Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-21 / 25. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. fúnius 21 Gondolatok „ A SZOCIALISTA VERSENYRŐL A tűzvédelmi szer­vek komplex el­lenőrzés keretében vizsgálják át a me­zőgazdasági üze­mek kombájnjait, vajon tűzbiztonsági szempontból részt vehetnek-e az ara­tásban. Ott, ahol még hiányosságok mutatkoznak, a problémákat minél hamarabb inog kell oldani. Fotó: —ita—i A tűzmegelőzés fontossága Az 1980—1.985-ös években a mező­­gazdaságot 1685 tűzeset sújtotta. A kár tetemes: 93,2 millió korona. A lángok tehát ezúttal is óriási értéke­ket nyeltek el. S a tények valóban akkor fájnak igazán, ha figyelembe vesszük, milyen jelentős figyelmet szenteltünk a megelőző intézkedések­nek. Mindannyiunk előtt világos, hogy ami elegendő volt tegnap, holnap már kevésnek bizonyul. A fejlett me­zőgazdasági termelés egyre jobban hasonlít az iparihoz. A tűzesetek va­lószínűsége szinte napról napra gya­koribb. S az okok? Különbözőek, de elővigyázatosság nélkül szinte sem­mire sem mehetünk. A tűzvédelmi kérdéskört boncol­gatva számos tényezőről szólhatunk. Állandóan tökéletesíteni kell a tűzvé­delmet, hogy a károkat elkerüljük. Ezen a téren sem elegendő csupán az elmélet. Mindenekelőtt a gyakor­lati tennivalókat szükséges elsajátí­tani. Nem hiába hangsúlyozzuk több esetben a megfelelő felkészültség szükségességét. Gyakran ugyanis olyankor folyamodunk hatékonyabb intézkedésekhez, amikor már a sző szoros értelmében ég a talpunk alatt a föld. Nem tűrhetjük tehát, hogy a konkrét, igényes feladatokkal megbí­zott tűzvédelmi felelősöket a terme­lés egyéb területein vonják be a munkálatokba. Nem egy esetben ugyanis éppen akkor keletkeztek a legnagyobb károk, amikor a tűzvé­delmi felelős más beosztásban tevé­kenykedett. Az ellenőrző szervek az idei aratás folyamán hatékonyabban fognak eljárni a tűzvédelmi előíráso­kat megszegő efsz-ekkel, illetve álla mi gazdaságokkal szemben. Az elsőd leges cél az, hogy e vonatkozásban is megszüntessük a formalizmust, г papíron való kimutatást. Ügyelnünl kell továbbá arra is, hogy ne csak s betakarítás folyamán összpontosít sunk a tűzvédelmi előírások betarté sára. Hiszen sok esetben a legtete mesébb károk éppen a tárolás és i feldolgozás folyamán keletkeznek Tudatában kell lennünk annak, hog; minden egyes tűzeset tulajdonképpel életszínvonalunk mércéjének csők kentője. Tehát a raktárakban, a szá rítókban, a takarmánykészítésnél úgy szintén nagyon oda kell figyelni a előírások maradéktalan betartására. Egy ellenőrzés folyamán nemrég: ben Šafarikovóban egy 21 ezer tor köbtartalmú gabonatárolóba Biztosítási módosításokról — röviden Gazdagnak ígérkezik a termés. Hej, de megtelnek a rak­tárak és a pincék. Persze, ha nem jön közbe valami... Igen, ha... De vajon hány esetben húzta már át a számításokat egy-egy jégeső, szélvihar, vagy éppen fagy? Hányszor álltak a szövetkezetek vezetői szélvihartól megdőlt búzatáblák szélén, hány alkalommal váltottak kt keserűséget a'jégverés által földre hullott szőlőszemek? A természeti csa­pások bizony sok esetben billentik „mínuszba“ az állami gaz­daságok és az egységes földműves-szövetkezetek gazdálkodá­sának mérlegét. Kiszela István, az Állami Biztosító galántal (Galantaj kiren­deltségének munkatársa órákon keresztül tudna beszélni a mezőgazdaságot sújtó természeti csapásokról, Illetve az ezek­ből eredő károkról. — Tizenkét éve dolgozom a galántal kirendeltségen mint mezőgazdasági ellenőr. Tulajdonképpen az a dolgom, hogy ál­landóan határszemlékre járok, figyelemmel követem a mező­­gazdasági munkálatok alakulását, az öntözést, a növényvédel­met — s mindenekelőtt felbecsülöm a termelés folyamán ke­letkező károkat. ф Arra szeretném megkérni, röviden jellemezze a galántai kirendeltség mezőgazdasággal foglalkozó részlegét — Ez év elejétől a Galántal Járásban hatan végezzük az ellenőrző tevékenységet. Tehát ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Járás 20 mezőgazdasági üzeme hat biztosítási ellen­őrre van szétosztva. Hozzá szeretném tenni, hogy 1985 végéig mindössze ketten végeztük ezt a munkát. Az 1986. január el­sejével bevezetett biztosítási módosítások követelték meg az ellenőrök számának a gyarapítását. Az egyes szövetkezetek­ben látottakról, tapasztaltakról a járási mezőgazdasági igaz­gatóság illetékes vezetőinek számolunk be. 0 A módosítások bizonyára hatékonyságot eredményeznek az önök munkáját illetően ... — Igen, valóban beszélhetünk hatékonyságról Ilyen vonat­kozásban. De hogy egy kissé konkrétabbak legyünk, január elseje őta érvényben van az SZSZK Pénzügyminisztériumának rendelete, a termés komplex biztosítására vonatkozólag. Le­egyszerűsítve: a biztosító ez év elejétől megtéríti a szárazság, a fagy, a Jégeső, a szélvihar stb. okozta károkat ts. A termé­szeti csapások által keletkezett kiesések megtérítésére ez ideig nem voltunk hivatottak. De vajon mit Is Jelentenek a módosítások a mezőgazdasági üzemek számára? Azonnal le kell szögezni, hogy a biztosítási költség a kétszeresére növe­kedett. Ha valamelyik szövetkezet, illetve állami gazdaság ta­valy például még csak 10 ezer korona biztosítást fizetett, az idén már 20 ezret köteles. # Mely esetekben nem téríti meg a kárt a biztosító? — A biztosítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a szer­vezet nem megfelelően műveli a földterületeit, illetve nem ápolja, gondozza kellőképpen a növényzetet. De abban az esetben sem fizet a biztosító a szervezetnek, ha például a be­takarítás folyamán figyelmetlenségből, nemtörődömségből ke­letkeznek károk. Ezek az ún. önhibából keletkezett károk. Ha a mezőgazdasági üzemnek más szervezet okozza a kárt, szin­tén nem vagyunk felhatalmazva a kártérítésre. Meg szeretném említeni, hogy három részletben lehet befizetni a kötelező biz­tosítást: május 31-íg az egész összeg 10 százalékát, augusztus 31-lg a 30 százalékát, november 30-lg pedig az összeg 60 szá­zalékát. Talán ennyit röviden a módosítások lényegéről. S hogy a magyarázat után visszatérjek a már előzőleg emlegetett ha­tékonyságra. A módosítások következtében szükségszerű ré­szünkről mélyrehatóbban figyelni az egyes mezőgazdasági üzemek tevékenységét, tehát munkánk ezáltal mindenképpen új formát, ölt. (suslaj Szövetségi vezetők továbbké pzese mintegy 20 cm-es porretegre „ügyei­tek fel“ az illetékesek. Ez a tény semmiképpen sem a megfelelő óvin­tézkedések bizonyítéka. Az ellenőrző bizottság egyik tagja szomorúan je­gyezte meg: „Még jó, hogy nem kő­­vetkezett be robbanás. A szakiroda­­lömből jól tudjuk, hogy Ily módon mintegy 20 ezer voltnyi feszültség keletkezhet. S bizony ekkora feszült­ség már könnyen szétvágja a vasbe­tonból készült épületet Is. Továbbra is maradjunk még a Safárikovói pél­dánál. A tárolóban az előírásoknak megfelelően megtalálható az oltáshoz nélkülözhetetlen víztartály is. Vagyis a tartály, amelyben víz talán sosem volt. Ugyanis nem lehetett, mivel a tartály lyukas. De szépen díszíti az épület falát. Még valami a Nyugat-szlovákiai kerületből. A kerületi tűzvédelmi in­tézetben értesültünk arról, hogy a gabonasilók építésére vonatkozólag új szabályok léptek érvénybe. A dön­tés egyértelmű, kivételek nem lesz­nek. Persze a kivételek tulajdonkép­pen a tervezők gondjait enyhítenék. De mt egy kivétel? Nem más, mint szalmaszál a fuldoklónak. Tehát készüljünk fel kellőképpen a termésbetakaritásra. A tűzoltóké­­szülékek mindig kéznél legyenek. S ha esetleg meghibásodtak. azonnal szállítsuk őket a javítóműhelyekbe. Szlovákiában a bratislavai Fémmeg­munkáló Vállalat végzi a javításokat, a felújításokat. Évente csaknem 1 millió megrendelést fogadnak el, s ennek egynegyedét a mezőgazda­sági üzemektől. A vállalat dolgozói­tól értesültünk arról, hogy éppen a mezőgazdaságból származó készülé­kek a legelhanyagoltabbnk. Most nagy a sürgés-forgás a Fémmegmun­káló Vállalatnál. Rengeteg a tenni­való. Azon fáradoznak, hogy minél több javítást elvégezhessenek. Hiszen már küszöbön a nagy csata: az ara­tás. És éjfél előtt őt perccel már va­lóban késő az ébresztő. Persze, több mezőgazdasági üzemben úgy gondol­kodnak, mint ahogy az eddigiek fo­lyamán: Jő volt eddig, jó lesz a kö­­• vetkezőkben is. Ha jó lesz. Idő a fel­készülésre volt bőven. Aki becsülete­■ sen dolgozott, minden bizonnyal : könnyebben fogja vívni a kenyércsa­tát. De ne feledjük: bár a tűzesetek ■ különféleképpen keletkeznek, meg­- birkózni velük minden esetben na- 1 gyón nehéz. (rn) Köztudott, hogy a versengés nem új keletű. Már a letűnt kapitalista társadalomban Is éltek a munkálta­tók ezzel a lehetőséggel. Csakhogy ebből a dolgozónak semmi haszna nem származott. Ellenben teljes mér­tékben a munkaadó javát szolgálta, vagyis a kiszipolyozás eszközeként szerepelt. Manapság, a szocialista munkaver­senynek egészen más a szerepe, kül­detése. Amellett, hogy a tervfelada­tok teljesítésére, esetleg túlszárnya­lására mozgósít, a munkához való szocialista viszony kialakítását Is elő segíti. Tehát, tudatformáló erőként is számon tartjuk. A szocialista ver­sengés keretében az egyének, a mun­­kaközöségek tagjai kibontakoztathat­ják. érvényesíthetik tehetségüket, ügyességüket, s tudásukat, felgyülem­lett hasznos tapasztalataikat a közös cél elérésének a szolgálatába állít­hatják. A szocialista verseny törvényszerű­sége: a jő versenyfeltételek megte­remtése, hogy a kitűzött tervfelada­tok teljesíthetők legyenek. Mert az egyenlőtlen feltételek — a verseny Ideje alatt — nézeteltérésekre, fölös­leges vitatkozásra adnak okot. Sőt, a rosszul szervezett verseny annak le­járatását mozdíthatja elő. Azokban a mezőgazdaság! üzemekben, ahol a gazdaságvezetők tisztában vannak a szocialista verseny jelentőségével, hatalmas tömegmozgősítő erejével, tudatformáló hatásával s nem utolsó­sorban gazdasági és erkölcsi előnyei­vel, általában jő eredményeket ér­nek el. Egyszerűen annál az oknál fogva, hogy a vezetés ezáltal úgy­mond szavatolja a verseny helyes Irányba terelését, annak Irányítását megfelelő emberekre bízza. Persze, a verseny helyes irányítá­sához tartozik a jó szervezés és az ellenőrzés, valamint a versenyben élenjárók módszereinek, általánosít­ható tapasztalatainak és eredményei­nek a népszerűsítése. Nagyon fontos továbbá, hogy a verseny nyilvánossá­got kapjon, az üzem, a vállalat dol­gozóinak érdeklődése kísérje. Ha ez szavatolt, a tömegmozgősítő hatás sem sikkadhat el. A szocialista munkaverseny az egyes járások mezőgazdasági üzemei­ben gazdag hagyományokkal rendel­kezik. Főleg ott, ahol Idejében, már néhány évtizeddel ezelőtt meggyöke­rezel a vezetők, dolgozók tudatában a verseny fontossága, Jelentősége, előnyeinek sokrétűsége. A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének megalakulását kövei ően, amikor az SZFSZ járást bizottságai már kellő tapasztalatokra tettek szert, a szocialista verseny kibonta­koztatása és helyes irányítása is szervezett formát öltött. A szövetség járási szervet nemcsak napirendre tűzték a versenyszellem istápolását, hanem a versenyformákat Is tökéle­tesítették, különös tekintettel a nép­gazdasági érdekek szem előtt tartá­sára. Ilyen értelemben élenjáró sze­repet tölt be a szövetség dunaszerda­­helyt (Dunajská Streda) járási bi­zottsága. Kétségkívül jól és idejében felismerte a fejlődéssel Járó, változó körülményekhez való Igazodás szük­ségszerűségét, s új utakat keresett. Amellett törődött a győztes egyének, csoportok, üzemek eredményeinek, általánosítható tapasztalatainak, mód­szereinek, eljárásainak népszerűsíté­sével, a győztesek anyagi-erkölcsi megjutalmazásval, mely ugyancsak nem másod-, vagy harmadrangú kér­dés. Természetesen, az új út keresésé­ben — a versenyek tökéletesítésében, hatékonyabbá tételében — az emlí­tett élenjáró járási bizottságot más járásbeliek is követték. Főleg a Nyu­gat-szlovákiai kerületben ilyen fejlő­dést tapasztalhattunk. Lassan, de utat tör magának az új felfogás, más kerületek járásaiban is. Az ütem fel­­gyorsításához kétségkívül hozzájárul­hatna a felgyülemlett, értékes ta­pasztalatok nyilvánosságra hozása, s Ily módon azok hasznosítása, köz­kinccsé tétele. Itt nem is annyira a már említett járási bizottságra gondolunk (ez te­szi a dolgát!), hanem más járási bi­zottságokra, melyek ezeket a haszno­sítható tapasztalatokat kevésbé, vagy egyáltalán nem kamatoztatják, nem népszerűsítik. S ugyanakkor nem le­hetünk azzal sem elégedettek, hogy а nagy kiterjedésű közös gazdaságok SZFSZ-alapszervezeteinek vezetői is szűkmarkúak ilyen téren. Tekintélyü­ket csak növelné, ha néhanapján összesíténék és cikk formájában to­vábbadnák az általánosítható, érté­kes tapasztalatokat. Tegyünk hát töb­bet, sokkal többet ez Irányban! A 8. ötéves tervidőszak első esz­tendejében járunk. А XVII. pártkong­resszus határozatai a mezőgazdasági üzemek dolgozói számára is új. az eddigieknél igényesebb feladatokat rónak. Teljesítésükhöz az információ áramoltatása is hozzájárulhat. A szövetkezetek versenybizottságai hallassák szavukat az újságokon ke­resztül is. Vezetőik írják meg, milyen hasznos tapasztalatokra tettek szert a különböző versenyeket illetően, s melyek a még megoldásra váró problémák. Írják meg a versenyfele­lősök, a versenybizottságok elnökei, milyen előnyös a gabonabetakarítási verseny a közös gazdaság és a nép­gazdaság szempontjából. Miben látják a verseny tökéletesítésének az előfel­tételeit. Melyek azok a formák, ame­lyeken már. túlhaladt a rohanó idő. N. KOVÁCS ISTVÁN A Szüvetkezefl Földművesek vétségének Szlovákiai Bizottsága az 1985—88-os téli időszakra szervezett továbbképzései a CSKP KB 11. ülése és az efsz-ek X. országos kongresz­­szusa határozatai szellemében — alapszervezeti, járási és központi szinten — zajlottak le. A központi továbbképzés előkészí­tésével a politikai-nevelési osztályt biztfik meg, amely a gazdasági és szervezési osztállyal együttműködve szavatolta az oktatás színvonalát, ha­tékonyságát. Az első ilyen továbbkép­zést még a műit év december 9— 10-én Bnbotvban tartották, egy Idő­ben az SZFSZ Szlovákiai Bizottságá­nak plénnmülésével. A meghívott plénnmtagok, illetve ellenőrző és re­víziós bizottsági tagok közül 47-en jelentek meg, 75 százalékos részvé­tellel. Ugyancsak Bobotyban került sor az SZFSZ járási bizottságai titká­rainak és politikai mnnkatársainak a továbbképzésére is, melyen a 75 meg­hívott közül 33 titkár, ugyanennyi politikai dolgozó és a szövetség Szlovákiai Bizottságának három el­lenőre jelent meg. Az idén január 13—14-én Trenčian­ske Teplicébcn tartott továbbképzé­sen a szövetségnek 38 jb-elnöke és 33 politikai munkatársa vett részt. Az egyes csoportok irányításával az SZFSZ SZB munkatársait bízták meg. A központi továbbképzést értékelve megállapítható, hogy a 277 meghívott közül 247 vett részt, ami 89,2 száza­lékos részvételnek felel meg. A járási szintű továbbképzések már a szövetkezeti felnőttoktatás nyitá­nya előtt kezdődtek, mégpedig a tan­­központvezetok és az előadók számá­ra rendezett tanfolyammal. A szövet­ségi vezetők közül továbbképzésben részesültek az SZFSZ jB plénmntng­­jai, a szövetség járási bizottságai al­bizottságainak tagjai, a szövetségi munkával megbízott efsz-tagok és a szövetkezeti elnökök. Kolet-Szlovákifihan nagyon jél be­váltak a járások által közösen ren­dezett továbbképzések. Ilyen közös továbbképzésen vettek részt a Hu­­mennéi, a Michaiovcoi, a Tőketere­­besi (Trebiiov), a Svidnfkl és a Vra­nov! járás szövetségi képviselői. A világnézeti, valamint a tudományos­­-müszaki nevelés egyes témaköreit szemléltető filmfelvételek vetitésével tették hatásosabbá, közérthetőbbé. A Vranovi járás SZFSZ-alapszervezetei­nek elnökei számára ötnapos tanfo­lyamot rendeztek. A járási szintű tanfolyamokon a csaknem 11 ezer besorolt közül 9 ezer 324-en vettek részt (85,5°/«). Az etsz-ek szintjén szervezett tan­folyamokon részt vettek az elnökök, a részlegbtzottsági tagok, a szövetsé­gi bizalmik, az efsz-ek bizottságainak elnökei és tagjai, a brigádvezetők, a versenyfelelősök stb. A szövetségek járási bizottságainak metodikusai, szervezői és előadói nyújtottak segít­séget az előadások lebonyolításához. Ezeken az oktatásokon, előadásokon legtöbb szó az alapszervezetek tevé­kenységéről, annak tökéletesítéséről esett. A szövetkezeti dolgozók figyel­mének a mélyrehatóbb felkeltése az intenzifikálás új irányelveire és a gazdálkodás alapelveire, valamint a minőség javítására és a hatékonyság növelésére stb. irányult. Nemcsak a feladatokat kel! ismertetni, szükség van a végzett munka javadalmazásá­nak az egyes haladottabb formáinak a megismertetésére is. Néhány járás­ban, mint például a Liptovský Miku­­lášiban, a Bratislava-vidékihen és a Prievidzaiban kevés figyelmet fordí­tottak a tanfolyamok jó megszerve­zésére. Szlovákia három kerületének járá­saiban az 50 ezer 488 besorolt közül 42 ezer 619-en vettek rész, ami 84,42 százalékos részvételnek felel meg. Az információközlés fogyatékossá­gai voltak észlelhetők legfőképpen a Senicai. a Trenčíni, a Cadcai, ,a Mar­tini, a Michalovcei és a Svidníki já­rásban. A szövetség mindhárom szinten le­bonyolított hnsszabb-rnvidebb tanfo­lyamainak tapasztalatai, tanulságai bizonyítják, bogy a jövőben mégin­­kább tökéletesíteni kell az előkészü­leteket s ésszerűbben kell foglalkoz­ni a legidőszerűbb témakörökkel. GUSTAV HILBERT mérnök

Next

/
Oldalképek
Tartalom