Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-11 / 41. szám

\ 2 SZABAD FÖLDMŰVES, 1986. október ll. Emlékülés Klement Oottwald születésének SÜL éMíÉója alkalmából Fontos rendezvények sorozatát nyi­totta meg az a prágai emlékülés, a­­melyet a CSKP KB Politikai Főiskolá­ján rendeztek Klement Gottwald születésének 90. évfordulója alkalmá­ból. A tanácskozást a CSKP KB pro­paganda- és agitációs osztálya, vala­mint a főiskola és a CSKP KB Mar­xizmus—Leninizmus Intézete rendez­te. felen volt Vasil Bejda és Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetője. Bevezetőjében Vasil Bejda hangsú­lyozta, hogy az évforduló kapcsán sorra kerülő rendezvénysorozat célja Klement Gottwald életének és mun­kásságának Ismertetése és az, hogy mélyebben elgondolkodjunk forradal­mi örökségéről, hogy mozgósítsuk erőinket a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött igényes feladatok teljesíté­sére. Ladislav Novotný, a CSKP KB Poli­tikai Főiskolájának rektora Klement Gottwald szerepét méltatta a CSKP történetében s azt, hogy csaknem ne­gyedszázadon át vezette a pártot. A csehszlovák történelembe a forradal­márok azon nemzedékének élenjáró személyiségeként lépett, amelynek tagjai életüket és minden erejüket a kommunista pártnak, valamint a mun­kásosztály és az egész dolgozó nép érdekeiért vívott harcnak szentelte. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy érvényesült a lenini irányvonal a pártban. A CSKP 1929-től Klement Gottwald vezetésével irányította a proletariá­tusnak és a dolgozó nép más rétegei­nek a tőkés elnyomás és kizsákmá­nyolás ellen irányuló akcióit, állt a fasiszta megszállókkal szembeni el­lenállás élére, s vezette a munkás­­osztályt 1945 májusától 1948 február­jáig a burzsoázia elleni harcban, majd pedig a szocializmus építésének útján. Klement Gottwaldra mélyen és ösztönzően hqtott a nagy októberi szocialista forradalom. Klement Gott­wald legfontosabb elve a nép szol­gálata volt. Mindig abból indult ki: az ember felemelkedése kell, hogy minden törekvés célja legyen. A munkásosztály legjobb tulajdonságait testesítette meg. Forradalmár, poli­tikus és kiváló államférfi volt, s egy­úttal meggyőződéses internacionalista is. Erős szálak fűzték a Szovjetunió­hoz és dicső lenini kommunista pártjához. Az élet teljes mértékben alátámasz­totta Gottwaldnak a csehszlovák­­szovjet szövetség megszilárdítására irányuló törekvéseit, amelyek nem­zeteink legalapvetőbb érdekeit és szükségleteit fejezték és fejezik ki. Megtanulhatjuk tőle, hogyan lehet az objektív valóság konkrét elemzésével alátámasztott' történelmi megismerés alapján a marxizmus—leninizmust felhasználva merészen, alkotóan, kez­­deményezően, áldozatkészen és kö­vetkezetesen megvalósítani a párt iránvvonalát. Végül Zdenék Snítil, a CSKP KB Marxizmus—Leninizmus Intézetének igazgatója szólalt fel. Kiemelte, hogy pártunk a megalakítása óta eltelt hatvanöt évben hatalmas mennyiségű tapasztalatra tett szert, amelyeket tovább gazdagítanak az SZKP és a nemzetközi kommunista mozgalom ismeretei. Olyan utat tett meg, ame­lyen haladva balsikerek és vereségek jis előfordultak, de a kommunisták mindig a nép létérdekeiért küzdöt­tek. Klement Gottwald élete és mun­kássága elválaszthatatlan ettől a tör­ténelmi úttól; [-) Bratislavában az elmúlt hét de­rekán az őszi munkák mene­téről. illetve a gyümölcs- és zöldségfelvásárlás alakulásáról ta­nácskozott a Szlovák Szocialista Köz­társaság Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának növényter­mesztési munkákat irányító bizottsá­ga. Az ülést Ján Šabík mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezette. Az időjárás úgyszólván egész szep­tember folyamán kedvezett a mező­gazdasági dolgozóknak. De a szó szo­ros értelmében vett aszály azért nem kevés fejtörést is okoz az őszi mun­kák végzésekor. Gondolunk itt első­sorban a talaj szakszerű előkészíté­sére. Jozef Mudroch agrármérnök, a MÉM osztályvezetője az őszi munká­kat részletezve kiemelte, hogy az ütem kielégítőnek mondható. Hiszen az elmúlt hét végén Szlovákia vala­mennyi egységes földműves-szövetke­zetében és állami gazdaságában be­fejezték a silókukorica és a napra­forgó betakarítását. Mudroch elvtárs a továbbiakban kifejtette, hogy a kedvező időjárásnak köszönhetően az utóbbi három év átlagának viszony­latában mintegy tíznapos előnyre tet­tek szert a mezőgazdasági dolgozók az őszi munkákat illetően. Többek között kiemelendő, hogy október el­sejére a burgonyának 83 százalékát betakarították. Október közepére — ha az időjárás továbbra is kedvezően alakul — mindenképpen végezni sze­retnének e fontos növényfajta beta­karítási munkálataival. Viszonylag korán indult be a cukorrépakampány is. Szlovákiában elsőként Dunaszer­dahelyen (Dunajská Streda) láttak hozzá az idei cukorrépa feldolgozá­sához — szeptember 26-án. Sládkovi­­tovóban, Seredben és Tőketerebesen (Trebišovj október elsején rajtoltak. A növénytermesztési munkákat irá­nyító bizottság szóban forgó ülésén többször elhangzott, hogy kellő fi­gyelmet szükséges fordítani a mag­ágy tökéletes előkészítésére. Az Igényes őszi napok ősziek vetése valóban jó ütemben ha­lad. Hiszen október elsejéig a talajba került az őszi árpa, az őszi búza 26, a rozsnak és az őszi takarmánykeve­rékeknek pedig 90—90 százaléka. Itt szükséges megjegyezni, hogy ha nem fordul csapadékosra az tdőlárás, a vetés befejeztével mindenütt élni kell az öntözés adta lehetőségekkel. A főbeszámoló után szót kaptak a szlovákiai kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a felvásárló- és feldolgozóvállalatok képviselői. Ami mindhárom kerület ez évi ter­mésére jellemző: kevés a zöldség. Vonatkozik ez elsősorban a vörös­hagymára és a fokhagymára. De sze­rényebb a termés sárgarépából és káposztából is. Például a Nyugat-szlo­vákiai kerületben a vöröshagyma-ter­mesztés tervét 83, a fokhagymáét pe­dig mindössze G6 százalékra sikerült teljesíteni. A sárgarépa betakarításá­val kapcsolatban többen aláhúzták, hogy a sziklakemény talajt figyelem­be véve óvatosabban szükséges vé­gezni a betakarítási: munkálatokat. Vladimír Sestrinka, a Közép-szlová­kiai Kerületi Mezőgazdasági Igazga­tóság igazgatóhelyettese többek kö­zött kiemelte, hogy még mindig na­gyok az eltérések az egyes gazdasá­gok eredményei között. Vonatkozik ez elsősorban a ^ Zvolení és a Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járásra. Hiszen például a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban szemes kukoricából a Nagykürtösi járáshoz viszonyítva 100 százalékkal több termést takarí­tottak be. Nélkülözhetetlen tehát a cselekvés szükségessége annak érde­kében, hogy ezek az óriási különb­ségek megszűnjenek. Most pedig szóljunk a gyümölcs­­termesztés illetve -betakarítás körüli gondokról, problémákról. Zöldségből kevés van, a gyümölcs azonban vi­szonylag sok. Főképpen almából ter­mett bőven az idén. Nem örvendetes viszont, hogy rengeteg a hullott al­ma. De talán ez még nem is lenne oly égető probléma. A bökkenő az, hogy végképp nem rugalmas a fel­dolgozás, s bizonv jobban kellene él­ni a kínálkozó kiviteli lehetőségek­kel is. Az áruátvétel körüli problé­mák ismertek: a gyümölcsöt szállító járművek órákig várakoznak a fel­vásárlóüzem udvarán, a felvásárolt árut nem tudják kellőképpen elrak­tározni stb. Az ülésen hallottak alapján össze­gezésképpen leszögezhető: az őszi mezőgazdasági munkák üteme jó. De vajon mennyire leszünk elégedettek a téli gyümölcs- és (főképpen) zöld­ségellátással? (susla) A fasizmus és a háború elleni harc hete Országos békenagygyfilést tartottak Martinban szeptember 30-án a fasiz-i mus és a háború elleni harc hetének