Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-31 / 22. szám

1986. május 31 SZABAD FÖLDMŰVES 7 .a; inak a iasirôriség szóban..." FEJEZETEK EGY MUNKASDALARDA TÖRTÉNETÉBŐL A Bach korszak bukása után. тек­­maradásának érdekében a maKvarsáK hozzálátott folvamatossáKának meg­­őrzéséhez. ápolásához A tizenkilen­cedik század második felében kezdett alakulni a ..Rozsnyói Dalárda Egylet“. Létfenntartását az alapító és a pár­toló tagokra, valamint az önkéntes segélyezésekre alapozták. 1883-at ír­tunk. amikor az alakulóban lévő ..Dalegvlet“ egv felhívást bocsátott közre a városban: ..A dal és a költé­szet édestestvérek. Elválva is szén mindkettő, de együtt alkották az esz­ményi szépet. Nyelvében és szokásai­ban él a nemzet, a nyelv zenezetes lesz költészetében: a költészet maga­sabb bubáit nyer a zenében, dalban. Valamennyi nemzetnek műveltségi állanotát. jellemét, kedélyét, megítél­hetjük költészetéből, dalaiból ...“ E táiékoztató hatására tömeges kezdeményezés indult a zene és a dal művelésére, amihez a közönség er­kölcsi támogatását adta. Ilven előzmények után alakult meg a „Rozsnyói Dalos Egylet“; a szerve­ző bizottság 1864 januárjában meg­tartott ülésén megválasztla a vezető­séget és előterjeszti az alapszabály­zatot. A választmány elnöke dr. Kiss Antal lett. a titkár Soós Miklós. Kar­­igazgató: Kalmár Imre. Választmányi tagok: dr. Gyiirky Lafog, Schvmel Samu. Hizsi Sándor, Schaffer Gusz­táv, Juszt János, Schlosser Berci. Több iegvzőkönvvi kimutatás és műsoris­mertetés arról értesít, hogv a Rozs­nyói Dalárda fellépésével a városháza nagytermének kifestését és telles be­bútorozását tűzte ki célul. A feljegyzések a Dalárda válságos időszakait Is bemutatják. Többször küszködnek átszervezéssel. Ezek a kezdeményezések azonban mindig a dal művelését és a társadalom műve­lődését elősegítő szeretetből ismét­lődtek, 1874 novemberében az ideigle­nes dalegvlet-bizottság — az alacsony taglétszám miatt — felfüggesztette a Dalárda működését. Vagyonával pedig úgv intézkedett, hogy az alapszabá­lyok betartásával újra induló Dalos Egylet takarékpénztári tőkéje és ingó vagvona leltár szerint ismét rendel­kezésére álljon. 1877-ben Kőváry Ödön ügyvéd ideig­lenes elnök szervezésével megalakul a „Rozsnyói Dal- é^ Zeneegyesület“. Karvezetőie Maszny Pál lett. Egy hangverseny bevételének tiszta jöve­delmét az uszoda építésére adomá­nyozták. Az egyesület tagta lett az Országos Zene és Dalárda Szövetség­nek s az úi alapszabályzat szerint a „Rozsnyói Zenekedvelők Egylete“ nevet kapta. A Rozsnyói Híradó 1889. november 24-1 számában közli: „A »Rozsnyói Zenekedvelők Egylete« a működök csekély száma miatt, de különösen karmester hiányában szünetel.“ Azon­ban mindig volt tevékeny erő újra­szervezni. Az 1909-es esztendőben új alapszabályzat elfogadásával megala­kult a Rozsnyói Dalos Egylet, amely „a dal és a zene művelését és ezáltal a müérzék nemesítését, valamint a társas élet fejlesztését tűzte ki célul“. Ekkor Pásztor Mihály az egylet el­nöke. a karnagy Rozsnyai János. Az úi alapszabály szerint a dalosegylet­­nek taeia lehet felekezeti, nemzetiségi és osztálykülönbség nélkül minden erkölcsi tekintetben kifogástalan egyén. Az első világháború kitörése miatt в dalárda megszüntette működését. A háborúban tagjai közül többen el­estek. Voltak, akik a Tanácsköztársa­ság melletti kiállás miatt váltak kegy­vesztetté. A hábörú után úi körülmé­nyek bizonytalansága késleltette az újjászervezést. Csak évek múltán en­gedett. föl a bénító közöny. 1923-ban a hagyományokhoz hű lakosok a Da­los Egylet közgyűlésén újból Pásztor Mihályt választják meg elnöknek. Ki­mondják: „A művészi ízlés kifejlesz­tésére. a lélek nevelésére, nemesíté­sére leghatásosabb eszköz a dal“ —. és megkezdik a tagok toborzását. Mű­sorukban magyar, szlovák, német szerzemények találhatók. A karnagy jelentéséből megtudjuk, hogy a be­tanult művek hat csoportra osztha­tók: népdalok, kurucdalok. gvászda­­lok. alkalmi énekek, k'sebb műdalok, és nagyobb műdalok. Fellépnek: Dob­ónéban, Pelsöcön (Plešivec), Šafáriko­­vóban stb. Ezt követően a I. Országos Magyar Dalos Ünnepélyen, Losoncon í Lučenec), 1930-ban. Az 1944 áprilisában megtartott köz­gyűlés már a szünet kezdete. A da­lárda működése megszűnt, de a dalo­lás utáni vágy tovább élt az emberek szívében, s csak az alkalomra vártak, hogy újra messze hangzón zengjen a dal: hirdesse az élet utáni vágyat a nagy vihar után. A második világ­háború befejezését követően megfogy­va. megvádolva, majd 1948-ban. a jég­törő februárt követően humánus, in­ternacionalista értéktudattal kezdte meg az életben maradt férfikar Var­ga Ferenc karnagy vezetésével a pró­bákat. 1950-ben a Csemadok helyi szervezete a következő céllal indítot­ta útiára a Rozsnyói Munkás Énekkar Vegyeskarát: „A dal. a zene az em­beriség anvanyelve. művészete, mű­­veltségfeilesztő ktnyilatkozása. az életigenlés kifeiezőle! Népek rokon­ságát. testvériséget hirdesse minden tiltás és viszály ellenére: hagyomá­nyok ápolását és a szocialista dal­kultúra békevágvát“. A vegyeskar. amely 1952-ben Kassán fKošicel ének­­fesztiválon vett részt úi hírnökként a nemzetiségi dalmfiveléssel. a közös­ségnek kölcsönös megismerésével in­dult. 1957-ben a Fábry Zoltán hatva­nadik születésnapjára rendezett iro­dalmi ünnepségeken is felléptek, le­ien voltak minden egyes városi és ál­lami ünnepségen, valamint 1961-ben felléptek az első Országos Dal és Tánc Ünnepélven. Századik „születésnapju­kon“ felvették a Rozsnyói Magvar Munkás Énekkar elnevezést. Nagv sikerrel szerepeltek 1965-ben Kassán a Batsánvi-íinnepségen. ahol Fáhrv Zoltánon kívül ielen volt még Illvés Gyula. Forbáth Imre és Keresztúry Dezső. Az énekkar több kitüntetés viselő­je. 1967-ben M'kus Imre elfoglaltsága miatt Máté László lett a karvezető. Öt Kardosné Fafrák Éva, majd iff. Bocsárszkv Pálné követték a karveze­tésben. 1981-től pedig Máthé Dénes vette át ezt a tisztséget. A nagv múltra visszatekintő, jelen­leg Is aktívan működő énekkar ta­valyelőtt ünnepelte fennállásának 120 éves évfordulóját. E rövid sűrítésben a rozsnvót kórusmozgalom történetét vázoltam fel. akkori és mai rálátással. A kórusnak jelenleg mintegy ötven tagja van. TALLÖZÄS A KRÓNIKÁBAN „Aki él: énekeljen: érzéseinek utat nyerjen, a régiekre emlékezzen, és a jövőre felkészítsen... A rozsnvói da­losoknak. akiknek soraiban olyan szép egyetértésben énekelnek együtt. Kö­szönettel, szeretettel Keresztúrv De­zső. Rozsnyó. 1965. V. 28.“ „A rozsnvóiak között sok a vérségi rokonom is: még több a szellemi ro­konom! Amikor a Batsányi-ünnepsé­­gek alkalmával ott voltam, éreztem, hogv ez így igaz! Legyen továbbra is testvéri kapcsolatunk összekötője a dal. zenei anyanyelvűnk. Míg a nóta szól, a költőnek van igaza: A dal szüli énekesét... A rozsnvóiakat szí­vébe zárta: Béres Ferenc. 1970. ápri­lis 24-én.“ „Énekkaruk egy évszázados munká­jának gazdag eredményei — amely időszak alatt az együttesben több műyészetet kedvelő nemzedék tagjai váltották egymást — rendkívül érté­kesek. és nagymértekben hozzájárul­tak népünk kulturális értékeinek, a Proletár nemzetköziség eszméinek ter­jesztéséhez. valamint a munkásmoz­galom támogatásához. Elsősorban azoknak tartozunk hálával, akik a kórus működésének kezdeti időszaká­ban elkötelezett mnnkával és pártos szellemben megválogatott repertoár­ral harcol'ak a szociális elnvomás ellen, és minden erejüket a haladó szlovákiai munkásmozgalom szolgá­latába állították: ugvanúgv köszönet iár azonban a kórus tagjainak azért is. hogv munkásságukkal gazdagabbá tették a hazánkban élő magyar nem­zetiségi állampolgárok kulturális éle­tét. Az Önök művészi közössége nem­csak esztétikai élmények sorát nvúi­­totta és nvúitia a közönségnek, ha­nem fellépéseivel és műsoraival a ha­ladás eszméit és a szocialista öntu­datot is terieszti. Miroslav Válek. 1974. május 8.“ Fábrv Zoltán: „A tiszta forrás éne­ke... Rozsnyó dalárdája centenáriu­mát ünnepli. És vele nemcsak a szlo­vákiai magyarság ünnepel, de szocia­lista államunk egésze. És még valami, valaki: egv író. aki egvben rozsnvói öregdiák is. Öregdiák, kit betegsége távol tart az ünnepektől, de aki lé­lekben ott van. és üzenve szól... A költészet, mondja egv ismert megha­tározás. az emberiség nyelve. És mi más a zene. az ének? Az ember hang­iát nem lehet elfojtani. Az írott, a nyomtatott szó és a vésett kotta életben tartja ... Bartók nemcsak a zene magvar világnagvsága. de mo­rális alapállásban, erkölcsi magatar­tásában — a gonosszal, a fasizmus­sal szembeni ellenállásban — is pél­da volt és világító útmutatás marad máig. az antifasizmusig ... A zene. a dal, a legnagyobb kollektivitás: min­denkié. A zene. az ének tisztavizű forrása az a csoda, mely az értő] az óceánig egyformán árad. mely nem ismer határokat, akadályokat. A zene, az ének a testvériség szólama, him­nusza és parancsa. A zene. az ének, népeket, nemzeteket köt össze ...“ Összeállította: Korcsmfiros László JEGYZET Sírva dicsekvők HÓnajj eleié van. A postahivatal „Pénzfelvétel“ feliratú ablaka előtti hosszú sor kígyózik. Mindenki ideges, sietne valahová, csak a csekkszabdaló automata mögött Wö hölgy nyugodt. Kétszer, háromszor is átszámolja, összeadja, kivonja az üvegablakon át becsúsztatott pénzt. Aztán szortírozza, külön a tízeseket, a húszasokat, az ötveneseket, a százasokat, az ötszázasokat, az ezreseket. Újra átszámolja valamennyit, aztán megstmogatja, be­teszi a fiókba. Végül gondol egyet, kiveszi az egészet és átrakosgat ja egy másik fiókba. Egy idősebb férfi már­­már rászól, de meggondolja magát. Nem húz ujjat a hivatallal. A sor közepén idegesen toporog egy ötven év körüli, /ól öltözött nő. Egy ideig a nyakát nyújtogatja, végül megszólal. Az előtte álló hasonló korú, de jóval szeré­nyebb öltözetű asszonyhoz intézt a szavalt. — Látom, maga nem csekkel áll itt. Pont most jut eszébe takarékkönyvvel feltartani a sort?! — Pont most — felel a másik. — Most főtt össze a pénz. — Ёп nem is értem — replikázik tovább a jólöltözött miből telik egyeseknek... Legalább húszezer koro­nát szorongat a markában, ha jól látom. — Harminc — igazítja ki a másik. — Harmincezer... Hallják? Hát ennyi pénz ötödikén nincs a kezemben, nemhogy ennyit tegyek a takarékbal Pedig'a férjem megkeresi a magáét, én is, a lányom is, sőt a két fiam is fái keres, hónap végén még sincs egy megveszekedett vasunk sem. — Spórolni kell, hölgyem, spórolnil — veti közbe egy tagbaszakadt, szemüveges férfi. — Spórolni? Ugyan, ne nevettessen már, uram! Meg­mutatná, hogyan? Ezt a rongyot kilencszázért adták. A cipőm majdnem ötszáz volt. Spórolni... A telefonszám­lánk több mint ötszáz korona volt. Egy tízkilós malacot a férjem hétszűz koronáért vett, mikor lesz abból hízó? Tudják, mennyiért ásták föl a cigányok a veteményest? Hatszázért. Aztán itt a villanypénz, meg a benzin... Őrület, mennyi pénzt kell kifizetni... — Nyugodjon meg, asszonyság, én se a fizetésemből spóroltam össze ennyit. — Így az előtte álló. — Meghalt szegény anyám, tőle örököltem. Ez a házrész ára. — Mi is eladtuk két éve az anyósom házát. Áron alul, kétszázezerért, főtt a fiam: anyu szeretnék egy új ko­csit! Jó, vegyél, fiam. Nagyon rendes. Nem dohányzik és nem isztk. De új ebédlő és ülőgarnitúra Is kellett. Aztán tavaly a férjemmel elmentünk tizennégy napra Bulgáriába. ,meg kitapétáztattuk a hálószobát, és egyet­len fillérünk se maradt az örökségből... A tagbaszakadt férfi nagyot nyel, megigazítja a szem­üvegét, és két idegrángás között megkérdezi: — Mondja, hölgyem: maga most sír, vagy dicsekszik?! Illés Bertalan SZABÓ LŐRINC: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt , eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél,\ tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel aimafa, tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok, tűz, víz, ég és föld s minden istenek, szeressétek, akiket szeretek. GYERMEKNAPI VARIÁCIÓK {Vass Gyula felvételei}

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom