek részvételé­vel tartottak Moszkvában. A nagy jelentőségű értekezleten azokról a feladatokról beszélt, ame­lyeket a gyorsítás, az átépítés politi­kája és a szovjet társadalom minősé­gileg új állapota elérését célzó poli­tika követel meg a társadalomtudo­mányoktól. A kibontakozó átépítésről szólva rámutatott, hogy a társadalomtudo­mányok egész rendszerével szemben felelősségteljes szociális követelmé­nyeket támaszt ez az időszak. „Ma, amikor a párt újszerű gondolkodásra és újszerű munkára szólít fel, elen­gedhetetlen az oktatási és nevelési folyamat átépítése. Mindenekelőtt az kell érvényesíteni alkotó hozzáállásról, a dogmatikbs módszerekkel való leszámolásról és a társadalomtudományok oktatásának módszertanáról van szó. At kell dol­gozni a programokat, fi) előadásokat és fij tankönyveket kell kidolgozni“1 — jelentette ki. A társadalomtudományoknak sem­­mikéop sem szabad szem elől tévesz­teni a legfőbb feladatot, amely nem más, mint a szovjet ember személyi­sége szellemi pilléreinek formálása. A tudományos-műszaki haladással rendkívüli mértékben bővült az em­beriség technikai potenciálja. Ennek a potenciálnak egy része a mérnö­kök, konstrüktőrök, tudósok kezébe kerül. Hogyan fognak vele bánni és vajon helyesen választanak-e, ha azt a körülmények megkövetelik? — tet­te fel a kérdést. Majd leszögezte: „A gyors tudományos-műszaki ha­ladás mellett az intellektuális, turfő* mányos potenciál rendkívül fontos éá lényegét tekintve a társadalom kimé» ríthetctlen forrása. A gyorsítás tör» ténclmi feladatainak megoldása pe-' dig sok tekintetben ennok n poten» óiéinak a helyes, gazdaságos ős ha» tékony kihasznásátől függ. E poten» ciál mozgósítása során nagy szerepet kell játszania a főiskolás tudományos potenciáljának. Beszéde záró részében arra emlé» keztetett, hogy a társadalmi-gazdasé* gi fejlesztés komplex, hosszú távú programjait nem lehet megvalósítani a társadalom- és a természet-, vala­mint a műszaki tudományok képvise­lői közötti együttműködés megszllár» dítása nélkül. Akárcsak a gazdaság» ban, a tudományban és az oktatásban Is határozottan fel kell számolni a reszortérdekeket, a korlátokat. A tár» sadalomtudományoknak közelebb kell kerülni az élethez, a gyakorlat köve­telményeihez. Novemberben összeurópai találkozó Stockholmban végeiért, Eécsben elkezdődött a ta­nácskozás. Harmincöt or­szág diplomatát a novembe­ri összeurópai biztonsági és együttműködést utókonfe­rencia programját egyezte­tik a feltételezések szerint három hétig tartó előkészítő tárgyalásokon. A november 4-én kezdődő konferencia a helsinki Zá­róokmány teljesítését tekin­ti át. A bécsi találkozónak rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak, mivel hozzá­járulhat az enyhülési poli­tikához való visszatéréshez. A bécsi a harmadik azoknak az utókonferenciáknak a so­rában, amelyek az 1975-ben Helsinkiben aláírt záródoku­mentum feltételeinek meg­valósítását vizsgálja, s a to­vábbi teendőket mérlegelt. Az elsőn, a belgrádi találko­zón jelentősen eltértek a vélemények a záróokmány­ban loalaltak meavalósítá­sáról. A következő, három esztendeig tartó, és 1983. szeptemberében véget ért madridi konferencián pedig tudomásul kellett venni, hogy Belgrád Óta tovább romlott a nemzetközi hely­zet. Azóta új erőfeszítések történtek a hatékony és a tartós enyhülési folyama­tért, a fegyverkezési ver­seny korlátozásáért. Ennek köszönhetően születhetett Stockholmban megállapodás, méghozzá a SALT-1J aláírá­sa óta az első katonai fel­legi! bizalomerősítő kelet­­nyugati megállapodás. A bé­csi konferencia esélyeit la­tolgatva sok függ a szov­jet-amerikai csúcstalálkozó eredményességétől. De ép­pen Stockholm példájának ösztönzésétől ts, hogy poli­tikai akarattal a mégoly nagy ellentétek ts áthidal­hatók. ^ Ha