Szabad Földműves, 1986. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-29 / 13. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1986. március 29. A zárszámadó közgyűlés munkaközössége Fotó: Egri Péter щщж A progresszív mods »refc úttörői öt évvel ezelőtt, amikor a békéi (Mierová}, a légi (Lehnice) és a pákái (Рака) szövetkezet társait, mezőgazdasági nagyiizemet hozva így létre, a Dunaszerdahe lyi (Dunajská Streda) járás gyengébb gazdaságai közé számítottak. Nem azért, mert a három szövetkeze! tagsága nem lett volna olyan önfeláldozó, szorgos gazda, mint a csallóközi emberek általában, hanem azért, mert a túlnyomóan homokos, kavicsos talajok a legnagyobb erőfeszítés árán is csak fukaron adtak termést, a szélsőségesen aszályos mikroklíma közepette pedig bizonytalanná váltak a szerény hozamok. Az eltelt né’lány esztendő folyamán azonban párját ritkító dinamikus fejlődésen ment keresztül a 3 ezer Б49 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó és 1984 ben a Munka Érdemrenddel kitüntetett légi Csehszlovák—NDK Barátság Efsz. A kedvezőtlen termőhelyi adottságok között a szó szoros értelmében intenzív mezőgazdasági termelést hoztak létre. Ma a szövetkezet neve országos viszonylatban is rangos helyre emelkedett, sőt, a lencseterme'.ési rendszerével túlnőtte az ország határait. Ügy igazából azonban csak az elmúlt eszlendőbcn hívták fe! magukra országszerte a mezőgazdászok figyelmét, és hökkentették meg a kételkedőket, amikor gabonafélékből 8,38 tonnát takarítottak be hektáronként, pontosabban: búzábói 8,81, árpából pedig 7,28 tonnás átlaghozamot értek el. Nem véletlen, hogy a közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlésen Andrássy Sándor agrármérnök, az efsz elnöke megelégedéssel nyugtázhatta, hogy mind a múlt évi, mind a 7. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítették, sőt, több mutatóban túlszárnyalták. Ä kívülállók közül persze csak kevesen tudhatják, hogy a nagyszerű eredmények mögött milyen kemény, célratörő munka, mennyi leleménvesség, kockázatvállalás, milyen óriási hozzáértés és szaktudás rej özik Hiszen az intenzív gazdálkodást csakis a termőhelyi adottságokhoz legjobban igazodó termelési szerkezettel, a hatékony és gazdaságos termelést elősegítő progresszív technológiák, va’amint a tudományos-műszaki haladás vívmányainak rugalmas alkalmazásával, az úttörő munkára jellemző szüntelen kísérletezéssel, de nem utolsósorban egy óriási szellemi tőke megalapozásával valósíthatták meg. Az utóbbihoz csupán egy adat: az 576 taglétszámú szövegezőiben mintegy neeyven főiskolai végzettségű szakember dolgozik. A termelés belterjesítésének folyamatát a növénytermesztés fejlesztésével kezd*ék. elsősorban az öntözőhálózat kiépítésével. Ma az öntözéses gazdálkodásba jóformán az egész termőterületet bevonták. A hagyományos sávos öntözőberendezések mellett a korszerű Fregatt, valamint a teljesen automatizált Sigma tik és Valei típusú öntözőberendezések üzemelnek. A szőlőben pedig csepegtető öntözést alkalmaznak. A közeljövőben az öntözést a vízszükséglet optimalizálása céljából számítógép segítségéve! Irányítják. A prnp'e'szív technológiákat, a legüirbb tudományos ismereteket és a termelési folyamat komplex gépesítését a termelési rendszereken keresztül érvényesítik és terjesztik a partnergazdaságok révén a széles körű mezőgazdasági gvakn'latokban. Országra szóló úttörő munkát végez tek a lencse termelési rendszerének fejlesztésével. Hazánkban ugyanis addle kevés ismeret állt rendelkezésre a termelési technológiával kapcsolatban, aminek következtében e fontos növény termesztése a gazdaságok részérő! nem szívesen vállalt knckázattal fért. Tavaly a mindössze há rom évre visszatekintő termelési rendszerben a léviek 500 hektárnyi területről 2 tonnát takarítottak be hektáronként. A partnergazdaságok hároméves átlagában pedig 1,057 tonnát. Az idén országos v’sznnyiatban a lenesé* 3 ezer 500 hektáron — eb bői a CSSZK-ban 50*} hektáron — terme^zi'k. De Magyarországra is importálják. ahol az idén feltehetően 800—Hton bek'á-nyi területen vezetik be termesztéséi! Ugyancsak országra szóló sikert aratott az ön'özéses gazdálkodás feltételeire alkalmazott intenzív fűtermelésí rendszer meghonosítása is. Ma ez a rendszer Csehszlovákia viszonylatában 2 ezer 500 hektárra kiterjedt. Snkan felismerték a belterjes fűfélék termesztésének előnyeit, hiszen a nagy zöidtömeg mellett — a termelési rendszer keretében 85 tonnát takarítottak be — jelentős mértékben invítják a talaj termőképes Ságét, Illetve növelik humusz'ártalmát. Az elmúlt években a légi sző vetkezet a lucernamag termelési rendszerének 'el! rendszer >indája. Tekintette! a gabonafélék múlt évi kimagasló hozamára, — amellyel országos viszonylatban az első helyre kerültek — érdemes ezzel az ágazattal bővebben foglalkozni. Összefoglalva Veszprémi Imre agrármérnök, az efsz növénytermesztési ágazatvezetőjének magyarázatát, a siker több tudományos megalapozottságú tényezőre vezethető vissza Ezek közé sorolható a termőhelyi adottságoknak leg jobban megfelelő, legújabb nemesí'ésű, bő*ermő fajták kiválasztása a klsparcellás fajtakísérletek segí'ségével. Az olyan vetésforgó kialakítása, amely kizárja a búza búza utáni termesztését. Gyakorlati tapasztalataik során beigazolódott a talaj felvehető, vagyis ásványi nitrogéntartalma alapján végzett megosztott nltrogé nes műtrágyázásnak felbecsülhetetlen hozamnövelő hatása, továbbá a búza kritikus fejlődési szakaszaiban — a boknosodás és a szárbaszökkenés időszakában — végzett öntözés. Tavaly a növényvédelmi munkák megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében áttértek a művelősoros termesztésre. Általánosítva a tényeket, a növénytermesztésre — a gazdaság saját laboralórinmában végzett — a ta’ajelemzéseken alapuló makro- és mikroe'emes tápanyagpótlás, az integrált növényvédelem, a gyomnövények feltérképezése alapján végzett gyomirtás, továbbá a cseppfolyós műtrágyáknak a pesziicidekkel való kombinálása a jePemző. Mit Jelent mindez pénzben kifejezve? A műtrágyák megtakarítása 250 ezer koronát hozott. A cukorrépa nitroeénes műtrágyázásának szakszerű irányítása 10,5 százalékos cukortartalmat eredményezett, ami 1 millió 250 ezer korona többletbevételt jelentett, hogy csak néhány adatot említsek. Az idén tovább folytatják a cukorrépa-termelés technológiájának tökéletesítését és ésszerűsítik a szemes kukorica termesztését olyan hibridek bevezetésével, amelyek gyorsan veszítik a nedvességet és 30 százalékos nedvességtartalomnál is betakarithatók. A légiek immár három-négy éve «•ikeres nagyüzemi kísérleteket folytatnak a kettős termesztéssel, tavaly mintegy 508 hektárnyi területen. Búza, árpa és repce után hajdinát, koraikukorica-hibrtdet, napraforgót, borsót, burgonyát, káposztafé’éket — Perko, Tyfon, Leveles —. fűféléket, mustárt, facéliát vetnek. A kettős termesztéssel egyrészt a növénytermesztés fövedelmezőségét. másrészt pedig a tekarmányalapot növelték. A kedvező takarmányozási feltételeknek, s persze a szakszerű gondozásnak köszönhetően az állattenyésztés szakaszán is kimagasló eredményeket értek el. A tehenészetben az egyedenkénti évi tejtermelési átlag meghaladta a 4 ezer 350 litert. Am nmi a legiobban igazolja a tehenészet magas színvonalát, az a tej minősé"e. Tavaly ugyanis az értékesített tejnek 96,4 százaléka első osztályú volt. Az idén szigorították a tej minőségének laboratóriumi ellenőrző sét, hogy az megfeleljen az új szabványnak. A marhahizlalásban 1,01 kiló, a sertéshlzlalásban pedig 0,63 kilogrammos napi súlygyarapodás! átlagot értek el. Kedvezően alakultak a szaporodási mutatók, és jelentős megtakarítást értek el erőtakarmányokból. Egy liter tej előállítására mindössze 0.27 kilő, egy kiló mar hasús kitermelésőre 189 kiló, egy kiló se.rtéshúsra pedig 3,55 kiló erőtakarmányt használtak fel. Az állattenyésztés továbbfejlesztése érdekében szakosítják az állattartó telepeket — korszerű tartástechnológiai rendszerek alkalmazásával. E tekintetben is jelentős segítséget nyújt majd a számítástechnika bevetése, valamint az agrolaboratúrinm adta lehetőségek kihasználása. A szövetkezet dinamikus fejlődéséhez nagyban hozzájárult a műszaki szolgáltatások gyors ütemű fejlesztése, ami a magas színvonalú tevékenységben tükröződött vissza. A melléküzemági termelés keretében többféle érdekes és újszerű termék gyártására került, illetve kerül sor. Egyebek között gázdetoktnrokat és molekuláris párologtatókat gyártanak Sokoldalú tevékenységgel kecsegtet a biotechnológiai részleg, amelynek üzembe helyezése tavaly vette kezdetét, amikor beindították a Mikrocid elnevezésű fertőtlenítőszer gyártását. Ennek nagy hasznát veszik majd az állattenyésztők is a fejőberendezések eddig nehezen megoldható fertőtlenítésében. Az elképzelések szerint ezen a részlegen mikrobiológiai táptalajokat, enzimatikus szereket, a borok kezeléséhez speciális szereket, mosószertesztelő anyagokat gyártanak majd. Ezen túlmenően megkezdik a laskagomba termesztését Is. A termelés ütemes és belterjes fejlesztését jól tükrözik a gazdasági mutatók, amelyeket mind az ötéves terv viszonylatában, mind az elmúlt esztendőre nézve — a szőlészetben bekövetkezett károk és bevételkiesés ellenére — túlteljesítettek. A hatékony gazdálkodás mellett szól egyebek között az a tény, hogy öt év átlagában száz korona teljesítményre számítva a tervezett 84,35 knrona összköltség helyett a valóságban 84,26 korona értéket könyveltek el. Tavaly a teljesítmények értéke elérte a 120 millió 118 ezer koronát, vagyis 7 millió 524 ezer koronával haladta meg a tervet. A tervezett 19 millió 129 ezer korona nyereséggel szemben 20 millió 337 ezer koronát értek el. Az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység értéke tavaly megközelítette a 215 ezer koronát. Az önmagukért beszélő adatokhoz hadd fűzzem még hozzá, hogy a légi szövetkezetben nyolc komplex ésszerűsítő brigád és 18 szocialista brigád 242 taggal tevékenykedik. Tudományos és fejlesztő tevékenységükkel, kezdeményezésükkel, az értékes kötelezettségek teljesítésével kétségtelenül hozzájárultak a kimagasló eredmények eléréséhez. A jövőt illető elhatározásuk, hogy a tudományra, a progresszív módszerekre alapozva tovább haladnak a fejlesztés, a szüntelen újítás akadályokkal leli, nehéz útján, KLAMARCSIK MARIA NYÍLT HELYZETELEMZÉS A kora délei öttől estébe nyúló szövetkezeti zárszámadó közgyűléseket napjainkban már a múlt eseményei ként tartjuk számon. Több mezőgazdasági üzem vezetői és dolgozói elégedetten távoztak a tanácstermekből, klubhelyiségekből, mozikból — a zárszámadások megrendezésének színhelyéről. De sokak homlokán gyarapodtak a ráncok, lettek gondterbeltöbbek a tekintetek a mérlegelést követően. Vajon mit végeztek 161 az elmúlt esztendő folyamán, s vajon hol Is kellene a közeljövőben nagyobb sebességre kapcsolni, hogy a következő értékelés már ne hatványozza a gondokat. A féli (Tomášov) Barátság Egységes Földműves-szövetkezetben szintén túl vannak a számvetésen. Tichomfr Zilla mérnök, a tudományok kandidátusa, szövetkezeti elnök találkozásunkkor egy újabb zárszámadási hangulatot teremtett, újfent elemezve az elért eredményeket. AMIRE BÜSZKÉK A félleknek bizony hosszú éveken keresztül hirtelenfében megfájdult a fejük, amikor a növénytermesztési főágazat tevékenységét helyezték nagyító alá. Az utóbbi években ugyanis ilyen vonatkozásban többnyire a Bratislava-vidéki (Bratislava-vtdiek) járás utolsói között jutott számukra hely. Az 1985-ös eredményeket taglalva azonbap végre a növénytermesztők is derűsebb erccal lélegezhettek fel: jól sikerült a gabona, hiszen mind búzából, mind pedig őszf árpából 6 tonnán felül takarítottak be hektáronként. Ezzel járási viszonylatban is jócskán előreszökkentek. Ami a konkrét adatokat Illeti: húzfihál 23,8, őszi árpából 18, tavaszi árpából 47,8. szemes kukoricából pedig 4.9 százalékkal termesztettek többet a tervezettnél. A zöldségtermesztést'boncolgatva ismét szóba került a tavalyt nagy téma: az uborkaperonoszpóra E betegség által kiváltott jelentős károk ellenére a zöldségtermesztőknek nem kellett pirulniuk. Tavaly ugyanis 100,8 százalékra sikerűit teljesíteniük az év elején kitűzött tervet. A növénytermesztéshez viszonyítva az állattenyésztés eredményei az előző évek folyamán sikeresebbek voltak. Ez a jó hagyomány nem szakadt meg az elmúlt esztendőben sem. A '■zövetkezet vezetősége most sem csalódott az állattenyésztési főágazat tevékenységét kimutató statisztikákban. Vegyük például a tejtermelést. A tehenenként! évi 4 ezer 597 literes átlag kimondottan előkelő helvre sorolja a felieket a járási rangsorban. Az 1984-es év átlagához viszonyítva 171 literes többletről beszélhetnek. Ha mezőgazdasági területre számítjuk át ezt az eredményt, kiviláglik, hogy egy hektárnyi területről 2 ezer 371 liter tejet nyertek a féli szövetkezetben, ami 47 literrel több az előző évi átlagnál. 1985-ben 104 ezer liter tejjel többet adtak el a tervezettnél. De mindenekfölött arra a legbüszkébbek, hogy az értékesített tej 100 százaléka nyert besorolást az első osztályba. Egy liter tej előállításához 28 dekagramm keveréktakarmányra volt szükség. Kiemelendő továbbá az a tény, hegy 100 tehéntől átlagosan 105 borjút választottak el. A sertéstenyésztés szakaszán az odafigyelést kiváltó elemek közül mindenképpen említést érdemel, hogy a napi súlygyarapodás 3,65 kilogrammos takarmányfogyasztás mellett átlagosan meghaladta a 60 dekagrammot. Jól sikerült továbbá a brojlercsirkék tartása is, hiszen a féliek 15 tonnával többet adtak piacra a tervezettnél. Ezt a mutatót mintegy hatványozza, hogy a tervezett keveréktakarmány-mennyiséget (2,65 kg) nem lépték túl. AZ IGAZMONDÁS NEM FÄJHAT... A reális szókimondást sokszor ugyan kerülgetjük, mint macska a forró kását. Köntörfalazunk, kibúvókat keresünk. Pedig mindannyian jól tudjuk, hogy egyszer azért mégiscsak kibújik a szög a zsákból. A féli szövetkezet elnöke szerint az 1985-ös év eredményeiről szóló jelentés a megszokottnál kissé kritikusabb hangvitelö volt. A növénytermesztés gyengébb pontjait elemezve legfőképp a szója és a cukorrépa-termesztés került szóba. Tavaly ugyanis szójából mindössze 93,1, cukorrépából pedig 97,6 száza Iákra sikerült teljesíteni tervüket. A tömegtakarmányok termelésével kapcsolatosan a részleges elégedettséghez kritikus szavak is társultak. A mennyiségi mutatók megfelelőek, de a közeljövőben e téren is mindenekelőtt a minőségre kell összpontosítani. Számos szövetkezetben nem tudatosítják kellőképpen a műszaki szolgáltatások dolgozói céltudatos tevékenységének szükségszerűségét A Féli Efsz értékeléseiből kiviláglik, hogy a tavalyi évet mérlegelve bizony éppen e témakörre' összefüggésben beszélhetnek egyik legfájóbb pontjukról. Vajon miért? Talán kevésbé adottak a kedvező munkahelyi körülmények? Vagy éppen nem megfelelő képességű a gépjavítók gárdája? Nehéz egyértelműen rávilágítani a hiányosságok okozóira. De annyi bizonyos, hogy a lényegtelennek tűnő, aprő mulasztások a végelszámolásnál váratlanul billenthetnek ama bizonyos mérleg nyelvén. A bajok orvoslása érdekében a szövetkezetben már megszülettek a nélkülözhetetlen Intézkedések. A műhelyekben minden bizonnyal hamarosan új arcokat — s remélhetőleg tapasztaltabb szakembereket — láthatunk a közeljövőben. Eléggé döcögő továbbá a szövetkezeti építkezési tevékenység Is. Ä 7. ötéves tervidőszakból a jelenlegibe hárult át egy raktár és egy mezei trágyatelep munkálatainak befejezése. S persze, Itt az újabb feladatok is: egy-egy széna-, illetve gabonatároló felépítése. A SIKERESEBB HOLNAPÉRT A szövetkezetben kellőképpen tisztában vannak a jövőt meghatározó új követelményekkel. A többi mezőgazdasági üzemmel továbbra is együtt szeretnének haladni — legalább a járás középmezőnyében. Növelni szeretnék a termelést és javítani a gazdaságosságot. Lássuk azonban konkrétabban az elképzeléseket, a terveket. A jövő feladatait elemezve többször szó esett a talaj ésszerű kihasználásának kérdéséről. A tartalékok további — és egyben nagyon jelentős — forrása az öntözéses gazdálkodás alkalmazásában rejlik. A sikeres növénytermesztés ma már nélkülözhetetlen eleme a műtrágyával való ésszerű gazdálkodás. Az állattenyésztési íőágazat sikeres mutatóit a jövőben a már meglévő szinten szeretnék állandósítani, Természetesen e téren Is vannak újabb tervek, elképzelések. Itt a féliek mindenekelőtt arra gondolnak, hogy a sertések napi 60 dekagrammos súlygyarapodását bizony meg lehetne „toldani“. A közeljövőben jobban oda kell majd figyelni a tej minőségére is, hiszen az új osztályozási követelmények minden bizonnyal több mezőgazdasági üzemben „fognak szorítani“. A szövetkezet gazdasági vezetősége a jövőben a termelési és anyagi kérdések mellett végképp nem kívánja a háttérbe szorítani a munkafegyelemmel kapcsolatos követelményeket sem. Arra törekednek, hogy az üzemen bellii napról napra szilárduljon a munkafegyelem, a munkához való aktív hozzáállás. A féli szövetkezetben az elmólt esztendőben is sikeresen alkalmazták a tudomány és a technika ój vívmányait. A JövS- bon e téren sem szeretnének lemaradozni. A szövetkezet mindenekelőtt a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézettel folytat gyümölcsöző együttműködést. A kutatóintézet támogatása főképpen a mesterséges embrióátültetés és a haszonállat-előállító keresztezés vonatkozásában nyilvánul meg. Ugyanezen kutatóintézet közreműködésével 1988-ban tömegtakarmányokból tehenenként napi 9 literes fejésl átlagot szeretnének elérni. De ez még valóban a távoli jövő zenéje. ÖSSZEGEZÉSKÉPPEN elevenítsük fel a 7. ötéves tervidőszak néhány mutatóját. Ami a szövetkezet össztevékenységét illeti, a tervet nem sikerült teljesíteni. Ennek több oka volt: gabonából 1287 tonnával termesztettek kevesebbet a tervezettnél, cukorrépából 788 tonna, vágómarhából pedig 1 tonna volt a „mínusz“. A többi mutatót teljesítették, illetve túlteljesítették. A termelési és az anyagi tényezőket illetően a szövetkezet elégedett lehet. A termelési tevékenységből származó bevétel a tervezettnél mintegy 4 millió koronával, a tervezett nyereség pedig 481 ezer koronával volt több. SUSLA BÉLA /
