Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-21 / 25. szám
1986. június 21. SZABAD FÖLDMŰVES 3 Mihail Gorbacsov magyarországi látogatása Ä Magyar Szocialista Munkáspárt zóknak elmondta, hogy csakis gyor- Központi Bizottságának meghívására sított lépésekkel lehet elérni a kongjrtnius 8-án Rudapestre érkezett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. útjára elkísérte felesége, Raisza Maksziinovna Gorbacsova is. A minden formaságtól mentes fogadtatás után Kádár János, az MSZMP főtitkára és Mihail Gorbacsov megbeszélést folytatott. A két párt vezetői tájékoztatták egymást az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusa határozatának végrehajtásáról, véleményt cseréltek a magyar—szovjet együttműködés helyzetéről és további fejlesztéséről, a világpolitika, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és az SZKP közös célja országaik társadalmi-gazdasági és műszaki-tudományos fejlesztésének meggyorsítása, az emberek életkörülményeinek javítása, a szocialista demokrácia további tökéletesítése, a szocializmus lehetőségeinek és előnyeinek teljesebb kihasználása útján. Az MSZMP és az SZKP a béke és a jobb megértés, a közös cselekvés érdekében a jövőben is együttműködik a szociálisig és szociáldemokrata pártokkal, a demokratikus tömegmozgalmakkal, békemozgalmakkal, a társadalmi és nemzeti felszabadító erőkkel, minden áramlattal és szervezettel. amely felelősséget érez a népek békéjének és biztonságának ügyéért. Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélése, amely szívélyes légkörben, a pártjaikat, államaikat és népeiket összekötő barátság szellemében zajlott le, teljes egyetértést tükrözött minden érintett kérdésben. Magyarországi tartózkodásának második napján az SZKP KB főtitkára a Csepeli Gépgyárba látnaatott el. ahol Kádár János, az MSZMP főtitkára kíséretében megtekintett egyes részlegeket, majd barátsági gyűlésen vett részt a gyár dolgozóival. Kádár János rendkívül fontos po- Htikai eseménynek nevezte Mihail Gorbacsov látogatását. A nagygyűlésen az SZKP KB főtitkára is beszédet mondott, amelyben a csepeli dolgo-Jöjj és lásd!" Elő Időben, emberi emlékezetben mind távolabb kerül tőlünk az a rettenet, amely 45 évvel ezelőtt, 1941. június 22-én kezdődöttt. Ekkor ■ támadta meg a fasiszta Németország a hajnalt órákban, hadüzenet nélkül, az érvényes megnemtámadási szerződést megszegve a Szovjetuniót. Egyre kevesebb azoknak a száma, akiit saját életük és sorsuk példáján mesélhetik ennek a kornak igaz történetét, és egyre több azoké a nemzedékeké, amelyek a történelem egylk fejezeteként szemlélik. Hogy e kegyetlen támadás, a Szovjetunió történelmének legsúlyosabb, legtöbb áldozatot követelő háborúja — a Leningrádot és Moszkvát fenyegető ostrom, a szmolenszki csata, Ogyessza és Szevasztopol hősi védelme — korunkban is az önfeláldozás és a hazaszeretet élő példája legyen, a békében születettek tanulsága is maradjon, a Szovjetunióban nemcsak történészek feladata és gondja. A művészetek — az irodalom és a film — szinte nemzedékekként újrafogalmazta, személyes élménnyé emelte ennek a' gyötrelmesen nehéz és emberi magatartást próbáló időszaknak máig érvényes üzenetéi. Az Ifjú Gárda, az Egy igaz ember, az Emberi sors és a Szállnak a darvak a maguk nyelvén és sajátos módján ugyanarról szólnak. Mögöttük vonul a történelem júldalmas és győzelmes króninikája. Az első vereség, amelifet a Vörös Hadsereg a moszkvai csatában mért a fasiszta seregekre: a sztálingrádi csata, amely elindította az ellenoffenzívát, így hozva gyökeres fordulatot az egész második világháború menetébe. A szovjet munkások, parasztok, tudósok és mérnökök, az egész hátország fáradhatatlan munkával megteremtette a háborúban bekövetkezett ■fordulat anyagi feltételen. És a Vörös Hadsereg megkezdhette a hitleri hordák kiűzését az ország területéről. A H'tler-ellenes koalíció megszilárdult. a vezető hatalmak, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagyresszusok által kitűzött célokat. A szocialista közösség országainak együttmüködéséről szólva az építésben szerzett tapasztalatok cseréjének fontosságára hívta fel a figyelmet. Beszédében kitért a csernobili baleset tanulságaira és kijelentette: mindent meg fognak tenni azért, hogy a jövőben megelőzzék a hasonló baleseteket. Ezzel összefüggésben szólott a nukleáris biztonságról, a békés atom feltételeinek nemzetközi fórumon való megteremtéséről. Az alomkísérletek egyoldalú moratóriumát elemezve kijelentette: „Nehéz és bonyolult időket élünk. Teljes meggyőződéssel mondom azonban, hogy ez emberiség képes nemcsak fennmaradni, hanem megtanulni emberhez méltóan, vagyis a béke és a szabadság feltételei között is élni. Ezért'/azonban küzdeni kell, állhatatosan és közösen. Nemcsak a bűbe* rás veszély ellen, hanem az áMam-ik nemzetközi együttműködésének elmélyítéséért, bolvgónk és a világűr békés kihasználásáért is.“ Raisza Gorbacsova külön programja során budapesti lakótelepre látogatott el, majd Kecskemét városával és Szentendre nevezetességeivel ismerkedett. A neves vendégek látogatását, valamint a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését élénk nemzetközi érdeklődés kísérte. Több mint 400 külföldi és magyarországi újságírót akkreditáltak ebből az alkalomból, akik a Hilton szállóban működő sajtóközpontban dolgozhattak, és nemzetközi sajtóértekezleteken gyüjthettek információkat. Fotóriporterek hada kísérte sétái, látogatásai során mind Mihail Gorbacsovot, mind feleségét, akik közvetlen nyilatkozatokban, kötetlen^ beszélgetésekben számoltak be magyarországi benyomásaikról. A Mihail Gorbacsov vezette szovjet küldöttség június 11-én. a Varsói Szerződés PTT ülésének befejezése után utazott el Budapestről, köszönetét mondva az őszinte baráti vendéglátásért.