Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-31 / 22. szám
/ Az almafákat júniusban az almamoly ellen kezeljük (Metntinn. Anttliio) a gzignalizácio szerint. Az átlagosnál melegebb tavasz meggyorsította a kártevő rajzását és tojásrakását, ezért már május végén szükséges volt ellene permetezni, júniusban tehát mar a második permetezést végezzük, mégpedig két héttel az előző kezelés után. Csapadékos időjárás esetén varasodás (Dithane, Ortliocid) és lisztharmat (Sulikéi K. Karathauu) elleni készítményt is keverjünk a permetlébc. Az alniamoly és a varasodás ellen a körtefákat is kezeljük és a kezelést két hét múlva megismételjük. Az őszibarackfákat a levél tetvek, csapadékos időben pedig a mcgakladnszpóriiimos gyüinuiesvarasodás ellen permetezzük. A levéltetvek ellen Pirimért vagy lli-58 ЕС-t. a varasodás ellen pedig Dithane-t használhatunk, de a korai faj fáknál ügyeljünk a felhasznált készítmények élelmezés egész ségiigyi várakozási idejének betartására. A cseresznye- és meggyfákat részben a csoresznyelégy, részben pedig a blumeriellás levélfoltosság ellen permetezzük. Л cseresznyelégy ellen Metationt vagy Anlhiot használhatunk. Az Anthioval csak egyszer permetezünk, mégpedig 18 nappal a szüret előtt, viszont a Metationnal két kezelést végzünk úgy, hugy a második kezeléstől a szedésig legalább 10 nap teljen el. A blumeriellás levélfoltosság ellen Dithane használható és a kezelést csapadékos időben többször meg kell ismételni. A szilvafákat a sziivainnly (Nictation. Anthiii) és csapadékos időben a polisztiginás vöriisfoltosság ellen (üi (liane. Sulikéi) permetezzük. NÖVÉNYVÉDELEM júniusban A kajszit (de a többi csonthéjas gyümölcsfát is) a kéregmoly ellen kezeljük, mégpedig úgy, hogy a permellé a fák törzsére és vastagabb vázágaira kerüljön. A gyiimölcsérés közeledtével ne permetezés formájában. hanem inkább ecsettel kezeljük a fák veszélyeztetett részeit. E célra Metaiiont vagy Anlhiot használhatunk. A ribiszkét csapadékos időben a pszeudopezizás levélhullás, valamint a ribiszkerozsda ellen kell kezelni (Dithane). Az árnyékos helyre ültetett feketeribiszke fokozott lisztJAVASOLT TÖMÉNYSÉG ÉS SZERSZÜKSÉGLÉT javasolt 10 liter pei mellé Növényvédő szer töménység szerszükséglete */«-ban (gramm, cm1) Pirimor DP 50 0,05 — 0,075 5—7,5 Karathaue FN 57, Bi 58 EG, Actellic 51) EG, Plictran 50 WP 0,1 10.0 Anthio 0,15 15,0 Dimecron 20, Milliói ЕС, Metation E 50 0.2 20,0 Dithane M 45 0,2—0,3 20—30 Orlhocid 50 0,3 30,0 Perozin 75 В 0,3—0,4 30—4D Sulikol К 0,5 50,0 Kuprikol 50 0,5-0,7 50—76 harmat-fertőzésnek van kitéve. Ilyenkor az említett permedébe Sulikul К-t vagy Karathane-t is keverünk. Ügyeljünk viszont arra, hogy az egrest kéntartalmú szerrel ne permetezzük, mert elhullatja a lombjai. A szamócát gyümölcsszedés idején nem permetezzük. Ha levélfellusságot. esetleg a szamócaatka jelenlétére utaló tüneteket észlelünk, akkor szüret után rögtön védekezzünk. A levélfultnsság ellen Perozinnal vagy Ditlianeval, a szamócaatka ellen pedig Metationnal, de kétszeres töménységű permedével. Mivel a szamócaatka a növények szívlevelei között tartózkodik, a permetezést áztatásszerűen végezzük, hogy a permedé a kártevőt közvetlenül érintse. A zöldségfélék közül legnagyobb figyelmet az uborkának szentelünk. Csapadékos és meleg időjárás esetén ugyanis már számítani lehet az nborkaperuiinszpöra (vagy uborka vész) fellépésére. A kortészkedöknek azt ajánljuk, hogy ne várják a betegség megjelenését, liánom megelőző kezeléseket végezzenek, mégpedig réztartalmú készítményekkel, amelyek egyúttal a baktériumos szegletes fulfosság ellen is hatékonyak. Ha az uborkán kártevőket (takácsatkák, tripszek| észlelünk, akkor ellenük is permetezzünk, de lehetőleg rövid élelmezés egészségügyi várakozási idejű készítményt válasszunk. A tripszek ellen Actellic (vár. idő 3 nap), a takácsatkák ellen Plictran (7 nap) vagy Miiből (7 nap) használható. Csapadékos időben a paradicsomot a baktériumos levél- és termésfoltosság, vulainint az alternáriás és szeptúriás levélfoltosság ellen permetezzük IKuprikol). A paprikát szükség szerint Pirimorral vagy Actellic-kel permetezzük a lovéltetvek ellen. Csapadékos időben a hagymát a hagymaperonoszpúra ellen, a zellert pedig a szeplóriás lnvélfoltn*!ság ellen permetezzük (Kuprikol, Dithane). A káposztaféléket szükség szerint a levéltetvek vagy hernyók ellen permetezzük. Az esetleges nagyobb káruk elkerülése érdekében érdemes június folyamán sűrűbben ellenőrizni a növényekéi és az említeti kártevők észlelésekor azunnal permetezni. A levéltetvek ellen Pirimor vagy Aetnllic használható. A permedébe szükséges tapadást fokozó készítményt keverni a levélfelület vastag viaszbevunata niiutt. A rózsát a levéltetvek és rágókártevök ellen szükséges kezelni. Csapadékos időben a gombabetegségek nUen is vedbetjük őket. Feketefoltosság ellen Dithane. a lisztharniat ellen Sulikul K, a kártevők ellen pedig Métádon vagy Authiu használható. A kardvirágot továbbra is kezeljük a gladiúluszstripsz ellen (Actellic, Andiin). Matlák György agrármérnök Ha a szervezetekbe tömörülő állattenyésztőket hozzuk szóba, bizony gyakran vetődik fel a — sok esetben aggodalmat kiTeJező — kérdés: vajon milyen lesz az egyes szervezetekben a folytatás? Tulajdonképpen mi a helyzet az utánpótlás-növelést illetően? A problémakör alaposabb fontolgatása után, őszintén megvallva, kissé önbizalom szegetten kerestem tel a Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságának azon részlegét, amely éppen a fiatul állattenyésztők tevékenységét irányítja. A részleg vezetője. dr. Milena Batejová bizony szinte alig látszott ki a papírrengetegből. — Eléggé kényes helyzetben vagyunk jelen pillanatban. Az ifjú kisállattenyésztők köreinek munkáját irányító szakbizottság vezetője jó egy hónappal ezelőtt' munkahelyet változtatott. Így csaknem teljes mértékben rám hárulnak az elintéznivalók. Igaz, hogy a helyettese már szorgalmasan készül a „hatalomátvételre“, de még néhány napig Várni kell a hivatalos beiktatásra. Ф Rögvest a tárgyra térve: vajon milyen mértékben indokoltak az utánpótlás-nevelést érintő aggudalmak? — Véleményem szerint nincs ok aggódásra-bosszankodásra. A központi bizottság' külön bizottságot hozott létre, amely kifejezetten a fiatalokkal való foglalkozást irányítja. Ez a bizottság szervezi az ifjú állatbarátok versenyeit, a természetvédelemmel kapcsolatos kvízeket, tanulmányutakat stb. Évente három alkalommal szlovákiai találkozót szervezünk. Bratislavában. Letanuvcében (Spišská Nová Ves i járás) és Stará Bystrica-ban (Črdcai járás). Az’ ifjú állattenyésztők ezen találkozók alkalmával véleményt cserélhetnek a nevelési módokról, illelve formákról, tudomást szerezhetnek különböző — számukra még ismeretlen — etetési és ápolási .szokásokról. A rendezők természetesen előtérben tartják a szakmai továbbképzés fontosságát. Arra törekednek, hogy az előadásokra valóban megfelelő szakismeietekkel rendelkező oktatókat hívjanak meg. Az elsajátított ismeretekről a gyerekek tesztek formájában „számolnak be“. A találkozók rendszeres pontja továbbá az ifjú tenyésztők elméleti beállítottságú versenye. Minden alkalommal nagy sikert arat az Ifjú állattartók kedvenceiből megrendezett kiállítás. Sajnos, ezt nem minden találkozó folyamán tudjuk megszervezni. Mindenekelőtt a szállítási problémákra és a megfelelő kiállítótermek hiányára hivatkoznak az illetékesek. A találkozások, összejövetelek elsődleges célja természetszerűleg az, hogy a gyerekek minél többet foglalkozzanak az állatokkal. ф Kik lehetnek tagjai az ifjú állattenyésztők körének? — A tagsági korhatár: 9—15 év. Kivételes esetekben megengedett, hogy valaki tizennyolc éves koráig tagja lehessen a körnek. A tagok jelentkezési ivót a szülőknek kell aláírni. О Gyakran tapasztalt jelenség: sajnos, az alapiskola padjai közül kikerülő diákok egyszeriben mindennemű szakköri szervezeti tevékenységtől visszariadnak ... — Ez valójában szinte mindennapos téma szövetségünkben is. Azon fáradozunk, hogy minél több fiatal állattenyésztő folytassa tevékenységét az SZÁSZ alapszervezeteiben. Több esetben felmerült a kérdés: vajon a középiskolások részére nem lehetne-e az alapiskolásokéhoz hasonló köröket létrehozni. Válaszom egyelőre csupán annyi: próbálkozunk. ф Tetszel! említeni az évente három alkalommal megrendezésre kerülő szlovákiai találkozókat. De hol találkozhat nak. illetve bizonyíthatnak incg az ifjú állatbarátok? — Természetesen nem csupán ezeken az összejöveteleken. A járási bizottságok is szerveznek ilyen jellegű találkozókat. Szó, mi szó, ezek alkalmával nem annyira gazdag a program, de azért a gyerekeknek valóban jól jön a kis „kiruccanás“ — a huszadik század technikai csodái közül az állatvilág birodalmúba. Ilyen összejövetelt szerveztek a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Trnavai, az Érsekújvári (Nové Zámky), a Rimaszombati (Rimavská Sobota) stb. járásban. Ф Az SZÄSZ járási bizottságai közül melyek emelhetők ki az eredményes szervezed ifjú tenyésztőkét illetően? — Egyértelműn a Spišská Nová Ves-i és a Nyitrai (Nitra) járást kell megemlítenem. É két járás — amelyekben mintegy 30—30 kör fejt ki tevékenységet — valóban utcahosszat eiőzi meg a többi szlovákiai járást. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei az ifjú generáció nevelésére nagyon odafigyelnek. Ez annál is inkább fontos, mert rohanó világunkban az egyre igényesebb iskolai követelmények ellensúlyozása érdekében a diákoknak talán minden eddiginél nagyobb mértékben van szükségük a kikapcsolódásra, az aktív pihenésre. E gondolatok közepette az SZÁSZ Központi Bizottságán az Ifjú állattenyésztők kőiének 1985. évi . jelentését lapozgatom: az ifjúsággal való foglalkozást irányító bizottság lebontotta saját körülményeire az SZ.ASZ IV. kongresszusának határozatait; 1985 ben a szocialista verseny-mozga lomba 125 ifjúsági kör tagjai neveztek be; a három szlovákiai találkozón együttvéve 120 ifjú állattartó jött össze; a bizottság tavaly három alkalommal ülésezett ... A jelentés egyes pontjait alaposabban átfontólva és a beszélgetést summázva leszögezhető: gyerekek, ifjú állatbarátok, a lehetőség valóban adott. Tehát rajtatok a sor — éljetek velel ' 1 (susla)
