Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-08 / 6. szám
1986.február 8. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 Evekkel ezelőtt, a társítások időszakában, három falu határának — Cél ovce, Hrušov, Ipolynyék (Vinica) — összevonásával Jött létre az ipolynyéki Béke Egységes Földműves-szövetkezet. Az utébbi évek eredményei azt igazolták, hogy a szövetkezet vezetősége helyesen cselekedett, amikor a társítás mellett döntött. A nagyobb terület lehetővé tette a gazdaság termelési szerkezetének ésszerű kialakítását, a technológia! folyamatok korszerűsítését, vagyis a nagyüzemi termelés bevezetését. A négyezer-száz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet olyan színvonalat éjt el, hogy a termelési és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítése nem okoz különösebb gondot. Ez azért volt lehetséges, mert a szövetkezet vezetősége a gazdaság sajátos természeti és közgazdasági adottságaihoz igazodva szorgalmazta e pártirányelvek megvalósítását. Továbbá azért, mert az Irányítás a dolgozók kezdeményezésének felkarolására összpontosult. Ennek következtében a tagság a kezdett nehézségeket leküzdötte, s megvalósította a nagyüzemi termelést. Ä szövetkezet az évek során fokozatosan fejlődött, gazdagodott, s ma már a legnagyobb és legeredményesebben gazdálkodó szövetkezetek között emlegetik a Nagykürtöst (Veľký Krtfg) járásban, Azt, hogy valóban a legjobbak közé tartozik, sok minden bizonyítja. Például az, hogy a szövetkezeti tagság nemcsak az elmúlt év tervfeladatait, hanem a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott tervmutatókat is teljesítette. Lássuk, mit mutat a gazdasági mérleg? Zsigmond Imre, a szövetkezet üzemgazdásza az eredményeket röviden és tömören a következőképpen vázolta: — Gazdasági eredményeinkre tekintve tavaly a 7. ötéves tervidőszak legsikeresebb évét zártuk. Szövetkezetünk a több mint hetvenmillió koronában meghatározott bruttó mezőgazdasági termelési tervét, valamint a kilencvenmilKó koronában meghatározott árutermelési tervét túlteljesítette. Ennek következtében gazdaságunk hat és fél millió korona tiszta Jövedelemhez Jutott. Az egy dolgozóra számftott munkatermelékenység meghaladta a 121 ezer koronát. — Utalni szeretnék arra, hogy mi Itt a hegyaljai körzetben nem rendelkezünk a legelőnyösebb adottságokkal — vette át a szót Juraj Greňo szövetkezeti elnök. — Hegyes, dombos a területünk, ami jelentősen meghatározza gazdálkodásunk irányát és módját. A természeti és éghajlati adottságokból kiindulva fokozott figyelmet szenteltünk a termelés szakosításának, korszerűsítésének, az új technológiai módszerek bevezetésének. Mindkét szakágazatban igyekeztünk meghonosítani a termelés nagyüzemi módszereit, hogy minél kevesebb munkaráfordítással tudjunk eredményeket felmutatni. Bátran mondhatjuk, hogy növénytermesztőink és állattenyésztőink szép eredményeket értek el. Hogy gazdaságunkat az elsők között emlegetik a járásban, az nem a véletlen müve, hanem a szövetkezeti tagság helytállásának és szorgalmának a gyümölcse. Csak egy példát említek a sok közül: gabonából tavaly több mint hattonnás hektárhozamot értünk el. Ennek következtében gabonafélékből összesen ezerötszázharminc tonnával termeltünk többet a tervezettnél, és gabonaértékesítés! tervünket 34,1 százalékkal túlteljesítettük. Ezzel az eredménnyel a Közép-szlovákiai kerületben az első helyre kerültünk. A gabonatermesztésben elért kiváló eredményekért szövetkezetünknek az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elismerő oklevelet adományozott. A jövőben a gabonafélék hozamait nem növelni, inkább stabilizálni szeretnénk. Tapasztalataink birtokában olyan gabonafajtákat termesztünk, amelyek termőhelyi adottságainknak a legjobban megfelelnek. A gabonafélék, de egyéb növények termesztésében is a legnagyobb tartalékot a magágy szakszerű előkészítésében, a helyes agrotechnikában, a technológiai fegyelem betartásában és a munkák időbeni elvégzésében látjuk. A jelen időszakban gépjavítóink a meghibásodott gépek és szállító eszközök javítását végzik, s felkészülten várjuk a tavasz érkezését. — Rét- és legelőgazdálkodásra szakosított szövetkezetünkben nagy jelentőséget tulajdonítottunk a takarmánynövények termesztésének, a rétek és legelők célszerű kihasználásának — folytatta a beszélgetést Zsigmond Imre. — Összehasonlításként ide kívánkozik néhány adat. Takarmánytermesztési tervünket tíz százalékkal túlteljesítettük: szénából 2 ezer 828 tonna, szenázsból 4 ezer 997 tonna, szilázsból pedig 10 ezer 619 tonna jó minőségű takarmányt készítettünk, minden esetben túlteljesítve a tervelőirányzatot. A kiváló hektárhozamok lehetővé tették, hogy az állatok részére megfelelő mennyiségű takarmányt biztosítsunk, sőt, bizonyos mennyiséget tartalékoltunk is. így akkor sem érhet bennünket meglepetés, ha a szokottnál későbben érkezik a tavasz. Arra is ügyeltünk, hogy a takarmánykészlet választékos, jő minőségű legyen, ezáltal e tejtermelésben is jó eredményeket érjünk el. Vagyis a növénytermesztés és az állattenyésztés összehangolásával feladatainkat teljesítettük. t — Az állattenyésztés szakaszán a dolgozók igyekezetét és jó munkáját számos tény bizonyítja — vette át a szót az állattenyésztési ágazatvezető —, hogy eladási terveinket tejből, húsból, tojásból egyaránt teljesítettük. A tejtermelést az 1984-es évhez viszonyítva tavaly tehenenkénti évi átlagban háromszáz literrel növeltük. Tejeladási tervünket 3,1 százalékkal túlteljesítettük. A közellátásnak százkilencven tonna marhahúst, hétszáztizenöt tonna baromfihúst, huszonnégymillió darab tojást, valamint hárommillió liter tejet adtunk. Figyelmet érdemel az is, hogy az állattenyésztési dolgozók igyekeztek betartani az előírt normákat, ezáltal a minőségi és a gazdasági mutatókban is lényeges javulás észlelhető. Az eladott tej hetvenöt százaléka került első osztályba. Egy liter tej termeléséhez huszonhét dekagramm abraktakarmányt használtunk fel; ugyanakkor a baromjjjtenyésztők is ésszerűen bántak az abrakkal. Az egy darab tojásra számolt abrakfogyasztás elérte a százötvennégy dekagrammot, az egy kilogramm baromfihús előállítására pedig 2,60 kilót. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a Béke Efsz vezetői és dolgozói reális célokat tűzhetnek ki a 8. ötéves tervidőszakra a tej-, a tojás- és a hústermelés színvonalának emelése, minőségi javítása érdekében. Továbbra is a gazdaságos termelés lesz a mérvadó, hiszen eddig is egy liter tejen 1,15 korona nyereségük volt. Tapasztalatból tudják, hogy eredményeiket továbbra is számos tényező befolyásolhatja. A jó eredmények elérésében sokat jelent az anyagi ösztönzés, amit egyre szélesebb körben és különböző formában alkalmaznak. A szövetkezet néhány vezető dolgozójával folytatott beszélgetés során azt is megtudtam, hQgy a vezetőség a bevételt beruházásokra, termelésfejlesztésre, valamint a dolgozók élet- és munkahelyi körülményeinek szüntelen javítására fordítja. Mivel a községek lakosságának többsége mezőgazdasági dolgozó, a vezetőség igyekezett olyan munkahelyi körülményeket teremteni, hogy a dolgozók Jól érezzék magukat falujukban és a munkahelyen. Például az állattenyésztési szakágazatban nem minden esetben az új épületek beruházási keretének meghatározására (felhasználására) várakoztak, hanem szinte saját erőbő] felújították és korszerűsítették a gazdasági épületeket, szakosították az állattenyésztést, a telepeken utakat, szociális helyiségeket építettek. Alig pár év leforgása alatt befejezték a gazdaság komplex gépesítését. A kedvező kereseti lehetőség, a különféle Juttatások és támogatások a munkaerő stabilizálásához vezettek. — Az ipolynyéki szövetkezet taglétszáma 952 fő, s negyven év a dolgozók átlag életkora — tájékoztatott Michal Lekfr mérnök, személyzeti osztályvezető. — A szövetkezetben sok fiatal dolgozik. Nálunk, aki szeret dolgozni, a keresetével elégedett lehet. Szeretjük és becsüljük a fiatalokat, ahol csak tehetjük, a segítségükre vagyunk, számos előnyben részesítjük őket, tanulhatnak, szakképesítést szerezhetnek, építkezhetnek. A fiatalokról való gondoskodás egyik időszerű formája a lakásépítés. A tagok részére stabilizációs kölcsönöket adunk, támogatjuk az egyéni' lakásépítőket, hogy a hozzánk érkező fiatalok minél előbb saját otthonba költözhessenek. A szociális program keretében gondoskodunk a dolgozók üdültetéséről, gyógykezelésükről, étkeztetésükről, egészségükről. Lehet, hogy dicsekvésként hangzik, de meg kell említeni azt is, hogy szövetkezetünk nagyban hozzájárul a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez. Konkrétan: az új óvoda építéséhez szövetkezetünk kétmillió 600 ezer koronával járult hozzá. Ezenkívül egyéb létesítmények építését anyagilag támogatta a szövetkezet. A Béke Egységes Földműves-szövetkezet tagsága felkészülten lépett az új gazdasági évbe. Olyan tervvel, amely összhangban van az állami tervvel, illetve a társadalmi igényekkel. A kedvező eredményekkel zárult esztendő újabb lendületet ad a fejlődéshez. A következetesebb irányító-, vezető és ellenőrző munka megoldja e még előforduló problémákat, s a szövetkezet dolgozói minden bizonnyal valóra váltják a 8. ötéves tervidőszak első évének feladatait NAGY TERÉZ A szövetkezet állattenyésztésében a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését helyezték előtérbe A felvételt Stefan KrajCovič készítette Hagyományokra alapozott korszerűsítés Ma a Prešov! Járásban a juhállomány meghaladja a 31 ezer 200 darabot. A Járás állattenyésztésében a juhászainak hovatovább rangja, becsülete van. Más ágazatokhoz viszonyítva a 7. ötéves tervidőszakban éppen itt volt a leggyorsabb fejlődés. A jó piac ée a jövedelmezőség reményében 7 ezer darabbal növelték a juhállományt, s így szlovákiai méretben a legnagyobb juhtenyésztő járások közé kerültek. A juhtenyésztést ideáltsabb környezetbe aligha lehetne telepíteni, mint azt a Lipanyi Állami Gazdaságban tették. A juhászati telepeket nagy kiterjedésű rétek övezik. Persze, így van ez másutt is, járásszerte a legtöbb gazdaságban. A juhok elhelyezése — féként a favázas hodályok építésével — ma már 50 százalékban korszerű. • Vajon lgaz-e a jó piac és a jövedelmezőségbe vetett hit? — Gazdaságunkban jelenleg 4 ezer 800 juhot tartunk — mondotta Anna Timfiová ágazatvezeté. — A legnagyobb állatállománnyal rendelkezünk a járásban. Ezzel az állománnyal — minek szé pítsük a dolgot — tavaly nem nagy nyereséget értünk el. Enélkíll pedig szóra sem érdemes. Éppen Jiogy nem fizettünk rá erre a tevékenységre. Ezek után a piaci lehetőségekről esett szó. Tejesbárányból a gazdaság nem sokat értékesített, megítélésük szerint jövedelmezőbb a hizlalás. De ej£>en is van különbség, mivel a hím bárányok hizlalása a kifizetődőbb. Egyébként több exportáló ország is csak ezt Igényli. A jerkék többsége további tenyésztésre kerül, ezekből válogatják ki a saját állomány fejlesztésére és az eladásra szánt állatokat. A beszélgetésből kiderül, hogy az exporttermelés és a tenyészállatok nevelése nem ráfizetéses. Ml tehát a gond? — Sok gonddal kellett megbirkóznunk, bár a juhtenyésztés az elmúlt években, nem volt veszteséges. Hogy nem hozta meg a kívánt nyereséget az ágazat, az összefügg a szakemberkérdéssel, a szaporulattal, a takarmányozással, de több más kérdéssel is. Ettől függetlenül a juhtenyésztésnek létjogosultsága van. A természetes gyepterületeink jók, de a juhokkal hasznosítani tudjuk az alkalmi legelőket és a növénytermesztés melléktermékeit is. Vegyük tehát sorra az egyes problémákat. A vérbeli juhászok, sajnos, kiöregedtek. Nincs elég olyan juhász, aki a szé szigorú értelmében szakember. 9 Azt mondják, a Juhászok jól keresnek.,. — Ez így Igaz, de mégsem vonzó a szakma, mert nincs szabadszorabat, vasárnap és ünnepnap. Nincs szabadidő arra, hagy a juhász más mezőgazdasági munkáshoz hasonlóan a háztájiban jelentős mellékjövedelemre tegyen szert. A nagyobb fizetés tehát egyáltalán nem vonzó. ф Van-e megoldás? — A Juhtenyésztés fejlesztésére rövid távú és távlati komplex tervet dolgoztunk ki. Az eddigi eredmények j igazolták, hogy jövedelmezővé lehet I tenni a juhászatot. Az idén beveze- i tünk egy új módszert, a több műszakos munkaidőt. A telepeken a létszámot úgy határozzuk meg, hogy a ju, hászok váltsák egymást, sőt, osztott műszakban dolgozzanak. Megszűnik tehát az a gyakorlat, miszerint egy-egy nyájra egy juhász jut. így, mint minden dolgozónak, a juhásznak Is lesz szabadideje. Most már csupán az a lényeg, hogy mindenki, aki a juhászaiban dolgozik, értse a munkáját és lelkiismeretesen lássa el feladatát. Az osztott műszak, ügy tűnik, valóban megoldja a feszítő gondok egy részét. De ettől még nem lesz több a birka, vagy jövedelmezőbb az ágazat. Kiderült azonban, a gazdaságban egyéb vonatkozásban is akadnak újítások. Szakítottak például azzal a régi hagyománnyal, hogy a juhokat — Ez így Igaz. Ahhoz, hogy a tartás, takarmányozás, vagyis a kedvező tartást feltételek megteremtése megtérüljön, sőt, nyereséget hozzon, növelnünk kell az anyák termelékenységét. Ehhez szükséges, hogy növekedjék a szaporulat Is. Ez pedig az inkerellések növekedésével érhető el. Számításaink szerint az anyánként! ellési átlag elérheti az 1,7—1,9 darabot. így valóban elérhető a 15—20 százalékos nyereség. Természetesen ezért még sokat kell dolgozni... A juhászainak nagy múltja, útkereső jelene és biztos jövője van. Pár éve még az volt a legnagyobb gond, hogy a járás adottságához mérten á megfelelő nagyságú állomány meglegyen. Aztán a szaporulat növelése jelentkezett fő feladatként. Ma már, mint azt a Lipanyi Állami Gazdaságban is teszik, a fejlesztés komplex megoldásokat Igényel. Szeretnénk őszintén remélni, hogy a gazdaság állattenyésztőinek munkájában történt előrehaladás a továbbiakban is ösztönzően hat az ágazat fellendítésére. ILLÉS BERTALAN ) A legsikeresebb év ősszel fedeztették, s ezek, tavaszra bárányoztak. — Az őszi fedeztetés hajdan az állatnak a természethez való Igazodását jelentette, döntően azért, mert a bárányozás idején volt elegendő takarmány, legelő. Ma ez nem gond. A’ juhászok naponta kikeresik az ivarzó egyedeket, a falkásítás is ennek megfelelően történik. Ez a folyamatos termelést és értékesítést teszi lehetővé. Korszerűsítjük a legeltetést A téli időszakban a Juhok megfelelő elszállásolása éppen olyan fontos, mint a jó takar mányozás Fotó: Štefan Krajíovlö s. A jobb gyepterületeken a juhokrá íem juhászok, hanem villanypászto■ok fognak vigyázni. Gondoskodunk írről is, hogy a legelőkön ivóvíz le;yen. Fokozott gondot fordítunk a srkék gondozására. • Це ettől még mindig nem lesz övedelmezőbb a juhtenyésztés ■ — A takarmányalap biztosításával járhuzamosan nagy gondot fordítunk i tenyészmunka javítására. A tenyészillomány minőségének javítása melett legfőbb célunk a szaporodókéjesség fokozása. Mindez arra irályul, hogy teljes értékű törzsállonányt alakítsunk ki, biztosítva az állomány kiváló genetikai tulajdonságait. A Járásban elsőknek kezdtük el j cigája fajtát .keresztezni a keletfríz fajtával. Az elért eredményekről van mit dicsekednünk. Tavaly 100 anyától 111 bárányt neveltünk fel, és az évi sajttermelésben anyánként 3—< i kilóval túlléptük a járási átlagot A, gyapjútermelésben is javulást értünk el, de ez nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Akad bőven probléma. El kell mondanom azt is, hogy hozzáláttunk a szálláshelyek korszerűsítéséhez és a gépi fejés folyamatos bevezetéséhez. Mi nemcsak beszélünk a korszerűsítésről, a tudományos-műszaki ismeretek bevezetéséről, tyjnem a gyakorlatban Is cselekszünk. # Ügy tudom, hogy mint minden ágazatban, a juhtenyésztésben is bevezették a számítógépes irányítást