a bécsi találkozón si­kerülne felújítani a helsinki folyamat politikai dinamiká­ját, akkor megkezdődhetne az enyhülés új — nagyon■ várt — szakasza. —h— A hagyományos barátság és a testvéri együttműködés szellemében Ľubomír štrongal, a CSSZSZK miniszterelnöke Georgl Atanaszov bolgár kormányfő meghívására kétnapos ba­ráti munkalátogatáson Bulgáriában járt. A kormányfői tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú együttműködés fejlesztésében elért eddigi eredménye­ket, valamint a politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködés további elmélyítésének lehetőségeit. A látogatás során Ľubomír Štrougal találkozott Todoť Zsivkovval, a BKP KB főtitkárával, a BNK Államtaná­csának elnökével. A szívélyes, elvtársi megbeszélésen megállapították, hogy a két ország közti kapcsolatok a hagyományos barátság és testvéri együttműködés szellemében fejlődnek, és minden feltétel megvan ezek intenzifikálására politikai, gazdasági és kulturális téren. Kölcsönösen tájékoztatták egymást a CSKP XVII., Illetve a BKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről. Foglalkoztak a jelenlegi nemzetközi helyzettel és ezzel összefüggésben nagyra értékelték a Szovjetunió béke­­kezdeményezéseit, amelyek a nukleáris fegyverek fel­számolására, a háborús veszély megszüntetésére és az eltérő társadalmi rendszerű országok közti békés együtt­működés és egymás mellett élés feltételeinek létreho­záséra irányulnak. A találkozón Ľubomír Strouga! átadta Todor Zslvkov* *ak a Köztársasági Érdemrendet, melyet jelentős jubi­leuma alkalmából ítélt neki oda a CSKP KB, a CSSZSZK elnöke és kormánya. A látogatás eredményeiről közleményt adtak ki, mely. ben megállapítják, hogy a tárgyalások a kölcsönös együttműködés további bővítésének lehetőségeit tárték fel és az elfogadott záródokumentumok újabb hozzá­járulást jelentenek a két ország közti kapcsolatok in­tenzitásának növeléséhez és sokoldalú gazdagításához. Európa áHattenyésztésének helyzete I. A FAO előrejelzése szerint 1986-ban a világ hústermelése — 1,4 százalék­kal — 148 millió tonnára nő. A fo­gyasztás ugyanakkor ennél kisebb mértékben, mintegy 1,0—1,1 százalék­kal bővül. így a húskészletek is to­vább növekednek, ezért ‘általános a vélemény, hogy a világpiaci árak emelkedésére a közeljövőben nem le­het számítani. SZARVASMARHA-TARTÄS A legsúlyosabb gondok Európában a szarvasmarha-ágazatban jelentkez­nek. Ennek tő oka, hogy a Közös Piac országaiban a kereslet-kínálat egyen­súlya tartósan megbomlott. Mind mar. hahúsból, mind tejporból és vajból hatalmas eladatlan készletek halmo­zódtak fel a nyolcvanas években. 1988 elején a Brüsszeli Bizottság központi raktáraiban 737 ezer tonna, a magánraktárakban 135 ezer tonna marhahús várt eladásra. Mindez an­nak ellenére, hogy a közös piaci or­szágok termelése 1985-ben 1,8 száza­lékkal csökkent, fogyasztása pedig 2.7 százalékkal nőtt. Spanyolországot és Portugáliát is beleszámítva 1986- ban a termelés 4,6 százalékkal, a fo­gyasztás 8.8 százalékkal bővül a Brüsszeli Bizottság előrejelzése sze­rint. Ennek ellenére mind a FAO. mind az OECD szakértői úgy vélik, hogy a Közös Piacnak a harmadik világ or­szágaival folytatott marhahús-keres­kedelmében érdemi változás nem lesz. Pontosabban az előrejelzések szerint 1986-ban a 12 ország külső importja 3.8 százalékkal csökken. Az európai marhahüsexportőrök súlyos gondja, hogy az észak-afrikai és közel-keleti olajtermelő országok bevételeik drasztikus visszaesése kö­vetkeztében tovább korlátozzák a be­hozatalt. E körzetek Importja összes­ségében akár 30 százalékkal is csök­kenhet az 1984—85. évek átlagához viszonyítva, jósolja a FAO. Az egv főre jutó marhahúsfogyasztás Nyu­­gat-Európában 1973 óta lényegében változatlan szinten — személyenként 24—25 kilogramm — »tagnál, A folyadéktej-fogyasztás szintén csökken, legalábbis ez OECD orszá­gokban, ahol 1972—74 átlagában az egy személyre jutó folyadéktej-fo­gyasztás 106.1 kilogramm volt. 1984- ben ennél 3,2 százalékkal kevesebb (102,7 kilogramm). A vajfOgyasztés 3,9 kilogrammról 3.6 kilogrammra esett vissza, míg a sajtfogyasztás 35.5 százalékkal bővült (7,6 kilogrammról 10,3 kilogrammra). A teljes tejterme­lés ez idó alatt 4,3 százalékkal nőtt az OECD-országok átlagában, ezen belül az EGK-országoké 7,4 százalék­kal emelkedett. A szarvasmarha-ágazat hatékony­­sági mutatói az elmúlt évtized tolya­­mán az európai országokban tovább javultak. A 12 közös piaci országban az egy tehénre jutó tejtermelés 1984- ben 4248 kilogramm, 18.8 százalékkal több, mint 1976-ban. A tejelő tehenek száma 1984-ben 27.7 millió volt, s ez a kötelező tejtermelési kvőták hatá­sára 1985-ben 2,8 százalékkal csök­kent, és 1986-ban is további 2—2,5 százalékos csökkenés vérható. Ter­mészetszerűleg a gazdák a gyengébb teljesítményű egyedeket selejtezték ki. ezért az 1 tejelő tehénre vetített tejtermelés 1986-ban várhatóan 4300 —4350 kilogramm körül alakul. A Közös Piacon belül a tejhozamot ille­tőleg nagyok a különbségek. A dánok 5504 kilogrammal és a holland gaz­dák 5253 kilogrammal állnak az élén, míg Portugáliában a fajlagos tejho­zam 2380. Görögországban pedig 3010 kilogramm. A közösségen kívüli nyugat-európai országokban (Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia és Svájc) 1978 és 1988 között közel 200 ezerrel csök­kent a tejelőtehén-létszám, a terme­lés ugyanakkor több mint egy millió tonnával nőtt. A fajlagos termelési szint az öt ország átlagában 1984-ben 4785 kilogramm volt, ezen belül ki­emelkedik Svédország és Norvégia az 1984-es 5784, illetve 5228 kg-mal. Fontos tény, hogy a nyugat-európai gazdaságokban a tejhozamok nagy­mértékű javulása nem járt együtt a tejzsírtartalom csökkenésével. Dániá­ban például 55Q0 Щеге» átlagot tej­hozamnál a tejzsír 4,2 százalék volf (1970 óta változatlanul). AZ ÜZEMI KONCENTRÄCIÖ most már eléggé lassű ütemben, de azért folyamatosan növekszik. A Kö­zös Piacon belül 1 tejtermelő gazda­ságra átlagosan 14—15 tehén jut, da például Hollandiában és Dániában átlagosan 30 tehenet tartanak egy­­egy gazdaságban. Említést érdemel, hogy egyes nyugat-európai kormá­nyok a közvélemény hatására mind szigorúbb környezetvédelmi elöírá. sokat hoznak. Ezek erősen fékezik az üzemi koncentrációt és felentősennö» vélik a termelés költségeit. A területi termelékenységben első­sorban az intenzív termelést folytató (vagy arra kényszerülő) országok értek el kiváló eredményeket. Égy — 134 farmot átfogó — vizsgálat sze­rint Dániában 1 tejelő tehén átlago­san 0,09 hektár saját szántót és 0,29 hektár saját legelőt köt le, míg az a terület, amelyről takarmányt impor­táltak — ez elsősorban szántőt jeleni — mintegy 0.33—0,35 hektárra tehető tehenenként, összesen tehát 1 tehenet 0.71—0.73 hektár mezőgazdasági te­rület tart el. Mivel a 134 farm átla­gában a tejhozam 5933 liter volt, így 1 hektárra vetítve a farmok átlago­san 8127—8356 liter tejet termeltek. Az élőmunka-termelékenység eze­ken a farmokon Igen nagy az európai átlaghoz viszonyítva. Az egy munka­órára Jutó tejtermelés 92,7 liter, míg egy tejtermelő farmercsalád évente több mint 200 ezer liter tejet és az ehhez szükséges takarmány nagyobb részét is megtermeli. A közös piaci országok átlagában (Portugália és Spanyolország nélkül) az 1 munka­órára jutó tejtermelés mindössze 40—45 liter, míg az átlagos áilomány­­nval rendelkező farmercsalád évente 65—70 ezer liter tejet termel (termé­szetesen emellett mással Is foglalko­­zik). (Befejező rész t következő szdtöban.J'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom