Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES. 1986. május 3Í. Babázás — ... És akkor most hoad ide a tányérját, megetetjük, te csak fogd a fejét. — Ki fogja hányni. — Nem fogja kihányni, ezt sze­reti. — Mert sok prézlt van rajta? , — Mert sok prézli van rajta. Két kislány babázott az autó­buszmegállóban. Ezen a szokatlan helyen, egy kerítés köpárkányán rendezkedve be, a ideiglenes szállást egy pillanat alatt ottho­nossá varázsolva, játszottak, ko­molyan, áhítatosan, mindenről megfeledkezve, mintha csak egy bura védte volna őket a külvilág­tól. És ennek az eimélvültségnek olyan vonzása varázsa volt, hogy a várakozók mind többen fordul­tak feléjük, szinte körbevették őket, s már-már nemcsak nézői, de résztvevői is voltak ennek a családi együttlétnek. Mert az volt. DZSELAL ED DIN RUMI: Aztán egy nagymamaforma asz­­szony száján kicsúszott: micsoda mamák lesznek ezek! És büszkén körülnézett. Fura büszkeség volt, az asszonyiságnak szólt, az anya­ságnak. Mindez nem mostanában tör­tént. Mostanában valahogy nem na­gyon babáznak a gyerekek. A já'­­tékboltokban a logikai kockák, gömbök, a szét- és összerakható mindenfélék, az elektvonrios vezér­lésű szerkezetek kínálják magu­kat. Vannak persze babák is: hát­rébb. Mosolyuk, mintha megder­medt volna. Ruhájuk merevebb, ódivatúbb vagy éppenséggel na­­gvon is modern. Nem olyan kívá­natosak. Ámbár lehet, hogy mind­ez fordítva van. s csak az irán­tuk mutatkozó érdektelenség teszi őket ilyenné. Mert nem valószínű, hogy a babákban van a hiba. A tárgyak is, akár az emberek, ki­hűlnek, ha nem szeretik őket. — Ez a baba itt a képen ottho­nosan melegszik a „mama“ ölelé­sében, ruháját is valószínűleg őtőle örökölte. Az összekulcsolt kezek védik, s mindez előlegezi a majdani mamaság állapotát. Ős­régi kapcsolat pillanatképe ez .. Csak el ne felejtsenek babázni и mai gyerekek. Gyermeknap-vendégséggel Virágok nyílnak éjszaka az égen: csillagok, ezüstvirágok. Más oka nincs, hogy boldog vagyok. (Rab Zsuzsa fordítása) A kilencfejü kígyó Eli egyszer kilenc fiú, о tizedik testvérük kislány volt. A fiúk el­mentek a háborúba. A kislány ott­hon maradt a gonosz boszorka mostohával. Ez nagyon lói tudta, hogy él az erdőben egy kilencfeiü kígyó, elzavarta a kislányt oda, menien és keresse meg a testvé­reit. Valójában azt akarta, hogy a kilencfeiü kígyó pusztítsa el a leányt. Megy a kis árva, a boszor­ka utána, lesi, hogy mi lesz. Rohan a kígyó a leány felé, az meg felmászik egy almafára. Ak­kor a kígyó elkezdi rágni az al­mafát. Amikor az egyik fe/e el­fárad a rágásban, folytatja a má­sik. Arra megy a medve és így szól: — Adjon isten, kilencfejü kígyó, mit csinálsz? — Ftnom pecsenye van az al­mafán, most rágom az almafa tör­zsét, mihelyt elrágom, bekapom a finom falatot. — Pihenj egy kicsit — mondta a medve —, majd rágom én he­lyetted. Lefeküdt a kilencfejü kígyó, pi­­henget. A medve pedig körüljárja az almafát és énekel. — Egy. kettő, három, Körüljárom, Almafa növését Várom. A kakukk meg ezt kakukkolja: — Kilenc katonatestvér, Gyorsan haza gyertekt Az almafán Sirdogáló kislánykát Leltek. Kakukk! Hullatja könnyeit, Testvéreit hívja. Mert a kilencfeiü Az almafát rágja. Már csak egy hajszál, Már csak egy cérnaszál Az almafája. A boszorka kezdi zavarni a ka­kukkot: — Nem hallgatsz el, te szé­gyentelen! Mit kiabálsz? Köriilfutja a medve az álmáját, a kakukk kakukkot, a boszorka fut utána, a kilencfejü kígyó al­szik, mind a kilenc feje a földön fekszik. Egyszer csak hallja a kígyó, hogy reng a föld. Kérdezi: — Honnan jön ez a lárma? Édes álmom ki zavarja? Leszáll a kakukk a földre és kakukkolni kezd: — főnnek a testvérek Száguldó paripán, Nem fél már a leány Ott fent az almafán. Felemelte a kígyó az egyik fe­jét és látja, hogy az almafa me­gint csak jó vastag. Elzavarta a medvét és rágni kezdte a fát. Odaszaladt a róka: — Adjon isten, kilencfejü kígyó, mit csinálsz? — Finom pecsenye vein az al­mafán, most rágom az almafa tör­zsét, mihelyt elrágom, bekapom a finom falatot. — Pihepj egy kicsit — mondta róka —, majd rágom én helyet­ted. De a kígyó megkérdezi: — Remélem, nem akarsz te is becsapni, mint a medve? Nem, nem foglak becsapni. Lefeküdt a kilencfejü kígyó az almafa alá, a róka meg fut étie­ket: — Egy, kettő, három, Körül tárom, Almafa növését Várom. A kakukk ismét kakukkom kez­dett: HANS ARP: * Mese — Kilenc katonatestvér, Gyorsan haza gyerték! Az almaián Sírdogáló kisleánykát Leltek. Kakukk! / Hullatja könnyeit, Mert a kilencfeiü ú Az almafát rágja. Már csak egy hajszál, Már csak egy cérnaszál Az almafa fája. A boszorka megint zavargat/a a kakukkot: — Nem hallgatsz el, te szégyen­telen, mit kiabálsz? A kilencfejü kígyó meg így szól: — Honnan jön ez a nagy lárma. Édes álmom ki zavarja? — A testvérek már erősen kö­zelednek — kakukkot a kakukk. — főnnek a testvérek Száguldó paripán, Nem fél már a leány Olt fent az álmáján. Es már jöttek is a vitéz katona­fiúk, karddal a kezükben, páncél­ban. Levágták a kilencfeiü kígyó­nak mind a kilenc fejét, és aztán lehozták a kislányt az almafáról. A boszorka pedig elnyerte méltó büntetését. (Litván népmese-feldolgozás) ALVARO YüNGUE: Anyám, ha egyszer nagy leszek Anyám, ha egyszer nagy leszek, hosszú lajtorját fabrikálok, rajt csillagért égig megyek — lenn tündöklő, való világok. Minden zsebem telitömöm üstökösökkel, csillagokkal, iskolás társaim között szétosztom két gazdag marokkal. Neked, anyám, a holdat hozom le, nagy teliholdat az ölemben, Fénye bevilágítja házunk, ezer villanykörte se szebben! (Kormos István fordítása) Legyen igazi ünnep, hív­juk meg fiunk, lányunk leg­jobb barátait egy kis dél­utánt vendégségre! Az elő­készületekben szívesen se­gítenek ők maguk is, a vi­dám együtt töltött idő pe­dig teljen játékkal, dallal, tánccal és finom csemegék fogyasztásával. Sonkahabos szendvics Egy dl tejszínből habot verünk. Belekeverünk 10 dkg darált sonkát és 1 nyers tojássárgáját. Zsűrkenyérböl vékony szeleteket vágunk, ezekre kenjük, és megszór­juk reszelt főtt tojással, fi­nomra vágott metélőhagy­mával. , Meleg szendvics 1—2 napos kenyeret kis­­ujjnyi vastagra szelünk és pogácsaszaggatóval kerek lapokat szúrunk ki belőlük. A szeletkék egyik oldalát tejbe mártjuk és zsírral ki­kent tepsibe rakjuk úgy, hogy a tejbe mártott olda­luk felül legyen. Két-három tojásfehérjéből — gyengén sózva — nagyon kemény habot verünk. Egy-egy evő­kanálnyit a szeletekre te­szünk. Különböző ízesítők­kel hintjük meg őket. Pél­dául reszelt sajttal, reszelt, főtt tojásai, darált sonká­val, párolt gombával, máj­pástétommal, apróra vag­dalt virslivel. Meleg- sütő­ben néhány percig sütjük, míg a tojáshab kissé meg nem pirul. Sokáig ne hagy­juk a sütőben, mert kiszá­rad. Finom falatok Nagy sikerre számíthat­nak a gyermekek körében az „egyharapások“, (1—1 karika kiflire szalámi, son­ka. virslidarabka-, ezen ka­­rikányi sajt, tetejében friss, kicsi retekgömbök). amelye­ket mindenütt beszerezhető színes műanyagpálcikákra, vagy íogpiszkálóra szúrunk. Rizspoding Hozzávalók: 150 g rizs, Vi liter tej, egy csipetnyi só. 100 g hámozott, darált mandula, 80 g vaj, 80 g por­cukor, 4 tojássárgája, 1 to­jás. 4 tojásfehérje. A rizst átválogatjuk, meg­mossuk. ráöntjük a tejet, megsózzuk. Hozzáadjuk a hámozott, darált m'andulát és addig főzzük, amíg a rizs megpuhul. A vajat, a porcukrot, a tojássárgáját, a tojást jól kikeverjük, hoz­záadjuk a kihűlt rizst és összekeverjük. A keményre vert tojáshabot óvatosan a rizshez keverjük. A puding­formát kikenjük, meghint­jük zsemlemorzsával és be­letesszük a masszát, majd letakarjuk. Forrásban lévő vízbe állítva kb. háromne­gyed órát főzzük. Kihűtjük, kiborítjuk a formából. Gyü­mölcsszörppel leöntve vagy cukrozott eperrel díszítve tálaljuk. szedjük, tálba rakjuk я ga-c, luskákat. A 4 tojás sárgá­ját 1 evőkanál cukorral ha­bosra kikeverjük, kevés hi­deg tejjel elkeverjük majd a vaníliás tejbe öntjük — állandó keverés közben ad­dig főzzük, amíg megsürű- Súidik. León fjük vele a tálba szedett galuskát. De önthet­jük poharakba is, úgy, hogy a pohár tetejére púpozzuk a . galuskákat, meghintjük durvára vágott mogyoróval vagy mandulával. Főzhe­tünk a madárfejbe Jól meg­mosott mazsolát is. Díszít­hetjük csokoíádéreszelék­­kel. De finom csemege ak­kor is, ha aranygaluskát tá­lalunk vele. Üdítőitaluk Ne csak üzletben kapható frissítőket kínáljunk! Lep­jük meg a kicsinyeket pél­dául az alábbi tápláló, vita­mintartalmú italokkal: Eperkoktél 1 liter tejhez számítva \\ kg epret jól megmosunk, csutkáját eltávolítjuk és meghintjük 1 evőkanál por­cukorral. Néhány percig állni hagyjuk, majd péppé törjük habverővel vagy mi­xerben. Hozzáöntjük a tejet és habosra keverjük. Azon­nal fogyasztható. (Ugyan­így készítjük a banánkok­­téít is.) Egy nagy kék pillangó ereszkedett alá rám, és elfedett szárnyaival. ' Mind mélyebb-mélyebb álomba süllyedtem, így hevertem önfeledten soká, akár egy kék mennybolt alatt. (Szabó Magda fordítása) a A barátság alma amit ketten eszünk meg forrás amelyből folyó lesz Kabát amely melegít Titok amit ketten osztunk meg Ha nincs is kabátom melegít Ha távol is van a barátom Mégis itt van velem. Madártej Fél liter tejbe 2 evőkanál cukrot és egy kevés vaní­liát teszünk. 4 tojás fehér­jéből keniény habot verünk, kis galuskákat szaggatunk belőle a forró tejbe, három­­négy percig, mindkét/ olda­lukon főzzük. Ne szagas­­sunk sokat egyszerre belő­lük a tejbe, meri megda­gadnak. Szűrőkanállal ki-Hideg pezsgőtea Sötétre főzött, erős teát cukorral, citrommal ízesí­tünk. (Még jobb, ha cukor helyett mézet teszünk be­le.) Ha kihűlt, jól zárható üvegbe töltjük és fölereszt­­jiife kb. felerésznyi szóda­vízzel. Az üveget lezárjuk- és fogyasztásig hideg hely­re tesszük. APOLLON NYIKOLAJEVICS MAJKOV: Nyári eső „Arany! Arany esik!“ — Gyerekek rohannak, ki, az esőbe. — „Várjatok, gyerekek: gyűjtsük össze, míg arany mag nem lesz belőle: búzát kap a csűr, ti meg kenyeret!“ (Szabó Lőrinc fordítása) LADIK KATALINi Aali TokombajeT kirgiz költö : A gyermek című verséből idéz-'ir.V • дв* A. font. hermine­­ketted* rész* átel­izeeítfc Zeuez fia At NDk téri rati irodája T Szocia­lista állast X Nevel6--------- j íme Rejtvény, 1. rész.. Rejtvény, 2.rész _4_ Bulgáriai város Báré ti, ország t Svájci. feetfl Itt levő íeványi anyag Igeképzö-F«S Azonos be tök. Röntgen Uralkodón vigyázó katona I/iter áciorog Fedél, névelBvel ásZeJc Оговя , festő ь Sorsolt1 A betegeé ceúce­oont.is ZÓnft ► Gondbao. ven 1 15 tdasó Német fee tű ír. Római egy Gallium* sulfur' 38rSg betfi Rejtvény, sei ni* i.ré»* Vonopo­liata szervezet 5«g8 kBzepe Amerikai film­ez íné»* Szende к Magyar í ее tű Ady íridre Azonos betűk: Iengeri­tcalac la* Vulkáni kürtő Azonos betűk к ílSléay * Szakradu* Római öt Üsző Rész kéltóaág áj-5íi»n4 eutojela Azonos betűk; k-Ré testen 4 ven i Ráditxs» Személye» névmáa к , Személye» névmás i MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 20. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A béke orvosság — a cívódás méreg. Nyertesek: Karika Vince. Csenke (Cenkovce), Szarka Mária, Palást (Plášťovce), Tencel Lajos, Ipolybél (Bielovce). > V

Next

/
Oldalképek
Tartalom