Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-21 / 25. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. június 21. fiz új Szövetségi Gyűlés kamaráinak alakuló üléséről rA Szövetségi Gyűlés kamarái június 12-én tartották alakuló ülésüket. A legfelsőbb államhatalmi, népképviseleti és törvényhozó testület két kamarájának ülésén azonos napirend szerepelt: a képviselők togadalomtétele, a Szövetségi Gyűlés addigi elnökségének tevékenységéről szóló beszámoló, a két kamara elnökének, elnökhelyetteseinek, elnöksége tagjainak, az állandó bizottságok elnökeinek, a Szövetségi Gyűlés Elnöksége tagjainak, az állandó bizottságok tagjainak megválasztása. A kamarák 20—20 tagot választottak a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe. NÉPI KAMARA A Népi Kamara alakuló ülését Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja vezette. Megnyitóbeszédében többek között rámutatott, hogy a választások során nyert bizalom arra kötelezi a képviselőket, hogy felelősségük teljes tudatában munkálkodjanak a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak valóra váltásán, hogy az államhatalmat a szocializmus legjobb hagvnmánvai szerint, a csehszlovák nép érdekeinek megfelelően gyakorolják. — Meggyőződésünk — folytatta —, hoev ebben az igyekezetünkben polgártársaink az egész ötéves választási időszak alatt tevékenyen fognak bennünket támogatni. A napirend jóváhagyása után a képviselők az ülést vezető Alois Indra előtt letették az alkotmányban előírt fogadalmat, majd jóváhagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés addigi elnökségének • tevékenységéről szóló jelentést. A Népi Kamara képviselői titkos szavazással egyhangúlag Vladimír Vedra képviselőt választották meg a Népi Kamara elnökévé. A választás után Alois Indra a képviselők nevében köszönetét mondott a Népi Kamara addigi elnökének, Václav Dávidnak, aki ezt a tisztséget 15 éven át töltötte be. Vladimír Vedra székfoglaló beszéde után az ülést irányitó Alois Indra előtt letette az alkotmányban előirt fogadalmat, majd átvette az ülés vezetését. Ezután a képviselők egyhangúlag megválasztották a Népi Kamara állandó bizottságait, s titkos szavazással ugyancsak egyhangúlag megválasztották a Népi Kamara elnökhelyettesi tisztségébe Alois Hüla és Éva Zelezniková képviselőket, valamint a Népi Kamara elnökségének további tagjait: Jan DobiáS, Drahomíra Chodurová és Viktor Sidor képviselőket. A Szövetségi Gyűlés Elnökségébe a Népi Kamara az alábbi húsz képviselőt választotta: Jozef Belko, Bfetislav Benda, Vasil Bifak, Fekete 16- zsef, Karel Hoffmann, Alois Hňla, Alois Indra, Milo* jakéi, Stanislav janda, Bohnslav KuCera, Václava Knželová, Jozef Lcnárt, Vlasta Malíková, Margita Obzerová, Frantiiek Štafa, Václav Štix, Dobromtla Vávrnvá, Vladimír Vedra, Zbynék Zalman és Eva Zelezniková. Végül a képviselők megválasztották az állandó bizottságok elnökeit és tagjait. A Népi Kamara mezőgazdasági és élelmezésügyi állandó bizottságának elnökévé Alexander Sommer képviselőt választották. NEMZETEK KAMARAjA A Nemzetek Kamarájának alakuló ülését Josef Kcmpný, a CSKP KB Elnökségének és a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagja vezette. Bevezető beszédében többek között hangsúlyozta: Népűnknek a CSKP és a Nemzeti Front pnlitikája iránt megnyilvánuló bizalma bennünket, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselőit аггв kötelez, hogy minden tudásunkat és tapasztalainkat népünk javára fordítsuk. Az ülés napirendjének jóváhagyása után a CSSZK-ban és az SZSZK-ban megválasztott képviselők letették az alkotmányban előírt fogadalmat. A Nemzetek Kamarája ezután jóváhagyólag tudomásul vette a Szövetségi Gyűlés addigi elnökségének tevékenységéről szóló jelentést. A Nemzetek Kamarájának képviselői a , CSKP KB és a Nemzeti Front javaslata nyomán titkos szavazással egyhangúlag Dalibor Hansit választották a Nemzetek Kamarája elnöki tisztségébe, aki székfoglaló beszédében többek között hangsúlyozta: Arra fogunk együttesen törekedni, hogy a kor követelményeinek megfelelően az új választási időszakban magasabb színvonalra emelfük munkánkat, különösen a törvényhozás és az ellenőrzés terén. A kénviselőknek minden erejüket és tudásukat a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött program megvalósítására kell összpontosítaniuk. Ezt követően a Nemzetek Kamarája elnöke letette az alkotmányban előírt fogadalmat, majd átvette az ülés vezetését. A Nemzetek Kamarája elnökhelyettesévé Václav Štáfek képviselőt, az elnökség tagjaivá Karol Daráž, Helena IvaniCová, Zdénék Sytný és Eduard VICek képviselőket választották meg. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjai az SZSZK-ban megválasztott képviselők közül: Csémi József, Viera Gogová, Dalibor Hanes, Emil HojnoS, Irena Horeöná, Ján Janik, Ján Marko, Viliam Šalgovič, Jozef Šimúth és Dezider Zagiba. Végül a képviselők megválasztották az állandó bizottságok elnökeit és tagjait. A Nemzetek Kamarája mezőgazdasági és élelmezésügyi állandó bizottságának elnökévé Dana Kancfrová, terv- és költségvetést bizottságának elnökévé pedig Csémi József képviselőt választották. A Szövetségi Gyűlés két kamarájának június 13-i ülésén a képviselők titkos szavazással egyhangúlag Alois Indrát választották a Szövetségi Gyűlés elnökévé. A két kamara képviselői a Szövetségi Gyűlés első elnökhelyettesi tisztségébe egyhangúlag Ján Marko elvtársat választották meg. Egyhangúlag választották meg a Szövetségi Gyűlés elnökhelyetteseit is: Vladimír Vedrét, Dalibor Hauest, Bohnslav Kuöerát, Zbynék Zalmant és Jozef šimúthot . A Szövetségi gyűlés elnöke ezután a saját és képviselőtársai nevében jókívánságait fejezte ki a felelős tisztségekbe megválasztott képviselőknek, ma|d elmondotta székfoglaló beszédét. Többek között kiemelte. Társadalmunk fejlesztésének stratégiai céljait a CSKP XVII. kongresszusa tűzte ki. Elérésük egyik feltétele a szocialista demokrácia állandó tökéletesítése, amely egyúttal a dolgozók öntudatos aktivitása növelésének eszköze. A kongresszusi határozatokat magáévá tette az egész Nemzeti Front és miden szervezete, az átalános választások során pedig támogatásáról biztosította őket a lakosok döntő többsége. Ez bennünket, a Szövetségi Gyűlés képviselőit is kötelez. A Szövetségi Gyűlés minden képviselőjének fő feladatának kell tekintenie, hogy magyarázza meg a CSKP és a Nemzeti Front politikáját, e politika megvalósítására meg kell nyernie az embereket, hozzá kell járulnia a helyi választási programok teljesítéséhez, meg kell lannlnia egybehangolni a helyi és a társdalrai érdekeket. Keressük közösen azokat a munkamódszereket, amelyek révén az ötödik megbízatási időszak kezdetétől fogva a törvények kidolgozásához és az ellenőrző tevékenységhez hozzájárulhat, tehát azok is, akiket először most választottak meg. MÉTA ‘90 A' „méta“ latin sző kitűzött, elérendő célt jelent. Találóan választott tehát a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amikor az idén meghirdetett országos ifjúsági mozgalomnak a „Méta ’90“ címet adta. A megnevezés annál ötletesebb, mert egyben a mozgalom lényegét kifejező jelszó — „Fiatalos lendülettel, alkotó aktivitással“ — szlovák, illetve cseh nyelvű rövidítése. Az elmondottakon tűi azonban lássuk kissé részletesebben Is, miről van szó. Tudjuk, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség évről évre számos olyan akciót, versenyt, mozgalmat hirdet, amelyek a fiatalok munkaaktlvitásának, kezdeményezőkészségének fokozását hivatottak szolgálni. Ilyen például az Ifjúsági fényszóró, a Zenit, az Egy szem gabona se vesszen kárba. Az élet fája, hogy csak a legismertebbeket említsük. Ezekre az jellemző, hogy egy-egy jól behatárolható területet ölelnek fel: a Zenit, mint tudjuk a fiatal újítók és feltalálók versenye, az Egy szem gabona se vesszen kárba, mint a neve is mutatja, gabonabetakarítási verseny és így tovább. Miben különbözik ezektől a Méta ’90? Az első — és mindjárt igen lényeges — különbséget már a mozgalom címéből megsejthetjük. Az ott szereplő szám ugyanis az 1990-es évet jelöli, egyben pedig utalás a mozgalom időtartamára: 1986—1990. Tehát: a 8. ötéves terv időszakára... A Méta ’90 tehát ugyanezt az Időszakot öleli fel, ami feltételezi a szoros kapcsolatot. S ez valóban így is van. A Méta ’90 lényegét ugyanis így lehetne a legtömörebben megfogalmazni: a fiatalok minél szélesebb körben történő aktivizálása a 8. ötéves terv feladatainak megvalósítása érdekében. A „minél szélesebb körben“ minő'sítés pedig ezúttal távolról sem frázisként értendő, és nem is csupán mennyiséget fejez ki, hanem azt, hogy az említett célok és feladatok megvalósítása érdekében MINDEN FIATAL tehet valamit a maga posztján, akár Ipari vagy mezőgazdasági dolgozóról, akár értelmiségi munkakört betöltő fiatalról, akár tanulóról van szó. A lényeghez való jobb közelítés érdekében térjünk ki néhány mondattal azokra a feladatokra, amelyek megvalósításét a CSKP XVII. kongresszusa a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányaiként határozta meg a 8. ötéves terv időszakára, kilátással a 2000-ig terjedő időszakra. Eszerint gazdasági életünkben néhány kiemelt részterület fokozott fejlesztését tűztük ki elsődleges célul, éspedig: az elektronika, az automatizáció, a robotok, manipulátorok széles körű alkalmazása, a biotechnológia és az energetikai ipar fejlesztése. Valamennyi említett iparágban, — de természetesen más ágazatokban Is — jelentős a fiatal dolgozók, szakemberek részaránya. Ezt tudatosítva máris közelebb kerültünk a Méta ’90 lényegének megértéséhez: olyan erőt hivatott mobilizálni, amely döntő mértékben lendítheti előre egész népgazdaságunkat azon az úton, amelyet a kongresszusi határozatok jelöltek ki. Most már minőségileg is megvizsgálhatjuk, ml a különbség az eddigi Ifjúsági mozgalmak és a Méta ’90 között. Mindenekelőtt az, hogy az utóbbi nem kampányszerű, nem egyszeri és terminusokkal behatárolható és főleg: nem formális jellegű. Ezzel persze nem akarjuk kisebbíteni a korábban felsoroltak jelentőségét, csupán a különbséget kívánjuk érzékeltetni. Mert a Méta: a fiatalok kezdeményezésének, munkaaktivitásának MINDEN TERÜLETRE KITERJEDŐ kibontakoztatását kívánja elősegíteni egy ÖT ÉVRE TERJEDŐ időszakra; jelentősége éppen ezért haladja messze túl minden más eddigi Ifjúsági kezdeményezést. Már csak azért is, mert tulajdonképpen valamennyit magába foglalja: az újító- és feltalálómozgalom eredményei éppúgy beleférnek, mint a környezetvédő Az élet fája programsorozata, vagy a különböző jelszavak alatt meghirdetett mezőgazdasági terménybetakarltási versenyek. Emellett néhány olyan specifikus területről is szó van, amelyeket eddig társadalmi méretekben elszigetelt területekként kezeltünk, például a tanulmányaikat végző, vagy éppenséggel a néphadsereg kötelékében szolgálatukat teljesítő fiatalok eredményei és hozzáállása. A jelsző — Méta ’90 — őket is a minél jobb helytállásra szólítja fel.. . A felhívást ismertető sajtótájékoztatón külön szó esett a mozgalom eredményeinek értékeléséről. A SZISZ Központi Bizottságának képviselői hangsúlyozták: el kí vánják kerülni, hogy az eredmények összegzése — bármilyen részterületről, illetve Időszakról legyen szó — statisztikai kimutatások és különféle táblázatok tömkelegévé váljon. Csak igazat lehet adni azon véleményüknek, hogy semmi sem tudja jobban megölni egy kezdeményezés rugalmasságát, életrevalóságát, mint az eredmények — vagy inkább látszateredmények — sematikus, paptr-ízű értelmezése. Arról nem is beszélve, hogy a legkevésbé lehet ez a cél egy ilyen mozgalom értékelésénél, amelynek célja a fiatalos lendület, alkotót kezdeményezés és minél szélesebb körben való kibontakoztatása. A Méta ’90 pedig — mint az eddig elmondottakból teljesen nyilvánvaló — éppen ezt a célt kívánja szolgálni. Konkrét eredményekről ugyan még nem számolhatunk be, de a kezdeményezés jellege önmagában is ígéretes, olyannyira, hogy az eredményeket bízvást előlegezhetjük. Távolról sem csupán személyi optimizmusról van szó, hanem ennél sokkal többről, társadalmunk előrehaladásának, megerősödésének egy fontos tényezőjéről. Éppen ezért: kívánjunk a Méta ’90 mozgalomnak sok sikert és minél jobb eredményeket az elkövetkezendő öt év soránl Vass Gyula Társadalmi szervezeteink időszerű feladatairól BESZÉLGETTÜNK BENYÖ MÄTÉVAL, AZ SZSZK NEMZETI FRONTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRÁVAL — Titkár elviére, melyek most, nyolcadik ötéves tervidőszakunk első évében a Nemzeti Front szerveinek és szervezeteinek időszerű, legsürgetőbb feladatai, miután a CSKP XVII. kongressznsa olyan elismerően értékelte mnnkájuknt a XVI. pártkongresszus irányvonalának megvalósításában és az emberek szükségleteinek kielégítésében? — Elöljáróban hadd mondjam el, hogy a Nemzeti Front szervei a jelen időszakban felelősségteljesen tanulmányozzák az SZLKP kongresszusának és a CSKP XVII. kongresszusának határozatait, hogy ezeket saját feltételeikre lebontva maradéktalanul teljesíthessék. A fő hangsúlyt a politikai-szervező munka tökéletesítésére helyezzük, hogy a tagságunk körében kifejtett tömegpolitikai nevelés még hatékonyabb tevékenységben hozzon eredményeket. Alapvető és elsőrendű feladatunk a CSSZS7.K gazdasági és szociális fejlesztése fő irányai megvalósításának elősegítése. A ml kötelességünk is tagságunk felelősségtudatának elmélyítése a tudományos-műszaki haladás követelményeinek elsajátítása és a hatékonyság növelése iránt minden munkahelyen. Különösképpen pedig társadalmi szervezeteink tagjainak közéleti tevékenységével szeretnénk újabb sikereket elérni az új választási programok teljesítésében. Ügy, hogy ezek a helyi források jobb és gazdaságosabb kihasználásával segítsék elő az emberek jogos szükségleteinek és Igényeinek kielégítését, a mindennapos problémák megoldását és környezetük javítását. # Milyen lesz társadalmi szervezeteink nyári aktivitása, konkrétan milyen segítséget várhatnak tőlük mezőgazdasági üzemeink? — Hosszú évek számtalan példájával illusztrálhatnánk, hogyan siettek társadalmi szervezeteink — a SZISZ, a SZNSZ, a CSSZSZBSZ és még sorolhatnánk — a mezőgazdasági üzemek segítségére, ha az időjárás vagy egyéb körülmények miatt gyors és rugalmas munkára volt szükség. Ezzel kapcsolatbann szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei nem akarják helyettesíteni az egyes termelő üzemek küldetését, de ahol erre szükség van, ott őszintén és készségesen segítenek, hogy jő minőségben betakaríthassák a takarmányféléket, a legkisebb veszteséggel fedél alá kerüljön a gabona, ne menjen tönkre a gyümölcs vagy a zöldség. Mint már említettem, az időjárás határozza meg a legtöbbször, hogy hol és mikor kell a gyors segítség. Tehát a jő szervezés, a rugalmasság lesz a feltétele annak, hogy a társadalmi szervezetek mezőgazdasági „brigádjai“ meghozzák a várt eredményt. A földműves-szövetkezetek, élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek a már jól bevált kapcsolatokra, tapasztalatokra építenek, a védnökségi üzemek segítségére vagy a helybeli, illetve a járási társadalmi szervek Gazdag öt és szervezetek — bátran mondhatom, hogy hagyományosan jó — közreműködésére. Bátran kijelenthetem, hogy az idén sem iesz ez másképp. Külön figyelmet érdemel a fiatalok nyári aktivitása. Számtalan élelmtmiszer-ipari üzem fogadja be őket egy-egy hőnapra, és jő lenne, ha a termelőmunkáról, a fegyelemről és a munkaidő kihasználásáról alkotott elképzeléseikkel nem lenne ellentétes az, amit tapasztalnak. Ha azt érezhetnek, valóban szükség van rájuk, és eredményes munkát végezhetnek. • Ezen kívül mire szeretné még felhívni olvaséink figyelmét? — Az idén Is — és a következő években, mind fokozttabb mértékben — egy nagyon fontos, új feladat kerül munkánk előterébe: a környezetvédelem. Társadalmi szervezeteink tagjainak közéleti felelősségük tudatában kell óvni, védeni környezetünk, vizeink, földjeink, levegőnk, lakóterületeink tisztaságát. Ennek a feladatnak nincs idényjellege, ez állandó kötelesség. Azonban leginkább nyáron lehet tisztítani a falvakon, települéceken keresztülfolyó patakok, folyók vizét, Ilyenkor lehet parkosítani, cserjéket, fákat ültetni. Az új választási programok magukba foglalták ezeket a feladatokat Is, azonban egy-egy részmegoldás, új elképzelés — amely nem igényel befektetést, csupán összefogást és közös erővel elvégzett munkát — sokat lendíthet környezetünk javításán. Ezen kívül továbbra Is fontosnak tartjuk, hogy úgy, mint eddig, továbbra Is segítsenek társadalmi szervezeteink az óvodák, bölcsődék, napközi otthonok, nyugdíjasok gondozóházainak építésében. Számos község és kisváros fiataljainak sportolási lehetőségét teremtették meg például a sportpályák építésével. Sok iskolánk mellől hiányzik még a tornaterem: ezeket is fel kellene építeni, hogy egészségesebb életmódra nevelhessük gyermekeinket. Sorolhatnánk még, hol lenne szükség új klubhelyiségre, vagy a falu végi szeméttelepek felszámolására; a közművesítés — csatornahálózat, vízvezeték — hiányzó szakaszainak megépítésére. De ezek inkább hosszúlejáratú feladataink közé tartoznak. A fontossági sorrendet maga az élet, egy-egy szervezet adott körülményei — a község, a város követelményei és szükségletei — diktálják. Azt hiszem, éppen az eddigi eredmények jogosítanak fel arra, hogy meggyőződéssel mondjom: társadalmi szervezeteink mind a mezőgazdasági munkacsúcsokban, mind a többi időszerű feladat teljesítésében közéleti felelősségük teljes tudatában vállalják a reájuk eső részt és ott lesznek mindenütt, ahol szükség van rájuk. Köszönjük a tájékoztatást. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET esztendő (Folytatás az 1. oldalról) veknek megfelelően fejlesztették az ifjúság műveltségi szintjének további emelésére, valamint tudományos világnézetének formálására irányuló kommunista nevelés fejlesztéséhez szükséges kedvező feltételeket. Lényegesen csökkent a váltásban történő oktatás mértéke s fokozott figyelmet fordítottak a kisiskolák integrációjára. AZ ÜJ VÁLASZTÁSI PROGRAM Befejezésül arra kértem Jozef Mendel elvtársat, hogy röviden vázolja az új választási programot: — A 7. ötéves tervidőszakban elért eredmények kedvező feltételeket teremtettek járásunk további fejlesztéséhez. Jó úton haladunk, a társadalmi élet minden fontos szakaszán megfelelő lehetőségeket alakítottunk ki a további munkába. Eredményeink ellenére is tudatéban vagyunk annak, hogy sok problémát kell az új választási időszakban megoldanunk. Drágán és hosszú ideig építkezünk, sok a megkezdett, de be nem fejezett építkezés. E területen rendet kell teremtenünk. Szeretném kiemelni a mezőgazdaság fejlesztését, amelyre rendkívüli nagy gondot fordítunk a 8. Ötéves tervidőszakban. A mezőgazdasági termelést 1990-ig 10,5 százalékkal növeljük, ebből a növénytermesztést 9,3, az állattenyésztést pedig 11,3 százalékkal. Kiemelt feladat a vízgazdálkodási program megvalósítása, amely mindenekelőtt a talajvédelmet foglalja magába. Több mint 10 ezer hektáron kell befejezni az alagcsövezést, 5 ezer 077 hektárra kell bővíteni az öntözőhálózatot, mintegy 12 ezer hektárt kell termőbbé tenni. A szarvasmarha-állományt hétezerrel, ezen belül a tehénállományt 4 ezer 300 darabbal kell növelnünk, s el kell érnünk a 3 ezer 500 literes tehenenként! évi fejési átlagot. Az új választási programban a tervek csak a beruházási építkezés terén 8,4 milliárd koronát Irányoznak elő. Kiemelt feladatként kezeljük a lakásépítkezést, az egészség- és az iskolaügy, a szolgáltatások és a közlekedés fejlesztését. Mindent megteszünk feladataink teljesítése érdekében. Munkánkhoz erőt ad az a tudat, hogy minden cselekedetünkkel falvaink és városaink felvirágoztatását, s ezen keresztül járásunk valamenynyl lakosának boldog életét segítjük elő — mondotta befejezésül Mendel elvtárs. Illés Bertalan