-Britannia megegyeztek a háború alatti és utáni együttműködésben. A Szoofetuniótói óriási áldozatokat követelt a fasizmus legyőzése. Húszmillió szovjet állampolgár veszítette életét a frontokon és a hátországban, 1710 város, több mint 70 ezer falu, 31 ezer 850 Ipari létesítmény, 98 ezer kolhoz, 65 ezer kilométernyi vasútvonal semmisült meg, iskolákat, múzeumokat, könyvtárakat,kórházakat romboltak szél és fosztottak ki. A megsemmisített és elrabolt javak értékét 679 milliárd rubelra becsülik. További 1900 mtlliárd rubel kár számozott abból. hogy óriási anyagi eszközöket kellett fordítani a hadviselésre, és szinte felbecsülhetetlen volt a terméskiesés az ellenség által Ideiglenesen megszállt területeken, a négy éven át tartó háború idején. Mennyi erőfeszítés, milyen anyagi befektetés kellett ahhoz, hogy ennyi város és falu, gyár és kolhoz, múzeum és könyvtár, iskola és vasút újjáépüljön. Mennyi lemondás és milyen optimizmus, mekkora bizalom, Jövőnek szánt üzenet. Közben húszmillió áldozat veszteségével a szivében dolgozott és élt minden család. Apák és fiúk, férjek és testvérek hiánya emelte mindenütt az országban az emlékműveket, amelynek lábánál örök láng ég, és sosem hervad, cl a friss virág, velük él az emlékezet. Számtalan film készült már a nagy honvédő háborúról, de talán egyik sem olyan megrázó, mint Elem Klimov „föjf és lásdi" című filmje. Arról az Időszakról szól, amikor a fasiszta német csapatok megrohanták az országot, elfoglalták a nyugati területeket és szörnyű kínoknak vetették alá a polgári lakosságot. Rekviem ez a második világháborúban elpusztított több mint hatszáz belorusz faluért. Most, ezen az évfordulón a rendező szavaival ajánlom megtekintését elsősorban azoknak a fiataloknak, akiknek az életét megkíméltük a szenvedések és fájdalmak legkegyetlenebb fajtáitól: „Meg kell mutatni, figyelmeztetésül, ml a fasizmus. Jöjj és lásd, hogy az emberi lelkiismeretet ne borítsa a feledés homálya, hogy mindez ne ismétlődhessen meg még egyszer.“ H. Mészáros Erzsébet Leszerelési indítványok a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén ■ 1Я88. június 10—11-én Budapesten ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé e tagországok államfőinek, főtitkárainak, külügyminisztereinek és nemzetvédelmi minisztereinek részvételével. Hazánkból Gusláv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Fubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSSZSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP kB titkára, MiloS Jakes, a CSKP KB Elnökségének tagja, a CSKP KB titkára, Bohuslav Chüoupek, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK külügyminisztere, Milán Václavík, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK nemzetvédelmi minisztere vett részt az ülésen. Tizenhét évvel ezelőtt, 1989. március 17-én már tartottak egy ülést Budapesten, amelyen felhívást intéztek Európa államaihoz. Ez a felhívás indította el azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen 1975-ben aláírhatta 35 ország a helsinki Záróokmányt. A Varsói Szerződés tavalyi szófiai nyilatkozata a helsinki folyamat fenntartásáért szállt sikra és átfogó békeprogramot adott, meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket a szocialista közösség a legfontosabbaknak tart. A mostani budapesti ülés két fontos dokumentum elfogadásával ért véget. A tanácskozásról kiadott közleményben az ülés résztvevői határozottan sikraszállnak a különböző társadalmi rendszerű államok közötti politikai párboszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Készek a legszélesebb körű együttműködésre a leszerelés érdekében, elsősorban a nukleáris kísérletek beszüntetését illetően, a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták kölcsönös alapon történő teljes felszámolására az európai térségben, konkrét megállapodá* sok elérésére a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon, a vegyi fegyverek előállításának betiltására és megsemmisítésére. Л fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökken lésére,«, a hatékony ellenőrzés megvalósítására valamennyi leszerelési területen. A Varsói Szerződés tagállamai síkraszállnak földrészünk II. világháború utáni határainak sérthetetlcnst« géért és hangsúlyozzák, hogy a revansizmus bátorítása, a revansista erők működése ellentétes az európai enyhülés, biztonság és együttműködés érdekeivel, a helsinki Záróokmány szellemével és betűjével. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára A Varsói Szerződés tagállamai, népeik és az emberiség előtt Európa es az egész világbékéjéért viselt felelősségük tudatában, a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben határozott kedvező fordulatra törekedve, úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inliább, mint bármikor, a fegyverkezési verseny beszüntetésre, a tényleges leszerelésre történő áttérésre, a háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intézkedésekre van szükség. Támogatják azt a programo't, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyvereknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a huszadik század végéig történő teljes és álfogó megsemmisítésére. Meggyőződésük, hogy a nukleáris kísérletek beszüntetése, a nukleáris leszerelés megvalósítása és a fegyverkezési hajsza világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, a vegyi fegyverek betiltása és megsemmisítése, valamint más leszerelési Intézkedések biztonságosabb világot teremtenének Európa és a földkerekség népei számáfa. » A Varsói Szerződés tagállamai mindezekből kiindulva, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó program jelentős kiegészítéseként a következő javaslatokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. E javaslatok ugyanakkor önálló jellegűek és megvalósításuk lényegesen csökkentené a háborús veszélyt Európában. I. „A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérö légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában fokozatosan, egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehatjani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést javasolnak oly módon.. hogy egy-két év alatt a szembenálló katonai-politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérö légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a 90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő légiereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 százalékkal csökkenne. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. Ily módon az Európában egymással szembenálló fegyveres erők létszáma több mipt egymillió fővel csökkenne. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzeti területeken tárolni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai. eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani, ezeknek a gazdasági és társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna ez európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcászati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén levő csapataik összpontosításának mérsékléséről. Ugyanebből a célból olyan kiegészítő intézkedéseket is kidolgoznának, és végrehajtanának, amelyek erősítenék a Varsói Szerződés és a NATO országainak, valamint a többi európai államnak azt a meggyőződését. hogy nem Indítanak ellenük váratlan támadó hadműveletet. Elősegítené a bizklom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan Intézkedések végrehajtása, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos, mérséklése, s a tagállamaik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg. nemzeti technikai eszközok és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést'is. A javaslat az, hogy szervezzék meg a csökkentési folyamat ellenőrzését szolgáló Intézkedésekkel együtt a csökkentés után fennmaradó csapatok katonai tevékenységének megfigyelését. Á felek megfelelő formákat alkalmaznának a kölcsönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló Intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoznának létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekejt más, semleges és el nem kötelezett, európai államok képviselőinek részvételével. IV. 'Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európai bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési konferencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul Intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehetségesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is. hogy további európai államok bevonásával — a tárgyalási felhatalmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kereteit. Kinyilvánítva azon készségüket, hogy -valamennyi lehetséges csatornát és fórumot felhasználnak a katonai szembenállás szintjének kölcsönös csökkentésére összeurópai méretekben, egyidejűleg megerősíti érdekeltségüket a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésében, és ismételten sikraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának befejezéséért. V. A katonai-politikai csoportosulások, illetve az egyes államok tényleges szándékainak mérlegelése szempontjából nem kevésbé fontos a katonai doktrínák kérdése. El kell oszlatni az évek során felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, behatóan meg kell ' ismerni egymás gondjait о kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jellegüeknek kell lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes felelősséggel kijelentik, hogy soha semmilyen körülmények között, egyetlen euróDai vagy a világ más térségében lévő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket nem éri agresszió. Előterjesztett javaslataik a katonai fenyegetés felszámolását, a szilárd és biztonságos világ megteremtését célzó következetes politikájukból, katonai doktrínájuk védelmi jellegéből fakadnak, amely a fegyveres erők lehető legalacsonyabb szinten való fenntartását. a katonai potenciáloknak a védelemhez elengedhetetlenül szükséges szintre csökkentését feltételezi. A Varsói Szerződés tagállamai, ugyanezen békés szándékoktól vezé- . reive tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagállamat Is. E- zért nem lehet akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. ♦ + ♦ A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos megvitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi európai állam által előterjesztett más, ezzel kapcsolatos javaslatokat Is. A felhívást a tanácskozáson részt vett küldöttségek vezetői írták alá.
