Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

Ha hihetünk géknek, akkor el az ókori re­„______ kell fogadnunk, hogy a sző­lő rendszeres metszésének szükségességét Szilenosz fedez­te fel. Dionüszosznak, a bor és a vidámság istenének nevelője ugyanis megfigyelte, hogy a­­zok a tőkék, amelyeket meg­rágott a szamara, sokkal szebb és több fürtöt teremnek. Nos, valami hasonló történ­hetett a gyümölcsfák esetében is, hiszen a fák sok-sok éven át vadon és ápolatlanul nőttek s úgy kínálták gyümölcseiket. Az ember feltehetően valami­kor a tizesegyedik-tizenkette­­dik században tanult meg olta­ni s ekkor kezdte alakítgatni is a kinevelt-eltelepített csemeté­ket. Ekkor az egy helyre tele­pített fákat már körül is kerí­tették s lényegében kialakul­tak az első telepített gyümöl­csösök. Ebben az időben a ma­gas és a félmagas törzs-, illet­ve koronafsrma volt „divatos“, ezek alatt ugyanis jól elfértek a talajművelésre használt igás állatok. Mert az ember már ak­kor arra törekedett, hogy a fák alatt is kihasználja a nagy nehezen meghódított termőföl­det. A magasmíívelés természete­sen sok fáradsággal járt. Ké­sőbb — pontosabban a tizen­hatodik-tizennyolcadik század­ban — Kínában, Japánban, Ko­reában, Amerikában és Orosz­országban is egyre csökkentet­ték a törzsmagasságot, egészen 80—120 cm re. Kcmmer a gyümölcsfák rend­szeres metszésének kezdetét a XVII. századra teszi. Ez lénye­gében egybeesik a gyöngébb növekedésű alanyok alkalma­zásának kezdetével, illetve a két dimenziós faalakok elter­jedésével. Mint Kemmer mond­ja, ezeknek a fáknak tulajdon­képpen csak hosszúságuk meg magasságuk volt, vagyis amo­lyan, a sor síkjában kiterített faalakokrél volt szú. Ugyancsak Kemmer irta 1941-ben: ha be­legondolunk, hogy a metszés Ahogy csökkent a korona nagysága, úgy nőtt az ültetvény besűrítésének lehetősége alapelveit olyan korban dol­gozták ki, amikor még sem morfológiai, sem pedig fizioló­giai Ismeretekkel nem rendel­kezett az emberiség, akkor az ésszerű gyümölcstermesztés be­vezetését olyan teljesítménynek kell tekintenünk, amely bár­mely természettudományi fel­fedezéssel egyenrangú. Bonche-Thomas szerint a kor francia előkelőeégei a házuk mellett mértani pontossággal kialakított díszkerteket létesí­tettek. A díszként szolgáló vi­rágos kert mellett megjelentek az ugyancsak dísznek telepí­tett gyümölcsösök. A szegé­nyebb réteg igyekezett utánoz­ni a gazdagokat s ez eredmé­nyezte, hogy idővel a kimon­dottan árutermeléei céllal tele­pítők sem tudtak szabadulni a hagyományoktól. Az alakfák, illetve a termőre metszés kor­szakának vezéralakjai а XVII. században főleg franciák vol­tak. A századfordulón a szakem­berek visszatértek a magastör­Az anyarozs származéka csökkenti az időskori fáradékonyságot A tömlósgombák osztályába tartozó ás a pázsitfűféléknek, lóképp a rozsnak a kalászában élősködő anyarozs (Claviceps purpurea) egyik származéka valószínűleg alkalmas rá hogy csökkentse az Időskori testi és szellemi fáradékonyságot. Ezt a növényi kártevőt, amely már a középkorban is tömeges mér­gezést okozott, a gyógyításban eddig is hasznosították (pél­dául migrén ellen). Egyik származéka, a hidergin, amellyel hatékonyan kezelik az időskorúak idegi megbetegedéseit, az újabb kutatások szerint enyhíti késlelteti az egyébként egész­séges ídőskorúaknak a korukkal járó szellemi leépülését en­nek tüneteit. Két bázeli gyógyszerkutató száz egészséges nyugdíjason há­rom éven át próbálta- ki ezt a szert. A csoport egyik fele hidergin tablettákat, a másik fele hatóanyag nélküli cukor­­tablettákat, vagyis placebót kapott. A gyógyszert szedő csoport tagjai különösen az öregkorban elsőként csökkenő gyors al­kalmazkodás képességében tettek túl a placebót szedőkön, de testi panaszuk, például magas vérnyomásuk is kevesebbüknek akadt. A kísérletet kettős vakprőbával végezték, vagyis maguk fi kezelőorvosok sem tudták, hogy páciensük hidergint vagy placebót kapott-e. A hlderginnek hasonlóan jó hatását észlelték időskorú pat­kányokkal végzett kísérleteikben nyugat-berlini ideggyógyszer­­kutatők. Hidergin hatására a matuzsálemi korú rágcsálók si­keresebben mutatták be cirkuszi mutatványaikat, mint azok a patkányok, amelyekkel nem etették ezt a szert. zsű, Illetve a természeteshez közelebb álló fa- és korona­alakokhoz. Merő gazdasági in­dokok vezérelték őket. Sok vi­ta folyt arról, a korona egyen­súlya szempontjából el távolit­­haté-e a sudár vagy feltétlenül meg kell azt hagyni. £s persze új hnllámok is jelentkeztek. Veyert már ekkor irányított hajtásneve'ést (lekötözést) ja­vasolt metszés helyett, Ferra­­gutti pedig a terraőíves faala­kok mellett kardoskodott. Az utóbbi amolyan lánchíd volt a Brauner féle földvillamoesági elmélettel meg a gravimaafiz­­mussal magyarázható sövény­alakzatok bevezetéséhez. Ebből jött létre a szélessoros termő­karos orsó, a Bouché-Thomas, a Hechinger-, illettve a Del­­bard-féle, továbbá az olasz palmetta sövény stb. £s Iám, máris a hetvenes évek elején járunk. Persze, ah­hoz, hogy ide eljussunk, kellett néhány igazán tehetséges és kezdeményezni merő gyümöl­csész, no meg még több egy­szerű, a szépért és a jóért lel­kesedő ember. Az utóbbiak el­lesték a kastélyok körül meg a papi kertekben folyó munka fortélyait a otthon n éppen rendelkezésükre álló alanyok­kal és fajtákkal megpróbáltak hasonló csodákat művelni. Bi­zony vajmi kevés sikerrel, hi­szen a vad alanyra oltott ne-' mes fajtákat tulajdonképpen egyszerűen lehetetlen kordon* ra kényszeríteni. Minél többet és erősebben vágjuk-metezük, annál Inkább csak nő és nem' terem. Ebben az Időben vált ismertté a gyűrűmés, a huzal­lal való elszorítás (drótozás), a gyökéresonkftás és a törzs, illetve a la kérgének hosszanti bevagdalása. A gyakran drasz­tikus beavatkozások a termő­­rekényszerítés eszközeként vál­tak közismertté. A típusalenyek bevezetésével a gyümölcssövények tovább fejlődtek. Ezekből a Iákból lé­nyegesen többet ültettek n­­gyanakkora területre, ezek a fák korábban termőre fordul­tak és a termést is könnyebb volt betakarítani tőlük. A gé­pesítés fejlődésével a sövények szélességét úgy módosították, hogy a fák alatt gépekkel le­hessen művelni a talajt. Nálunk Svätopluk Brabec is* mert cseh gyümölcséez, a He­­lovousi Gyümölcsészeti Kutató­intézet munkatársa foglalko­zott legtöbbet a faalakok prob­lémájával. Lényegében egész munkásságát ennek a problé­makörnek szentelte. Például az 6 nevéhez fűződik a fészkes telepítési forma is, amikor 4— 5 csemetét ültetett egy fészek­be (gödörbe) s közvetlenül a föld felszínénél kezdtek koro­nát alkotni a fatörzsek. Brabec később a saját gyökerű nemes fák kérdésével kezdett foglal­kozni. A támrendszer nélküli holovousi gyümölcssüvényt szintén ő fejlesetette ki. Magyarországon a hetvenes évek elején Fejes Sándor. Horn Ede és Brunner Tamás foglal­kozott behatóan a gyümölcs­sövények kérdésével.-(Folytatjuk) Belucz János agrármérnök, a tudományok kandidátusa Néhány szakavatott, ügyes mozdulat és máris keresett oltvány lesz az imént még csaknem értéktelen szőlő­vesszőkből Fotó: —bor Január, február — Itt a nyár, szokták volt mon­dogatni és hajtogatják olykor-olykor még napjainkban Is az öregek. A hangjukban bi­zakodás csendül, szemükben apró fények lobbannak, s reu­mától meggyötört végtagjaik­ban talán már érzik is az élte­tő napfény melegét. Nos, ha nem Is a nyár, de a tavasz bizony már itt lopako­dik valahol a kertek alatt. Ilyenkorra a jó gazda más megvonta az előző évi szorgos­­kodás mérlegét s tapasztala­tait összegezve készülődik az új idényre. A vetésterv már el­készült, most már csak a he­lyi adottságoknak leginkább megfelelő fajták megválasztása és beszerzése van hátra, hogy mihelyt megpirkad a talaj, ön­hibájából egy percig se késle­kedjen a gazda. A tapasztalt kertészkedők Jól tudják, hogy az egész évi fára­dozás sikerének sorsa jó részt most dől el, ezért nem hamar­­kodják el a fajták megválasz­tását. Mert választani ezúttal Igazán van miből. Takács Mik­lós, a január óta a Slovosivo termelési-gazdasági egység kö­telékébe tartozó Semex nem­zeti vállalat munkatársa leg­alábbis ezt állítja. — Vetőmagtermesztő partne­reink tavaly jő évet zártak, és a tervezett behozatalnak sin­csen különösebb akadálya, így vállalatunk mennyiség, minő­ség és választék tekintetében is kielégítő készlettel rendel­kezik. Részletesebb felvilágosítással [Jarmila Repková szolgált. El­mondta, hogy a vállalat brati­­.n Javai és érsekújvári (Nové Zámky) kiszerelő központjá­ban erre az idényre összesen 28,5 millió kisfogyasztói tasa­­kot töltenek meg zöldség- és virágmaggal, hogy igazán za­vartalan és kielégítő legyen a hobbi- és háztáji kertészeket ellátó kiskereskedelmi bolthá­lózat ellátása. A zöldségmag­vak ezúttal 1, 3, 6, 10 és 20 koronás csomagolásban kerül­nek forgalomba. Tavaly sokan kérték, hogy legyen 25 deka­­grammos kiszerelésű borsó. Lesz, nem keresik majd hiába a kertészkedők. És idén már nálunk is megjelennek a na­gyobb gramázsú, műanyag ta­sakos un. kertészeti kiszerelé­sű vetőmagok. + + +■ Most pedig lássuk, miből, milyen fajták és hibridek kö­zül választhatunk? A hajtótásra alkalmas salá­tafajtákról ez Idő tájt már nem nagyon érdemes beszélni, annyit mégis elmondunk, hogy a már jól Ismert Smaragd S, Kamýk és Triumf mellett a ta­valy kipróbált Libán és Saflr fajtákkal Is érdemes tovább kísérletezni. A hagyományosnál világosabb, de a közkedvelt Kamýk fajtánál lényegesen na­gyobb’fejet nevelnek. A sokak által még mindig keresett Muck idén sem kapható. A ko­rai szabadföldi termesztésre vállalkozók a 'Kráf mája, a Mélnický máj és az NDK-ból Importált Dna fcözOf Választ­hatnak. Nyári termesztésre a Pražan és az Atrakcia, őszre pedig a Nansen Javasolható. A tavaly elvétve még árusított holland Suzan elfogyott. Űjabban sokan foglalkoznak retekha itatással. Figyelmükbe ajánljuk, hogy a korábbi évek­ben forgalmazott Korund, Gra­nát, és az NDK-ból importált Ködös mellett új hazai fajtát is kínálnak a szakboltok. A KS 1/1 hajtatásra kinemesitett faj­ta, a Korund fajtát hívatott Я korábbről ismert Maré* ts piacon marad; nem feltétlenül Igényel támvezetéket, de ha megkapja, akár 40 százalékkal Is képes többet teremni. Ezt Jó figyelembe venni. A csemegeuborkákkal tavaly kudarcot vallottunk. Ellenálló fajtát még most sem tudunk kínálni, de aki több változatra alapoz, közelebb kerülhet a sikerhez. A kkiálat: Palava, Lýra, Koravo, Bestül, Triga, Primela, Valta. A rendelkezésre álló borsó­földi termesztésre Való. X KVRS legújabb hazai fajta hajtatósra és szabadföldi viszo­nyok közé is javasolható, sár­gászöld bogyója csipmentes. Ezenkívül lesz Citrina, Jubi­lantka, paradicsom alakú, kos* szarvú és cseresznyepaprika isi A szakboltokban kínált kar­­fiolfajtók közül a középkorai Bravo sikeresen hajtatható, de szabadföldben is egész évben termeszthető. Hajtatásra és ko­rai termesztésre javasolják még az Opal, a Carillon, Jurnal meg a Bora fajtát. Középkésel vagy késel termesztésre való a Su­per, Fortados, White Rock, White Fox, Progres, Bolero, Brilant, Sparto meg a White Top. A Mont Blanc meg a faj­tajegyzékből törölt Praga és E-43 után nem érdemes kutat­ni. A fejes káposztáknál újdon­ság a korai termesztésre kine­mesített hazai Holt, a nyári fajtaválasztékot gazdagító Glo­ria Fi, valamint a téli tárolás ra termelhető Winter White és a Türkis. A lila káposztánál is van egy újdonság, mégpedig az NDK-ból importált Topas. Ugyancsak új számunkra a Fri­­ga középkései kelkáposzta, az NDK-ból behozott Rosella bim­bóskel, valamint a gumós édes­kömény. A babét kedvelőknek elárul­juk, hogy különleges — sárga és zöld hüvelyű — karósbabot várunk Hollandiából, és Luna1 néven egy kevésbé ismert Ьсй korbab is forgalomba kerül. Görögdinnyéből Idén Is lesť Sugar Baby, Hevesi futó meg Szigetcsépi, ráadásul SZOH¥ 15/78 jelzéssel egy új hazai nemesitésű fajta is bemutatko­zik. Sárgadinnyéből is tudunk újat kínálni, méghozzá a hazai,­­sárga húsú Solar Ft hibridet Sárgarépából megint gazdag a választék, bár Idén nem kap­ható a Lange rote. Hajtatásra javasolható a Tip-top, Delíci% Stuplcká és a Nantes, későbbi termesztésre a Regol, Rubína,­­Olympia, Karotína. Petrezse­lyemből idén is a Hanácky, az Olomoucký dlhý vagy a Dobrá fajtát termeszthetjük. Dughagymából ezúttal szeré­nyebb a kínálat, de talán Így is képesek leszünk kielégíteni a keresletet. Az Ínyencek ré­szére biztosítottunk articsókát, padlizsánt, feketegyökeret, kí­nai káposztát, spárgakelt, fod­ros és bimbóskelt, mángeldot, pattogatni való kukoricát, pa­tisszont, metélőpetrezselymet, rebarbarát, spárgát, sütőtököt, téli fogyasztásra (vagy uborka oltására) laskatököt, fekete retket, halványító zellert és a keresett Goliáš tökből is tu­dunk elég vetőmagot adni. (k á d e kf Tessék választani! felváltani. Szabadföldi terme- fajták közül legkorábbi a Glo­lőknek kínálják az Obrovská riosa meg a Prinsa, de kapha­­máslová, az Ilka, a sáega He- tó a Zázrak z Kelvedonu ős a lios, Illetve a Rampouch fehér Triton is. Középkorai a Lumír jégcsapretket. meg a Palas, késel a Vitális, Aki karalábét szeretne haj­tatni, a Moravia meg a Früh­weis fajta vetőmagját keresse. A tavaly még komoly mennyi­ségben kínált Pražský biely idén már nem szerepel az elis­mert fajták jegyzékében. A lila fajták közül a Modrant meg az Azúrt érdemes hajtatni., ame­lyek korai szabadföldi termesz­tésben is remekelnek. Későbbi szabadföldi termesztésre való a Kozmanov, a Violeta meg a Speck Blauer. S ami bizonyá­ra sokakat érdekel — Gigant karalábémagből van elég. És most egy komoly téma: uborkák. A salátauborkák kö­zül az NDK-ből importált Tritu hibridet törölték a fajtajegy-* zékből, tehát a magja nem kapható. Viszont van Tosca, Sandra, Polex, szabadföldi vi­szonyok között is helytálló Stela és Laura. És természete­sen a tavaly is jeleskedő Sala­­din is piacra kerül. Ez az NDK- beli hibrid a sokat magasztalt holland hibridekkel is verseny­­képes. És van egy új, kimon­dottan üvegházi viszonyokat kívánó hazai fajtánk is, amely Marta néven kerül forgalomba. Citrine, Kosmos, Superior, Kési és a Mojmír, no meg az Elkan Ismét egy komoly téma — a paradicsom. Amióta Dél-Szlová­­kiában fellobbant a hajtatási kedv, azóta igencsak megnőtt az üvegházi és fóliaházi felté­telek között legelfogadhatóbb teljesítményt nyújtó hibridek iránti kereslet. Első helyen to­vábbra is az utóbbi években jól vizsgázott Maritza, Luca és Lucy hibrideket kínáljuk, bár idén már újra kapható lesz a lényegesen drágább Bonset és Vemone is. A szabadföldi ter­melőknek két karósparadicso­mot (Sláva Porýnia, Nadja) , és tizenöt bokorparadicsomot ' (Ventura, Chico, Testa Ft, lmun, K-262, К-509 К-815 Nana, Julia, Pető 95, UC-105, Vrbičianske nizke, UC-134, Tanzimech és In­­termech) tudnak kínálni szak­boltjaink. Paprikából a már hagyomá­nyos PCR-en kívül hajtatásra javasolható a félédes Vesna meg a csfpmentes Morava és Fehérözön. Az ugyancsak csíp­­mentes, de aránylag vastag hú­sú Klenot és Konika a nemesf­­tők szerint elsősorban szabad-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom