Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-24 / 21. szám
1986. május 23 SZABAD FÖLDMŰVES Д napokban került könyvüzleteink n polcaira lan Galandauer műve, amelv Bohumír Smeral életét mutat- 1a be. forradalmi munkásságát méltatfa. Címe: A marxista baloldal élén — Bohumír Smeral életrajza. A könvv a bratislavai Pravda Könyvkiadó ma- Rvar szerkesztőséRe Rondozésában lelent meg; Dósa László fordította maRvar nyelvre. Szurdi Zsuzsa szerkesztette. Galandauer könyve nemcsak a „po litlkával foglalkozók", hanem a társadalmi fejlődés, az osztálvharc. sőt a történelem Iránt fogékony olvasók érdeklődésére is számot tarthat. A politikai, a szociális Intézmények, a termelőüzemek könyvtárait is gazdagíthatja. de a magánkönyvtárak gyűjteményét is színezheti. A szerző, a fordító., a szerkesztő, de maga a kiadó is jó munkát végzett, régi adósságot törlesztett a cseh nép e kimagasló fiának bemutatásával. A könyv olvasmányos, amellett tárgyszerű, a stílusa is könnyed. Olvasása közben tanúi lehetünk a századelő munkásmozgalmának, s bepillanthatunk a (monarchia „fénykorának“ kulisszatitkaiba. A könvv továbbá végigvezet bennünket az úgynevezett I. köztársaság életén, valamint Szoviet-Oroszország építésén. Smeral. mint egyetemista, a szociáldemokrata párt napilapjának, a Právo lidu-nak volt tehetséges zsurnalisztája. Már akkor rá-rátapintott a burzsoázia disznóságaira, az egyház korrupcióját is kipellengérezte, amivel rendőrségi zaklatásnak tette ki magát. Az 1900-as évek eleién tanulmányutat tesz Nyugat-Európában. Németországban a szocializmus jelenét szemléli. Londonban pedig a tudományos szpcializmus bölcsőjével ismerkedik, amelv Marx Károly tevékenységével forrt össze. Az 1905-ös oroszországi események nagy hatással voltak rá. aminek tanútelét adja egv írásában: „A Patynmkin kapitányát félreállították, a parancsnoki hídra helyette egy f Fotó: -vass-1 nagvszakállú. hosszú hajú férfi, a forradalmi bizottság tagja lépett. A kapitány volt a cár. a nagvszakállú pedig az orosz nép. Ahogy a Patvomkin szabadon és Büszkén úszott a tengeren. úgy halad az orosz nép elszántan a forradalmon át a szabadság felé E nép szüntelen, erőteljes forradalma megrendítő benyomással hat ránk...“ Bohumír Smeral. я Nagy Október győzelme után jutott el a forradalmi kommunizmus gondolatához. Leninnel való személyes találkozásai szintén nagy hatással voltak rá. A marxista baloldal kongresszusán — 1921. május 14. és 16. között — ő tartotta a fő kongresszusi beszámolót. amelv egyúttal a CSKP alapító kongresszusának egyik fő dokumentuma lett. Az úgynevezett polgári köztársaság által felkínált miniszteri tárcát többször visszautasította, mivel a munkások érdekeit helyezte előtérbe a saját érdekeivel szemben. A csehszlovák-szovjet barátsági szerződés megkötésének egyik leg'smertebb szorgalmazója volt. Már a harmincas évek elején fölismerte a fasiszta veszélyt. A müncheni árulás után távozott el hazáiéból. Moszkvában telepedett le. Nem volt más választása. emigrálnia kellett. Moszkvában halt meg 1941. május 8-án. Nekrológját többek között Klement Gottwald, Georgij Dimitrov, Jan Šverma, Wilhelm Pieck és sokan mások is aláírták. Bohumír Smeral munkássága a mai népig nem veszített értékéből és időszerűségéből.,. U’ |gvancsak a fenti kiadó jóvoltából a közelmúltban jelent meg egy tanulmány Karol Smidkeről »Mindig az élvonalban« címmel. Terézia KováCiková tollából Smidke kemény életútja tárul elénk. Megtudjuk hogyan kísérte figyelemmel a munkásosztály logos követelésekért vívott harcát, a szlovák nemzet antifasiszta mozgalmát, az SZLKP Illegális tevékenységét, a fegyveres szlovák nemzeti felkelést, valamint az ország újjáépítését, ö maga egyszerű munkásból, iparosból nőtt országos jelentőségű politikussá. A legavatottabban talán Gustáv Husák. a harcostárs lellemzi öt: .. elválaszthatatlan a szlovák nép nemzeti felszabadító küzdelmétől, a kommunista párt munkájától és sikerétől. Megérdemli a mai és az ellövendő nemzedékek tiszteletét." (G. Husák: Tanúságtétel a szlovák nemzeti felkelésről. 1 A mű hű korrajzot fest. Varga Erzsébet fordítása alapos, szép nyelvezetű. Olvasmányossá teszi a könyvet, amelyet Melaj Erzsébet szerkesztett. A borító- és a kötésterv Gerstner István munkája, összhangban van a mű tartalmával. A 21 fejezetből álló írás a századfordulótól egészen az ötvenes évekig kíséri figyelemmel. tárja fel a hazai — főleg szlovákiai — kommunista és munkásmozgalmat. egyúttal pontos korképet ad a korabeli szociális valóságról. A könyvet korabeli fényképfelvételek teszik szemléltetőbbé. Csiba Géza Ápoljuk és őrizzük! Amikor a XVII. Kazinczy Nyelvművelő Napok műsorfüzete a kezembe került — mintegy két héttel a nagyszabású rendezvénysorozat előtt a valóban tartalmas programjavaslat azon pontján állapodott meg főképpen a tekintetem, melyben ez állt: „A helyesírási változások tükröződése a csehszlovákiai magyar sajtóban.“ Az előadás címe mellett azonnal olvashattam az előadó nevét is: Deme László. Rohamosan fejlődő világunk változásairól, ájulásáról nap mint nap értesülünk. E változásokkal szinte párhuzamosan változik nyelvünk is. A gyors ütemű tudományos-műszaki fejlődés állandóan új szavakkal gyarapítja nyelvünk szókincstárát, s bizony a helyesírási változások is nem egy esetben „Ingerük“ a diákokat. S itt felmerül a kérdés: vajon mennyire tudjuk követni a helyesírási módosításokat a hazai magyar sajtó hasábjain? Verne László előadásából kicsengett, hogy „jó a kapcsolat a helyesírás magyarországi fejlődésével“. Az előadó hangsúlyozta, hogy az 1984-es akadémiai módosítások után ismételten le kell szögeznünk: módosított magyar nyelv nincs, csak módosított magyar helyesírás. Természetesen mindannyian tudatosítjuk, hogy mindennapi kötelességünk sajtónk nyelvezetének állandó csiszolása, tökéletesítése. Elemezzük egy kissé részletesebben, miben is közeledünk a helyeshez, a jóhoz, s vajon mely területeken vannak még fogyatékosságok. A csehszlovákiai magyar sajtóban viszonylag rövid Idő alatt meghonosodott a járások és kerületek nagy bpzdőbetűs frásmódfa Rendszerint helyesen alkalmazzuk a különböző intézmények neveinek írásmódját is. bár ez az állítás már végképp nem veheti fel a versenyt az előző megállapítás egyértelműségével. Deme professzor a csehszlovákiai magyar sajtó átböngészése után többek között figyelmeztetett arra. hogy sok esetben értelemzavaró kontextusba „csöppenünk“, ha bizonyos szavakat helytelenül használunk vagy írunk. Az egybeírás és a különírás például a magyar helyesírás talán legérzékenyebb pontja. A résztvevő ter-Rácsok (Vass Gyula felvétele) FÜZESI MAGDA:* Példamondatok Homlokán fénnyel Homlokán hideg ékes hó ragyog. messzeség ragyog. Idegeivel Útjain önzés lámpája felhőkig világít. világít. Tenyerén ülnek Tenyerén pénzzé pelyhes holnapok. halnak a napok, és szél rongyolja el eső mosdatja az éjszakáit. perzselt szempilláit. A gyalogútra A mezők zöldjét mindig félve lép, nem látja soha. s vigyáz: a mezők A gyalogutat testét ne tiporja. elkerüli félve. Meghallja a fű, Bilincset rak rá a nád énekét, kincse, birtoka, szívét teríti és holdakat tűz a megdermedt holdra. megdermedt szívére. 'Kárpát-ukrajnai magyar költő Nem élhetek muzsikaszó nélkül mészetesen nem azonos a részt vevő-vei '(pl.: rÁ résztvevők egyértelműen elfogadták..., A tanácskozáson részt vevő küldöttek...). És az sem mind. egy, hogyan írjuk pl. a jóravalót (jóra valót). Ezt is szemléltessük példákkal: A szomszédom egy jóravaló ember. A legnemesebb tulajdonsága a jóra való szándék. A további jóindulatú figyelmeztetések közül a 'jegyzetfüzetembe került, hogy a győztesek nem tárgyi jutalomban, hanem tárgyjutalomban részesülnek, míg a lakosság igényelt nem a szolgáltai tási házakban, hanem a szolgáltatóházakban elégítik kt. Deme professzor szerint a felsorolt hiányosságok mértéke minimális. Az előadó sokkal nyomatékosabb hangsúllyal beszélt az interpunkcióval kapcsolatos problémákról. Mint mondotta: „... ez nem szlovákiai magyar specialitás...". A szóban forgó témakör ugyanis Magyarországon sem okoz kevesebb fejtörést, mint hazai tájakon. Deme László szerint a vesszőn kívül más írásjelet nem ismerünk. Ezzel határoljuk el egymástól mind az egyszerű összetett mondatokat, mind pedig a több tömbből álló összetett mondatokat. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a többszörösen összetett mondatok egyes részeit (mondattömbök) bátrabban határoljuk el egymástól pontosvesszővel. A közbevetéseknél gyakrabban alkalmazzuk a vészsző-, a gondolatjel-, illetve a zárójelpárt. A kiváló magyarországi nyelvész közel kétórás előadása jelentős mértékben hozzájárult az idei Kazinczy Nyelvművelő Napok színvonalának emeléséhez. Természetesen a problémák csak egy töredéknyi részéről tudott szólni, éppúgy, mint ez a rövid jegyzet. írásommal voltaképpen nem az volt a célom, hogy nyelvtanra, illetve helyesírásra okítsak. Az még kevésbé, hogy Deme László személyét magasztaljam. A huszadik század rohanó emberének a hétköznapok forgatagában azonban, azt hiszem, nem felesleges felidézni, mily „erős várunk a nyelv“. És akkor a legerősebb, ha állandóan csiszoljuk. Ha tisztaságát ápoljuk és őrizzük. (susla) Móricz Zsigmond... A századelő legnagyobb magyar költője. Ady Endre azt írta róla: ......egyedül felér egv forradalmi szabadcsapattal." Nem véletlenül: Móricz századunk első felének legjelentősebb prózaírója. 0i területeket tárt fel az irodalom számára. De hogyan! Utazott és jegyzetelt. utazott és jegyzetelt — aztán megírta mindazt, amit saját szemévelfülével. saját leikével tapasztalt... Vannak, akik ma Móriczot bőbeszédűnek. mi több: szentimentálisnak tartják, előszeretettel hivatkozva a Légy jó mindhalálig vagy az Árvácska című műveire. Pedig Mórlczból a jövő század számára is az lesz a leglényegesebb. hogy realista, hogy „életszagú“. Azon ritka írók közé tartozik, akiknek a műveiben szinte lenyűgöző erejű az életszerűség —■ a megélt tapasztalatok valósága-valóssága. Ahogy annak ideién Petőfi gyalog járta be az Alföldet; Móricz sem tette különben — bár ő szinte az egész országot beutazta. S akik azt hiszik, mindezt vonaton tette, azoknak ö maga üzeni riportkötete címében: Gyalogolni jó! Ez a gyalogló-utazó, köpcös, alacsony ember nem tudott úgy elmenni senki emberfia mellett, hogy ne szólt volna hozzá, vagy éppen ki ne kérdezte volna töviről hegyire. Ismerői, íróbarátai jegyezték fel róla. hogy ha külföldre utazott, akkor is minden állomáson leszállt a vonatról, háttal meg-megállt egv-egy embercsoport mellett és buzgó jegyzeteléshez fogott. Mindent le akart jegyezni, mindent meg akart írni. S mindent úgy akart megírni, hogy annak ..életszaga“ legyen. Még akkor is. ha a téma éppenséggel maga a halál volt. mint első felesége esetén ... 1913 eleién Kós Károly — a hírneves építész és nem kevésbé neves író — meghívta az észak-erdélyi Sztánára: ismerkedjen meg a híresneves Kalotaszeggel s a vidék népével-embereivel. Móricz a meghívást elfogadta és nvolc napot töltött Kós Károly vendégként a vidéken. Mindjárt első este egy batyusbál részese lehetett. Egyszer csak éjféltájt kicsapódott az ajtó. s a cigányzenekar Móricz által addig soha sem hallott furcsa-kedves zenét kezdett el játszani. S még abban a minutumban betáncolt a terem közepére tizenkét, díszes népviseletbe öltözött nyalka legény, s ropni kezdte a kalotaszegi „legénvest“. vagy ahogy Erdélyben nevezik: a „csürdöngölőt". A szemtanúk szerint Móricz először belesápadt a látványba, aztán kipirosodott, maid felállt, s „szinte lélegzetvisszafojtva“ nézte végig a számára rendezett „meglepetést“, ami kb. félóráig tartott. A tánc végeztével maga köré ültette a legényeket és bőségesen akart kérdeznivalóia mindegyiküktől. Közben jegyzetelt és jegyzetelt — a bál kellős közepén ... Másnap este csengős- fogatos szán repítette őket „Balázs-napolni“. Ott volt tanúja a Kós Károly és felesége közti kedveskedvetlen. egész éjszakán át tartó civakodásnak. aminek is az lett a vége. hogv másnap délelőtt — egv percnyi alvás nélkül — Kós Károly fogadásból prédikált a református pap helyett a templomban — a hallgatóság nagv megelégedésére, aminek az lett a vége. hogy Kós felesége is csak megengesztelődött férjeura iránt... Ezeknek az élményeknek — és jegyzeteknek — alapján írta meg Móricz még abban az évben a »Nem élhetek muzsikaszó nélkül« című regényét, amelyet később a színpad is feldolgozott. Egyik legnagyobb színpadi sikerét érte el Móricz ezzel a művel. Most a Magyar Területi Színház komáromi (Komárno) társulata mutatja be ezt az alkotást, május 30-án. A zenés vígjátékokat általában szívesen fogadja a színház közönsége. Az előadásban szerepel a MATESZ komáromi társulatának csaknem valamennyi színésze. Konrád József érdemes művész rendező irányítása mellett. S hogy mi az előadás tanulsága? Az már hadd derüljön ki a színpadon.!, Kmeczkó Mihály dramaturg