kezdete és a duklai hadművelet 42. évfordulója alkalmából. Az ünnepi nagygyűlést František Mišeje, az Anti­fasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetsége Föderális Központi Bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Ezután Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben arról szólott, hogy ezekben a napokban és hetekben szocia­lista hazánkban az emberek százezrei nagygyűléseken találkoznak, hogy síkraszálljanak a békéért, a háború ellen. Jgy van ez a testvéri szocialis­ta országokban, s további olyan államokban is, amelyekben aktivizálód­nak a háborúellenes szervezetek és társadalmi mozgalmak, és embermil­­liők követelik a lázas fegyverkezés megszüntetését, a világbéke megszi­lárdítását. Az Antifasiszta Harcosok Szövetsége évről évre ebben az időben rendezi meg a fasizmus és a háború elleni harc hetét. Ezzel em­lékezünk meg egyrészt München és a második világháború kitörése tra­gikus eseményéről, másrészt a nemzeti felszabadító harc hősi fejezetéről, a felejthetetlen Kárpát-duklai hadművelet évfordulójáról. Érezzük és tuda­tosítjuk, hogy korunk meghatványozza ennek az akciónak a jelentőségét. A fasizmus leveréséről, a neofasizmus és a revansizmus veszélyéről szólva rámutatott, hogy népünknek, amely a fasizmust a saját tapaszta­lataiból ismeri, hatványozott kötelessége a háborús veszély, a fasizmus elleni harc. Ezzel kapcsolatban kijelentette: „Amikor hangsúlyozzuk a békeharc fokozásának és a háborús veszély elleni harcnak a szükségét, felvetődhet a kérdés, vajon ebben a sorsdöntő küzdelemben van-e súlya népünk szavának és magatartásának? Megalapozott biztonsággal kijelent­jük, lehet és lesz is súlya, mivel tőlünk, köztársaságunktól és hozzá (áru­lásától is függ a béke döntő fontosságú támaszának és bástyájának, a szocialista közösségnek a tekintélye, befolyása és ereje.“ Mindez az emberiségnek azt az akaratát váltotta ki, hogy igazságosan meg kell büntetni a bűnösöket, és biztosítani kell, hogy ezek a borzal­mak ne ismétlődhessenek meg. A ná­ci Németország ellen harcolt hatal­mak kormányai ezt nem hagyhatták figyelmen kívül. Éppen ezért az 1943. október 19. és 30. között tartott moszkvai konferencián megszületett az a gondolat, hogy meg kell bün­tetni a náci háborús bűnösöket, és meg kell torolni az emberiség ellen elkövetett gaztetteket. A háborús bű­nösök megbüntetésének eszméjét a Szovjetunió, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság kormányának, és a francia ideiglenes kormánynak 1945. augusztus 8-án Londonban alá­írt egyezménye is tartalmazza. ÖRÖK MEMENTÔ Együttes ülést tartott Prágában az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségének Föderális Központi Bi­zottsága és a náci háborús bűnösök üldözésére alakult csehszlovák kor­mánybizottság abból az alkalomból, hogy negyven évvel ezelőtt hoztak ítéletet a nürnbergi perben. František šádek altábornagy, az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetsége Föderális Központi Bizottságának al­­elnöke kiemelte, hogy a nemzetközi katonai bíróság negyven évvel ezelőtt Nürnbergben nemcsak a háborús bű­nösöket és a náci szervezeteket ítélte el, hanem azt a rendszert is, amely a gaztetteket előidézte. A fasizmust le­győzték és elítélték, de nem sikerült gyökerestül kiirtani. Bohuslav Kuőera, a Szövetségi Gyűlés alelnöke a náci háborús bű­nösök üldözésére alakult csehszlovák kormánybizottság elnöke beszédében megállapította, hogy a nemzetközi katonai bíróság mindazoknak az aka­ratából alakult meg, akiket a nácik megtámadtak és megszálltak, akik a háborúban harcoltak, és akik kon­centrációs táborokban haltak meg. A népeknek az akarata a náci Német­ország által kirobbantott háború ko­rábban nem tapasztalt könyörtelensé­géből adódott. Megalakulását a ná­cik brutalitása tette szükségessé, faj­gyűlöletükkel és nem utolsósorban a haladás elleni fellépésükkel. A hábo­rú folyamán a nácik a polgári lako­sok millióinak mérhetetlen szenve­dést okozta, az emberek millióit kí­nozták halálra, vagy gyilkolták le a koncentrációs táborokban és a börtö­nökben. Amikor ma megemlékezünk arról, hogy negyven éve hoztak ítéletet a nürnbergi perben, nemcsak az embe­riség legújabbkori történelmének tör« ténettudományi és jogi szempontjaira kell gondolnunk, hanem és elsősor­ban a nürnbergi per politikai, vala­mint a következő nemzedékre gyako­rolt jelentőségére. Itt emeltek vádat első ízben a háború kirobbantói és a béke megsértői ellen. Beszédének további részében Bohu­slav Kuőera rámutatott, hogy nemzet­közi viszónylatokban olyan államközi megállapodásokra van szükség, ame­lyek már eleve lehetetlenné teszik a háború előkészítését és tervezését. Elsőrendű kötelességünk, hogy tájé­koztassuk a háborút követő időszak­ról a széles közvéleményt, főleg az ifjúságot, tehát azt a nemzedéket, a­­mely a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország következetes békepo­litikájának köszönhetően már több mint negyven éve békében él. Bocsássa meg az olvasó ezt a feltűnosködő címet, amelyet egy kitűnő könyvtől kölcsö­nöztem nem szándéktaianul. Kemény télben rőzsét gyűjtögető öregekről szói a könyv, s a címét idézvén fel­rémlik a hideg és az öregség minden kínja, a gallyakkal meleget, életet markoló elgémberedett, ráncos kezek reszketőse. Nem kívánok hatáskeltő párhuza­mot vonni az idegen ország más kö­rülményei és a mi öregjeink téli el­látása között, inkább egy mellékes­ként is kezelhető tény juttatta eszem­be ezt a könyvet, hogy az idős em­berek félnek a téltől, s számukra a meleg, a pincében, kamrában tárolt tüzelő maga a reménység, hogy kály­ha mellett kivárnak ismét egy új ta­vaszt. Hogyan is állunk az idén a téli tü­zelőellátással? Bizony, így. napsuga­ras, száraz őszi napok múltán már türelmetlenül várják országszerte, hogy megálljon a kapu előtt a ta­vasszal, nyáron megrendelt szénnel, fával a teherkocsi. Milyen szenet hoznak? Mennyit? Lesz-e, van-e elég szén? Sokakat foglalkoztat a kérdés. Bányászainknak ebben az évben a tervek szerint 97,2 millió tonna bar­naszenet és 25,5 millió tonna kősze­net kell kitermelniük, ami kb. 3,5 millió tonnával kevesebb*, mint a ta­valy felszínre hozott szénmennyiség. A szénkitermelés tudatos csökkentése nélkül szilárd tüzelőanyag-készle­teink nem egész harminc év alatt ki­merülnének; így, ha a széntermelést az ezredfordulóra évi 00 millió ton­nára csökkentjük, szénkészletünk ta­lán 2030—2040-ig is kitarthat. Csehszlovákia következetesen a ha­zai energiaforrások kiaknázására tö­intézkedésekkel kívánjuk a múlt évi hibákat kiküszöbölni. Az 1986-os állami végrehajtási terv érteimében az SZSZK-ban az idén 3,8 százalékkal több szilárd tüzelőanyag kerül az árualapokba, mint amennyit 1985-re terveztek. Az összes szén 92,5 százaléka barnaszén lesz. Ebből kí­vánják kielégíteni mind a lakosság, mind a nemtermeld szférában műkö­dő szervezetek tiizelőigényét. Noha az idei barnaszén-száliftási terv 1,5 százalékkal több szénnel számol, mint a Szövetségi Tüzelőanyag és „A tél gyümölcsei” rekszik. Kis kőolaj- és földgázkészle­teink miatt a jövőben elsősorban a szilárd tüzelőanyagokkal keli fedez­nünk népgazdaságunk energia-szük­ségletét. A széntermelés csökkentésé­vel párhuzamosan növeljük az atom­energia-termelést, amely az idén már az egész villamosenergia-szükségle­­tünk 22,5 százalékát fedezi. Ezek a tények takarékosabb ener­gia-gazdálkodásra kényszerítenek, termelésünk energia-igényességének újraszervezésére, átértékelésére. Ma a csehszlovák népgazdaság energia­­igényessége 20 százalékkal maga­sabb, mint a fejlett iparral rendelke­ző nyugat-európai országoké. Tehát a hatékonyság fokozása ilyen szem­pontból is elsőrendű feladat. Az elmúlt év fűtési idénve a lakos­ság szénellátása szemaantjából nem volt zavarmentes, az iáén Konkrét Energiaipari Minisztérium 1985-ös ter­ve, ez 4,2 százalékkal kevesebb a ta­valy ténylegesen leszállított szén­­mennyiségnél. Ugyanakkor az idén a barnaszén összetételének minősége gyengébb, mint 1985-ben volt. Az osz­tályozott barnaszén mennyisége 2,5 százalékkal csökken, ugyanakkor a porszén mennyisége 48,3 százalékkal növekszik. Az is rontja a minőséget, hogy a „B“ minőségi osztályba sorolt barnaszén aránya — ez a Mlosti szén­­medencéből származó szén — 35—40 százalék lett, míg korábban csak 22—25 százalék volt. Hogy a lakosság tüzelőanyag-ellá­tása ennek ellenére jobb legyen, mint az elmúlt évben volt, az SZSZK Ke­reskedelmi Minisztériumának lakos­sági széncllátássai foglalkozó szak­­bizottsága feladatni adta a széntpr­­gaimazó vállalatoknak, hogy as ér­vényben lévő alapelvek értelmében fejtsenek ki maximális erőfeszítést a zavartalan ellátás érdekében. Első­sorban arról van sző, hogy elejét ve­gyék azoknak a késéseknek, amelyek esetleg a vasúti szállítás akadozása miatt keletkezhetnek az őszi hóna­pokban, például a répaszállítás, vagy a vonalak túlterheltsége miatt, illet­ve az időjárás kedvezőtlen alakulása következtében. Ezért úgy intézked­tek, hogy a szocialista szektort — különféle intézményeket, iskolákat — közvetlenül a vagonokból is elláthat­ják. Ezekkel kapcsolatosan felhívták a figyelmet, hogy a szocialista szek­tor még a lakosság vásárlási idénye előtt szerezze be fűtőanyag-szükség­letét. A szénellátás kereskedelem-politi­kai alapelveinek fő pontjait részle­tesen ismertette a Nemzei Bizottsá­gok című folyóirat 1988/18. számának melléklete a szénforgalmazó vállala­tok egves kerületi üzemeire vonat­koztatva. Ezek az alapelvek pontosan meg­határozzák a kályhákat használó, va­lamint a központi fűtéssel rendelke­ző háztartások igényelhető szénmeny­­nyiségét, valamint a szénforgalmazó vállalatok megrendelőkkel szembeni kötelességét. Ezek közé tartozik, hogy idejében kell előkészletezni a távoleső és a nehezen megközelít­hető helyeken, hogy rendkívüli fi­gyelmet kell fordítani azoknak a ház­tartásoknak az ellátására, amelyekben kisevermekek, nyugdíjasok és rok­kantak élnek. Az idei lakossági megrendeléseket mindenütt kötelesek 1988. november 15-ig átvenni és leszállítani. Ez után az időpont után csak azoktól fogad­nak el megrendelést, akiknél a jogo­sultság ez után keletkezik. (Oj lakó-1 ház, költözködés). A fogyasztók vé­delme érdekében mindenütt maximá­lis figyelmet kell fordítani a szén minőségének vizsgálatára és ahol az előírtnál gyengébb minőségű szenet árusítanak, ott élni kell a reklamá­ció lehetőségével. A nemzeti bizottságoknak együtt kell működniük az erdőgazdaságok­kal a tűzifa jobb hasznosítása érde­kében, hogy a szénforgalmazó üze­mekkel együtt megszervezhessék a tűzifa saját kitermelését. Ezzel egyidőben minden üzem, szervezet, mindannyiunk kötelessége a takarékos tüzelőanyag- és energia­gazdálkodás. Evek óta tapasztalhat­juk, hogy a szomszédos országokban telente milyen problémákkal és tü­­zeló'ellátási, valamint energiagnndok­­kal kell küszködniük. Ilyenkor vil­­lanfényes. jólfíítőtt szobában elége­detten állapíthatjuk meg. hogy ná­lunk ez nincs tgy, van tüzelőnk, vil­lamosenergiánk. A helyzet azonban nem annyira rózsás, hogy pazarolhassunk, hogy fogyó készletekinkkel tékoz'ó módon gazdálkodhassunk. Fegyelmezetten, ésszerűen tüzeljünk, fűtsiink és vilá­gítsunk, ha azt akarjuk, hogy a nép­­gazdasági törekvések, a szervezési szándékok megvalósulhassanak. Kaját érdekünk ebben azonos társadalmunk érdekeivel. Nemcsak az idén lesz tél. Következő teleink is jussanak eszünk Dei _ H, MÉSZÁROS ERZSEBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom