Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-08 / 6. szám

1986. feSruár 8. fľ .SZABAD FÖLDMŰVES 11 Amíg nincs későn KI ne keseredne el akkor, amikor a televízió képernyőjén, a sajtó ha­sábjain naponta értesül azokról a „bűntettekről“, melyeket az emberek a természet, tehát a flóra és fauna ellen követnek el. Az NDK-beli, len­gyelországi és a cseh határvidékek erdőségei egy részének a pusztulása mindannyiunkat érint — méghozzá közvetlenül. Az élet — s ezzel egye­temben a munkafolyamatok végzése is — csakis egészséges, megfelelő környezetben folytatódhat, mehet vég­be. Éppen ezért hadd vizsgáljuk meg, hogy a környezetvédelem terén „mi újság házunk táján“ — Szlovákiában. „VADLÖK“ ÉS „VÁDLOTTAK“ rA felelős szervek képviselői egyre nagyobb gondot fordítanak arra, hogy a káros melléktermékeket pro­nak kényszerülve arra, hogy a folyó­vízbe engedjék szennyező mellékter­mékeit. Közismert ugyanis, hogy a folyók bizonyos mennyiségű mérgező anyagot képesek rövid időn belül biológiailag hatástalanná tenni anél­kül, hogy károsítanák a vízi élővilá­got. Számos vállalat képviselőinek felelőtlensége azonban ezen a terü­leten sem marad „eredmény“ nélkül: a Žilinai Vegyipari Művekből két nap alatt 3,5 tonna mennyiségű mérgező anyagot engedtek egy közeli folyócs­kába, s így itt hosszú évekig még az élet nyomát is kiirtották. Ha történe­tesen hosszabb ideig kisebb mennyi­ségben „adagolják“ a mérgező anya­gokat, a folyócska állta volna a ked­vezőtlen hatást. A vízszennyezéshez különböző for­mában a mezőgazdasági üzemek is hozzájárulnak. A műtrágyák, a patak­összegező statisztikai felmérései min­den józanul gondolkodó embert fi­gyelmeztetnek: Q Szlovákiában hozzávetőlegesen 130 ezer ember dolgozik veszélyes munkahelyi környezetekben, ebből 80 ezer olyan helyen, ahol a veszély a termelőegység dolgozói hanyagsá­gának következménye; • naponta átlagosan négyezer (!) munkabaleset történik, ami tetemes kárt okoz a népgazdaságnak. Ez szo­ros összefüggésben van a munkahe­lyi környezettel is: a sérültek közül sokan dolgoznak zajos munkahelyen. A pszichológusok felmérései szerint a zaj 40—60 százalékkal, a rossz mikroklíma — felületes szellőztetés, kedvezőtlen hő- és fényviszonyok —■ pedig húsz százalékkal csökkentik az ember munkateljesítményét; Ф a fluktuációhoz a kedvezőtlen munkahelyi környezet átlagban har­minc százalékban járul hozzá. Az „egészségtelen“ munkaerő-vándorlás nem kívánatos jelenség. Ugyanis a munkahelyét változtató dolgozó átla­gosan 22 napig nem fejt ki aktív tevékenységet. Egy-egy dolgozó mun­kahely-változtatása 30 ezer korona kárt okoz társadalmunknak. dukáló gyárak, üzemek, korszerű szűrőberendezésekkel legyenek fel­szerelve, nagy kapacitású, jól kiépí­tett tisztítóállomásokkal rendelkezze­nek. Az elmúlt néhány év alatt je­lentős előrelépést könyvelhettünk cl ezen a téren, ezért érdemes néhány jó példát kiemelni: Mivel az utóbbi évtizedekben ez ország energiaszükségletének jelentős részét a gázenergia-felhasználás te­teszi ki, nagymértékben csökken a légszennyeződés. A bratislavai vegy­ipari üzemekben megszüntették a kéntartalmú és más mérgező hatású anyagok gyártását. Számos üzemet, jelentős anyagi ráfordítással, korsze­rű szűrőberendezéssel láttak el. A Csallóközt védett területté nyilvání­tották, az Itt üzemelő „szennyezőbá­zisokat“ szigorú ellenőrzés alá von­ták. Akadnak tehát jó példák, per­sze, ha mérlegre tennénk a pozití­vumokat és negatívumokat, győztes­ként, sajnos, a hiányosságok kerül­nének ki. Szlovákiában napjainkban is több olyan nagyüzem működik, amely sok gondot okoz a növényvédőknek, a természetet szerető és óvó emberek­nek. Az említett üzemek közé sorol­ható a Nižná Slaná-i Vasércfeldolgo­zó Üzem, amely — nagymértékben szennyezi a környezetét, pontosabban a lakó- és mezőgazdasági területe­ket. A Szlovák Magnezitmfivek kas­sai (Košice) vállalatának jelšavai részlege — a népgazdasági szem­pontból fontos termelés mellett — olyan mennyiségű szennyezőanyagot bocsát ki, amilyet a szűrőberendezé­sek képtelenek felfogni. Hasonló a helyzet a Kelet-szlovákiai Vasműben, valamint a Žiar nad Hronom-i Alumí­niumgyárban is. Az inoveci villanv­­erőmfiben — az emberi erőfeszítések és a hatalmas anyagi befektetések­nek köszönhetően — már javulás állt be a korábbi kedvezőtlen helyzettel szemben. partok mentén felhasznált gyomirtó szerek egy része bekerül a talajvíz­be, majd később — az öntözés szem­pontjából fontos — patakokba, fo­lyókba. Sokan azt gondolhatják, hogy a környezetvédelemben a pénz játssza az elsődleges szerepet. Hogy ez nincs teljesen így, a következő példa is jól bizonyítja. Az évente átlagosan a környezetvédelemre szánt 2 milliár­dos összegnek nem egy esetben csak az ötven százalékát merítik ki, mi­vel, sajnos, még mindig hiánycikk­nek számítanak a különböző tisztító­­berendezések. Még az elmúlt években foganatosított szigorítások ellenére is találunk olyan vállalatokat, ahol a közgazdászok kiszámították: a vál­lalatnak még mindig „olcsóbb“ kifi­zetni a környezetszennyezésért meg­szabott összeget, mint megvásárolni és felszerelni a felkínált drága tisz­títóberendezést. Ezért a jövőben a környezetvédelem szakaszán az új törvények és határozatok már job­ban korlátozni fogják az ügyeskedő vállalatok „lehetőségeit“. A MUNKAHELYI KÖRNYEZET Igaz, hogy a munkahelyi környe­zetről helyi, járási viszonylatban so­kat hallunk, olvasunk, a szlovákiai mérető elemzésekről, az ezzel kap­csolatos statisztikai felmérésekről a­­zonban már keveset beszélünk. A Munka- és Szociálisügyi Minisztérium Riportutaim alkalmával nemegyszer hallom — olykor felelős vezetők szájából is — a kővetkezőket: „Ah­hoz, hogy a munkahelyi környezet megfelelőbb legyen, nagyobb anyagi ráfordításra lenne szükség..Ez természetesen helytelen nézet. Szo­cialista társadalmunk a lehetőségek­hez mérten igyekszik megteremteni a munkahelyi környezet javításának anyagi feltételeit. A javulás persze, nemcsak az anyagi eszköztől függ. Néhány személyes megfigyelés: nem­rég például jártam olyan korszerűen felszerelt helyiségekkel ellátott me­zőgazdasági gépjavító műhelyben, a­­hol nem lehetett mozdulni a már he­tek óta széjjel hagyott alkatrészek­től, vashulladéktól. De nemegyszer látok olyan szerényen felszerelt, ré­gebben épült műhelyt is. ahol rend uralkodik, s már az első benyomás alapján megállapítható: itt rendsze­rető emberek dolgoznak. 4- + * A természeti és a munkahelyi kör­nyezet közötti összefüggéseket min­denképpen figyelembe kell venni. Az olyan ember, aki védi munahelyi kör­nyezetét, szereti a rendet, a tisztasá­got, tágabb értelemben vett környe­zetét is óvni fogja. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a közvetlen környezete sose forduljon ellene, ha­nem szolgálja őt. Sajnos, nem min­denki érti meg azt, hogy környeze­tünk védelme nem tűr halasztást. Mindenekelőtt azért, mert a termé­szet adományozta kincseket ez ideig az1 ember jóformán csak hasznosítot­ta. A természet újratermelődéséért, megóvásáért bizony eddig nem sokat tettünk. A mai kor emberének az egyik legfontosabb feladata, hogy az élet, a folytatódás érdekében minden tőle telhetőt megtegyen. KÄLITÄ GABOR Habár a Csallóköz szántóterületeit és erdűsávjait védett területté nyil­vánították, probléma itt is akad bő­ven. Számos mezőgazdasági vezető a gazdaságokban a műtrágyázás és ál­talában a vegyszerezés irányítását végezve, nem tartja be az előírásokat, nem vészi figyelembe a következő­ket: a műtrágyák helytelen alkalma­zásával, túladagolásával rontja a ter­més minőségét, a talajszerkezetet, a talajvíz összetételét. Töhh helyen nem fordítanak kellő figyelmet a szakszerű műtrágya-raktározásra, a megfelelő silózásí technológia alkal­mazására. Ezek a külön külön kicsi­ségeknek tűnő rendellenességek nsz­­szességükben tetemes károkat okoz­nak. A „vádlottak“ másik nagy cso­portját a folyószennyező üzemek, vállalatok képezik. Mielőtt még né­hány nem éppen kedvező példát em­lítenénk szükséges megjegyezni: van­nak gyáraink üzemeink, amelyek bi­zonyos okok következtében rá van­(Fotó: — lta ' rés cstkj: A szép kirakat jó ajánlás (Illusztrációs felvétel) A kereskedelem, vagy ha úgy tetszik, a közellátás a vásár­lók gyakori témája. Vannak, akik dicsérik, míg mások elmarasz­talják. de senki számára sem közöm­bös. Így is van ez rendjén, hiszen va­lamennyien szinte naponta járunk üzletbe, több mindent vásárolunk az alapvető élelmiszerektől kezdve a di­vatárukon át egészen a modern ház­tartási eszközökig. Eközben sok min­dent látunk, hallunk és tapasztalunk. A minap azon tűnődtem, voltakép­pen milyen is a jó közellátás? Mi a jobb, ha a fényűzően berendezett áruházban vásárolhatok, tegyük föl egy olyan helyen, ahol nagy a vá­laszték, ellenben az elárusítók szinte átnéznek rajtam, vagy az, ha kisebb Korszerű áruház boltban mindent megvehetek, amire szükségem van. Embere válogatja — tartja a szó­lás. Az Ideális az volna, ha minde­nütt — ahol erre szükség van — korszerű áruház lenne, s az eláru­sítók úgy kezelnék a vásárlót, mint kedves Ismerősüket, vendégüket. Ügy hírlik, hogy Nagykürtös (Veľ­ký Krtíš) legfiatalabb áruháza a mintaboltok egyike. Naponta sokan megfordulnak benne: nemcsak a já­rási székhely lakói, hanem a kör­nyékbeliek is. Amint hallottam, az üzletben nagy a rend és a tisztaság, sőt, akiket megkérdeztem, az áruvá­lasztékra sem panaszkodtak. Miután végigjártam az áruház vala­mennyi részlegét, arra a következ­tetésre jutottam, hogy ez az áruház tényleg kielégítheti a vásárlók igé­nyeit. Sokak szerint az üzletvezetőn múlik, hogy a vevő egy helyen meg­vásárolhatja-e azt, amit éppen venni szeretne. De vajon így van-e a gya­korlatban? Némi téblábolás után az áruház vezetőjének irodájában kötöttem ki. Adám János egy kiegyensúlyozott, vidám, kedves ember benyomását keltette. Nem csoda, hogy sokan is­merik és szeretik őt a környéken. Természetesen mindent tud az üzlet­ről, amit egy üzletembernek, keres­kedőnek tudnia kell. Kérdéseimre szívesen és őszintén válaszolt. ■ Hogyan lett üzletvezető? — A Nagykürtös melletti Galábocs­­ról (Glabušovce) származom. A Lo­sonci (Luíenec) Kereskedelmi Szak­­középiskolában érettségiztem. Az Is­kola elvégzése után Losoncon a Jednota Fogyasztási Szövetkezetnél kezdtem dolgozni. 1970-befl áthelyez­tek a nagykürtösi Jednotához, ahol könyvelőként dolgoztam. 1981-ben, a­­mikor az áruházat átadták rendelte­tésének, én lettem a vezető, mégpe­dig a legfiatalabb üzletvezető a kör­nyéken. Nem volt mindegy egy kis közösség élére kerülni, mert, mint minden alakuló egységnél, itt is a­­kadtak problémák, amelyeket igye­keztem a kollektíva tagjaival együtt megoldani, s az üzletet úgy irányí­tani, hogy az adott lehetőségekhez mérten feladatainkat teljesíteni tud­juk. öszehasonlításképpen érdemes megemlíteni, hogy a 7. ötéves terv­időszak első évében 22 millió 357 ezer korona értékű áruforgalmat bo­nyolítottunk le, tavaly pedig már kö­zel 40 millió koronát, tehát kiskeres­kedelmi forgalmunk a tervidőszak folvamán megkétszereződött. ■ Milyen az áruellátás? — Az áruház 1981. május 6-án nyílt meg, hogy a város és a kör­nyék lakosságát olyan árukészlettel lássa el, amilyenre a lakosság részé­ről igény van. Ezzel nemcsak az élel­miszer-ellátásban állt be Jelentős vál­tozás, hanem az áruválaszték eseté­ben is. Mi, Kereskedők az elvárások­nak igyekszünk eleget tenni, Igyek­szünk bőséges árut — megfelelő vá­lasztékút és jó minőségűt, — biztosí­tani a vásárlóinknak. A minél bősé­gesebb áruválasztékra törekszünk, ám a korszerű igényekhez a terme­lőknek és a gyártóknak is jobban alkalmazkodniuk kellene. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi szem­pontból is. Az áruforgalmat, az áru­ellátást a termelőüzemekkel, vala­mint az illetékes nagykereskedelmi vállalatokkal közösen bonyolítjuk le. Szállító partnereink többsége a Kö­zép-szlovákiai kerületben található, de jó kapcsolatot tartunk fenn ha­zánk többi üzemével, vállalatával, sőt, külföldi partnereinkkel is. El­mondhatjuk, hogy az áruellátásban, az áru forgalmazásában még vannak ugyan hiányosságok, de az általános véleményből kiindulva leszögezhet­jük, hogy a Kékkői (Modrý Kameň)' Jednota Fogyasztási Szövetkezet ha­táskörébe tartozó áruház megfelel a vásárlók igényeinek Elárusítóink igyekeznek kulturáltan kiszolgálni a vásárlókat. ■ Mi kapható az áruházban? — A földszinten található az ipar« cikkek osztálya, de itt vásárolhatnak különböző kozmetikai szereket, sport­­felszereléseket, játékokat, továbbá üveg- és porcelánkészleteket, dísz­tárgyakat, iskolaszereket, műanyag és háztartási cikkeket. Bevallom, hogy az igények kielégítése szem« pontjából ez az osztály okozza a leg' nagyobb gondot. Ugyanis ha a vá­sárlók elvárásainak teljes mértékben eleget akarunk tenni, akkor ugyan­csak megszaporodik a dolgunk. Nem dicsekvésnek szánom, de ezen az osz­tályon vásárolhatók olyan árucikkek is, amelyek csak nálunk találhatók. Például a külföldi illat- és tisztító­­szerek, a porcelán- és kerámiakész« letek, dísztárgyak. Az utóbbi időben javult az áruválaszték a papír szerek és a háztartási cikkek részlegén, el­lenben hűtőszekrényből és televízió­­készülékből a választék még mindig nem kielégítő. Az emeleti részen kapott helyet a textil-, a konfekció- és a cipőrészleg. Ezek keretében lehet bébi- és gyer­mekholmikat, ruházati cikkeket, fel­öltőket, méterárut, szőnyegeket, la­kásdíszítő elemeket vásárolni. A meg­felelő árukínálat ellenére alig tudja az említett részleg évi forgalmát tel­jesíteni. Az indok, hogy kevés a diva­tos áru, az úgynevezett luxuscikk. Ezen a helyzeten úgy próbálunk vál­toztatni, hogy a hazai árucikkek mel­lett külföldi árucikket is igyekszünk beszerezni. Az árubehozatalból bőven tudunk kínálni férfi és női pulóvere­ket, gyermekruházati cikkeket, fe­hérneműt. Az élelmiszerek között is többféle külföldi árut találhatnak vásárlóink. A legnagyobb forgalom az élelmi­szerosztályon van, beleértve az ön­álló hús- és hentesrészleget is. Nagy­kürtösnek ez a legnagyobb élelmi­szerüzlete, ahová sokan és örömmel járnak bevásárolni. Ezen az osztá­lyon lényegében teljes árukészlettel — sütőipárí termékekkel, zöldséggel, félkészáruval, diabetikus konzervek­­kel, tejtermékekkel, valamint számos más alapvető élelmiszerrel — bizto­sítjuk az ellátást. Igen kedveltek á bolgár, a román és a magyar befőt­tek, italok, tésztafélék, konzervek. Hiányzik azonbap a Jugoszláv étel­ízesítő, hazai készítményekből a fű­szerpaprika, majoránna, lencse és á bab. A vásárlók pihenésére, szórakozá­sára szolgál az áruház presszója. Irt a vendég fogyaszthat kávét, süte­ményt, fagylaltot, vagy akár üdítő­italt. Emellett, megrendelésre, a ve­vő kívánsága szerint, süteményt és tortát készítenek cukrászaink. Min­dent megteszünk annak érdekében, hogy csökkentsük a keresett árucik­kek hiányát, s elárusítóink kedvesen szolgálják ki a vásárlókat. Reméljük, hogy a vevők örömmel, jó közérzet­tel gyakran térnek majd vissza áru­házunkba. v NAGY, TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom