Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-13 / 37. szám

4 szabad földműves 1986. szeptember 13. „Ki mint vet...” Ä legnagyobb mezőgazdasági mun­ka — az aratás — után vagyunk. Őszintén be kell vallanunk, az Idén elért eredmények csak kevés helyen adnak okot az elégedettségre. A szí­ntűi (Zemné) Haladás Efsz-ben Is kö­zepes évet zártak, amiben nem kis része volt a mostoha időjárásnak. Hogy ezen kívül mi befolyásolta a termést, arról Plauter László agrár­mérnök, növénytermesztési főágazat­­vezető a következőket mondta el: — A legegyszerűbb az lenne, ha mind­járt az eredmények felsorolásával kezdeném, amiből csak az derülne ki, hogy a tervet nem sikerült telje­síteni, pedig minden tőlünk telhetőt elkövettünk. Vajon miért, kérdezhet­jük? Számunkra az egyik legnagyobb gondot a búza őszt és tavaszi vege­tációja okozta, ugyanis a mintegy 133 hektáros területből tavasszal több mint 250 hektárt ki kellett szántani a rossz kelés és sarjadás miatt. He­lyére szemes kukoricát vetettünk. Tu­lajdonképpen az utolsó vetések sike­rültek a legjobban. Tavaszai viszont a nagy melegben a megmaradt búza bokrosodásához nem volt elegendő csapadék. Nehéz hónapok következ­tek. Májusban például csupán 20 mm, Júliusban pedig mindössze 12 mm esett. Éppen ezért májusban két alka­lommal öntöztünk, amikor is 30—30 milliméter vízzel frissítettük fel a nö­vényeket. Szövetkezetünk összesen 4 ezer 367 hektár szántón gazdálko­dik, ebből 1200 hektárt . öntözünk rendszeresen. Azokon a gabonafölde­ken — 200 hektár —, amelyeket ön­töztünk, átlagban 1 tonnával maga­sabb volt a hektárhozam. Ez is meg­erősíti, hogy minél hamarabb bővíte­nünk kell öntözési kapacitásunkat. ф A csapadékpfitlé öntözés ezek szerint valóban segített. Ennek jelen­tőségét talán felesleges is hangsú­lyozni. A termést illetően Önök mi­re számítottak? — A gabonaterméssel kapcsolatban nem ringattuk magunkat illúziókban. A tavaszi időjárás következtében a búza alacsony szárú és kis kalászű volt. Ezért fokozott figyelmet szen­teltünk az aratás alatt a veszteségek csökkentésének. Az aratási munkák idejére meghirdetett szocialista ver­seny is erre Irányult. Most már le­szögezhetjük, hogy az anyagi és az erkölcsi ösztönzés kellőképpen hozzá­járul a Jó munkaeredmények eléré­séhez. Az aratásban eddig minden évben segített a Kroméŕiži Egységes Földműves-szövetkezet. Eredetileg úgy terveztük, hogy tíz nap alatt végzünk a munkálatokkal, de kissé tovább tartott a kenyércsata. A késés oka az volt, hogy nem egyszerre értek be a különböző búzafajták. Ezért kény­telenek voltunk lassítani a munka ütemét; déltől este 7-ig dolgoztunk. A szocialista versenyben a hazai kombájnosok közül az Erdei—Petró, az Asztalos—Bombicz és a Balogh— Jóba páros ért el helyezést, mind E—516-oson dolgoztak. A vendég­­munkások közül pedig a Jakubec— Nemec, a Capek—Laitner és a Leh­­kočiv—Straka kettős ért el kitűnő eredményt. Az aratást Július 8-án kezdtük el, s 21-én fejeztük be, te­hát három nappal később, mint sze­rettük volna. Az arató-cséplő gépek nyomában azonnal megkezdtük a szalma betakarítását, amely az Idén jő minőségű, csak az a baj, hogy ke­vés van belőle. A tarlókeverékekkel többek között az alacsony hektárho­zamok által keletkezett kiesést kí­vánjuk pótolni: 120 hektáron lóbabot vetettünk lucernával, 50 hektáron kukoricát napraforgóval, 80 hektáron silókukoricát — ennek nagy részét szemesnek hagyjuk —, 40 hektáron pedig psrkót és káposztaféléket ter­mesztünk. ф Milyenek a raktározási lehető­ségeik? Az idei termés elhelyezése nem okoz gondot? — Mivel gabonából az átlagnál ke­vesebb termett, így egyáltalán nincs gondunk a tárolással. Szímőn 3 ezer 520 ezer tonna, a kamocsai (Kom'o­­öa) részlegen 1650. Andódon (Andov­­ce) pedig 850 tonna befogadóképes­ségű magtáraink vannak. A szímői központi telepen az idén megkezdtük egy új magtár építését, amelyben öt­ezer tonna gabonát tudunk majd tá­rolni. A gabona tisztításakor általá­ban godot okozott az, hogy a felső szemek csépléskor toklászban marad­tak, így a gép képtelen volt rende­sen tisztítani. ф A terméshozam végűi is miként alakult? — Említettem, hogy ennek alaku­lásában az idén az időjárás játszott döntő szerepet. Számunkra ezenkívül az is problémát Jelentett, hogy az Andód körüli 1300 hektáros terület főleg homokos talajú. Volt olyan par­cellánk is ezen a részen, amelyen csupán 3 tonnás átlaghozamot ér­tünk el. Szerencsére Szímő és Kamo­­csa környékén kedvezőbb a helyzet, ahol középnehéz és nehéz talajok ta­lálhatók. Ezek jól tartják a nedves­séget. Az ilyen talajösszetételű terü­leteken a Viginta és a Zdar fajta si­került a legjobban. Sőt! A kamocsai részlegen,, a Vág töltése mellett egy 3 hektáros parcellán a Zdar fajtából 8,05 tonnás hektárhoznmot értünk el. Ennek az a magyarázata, hogy ezen a területen magasabban van a talaj­víz. ф Ebből az következik, hogy a nagyobb nedvességtartalmú talajon — meleg, száraz időjárás ellenére is — bő termést lehet elérni. Csakis ezzel magyarázható, hogy a Zdar az idén is 8 tonna felett termett. Vajon a többi fajta hektárhozama — mosto­hább körülmények között — miként alakult? — A többi bűzafajta hozama a kö­vetkezőképpen alakult: A Danúbía 3,7 tonnát, a Viginta 4,5, az Ágra pe­dig 3,2 tonnát adott. A kísérleti hib­ridek közül még Roxánát, Morist és Seiektát termesztettünk hasonló ered­ménnyel. Tavaszi árpából összesen két fajtát vetettünk. Bonzt és Rubint. Az előzőt 140 hektáron 5,2, az utóbbit pedig 136 hektáron 4,6 tonnás hek­tárhozammal. A terv 5.5 tonna volt, így a tervtől nem sokkal maradtunk el. A búza esetében azonban — a né­hány kísérleti parcellát leszámítva — nagyobb a különbség a terv és a va­lóság között. Az árpa nagy részét egyébként a Hurbnnovöl Sörgyár vá­sárolja fel, többségét viszont magas nitrogéntartalma miatt csupán má­sodosztályúként veszik át. Plauter László szerint a jövó szem­­nontjából mindenképpen kamatoz­tatniuk kell majd az idén szerzett ta­pasztalatokat. Azokat a fajtákat, a­­melyek nem váltak be, jobb tulajdon­ságú fajtákkal cserélik fel. Csakis így lehet még gazdaságosabban ki­használni a termőtalaj adta lehető­ségeket. MACSICZA SÄNDOR Az első félév értékelése A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeleté az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról (V.) Szövetsége Járási bizottságai képvise­lőinek jelenlétében kell megtárgyalni. (8) Ha a szövetkezet az alapból beruházást finanszíroz, akkor a fi­nanszírozás megkezdése előtt átutal­ja a kellő erőforrásokat a megfelelő beruházási alapra, mégpedig a beru­házás tervezett folvö évi szükségle­teinek megfelelő terjedelemben. (7) A szövetkezet kulturális léte­sítményeinek üzemeltetésére ióváha­­gyott költségvetés kiegyenlítésére előleg nvújthatö, amelyet a napiári év leteltével ki kell számlázni, még­pedig legkésőbb a kővetkező év első negyedében; az előleg felhasználásá­nak helyességét az ellenőrző és reví­ziós bizottság hitelesíti. f8) Az alap eszközeit más szocia­lista szervezetek alapjával csak a taggyűlés fa küldöttek testületé) be­leegyezésével lehet társítani18). (9) Az alapból csak olyan akciók­hoz lehet hozzájárulni, amelyekre az alap szolgál, s amelyeket a társadal­mi szervezetekkel megállapodva ren­deznek (ha a szövetkezeti tagok1 egy­úttal tagjai a társadalmi szervezetek­nek is). Az alapból nem lehet pénz­­futtatásokat vagy tárgyi ajándékokat adni társadalmi szervezeteknek, ha­csak nem a külön rendelkezések alam'án nyújtott támogatásról van sző13). (10J E rendelet értelmében a hoz­zájárulás — ba összege nem megha­tározott — a költségek teljes fede­zése is lehet. f11) Az alapból beszerzett tárgyak használatának (kölcsönzésének! fel­tételeit a taggyűlés fa küldöttek tes­tületéi hagyja jóvá. Az esetleges használati díjak az alap bevételi ré­­iszét képezik. f12) Az alapból való hozzájárulás­sal vagy az alap más felhasználásá­val szemben nem támasztható Jogi követelés. A felhasználás során figye­lembe veszik a szövetkezeti tagok szociális viszonyait, valamint munka- és társadalmi elkötelezettségük ered­ményeit. 13. CIKKELY Jutalmak és ajándékok Juttatása különleges esetekben Azok a szövetkezetek, amelyek szá­mára a szakmunkásképző középisko­lák tanulókat (tanoncokat) képez­nek, céleszközöket utalnak át alap­jukból azon közületek alapjába, ame­lyek számára a szakmunkásképző kö­zépiskola létesült vagy a szakmun­kásképző középiskola alapjába. A fel­vevő szervezetnél egy naptári évben a szakmunkásképző középiskola egy tanulójára (tanoncára) számítva a Jutalmak és ajándékok összértéke nem haladhatja meg az 1500 koronát. Az átutalt pénzeszközök összegét és az átutalás Időpontját az érintett kö­zületek írásbeli egyezményben hatá­rozzák meg. Az alap eszközeinek d célra való felhasználását be kell ik­tatni az alap költségvetésébe, ame­lyet a taggyűlés (a küldöttek testüle­té) hagy jóvá. 14. CIKKELY Az alapból szerzett tulajdon átutalásai A szövetkezetek társításánál vagy a szövetkezetnek az állami mezőgaz­dasági szervezetbe való áttérésénél a szövetkezetnek az átvevő közülethez, amelynek van saját alapja, az átke­rülő szövetkezeti tagok számának arányában kell átutalni az alapból szerzett állóeszközöket és tartós fo­gyasztási cikkeket, beleértve az alap számláján szereplő erőforrásokat és eszközöket is. 17j A 122/1975-ös számú Tt. törvény 28. cikkelye 4. bekezdésének g) pontja. 18} A Szövetségi, a CSSZK és az SZSZK Pénzügyminisztériumának .151,'1978-as számú rendelete a kö­zületek eszközeinek társításáról, kiegészítve a 15/1984-es számú rendelettel. Az SZMÉM 159/1975-ös számú ren­delete. 16. CIKKELY Érvénytelenítési rendelkezés (4 Érvényét veszíti az egységes földműves-szövetkezetek kulturális és szociális alapjáról szőlő 110/1976-os számú rendelet. (2) Amennyiben a hatálytalanított rendelet alapján kivételeket vagy el­téréseket engedélyeztek. 1986. Június 1-jével ezek is érvényüket veszítik. Hatályba lépés 17. CIKKELY assess Minden mezőgazdasági dolgozó számára az aratás be­fejezését jelenti a hagyományosan megrendezett aratö­­ünnepély, amelyet a Nemesócsai (Zemianska OlCa) Efsz az első gazdasági félévet értékelő tagsági gyűléssel egy­bekötve tartott meg. A Komáromi (Komárno) járás többi szövetkezetéhez hasonlóan Nemesócsán sem érték el a tervezett hoza­mokat. Ebben az évben a gabonafélék termesztésének tervét 85,32 százalékra teljesítették. Az öntözőberende­zések 90 százalékos kihasználtságának köszönhetően az öntözött búzafajtáknál magasabb hektárhozamokat ér­tek el, például Vigintáböl 6,1 tonnát hektáronként. A szövetkezet mezőgazdasági területének egyébként a fele öntözhető. Érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy a betakarított gabona minősége alapján az eladásnál a tervezettnél magasabb árbevétellel számolhatnak. Az el­adott búza 49 százalékát élelmiszer-ipari feldolgozásra szánt termékekként értékesítették. A főbeszámolö megállapította, hogy az aratást követő munkák Is szervezetten, a dolgozók pozitív hozzáállásá­val folynak. Az állattenyésztés eredményeit nagymértékben a kül­ső feltételek befolyásolták. A VUL, az A 1 és egyéb ta­karmánykeverékek hiánya okozott lemaradást a s^rfás­­hlzlaldákban. Az I. félévi szarvasmarhahűs-termelés ér­tékesítési tervét 95 tonnával, a gyapjútermelését J68 ki­logrammal teljesítették túl. A tejtermelésben ugyan el­maradtak az első félévre előirányzott mennyiségtől, de a hiányt augusztus első felében már pótolták. Szükséges megemlíteni azon részlegek) munkáját, szak­mai hozzáállását, amelyek nagymértékben hozzájárultak a szövetkezet gazdasági eredményeihez, így a gépesítés szakaszán, a melléküzemágakban, a kiegészítő tevékeny­ségben, valamint az építkezés szakaszán dolgozók mun­káját. A szövetkezet legtöbb dolgozójáról elmondhatö, hogy munkájukra nemcsak mint kötelességre tekintenek, ha­nem azt hivatásuknak tekintik. Ezekről a vitafelszóla­lások is tanúskodnak. Napjaink egyik fontos ökológiai problémáját boncol­gatta a szerves trágya hasznosítását részletező felszó­lalás. Érdekesnek bizonyult aktualitása miatt az a kér­dés is, amely arról szólt,1 hogyan használja ki a szövet­kezet a gyakorlati életben a tudományos és műszaki ha­ladás vívmányait. De nemcsak a vitafelszólalások tanús­kodnak a dolgozók aktivitásáról, hanem a szövetkezet­ben aktívan tevékenykedő hét szocialista brigád mun­kája Is. A brigádok tagjai valóban példaképül szolgál­hatnak a többi dolgozó számára. Az elkövetkező időszak feladatai közül azokat emel­ték ki, amelyek elősegítik az őszi munkák sikeres és Időben történő befejezését. (Cs. I.) f13l Az alap év végéig kimerítetlen eszközei nem vesznek el. át lehet vinni őket a kővetkező évre. (18j Az alap eszközeinek társítása a szövetkezet más alapjaival — a be­ruházási alap kivételével — nem en­gedélyezett. f13] A helyes számlázási ügyvite­lért, az alapból létesített tulajdon gondozásért és az alap eszközeivel való gazdálkodásra vonatkozó ren­delkezések megtartásáért a szövetke­zet elnöke felel. 19j A 122/1975-6 s számú Tt. törvény 61—65. cikkelye. A szövetségi kormány 137/1975-ös számú törvényerejű rendeletének 54—67. cikkelye. A szövetségi kormány 140/1985-ös számú rendeletének 13. cikkelye. ÖTÖDIK RÉSZ Átmeneti és zárörendeJkezések 15. CIKKELY Kivételek engedélyezése (1B) Az alap helytelen képzéséért vágy felhasználásáért az ide vonat­kozó előírások19) értelmében a szö­vetkezet tagjai felelősek. f17) Az alappal való gazdálkodást a szövetkezet ellenőrző és revíziós bizottsága ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményeit és a Javasolt Intézkedé­seket a Szövetkezeti Földművesek l1) Kivételt e rendelet harmadik és negyedik részének rendelkezései alól indokolt esetben a CSSZK vagy az SZSZK Mezőgazdasági és .Élelmezés­­ügyi Minisztériuma a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Csehor­szági és Szlbvákiai Bizottságával megállapodva engedélyezhet. (2) A CSSZK vagy az SZSZK Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal való megegyezés alapján a különlegesen Indokolt esetekben a 3. cikkely 4. be­kezdése alapján engedélyezheti a ki­egészítő Juttatás mértékének növelé­sét a lakásszövetkezet tagdíjának be­fizetésére (a 6'. cikkely 1. bekezdésé­nek b) pontja alapján), esetleg elté­rően meghatározni az alnpjutíatás mértékét. A nvitraí (Nitra) Agrokomplex ’BB országos mezőgazdasági kiállításon nagy sikert aratott a Tisovec! Efsz szakembereinek újítása: az EB 4D3-as típusú köszörű tökéletesítésével megoldották a kaszálógépek késeinek gyors és minőségileg is kifogástalan karbantartását Az állattenyésztés szakemberei lelkesedéssel fogadták azt a „fejőállo- Ez a rendelet 1988. április 1-Jén mást“, amelynek alkalmazása fűképpen a legelőkön és a réteken előnyös iép hatályba; az 1986 évi Juttatáso­kat az alapba már e rendelet érteH (Fotó: -kallta-J mében keli átutalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom