Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-11 / 2. szám

1986. január 10. .SZABAD FÖLDMŰVES. 11 Idény utáni korszerűsítés Ä Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) Cukorgyárban a tervezettnél kö­zel egy hónappal korábban, még de­cember derekán befejezték a cukor­répa feldolgozását. A határidő lerö­vidítésében elsősorban a gyenge ter­més volt a „ludas“. A gyár felvásár­­lókürzetéhez tartozó Rimaszombati, Losonci (Lučenec), Nagykürtös! (Vel­­ký Krtíš) és Kassa-vidéki (KoSice­­vidtek) járás közül a rimaszombatiak szállították a legkevesebb cukorré­pát. A 20—30 százalékos terméskiesést a kedvezőtlen időjárás okozta, mivel a szárazság következtében egyenlőt­len volt az egyedek fejlődése. Ott, ahol ki kellett szántani a cukorré­pát, a csapadékhiány miatt nem tud­ták újravetni a fehér arany alapanya­gát. Az esős nyár utáni hosszú, na­pos ősz ugyan kedvezően befolyásol­ta a termés minőségét — a nyers­anyagot a tervezett 14,6 százalékkal szemben 15,9 százalékos cukorfokkal vásárolták fel —, ám a szárazság kedvezőtlen hatással volt a répa faj­súlyára, illetve menhyiségére. Annak ellenére, hogy a termés betakarításá­hoz elegendő és korszerű gépi tech­nikával rendelkeztek, mégis számot­tevő veszteséget könyveltek el, mivel a kiszáradt, betonkeménységű talajba gyakran beletörötf a répafej. A feldolgozóüzem a termelőkkel összeegyeztetett ütemterv alapján ti­zennégy tárolótelepen vásárolta fel a cukorrépát. A gyári tárolóhelyen a termelés folytonossága érdekében öt napra való készletet halmoztak fel. Naponta mintegy 2 ezer 300 tonna répa került — a tárolóhelyekröl, a tisztítókon, szeletelőkön, a diffúziós műveleteket végző gépsorokon ke­resztül — feldolgozásra. A tervezett 22 ezer tonnával szem­ben mintegy ötezer tonnával keve­sebb cukrot (ami­nek húsz százalé­kát Ipari célokra használják fel) ál­lítottak élő. A gyártás folyamatá­ban ■ keletkezett veszteség aránya — annak ellenére, hogy a gépsorok Java része már el­avult — a megen­gedett százalék­­szintet nem érte el. Az utóbbi öt esz­tendőben lényege­sen javult az itt gyártott cukor mi­nősége, ami egy hosszú távra szóló technológiai-rekon­strukciós terv első részének a sike­res megvalósításá­val magyarázható. Felújították a cen­trifugákat, vala­mint a mészíszap eltávolítására szol­gáló dobszflrőket és vákuumszűrő-A cukor nagykereskedelmi csomagolása (Fotó: Pavel Matis) A szovjet mezőgazdaság energiaellátása A szovjet mezőgazdaság energiakapacitása hatalmas, hozzávetőlegesen 700 millió lóerő körüli. Ez csaknem kétszerese az urs^pg egész villamosenergia-kapacitásá­­nak. E potenciálnak mintegy 75 százaléka a mobil tech­nikához tartozik, amely nagymértékben hozzájárul a munka termelékenységének növeléséhez. A gépek nem­zedékváltása azonban például a traktoroknál csak kö­rülbelül 15—20 százalékkal, jő esetben is csak legfel­jebb 50 százalékkal növeli kapacitásukat, termelékeny­ségüket pedig ennél is kisebb mértékben. Ily módon a tizenkettedik ötéves tervben az együttes, átlagos növe­kedés nem több mint 15—17 százalék. Ilyen ütemű nö­vekedés mellett azonban csupán a mezőgazdasági gépek teljesítményének növelése nem lehet végleges megoldás. Teljesen világos, hogy a hagyományos technikai és technológiai eszközökkel nem lehet lényegesen csök­kenteni az egységnyi termékre jutó energiaráfordításo­kat. Mi tehát a kiút? A tudósok véleménye szerint a probléma megoldásának két útja van. Az egyik: az elektromos energia felhasználásának bő­vítése. Ebből a célból elsősorban az öntözéses földmű­velés számára kell megteremteni az elektromos veze­tékről táplált hatalmas gépek új nemzedékét, a belső égésű motorok helyébe. Célszerű gyorsítani a nagy munkaszélességű aggregá­tok kifejlesztését. Ezekkel a munka termelékenysége jelentősen növekszik, a fajlagos energiafelhasználás csökkenthető, a talaj pedig kímélhető. Az ilyen gépek első példányait a Szovjetunióban már kipróbálták. Az ukrajnai öntözéses tudományos kutatás keretében pél­dául már értékelik a több funkciójú olyan hatalmas aggregét munkáját, amely 100 kW teljesítménnyel 400 (2X200) méter szélességben dolgozik. Ez a gép cserél­hető adapterek alkalmazásával a talaj-előkészítést, az öntözést és a növényápolást is el tudja végezni. Egy­máshoz hasonló munkafolyamatokat gazdaságosabban ellátó gépek kialakítására más területeken is folynak kutatások és kísérletek. A másik út: elvileg új alapokon álló rendszerre való áttérés a hőfelhasználásban, amelynek részaránya a me­zőgazdaságban az energiakészletek 52 százalékát teszi ki. E területen hatalmas távlatok mutatkoznak. Melent­­gyev akadémikus adatai szerint 1980-ban például az or­szágban a rendelkezésre álló hasznos hőenergiának csak 3B százalékát használták ki. A többi gyakorlatilag elveszett. E hőenergiának körülbelül 50—55 százaléka az elektromos hő és az atomerőművek hulladékhője valamint az ipari üzemeké. Mindez körülbelül 1 milliárd tonna egyezményes fűtő értékű energia, amelynek a fele reálisan kihasználható Ezeknek a tartalék energiáknak a felhasználása az ipar ban teljes egészében nem lehetséges, a mezőgazdaság ban azonban hasznosan alkalmazhatók. A hulladék ví zek hőösszege 500 millió egyezményes (fűtőértékfi) ton na üzemanyagnak felel meg. A mezőgazdaság külön böző szféráiban jelenleg 300 millió tonna üzemanyago használnak fel. Következésképpen, ha a hulladék vizei energiáját kihasználják, olyan energiatartalékhoz jut nak, amely a termelés megduplázásához elég. Ez eset ben az energiatartalékok felhasználási együtthatója 31 százalékról 55—57 százalékra növekszik. Emellett je lentősen csökken az energetikának a környezetre gya korolt negatív hatása. Még szélesebb lehetőségeket tár fel a hulladék hő energiát tartalmazó vizek felhasználása, hulladék anya gok nélkül termelő komplex rendszerek kialakításával a takarmány és élelmiszer biomassza előállítására, el sösorban hulladékhővel rendelkező ipari centrumol környékén. A távoli északon, a Tyumenyi területen már tervei nek egy olyan gázkompresszor-állomást, amely hulla dékkal működik és egyúttal többemeletes melegházat i hővel táplál. (A Magyar Mezőgazdaság alapján i két. Korszerű cukorszárítót helyeztek üzembe, amilyennel Szlovákiában ko­rábban csak a Nyitrai (Nitra) Cukor­gyár dicsekedhetett. Mindennapi ter­meléscsökkentő gondot jelentett a gőz mennyiségének és nyomásának ingadozása, amelyet a két kazán ja­vításával sikerült megszüntetni. A ka­zánokat egész évben működtetik, a környező üzemek és lakótelepek fű­tésére használják. Immár ötödik éve számítógép Irá­nyításával végzik a karbantartó javí­tásokat. Kidolgozzák az úgynevezett holt Idényre a javítások technológiá­jának terhelési tervét, majd betáplál­ják azt a számítógépbe, amely rend­szeres utasításokat ad, s naponta el­lenőrzi a munkafolyamatok menetét, összehangoltságát, valamint tervezett határidejének betartását. A 8. ötéves tervidőszakban még in­tenzívebben kívánják folytatni a gyári berendezések felújítását.’Ki kell cserélni a húsz éve beépített, s az­óta elhasználódott diffúziós, bérén dezéseket, ahol a répa kilúgozása történik. Erre a munkára egy har­minctagú lengyel szerelőcsoportol szerződtettek, amely vállalta, hogy 5—6 hónap alatt felszereli az új len­gyel gyártmányú berendezést. A Jövőben 2 ezer 500 tonnábar kívánják meghatározni a foldolgozf gépsorok napi kapacitását. Ennek ér dekében meggyorsítják a fejlődési gátló tényezők mielőbbi eltávolítását A sok gondot okozó lepárlókészülé keket Is ezért újakkal helyettesítik Hatvanmillió koronás beruházássá vízgazdasági (úsztató és szennyvíz tisztító) létesítményeket építenek, / Magyarországról megrendelt tervdo kumentáció alapján a kivitelezéssé hazai szakembereket bíztak meg. He elkészülnek a nagy horderejű mun kával, lényegesen tisztább lesz a ró pa úsztatására használt víz és a Ri­mába engedett víz (amiért minden évben jelentős bírságot fizetnek) szennyezettsége is az engedélyezett szint alá süllyed. A raktártér bővítésére Is sort ke­rítenek, hiszen az előállított cukrot eddig kénytelenek bérelt tárolóhelye­ken elhelyezni. A probléma abból adódik, hogy a havi csomagolási terv a csomagológépek kapacitásának megfelelő, a kereslet viszont idősza­konként változó. Tehát az egvenle es csomagolás miatt felhalmozódó több­let raktározásáról az elszállításig a gyárnak kell gondoskodnia. A vasúton érkező cukorrépa-szál­lítmányok átvételének menete a kor­szerűtlen gépi techifika és a korláto­zott területű tárolóhely következté­ben nem felel meg. az igényeknek. A vasúti kirakóállomás építésekor u­­gyanís még arra számítottak, hogy a feldolgozandó cukorrépa 80—85 szá­zalékát a környező mezőgazdasági üzemekből fogják felvásárolni, vagy­is teherautókkal szállítani, s csak a maradék 10—15 százalék érkezik majd vasúti kocsikban a szomszédos, illetve a távolabbi járásokból. A hely­zet azonban úgy alakult, hogy az összmennyiségnek közel az ötven százalékát szállítja a vasút a Nyugat- és a Kelet-szlovákiai kerületből. A' kialakult helyzeten korszerű kirakó­gépek üzembe helyezésével igyekez­nek a közeljövőben javítani. A termelés összehangolására auto­mata irányítóközpontot helyeztek üzembe, amelyet főleg az ésszerű energiagazdálkodás során hasznosíta­nak. A későbbiek folyamán pedig a gyártási eljárások irányítását is a központ segítségével szeretnék meg­valósítani. Az új tervidőszakban a korszerűsítési munkálatok során 120 millió koronás beruházással számol­nak a cukorgyár vezetői. A feldolgozóüzem már huzamosabb Ideje munkaerőgonddal küzd. A 350 állandó dolgozón kívül a kampány Idejére még legalább 300 idénymun­kást (nyolcvan százalékuk nyugdíjas) szoktak szerződtetni. Az idénymun­kások többsége évek óta rendszere­sen jelentkező, megbízható munkát végző. A Járás távolabbi falvaíból je­lentkezőket a hét minden napján gyári autóbuszokkal szállítják a mun­kahelyre és haza. Erre a szolgálta­tásra félmillió koronát fordítanak egy-egy kampány idején. Ezenkívül szükség esetén elszállásolásról is gondoskodnak, amit mintegy 80 dol­gozó vesz igénybe. A közétkeztetést is biztosították: az üzemi konyhában ebédet és vacsorát főznek rendsze­resen. A büfé minden nap — szom­baton és vasárnap is — reggeltől éj­jel tizenegy óráig tart nyitva, ahol meleg ételt vásárolhatnak a dolgo­zók. A tavalyi cukorrépatermés feldol­gozását követően Pelle Tibornak, a cukorgyár termelési osztályvezetőjé­nek irányításával megkezdődtek a szeptemberig tartó karbantartás! munkálatok, Korcsmáros László Az idén в szlovákiai mezőgazdasági üzemeknek az Agrozet konszern 2730 darab traktort szállít. Ojdonságnak számít a Zetor 7745 típusjelű 50 kW teljesítményű traktor, amelynek üzemeltetésével jelentős mennyiségű üzemanyag' takarítható meg (ik) JAVULÓ EREDMÉNYEK Ä Lengyel Népköztársaságban az 1983—-1905-ös években a nemzeti jö­vedelem a tervezett 10—12 százalé­kos növekedéssel szemben 14 száza­lékkal növekedett. Az elért eredmé nyékét Jóknak tartják, ami egyben azt is jelenti, hogy Lengyelország tel­jesítette a hároméves tervet. Az ipa ri termelés tekintetében elérték az 1980-as évi, tehát a válság előtti szin­tet. A nemzeti jövedelem azonban még mintegy 10 százalékkal elmaradt a hetvenes évek végi szinttől. Len­gyelországban rendkívül kedvezően értékelik azt, hogy megteremtették a gazdasági egyensúly előfeltételeit. A TALÄLMÄNYOK NÉPGAZDASÄGI JELENTŐSÉGE A Szovjetunióban a találmányok évente 3 milliárd rubel értékű társa­dalmi hasznot eredményeznek. Az or­szágban rendkívüli figyelmet szentel­nek e népgazdasági jelentőségű moz­galomnak. A találmányok nagy segít­séget nyújtanak az egyre korszerűbb gépek, berendezések és technológiák kifejlesztéséhez. Csak az utóbbi tíz év folyamán megközelítőleg 670 ezer szabadalom forgalomba hozatalára szóló engedélyt adtak ki. A találmá­nyok értékelésére hivatott állami in­tézetbe az utóbbi években 200 ezer találmányt küldtek be. Az utóbbi években e nemes mozgalmat a tudo­mányos-műszaki haladás kulcsfontos­ságú és leghaladóbb irányzatainak kifejlesztésére irányítják. A találmá­nyok 90 százaléka a tervezett kutató és fejlesztő feladatok végrehajtása során keletkezik. ÁRCSÖKKENTÉSEK Ä nlcaraguai kormánynak a közel­múltban hozott döntése • értelmében csökkentették azon élelmiszerek és fogyasztási cikkek árát, amelyeket a sandinista tanácsok osztanak szét a dolgozóknak. Ezen Intézkedésre ko­moly pénzügyi és gazdasági helyzet ben került sor, ami elsősorban az Egyesült Államok katonai és gazda­sági agressziójának a következménye. A kormány egyúttal keresi annak le­hetőségét, hogy növelje a dolgozók keresetét. Az intézmények következe­tes harcot folytatnak a hiánycikkeket 1 felhalmozó üzérkedők ellen. Az ame- 1 rikai agresszió következtében a san­dinista kormány jelentős összegeket kénytelen fordítani az -ország védel­mi képességének megszilárdítására, ami néha a szociális programok meg­valósításának rovására megy végbe. Ennek ellenére az országban új há­zakat, iskolákat és egészségügyi in­tézményeket építenek, t c GYÜMÖLCSÖZŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A Román Szocialista Köztársaság­* nak a szocialista közösség többi or­* szagával folytatott árucsere-forgalma az utóbbi két évtizedben a hétszere­sére növekedettt. A román -külkeres­■ kedelmi forgalomban a KGST-tagor­­szágok 53 százalékban részesednek, ■. ami a jövőben tovább emelkedik, fő­­- leg a nyersanyag-, a fűtőanyag- és 1 az energiagazdálkodás, a gépipar, az élelmiszeripar és a fogyasztási cik­­kék gyártása szakaszán folytatott '■ együttműködés továbbfejlesztésén ke­­s resztül. Románia a KGST keretében ) jelenleg mintegy 250 különféle egyez­mény, szerződés és mintegy ütvén ermelésszakosítási és -kooperálási gyezmény végrehajtásában, valamint mintegy száz tudományos-műszaki irogram megvalósításában vesz részt, íz ország legnagyobb külkereskedel­­ni partnere a Szovjetunió. A két or­­zág közötti árucsere-forgalom 1970 ita a 8,5-szörösére növekedett. — * — A magyarországi Komplex külke­­eskedelmi vállalat és a General Со. or Meat Poultry egyiptomi cég 2,4 nillió dollár értékű egyezményt kö­­ött tehén- és borjúistállók felújításá­­a és újak építésére. A Szuez környé­­tén lévő létesítmények felújításáról mn szó, amelyeket a magyarországi szakemberek segítségével húsz évvel izelőtt építettek. A régi épületek fel­­íjítása mellett újak építésére is sor terül. Az említett magyarországi kü­­tereskedelmi vállalat ezen kívül két maromfifarm építését is vállalta. — * — Magyarországon a Szovjetunió se­gítségével 140 ipari létesítményt épí­­iettek vagy jelenleg is építenek. Ä két ország közötti árucsere-forgalom értéke meghaladta a 9 milliárd rubel értéket. A Szovjetunió elsősorban energiahordozókat, számos gépet és berendezést szállít Magyarországra, ahonnan főleg autóbuszokat, barom-1 fifarmokat, elektronikai berendezése­ke és fogyasztási cikkeket szállíta­nak a Szovjetunióba. — * — Az elkövetkező öt évben több mint az egyharmadával 6,3 milliárd rubel­ra növekszik a Lengyelország és Ma­gyarország közötti árucsere-forgalom értéke. Lengyelország főleg szenet, kokszot és ként szállít Magyaror­szágra, ahonnan bauxitot, alumínium­ipari termékeket és kőolajszármazé­kokat szállítanak Lengyelországba. ŰJ MEZÖGAZDASÄGI HASZNOSlTÄSÜ REPÜLŐGÉP A brazíliai Repüléstechnikai Inté­zet jóváhagyta az új, olcsó és egy­személyes, mezőgazdasági hasznosítá­sú repülőgép gyártását. Az R-ll-es típusú repülőgép 1600 köbcentiméte­res Volkswagen típusú motorja órán­ként csupán kilenc liter üzemanyagot fogyaszt. A MÉRGEZŐ VEGYÜLETEK HASZNOSÍTÁSA A lengyel tudósok annak lehetősé­gét vizsgálták, hogyan használhatnák fel a deszkaragasztás során keletke­zett mérgező vgyületeket. Megállapí­tották, hogy ezeket nemcsak semle-’ gesíteni lehet, hanem hasznosítani is. Azt javasolják, hogy a mérgező vegyületeket először vízzel hígítsák, majd mészkővel egészítsék ki. Az így keletkezett oldal alján lerakódik a rézoxiklorid. amely néhány gombaölő szer gyártási alapanyaga. ELŐTÉRBEN A KONTÉNERES SZÄLLÍTÄS Az NDK-ban tavaly több mint 5,2 millió tonna árut szállítottak nagy konténerekben, ami a előző év való­ságához viszonyítva 13, az 1980-as év! valóságához képest pedig 57 száza­lékos növekedésnek felel meg. Az NDK-ban már több mint.32 ezer nagy szállítótartályt használnak, ezek kő* zül 25 ezer a nagy szállító vállala­toké. |HIZJj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom